1440/1949. (II. 16.) Korm. rendelet

az állam, valamint egyes közintézmények és vállalatok kárbiztosítási szerződései tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 6.169.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. törvénycikk 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartoznak:

a) az állam, a vármegye, a város, a község, valamint ezek intézetei, közintézményei és üzemei;

b) a nemzeti vállalat (1948. XXXVII. tc.), továbbá - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - minden egyéb vállalat, amelyben az állami tulajdon érdekeltsége eléri vagy meghaladja az 50%-ot, tulajdoni érdekeltségnek tekintve a részvények (üzletrészek), valamint a törzstőke tulajdonát is;

c) az egyszámlarendben bevont társadalombiztosító intézetek;

d) az általa kezelt épületek tekintetében a Közületi Ingatlan Központ.

(2) Az a vállalat, amelyben az 50%-ot elérő nem állami érdekeltség az 1947. XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés 28. cikke alá tartozik, vagy jogszabályon, illetőleg államközi egyezményen alapszik, nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja alá.

2. § (1) Az 1. §-ban felsoroltak a jelen rendelet hatálybalépése után új kárbiztosítási szerződést nem köthetnek és kötelesek a már fennálló kárbiztosítási szerződéseiket a folyó biztosítási időszak (1927. X. tc. 2. §) végére, de legkésőbb 1949. évi március hó 1. napjára felmondással megszűntetni. Az olyan biztosítási szerződéseket azonban, amelyeknek díját a szerződő fél a jelen rendelet hatálybalépése előtt az 1949. évi március hó 1. napját követő időre már megfizette, annak a biztosítási időszak végére kell felmondani, amelyre eső díj már ki van egyenlítve.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem terjed ki azokra a biztosítási szerződésekre, amelyeknek tárgya:

a) gépjárműre vonatkozó biztosítás;

b) export- és import szállítmányoknak bel- és külföldi útvonalakon a fuvarozás közben bekövetkezhető károk elleni biztosítása.

(3) A felmondást az ellenérdekű féllel írásban kell közölni. A közlést megtörténtnek kell tekinteni, ha a felmondást tartalmazó levelet az ellenérdekű fél által utoljára közölt címre ajánlott postai küldeményként feladták.

(4) A (3) bekezdésnek megfelelő felmondás folytán a kárbiztosítási szerződés megszűnik akkor is, ha a szerződés az 1927. X. tc. 8. §-a szerint még felmondható nem lenne.

(5) A szerződésnek a jelen rendelet értelmében történt megszűnése miatt az ellenérdekű fél az 1. §-ban felsoroltakkal szemben kártérítési igényt nem támaszthat.

3. § (1) Az 1. §-ban felsoroltak az 1949. évi március hó 1. napjától, illetőleg attól a naptól kezdve, amelyen a 2. § (1) bekezdése értelmében a kárbiztosítási szerződés megszűnt, kötelesek minden naptári hónap első napján a pénzügyminiszter által nyitott bevételi számlára hozzájárulásként befizetni olyan összeget, amely megfelel a megszűnt biztosítási szerződés szerint az 1948. évre esedékes biztosítási díj 1/12-ed részének. Az egyszámlarendbe bevont vállalatok ezt az összeget a pénzügyi előirányzatukba felvenni kötelesek.

(2) Ha valamely vagyontárgy értéke lényegesen megváltozik, a hozzájárulás összegét az illetékes miniszter meghallgatásával a pénzügyminiszter módosítja.

(3) A pénzügyminiszter az illetékes miniszterrel egyetértve állapítja meg, hogy az olyan vagyontárgyak után, amelyek a jelen rendelet hatálybalépése előtt biztosítva nem voltak, kell-e és milyen mértékű hozzájárulást fizetni.

(4) A jelen § rendelkezései az államnak olyan épületei tekintetében, amelyek az 5110/1899. ME rendelet (Rendeletek Tára 597. lap) 140. §-a értelmében tűz ellen nem biztosítandók, nem nyernek alkalmazást.

4. § (1) A 1. §-ban felsoroltak azokat a károkat, amelyeknek fedezete céljára a 3. § értelmében hozzájárulást fizetnek, az illetékes miniszternek haladéktalanul bejelenteni tartoznak.

(2) Ha a kár a 100.000 Ft-ot eléri vagy meghaladja, a helyreállítás felől az Országos Tervhivatal és az Üzemgazdasági Pénzügyi Bizottság előterjesztésére a Gazdasági Főtanács határoz.

(3) Ha a kár a 100.000 Ft-ot nem éri el, a helyreállítás felől a pénzügyminiszter az illetékes miniszterrel egyetértve határoz. A tervgazdálkodás szempontjából jelentős károk esetében az Országos Tervhivatal véleményét ebben az esetben is meg kell szerezni.

(4) A helyreállítás céljára megállapított összeget a pénzügyminiszter bocsátja a károsult rendelkezésére és erről az Országos Tervhivatalt értesíti. A kiadások fedezéséről a pénzügyi tárca költségvetésében kell gondoskodni.

5. § A 10380/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 228. szám) 2. §-a hatályát veszti.

6. § A kárbiztosítási szerződést megszűntnek kell tekinteni abban az esetben is, ha azt a jelen rendelet hatálya alá tartozó vállalat a 6390/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 128. szám) 7. §-ának, illetőleg a 11590/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 254. szám) 7. §-ának megfelelően már korábban felmondotta, még pedig abban az esetben is, ha a szerződés az 1927. X. tc. 8. §-a alapján még nem volt felmondható.

7. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1949. évi február hó 11-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök