1850/1949. (III. 1.) Korm. rendelet

az Országos Takarékpénztár nv.-nak biztosított jogok és kedvezmények tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 6.160.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § Az Országos Takarékpénztár nv.-ot (alábbiakban: OT nv.) az alábbi 2-10. §-okban foglalt jogok és kedvezmények illetik meg.

2. § Az OT nv. jogosult a Postatakarék toldatot használni.

3. § Az OT nv. részéről kiállított betétkönyvek és kezességi nyilatkozatok (garancialevelek) üzleti biztosítékul és bánatpénzül bármilyen összeg erejéig elfogadhatók.

4. § (1) Az OT nv.-nak joga van lejárt követelésére nézve a követelést megállapító okirat és könyveinek kivonata alapján a főadós és annak készfizető kezesei ellen egyenesen kielégítési végrehajtást kérni. Ez a jog az olyan kezes ellen, aki a sortartás kifogásáról le nem mondott, abban az esetben illeti meg az OT nv.-ot, ha a főadós ellen foganatosított végrehajtás sikertelen maradt.

(2) A végrehajtás elrendelése elleni kifogásokra és a végrehajtás megszűntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránti keresetre nézve a közjegyzői okiratok alapján elrendelt végrehajtásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

5. § Az OT nv. könyveinek és a könyvekből vett, cégszerűen aláírt kivonatoknak a közokiratokéval azonos bizonyító erejük van. Az OT nv. részére kiállított nyugtáknak, elismervényeknek, utalványoknak és egyéb okiratoknak az 1911. I. tc. 317. §-ában meghatározott bizonyító erejük van akkor is, ha ezek az okiratok az említett § szerint megkívánt kellékeknek nem is felelnek meg.

6. § Az OT nv. valamely vele szemben fennálló követelés letiltása esetében és minden olyan esetben, amikor a hitelező (számlatulajdonos) személye tekintetében kétség van, vagy amikor vitás, hogy valamely összeg, illetőleg érték kit illet, az összeget (értéket) a tulajdonos (hitelező) költségére bírói letétbe helyezheti.

7. § (1) Az OT nv.-nak az alapítólevélben meghatározott ügykörében kötött ügyletekből kifolyólag adósai ellen fennálló, könyveiből kitűnő, akár lejárt, akár le nem járt követelése erejéig végrehajtás, csődönkívüli kényszeregyesség, kényszerfelszámolás, vagy csőd esetében minden más törvényes elsőbbséggel nem bíró követelést megelőző kielégítési joga van az adósnak összes ingóvagyonára. Nem illeti meg azonban az OT nv.-ot ez a kielégítési elsőbbség azzal a hitelezővel szemben, aki az elárverezett ingókra kézizálogot szerzett. Törvényes kielégítési elsőbbségi jogok találkozása esetében az OT nv. elsőbbségi joga a köztartozásokat illető jogoknak és a Magyar Nemzeti Bank kielégítési elsőbbségi jogának sérelme nélkül minden más hitelező elsőbbségi jogát megelőzi.

(2) Az OT nv. követeléseit az 560/1949. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 15. szám) szerinti felszámolásnál a Magyar Nemzeti Bank követeléseit közvetlenül követő sorrendben [az említett rendelet 13. §-a (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott tartozások után] kell kielégíteni

8. § Az OT nv. által kiállított okiratok az okirati illeték alól mentesek. Ez a mentesség a váltók illetékére nem terjed ki.

9. § (1) Az OT nv. ellen kizárólag a budapesti törvényszék előtt lehet pert indítani. Ugyanez előtt a bíróság előtt indíthat pert az OT nv. akkor is, ha ez a bíróság egyébként nem bírna hatáskörrel, vagy nem volna illetékes.

(2) Más jogszabályon vagy külön megállapodáson alapuló kizárólagos illetékesség esetében az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni.

10. § Pénzintézeteknek - ideértve a Magyar Nemzeti Bank takarékosztályát - hitelnyújtásból eredő azok a követelései, amelyeket a volt hitelező és az OT nv. kijelölnek, a követelés biztosítására szolgáló összes jogokkal együtt a jelen rendelet alapján az OT nv.-ra szállnak át; az átszállással kapcsolatban a 8210/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 173. szám) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

11. § A jelen rendelet az 1949. évi március hó 1. napján lép hatályba.

Budapest, 1949. évi február hó 28-án.

Dobi István s. k.

miniszterelnök