5000/1948. Korm. rendelet

az üzlethelyiségek bérletéről és albérletéről szóló jogszabályok újabb módosítása és kiegészítése tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947. XXVI. törvénycikket meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. Szabad bérbeadási jog

1. § (1) Egészen vagy részben útvonalra néző olyan üzlethelyiség (4000/1946. ME rendelet - Magyar Közlöny 77. szám - 1. §) bérletére, amely Budapest székesfővárosnak az alábbi (2) bekezdésben megjelölt útvonalán levő épületben van, a 4000/1946. ME rendelet 7-11., 15. és 16. §-ában foglalt rendelkezések helyett a jelen rendelet 2-10., 12-13. és 19-20. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá Budapest székesfővárosnak következő útvonalain levő épületek, illetőleg üzlethelyiségek tartoznak: Andrássy-út, Apponyi-tér, Bajcsy-Zsilinszky-ut, Bécsi-utca, Calvin-tér, Deák Ferenc-tér, Deák Ferenc-utca, Dorottya-utca, Egyetem-utca, Erzsébet-körút, Ferenciek-tere, Haris-köz, József-körút, József Attila-utca, Kecskeméti-utca, Kígyó-utca, Kossuth Lajos-utca, Kristóf-tér, Marx-tér, Molotov-tér, Múzeum-körút, Oktogon-tér, Párisi-utca a Váci-utcától a Petőfi Sándor-utcáig, Petőfi Sándor-utca, Pilvax-köz, Rákócziul, Régi posta-utca, Sas-utca. Somogyi Béla-út, Szent István-körút, Szervita-tér, Teleki Pál-utca, Teréz-körút, Tolbuchin-körút, Türr István-utca, Váci-utca a Vörösmarty-tértől az Irányi-utcáig, Vigadó-utca, Vörösmarty-tér és Wekerle Sándor-utca.

2. § Ha az 1. § hatálya alá tartozó üzlethelyiségre vonatkozóan a bérleti jogviszony vagy a használat joga bármely okból megszűnik, a bárbeadó az üzlethelyiséget a bérlő kiválasztása szempontjából - a 2-10. és 13. §-ban megállapított korlátok között - szabadon adhatja bérbe, illetőleg használatba.

3. § (1) Az üzlethelyiséget csak olyan iparosnak vagy kereskedőnek szabad bérbe vagy használatba adni. aki az iparhatóság tanúsítványával igazolja, hogy érvényes iparjogosítványa van.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése, ellenére kötött bérleti szerződés semmis. A szerződés semmissé nyilvánítása és egyszersmind az üzlethelyiség kiürítési iránt Budapest székesfőváros polgármesterének utasítására a tiszti főügyész is indíthat keresetet.

4. § Ha a szabadon bérbeadható üzlethelyiség utoljára gyógyszertár céljára vagy kizárólagos dohánykisárus részére volt bérbe (használatba) adva, azt csak annak az engedélyesnek szabad bérbe (használatba) adni, akinek engedélye erre az üzlethelyiségre szól.

5. § (1) Az üzlethelyiséget nem szabad bérbe vagy használatba adni olyan iparos vagy kereskedő részére, akinek szakmája azonos természetű az üzlethelyiséget magábanfoglaló épületnek útvonalra nyitó földszinti helyiségében már ipari, illetőleg kereskedelmi tevékenységet folytató más személy szakmájával, kivéve ha ez a személy a bérleti szerződés kötése előtt a bérbeadóhoz intézett írásbeli nyilatkozatában a bérbeadáshoz hozzájárul vagy ha a bérbeadónak a bérleti szerződés kötése előtt bemutatja a budapesti kereskedelmi és iparkamarának igazolványát arról, hogy az illető szakmának a környéken történt tömörülésére tekintettel a bérbeadásnak nincs akadálya. A szakma azonos természetének megállapítására a felek iparjogosítványa irányadó.

(2) Az (1) bekezdésben említett nyilatkozat, illetőleg igazolvány hiányában kötött bérleti szerződés semmis. A semmis bérleti szerződés alapján használt üzlethelyiség kiürítését közvetlenül a bérlő ellen indított keresettel az az iparos, illetőleg kereskedő is követelheti, aki a bérbeadáshoz nem járult hozzá.

6. § (1) Az 1. § hatálya alá tartozó üzlethelyiség bérét, a kizárólagos dohánykisárus részére bérbeadott üzlethelyiség bérének kivételével, a szabad bérbeadási jog megnyílta (2. §) után a felek - Budapest székesfőváros lakásbérleti szabályrendeletének, valamint az alábbi (2) és (3) bekezdésnek korlátai között - közös megegyezéssel szabadon állapíthatják meg; ehhez képest az ilyen üzlethelyiség bérének megállapítására a 8000/1946. ME rendelet Magyar Közlöny 161. szám) 6. és 18. §-ának, illetőleg a 14000/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 261. szám) 2. §-ának rendelkezései nem vonatkoznak.

(2) Budapest székesfőváros lakásbérleti szabályrendelete 16. §-ának a bérről szóló rendelkezéseit az 1. § hatálya alá tartozó üzlethelyiség bérének megállapítása tekintetében azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy az a bér, amelyben a felek a bérleti szerződés kötésekor megállapodtak, magában foglalja az üzlethelyiségnek a bérbeadó által végzett helyreállításával vagy átalakításával kapcsolatban felmerült költségeit is; a bérbeadó tehát ezeknek a költségeknek megtérítését a béren felül járó szolgáltatás címén a bérlőtől követelni nem jogosult.

(3) A bért az üzlethelyiségnek a bérlő által végzett helyreállításával vagy átalakításával kapcsolatban felmerült költségek megtérítése címén csökkentett mértékben megállapítani nem szabad.

(4) A (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseivel ellenkező megállapodás semmis, a bérlő azonban a semmis megállapodás alapján túlfizetett szolgáltatást visszakövetelni nem jogosult.

(5) A kormány külön rendelettel szabályozza azt a kérdést, hogy a háború által előidézett helyzet következtében elpusztult vagy megsérült üzlethelyiséget helyreállító, illetőleg átalakító felek milyen feltételek fennállása esetében és milyen módozatok szerint követelhetik a helyreállítás (átalakítás) költségeinek megtérítését;

7. § Az 1. § hatálya alá tartozó üzlethelyiség bérletére a szabad bérbeadási jog megnyílta (2. §) után a 6300/1947. ME rendelet (Magvar Közlöny - - Rendeletek Tára 113. szám) 1. §-ának a rendes felmondást tiltó, illetőleg korlátozó rendelkezései nem vonatkoznak s a felek mind a bérlő felmondása tekintetében, mind a bérleti jogviszony körébe tartozó egyéb kérdésekben a jelen rendelet 3-6. §-ának, valamint Budapest székesfőváros lakásbérleti szabályrendeletének korlátai között szabadon állapodhatnak meg.

8. § (1) Az 1. § hatálya alá tartozó üzlethelyiség bérlete tekintetében a 4000/1946. ME rendelet 11. §-ának az üzlethelyiségek cseréjéről és átruházásáról, valamint bérlőtársnak a bérleti jogviszonyba való belépéséről szóló rendelkezései az alábbi (2), (3) és (4) bekezdés értelmében módosíttatnak.

(2) A csere tárgyában kötött szerződés érvényes létrejöttéhez az üzlethelyiségek bérbeadóinak írásbeli hozzájárulása szükséges, a közigazgatási hatóság (4000/1946. ME rendelet 12. §) jóváhagyására azonban szükség nincs. Az 5. § rendelkezéseit a jelen bekezdés hatálya alá eső csere esetében is alkalmazni kell.

(3) A bérleti jog átruházása tekintetében Budapesti székesfőváros lakásbérleti szabályrendelete 41. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A bérlő bérlőtársat csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával vehet maga mellé. Ez a rendelkezés nem érinti a Budapest székesfőváros lakásbérleti szabályrendeletének 43. §-ában a bérlő halála esetére biztosított belépési jog gyakorlását.

9. § (1) A bérbeadó az 1. § hatálya alá tartozó üzlethelyiségre vonatkozóan a 2-8. §-ban szabályozott szabad bérbeadási jogát elveszti:

a) ha a bérlet megszűnésének napjától számított harminc nap alatt új bérleti szerződést nem köt vagy

b) ha az új bérlő a bérbeadott üzlethelyiségben ipari vagy kereskedelmi, illetőleg a 4000/1946. ME rendelet 1. §-ában megjelölt egyéb kereső tevékenységét a bérleti szerződés hatálybalépésének napjától számított harminc nap alatt nem kezdi meg.

(2) Ha a bérbeadó az (1) bekezdés a) pontjában említett harminc napos határidő alatt új bérlett szerződést nem köt, az üzlethelyiség igénybevehető s az igénybevétel, illetőleg a visszabocsátás tekintetében továbbra is a 4000/1946. ME rendeletet és az ezt módosító és kiegészítő jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha az új bérlő az (1) bekezdés b) pontjában említett harminc napos határidő alatt tevékenységét nem kezdi meg, a bérbeadó a bérletet rendkívüli felmondással megszüntetheti. Ha azonban a bérbeadói ezzel a felmondási jogával a bérleti szerződés hatálybalépésének napjától számított harminc nap alatt nem él, a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmény áll be.

(4) A (3) bekezdésen alapuló igénybevétel esetében a bérleti jogviszony az igénybevételt (visszabocsátást) rendelő véghatározat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik. Ilyen esetben a bérlő a már kifizetett bért nem követelheti vissza.

10. § Ha valamely bünteti jogszabály szerint az elítélt személy üzlethelyiségét a 4000/1946. ME rendelet rendelkezései értelmében igénybe kell venni és ez az üzlethelyiség a jelen rendelet 1. §-ának hatálya alá tartozik, igénybevételnek nincs helye. Ebben az esetben az üzlethelyiség bérletét annak a a hónapnak végével, amelyben a büntető ítélet jogerőre emelkedett, megszűntnek kell tekinteni. A bérlő az ilyen üzlethelyiség bére fejében teljesített szolgáltatását nem követelheti vissza.

II. A bérlet felmondására vonatkozó rendelkezések kiegészítése

11. § (1) A bérbeadó az 1. § hatálya alá tartozó üzlethelyiségnek - akár határozott, akár határozatlan tartamú - bérletét rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha abban a bérlő a felmondási jog gyakorlását közvetlenül megelőző három hónapon át az iparjogosítványa, illetőleg a 4000/1946. ME rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében említett hatósági engedély rendeltetésének megfelelő tevékenységet nem folytat.

(2) Ha a bérbeadó az (1) bekezdésben említett három hónap elteltét követő harminc nap alatt felmondási jogával nem él, az üzlethelyiség a 4000/1946. ME rendelet 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján igénybevehető.

III. Az igénybevételre és a visszabocsátásra vonatkozó rendelkezések módosítása és kiegészítése

12. § Az 1. § hatálya alá tartozó üzlethelyiségre nézve a 4000/1946. ME rendelet 1. §-án alapuló igénybevételnek és a 9. §-án alapuló visszabocsátásnak - a jelen rendelet 9. §-ának (2) és (3) bekezdésében és a 11. §-ában említett esetek kivételével - nincs helye.

13. § (1) Az 1. § hatálya alá tartozó olyan üzlethelyiségre nézve, amelyet a miniszterelnök az 5510/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 113. szám) alapján igénybe vett, a jelen rendeletet alkalmazni nem lehet.

(2) A jelen rendelet nem érinti:

a vasúti raktárak és üzlethelyiségek bérletével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 10270/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 206. szám) és a 6300/1947. ME rendeletnek előbb említett rendeletet kiegészítő 3. §-a, továbbá

a szálloda és pansió céljára szolgáló épületek más célra történő felhasználásának megtiltásáról szóló 9250/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 171/a. szám), illetőleg az ezt a rendeletet kiegészítő 11200/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 215. szám) és

a kincstári épületekben levő üzlethelyiségek és a kincstár tulajdonában levő telkek bérletének rögtöni hatályú felmondással való megszüntetéséről szóló 11250/1947. Korm. rendelet (Magvar Közlöny - Rendeletek Tára 214. szám) hatályát.

(3) Az 1. § hatálya alá tartozó üzlethelyiségre nézve az 1946. XV. törvénycikkbe iktatott, a magyar-csehszlovák lakosságcseréről szóló egyezmény értelmében Csehszlovákiába áttelepült személyek lakásainak és más helyiségeinek igénybevételéről szóló 12110/1946. ME rendeletnek az üzlethelyiségekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni nem lehet.

14. § A 4000/1946. ME rendelet 8. §-ának (5) bekezdése azzal a további két ponttal egészíttetik ki, hogy nem lehet az üzlethelyiség bérlőjéül kijelölni azt az igénylőt sem:

f) akinek ipari vagy kereskedői szakmája az üzlethelyiség igénybevételekor azonos természetű az üzlethelyiséget magánban foglaló épületnek útvonalra (utcára stb.) nyíló földszinti helyiségében már ipari, illetőleg kereskedelmi tevékenységet folytató más személy szakmájával, kivéve ha ez a személy a kijelöléshez írásbeli nyilatkozatában hozzájárul vagy ha az illetékes kereskedelmi és iparkamara igazolja, hogy az illető szakmának a környéken történt tömörülésére tekintettel a kijelölésnek nincs akadálya; a szakma azonos természetének megállapítására a felek iparjogosítványa irányadó:

g) aki olyan üzlethelyiségnek volt a bérlője, amelynek bérlete a bérbeadó rendkívüli vagy rögtöni hatályú felmondása következtében szűnt meg, ugyanerre az üzlethelyiségre nézve.

15. § A 4000/1946. ME rendelet 8. §-a (7) bekezdésének b) pontja azzal egészíttetik ki, hogy ha ugyanazt az üzlethelyiséget több igényjogosult igényli, a visszatért hadifoglyot a lehetőséghez képest előnyben kell részesíteni abban az esetben is, ha az üzlethelyiségének visszabocsátása iránt előterjesztett kérelmét a jelen rendelet 12. §-a alapján teljesíteni nem lehet.

16. § (1) A 4000/1946. ME rendelet 8. §-ának (7) bekezdése azzal a további ponttá) egészíttetik ki, hogy ha ugyanazt az üzlethelyiséget több igényjogosult igényli, a lehelőséghez képest előnyben kell részesíteni azt is:

i) aki ugyanabban a városban, illetőleg községben olyan üzlethelyiséggel rendelkezik, amely ipari vagy kereskedelmi tevékenységének folytatására - akár annak fekvésénél vagy terjedelménél fogva, akár az abban folytatott tevékenységére tekintettel - az igényelt üzlethelyiségnél kevésbé alkalmas, feltéve hogy ez az igénylő meglévő üzlethelyiségét más igénylő részére való igénybevétel céljából pályázati kérelmének előterjesztésével egyidejűleg írásban felajánlja.

(2) Az (1) bekezdés alapján jelentkezett igénylőnek bérlőül kijelölése esetében a hatóság (4000/1946. ME rendelet 12. §) a felajánlott üzlethelyiség új bérlőjéül új pályázni mellőzésével a pályázatban résztvett olyan igénylőt jelöl ki, aki a kijelölést elfogadja.

IV. Albérlet

17. § Az 1. § hatálya alá tartozó üzlethelyiség albérletére a 10200/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 201. szám) 1. §-ának az albér megállapítását, korlátozó rendelkezései nem vonatkoznak.

18. § (1) Üzlethelyiségei akár egészen, akár részben még a bérbeadó hozzájárulásával sem lehet albérletbe adni olyan személy részére, akire nézve az albérletbeadás esetén a jelen rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott módon érdekösszeütközés állana elő, kivéve ha az albérletbeadáshoz az ugyanabban az épületben már ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytató valamennyi szakmabeli iparos, illetőleg kereskedő írásban hozzájárult.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése ellenére kötött albérleti szerződés semmis. Az albérletbeadó bérlő a semmisségtől függő jogait csak akkor érvényesítheti, ha az albérletbeadás ellen az (1) bekezdésben említett olyan iparos, illetőleg kereskedő, aki az albértetbeadáshoz nem járult hozzá, a bérlőhöz intézett írásbeli nyilatkozatában kifogást emelt.

(3) A semmis albérleti szerződés alapján használt üzlethelyiség vagy üzlethelyiségrész kiürítését közvetlenül az albérlő ellen indított keresettel az az iparos, illetőleg kereskedő is követelheti, aki az albérletbeadáshoz nem járult hozzá.

V. Vegyes rendelkezések

19. § A bérbeadó köteles az 1. § hatálya alá tartozó üzlethelyiség bérletének megszűntét a bérlet megszűnésétől számított három nap alatt, továbbá az üzlethelyiség bérbeadását a bérleti szerződés megkötésének napjától számított három nap alatt az üzlethelyiség fekvésének és a bérlő nevének (cégének), úgyszintén a bérlő iparjogosítványát kiállító hatóságnak, az iparjogosítvány keltének és ügyszámának, valamint a bérlő szakmájának (foglalkozásának) megjelölésével, a 9. § (1) bekezdésének b) pontja esetében pedig azt, hogy a bérlő tevékenységét a bérleti szerződés hatálybalépésének napjától számított harminc nap alatt nem kezdette meg, ennek a határidőnek elteltétől számított három nap alatt Budapest székesfőváros polgármesterének írásban bejelenteni.

20. § (1) Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt két hónapig terjedhető elzárással kell büntetni azt a bérbeadót:

a) aki üzlethelyiséget a 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére ad bérbe vagy használatba;

b) aki a 19. §-ban szabályozott bejelentést nem vagy nem az ott megszabott határidő alatt vagy módon teszi meg avagy bejelentésében valótlan adatot szolgáltat.

(2) A pénzbüntetés tekintetéjben az 1928. X. törvénycikk, illetőleg a 8960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései irányadók azzal, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege ezernyolcszáz forint.

(3) A kihágás miatt az eljárás az államrendőrség mint rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik.

(4) A jelen § alapján folyamatba tett büntető eljárásra kizárólag az államrendőrség budapesti V. kerületi kapitányságának vezetője vagy helyette a belügyminiszter által megbízott rendőrségi tisztviselő illetékes.

(5) Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének: 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a 4000/1946. ME rendelet 12. § a szerint illetékes minisztert kell érteni.

21. § A 4000/1946. ME rendelet 13. §-a hatályát veszti.

22. § (1) A jelen rendelet a kihirdetésének napját követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamaiban levő ügyekben is alkalmazni kell; az 1. § hatálya alá tartozó üzlethelyiségre nézve a jelen rendelet hatálybalépésekor a 4000/1946. ME rendelet alapján folyamatban levő közigazgatási eljárást meg kell szüntetni. Olyan ügyben azonban, amelyben a polgármester a bérlő kijelölését megelőző nyilvános pályázatot (4000/1946. ME rendelet 8. §-a) a jelen rendelet hatálybalépése előtt már meghirdette, a 4000/1946. ME rendeletet s az ezt módosító és kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni.

Budapest, 1948. évi április hó 2. napján.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Bojta Béla s. k.,

Államtitkár