4091/1949. (VI. 16.) Korm. rendelet

a mezőgazdasági ingatlanok és azok felszerelésének felajánlásáról

(Közigazgatási rendszám: 8.130.)

Az utóbbi időben számos földtulajdonos önként felajánlotta ingatlanát és gazdasági felszerelését tulajdonba vagy haszonbérletbe az állam részére. A felajánlások elbírálása megfelelő szabályozás hiányában nehézkes volt és méltánytalanul hosszú ideig tartotta bizonytalanságban az ajánlattevőt. Ennek a méltánytalanságnak a megszüntetése és a felajánlásokkal kapcsolatos jogügyletek gyors lebonyolítása érdekében bocsátja ki a magyar köztársaság kormánya ezt a rendeletet.

A kormány ezúton is kifejezésre juttatja azt, hogy az állam csakis minden kényszertől mentes és szabad akaratelhatározásból eredő felajánlás alapján köt jogügyletet.

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

1. § (1) Mezőgazdasági ingatlan tulajdonosa vagy haszonélvezője ingatlanát, annak élő és holt gazdasági felszerelését az állam részére vétel, illetőleg haszonbérlet céljára írásban vagy szóban ajánlhatja fel.

(2) Amennyiben az ajánlattevő ellenszolgáltatásra igényt nem tart, azt ajánlatában kifejezésre kell juttatnia.

2. § (1) Az ajánlatot az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanforgalmi bizottságnál [13100/1948. (281) Korm. rendelet; a továbbiakban: bizottság] kell benyújtani. Az ajánlat az ajánlattevőre a bizottság határozatáig, de legkésőbb a benyújtástól számított hetvenöt napig kötelező és egyoldalúan vissza nem vonható.

(2) Az ingatlant netán terhelő elidegenítési és terhelési tilalom a felajánlást nem akadályozza, kivéve, ha a tilalom az 1945. VI. törvénycikkel törvényerőre emelt 600/1945. ME rendeleten alapul.

(3) Az ajánlattevő a felajánlott vagyontárgyakat az átvételig, illetőleg a bizottság döntéséig a jógazda gondosságával köteles kezelni.

3. § (1) Megvételre történt felajánlás esetében a vételárat szabad megegyezéssel kell megállapítani. A vételár azonban nem haladhatja meg:

a) ingatlan esetében a koronában kifejezett kataszteri tisztajövedelem negyvenötszörös forintösszegét,

b) élő és holt felszerelési tárgyak esetében azok átlagos forgalmi értékét. Az átlagos forgalmi értéket az illetékes mezőgazdasági igazgatóság állapítja meg.

(2) Az állam az ingatlan vételárát akként egyenlíti ki, hogy a megállapított vételár harmincöt százalékát a - vétel létrejöttétől számított egy éven belül, a fennmaradó hatvanöt százalékot pedig ezt követő négy év alatt, évi egyenlő részletekben fizeti meg; az élő és holt felszerelés vételárát öt év alatt, évi egyenlő részletekben fizeti ki. Különös méltánylást érdemlő esetben helye van az évi részlet összegét meghaladó kamatmentes előleg folyósításának.

(3) A vételi ügylet létrejön, ha a bizottság a felajánlott vagyontárgy megvételéről az ajánlattevőt határozatban értesíti. A határozat a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezésére alkalmas okirat.

4. § (1) A megvásárolt ingatlan tulajdonjogát a magyar állam javára kell bekebelezni. A tulajdonjog bekebelezésével egyidejűleg az ingatlant terhelő elidegenítési és terhelési tilalmat és esetleges egyéb terheket törölni kell. Az ingatlanra bekebelezett azok a szolgalmi jogok, amelyek valamely szomszédos ingatlan javára állanak fenn, érintetlenül maradnak.

(2) Az előző bekezdés értelmében törölni rendelt terhek biztosítására, úgyszintén az eladó esetleges köztartozásainak kiegyenlítése céljából az állam az esedékes vételárat bírói letétbe helyezi. Ha az eladó igazolja, hogy köztartozása nincs, továbbá az ingatlanra bekebelezett hitelezők a bírói letétbehelyezést nem kívánják, a vételár bírói letétbehelyezés mellőzésével kifizethető.

5. § (1) A haszonbérlet céljára felajánlott ingatlanért, annak élő és holt felszerelése használatáért haszonbért kell fizetni. A haszonbért szabad megegyezéssel kell megállapítani, ez azonban nem haladhatja meg a mindenkor érvényes jogszabályokban megállapított legmagasabb haszonbért. Élő és holt felszerelés haszonbérének évi összege nem lehet magasabb, mint a felszerelés átlagos forgalmi értékének [3. § (1) bekezdés b) pontja] öt százaléka.

(2) A haszonbérlet legkisebb tartama öt év. Amennyiben az ötödik gazdasági év letelte előtt három hónappal azt egyik szerződő fél sem mondja fel, úgy a szerződést további egy évre meghosszabbítottnak kell tekinteni. A felmondás csak a gazdasági év végére szólhat.

6. § (1) Mind vétel, mind haszonbérlet esetében a fentiekben nem szabályozott egyéb feltételekről az ajánlattevő méltányos érdekeinek figyelembevételével a bizottság határoz.

(2) Az átvétel a gazdasági év befejezése után történik, amennyiben az ajánlattevő meghallgatása után a bizottság másként nem határoz.

(3) Ha a bizottság a felajánlást elfogadta, az ajánlattevő a felajánlott ingatlan művelésére, az élő és holt felszerelés kezelésére alkalmazott mezőgazdasági munkavállalójára nézve mentesül a 2750/1949. (67) Korm. rendeletben előírt elbocsátási korlátozás alól.

7. § (1) A bizottság az ajánlat benyújtásától számított hetvenöt napon belül köteles határozatát meghozni és erről az ajánlattevőt értesíteni. A bizottság határozata ellen csak közérdekű jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslat tárgyában végsőfokon az Országos Földhivatal határoz.

(2) A bizottságnak az ajánlat elbírálásával kapcsolatos tennivalóit, a közérdekű jogorvoslat benyújtására jogosítottak körét és a jogorvoslati eljárás szabályait a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

(3) Az átruházott vagy haszonbérbe vett ingatlan hasznosítása iránt a földmívelésügyi miniszter intézkedik.

8. § Azt az ingatlantulajdonost (haszonélvezőt), aki mezőgazdasági ingatlanát a jelen rendelet alapján átruházta, illetőleg haszonbérbe adta, továbbra is megilletik azok a kedvezmények, amelyeket az őstermelőre vonatkozó közellátási jogszabályok részére biztosítottak.

9. § (1) A 12000/1948. (447) Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészítendő ki, hogy nem lehet földbérlőszövetkezet tagja az, akire nézve a kizárási okok már 1948. évi január hó 1. napján fennforogtak.

10. § A jelen rendelettel szabályozott eljárásban minden beadvány és jogügylet illetékmentes. A mentesség a vagyonátruházási illetékre is kiterjed.

11. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Végrehajtásáról a földmívelésügyi miniszter gondoskodik.

Budapest, 1949. évi június hó 10-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök