600/1949. (I. 23.) BM rendelet

a magyar állampolgárságról szóló 1948. LX. törvénycikk hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 5.120.)

A magyar állampolgárságról szóló 1948. LX. tc. 37. §-a alapján a következőket rendelem:

I. A törvény hatálybalépésének napja

1. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1948. LX. törvénycikk (a továbbiakban: Ápt.) - a 21. § 1. pontjának és a 33. §-nak kivételével - az 1949. évi február hó 1. napján lép hatályba.

(2) Az Ápt. 21. § 1. pontja és a 33. §-a hatálybalépésének napját később kibocsátandó rendelet fogja megállapítani.

II. A magyar állampolgárság fennállásának és elvesztésének tanúsítása

2. § (1) A belügyminiszter kérelmére állampolgársági bizonyítványban tanúsítja a fennálló magyar állampolgárságot.

(2) A kérelmet az érdekelt fél személyesen vagy igazolt meghatalmazottja útján írásban köteles előterjeszteni. A nem teljesen (korlátoltan) cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen személy nevében a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő.

(3) A Magyarországon lakó vagy tartózkodó folyamodó a beadványt a lakóhelye, illetőleg a tartózkodóhelye szerint illetékes községi előljáróságnál (város polgármesterénél), a külföldön lakó vagy tartózkodó folyamodó pedig a lakóhelye, illetőleg a tartózkodóhelye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál köteles benyújtani. Indokolt sürgősség esetében a beadványt közvetlenül a belügyminiszternél lehet benyújtani.

3. § (1) Ha a folyamodónak magyar állampolgárságát állampolgársági bizonyítvány, az 5070/1945. ME rendelet alapján kiadott igazolvány, honosítási, visszahonosítási okirat vagy a magyar állampolgárság fenntartásához történt belügyminiszteri hozzájárulásról szóló értesítés már tanúsította és a folyamodó kérelmét nem az Ápt. 25. §-ára alapítja, a beadványhoz az állampolgársági bizonyítványon, igazolványon, honosítási visszahonosítási okiraton vagy értesítésen felül csak a születési anyakönyvi kivonatot kell mellékelni. A beadványban a folyamodónak nyilatkoznia kell arról, hogy a magyar állampolgárság igazolására szolgáló okirat kiállítása óta magyar állampolgárságát nem vesztette el.

(2) Ha a folyamodó az (1) bekezdésben megjelölt ún. állampolgársági okiratot bemutatni nem tud, de állására (foglalkozására) tekintettel aggálytalanul feltehető, hogy kinevezésének (megválasztásának, alkalmazásának, foglalkozása űzésének stb.) előfeltételeként magyar állampolgárságát fennállónak tekintették, az állampolgársági okirat bemutatása elengedhető.

(3) Az Ápt. 25. §-ára alapított kérelem kellékei felől a jelen rendelet 11. §-a rendelkezik.

4. § (1) Ha a folyamodó a magyar állampolgárságra fennállásának tanúsítását az Ápt. 2. §-a alapján leszármazás jogcímén kéri, beadványában elő kell adnia, hogy szülőjének magyar állampolgársága az 1921. évi július hó 26. napja után kiadott állampolgársági bizonyítványban, igazolványban, honosítási vagy visszahonosítási okiratban, illetőleg a belügyminiszternek a magyar állampolgárság fenntartásához való hozzájárulásával elismertetett-e. Ha ez megtörtént, be kell mutatni az erre vonatkozó okiratot. Ha ez nem történt meg, akkor a folyamodónak a saját születési anyakönyvi kivonatán felül be kell mutatnia annak a szülőjének születési anyakönyvi kivonatát is, akihez állampolgársága az Ápt. 2. §-a értelmében igazodik (a továbbiakban: szülő). A szülő születési anyakönyvi kivonata helyett a szülők házassági, anyakönyvi kivonatát lehet bemutatni. Beadványában a folyamodó nyilatkozni köteles arról, hogy magyar állampolgárságát sem szülője jogán, sem szülőjétől függetlenül nem vesztette el.

(2) Ha a házasságon kívül született gyermekre vonatkozó teljes hatályú atyai elismerés vagy bírói ítélet [Ápt. 2. § (1) bek. b) pont] alapján az atyára vonatkozó adatokat az anyakönyvbe még nem jegyezték be, be kell mutatni a teljes hatályú atyai elismerő nyilatkozatot (1946. XXIX. tc. 10. §), illetőleg a jogerős bírói ítéletet (1946. XXIX. tc. 17. §) is.

(3) Ha a folyamodó szülője az 1921. évi július hó 26. napja előtt Magyarország mai területén született és a folyamodó is itt született, a folyamodónak magyar állampolgártól való leszármazását vélelmezni lehet. Vélelmezni lehet a folyamodónak magyar állampolgártól való leszármazását abban az esetben is, ha a folyamodó szülője az 1921. évi július hó 26. napja után, nagyszülője abban az 1921. évi július hó 26. napja előtt született Magyarország mai területén. Az ilyen folyamodó állampolgársági bizonyítványt arra való tekintet nélkül kérhet, hogy Magyarországon vagy külföldön lakik-e. A folyamodó községi illetősége az Ápt. 25. §-ának alkalmazásában vizsgálatra nem szorul.

5. § Ha a folyamodó nő az Ápt. 3. §-a alapján azon a címen kér állampolgársági bizonyítványt, hogy házasságkötése következtében magyar állampolgár, a saját születési anyakönyvi kivonatán felül be kell mutatnia a házassági anyakönyvi kivonatot, férjének (volt férjének) születési anyakönyvi kivonatát és mindazokat az okiratokat, amelyek alapján megállapítható, hogy férje (volt férje) magyar állampolgár. A folyamodónak a beadványban nyilatkoznia kell arról, hogy házasságkötése által szerzett magyar állampolgárságát sem férje jogán, sem férjétől függetlenül nem vesztette el.

6. § (1) Ha a folyamodó feleség az Ápt. 12. §-a alapján arra hivatkozva kér állampolgársági bizonyítványt, hogy a házasságkötéssel férjének külföldi állampolgárságát nem szerezte meg, be kell mutatnia mindazokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy házasságkötése idejében magyar állampolgár volt; ezenfelül a belügyminiszter felhívása esetében a vonatkozó külföldi törvény hiteles szövegének bemutatásával igazolni köteles, hogy férjének külföldi állampolgárságát nem szerezte meg. A külföldi törvény hiteles szövege helyett be lehet mutatni a férje hazájának illetékes hatósága által kiállított, a vonatkozó jogszabály szövegét és hatálybanlétét igazoló bizonyítványt.

(2) Beadványában a folyamodó nyilatkozni köteles arról, hogy házasságkötése után magyar állampolgárságát nem vesztette el.

7. § Ha nagykorú személy az Ápt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján kér állampolgársági bizonyítványt, a beadványhoz születési anyakönyvi kivonatán és a fennálló magyar állampolgárságának igazolásához szükséges egyéb okiratokon felül a rendőrség által kiállított lakásbizonylattal, ha pedig olyan községben lakik, ahol a rendőrségnek bejelentőhivatala nincs, a községi előljáróság által kiállított helyhatósági bizonyítvánnyal vagy egyéb hitelt érdemlő módon (pl. alkalmazást igazoló okirattal) köteles igazolni, hogy állandó lakóhelye az Ápt. 13. §-ának (2) bekezdésében megjelölt időpontban Magyarországon volt. Beadványában a folyamodó nyilatkozni köteles arról, hogy magyar állampolgárságát az Ápt. 13. §-ának (2) bekezdésében megjelölt időpont után nem vesztette el.

8. § Ismeretlen szülőktől származott olyan személy részére, akit Magyarországon találtak és itt nevelnek vagy neveltek fel, az Ápt. 21. §-ának 2. pontja alapján akkor adható ki a magyar állampolgárságának fennállását tanúsító bizonyítvány, ha a gyermek születését a magyar állami születési anyakönyvbe már bejegyezték és az anyakönyvi bejegyzés mind a családi nevét, mind az utónevét feltünteti, továbbá a gyermeket befogadó intézmény vagy intézet (állami gyermekvédő intézet árvaház stb.) vagy a gyermek tartózkodóhelye szerint illetékes gyámhatóság igazolja, hogy Magyarországon nevelik vagy nevelték fel.

9. § Az a nő, aki magyar állampolgárságát az Ápt. 22. §-ának (1) bekezdése alapján visszaszerezte, a magyar állampolgárságának fennállását tanúsító bizonyítvány kiállítását kérő beadványhoz a születési anyakönyvi kivonatán és az érvénytelen házasságkötést közvetlenül megelőzően fennállott magyar állampolgárságának igazolására szükséges egyéb okiratokon felül az érvénytelenné nyilvánított házasságról szóló házassági anyakönyvi kivonatot és a bírói határozatnak jogerősségi záradékkal ellátott kiadmányát köteles mellékelni. A beadványban a folyamodó köteles kijelenteni, hogy visszaszerzett magyar állampolgárságát a bírói határozat jogerőre emelkedése után nem vesztette el.

10. § Az a nő, aki az Ápt. 22. §-a (2) bekezdésének utolsó mondatában foglalt rendelkezés alapján a belügyminiszterhez intézett nyilatkozatában bejelentette, hogy magyar állampolgárságát házasságának érvénytelenítése ellenére is megtartani kívánja, a magyar állampolgárságának fennállását tanúsító bizonyítvány kiállítására irányuló beadványához csatolni köteles az érvénytelenné nyilvánított házasságról szóló házassági anyakönyvi kivonatot, a bírói határozatnak jogerősségi záradékkal ellátott kiadmányát és mindazokat az okiratokat, amelyek volt férje magyar állampolgársága fennállásának igazolására szükségesek. Az érvénytelenséget kimondó bírói határozat bemutatására nincs szükség, ha a jogerősséget külön határozat igazolja vagy a házassági anyakönyvi kivonat az érvénytelenítést feltünteti. A beadványban a folyamodónak elő kell adnia, hogy a belügyminiszterhez intézett nyilatkozatát mikor tette meg és ki kell jelentenie, hogy a bejelentéssel megtartott magyar állampolgárságát nyilatkozatának megtétele után nem vesztette el.

11. § (1) Az Ápt. 25. §-ának (1) bekezdése alapján kiállítandó állampolgársági bizonyítványt kérő beadványhoz a születési anyakönyvi kivonaton felül csatolni kell az 1921. évi július hó 26. napja után kiadott állampolgársági vagy községi illetőségi bizonyítványt avagy az állampolgársági opció feltételeinek meglétét megállapító belügyminiszteri bizonyítványt (6500/1921. ME rendelet 12. §). Annak igazolása céljából, hogy az Ápt. 25. §-ának (1) bekezdése alapján magyar állampolgárnak elismert személyt magyar állampolgárságában felesége követi, be kell mutatni ennek házassági és születési anyakönyvi kivonatát, annak igazolása céljából pedig, hogy az ő jogán ivadéka magyar állampolgár, az ivadék születési anyakönyvi kivonatát.

(2) Ha a belügyminiszter az opció feltételeinek meglétét megállapító bizonyítványt még nem adta ki, be kell mutatni az opció megtételét tanúsító hatósági igazolványt (6500/1921. ME r. 19. §) és mindazokat az okiratokat, melyek szükségesek annak igazolására, hogy a folyamodó az 1921. évi július hó 26. napján magyar állampolgár volt.

(3) Az (1) bekezdésben említett községi illetőségi bizonyítvány csak akkor fogadható el, ha a bizonyítvány azt is tanúsítja, hogy a folyamodó községi illetősége a bizonyítványt kiállított községben (városban) már az 1921. évi július hó 26. napján fennállott.

(4) Ha a folyamodónak magyar állampolgársága az (1) bekezdésben megjelölt állampolgársági okirattal, illetőleg a (3) bekezdésnek megfelelő községi illetőségi bizonyítvánnyal még igazolva nem lett, meg kell állapítani, hogy az 1921. évi július hó 26. napján a saját községi illetősége Magyarországon volt vagy amennyiben ebben az időpontban még tizennyolc évesnél fiatalabb volt, Magyarországon volt a községi illetősége annak a felmenőjének, akihez állampolgársága az Ápt. 2. §-a értelmében igazodik. Ez a rendelkezés a feleségre nézve azzal az eltéréssel irányadó, hogy a férj községi illetőségére kell figyelemmel lenni (Ápt. 3. §). Ha a folyamodó házasságon kívül született, azt kell igazolnia, hogy az 1921. évi július hó 26. napján anyjának községi illetősége Magyarországon volt.

(5) A (4) bekezdés esetében a folyamodó lakóhelye szerint illetékes községi előljáróság (polgármester) a saját hatáskörében köteles tisztázni, hogy a községi illetőség megszerzésének törvényszabta feltételei az 1921. évi július hó 26. napján fennállottak-e. Ez a hatóság köteles tisztázni a községi illetőség fennállásának kérdését akkor is, ha a rendelkezésre álló adatok szerint a folyamodónak nem a lakóhelyén, hanem Magyarország más községében (városában) volt a községi illetősége. A kérelem tárgyalására illetékes községi elöljáróság (polgármester) a községi illetőségnek fennállását határozat hozatala és községi illetőségi bizonyítvány kiállítása nélkül tisztázza.

(6) Ha a folyamodó és szülője Magyarországnak az 1921. évi július hó 26. napja előtt fennállott határain belül született és igazolva vagy valószínűsítve van, hogy akár a folyamodónak, akár szülőjének községi illetősége az 1921. évi július hó 26. napján Magyarország mai területéhez tartozó községben (városban) volt, a folyamodó részére az állampolgársági bizonyítványt ki lehet adni, tekintet nélkül arra, hogy a folyamodó Magyarországon vagy külföldön lakik-e.

(7) Ha a (6) bekezdésben említett eset nem áll fenn, az illetékes hatóság az ügy összes körülményeit figyelembevételével foglalt állást abban a kérdésben, hogy a folyamodónak (férjének, illetőleg volt férjének) vagy a szülőnek, illetőleg a nagyszülőnek községi illetősége az 1921. évi július hó 26. napján Magyarországhoz tartozó községben (városban) volt-e. Nem lehet az 1921. évi július hó 26. napján fennállott községi illetőséget megállapítani, ha az anyakönyvi kivonat külföldi állampolgárságot feltüntető adatot tartalmaz.

(8) Beadványában a folyamodó nyilatkozni köteles arról, hogy magyar állampolgárságát az 1921. évi július hó 26. napja után, illetőleg a magyar állampolgárság fenntartására vagy megszerzésére irányuló opció esetében az opciós nyilatkozat megtétele után sem szülője jogán, sem szülőjétől függetlenül nem vesztette el.

12. § (1) Az Ápt. 26. §-ára alapított kérelmet aszerint kell elbírálni, hogy a folyamodó, illetőleg szülője vagy férje (férjének szülője)

a) az 1935. évi január hó 1. napjától az 1939. évi január hó 1. napjáig terjedő idő alatt a visszacsatolt felvidéki területen - ide nem értve a kárpátaljai területet -,

b) az 1935. évi június hó 23. napjától az 1939. évi június hó 23. napjáig terjedő idő alatt a visszacsatolt kárpátaljai területen,

c) az 1940. évi augusztus hó 30. napján a visszacsatolt keleti és erdélyi területen,

d) az 1931. évi június hó 1. napjától az 1941. évi június hó 1. napjáig a visszacsatolt délvidéki területen lakott-e.

(2) Ha a folyamodó az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt négy év alatt részben a visszacsatolva volt felvidéki, részben a visszacsatolva volt kárpátaljai területen lakott, a négy évi lakóhely kellékét fennállónak kell tekintetni.

(3) A folyamodó igazolni vagy legalább valószínűsíteni köteles, hogy a visszacsatolás idejében magyar állampolgár volt. A magyar állampolgárság fennállását vélelmezni kell, ha az érdekelt személynek előbbi (csehszlovák, román, jugoszláv) állampolgárságát korábbi hazájának hatósága az ennek igazolására szolgált okirattal elismerte. Ha a folyamodó a magyar vagy az előbbi állampolgárság igazolására szolgáló okiratot bemutatni nem tud, illetőleg a bemutatott állampolgársági bizonyítványból nem tűnik ki, hogy az abban megnevezett személy magyar állampolgársága a trianoni békeszerződés alapján változott meg, a volt magyar állampolgártól való leszármazás igazolása tekintetében a 4. §, illetőleg a 11. § (4)-(7) bekezdéseinek rendelkezései szerint kell eljárni.

(4) A folyamodó köteles igazolni, hogy mind az 1948. évi január hó 1. napján, mint az Ápt. hatálybalépése, tehát az 1949. évi február hó 1. napján állandó lakóhelye Magyarország mai területén volt. A lakóhely igazolása tekintetében a 7. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az Ápt. 26. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában a hadifogság megszűnését leszerelési igazolvánnyal vagy más hitelt érdemlő okirattal kell igazolni. A szocialista (kommunista, szociáldemokrata), fasisztaellenes, vagy demokratikus magatartása következtében eltávozásra kényszerült személy a kényszerű eltávozást alkalmas okirattal köteles igazolni vagy legalább megfelelően valószínűsíteni. A kényszerítő távollét oka megszűnésének időpontját a hatóság az adott eset körülményeihez igazodó mérlegelés alapján állapítja meg. A Magyarországon történt letelepedés idejének igazolása tekintetében a 7. § rendelkezései irányadók.

13. § (1) A magyar állampolgárság fennállásának tanúsításáért az Ápt. 27. §-a alapján folyamodó személy igazolni köteles, hogy mind ő maga, mind az a szülője, akihez állampolgársága az Ápt. 2. §-a értelmében leszármazás jogcímén igazodik, Magyarországnak az 1921. évi július hó 26. napja előtt fennállott határain belül született és állandó lakóhelye az 1948. évi január hó 1. napján Magyarország mai területén volt.

(2) Az állandó lakóhely kellékét csak akkor lehet igazoltnak tekinteni, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a folyamodó a végleges letelepedés szándékával lakik Magyarország mai területén. Az állandó lakóhelynek okirattal igazolása tekintetében a 7. § rendelkezései irányadók; az okirat bemutatása nem zárja ki annak megállapítását, hogy az abban feltüntetett lakóhely állandónak nem minősül.

(3) A külföldi állampolgárságot igazoltnak kell tekintetni, ha a bemutatott anyakönyvi kivonat külföldi állampolgárságra utaló adatot tartalmaz és ebből megállapítható az is, hogy a folyamodó melyik külföldi államnak az állampolgára vagy a rendelkezésre álló egyéb adatok (pl. külföldi hatóság által kiállított útlevél) alapján megállapítható, hogy a folyamodót más állam hatósága saját állampolgárának elismerte. Ha a folyamodó hontalan, vagyis igazolva van, hogy egyik államnak sem állampolgára vagy állampolgárságát megállapítani nem lehet (kétes, vitás állampolgárság), az Ápt. 27. §-a alkalmazandó.

(4) Az Ápt. 27. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában a jelen rendelet 12. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az Ápt. 27. §-ának (3) bekezdésére alapított kérelem esetében a beadványban elő kell adni, hogy a folyamodó mikor távozott külföldre és meg kell jelölni azokat a körülményeket, amelyeknek figyelembevételével valószínűsíteni lehet, hogy a folyamodónak külföldre távozása a tőkés gazdasági rendszerben keletkezett gazdasági válság vagy munkanélküliség miatt történt, továbbá elő kell adni, hogy az 1939. évi szeptember hó 1. napja óta hol és milyen munkakörben dolgozott.

(6) Az Ápt. 27. §-ának (3) bekezdésében említett személyt magyar állampolgárnak akkor lehet elismerni, ha a belügyminiszter az Ápt. 27. §-ának (3) bekezdésére alapított kérelemre a magyar állampolgárság fennállását tanúsító bizonyítványt kiadta.

(7) Ha a magyar állampolgárságot az Ápt. 27. §-a alapján kell elismerni, az állampolgársági bizonyítvány kiállítása iránt előterjesztett kérelmet más jogalapon tárgyalni nem lehet.

14. § Az Ápt. 30. §-ára alapított kérelem elbírálásában a jelen rendelet 12. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

15. § (1) Ha a folyamodó az Ápt. 32. §-a alapján azon a címen kér állampolgársági bizonyítványt, hogy kegyelemmel törvényesítés által a magyar állampolgárságot megszerezte, a beadványhoz mellékelni kell az államfői elhatározás közlésére vonatkozó határozatot. Mellékelni kell a folyamodó és atyja születési anyakönyvi kivonatát is.

(2) Az, hogy a folyamodó atyja a kegyelemmel törvényesítés idejében magyar állampolgár volt, igazolásra nem szorul.

16. § (1) A kérelmet tartalmazó beadvány átvételére illetékes alsófokú hatóság (2. §) megvizsgálja, hogy a beadványhoz a jelen rendelet szerint szükséges okiratokat csatolták-e és szükséghez képest azt a hiányzó, illetőleg a megfelelő okiratokkal való pótlás végett a folyamodónak visszaadja.

(2) A beadványt mellékletével együtt a községi elöljáróság (polgármester) a kérelem érdemi elbírálása végett közvetlenül, a külképviseleti hatóság pedig a külügyminiszter útján a belügyminiszterhez terjeszti fel. A felterjesztésben elő kell adni a mellékelt okiratok valódisága tekintetében esetleg felmerülő aggályokat.

(3) A (2) bekezdésben említett hatóság a beadványt és mellékleteit köteles késedelem nélkül felterjeszteni. Ha e hatóság a beadványt a hozzáérkezéstől számított tizenöt nap eltelte után terjeszti fel, a felterjesztésben elő kell adni azt az okot, amely miatt a beadványt tizenöt napon belül felterjeszteni nem lehetett.

(4) Ha a folyamodó az állampolgársági bizonyítvány, illetőleg az annak kiadását megtagadó határozat átvétele végett a belügyminiszternél személyesen jelentkezik, a bizonyítványt, illetőleg határozatot, valamint a visszaadandó okiratokat és a folyamodó által esetleg mellékelt, de fel nem használt bélyeget folyamodónak ki kell adni. Ha a folyamodó személyesen nem jelentkezik, az említett okiratokat és bélyeget kézbesítés végett a (2) bekezdésben megjelölt hatóságnak kell megküldeni. Ha az állampolgársági bizonyítvány bélyegköteles és a folyamodó annak bélyegét előzőleg nem mellékelte, a belügyminiszter utasítja az alsófokú hatóságot, hogy a bélyeget szedje be és azt az állampolgársági bizonyítvány kézbesítése előtt arra ragassza fel.

17. § (1) A magyar állampolgárság elvesztését tanúsító bizonyítvány (Ápt. 24. §) kiállítására irányuló kérelmet közvetlenül a belügyminiszternél kell előterjeszteni; a külföldön tartózkodó személy a kérelmet a tartózkodóhelye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál is előterjesztheti.

(2) Bármilyen okból vesztette el a folyamodó magyar állampolgárságát, a beadványhoz mellékelnie kell a születési anyakönyvi kivonatot és a beadványban nyilatkoznia kell arról, hogy mi alapon vesztette el a magyar állampolgárságot és mi okból van szükséges a bizonyítványra. Az elvesztés alapjául szolgáló okra vonatkozó okiratot (határozatot) a beadványhoz mellékelni kell.

18. § Az állampolgárság elvesztését tanúsító bizonyítvány vagy az annak kiállítását megtagadó határozat és a folyamodó által bemutatott okiratok visszaadása, valamint a bizonyítvány felbélyegzése tekintetében a 16. § (4) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

19. § (1) Ha a folyamodó olyan bizonyítvány kiállítását kéri a belügyminisztertől, amely azt tanúsítja, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint nem magyar állampolgár (Ápt. 24. §), a beadványban a folyamodónak nyilatkozni kell arról, hogy soha nem volt magyar állampolgár, mi okból van szüksége a bizonyítványra és amennyiben a rendelkezésre álló adatok szerint (pl. a folyamodó vagy atyja Magyarországon született) nincs kizárva annak lehetősége, hogy magyar állampolgárságot szerzett, megfelelő okirat bemutatásával igazolni vagy legalább valószínűsíteni kell, hogy soha nem volt magyar állampolgár.

(2) Ha a folyamodó magyar állampolgár volt és magyar állampolgárságát elvesztette, részére a jelen § alapján bizonyítványt kiállítani nem lehet, hanem csak a 17. § alapján.

III. Honosítás

20. § A honosítást kérő beadványt közvetlenül annak a törvényhatóságnak első tisztviselőjéhez kell benyújtani, amelyiknek területén a folyamodó lakik, ha pedig külföldön lakik, a lakóhelye szerint illetékes magyar külképviseleti hatósághoz vagy közvetlenül a belügyminiszterhez (Ápt. 9. §). A magyar tiszteletbeli konzulhoz a beadványt csak akkor lehet benyújtani, ha az állampolgársági ügykörbe tartozó tennivalók ellátásával is meg van bízva (Ápt. 35. §); nincs akadálya azonban annak, hogy a tartózkodóhely szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság és a kérelem tárgyalására nem illetékes magyar tiszteletbeli konzul a beadványt az illetékes hatósághoz juttatás végett átvegye.

21. § (1) A beadványt a folyamodónak és ha a honosítást a folyamodó felesége is kéri, a feleségének is sajátkezűleg kell aláírnia és az aláírást (kézjegyet), ha a folyamodó, illetőleg a felesége Magyarországon lakik, közjegyző vagy a lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) avagy a törvényhatóság első tisztviselője által kell hitelesítetni.

(2) Ha a folyamodó külföldön lakik, a beadványon levő aláírását a lakóhelye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság vagy névaláírás hitelesítésére a lakóhely joga szerint feljogosított szerv által kell hitelesíttetni.

22. § (1) A honosítást kérő beadványhoz mellékelni kell a folyamodónak, feleségének és a szülői hatalma alatt álló házasságból vagy házasságon kívül született gyermekének születési anyakönyvi kivonatát. Házassági kötelékben álló folyamodó köteles bemutatni a házassági anyakönyvi kivonatot is.

(2) Ha nem a teljesen cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselő terjeszt elő honosítási kérelmet és a törvényes képviselő nem az atya, be kell mutatni a gyámhatóságnak a törvényes képviseletre jogosultságot igazoló határozatát is. Ha a nem teljesen cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy külföldi állampolgár, a nagykorúság korhatára, továbbá a törvényes képviselete jogosultság, valamint a gyámság szervezése kérdésében nem a magyar jog szabályai, hanem a honosításért folyamodó személy hazai jogának szabályai az irányadók; ha azonban a folyamodó hontalan vagy állampolgársága nem állapítható meg és lakóhelye külföldön van, a lakóhelyén hatályos jogszabályokat, ha pedig Magyarországon van, az említett kérdésekben a magyar jog szabályait kell alkalmazni.

(3) Ha a honosítást a folyamodó felesége is kéri [Ápt. 8. § (1) bek] helyhatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni, hogy férjével a honosítási kérelem előterjesztésekor házassági életközösségben él.

(4) Ha a honosítást özvegy nő kéri, be kell mutatni házassági anyakönyvi kivonatát, férjének halotti anyakönyvi kivonatát vagy a férjét holtnaknyilvánító jogerős bírói határozatot is.

(5) Ha a honosítást elvált nő kéri, be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot, továbbá a házasságot felbontó vagy a házastársakat ágytól és asztaltól elválasztó, jogerős bírói határozatot is. A bírói határozat bemutatására nincs szükség, ha a házassági anyakönyvi kivonat a házasság felbontását, illetőleg az ágytól és asztaltól történt elválasztást feltünteti.

23. § (1) Azt, hogy a folyamodónak állandó lakóhelye három év óta Magyarországon van (Ápt. 4. §), illetőleg azt, hogy a folyamodó Magyarországon lakik (Ápt. 5. és 6. §), a 7. § rendelkezésének megfelelően kell igazolni. Azt, hogy az igazolt lakóhely állandó lakóhelynek minősül-e, a folyamodó összes személyi körülményeinek figyelembevételével kell elbírálni.

(2) Ha a folyamodó külföldön lakik, az Ápt. 5. vagy 6. §-ára alapított kérelem esetében a beadványban köteles kijelenteni és valószínűsíteni, hogy külföldi lakóhelyének felhagyásával Magyarországon kíván letelepedni.

(3) Az Ápt. 5. §-ára alapított honosítási kérelem esetében a beadványban elő kell adni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a honosítást indokolttá teszik.

24. § A Magyarországon lakó, illetőleg tartózkodó folyamodó a beadványához mellékelni köteles a saját és ha a honosítás hatálya a feleségére is kiterjed, feleségének, valamint a tizenhét évesnél idősebb és a folyamodó szülői hatalma alatt álló gyermekének rendőrhatósági erkölcsi bizonyítványát.

25. § Az Ápt. 5. §-ára alapított honosítási kérelem esetében a honosítást kérő beadványban nyilatkozni kell arról, hogy a folyamodónak az a - akár atyai, akár anyai ági - felmenője, aki előadása szerint magyar állampolgár volt, magyar állampolgárságát milyen jogcímen (magyar állampolgártól leszármazás, házasságkötés, törvényesítés, teljes hatályú atyai elismerés, honosítás stb.) szerezte meg. Ennek igazolására be kell mutatni azt az okiratot, amely igazolja azt, hogy a felmenő magyar állampolgár volt.

26. § Az Ápt. 28. §-ára alapított kérelem esetében a honosításért folyamodó a 7. §-nak megfelelően igazolni köteles, hogy állandó lakóhelye az 1947. évi szeptember hó 15, napján, valamint kérelmének előterjesztésekor Magyarországon volt, illetőleg van. A beadványban elő kell adni a különös méltánylást érdemlő körülményeket-

27. § (1) A törvényhatóság első tisztviselője (magyar külképviseleti hatóság) megvizsgálja, hogy a honosítást kérő beadvány tartalma és valamennyi melléklete a jelen rendeletnek megfelel-e és a szükséghez képest a folyamodót beadványának és mellékleteinek visszaadása mellett a hiányzó okiratok pótlására felhívja.

(2) A törvényhatóság első tisztviselője (magyar külképviseleti hatóság) a bemutatott okirat bizonyító ereje tekintetében felmerülő kétségének eloszlatása érdekében, valamint annak elbírálása a céljából, hogy a honosítás az állam érdekei szempontjából hátrányosnak nem mutatkozik-e [Ápt. 4. § b) pont], illetőleg a honosítást különös méltánylást érdemlő körülmények, vagy nyomatékos, államérdek indokolttá teszik-e (Ápt. 5., 6. és 28. §), hatóságoktól, hivataloktól vagy magánfelektől megszerzi a szükséges felvilágosításokat (Ápt. 9. §).

(3) Ha a törvényhatóság első tisztviselőjének kétsége a tekintetben merül fel, hogy a külföldön kiállított okirat (pl. anyakönyvi kivonat) a kiállítás helyének joga szerint közokiratnak minősül-e, idevonatkozó aggályáról felterjesztésében (Ápt. 9. §) tesz említést.

28. § (1) A folyamodót személyesen kell meghallgatni a honosítási kérelem tárgyában különösen a következőkre:

a) Mi okból kéri a honosítást?

b) Melyik államnak az állampolgára? Honosítása esetében elveszti-e fennálló állampolgárságát? Ha folyamodó állampolgárságra nem állapítható meg vagy hontalan, tudakolni kell, hogy születése óta miként alakult állampolgársági viszonya, illetőleg a korábban megszerzett állampolgárságát mikor és milyen okból vesztette el?

(2) Ha a folyamodó honosításával külföldi állampolgárságát nem veszti el, tudakolni kell azt is, hogy milyen kapcsolatai vannak hazájával és ezek a kapcsolatok a honosítás után is fennmaradnak-e?

(3) A folyamodó személyes meghallgatására nem határnapot kell kitűzni hanem meghallgatása végett arra kell felhívni, hogy a kitűzött határidőben (pl. február 16. és 20. napja közt a hivatalos órák alatt bármikor) személyesen jelenjék meg. A folyamodót a törvényhatóság első tisztviselője hallgatja meg a kérelem tárgyában. Ha azonban a folyamodó bejelenti, hogy megjelenése nehézségbe ütközik (pl. beteg, keresetében, veszteség éri), a folyamodót lakóhelyén a községi elöljáróság (megyei város polgármestere) hallgatja meg.

(4) A külföldön lakó folyamodót a magyar külképviseleti hatóság köteles a kérelem tárgyában meghallgatni. A külföldön lakó folyamodó személyes meghallgatását mellőzni kell, ha nem lakik a magyar külképviseleti hatóság székhelyén s a hatóság előtt betegség vagy más fontos ok miatt személyesen nem jelenhetik meg. Ilyen esetben a folyamodó (törvényes képviselője) az (1) és a (2) bekezdésben foglalt kérdésekre nézve a magyar külképviseleti hatóság felhívására az ehhez intézendő beadványában köteles nyilatkozni. Az aláírást hitelesíttetni kell; az aláírás hitelesítése tekintetében a 21. § (2) bekezdésének rendelkezése az irányadó.

(5) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

29. § (1) A törvényhatóság első tisztviselője eljárása után az ügy minden iratát tüzetesen megokolt véleménye kíséretében közvetlenül, a magyar külképviseleti hatóság pedig a külügyminiszter útján a belügyminiszterhez terjeszti fel (Ápt. 9. §).

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt hatóság köteles a kérelmet a beadvány hozzáérkezésétől számított hatvan nap alatt letárgyalni és a belügyminiszterhez felterjeszteni. A felterjesztésnek hatvan nap alatt akkor is meg kell történnie, ha a hiányok pótlására felhívott folyamodó a felhívásnak ebben a határidőben nem tett eleget.

30. § A honosítási okirat kézbesítése és a beadvány mellékleteinek visszaadása, valamint a honosítási okirat felbélyegzése tekintetében a 16. § (4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

IV. Visszahonosítás

31. § (1) A visszahonosítást (Ápt. 18-20., 29. §) kérő beadvány tartalma, kellékei, felszerelése és tárgyalása tekintetében az Ápt. 4. és 7-10. §-ában valamint a jelen rendelet 20-24., 27., 29. és 30. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) Mind az Ápt. 18. §-ának (1) bekezdésére, mind az Ápt. 19-20. vagy 29. §-ára alapított visszahonosítási kérelem esetében a beadványban elő kell adni, hogy a folyamodó magyar állampolgárságát milyen jogcímen (magyar állampolgártól leszármazás, házasságkötés, törvényesítés, teljes hatályú atyai elismerés, honosítás stb.) szerezte meg. Amennyiben ezt születési anyakönyvi kivonata alapján megállapítani vagy vélelmezni nem lehet, a születési anyakönyvi kivonatán felül egyéb olyan okiratot (atyjának - ha házasságon kívül született: anyjának - születési anyakönyvi kivonatát, szükség esetében a magyar állampolgártól leszármazás tekintetében a 4. § (3) bekezdésében említett további felmenőjének születési anyakönyvi kivonatát avagy állampolgársági vagy községi illetőségi bizonyítványát, honosítási okiratát, munkakönyvét, katonai igazolványát stb.) köteles bemutatni, amelynek alapján megállapítható vagy vélelmezhető, hogy magyar állampolgár volt.

32. § (1) Az Ápt. 19. §-a (1) bekezdésének 1. pontjára vagy a 29. §-ára alapított visszahonosítást kérő beadványban meg kell jelölni, hogy a folyamodó magyar állampolgárságát milyen okból (elbocsátás, távollét, külföldi állampolgárságnak honosítás útján történő megszerzése, a trianoni békeszerződés állampolgársági rendelkezése, honosításának vagy visszahonosításának hatálytalanítása, a visszahonosítással kapcsolatos állampolgársági jogszabály érvénytelenné válása) vesztette el.

(2) A magyar állampolgárság elvesztésének igazolása, illetőleg valószínűsítése tekintetében a 17. § (2) bekezdésében, a magyarországi lakóhely, illetőleg a Magyarországon való letelepedés szándékának igazolása tekintetében a 23. § (1) és (2) bekezdésében, a különös méltánylást érdemlő körülmények előadása tekintetében pedig a 23. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

33. § (1) Az özvegy nő az Ápt. 19. § (1) bekezdésének 2. a) pontja alapján előterjesztett visszahonosítási kérelemre vonatkozó beadványához csatolni köteles férjének halotti anyakönyvi kivonatát vagy a férjét holtnaknyilvánító jogerős bírói határozatot.

(2) Az a nő, akinek házasságát a bíróság felbontotta, az Ápt. 19. § (1) bekezdésének 2. b) pontja alapján előterjesztett visszahonosítási kérelemre vonatkozó beadványához csatolni köteles a házasságát felbontó, jogerősségi záradékkal ellátott bírói határozatot (határozatokat).

(3) A férjétől különváltan élő az a nő, aki visszahonosítási kérelmét az Ápt. 19. § (1) bekezdésének 2. c) pontjára alapítja, beadványához csatolni köteles olyan helyhatósági bizonyítványt, amely azt igazolja, hogy nem él házassági életközösségben, továbbá a 7. §-nak megfelelő lakásbizonylatot, illetőleg helyhatósági bizonyítványt annak igazolására, hogy a kérelem előterjesztését közvetlenül megelőzően legalább egy éven át Magyarországon lakott.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben szabályozott esetekben a nő volt magyar állampolgárságának igazolása tekintetében a 31. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

V. Elbocsátás

34. § (1) A magyar állampolgárság kötelékéből elbocsátást (Ápt. 14. és 15. §) kérő beadvány tartalma, aláírása, mellékletei és benyújtása, valamint okiratokkal felszerelése tekintetében a jelen rendelet 20. és 21. §-át, 22. §-ának (1), (3), (4) és (5) bekezdését, 24., 27., 29. és 30. §-át megfelelően alkalmazni kell.

(2) A folyamodó annak igazolására, hogy adóval vagy egyéb köztartozással nincs hátralékban [Ápt. 14. § (1) bek. a) pont], a pénzügyi szabályok szerint illetékes hatóság (adóhivatal) bizonyítványát köteles bemutatni.

(3) A folyamodó köteles a beadványában nyilatkozni a tekintetben, hogy magyar bíróság által hozott büntető ítélet hatálya alatt nem áll [Ápt. 14. § (1) bek. b) pont]. Köteles rendőrhatósági erkölcsi bizonyítványt csatolni.

(4) Tekintettel az Ápt. 14. §-ának (2) bekezdésére, a 17-42 éves korban lévő férfi beadványában nyilatkozni köteles katonai viszonyairól, nevezetesen arról, hogy mikor, hol és milyen eredménnyel sorozták, teljesített-e tényleges katonai szolgálatot s ha igen: hol, mikor és utoljára melyik csapat kötelékében, mi a rendfokozata és részesült-e valamely katonai kedvezményben vagy mentességben. Ha az elbocsátás a folyamodónak szülői hatalma alatt álló, 17. évesnél idősebb fiúgyermekére is kiterjed [Ápt. 8. § (2) bek., 15. §], a beadványban az ilyen gyermek katonai adatairól is nyilatkozni kell.

(5) A beadványban elő kell adni, hogy a folyamodó mi okból kéri elbocsátását és elbocsátása esetében elhagyja-e az ország területét. Ha a folyamodó azért kéri az elbocsátást, mert az általa megszerezni kívánt külföldi állampolgárság megszerzésének ez is feltétele, elő kell adnia azt is, hogy melyik külföldi állam állampolgárságát kívánja megszerezni.

VI. Állampolgárságtól megfosztás

35. § A közigazgatási hatóságok közvetlenül, a magyar külképviseleti hatóságok a külügyminiszter útján - amennyiben tudomásukra jut - a belügyminiszternek jelenteni kötelesek, ha magyar állampolgár:

1. más ország közszolgálatába lépett [Ápt. 16. § (1) bek.];

2. külföldi állam kormányától, bármely más szervétől vagy külföldi politikai szervezettől bármilyen politikai jellegű tisztségét vagy megbízatást elvállalt avagy valamely külföldi politikai jellegű szervezet tagjává lett vagy annak tevékenységében résztvettt [Ápt. 17. § (1) bek. 1. pont];

3. az ország területének elhagyására vonatkozó szabály megszegésével vagy kijátszásával külföldre távozott [Ápt. 17. § (1) bek. 2. pont].

(2) Az (1) bekezdés 2. pontjának alkalmazásában külföldi politikai jellegű szervezet tevékenységében való részvételnek kell tekinteni minden, az ország határán kívül tanúsított olyan magatartást, amely a magyar köztársaság érdekével ellentétben álló politikai működést segít elő.

(3) Az ország területének elhagyására vonatkozó jogszabályok kijátszásának kell tekinteni azt is,

1. ha hatósági megbízás folytán külföldre távozott magyar állampolgár a megbízás teljesítése, illetőleg a megbízás teljesítéséhez szükséges idő lejárta után Magyarország területére nem tér vissza;

2. ha külföldre távozott magyar állampolgár az útlevelének vagy más útiokmányának megszerzésénél vagy felhasználásánál magyar hatóságot félrevezetett.

(4) A magyar kormánynak az Ápt. 16. § (1) bekezdésében, valamint a 17. § (1) bekezdésének 1. pontjában megjelölt engedélye alatt a minisztertanács határozatán alapuló engedélyt kell érteni.

(5) Az Ápt. 17. § (1) bekezdésében megjelölt esetekben az állampolgárságtól megfosztás iránt a minisztertanácshoz az előterjesztést a belügyminiszter teszi meg.

(6) Az állampolgárságtól megfosztó határozatot a Magyar Közlönyben a belügyminiszter téteti közzé.

36. § Az Ápt. 17. § (3) bekezdésében meghatározott vagyonelkobzásra az 1948. XXVI. tc. 6-8. §-ának, valamint e törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott 103300/1948. BM rendelet (Magyar Közlöny 161. szám. Rendeletek Tára 1609. lap) 4. §-ának (2) bekezdésében és 5-6. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

VII. Vegyes rendelkezések

37. § Ha nagykorú nem magyar állampolgár az Ápt. 2. §-ának (2) bekezdése, illetve a 32. §-a alapján atyjának magyar állampolgárságát követni kívánja vagy ha a nő az Ápt. 22. §-ának (2) bekezdése alapján házasságának érvénytelenítése ellenére magyar állampolgárságát megtartani kívánja, az erre vonatkozó nyilatkozatuk aláírása és hitelesítése tekintetében a 21. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

38. § Ha a jelen rendelet szerint a folyamodó a beadványában nyilatkozni köteles, nyilatkozatát büntetőjogi felelősségére hivatkozással köteles megtenni.

39. § A háborús események vagy a háború által előidézett helyzet következtében meg nem szerezhető anyakönyvi kivonat helyett más olyan okiratot lehet bemutatni, amely az anyakönyvi kivonattal igazolandó adatoknak hitelt érdemlő igazolására alkalmas. Ez esetben a beadványban az okirat adatainak valóságára nézve a 38. §-nak megfelelő nyilatkozatot kell tenni.

40. § Minden beadványban meg kell jelölni a folyamodó foglalkozását (állását) és lakóhelyét (lakáscímét).

41. § Ha a bemutatott születési anyakönyvi kivonatnak az "Aláírások előtti megjegyzések" című rovatába anyakönyvi iktatószám van bejegyezve, a leszármazás megállapítása céljából a születési anyakönyvi kivonatot kiállító anyakönyvvezetőtől meg kell szerezni a gyermek születésének eredeti bejegyzéséről szóló szószerinti anyakönyvi kivonatot, valamint a képzelt atya bejegyzésének alapjául szolgált iratokat.

42. § A honosításról, a visszahonosításról, az elbocsátásról és a magyar állampolgárságtól való megfosztásról (Ápt. 16-17. §, 1948. XXVI. tc.) esetenkint értesíteni kell a Központi Statisztikai Hivatalt és a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóságot.

43. § A jelen rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

44. § A jelen rendelet az 1949. évi február hó 1. napján lép hatályba.

Budapest, 1949. évi január hó 14-én.

Kádár János s. k.

belügyminiszter