104/1950. (IV. 8.) MT rendelet

a közületi szervek elhelyezése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.270.)

I. Általános rendelkezések

1. § A jelen rendelet alkalmazásában

közület: az állam, a megye, a járás, a város, a község, a köztestület, ezek intézményei és intézetei, továbbá az általuk kezelt alapok és alapítványok, az ipari, kereskedelmi és egyéb központ, a szövetkezeti központ, ideértve az Országos Szövetkezeti Hitelintézetet, az Országos Társadalombiztosító Intézet, az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztára, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, illetőleg a kötelékébe tartozó szakszervezetek, a közületek tulajdonában lévő vállalatok, ideértve az állami telepeket és a gazdasági irodákat és egyesüléseket is, végül a közület kezelésében lévő bármely vállalat;

közületi szerv: a közületnek hivatala, intézménye vagy üzeme (üzlete);

lakás: minden olyan helyiség, amely lakás céljára alkalmas, kivéve az üzlethelyiséget, a fogadó (szálló, panzió-) ipar körében szállás céljára szolgáló helyiségeket, továbbá a nevelőintézetben vagy olyan épületben avagy helyiségben levő lakást, amelyet a lakó bérleti szerződés alapján tart használatban; lakás továbbá az ipari vagy kereskedelmi célra épült az a helyiség, amelyet kizárólag lakásra használnak, ha a lakás céljára alkalmas; lakás végül az olyan helyiség is, amelyet olyan hivatásszerű tevékenység folytatására használnak, amelynek űzéséhez iparjogosítvány, illetőleg rendőrhatósági vagy egyéb engedély nem szükséges, (orvosi rendelővel, mérnöki, ügyvédi, közjegyzői irodával kapcsolatos lakás);

üzlethelyiség: az a helyiség (gyártelep, műhely, bolt, raktár, gépkocsiszín, fülke stb.) amely ipar vagy kereskedés folytatásának céljára szolgál, illetőleg erre a célra használnak, továbbá az a helyiség, amelyet nem iparjogosítványhoz kötött kereső tevékenység folytatására használnak, feltéve, hogy az nem minősül lakásnak;

telek: a község (város) belterületén fekvő, be nem épített terület;

bérlő: alatt nemcsak azt a személyt kell érteni, aki a helyiséget bérleti szerződés alapján vagy azon az alapon jogosult használni, hogy őt a hatóság a helyiség bérlőjéül (a lakás társbérlőjéül) jelölte ki, hanem azt a személyt is, aki a helyiség használatára tulajdonjog, haszonélvezeti jog címén vagy a bérlet forgalmi körén kívül eső más jogcímen (pl. szolgalmi jog alapján) jogosult.

2. § A közületi szervek elhelyezésével és ennek következtében, esetleg szükségessé váló kártérítés mérvének megállapításával kapcsolatos feladatokat ellátja:

a) Budapest főváros közigazgatási területén belül a Közületeket Elhelyező Bizottság (a továbbiakban: KÖZELBIZ), amely hatósági jogkörben jár el,

b) községekben a járási főjegyző, megyei városokban a polgármester, törvényhatósági városokban pedig az az alkalmazott, akit a polgármester arra kijelöl.

3. § A KÖZELBIZ a 2. §-ban megjelölt hatáskörén felül eljárhat olyan elhelyezési, illetőleg közületi ingatlannal kapcsolatos ügyben, amelyben a Népgazdasági Tanács vagy az Országos Tervhivatal elnöke hatáskörébe utal.

II. A KÖZELBIZ szervezete és a mellette működő titkárság

4. § (1) A KÖZELBIZ elnöke az Országos Tervhivatal elnöke által kijelölt személy, tagjai: a belügyminiszter, az építésügyi miniszter, a pénzügyminiszter és Budapest főváros polgármesterének egy-egy kiküldöttje, valamint a KÖZELBIZ főtitkára.

(2) Ha a KÖZELBIZ olyan ügyet tűz ki tárgyalásra, amelyben az (1) bekezdés szerint nem képviselt szakminiszter van érdekelve, őt a tárgyalás határnapjáról értesíteni kell. Ez a szakminiszter a tárgyaláson kiküldöttjével képviselteti magát, a kiküldöttet azonban csak tanácskozási jog illeti meg.

(3) A KÖZELBIZ az ügyvitelére vonatkozó szabályokat maga állapítja meg, köteles azonban azokat jóváhagyás végett az Országos Tervhivatal elnökének bemutatni. A KÖZELBIZ csak az Országos Tervhivatal elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működhetik.

(4) A KÖZELBIZ a hatáskörébe utalt egyes ügyekben a határozat hozatalát főtitkárának [6. § (2) bek.] engedheti át.

5. § (1) A KÖZELBIZ felett a főfelügyeletet a minisztertanács az Országos Tervhivatal elnöke útján gyakorolja.

(2) Az Országos Tervhivatal elnöke bármely közületi szerv elhelyezésére vonatkozó intézkedés jogát a maga számára fenntarthatja vagy a 2. § b) pontja alá eső bármely ügyet a KÖZELBIZ hatáskörébe utalhat.

6. § (1) A KÖZELBIZ mellett titkárság működik. A titkárság készíti elő a KÖZELBIZ előtt tárgyalásra kerülő ügyeket és végzi a szükséges ügykezelést.

(2) A titkárság élén a KÖZELBIZ főtitkára áll, akit az Országos Tervhivatal elnöke nevez ki. A titkárság személyzetét a főtitkár javaslata alapján az Országos Tervhivatal elnöke alkalmazza.

(3) A főtitkár ügykörét, akadályoztatása esetén, a főtitkárhelyettes látja el. A főtitkárhelyettest a titkárság személyzete köréből az Országos Tervhivatal elnöke jelöli ki.

(4) A KÖZELBIZ és a titkárság személyi és dologi kiadásairól az Országos Tervhivatal költségvetése keretében külön alcímen kell gondoskodni.

III. Közületi szervek elhelyezése

7. § (1) Közületi szervek elhelyezése az alábbi módon történhetik:

a) újonnan épült vagy ebből a célból helyreállított épületek (üzletházak) felhasználásával,

b) valamely közületi szerv által használt helyiség (helyiségek) vagy azok egy részének igénybevételével,

c) üres üzlethelyiség vagy más, lakásnak nem minősülő, üres helyiség igénybevételével,

d) használatban álló üzlethelyiség vagy más, lakásnak nem minősülő helyiség igénybevételével,

e) ha az a)-d) pontokban említett módon az elhelyezés nem lehetséges, lakás igénybevételével.

(2) Ha a közületi szerv elhelyezésével kapcsolatban lakás, vagy más helyiség igénybevétele válik szükségessé, az igénybevétel tárgyában a lakásügyi hatóság helyett - az igénybevételre egyébként irányadó feltételektől függetlenül - közvetlenül a 2. §-ban megjelölt hatóság (a továbbiakban: Hatóság) jár el.

8. § (1) A közületi szervek elhelyezése iránti kérelmet Budapesten az illetékes miniszter útján kell a KÖZELBIZ elé terjeszteni.

(2) Közületi szervek elhelyezése iránti kérelmet a Budapest főváros területén kívül a 2. § b) pontjában megjelölt hatóság elé közvetlenül az elhelyezést kérő közület vezetője terjeszti.

9. § A Hatóság bármely helyiségben szemlét tarthat annak megállapítása céljából, hogy az alkalmas-e valamely kérelmező közület elhelyezésére. Ebből a célból az érdekelteket meghallgathatja.

10. § (1) A Hatóság határozata hozatalánál a közület kérelméhez semilyen tekintetben sincs kötve.

(2) A Hatóság érdemi határozatát írásban hozza meg és azt az érdekelt közületeknek - ha pedig az igénybevett helyiségre nézve bérleti jogviszony állott fenn - a volt bérbeadónak és bérlőnek, továbbá az illetékes Ingatlanközvetítő vállalatnak (a továbbiakban: Vállalat), illetőleg a kártalanítással megbízott közszolgálati alkalmazottnak (a továbbiakban: közszolgálati alkalmazott) (13. §) kézbesítteti.

11. § (1) Bármely közszolgálati alkalmazott szolgálati lakásának igénybevételéhez az illetékes miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) Üzlethelyiség igénybevétele előtt Budapest főváros területén a belkereskedelmi minisztert, egyéb helyen pedig az illetékes kereskedelmi igazgatóságot meg kell hallgatni.

IV. Kártalanítás

12. § (1) Igénybevétel esetében a bérlőt kártalanítás illeti meg.

(2) Kártalanításként a bérlőnek választása szerint, cserelakást, vagy más helyiség igénybevétele esetén más cserehelyiséget, illetőleg pénzbeli kártalanítást kell adni.

(3) A kártalanítás mérvét - lakás igénybevétele esetében - az igénybevett lakás bérlőjének a 6000/1948. (V. 16.) Korm. rendeletben meghatározott indokolt lakásszükségletére figyelemmel kell megállapítani. Más helyiség igénybevétele esetén a bérlőnek járó kártalanítás mérvét az összes körülmények figyelembevételével kell megállapítani.

13. § (1) A kártalanításra nézve az illetékes Vállalat tesz a bérlőnek ajánlatot.

(2) A 2. § b) pontjában meghatározott hatóság - amennyiben területén Vállalat szervezve nincs - egy közszolgálati alkalmazottat hatalmaz meg arra, hogy a kártalanítási ügyekben a Vállalat hatáskörében járjon el.

14. § (1) Ha a kártalanításban a Vállalat (közszolgálati alkalmazott) és a bérlő megegyeznek, az egyességet jóváhagyás végett az ügyben eljárt Hatósághoz kell felterjeszteni. A Hatóság az egyességgel létrejött kártalanítás mérvét hivatalból megváltoztathatja.

(2) Ha a kártalanításban a Vállalat (közszolgálati alkalmazott) és a bérlő nem jut megegyezésre, erről a Vállalat (közszolgálati alkalmazott) megfelelő javaslattal jelentést tesz az ügyben eljárt Hatóságnak. A Hatóság ebben az esetben a bérlő meghallgatásával vagy anélkül hivatalból határoz.

15. § (1) A Hatóság a cserelakás (cserehelyiség) juttatása tárgyában hozott jogerős határozatát megküldi a Vállalatnak (közszolgálati alkalmazottnak), amely a határozatról az illetékes lakásügyi hatóságot, Budapesten a Központi Lakáshivatalt, üzlethelyiség kiutalása esetében a kiutalásra illetékes hatóságot (a továbbiakban kiutalásra illetékes hatóság) értesíti. A kiutalásra illetékes hatóság köteles a határozatban megjelölt lakást (helyiséget) a kártalanított bérlőnek kiutalni.

(2) Az 5300/1948. (V. 12.) Korm. rendelet 1. §-ának rendelkezései nem vonatkoznak azokra a lakásokra, amelyeket a jelen rendelet alapján igénybevett lakások bérlőjének, az illetékes lakáshivatal a Vállalat (közszolgálati alkalmazott) megkeresése alapján kiutal.

16. § A pénzbeli kártalanítást megállapító (jóváhagyó) határozat jogerőre emelkedése után a kártalanítandó bérlő részére a kártalanítás összegét a Vállalat (közszolgálati alkalmazott) fizet ki. A Vállalat (közszolgálati alkalmazott) az összeg átvételét tanúsító nyugtát köteles az ügyben eljárt Hatósághoz megküldeni.

17. § A kártalanítással járó kiadások (cserelakás, cserehelyiség megszerzése, készpénz) megtérítését a Vállalat (közszolgálati alkalmazott) attól a közülettől követelheti, amelynek megkeresésére az igénybevétel történt. A közület a kiadásokat megtéríteni köteles.

18. § A Hatóság és a Vállalat (közszolgálati alkalmazott) a kártalanítás mértékének megállapításánál köteles a pénzügyminiszter által megszabott irányárakra figyelemmel lenni.

19. § Ha a Vállalat (közszolgálati alkalmazott) a lakás vagy más helyiség kiutalására illetékes hatóságot arról értesíteni, hogy valamely lakást vagy más helyiséget kártalanításul kíván juttatni, a kiutalásra illetékes hatóság az esetleg folyamatban lévő közigazgatási eljárást - az ügyben érdekelt felek értesítése mellett - megszüntetni köteles.

V. Jogorvoslatok

20. § (1) A KÖZELBIZ főtitkárának határozata [4. § (4) bekezdés] ellen a KÖZELBIZ-hoz, a 2. § b) pontjában megjelölt hatóság határozata ellen pedig a törvényhatóság első tisztviselőjéhez fellebbezésnek van helye.

(2) Fellebbezéssel élhet az elhelyezést kérő közület és az igénybevétel alatt álló lakás (helyiség) bérlője.

(3) A törvényhatóság első tisztviselőjének az elhelyezés kérdésében másodfokon hozott határozata ellen az elhelyezést kérő közület - ebben az esetben ide nem értve a községi vállalatot - további fellebbezéssel élhet a KÖZELBIZ-hoz.

(4) A fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított 3 nap alatt a határozatot hozó hatóságnál kell benyújtani.

21. § A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

VI. Vegyes rendelkezések

22. § Igénybevételt elrendelő jogerős határozatot - amennyiben kártalanítás szükséges - pénzbeli kártalanítás esetében csak akkor lehet végrehajtani, ha a pénzbeli kártalanítást a bérlőnek kifizették vagy őt a pénz felvételére eredménytelenül hívták fel. Csere útján való kártalanítás esetében a határozatot csak akkor lehet végrehajtani, ha a cserébe juttatott lakást (helyiséget) az arra illetékes hatóság már kiutalta.

23. § (1) A jogerős határozat végrehajtását az igénybevételt elrendelő hatóság rendeli el.

(2) A végrehajtás elrendelése és foganatosítása tárgyában hozott határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Az igénybevett helyiségben lévő vagy az onnan kitett ingóságokkal kapcsolatban szükségesnek mutatkozó intézkedések tekintetében a 6000/1948. (V. 16.) Korm. rendelet 84. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

24. § (1) A KÖZELBIZ a közületektől szerveik elhelyezésére vonatkozóan adatszolgáltatást és - szükség esetében - valamely épület vagy helyiség átalakítására is kiterjedő javaslatot kérhet. A közületek kötelesek a KÖZELBIZ megkeresésének haladéktalanul eleget tenni.

(2) A KÖZELBIZ a megüresedett és a közületi szervek elhelyezésére számbajöhető üzlet- és irodahelyiségekről a belkereskedelmi minisztertől kapott adatok, valamint a 29. § rendelkezése alapján megszerzett adatok felhasználásával nyilvántartást köteles vezetni.

25. § Ha a KÖZELBIZ a 24. § (1) bekezdés értelmében szolgáltatott adatok alapján vagy egyébként arról győződik meg, hogy a közületi szerv elhelyezésére szolgáló helyiségek nincsenek megfelelően kihasználva, a közületi szervnek más közületi szervvel való összeköltöztetését rendelheti el. Ha pedig az összeköltöztetést a helyiségeknek csekély száma vagy befogadásra alkalmatlan volta miatt célszerűen megvalósítani nem lehet, a közületi szervnek más helyiségbe való átköltöztetését rendelheti el. Indokolt esetben a helyiségek cseréjét is el lehet rendelni.

26. § Abból a célból, hogy a közületek elhelyezése kapcsán felmerülő kártalanításokra megfelelő számú cserelakás álljon rendelkezésre, a Vállalat lakásokat (helyiségeket) vehet bérbe és alakíthat át.

27. § Azt a lakást vagy más helyiséget, amelyet közületi szerv bérel, használ vagy a Vállalat a 26. §-ban megjelölt célra vett bérbe, a lakásügyi hatóság, illetőleg az üzlethelyiség igénybevételére jogosult hatóság, csak a Hatóság előzetes hozzájárulásával veheti igénybe.

28. § A jelen rendeleten alapuló igénybevétel esetében az igénybevett helyiségre vonatkozóan fennálló bérleti jogviszony - tekintet nélkül arra, hogy a bérlet határozott vagy határozatlan időre szól - annak a hónapnak a végével, amelyben a helyiség új bérlőjét kijelölő határozat jogerőre emelkedett, megszűnik és a következő hónap első napjától kezdődően a véghatározat erejénél fogva a bérbeadó és a kijelölt új bérlő között - amennyiben másképen nem állapodnak meg - határozatlan időtartamra szóló éves bérlet keletkezik.

29. § Amennyiben a közületi szerv az általa ténylegesen használt helyiség használatával bármely okból felhagy, köteles ezt a körülményt a Hatóságnak bejelenteni. Ilyen helyiséget a Hatóság engedélye nélkül még ugyanazon miniszter felügyelete alá tartozó közületi szerv vagy közületi vállalat sem foglalhatja el.

30. § A Magyarországon működő külképviseleti hatóság és külföldi államnak Magyarországon működő intézménye vagy egyéb szerve elhelyezése tekintetében a jelen rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az elhelyezés iránti kérelmeket a külügyminiszter terjeszti a KÖZELBIZ elé.

31. § Aki a 29. §-ban meghatározott rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, az ellen a 4244/1949. (IX. 18.) MT rendelet 6. § rendelkezései szerint az illetékes miniszter 3000 Ft-ig terjedhető rendbírságot szabhat ki.

32. § A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 890/1949. (I. 29.) Korm. rendelet, valamint az 1780/1949. (II. 26.) Korm. rendelet hatályát veszti.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke