890/1949. (I. 29.) Korm. rendelet

a közületi szervek elhelyezése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.277.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A jelen rendelet alkalmazásában

közület: az állam - ideértve a Magyar Államvasutakat is -, a törvényhatóság, a megyei város, a község, a köztestület, a közintézet vagy valamelyikük kezelése alatt álló alapítvány, a Magyar Nemzeti Bank, a közüzem, az ipari központ (7210/1948. Korm. rendelet - Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 148. szám, 1497. o.), továbbá a nemzeti vállalat és az állami tulajdonban levő vagy állami rendelkezés alatt álló egyéb vállalat (1948. évi XXXVII. tc. 1. §), a szövetkezet, valamint a Szakszervezeti Tanács, illetőleg a kötelékébe tartozó szakszervezet;

közületi szerv: a közületnek hivatala, intézménye vagy egyéb szerve, továbbá a Magyarországon székelő külképviseleti hatóság a külföldi államnak Magyarországon működő intézménye vagy egyéb szerve;

közületi szerv elhelyezése alatt a működésnek, illetőleg a tevékenységének folytatásához szükséges helyiségekben való elhelyezést kell érteni;

lakás és

üzlethelyiség alatt azt a helyiséget kell érteni, amelyet a lakásügy ideiglenes rendezéséről szóló 6000/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 111. szám, 1051. o.) 1. §-ában foglalt fogalommeghatározás lakásnak, illetőleg üzlethelyiségnek minősít;

bérlő alatt nemcsak azt a személyt kell érteni, aki a helyiséget bérleti szerződés alapján vagy azon az alapon jogosult használni, hogy őt a hatóság a helyiség bérlőjéül (a lakás társbérlőjéül) jelölte ki, hanem a helyiség használatára tulajdonjog, haszonélvezeti jog címén vagy a bérletforgalmi körén kívül eső más jogcímen (pl. szolgalmi jog alapján, a szövetkezeti házban levő lakás használója üzletrésze alapján) jogosult személyt is.

2. § (1) A közületi szervek elhelyezése céljából Közületeket Elhelyező Bizottság elnevezéssel hatóság szerveztetik (a továbbiakban rövidítve: KÖZELBIZ).

(2) A KÖZELBIZ elnöke a Gazdasági Főtanács főtitkárának kiküldöttje, tagjai az igazságügyminiszter, a pénzügyminiszter, a népjóléti miniszter és az építés- és közmunkaügyi miniszter egy-egy kiküldöttje.

(3) Ha a KÖZELBIZ olyan ügyet tűz ki tárgyalásra, amelyben az (1) bekezdés szerint nem képviselt szakminiszter van érdekelve, őt a tárgyalás határnapjáról értesíteni kell. Ez a szakminiszter a tárgyaláson kiküldöttjével képviselteti magát, a kiküldöttet azonban csak tanácskozási jog illeti meg.

(4) A KÖZELBIZ felett a felügyeletet a miniszterelnök a Gazdasági Főtanács főtitkára útján gyakorolja.

(5) A KÖZELBIZ és a titkársága személyi és dologi kimaga állapítja meg, köteles azonban azokat jóváhagyás végett a Gazdasági Főtanács főtitkárának bemutatni.

(6) A KÖZELBIZ a lakásügyi, valamint az üzlethelyiségügyekben eljáró hatóságokkal a legszorosabban együttműködik.

3. § (1) A KÖZELBIZ mellett titkárság működik. A titkárság készíti elő a tárgyalásra kerülő ügyeket és végzi a szükséges ügykezelést.

(2) A titkárság élén a főtitkár áll, akit a Gazdasági Főtanács főtitkára jelöl ki. A titkárság személyzete szolgálattételre átengedett közszolgálati alkalmazottakból, továbbá állami vállalatokból szolgálattételre berendelt és szerződéses alkalmazottakból áll. A személyzetet a Gazdasági Főtanács főtitkára alkalmazza.

(3) A főtitkár ügykörét akadályoztatása esetében átruházott jogkörben a főtitkárhelyettes látja el. A főtitkárhelyettest a titkárság személyzete köréből a Gazdasági Főtanács főtitkára jelöli ki.

(4) A titkárság szervezetét, ügyrendjét és beosztását a Gazdasági Főtanács főtitkára állapítja meg.

(5) A KÖZELBIZ és a titkársága személyi és dologi kiadásairól a miniszterelnökség költségvetése keretében a Gazdasági Főtanács cím alatt külön alcímként kell gondoskodni.

(6) A KÖZELBIZ hivatali szervezetét az együttműködés biztosítása végett Budapest székesfőváros mindenkori lakásügyi ügyosztálya mellett kell elhelyezni. Az együttműködés tekintetében irányadó elveket a Gazdasági Főtanács főtitkára és Budapest székesfőváros polgármestere egyetértőleg állapítják meg.

4. § A KÖZELBIZ hatáskörébe tartozik:

a) a közületi szervek elhelyezése érdekében lakás vagy más helyiség igénybevétele és bérlőjének kijelölése;

b) az a) pontban említett igénybevételt szenvedőnek megfelelő helyiséghez juttatása, illetőleg az ezt helyettesítő vagy ezzel kapcsolatos egyéb intézkedések;

c) a közületi szervek összeköltöztetése;

d) a közületi szerveknek az elhelyezésükre szolgáló helyiségek cseréjével kapcsolatos átköltöztetése.

5. § (1) A KÖZELBIZ határozatait (intézkedéseit) vagy a bizottsági ülés vagy pedig a KÖZELBIZ nevében eljáró főtitkár hozza (teszi meg).

(2) A KÖZELBIZ csak bizottsági ülésben határozhat (intézkedhetik);

a) ha az a kérdés válik vitássá, hogy valamelyik szerv a jelen rendelet alkalmazásában közületi szervnek minősül-e;

b) ha az igénybevételt szenvedő közületi szerv;

c) mind a 7. § alapján, mind a 9. § (2) bekezdése alapján történő igénybevétel, valamint az igénybevételt szenvedő bérlő által az igénybevétellel kapcsolatban támasztott igények (9-10. §) kielégítése tárgyában, kivéve, ha az igénybevételt szenvedő bérlő előzetes írásbeli nyilatkozatban kijelenti, hogy a vele közölt határozattervezettel egyetért;

d) mindazokban az egyes ügyekben, amelyekben a bizottság a határozathozatalt kifejezetten magának tartotta fenn.

6. § (1) Közületi szerv elhelyezése végett a KÖZELBIZ-ot az a miniszter keresi meg, akinek felügyelete vagy ellenőrzése alatt a közületi szerv működik, illetőleg tevékenységét folytatja, Magyarországon székelő külképviseleti hatóságnak és külföldi államnak Magyarországon működő intézménye vagy szerve elhelyezése végett pedig a külügyminiszter. Területi önkormányzatok szerveinek elhelyezésével kapcsolatban az eljárás a törvényhatóság első tisztviselőjének megkeresésére indul meg.

(2) A megkeresésben részletesen elő kell adni, hogy hány, mekkora és milyen helyiségre s a helyiségekre mely indokból, illetőleg milyen cél érdekében van szükség és a lehetőség szerint meg kell jelölni azt a lakást vagy más helyiséget, amely a közületi szerv elhelyezésére alkalmasnak mutatkozik.

(3) A KÖZELBIZ a megkeresés hozzáérkezése után az elhelyezésre alkalmasnak mutatkozó helyiségben helyszíni szemlét tart és a tervezett intézkedés tárgyában meghallgatja az elhelyezést kérő közületi szerv képviselőjét, a bérbeadót s ha az ingatlant nem maga a bérbeadó kezeli, azt a személyt, aki az ingatlan kezelésére jogosítva, illetőleg kötelezve van (házkezelő, távollevő gondnoka, házkezelő jogkörrel felruházott zárgondnok stb.), valamint az érdekelt bérlőket (társbérlőket).

(4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott eljárás lefolytatása után a megkeresés felől érdemben kell határozni.

7. § Lakásnak vagy más helyiségnek közületi szerv részére való igénybevétele tárgyában a KÖZELBIZ az igénybevételre egyébként irányadó előfeltételektől függetlenül, más hatóság közbejöttének mellőzésével, az alábbi rendelkezések korlátai közt közvetlenül jár el.

8. § Közszolgálati alkalmazott szolgálati lakásának igénybevételéhez az illetékes miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.

9. § (1) Közületi szerv részére történő igénybevétel esetében az igénybevételt szenvedő bérlőt - a 10. § alá tartozó esetleges költségeinek megtérítése mellett - más lakáshoz, illetőleg helyiséghez kell juttatni; a bérlő az indokolt lakásszükséglete mértékének (6.000/1948. Korm. rendelet 40. §) megfelelő más lakásra, illetőleg a bérleti szükségletének megfelelő más helyiségre tarthat igényt.

(2) A bérlőnek más lakáshoz, illetőleg helyiséghez juttatásáról szintén igénybevétel útján lehet gondoskodni. Az ilyen igénybevétel - ugyancsak más hatóság közbenjöttének mellőzésével - közvetlenül a KÖZELBIZ hatáskörébe tartozik; az igénybevétel előfeltételeire nézve azonban minden tekintetben az egyébként fennálló jogszabályok az irányadók.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett igénybevétel helyett más megoldás mutatkozik célszerűnek, a KÖZELBIZ - a bérlő beleegyezésével - egyéb módon is gondoskodhatik a bérlő igényének kielégítéséről (ú. n. szabadbérű lakás vagy más helyiség bérletének lehetővé tétele, társasháztulajdonban lévő helyiségre vonatkozó társtulajdonosi illetőségnek, avagy részvénytársaság vagy szövetkezet tulajdonában álló, ú. n. öröklakásos házban lévő helyiség használatára jogosító részvénynek, illetőleg üzletrésznek a bérlő részére megszerzése a bérlőnek pénzbeli kártalanítása stb.).

(4) A (2) bekezdésben említett igénybevétel útján a bérlő beleegyezésével az ő igényét akként is ki lehet elégíteni, hogy a részére történő igénybevételen felül kártalanításban is részesül abban az esetben, ha a részére igényelt lakás, illetőleg más helyiség a tőle igénybevettnél kisebb vagy bérére, fekvésére, szerkezetére, illetőleg berendezésére tekintettel - érdekei szempontjából - kevésbbé megfelelő, illetőleg értékes.

10. § (1) Ha a közületi szerv részére történő igénybevétel esetében az igénybevételt szenvedő bérlő a háborús események vagy a háború által előidézett helyzet következtében megsérült lakását vagy a lakóházak helyreállításáról szóló 11800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 234. sz.) 1. §-ának hatálya alá tartozó egyéb helyiséget vagy a lakását, illetőleg az egyéb helyiségét magábanfoglaló ingatlan más részeit a hivatkozott rendelet és az azt kiegészítő és módosító jogszabályok alapján, avagy üzlethelyiségét az üzlethelyiségek helyreállításáról szóló 6250/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 141. szám, 1391. o.) értelmében helyreállította s az illetékes hatóság jogerős véghatározatával a helyreállítás költségeit az igénybevétel előtt már megállapította és a bérlőt feljogosította, hogy a helyreállítás költségeit a bérbe beszámíthassa vagy a véghatározat a tulajdonost arra kötelezte, hogy a helyreállítási költségeket a bérlőnek térítse meg, a KÖZELBIZ azt a közületi szervet, amelynek részére az igénybevétel történt, arra kötelezi, hogy a megállapított költségeknek a bérbe még be nem számított, illetőleg még meg nem térült részét a bérlőnek fizesse meg.

(2) Ha a bérlő által az (1) bekezdésben hivatkozott jogszabályok alapján létesített helyreállítási költségek tárgyában az illetékes hatóság az igénybevétel előtt jogerős véghatározatot még nem hozott, a helyreállítás költségeit a KÖZELBIZ állapítja meg és az a közületi szerv, amelynek részére az igénybevétel történt, köteles a megállapított költségeket a KÖZELBIZ határozatának kézbesítésétől számított három nap alatt a bérlőnek megfizetni.

(3) Eltekintve az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseitől, abban az esetben, ha a helyreállító személyt kár éri amiatt, hogy az általa végzett és az (1) bekezdésben hivatkozott jogszabályok hatálya alá tartozó helyreállításból kifolyólag keletkezett költségeit az igénybevétel folytán nem, vagy nem teljes mértékben érvényesítheti, a helyreállító személy kártalanítása tárgyában - tekintet nélkül arra, hogy az illetékes hatóság a helyreállítási költségeket megállapította-e vagy sem - a KÖZELBIZ határoz és az a közületi szerv, amelynek részére az igénybevétel történt, köteles a megállapított kártalanítási összeget a KÖZELBIZ határozatának kézbesítésétől számított három nap alatt a helyreállító személynek megfizetni.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a helyreállításhoz fűződő jogoknak (igénybevétel alóli mentesség, szabad bérbeadási jog, lakószobatöbbletre vonatkozó jog, bérleti jog átruházása stb.) az igénybevétel következtében való megszűnése fejében járó kártalanításra is.

(5) Ha a bérlő által végzett helyreállítás vagy az azzal kapcsolatos átalakítás, illetőleg az általa eszközölt beruházás nem tartozik az (1) bekezdésben hivatkozott jogszabályok hatálya alá, a bérlőnek az elvitelre és az érték megtérítésére vonatkozó igényét az általános jogszabályok szerint a KÖZELBIZ állapítja meg és a megállapított megtérítési összeget kell a bérlőnek kifizetni.

(6) A (3) és az (5) bekezdés alkalmazásában csak a nyugtázott számlával vagy más hiteltérdemlő okirattal igazolt és már kifizetett költséget szabad figyelembevenni.

(7) A KÖZELBIZ szükség esetében annak megállapítása végett, hogy a helyreállítási vagy az átalakítási munkálatok elvégeztettek-e, illetőleg a beruházások megtörténtek-e és az azok fejében kifizetett költségek a munkálatok elvégzésének, illetőleg a beruházás megtörténtének idejében érvényben volt anyagáraknak és munkabéreknek megfelelnek-e, helyszíni vagy szakértői szemlét rendelhet el. Ezt a szemlét a KÖZELBIZ vagy a saját közegeivel - szükség esetében állandó törvényszéki vagy zálogházi szakértő (becsüs) közreműködésével - foganatosítja, vagy annak foganatosítása végett az elsőfokú közigazgatási hatóságot, Budapesten a helyiség fekvése szerint illetékes kerületi elöljárót keresi meg.

(8) A helyreállítási ügyben eljáró hatóság abban az esetben, ha a KÖZELBIZ arról értesíti, hogy a helyreállítási költség megállapítását a hatáskörébe vonta, köteles az előtte folyamatban levő eljárást felfüggeszteni és az értesítést a KÖZELBIZ határozatának hozataláig nyilvántartani, ha pedig a KÖZELBIZ arról értesíti, hogy a helyreállítási költségeket ő állapította meg, köteles az eljárást megszüntetni. Az eljárási költségek visszatérítésének helye nincs.

11. § A közületi szerv részére történt igénybevételt rendelő véghatározatot csak akkor lehet végrehajtani, ha az igénybevételt szenvedő bérlő a részére juttatott más helyiségbe már beköltözhetik, kártalanítás esetében pedig csak akkor, ha az a közületi szerv, amelynek javára az igénybevétel történt, a kártalanítási összeget a bérlőnek megfizette, avagy a bérlőnek egyéb módon való kártalanítása már megtörtént.

12. § (1) A lakásügyi hatóságok [9270/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 203. szám, 2087. o.) §] a lakásügy ideiglenes rendezéséről szóló 6000/1948. Korm. rendeletben és az ezt kiegészítő és módosító jogszabályokban megállapított jogkörükben, valamint az üzlethelyiségek bérletéről és albérletéről szóló 4000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 77. szám) 12. §-ában megjelölt hatóságok a most hivatkozott rendeletben, illetőleg az ezt kiegészítő és módosító jogszabályokban megállapított jogkörökben nem járhatnak el azokra a lakásokra, üzlethelyiségekre és más helyiségekre vonatkozó közigazgatási ügyekben, amelyekre nézve a KÖZELBIZ a határozás, illetőleg az intézkedés jogát akár a 7. § alapján, akár a 9. § (2) bekezdése alapján a hatáskörébe vonta.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt hatóság, mihelyt a KÖZELBIZ-től értesítést kapott arról, hogy a KÖZELBIZ az (1) bekezdés alapján a folyamatban levő közigazgatási ügyben eljárni kíván, köteles az eljárást az ügyben érdekelt felek értesítése mellett felfüggeszteni és az értesítést a KÖZELBIZ határozatának hozataláig nyilvántartani.

13. § (1) A KÖZELBIZ köteles mind a 7. § alapján, mind a 9. § (2) bekezdése alapján hozott, lakás vagy más helyiség igénybevételt rendelő véghatározatát az elsőfokú lakásügyi hatóságnak, az üzlethelyiség igénybevételét rendelő véghatározatát pedig a 4.000/1946. ME rendelet 12. §-ában megjelölt elsőfokú hatóságnak a KÖZELBIZ részéről történt igénybevétel nyilvántartása végett megküldeni.

(2) Az elsőfokú lakásügyi hatóság, üzlethelyiség igénybevétele esetén a 4000/1946. ME rendelet 12. §-ában megjelölt elsőfokú hatóság a jelen rendelet alapján hozott, igénybevételt rendelő véghatározat alapján köteles a véghatározat értelmében elhelyezett közületi szervnek közvetlenül hozzáintézett megkeresésére, illetőleg kérelmére a végrehajtást haladéktalanul elrendelni és foganatosítani.

(3) A végrehajtás foganatosítására illetékes közigazgatási hatóság a végrehajtás akadálytalan foganatosítása céljából a szükséghez képest a rendőrségnek a helyiség fekvése szerint illetékes kapitánysága útján rendőri segélyt, olyan községben levő helyiségre nézve pedig, ahol a rendőrségnek nincs szerve, a községi előljáróság által kiküldendő hatósági közeg közreműködését veheti igénybe.

(5) A végrehajtás elrendelése és foganatosítása tárgyában hozott véghatározat ellen jogorvoslatnak avagy a végrehajtás felfüggesztésének vagy elhalasztásának helye nincs.

(5) Az igénybevett helyiségben lévő vagy az onnan kitett ingóságokkal kapcsolatban szükségesnek mutatkozó intézkedések tekintetében a 6.000/1948. Korm. rendelet 84. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

14. § A közületi szerv részére juttatott helyiség átalakításával felmerült költségek azt a közületet terhelik, amelynek szerve az illető helyiségben elhelyeztetett. Közület szervének a jelen rendelet alapján történt elhelyezése esetében az igénybevételt szenvedő részére juttatott helyiség átalakításából kifolyólag tervhitel terhére az Országos Tervhivatal előzetes hozzájárulásával vállalat kötelezettséget. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a Magyarországon székelő külképviseleti hatóság és külföldi államnak Magyarországon működő intézménye vagy szerve elhelyezéséből kifolyólag vállalt kötelezettségre.

15. § Avégből, hogy a közületi szervei - az ügyintézés egyszerűsítése, gyorsítása vagy célszerűsítése, illetőleg működésük vagy tevékenységük indokolt központosítása érdekében - ugyanabban a városban vagy községben a lehetőség szerint egy épületben vagy szomszédos épületekben helyeztessenek el, a KÖZELBIZ a közületektől a szerveik elhelyezésére vonatkozóan részletes adatszolgáltatást és - szükség esetében a figyelembe jövő épület vagy helyiség átalakítására is kiterjedő - javaslatot kérhet. A közület köteles a főtitkár idevonatkozó megkeresésének, illetőleg felhívásának haladéktalanul eleget tenni. A honvédelmi minisztérium, a katonai hatóságok, továbbá az álamrendőrség az adatszolgáltatást - indokolt esetben - megtagadhatják.

16. § (1) Ha a KÖZELBIZ a 15. § értelmében szolgáltatott adatok alapján vagy egyébként arról győződik meg, hogy a közületi szerv elhelyezésére szolgáló helyiségek nincsenek megfelelően kihasználva, a közületi szervnek más közületi szervvel való összeköltöztetését, abban az esetben pedig, ha az összeköltöztetést a helyiségeknek csekély száma vagy a befogadásra alkalmatlan volta miatt célszerűen megvalósítani nem lehet, a közületi szervnek más helyiségbe való átköltöztetését rendelheti el. Indokolt esetben el lehet rendelni a közületi szervnek elhelyezésére szolgáló helyiségek cseréjét is.

(2) Az előbbi bekezdésben említett rendelkezésekhez az illetékes miniszter vagy miniszterek előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) Cserével kapcsolatos átköltöztetés esetében a hivatal vagy az iroda szokványos berendezési tárgyainak kölcsönös átszállítását a lehetőség szerint mellőzni kell. Az átköltöző közületi szerv a régi helyiségében maradt berendezési tárgyait leltárából törli, az új helyiségben átvett berendezési tárgyakat pedig leltárába felveszi.

(4) A (3) bekezdés rendelkezését a közigazgatás különböző (állami, törvényhatósági, községi) ágazatai körében, továbbá a közigazgatás szervei és a közigazgatás körén kívül működő közületi szervek kölcsönös átköltöztetése esetében csak a berendezési tárgyak értékkülönbözetének kiegyenlítésétől függően lehet alkalmazni.

(5) A (3) és a (4) bekezdés alkalmazásából kifolyólag felmerült vitás kérdéseket a KÖZELBIZ dönti el.

17. § (1) Ha a közületi szerv a jelen rendelet alapján olyan épületben vagy helyiségben nyer elhelyezést, amelyben távbeszélőközpont és hálózat van felszerelve, ezeket csak a helyiség cseréjével kapcsolatban, a KÖZELBIZ előzetes engedélyével történt átköltöztetés esetében és ebben az esetben is csak akkor szabad leszerelni és elvinni, ha annak a közületi szervnek, amelynek régi helyiségében távbeszélőközpont és hálózat volt, közcélú működése, illetőleg tevékenysége fontosabb, mint a régi helyiségbe átköltöző közületi szervé, továbbá ha a postavezérigazgatóság álláspontja szerint a közületi szerv a részére juttatott új helyiségében csak az átköltözést követő hosszabb idő eltelte után juthat az általa nélkülözhetetlen távbeszélőközponthoz, illetőleg hálózathoz.

(2) Ha a közületi szerv által a régi helyiségében hagyott távbeszélőberendezés értékesebb, mint az, amelyhez az új helyiségében jut, a közületi szervnek régi helyiségébe átköltöztetett közületi szerv köteles az onnan átköltöztetett közületi szerv távbeszélőberendezésének felszerelésével, illetőleg átalakításával kapcsolatos költségeket megtéríteni.

(3) A jelen § alapján felmerülő vitás kérdéseket a postavezérigazgatóság meghallgatása után a KÖZELBIZ dönti el.

18. § Közületi szervnek a jelen rendelet alapján történő összeköltöztetését és átköltöztetését - amennyiben azt a költözködő közületi szerv saját fuvarozási eszközeivel és személyzetével ellátni nem tudja - kizárólag a Magyar Állami Szállítmányozási Részvénytársaság (MASPED) útján szabad lebonyolítani.

19. § Közületi szerv a jelen rendelet alapján végrehajtandó átalakítási munkálatokat kizárólag állami építési vállalat útján végeztetheti el.

20. § (1) A jelen rendelet akár a 7. §-án, akár a 9. §-ának (2) bekezdésén alapuló igénybevétel esetében az igénybevett helyiségre vonatkozóan fennálló bérleti jogviszony - tekintet nélkül arra, hogy a bérlet határozott vagy határozatlan időre szól-e - annak a hónapnak végével, amelyben a helyiség új bérlőjét kijelölő véghatározat jogerőre emelkedett, megszűnik és a következő hónap első napjától kezdődően a véghatározat erejénél fogva a bérbeadó és a kijelölt új bérlő közt - amennyiben másképen nem állapodnak meg - határozatlan időtartamra szóló éves bérlet keletkezik.

(2) A bérleti jogviszony olyan feltételeire nézve, amelyek felől az igénybevételt rendelő véghatározat nem rendelkezik, a bérbeadó és a kijelölt bérlő a kényszerítő jogszabályok korlátai között szabadon állapodhatnak meg.

(3) Az igénybevett helyiség bére tekintetében a lakások és más helyiségek bérének szabályozásáról szóló 8.000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 161. szám) rendelkezései, valamint az ezt a rendeletet módosító és kiegészítő rendelkezések az irányadók.

21. § Az a közületi szerv, amelyet a KÖZELBIZ a jelen rendelet alapján elhelyezett, köteles a helyiségét elhagyó bérlőnek nyugtázott számlával vagy egyéb hiteltérdemlő okirattal igazolt költözködési költségeit a költözködés befejezése után haladéktalanul megtéríteni.

22. § A KÖZELBIZ a jelen rendelet alapján hatáskörébe utalt kérdésekben jogorvoslat és bírói út kizárásával határoz.

23. § A KÖZELBIZ-nak a jelen rendelet hatálybalépése előtt tett intézkedései és az ebben az időben általa hozott határozatok a jelen rendelet erejénél fogva jóváhagyatnak.

24. § A jelen rendelet hatálybalépésével az 5.540/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 113. szám) és a 6.000/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 111. szám, 1051. l.) 29. §-a, valamint a jelen rendelettel ellenkező minden egyéb jogszabály hatályát veszti.

25. § A jelen rendelet kihírdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a Gazdasági Főtanács főtitkára útján a miniszterelnök gondoskodik.

Budapest, 1949. évi január hó 28-án.

Rákosi Mátyás s. k.,

miniszterelnökhelyettes