1/1950. (I. 7.) MT rendelet

az egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonba vételéről szóló 1949. évi 20. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

(Közigazgatási rendszám: 9.401.)

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. § (1) Az egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonba vételről szóló 1949. évi 20. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 1. §-ának (1) bekezdésében említett tíz, illetőleg öt főnyi létszám megállapítása szempontjából a vállalattal munkaviszonyban álló minden munkavállalót - ideértve a tanulókat is - számításba kell venni. Számításba kell venni továbbá azokat a személyeket is, akik a vállalatnál munkaviszony nélkül rendszeres tevékenységet fejtettek ki (volt tulajdonos, közreműködő családtag, ügynök, állandó szakértő, otthoni munkás, bedolgozó munkás stb.).

(2) A létszám megállapításánál a társadalombiztosítási intézetekhez tett bejelentések adatait is figyelembe kell venni.

2. § A Tvr. 15. §-ában meghatározott kivétel szempontjából azt a tulajdont kell az 1947. XVIII. törvénybe iktatott békeszerződésen alapulónak tekinteni, amely az említett békeszerződés 7. vagy 28. Cikkének alkalmazási körébe esik.

3. § A Tvr. egyes rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdések szempontjából a külföldi állampolgárok, illetőleg a külföldi székhellyel bíró jogi személyek körének meghatározása tekintetében az 1948. XXV. tv. 11. §-a az irányadó.

II. FEJEZET

Beszolgáltatás és bejelentés

4. § A Tvr. 3. §-ának (2) bekezdésében a belföldön őrzött részvények beszolgáltatására megszabott határidő az 1950. évi január hó 28. napján, a külföldön őrzött részvények beszolgáltatására megszabott határidő pedig az 1950. évi március hó 29. napján jár le.

5. § (1) A részvényeket a még be nem váltott osztalékszelvényekkel együtt kell beszolgáltatni. A beszolgáltatás alá eső részvényekre és szelvényeikre osztalékot vagy más fizetést teljesíteni nem szabad.

(2) Ha a beszolgáltatási kötelezettség alá eső osztalékszelvényt nem szolgáltatták be, az érvénytelen és helyette a kibocsátó a Pénzintézeti Központ felhívására köteles új osztalékszelvényt kiállítani és beszolgáltatni.

6. § (1) A Tvr., illetőleg a jelen rendelet nem érinti a részvények, részjegyek vagy egyéb érdekeltségek beszolgáltatására, illetőleg bejelentésére vonatkozó korábbi jogszabályok hatályát; ezért, ha a korábbi jogszabályok szerint a beszolgáltatás vagy bejelentés elmulasztása a részvény (részjegy, érdekeltség) érvénytelenségével vagy a kártalanítási igény elvesztésével járt, ezek a következmények a jelen rendelet alapján történő esetleges beszolgáltatás vagy bejelentés ellenére is érvényben maradnak.

(2) Az (1) bekezdés folytán az ott említett részvények (részjegyek, érdekeltségek) beszolgáltatásáról, illetőleg bejelentéséről kiállított elismervények kártalanítási igény támasztására a Tvr. alapján sem jogosítanak.

7. § (1) A Tvr. 1. §-án (1) és (2) bekezdése, valamint 16. §-a alá eső (a továbbiakban: államosított) részvénytársaságok által kibocsátott részvényeket a 4. §-ban megszabott 30, illetőleg 90 napos határidő alatt a Pénzintézeti Központ értékpapírosztályánál (Budapest V., Deák Ferenc-utca 5.), illetőleg a legközelebbi magyar külképviseleti hatóságnál kell beszolgáltatni.

(2) A részvények beszolgáltatója köteles a részvényekhez három példányban a jelen rendelet I. számú melléklete szerint Jegyzéket mellékelni. Ha a beszolgáltatónak a Jegyzék kitöltéséhez szükséges valamennyi adat nem áll rendelkezésére, csak ismert adatokat kell közölnie.

(3) A Pénzintézeti Központ, illetőleg a külképviseleti hatóság a részvények beszolgáltatását a Jegyzék "elismervény"-rovatának kitöltésével igazolja. Az elismervény illetékmentes, kiszolgáltatását díj vagy költség nem jár. A szükséges űrlapokat a Pénzintézeti Központnál, az Országos Takarékpénztár nv-nél és fiókjainál, illetőleg a külképviseleti hatóságoknál díjtalanul lehet megszerezni.

(4) A külképviseleti hatóság a nála beszolgáltatott részvényeket a Jegyzék egy példányával közvetlenül a Pénzintézeti Központ értékpapírosztályának küldi meg.

8. § (1) Azokat a részvényeket, amelyeket az 5410/1948. (V. 11.) Korm. rendelet alapján külföldi tulajdonként letétbevétel végett a Pénzintézeti Központhoz beszolgáltattak, a Pénzintézeti Központ a magyar állam letétébe helyezi át. Ezekről a részvényekről a volt tulajdonosnak bejelentést tennie nem kell.

(2) Az 5410/1948. (V. 11.) Korm. rendelet értelmében bejelentett, de be nem szolgáltatott részvényeket a 7. § rendelkezései szerint kell beszolgáltatni.

9. § A Pénzintézeti Központ a szolgáltatót, illetőleg a részvény tulajdonosát megfelelő határidő kitűzésével felhívhatja a Jegyzékben megjelölt vagy egyéb bizonyító adatok bemutatására.

10. § A Pénzintézeti Központ az államosított vállalatokat az általuk kibocsátott részvényekre vonatkozó adatok bejelentésére kötelezheti. A 4090/1945. (VII. I.) ME rendelet alapján működő különbíróság a Pénzintézeti Központ megkeresésére a rendelkezésére álló adatokat közli.

11. § Ha a részvényt a Tvr. 3. §-ának (2) bekezdése és a jelen rendelet ellenére nem szolgáltatták be, a részvények érvénytelenségét a Tvr. 3. §-ának (3) bekezdése alapján az illetékes miniszter állapíthatja meg.

12. § (1) A részvénymásodlatokat általában az alapszabály rendelkezései szerint kell kiállítani, mégis azzal, hogy a részvénymásodlaton fel kell tüntetni, hogy az a Tvr. alapján az állam számára állíttatott ki.

(2) A kibocsátó a jelen rendelet alapján több részvényről egy közös részvénymásodlatot is kiállíthat.

13. § (1) Ha a részvénytársaság részvényeit még nem bocsátotta ki, a 7. § rendelkezéseit a részvényutalványok (scripsek) tekintetében kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha egyesülés folytán, vagy más okból a részvénytársaság a részvények kicserélését határozta el, de az még nem ment foganatba, a kicserélésre szánt részvényekre kell a 7. § rendelkezéseit alkalmazni s azok alapján az állam (a Pénzintézeti Központ) követelheti az új részvények kiadását.

14. § Amennyiben a részvénytársaság részvényei az 1881. XXXIII. törvény vagy a 4090/1945. (VII. 1.) ME rendelet és az azt módosító jogszabályok alapján megsemmisítés alá kerültek, a kibocsátott új részvényekre (részvényutalványokra) kell megfelelően alkalmazni a 7. §-ban foglalt rendelkezéseket. Ha az új részvényeket (részvényutalványokat) még nem bocsátották ki, a részvények megsemmisítésére bírói határozatot kell beszolgáltatni. Ha pedig az eljárás folyamatban van, ezt a körülményt a Pénzintézeti Központnak és az eljáró bíróságnak köteles a 4. §-ban megszabott határidő alatt bejelenteni az, aki az eljárás megindítását kérte. Az eljárás további folyamatán a bejelentő helyébe a Pénzintézeti Központ léphet. A bírói határozat alapján az új részvények kiállítását csak a Pénzintézeti Központ követelheti.

15. § A Tvr. 1. §-ának (5) bekezdésében említett államosított vállalat esetében a részjegyek tulajdonosai a jelen rendelet 4. §-ában megszabott 30, illetőleg 90 napos határidő alatt kötelesek az 5-13. §-ok rendelkezései szerint részjegyeiket a Pénzintézeti Központnál, illetőleg a legközelebbi magyar külképviseleti hatóságnál beszolgáltatni.

16. § (1) Az államosított korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság nagy közkereseti társaság tagjai kötelesek az államra átszállt vagyonilletőségükről, úgyszintén az egyéni cégeik tulajdonosai vállalatukról a 4. §-ban megszabott 30, illetőleg 90 napos határidő alatt a jelen rendelet II. számú melléklete szerint a Pénzintézeti Központhoz, illetőleg a legközelebbi külképviseleti hatósághoz bejelentést tenni.

(2) Ugyanannak a kereskedelmi társaságnak több tagja együttes bejelentést is tehet.

(3) Az egyéni cég volt tulajdonosa a jelen § (1) bekezdése alapján tett bejelentéséhez a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdése értelmében köteles leltárt csatolni a vállalat céljára rendelt azokról a vagyontárgyakról, amelyek a vállalat telephelyén kívül vannak.

III. FEJEZET

Követelések megszűnése

17. § (1) Az államosított vállalattal szemben a Tvr. 8. §-ának (1) bekezdése szerint azok a követelések szűntek meg, amelyek az 1949. évi szeptember hó 1. napja előtt teljesített szolgáltatásból vagy az említett nap előtt teljesítendő szolgáltatás elmaradásából erednek; az 1949. évi szeptember hó 1. napja és a Tvr. hatálybalépésének napja (1949. december 28.) között keletkezett követeléseket pedig csak a Tvr. 8. §-a (1) bekezdésének korlátai között lehet érvényesíteni.

(2) A Tvr. 8. §-a (1) bekezdésének alkalmazását nem zárja ki az, hogy az államosított vállalatot a követelés teljesítésére bírói ítélet az 1949. évi szeptember hó 1. napján vagy ezt követően kötelezte, vagy hogy a követelés tekintetében az említett időben egyesség (bírói vagy perenkívüli egyesség), újítás, tartozáselismerés vagy elszámolás jött létre.

18. § A Tvr. 8. §-a (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából magánjogi szerződés alapján keletkezettnek kell tekinteni azt a követelést is, amely kereskedelmi ügyeleten (1875. XXXVII. tv. 258-260., váltón vagy csekken alapul. Nem tekinthető magánjogi szerződés alapján keletkezettnek az a követelés, amelynek jogcíme ügyleten kívüli kártérítés.

19. § (1) Ha a Tvr. hatálybalépésének napja előtt kiállított váltón az államosított vállalat váltónyilatkozata szerepel, bármelyik váltóadós a mindenkori váltóbirtokossal szemben a váltókötelezettség alól mentesítő hatályú kifogásként érvényesítheti azt, hogy a váltókötelezettség elvállalásának, alapja olyan jogügylet volt, amelyre alapított követelés a Tvr. 8 §-a értelmében megszűnt, vagy nem érvényesíthető.

(2) A váltó kibocsátója, elfogadója vagy forgatója, ha az (1) bekezdés értelmében váltókötelezettsége megszűnik, a váltóbirtokos irányában a magánjog általános szabályai szerint annyiban kötelezve marad, amennyiben a váltóbirtokosok kárával gazdagodjék.

20. § (1) A Tvr. 8. §-ának (1) bekezdése nem érinti azoknak a követeléseknek fennállását, amelyek a Magyar Köztársaság, illetőleg a Magyar Népköztársaság által megkötött és érvényben lévő fizetési vagy egyéb államközi egyezmény hatálya alá esnek.

(2) Abban a kérdésben, hogy valamely követelés az (1) bekezdés hatálya alá tartozik-e, a pénzügyminiszter határoz.

21. § (1) A Tvr. 8. §-ának (1) bekezdése alapján megszűnt követelés tárgyában folyamatban lévő pert a perköltségek kölcsönös megszüntetésével meg kell szüntetni.

(2) Ha a Tvr. hatálybalépése előtt keletkezett bírói ítélet vagy egyesség olyan követelésekre vonatkozik, amely a Tvr. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében megszűnt, annak alapján végrehajtást elrendelni nem lehet, a már elrendelt végrehajtást pedig fel kell függeszteni.

(3) Az államosított vállalat a (2) bekezdésben említett esetben a végrehajtást elrendelő végzés ellen a felfolyamodásra nyitvaálló határidő alatt kifogást emelhet, a már folyamatban lévő végrehajtási eljárás felfüggesztése iránt pedig a végrehajtást foganatosító bíróságnál az ügy bármely szakában kérelmet terjeszthet elő. Kifogás vagy felfüggesztési kérelem esetében a per bírósága - az iratoknak hozzá történt áttétele után - a felekkel tárgyalást tart és a Tvr. 8. §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása céljából esetleg szükséges bizonyítás felvétele után végzéssel határoz afelől, hogy az ítélet (bírói egyesség) alapján a Tvr. 8. §-ának (1) bekezdésére tekintettel van-e helye és mennyiben a végrehajtás elrendelésének, illetőleg folytatásának. A végzés ellem egyfokú felfolyamodásnak van helye.

22. § (1) Ha az államosított vállalat az ellene támasztott követelés kiegyenlítését a Tvr. 8. §-a alapján azon a címen tagadja meg, hogy a követelés ellenértéke a vállalat vagyonát nem gyarapította, illetőleg, hogy a követelés a Tvr. 8. §-a (2) bekezdésében felsorolt személyek javára állott fenn, a bíróság az illetékes miniszter véleménye alapján határoz.

(2) Ha a bíróság megállapítja, hogy a követelés a Tvr. 8. §-ának (1), illetőleg (2) bekezdése alapján nem érvényesíthető, ítéletében az államosított vállalatot a követelés alól mentesíti.

(3) Az (1) és (2) bekezdést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell; ha az ügyben végrehajtást rendeltek el, a jelen rendelet 21. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

23. § (1) Az államosított vállalat volt tulajdonosa, társtulajdonosa, társasági tagja, vagy részvényese ellen harmadik személy az államosított vállalat ügy- vagy üzemviteléből eredő követelést a kártalanításról szóló jogszabály hatálybalépéséig csak akkor érvényesíthet, ha a követelés a Tvr. 8. §-ának (1) bekezdése alapján nem szűnt meg, de - mint az államosított vállalat vagyonát nem gyarapító követelés - az államosított vállalattal szemben a Tvr. 8. §-ának (1) bekezdése alapján nem érvényesíthető.

(2) Az előbbi bekezdésben felsorolt személyekkel szemben az államosított vállalat ügy- vagy üzemviteléből eredő váltónyilatkozat alapján követelést csak az (1) bekezdés korlátai között lehet érvényesíteni.

(3) A jelen § rendelkezései a Tvr. 9. §-ában szabályozott megtérítési kötelezettséget nem érintik.

IV. FEJEZET

Megtérítési kötelezettség

24. § Az illetékes miniszter a Tvr. 9. §-a alapján hozott véghatározatát azzal a vállalattal közli, amelynek javára a véghatározat szól. A miniszter véghatározatát annyi példányban adja ki, hogy a vállalaton, a végrehajtás elrendelésére hivatott bíróságon és - amennyiben a végrehajtást ingatlanra is kell foganatosítani - a telekkönyvi hatóságon, felül minden kötelezettnek egy-egy példány jusson. A vállalat a végrehajtás elrendelésére irányuló kérelméhez a véghatározatot megfelelő példányszámban csatolja.

25. § (1) A 24. § értelmében az illetékes miniszter által kibocsátott véghatározat alapján a végrehajtást a pesti járásbíróság rendeli el. A bíróság a végrehajtást elrendelő végzéspéldányokat a végrehajtás foganatosítása végett a végrehajtást kérő vállalatnak adja ki.

(2) A végrehajtás foganatosítására, valamint az ezt követő többi végrehajtási cselekményre sem a végrehajtást elrendelő végzés, sem valamely végrehajtási cselekmény ellen használt jogorvoslatnak halasztó hatálya nincs. A bíróság a végrehajtást meg nem szüntetheti, nem korlátozhatja, illetőleg nem függesztheti fel.

26. § (1) A végrehajtást szenvedő számára a véghatározatot a bírósági kiküldött az 1881. LX. tv. 24. §-a szerint kézbesíti.

(2) Ha a vállalat a végrehajtást foganatosítását csak ingatlanra kéri, a határozat kézbesítéséről az (1) bekezdés szerint a végrehajtást elrendelő bíróság gondoskodik s egyidejűleg a végrehajtást foganatosító telekkönyvi hatóságot a végrehajtási jelzálogjog bekebelezése végett megkeresi.

V. FEJEZET

Egyes jogviszonyok megszüntetése

27. § (1) Ha az államosított vállalat és a volt tulajdonos között munkaviszony állott fenn, azt a vállalatvezető (telepvezető) kirendelésének napjával megszűntnek kell tekinteni.

(2) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából az államosított vállalat volt tulajdonosának minősül az egyéni cég tulajdonosán kívül a közkereseti társaság, a betéti és a csendes társaság tagja, továbbá - amennyiben érdekeltsége a törzstőke, üzletrésztőke, illetőleg alaptőke két százalékát eléri - a korlátolt felelősségű társaság vagy a Tvr. 1. §-ának (5) bekezdésében említett vállalat tagja és a részvénytársaság részvényese is, úgyszintén a volt tulajdonosnak tekintendő személy házastársa, fel- vagy lemenő ágbeli rokona, testvére, és elsőfokú sógora is.

(3) Az illetékes miniszter a jelen § rendelkezései alól kivételt tehet.

28. § A volt tulajdonos sem munkaviszonyának megszűnéséből, sem korábban fennállott munkaviszonyából kifolyólag az államosított vállalattal vagy az állammal szemben igényt nem érvényesíthet.

29. § (1) Annál az állatorvosi vállalatnál, ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja, a vállalat vezető tisztviselőjének munkaviszonyát az 1950. évi március hó 31. napjáig közölt felmondással meg lehet szüntetni, tekintet nélkül arra, hogy a munkaviszony határozott vagy határozatlan időre szól.

(2) Az előbbi bekezdésben említett felmondás közlésének kell tekinteni azt, ha a jelen rendelet hatálybalépése előtt az államosított vállalathoz kirendelt vállalatvezető (telepvezető) a vezető tisztviselőt a szolgálat alól felmentette (szabadságolta) vagy a vállalattól eltávolította.

(3) A jelen rendelet alkalmazásában vezető tisztviselőnek kell tekinteni azt a munkavállalót, akinek az egész vállalata vagy annak önálló ágára kiterjedő vezető és irányító munkaköre volt, - úgyszintén munkakörére tekintet nélkül azt a munkavállalót is, akinek az 1949. évi december hóra esedékes összes illetménye a közterhek levonásával az 1500.- Ft-ot meghaladta.

30. § (1) Az államosított vállalatnak azt a vezető tisztviselőjét, akinek munkaviszonyát a jelen rendelet 29. §-a értelmében mondják fel, felmondási járandóság és végkielégítés helyett a felmondás közlését követő hónap 1. napjától végelbánási illetmény címén együttesen háromhavi illetménynek megfelelő összeg, de legfeljebb 6000.- forint illeti meg.

(2) Az előbbi bekezdésben említett végelbánási illetmény három havi egyenlő részletben esedékes.

31. § A jelen rendelet 27-30. §-ában nem említett munkavállalók munkaviszonyát és az ebből eredő igény érvényesítésért a Tvr. nem érinti.

32. § Az a szerződés, amely a volt tulajdonosnak nem minősülő személy részére az államosított vállalat terhére nyugdíjat vagy hasonló célú juttatást állapít meg, csak annyiban érvényesíthető, amennyiben annak alapján a kedvezményezett az államosított vállalat hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalóival szemben nem élvez kivételesen előnyös helyzetet. Ezért a kedvezményezett az ilyen szerződés alapján csak olyan mértékű nyugdíj vagy hasonló célú juttatás iránt támaszthat igényt, amilyen a folyósítás idején hasonló munkakörben foglalkoztatott, de kivételes helyzetet nem élvező más munkavállalót azonos várakozási idő mellett megilletne. A jelen § rendelkezését alkalmazni kell a jelen rendelet hatálybalépése előtt esedékessé vált, de ki nem fizetett nyugdíj tekintetében is. A jelen §-ban foglalt rendelkezések nem érintik a Nyugdíjszerződéseket Felülvizsgáló Bizottságnak a 10610/1948. (X. 22.) Korm. rendelet 12. §-ában biztosított felülvizsgálati jogkörét.

33. § (1) Az államosított vállalat az 1950. évi március hó 31. napjáig az illetékes miniszter engedélyével a Tvr. hatálybalépésének napja előtt kötött huzamos szerződéseket felmondással megszüntetheti. A felmondás csak akkor érvényes, ha annak szövegében, utalás van arra, hogy a felmondásra az illetékes miniszter engedélyt adott.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában huzamos szerződésnek kell tekinteni azt a jogügyletet, amelynek alapján legalább az egyik fél a szerződés tartama alatt állandó teljesítésre vagy visszatérő szolgáltatásra köteles (bérlet, haszonbérlet, kartell, szukcesszív szállítás, állandó szakértői, jogtanácsosi megbízás, vezérképviseleti megállapodás, stb.). A jelen § rendelkezései nem vonatkoznak a lakások és üzlethelyiségek bérletére (albérletére), ezek tekintetében az egyébként fennálló rendelkezések az irányadók.

34. § (1) A 33. §-on alapuló felmondást az ellenérdekű féllel írásban kell közölni. A közlést megtörténtnek kell tekinteni, ha a felmondást tartalmazó levelet az ellenérdekű fél által utoljára közölt címre ajánlott postai küldeményként feladták.

(2) A 33. §-on alapuló felmondás esetében a jogviszony attól a naptól számított tizenöt nap elteltével szűnik meg, amelyen a felmondást közölték.

(3) A 33. §-on alapuló felmondás esetében a felek csak a jogviszony megszűnése előtt történt teljesítés (részteljesítés) ellenértékét követelhetik; ebből a szempontból a teljesítésre adott előleg a teljesítéssel esik egy tekintet alá. A szerződés megszüntetése miatt az ellenérdekű fél az államosított vállalattal vagy az állammal szemben kártérítési igényt nem támaszthat. Ha a szerződés tárgya ügyletek közvetítése volt, az ellenérdekű fél - a Tvr. 8. §-ának korlátai között - csak a szerződés megszűnéséig teljesített szállítások értéke után követelhet jutalékot.

VI. FEJEZET

Vegyes és büntető rendelkezések

35. § Az államosított vállalat működésének alapjául szolgáló iparjogosítvány vagy más hatósági engedély a Tvr. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalattal együtt az államra szállott.

36. § Az államosított vállalat volt tulajdonosa a Tvr. 13. §-a alapján elhelyezése iránti kérelmét az illetékes miniszternél (személyzeti főosztály) terjesztheti elő.

37. § A Tvr. 13. §-ának alkalmazása szempontjából a jelen rendelet 27. §-án (2) bekezdésében felsorolt személyeket is az államosított vállalat volt tulajdonosának kell tekinteni.

38. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő az, aki

a) a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdése és a jelen rendelet 16. §-ának (3) bekezdése ellenére azokról a vagyontárgyakról, amelyek a vállalat telephelyén kívül vannak, leltárt nem készít, vagy a leltárt nem a valóságnak megfelelően készíti el;

b) államosított vállalatot vagy vagyontárgyat az állami tulajdonbavétel elől eltitkol, elvon vagy elvonni törekszik.

Dobi István s. k.

a minisztertanács elnöke

I. számú melléklet az 1/1950. (I. 7.) MT számú rendelethez

II. számú melléklet az 1/1950. (I. 7.) MT számú rendelethez