195/1951. (XI. 11.) MT rendelet
a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában
A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1951. évi 30. törvényerejű rendeletben (továbbiakban: Nyt.) foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
(Az Nyt. 4. §-ához)
1. § Az Nyt. hatálya kiterjed azokra a munkaviszonyban álló dolgozókra is, akik az Újságírók Szanatórium Egyesületének betegségi ellátásra jogosult tagjai.
(Az Nyt. 7. §-ához)
2. § A földalatti vagy egészségre ártalmas munkakörök (munkahelyek) jegyzékét az I. számú melléklet tartalmazza.
(Az Nyt. 7. §-ához)
3. § A Magyar Államvasutaknál és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasútnál mozdony- és vonatkísérő, valamint kocsirendező szolgálati beosztásban álló alkalmazottak, továbbá a magyar Postánál mozgóposta szolgálatot teljesítő alkalmazottak, a hajószemélyzethez tartozó gépházi dolgozók, végül a forgalmi repülés hajózó személyzetéhez tartozó alkalmazottak jogosultak mindazokra a kedvezményekre, amelyek a földalatti vagy egészségre ártalmas munkakörben (munkahelyen) foglalkoztatott dolgozókat az Nyt. rendelkezései alapján megilletik.
(Az Nyt. 8. §-ához)
4. § (1) Az a dolgozó, aki valamelyik alacsonyabb korcsoportban a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges időt eltöltötte és megszakítás nélkül tovább dolgozik, megrokkanása esetén rokkantsági nyugdíjra akkor is jogosult, ha a magasabb korcsoportban megkívánt szolgálati időt még nem töltötte el.
(2) A rokkantság megszűnését követő öt éven belül történt újabb megrokkanás esetében a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság feléled.
(Az Nyt. 10. §-ához)
5. § (1) A baleseti járadékra jogosultság szempontjából a sérülteket hat fokozatba kell sorolni. Az 1-4. fokozatban ideiglenes és végleges, az 5. és 6. fokozatban ideiglenes járadékot lehet megállapítani.
(2) A munkaképességnek üzemi baleset vagy foglalkozási betegség által okozott csökkenés esetében járó baleseti járadék összege.
az 1. fokozatú (16-25%-os) sérülteknél a munkabér 8%-a,
a 2. fokozatú (26-35%-os) sérülteknél a munkabér 10%-a,
a 3. fokozatú (36-49%-os) sérülteknél a munkabér 15%-a,
a 4. fokozatú (50-66%-os) sérülteknél a munkabér 30%-a.
(3) A táppénzsegélyezés befejezésétől az állapot tartós kialakulásáig járó ideiglenes járadék összege az 1-4. fokozatú sérülteknél azonos a baleseti járadék összegével. Az 5. fokozatú (67-89%-os) sérültek részére járó ideiglenes járadék a munkabér 42%-a, a 6. fokozatú (90-100%-os) sérültek részére pedig a munkabér 60%-a.
(4) A baleseti járadék, illetőleg az ideiglenes járadék összege havi 1000 forintnál több nem lehet.
(Az Nyt. 10. §-ához)
6. § (1) Ha a munkaképesség csökkenése a 25%-ot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át jár. Ebbe a két évi időtartamba nem lehet beszámítani azt az időt, amely alatt a dolgozó azért nem kapott baleseti járadékot, mert munkaképességének csökkenése a 15%-ot nem haladta meg.
(2) Ha a dolgozó állapota a két év eltelte után annyira rosszabbodott, hogy munkaképességének csökkenése három egymást közvetlenül követő hónapban 25%-nál nagyobb, a baleseti járadékra jogosultság feléled. Ebben az esetben a baleseti járadék az állapot rosszabbodásának orvosilag megállapított időpontjától, de legkorábban a járadéki igény bejelentését követő hónap első napjától kezdve jár. Ha a munkaképesség csökkenése ismét 25% alá száll, a 15%-ot azonban meghaladja, a baleseti járadék legfeljebb két éven át újból jár.
(Az Nyt. 11. §-ához)
7. § Üzemi balesetnek kell tekinteni azt a balesetet is, amely a dolgozót bárhonnan munkába menet vagy onnan lakására (szállására) jövet éri.
(Az Nyt. 12. §-ához)
8. § A foglalkozási betegségek jegyzékét a II. számú melléklet tartalmazza.
(Az Nyt. 20. §-ához)
9. § A szülői nyugdíjigény szempontjából tartásra szoruló szülő (nagyszülő) az, aki munkaképtelen és nincs eltartásra képes és köteles hozzátartozója.
(Az Nyt 21. §-ához)
10. § Gyermeknevelési pótlék a nyugdíjast csak az után a gyermek után illeti meg, akinek eltartásáról gondoskodik.
(Az Nyt 22. §-ához)
11. § A házastársi pótlékra jogosultság szempontjából számottevő keresete és jövedelme annak van, akinek nyugdíja, keresete és egyéb jövedelme együttesen a havi 300 forintot meghaladja.
(Az Nyt 23. §-ához)
12. § Az Nyt hatálybalépése előtti időre vonatkozóan a szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni:
a) a nyugellátásra igénytadó közszolgálatban eltöltött, valamint a közszolgálati alkalmazott javára jogszabály alapján nyugellátás szempontjából beszámított időt;
b) a magánalkalmazottakra (vállalati alkalmazottakra) vonatkozó szabályokon alapuló nyugdíjbiztosítási időt;
c) a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági (haláleseti) biztosítással járó munkaviszonyban eltöltött vagy ebbe a biztosításba beszámítandó időt;
d) az 1929. évi január hó 1. napjától 1944. évi június hó 30. napjáig terjedő azt az időt, amely alatt a dolgozó munkakönyv adataival igazoltan háztartási alkalmazottként munkaviszonyban állott;
e) a bányanyugbérbiztosításban eltöltött időt;
f) az öregségi, rokkantsági biztosításban önkéntes és önkéntes továbbfizetéssel eltöltött időt;
g) a színházaknál alkalmazott művész-személyzet tagjainak azt az idejét is, amely alatt öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási kötelezettségük szünetelt, végül
h) a közszolgálati alkalmazottaknak a 81/1950. (III. 19.) MT rendelet szerint korpótlék és szabadságidő szempontjából beszámított és az a)-g) pontok alapján figyelembe nem vett idejét.
(Az Nyt. 23. §-ához)
13. § (1) Az Nyt. hatálybalépése előtti időre vonatkozóan a szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni olyan időt,
a) amelynek alapján a dolgozó az Nyt. hatálybalépése előtt nyugdíjban részesült, de nyugdíját megvonták;
b) amelyet a dolgozó az Nyt. hatálybalépése előtt nyugellátásra igényt adó közszolgálatban töltött, a szolgálatból azonban minden ellátási igényének megvonásával bocsátották el.
(2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezést az a) pont alá eső dolgozóra nem lehet alkalmazni, ha nyugdíjazását követően legalább öt évet és ebből az Nyt. hatálybalépése után legalább egy évet munkaviszonyban töltött.
(Az Nyt. 24. §-ához)
14. § A nyugdíjra való jogosultság szempontjából nem számít a szolgálati idő megszakításának az az idő, amely alatt a dolgozó
a) a közszolgálat vagy magánszolgálat alapján nyugellátásban részesült;
b) az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás alapján járadékban (ellátásban), a bányanyugbérbiztosítás alapján nyugbérben vagy a baleseti biztosítás alapján munkaképessége legalább 50%-os csökkenésének megfelelő baleseti járadékban részesült;
c) házfelügyelő volt s e minőségben öregségi biztosítása fel volt függesztve;
d) mezőgazdasági munkásként munkaviszonyban állott;
e) az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági (haláleseti) biztosításban, valamint a bányanyugbérbiztosításban szerzett jogait az 1947. év előtt érvényben volt rendelkezések alapján elismerési díj fizetésével fenntartotta;
f) öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére a biztosítási bérhatárra vonatkozó rendelkezések következtében nem volt biztosítva;
g) olyan munkaviszonyban áll, amelynek alapján az Nyt. szerint nyugellátásra jogosultságot nem szerez;
h) mint munkaképtelen rokkant az Nyt. alapján rokkantsági nyugdíjban vagy munkaképességének legalább 50%-os csökkenése alapján megállapított baleseti járadékban részesül.
(Az Nyt. 25. §-ához)
15. § (1) A nyugdíj és a baleseti járadék megállapításának alapja az igény megnyílását, illetőleg az üzemi balesetet megelőzően kapott utolsó tizenkét havi munkabér átlaga. A munkabérátlag azonban nem lehet havi 500 forintnál kevesebb, sem havi 3000 forintnál több. Mezőgazdasági dolgozóknál a legkisebb munkabérátlag havi 300 forint. A munkabér mellett kapott baleseti járadék összegét az átlagos munkabér kiszámításánál munkabérként kell figyelembe venni.
(2) A nyugdíj megállapításánál a hatvanadik életév betöltését megelőző tizenkét havi munkabér átlagát lehet alapul venni, ha ez a dolgozóra nézve kedvezőbb. Figyelembe lehet venni az ötvenötödik életévet megelőző munkabér átlagát is, ha a dolgozó munkaviszonyát a nyugdíjazását megelőző öt éven belül önkényesen nem szakította meg.
(3) Annak a dolgozónak a nyugdíját, aki legalább tíz évet földalatti vagy egészségre ártalmas munkakörben dolgozott, a nyugdíjazás időpontjára tekintet nélkül annak az átlagmunkabérnek alapulvételével lehet megállapítani, amelyet a földalatti vagy egészségre ártalmas munkakörben eltöltött utolsó tizenkét hónap alatt megkeresett. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni a művészi munkakörben foglalkoztatott dolgozó nyugdíjának megállapításánál is.
(4) A nyugdíj, illetőleg a baleseti járadék megállapításánál figyelembe veendő átlagbér számításának részletes szabályait a pénzügyminiszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg.
(Az Nyt. 28. §-ához)
16. § Ha a meghalt dolgozó vagy nyugdíjas özvegyet és tartásdíjra jogosult elvált nőt is hagyott hátra, az özvegy és az elvált nő az özvegyi nyugdíjon egyenlő mértékben osztozzak. Az elvált nő özvegyi nyugdíja azonban nem lehet több, mint a tartásdíj összege; az esetleges különbözet az özvegyet illeti meg.
(Az Nyt. 37. §-ához)
17. § (1) A nyugdíjjárulék a munkabér 4%-a.
(2) A nyugdíjjárulékot a betegségi biztosítási járulékokkal együtt kell fizetni.
(3) A nyugdíjjárulék kirovása, fizetése, behajtása, visszafizetése és elévülése, úgyszintén fizetése elmulasztásának jogkövetkezményei, valamint a nyugdíjjárulékokért való felelősség tekintetében a betegségi biztosítási járulékokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(Az Nyt. 39. §-ához)
18. § (1) Az Nyt. alapján járó ellátásokat további rendelkezésig a Szakszervezetek Országos Tanácsának társadalombiztosítási szervei állapítják meg.
(2) A társadalombiztosítási szerv határozata ellen - annak kézbesítésétől számított hatvan nap alatt - a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottságához lehet fellebbezni. A fellebbezést annál a társadalombiztosítási szervnél kell előterjeszteni, amelyik az elsőfokú határozatot hozta.
(3) A megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottságának határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye. Az újrafelvételre a közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályok irányadók.
(Az Nyt. 39. §-ához)
19. § A meghalt nyugdíjas hozzátartozója részére járó ellátást az a szerv állapítja meg, amely a meghalt nyugdíját folyósította.
(Az Nyt. 39. §-ához)
20. § (1) A Magyar Államvasutak dolgozói, valamint ezek és a Magyar Államvasutak meghalt nyugdíjasainak hozzátartozói részére járó ellátásokat a Vasutasok Szakszervezete a Magyar Államvasutak igazgatási szerveinek közreműködésével határozattal állapítja meg.
(2) Az ellátások megállapítása tárgyában hozott határozat ellen - annak kézbesítésétől számított hatvan nap alatt - a Magyar Államvasutak igazgatási szerveinél benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezések tárgyában a pénzügyminiszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselőiből alakított bizottság dönt.
(Az Nyt. 39. §-ához)
21. § A pénzügyminiszter az ellátási igények tárgyában hozott határozatokat az Országos Nyugdíjintézet közreműködésével hivatalból felülvizsgálhatja és a jogszabályoknak nem megfelelő határozatokat megváltoztatatja vagy megsemmisítésük mellett az elsőfokon eljárt szervet új határozat hozatalára utasíthatja.
(Az Nyt. 44. §-ához)
22. § Az Nyt. alapján járó minden ellátást igénybejelentés alapján kell megállapítani.
(Az Nyt. 44. §-ához)
23. § (1) Az üzemi balesetből kifolyólag járó ellátásra való igényt a baleset napjától számított két éven belül lehet bejelenteni. Foglalkozási betegség esetében ezt a két évet a betegség megállapításának napjától kell számítani.
(2) A két éven túl, de legfeljebb három éven belül történt igénybejelentést is figyelembe kell venni, ha a bejelentő igazolja, hogy a baleset, illetőleg a foglalkozási betegség következményeit csak a két évi határidő eltelte után lehetett megállapítani.
(3) Az üzemi baleset, valamint a foglalkozási betegség következtében meghalt dolgozó (nyugdíjas, járadékos) hozzátartozói a haláleset napját követő egy éven belül jelenthetik be igényüket.
(Az Nyt. 44. §-ához)
24. § Az ellátást igénylő a megállapító szerv felhívására a megállapító eljárásban személyesen résztvenni köteles.
(Az Nyt. 44. §-ához)
25. § Ha az igény elbírálásához az igénylő állapotának orvosi megállapítására van szükség, az igénylő köteles magát orvosi vizsgálatnak vagy kórházban történő megfigyelésnek alávetni. Ha az igénylő az erre vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, a nyugdíj-, illetőleg járadékmegállapító eljárást felül lehet függeszteni.
(Az Nyt. 44. §-ához)
26. § A nyugdíj-, illetőleg járadékmegállapító eljárással kapcsolatosan felmerülő utazási, élelmezési és szállásköltség, valamint keresetveszteség megtérítésének szabályait a pénzügyminiszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben rendelettel állapítja meg. *
(Az Nyt. 44. §-ához)
27. § A baleseti járadékot és a rokkantsági nyugdíjat az orvosi megállapítás időpontjától, de legkorábban a táppénzsegélyezés befejezésétől, az öregségi nyugdíjat az igény megnyílásától kezdődően kell megállapítani. Az özvegyi és szülői nyugdíjat, az árvaellátást, továbbá a házastársi és gyermeknevelési pótlékot annak a hónapnak első napjától kezdődően kell megállapítani, amikor az igényjogosultság feltételei azokra beállottak. Az ellátást a bejelentés hónapjától visszamenően legfeljebb három hónapra lehet folyósítani.
(Az Nyt. 44. §-ához)
28. § (1) Ha a munkaképességnek üzemi baleset vagy foglalkozási betegség okozta csökkenése megváltozik, a változáshoz képest a baleseti járadékot módosítani lehet.
(2) A baleseti járadékban, illetve rokkantsági nyugdíjban részesülő személyállapota bármikor felülvizsgálható abból a szempontból, hogy a munkaképesség csökkenésének, illetőleg a rokkantság mértékének megállapítása helyesen történt-e. Ha az orvosi vizsgálat azt állapítja meg, hogy az értékelés a megállapító eljárás során nem a valóságnak megfelelően történt, a baleseti járadék, illetőleg a rokkantsági nyugdíj a valóságos mértékhez képest felemelhető, leszállítható, illetőleg megszüntethető. A rokkantságnak kizárólag elöregedés következtében történő súlyosbodása miatt a rokkantsági nyugdíjat felemelni nem lehet.
(3) A nyugdíj, illetőleg a baleseti járadék felemelését leszállítását vagy megszüntetését az erre vonatkozó határozat meghozatalát követő második hónap első napjától kezdődően kell foganatosítani.
(Az Nyt. 44. §-ához)
29. § (1) Az Nyt. alapján járó ellátásokat az Országos Nyugdíjintézet folyósítja.
(2) A Magyar Államvasutak dolgozói, valamint ezek és a Magyar Államvasutak meghalt nyugdíjasainak hozzátartozói részére járó ellátások folyósításával kapcsolatos kezelési munkálatokat a Magyar Államvasutak igazgatási szervei látják el.
(Az Nyt. 44. §-ához)
30. § (1) Ha a folyósított ellátást a jogosult nem veszi fel, az arra vonatkozó igény az esedékességtől számított egy év alatt elévül.
(2) A jóhiszeműen felvett ellátást visszakövetelni nem lehet. Ha a jóhiszeműség nem vélelmezhető, a jogalap nélkül kifizetett ellátást az ellátás összegéből havi részletekben lehet levonni. A levonás az ellátás havi összegének legfeljebb 20%-áig terjedhet.
(Az Nyt. 44. §-ához)
31. § (1) Az Nyt. alapján járó ellátást a jogosult külföldön tartózkodása esetén csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet folyósítani.
(2) Az ellátás folyósítása szünetel, amíg a jogosult egy hónapnál hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetését tölti.
(3) Szünetel az ellátás folyósítása a letartóztatás és a rendőrhatósági őrizet tartama alatt is. Méltánylást érdemlő esetben azonban az ellátást megállapító szerv a folyósítást erre az időre egészben vagy részben engedélyezheti.
(4) Nem jár árvaellátás arra az időre, amíg az árvát az állam természetben ellátja vagy az árva állami nevelőintézetben van.
(A Nyt. 44. §-ához)
32. § (1) Az igényjogosultság megállapításához szükséges szolgálati idő megszerzését hitelt érdemlően igazolni kell.
(2) A szolgálati idő igazolásának részletes szabályait a pénzügyminiszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben rendelettel állapítja meg.
(A Nyt. 44. §-ához)
33. § Az ellátást megállapító határozat bármikor felülvizsgálható, ha olyan körülmények jutnak az ellátást megállapító szerv tudomására, amelyek valóságuk esetében a határozat megváltoztatására jogalapot nyujthatnak.
(A Nyt. 44. §-ához)
34. § (1) A rokkantság fokának, illetőleg a munkaképesség csökkenésének megállapítására az állami egészségügyi szolgálat tesz javaslatot. A Magyar Államvasutak dolgozóinál az államvasúti egészségügyi szolgálat véleményét is meg kell hallgatni.
(2) A rokkantságnak, valamint a munkaképesség csökkenésének elbírálásánál irányadó részletes szabályokat az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg.
35. § Az államhatalom és az államigazgatás szervei, a munkáltatók (intézmények, intézetek, vállalatok) a megállapító szerv által az ellátási jogosultság elbírálásához, valamint az ellátási összeg megállapításához szükséges adatok közlése iránt hozzájuk intézett megkeresésnek (felhívásnak) haladéktalanul kötelesek eleget tenni.
36. § (1) A jogosult ellátási igényéről sem egészben, sem részben nem mondhat le, ellátását másra át nem ruházhatja.
(2) Az ellátások lefoglalhatósága tekintetében a munkabérek lefoglalására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
37. § (1) A munkáltató a vele munkaviszonyban álló dolgozó, illetőleg hozzátartozói részére a baleset vagy foglalkozási betegség által okozott kár fejében kártérítéssel tartozik, ha jogerős büntetőbírói ítélet megállapította, hogy őmaga vagy olyan megbízottja, akinek eljárásért felelős, a balesetet vagy a foglalkozási betegséget szándékosan idézte elő. Kártérítési kötelezettség terheli a munkáltatót akkor is, ha jogerős büntetőbírói ítélet terhére vagy megbízottja terhére megállapítja, hogy a baleset, illetőleg foglalkozási betegség a hatóság által jogerősen elrendelt balesetelhárító, illetőleg egészségvédő óvórendszabály megszegéséből vagy óvóintézkedés elmulasztásából származott. A kártérítés mértéke az az összeg, amellyel az okozott kár a Nyt. alapján járó nyugellátást vagy baleseti járadékot meghaladja.
(2) Az előbb meghatározott eseteken felül a munkáltató a vele munkaviszonyban álló dolgozókkal és hozzátartozóikkal szemben balesetből vagy foglalkozási betegségből kifolyólag kártérítéssel nem tartozik.
(3) A kártérítési igény korlátozására vonatkozó rendelkezés nem terjed ki a Nyt. hatálya alá tartozó dolgozóknak a baleset vagy foglalkozási betegség alapján, nem a munkáltató, hanem más személyek ellen fennálló kártérítési követelésre.
38. § (1) Ha a munkáltató a rá nézve kötelező balesetelhárító vagy egészségvédő óvórendszabályt, vagy óvóintézkedést nem foganatosította, köteles a mulasztása által okozott baleset vagy foglalkozási betegség alapján megállapított nyugellátás vagy baleseti járadék összegét, valamint az ellátás megállapításával kapcsolatos eljárás költségeit a megállapító szervnek megtéríteni. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a munkáltatót akkor is, ha ő vagy megbízottja a balesetet vagy a foglalkozási betegséget szándékosan idézte elő.
(2) A munkáltatót terhelő megtérítésekért vele egyetemlegesen felel a munkáltatónak az a megbízottja, aki a balesetelhárító vagy egészségvédő óvórendszabály vagy óvóintézkedés végrehajtását a munkáltató utasítása ellenére elmulasztotta, aki a dolgozó balesetét vagy foglalkozási betegségét szándékosan okozta.
39. § Ha a baleset vagy foglalkozási betegség következtében keletkezett kárt a dolgozónak vagy hozzátartozóinak más megtéríteni köteles, ez a követelés a megállapítandó ellátás erejéig az ellátást utalványozó szervre száll át.
40. § (1) Hatályukat vesztik az ítélőbíráiknak fegyelmi felelősségéről szóló 1936. évi III. törvénynek, a közületi vállalatok fegyelmi szabályzatáról szóló 34/1950. (I. 27.) MT rendeletnek, valamint a közszolgálati alkalmazottak fegyelmi szabályzatáról szóló 159/1950. (VI. 14.) MT rendeletnek, az államvasúti munkavállalók fegyelmi szabályzatáról szóló 7801/1951. KPM rendeletnek (megjelent a Magyar Államvasutak Hivatalos Lapja 1951. évi 29. számában) azok a rendelkezései, amelyek szerint a fegyelmi hatóságok a nyugdíjigényt megszüntethetik, illetőleg korlátozhatják.
(2) Hatályban maradnak azok a jogszabályok, amelyek üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség esetére betegségi biztosítási szolgáltatásokat állapítanak meg.
41. § A jelen rendelet az 1952. évi január hó 1. napján lép hatályba.
Dobi István s. k.,
a minisztertanács elnöke.
I. számú melléklet a 195/1951. (XI. 11.) MT rendelet 2. §-ához.
II. számú melléklet a 195/1951. (XI. 11.) MT rendelet 8. §-ához
A rokkantsági nyugdíjra, illetőleg baleseti járadékra igénytadó foglalkozási megbetegedések, valamint e betegségeknek megfelelő munkakörök a következők:
a) Ólom, valamint vegyületei és összetételei okozta mérgezés, a mérgezés közvetlen következményeivel együtt.
Ennek a betegségnek megfelelő munka: ólmot tartalmazó érceknek, ideértve a cinkgyárak ólomtartalmú hamuját is, kezelése; ócska cinknek és darabos ólomnak vegyítése; olvasztott ólamból és ólomtartalmú vegyületekből készülő tárgyak gyártása; sokszorosító iparok, ólomösszetételű anyagok gyártása; akkumulátorok gyártása és javítása; ólmot tartalmazó zománcok elkészítése és felhasználása; ólomreszelékkel és ólomtartalmú hamuval csiszolás; festőmunkák, amelyek ólmot tartalmazó mázak, kötőanyagok és festékek készítésével vagy kezelésével járnak; ólomtetraethilnek benzinnel való keverése, illetve az acethilbenzinnek felhasználása.
b) Higany, valamint foncsorai és összetételei okozta mérgezés, a mérgezés közvetlen következményeivel együtt.
Ennek a betegségnek megfelelő munka: higanytartalmú ércek kezelése; higanyösszetételű anyagok gyártása; mérő- vagy laboratóriumi készülékek gyártása; kalapgyártáshoz nyersanyagok készítése; tűzben aranyozás; higanyos vakuum szivattyú használatával végzett munka; higanytartalmú durranósavas sóból gyutacsok (gyújtózsinórok) gyártása.
c) Foszfor vagy összetételei okozta mérgezés, a mérgezés közvetlen következményeivel együtt.
Ennek a betegségnek megfelelő munka: minden olyan eljárás, amely foszfornak vagy összetételeinek termelésére, kivonására vagy felhasználására irányul.
d) Arzén vagy összetételei okozta mérgezés, a mérgezés közvetlen következményeivel együtt.
Ennek a betegségnek megfelelő munka: minden olyan eljárás, mely arzénnek vagy összetételeinek termelésére, kivonására vagy felhasználására irányul.
e) Benzol vagy homologja, valamint ezek nitro- és aminoszármazékai által okozott mérgezés, a mérgezés közvetlen következményeivel együtt.
Ennek a betegségnek megfelelő munka: minden olyan eljárás, amely a benzol vagy homologja vagy ezek nitro- és aminoszármazékai termelésére, kivonására vagy felhasználására irányul.
f) Zsírsorozat szénhidrogénjeinek halogén vegyületei által okozott mérgezés.
Ennek a betegségnek megfelelő munka: minden olyan eljárás, amely a zsírsorozat szénhidrogénjei halogén vegyületeinek termelésére, kivonására vagy felhasználására irányul.
g) Tüdőgümőkórral járó vagy anélküli szilikózis, amennyiben az a halálnak vagy munkaképtelenségnek döntő oka.
Ennek a betegségnek megfelelő munka: homokkő kitermelésével és feldolgozásával kapcsolatos minden olyan munkafolyamat, amely kovasavtartalmú por hatásának kitétellel jár; fémcsiszolás és fémköszörülés kovasavat tartalmazó természetes és mesterséges koronggal; a porcellán- és kőedénygyártásnak azok a munkafolyamatai, amelyek kovasavtartalmú por hatásának kitétellel járnak; a szénbányászattal és ércbányászattal kapcsolatos minden olyan munkafolyamat, amely kovasavtartalmú por hatásának kitétellel jár.
h) A műtrágya és növényvédő szerek által okozott mérgezések és károsodások.
i) A bőr egyszerű rákos megbetegedései.
Ezeknek a betegségeknek megfelelő munka: minden olyan eljárás, amely kátrány, szurok, bitumen, ásványolajok, paraffin vagy összetételei, illetőleg az említett anyagokból származó készítmények vagy üledékek kezelésével vagy felhasználásával jár.
j) Mindazok a károsodások, amelyeket kemény ionizáló sugárzások (pld. a rádium és a radioaktív anyagok, a röntgensugarak stb.) okoznak.
Ezeknek a betegségeknek megfelelő munka: minden olyan eljárás, amely a rádium, rádioaktív anyagok vagy a röntgensugarak hatásának kitétellel jár.
k) A lépfene, a takonykór, a ragadós száj- és körömfájás, a veszettség, a sertésorbánc, a tehénhimlő, a rühösség, a hullámzó (másnéven Bang) kór, a tetanusz bacillus által okozott merevgörcs, a tarlósömör, másnéven gombás szőrtüszőgyulladás, amennyiben a fertőzés a rendszeres foglalkozás gyakorlása, fertőzött állatokkal való foglalkozás, állati hulladékok kezelése, fertőzött áruk berakása, kirakása vagy szállítása közben történt.