5/1951. (I. 3.) MT rendelet
a beruházások elhelyezése tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 3.652.)
I. A beruházások elhelyezése
1. §
A beruházások elhelyezésénél irányadó szempontok
(1) A beruházásokat a politikai, gazdasági és műszaki szempontoknak megfelelően kell elhelyezni.
(2) Az elhelyezési eljárást az Országos Tervhivatal irányítja, a szakszempontokat az eljárás során a minisztériumok, a helyi szempontokat a megyei tanácsok (városi tanácsok) érvényesítik.
2. §
A beruházások elhelyezésének üteme
(1) A beruházások elhelyezése két ütemben történik, még pedig:
a) a telepítési eljárással és
b) a helykijelölési eljárással.
(2) A telepítési eljárás során azt a közigazgatási egységet kell megállapítani, amelynek területén a létesítményt el kell helyezni.
(3) A helykijelölési eljárás során azt a telket (telkeket) kell kijelölni, amelyen a létesítményt a közigazgatási egység területén a város-, vagy községrendezési szempontok szerint legcélszerűbben és leggazdaságosabban lehet elhelyezni.
II. A beruházások telepítése
3. §
A telepítési eljárás tárgya
(1) Telepítési eljárás alá kell vonni a beruházási terv végrehajtása során megvalósítandó létesítményeket.
(2) Új létesítményeknél a telepítés a közigazgatási egység megállapításával történik. Üzem- és épületbővítésnél a beruházási terv összeállítása során, a beruházás elvi engedélyezésével egyidejűen kell a telepítési szempontokat is érvényesíteni.
4. §
A telepítési hatóságok és hatáskörük
(1) Az Országos Tervhivatal elnökének hatáskörébe tartozik:
a) a telepítési eljárás során érvényesítendő általános (elvi) szempontok meghatározása;
b) az országos jelentőségű (I.) új létesítmények és bővítések telepítése;
c) azoknak a jelentős (II.) és helyi jellegű (III.) beruházásoknak telepítése, amelyekben a döntést az Országos Tervhivatal elnöke magának tartja fenn (pl. bizalmas jellegű létesítmények);
d) a jelentős és helyi jellegű beruházások telepítésénél felmerülő viták eldöntése.
(2) A beruházó államhatalmi vagy államigazgatási szerv, illetőleg állami vállalat szerint illetékes miniszter hatáskörébe tartozik:
a) a jelentős (II.) létesítmények (új létesítmények és bővítések) telepítése, amennyiben azoknak telepítése az (1) bekezdés c) pontja szerint nem az Országos Tervhivatal elnökének hatáskörébe tartozik;
b) a megyei tanácsok hatáskörébe utalt helyi jellegű (III.) létesítmények telepítésénél a szakirányítás és az általános szempontok meghatározása, az (1) bekezdés a) pontja szerint megszabott általános (elvi) szempontok korlátai között.
(3) A megyei tanácsok hatáskörébe a hozzájuk utalt helyi jellegű (III.) létesítmények telepítése tartozik.
5. §
A telepítési eljárás menete
(1) Az országos jelentőségű létesítmények telepítését az Országos Tervhivatal elnöke úgy hajtja végre, hogy a beruházó szerint illetékes miniszter meghallgatásával a beruházási célt rögzítő iratban megállapítja azt a közigazgatási egységet, amelynek területén a létesítményt el kell helyezni.
(2) Az Országos Tervhivatal elnöke azoknak a jelentős és helyi jellegű létesítményeknek telepítését, amelyekre nézve a döntést magának tartotta fenn [4. § (1) bekezdés c) pont], az illetékes miniszter javaslatára a beruházási keretek elvi meghatározásával egyidejűleg, vagy a beruházási terv jóváhagyásával dönti el.
(3) A miniszterek a jelentős létesítmények telepítésének kérdésében a beruházási keretek meghatározásával (felosztásával), a helyi jellegű létesítmények tekintetében pedig a megyei (fővárosi) keretek meghatározásával, illetőleg a beérkezett beruházási tervek jóváhagyásával döntenek.
(4) A megyei tanácsok (a fővárosi tanács) a megyei (fővárosi) beruházási keretek felosztásával, illetőleg a beérkezett beruházási igények jóváhagyásával döntenek a helyi jellegű és hatáskörükbe tartozó létesítmények telepítése felől.
(5) A minisztériumok és a megyei (fővárosi) tanácsok kötelesek az Országos Tervhivatal által meghatározott telepítési szempontokat érvényesíteni. Az Országos Tervhivatal, illetőleg a minisztériumok e szempontok érvényesítését a helykijelölési eljárás (III. fejezet), másrészt a beérkezett beruházási igények felülvizsgálata során ellenőrzik.
III. Helykijelölés
6. §
A helykijelölési eljárás tárgya
(1) Helykijelölési eljárás alá kell vonni:
a) az országos jelentőségű új létesítményeket és bővítéseket;
b) a jelentős és helyi jellegű új létesítményeket és bővítéseket, ha azoknak megvalósítása a meglevő üzemi telek bővítését igényli;
c) azokat a kapunbelüli jelentős és helyi jellegű bővítéseket, - a meglevő épületek belső átalakításának kivételével - amelyeknél a bővítéssel kapcsolatos új építmények alapterülete az 500 m2-t, illetőleg térfogata a 2.500 m2-t meghaladja;
d) a Magyar Államvasutak új létesítményeit és bővítését, valamint egyes nagyüzemek bővítését csak abban az esetben, ha az építési költség az egy millió forintot meghaladja;
e) tekintet nélkül az új építmények nagyságára, minden esetben helykijelölési eljárás alá kell vonni az egészségre ártalmas (pl. bűzös) vagy veszélyes üzemi bővítéseket.
(2) Az olyan létesítményeknél, amelyeknek helyét a jóváhagyott város- (község-) rendezési terv már egyedileg rögzítette, a helykijelölési eljárást mellőzni kell.
(3) A létesítmények helyét általában a város- és községrendezési tervek alapján kell kijelölni. A városkép kialakítása szempontjából fontos létesítmények helyét minden esetben a város- (község-) rendezési tervnek megfelelően kell kijelölni. Ilyenek különösen a csoportosan épülő lakóházak, a lakótelepek és a középületek.
7. §
A helykijelölő hatóságok
A helykijelölő hatóságok a következők:
a) az Országos Tervhivatal elnöke, aki hatáskörét az Országos Városrendezési és Helykijelölő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) útján gyakorolja;
b) a megyei (fővárosi) tanács végrehajtóbizottsága, esetenként a beruházás szerint illetékes miniszterrel egyetértésben és a járási, városi, illetőleg Budapesten a kerületi tanács meghallgatása után;
c) a városi (járási), illetőleg Budapesten a kerületi tanács végrehajtóbizottsága.
8. §
A helykijelölő hatóságok hatásköre
(1) Az Országos Tervhivatal elnöke, illetőleg a Bizottság hatáskörébe tartozik:
a) az országos jelentőségű új létesítmények és bővítések helyének kijelölése, kivéve azokat, amelyek pontos helyének egyedi rögzítése a város-(község-) rendezési terv jóváhagyása során már megtörtént;
b) egyes, az Országos Tervhivatal elnöke által megjelölt jelentős és helyi jellegű beruházások (pl. bizalmas jellegű új létesítmények és bővítések, valamint a vasúti mélyépítkezések és üzemi jellegű magasépítkezések) helyének kijelölése.
(2) A megyei (fővárosi) végrehajtóbizottságok hatáskörébe tartozik - a 8. § (1) bekezdésének b) pontjában említett kivételeket nem tekintve -:
a) a jelentős új létesítmények helyének kijelölése;
b) olyan jelentős bővítések helyének kijelölése, amelyeknek elhelyezéséhez kapunkívüli telekigény merül fel;
c) olyan jelentős kapunbelüli bővítések helyének kijelölése, - a meglévő épületek belső átalakításának kivételével -, amelyeknél a bővítéssel kapcsolatos új építmények alapterülete az 500 m2-t, illetőleg térfogata a 2.500 m3-t meghaladja, valamint tekintet nélkül az új építmények nagyságára az egészségre ártalmas (pl. bűzös) vagy veszélyes üzemi bővítések;
d) a helyi jellegű létesítmények helyének kijelölése, kivéve a- városi, illetőleg járási (Budapesten a kerületi) végrehajtóbizottság hatáskörébe utalt ügyeket.
(3) A városi, járási, illetőleg Budapesten a kerületi tanács végrehajtóbizottsága hatáskörébe tartozik általában ama helyi jellegű új létesítmények és bővítések helyének kijelölése, amelyekre nézve az illetékes megyei (fővárosi) tanács a döntés jogát a városi, járási, illetőleg kerületi végrehajtóbizottság hatáskörébe utalta.
9. §
A helykijelölési eljárás menete és a helykijelölő hatóságok eljárása
(1) A beruházó államhatalmi vagy államigazgatási szerv, illetőleg állami vállalat köteles az országos jelentőségű létesítmény helyének kijelölésére vonatkozó javaslatát az Országos Tervhivatal által kiadott és a beruházási célt rögzítő jegyzőkönyv kézhezvétele után a Bizottság titkárságának teendőit ellátó Területrendezési Intézethez beterjeszteni. A javaslatnak tartalmaznia kell a szakminiszter és a beruházás helye szempontjából területileg illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtóbizottságának álláspontját.
(2) A jelentős és helyi jellegű beruházások eseteiben a javaslatot - a beruházás elvi engedélyezése után, de a tervfeladat elvégzésére vonatkozó megbízás kiadása előtt - a 8. § szerint illetékes helykijelölő hatósághoz kell benyújtani.
(3) Az országos jelentőségű és a jelentős beruházások esetében lehetőleg a helykijelölési eljárás során kell elvégezni azokat a műszaki vizsgálatokat (talajfúrás, stb.), amelyekből véglegesen megállapítható, hogy a telek alkalmas a beruházás megvalósítására.
(4) A tervfeladat jóváhagyása alkalmával a jóváhagyó hatóság új helykijelölési eljárást rendelhet el, ha a létesítmény elhelyezésére kijelölt telket a tervfeladat alapján nem tartja alkalmasnak.
IV. A beruházások megvalósításához szükséges ingatlan biztosítása.
10. §
Előmunkálatok elvégzése
A beruházó államhatalmi, vagy államigazgatási szerv, illetőleg állami vállalat a beruházás elhelyezésére alkalmasnak látszó telken (telkeken) a szükséges vizsgálatokat (felmérés, talaj fúrás, stb.) a kisajátítási eljárásban szabályozott előmunkálati engedély alapján végezheti el.
11. §
Tulajdonbavétel
(1) A telephely jóváhagyása után a beruházónak magántulajdonban levő ingatlan esetében az igénybevétel elrendelését, vagy a beruházás céljának megfelelő használati jog biztosítását, köztulajdonban lévő ingatlan esetében pedig az ingatlan használatbaadását kell kérnie.
(2) A beruházás engedélyezésére illetékes hatóság dönti el, hogy a beruházás megvalósítása céljából a magántulajdonban levő ingatlan tulajdonjogának megszerzése szükséges-e. Ha a hatóság a tulajdonjog megszerzését szükségesnek tartja, mező- és erdőgazdasági ingatlanok esetében lehetőleg az 1949. évi XXIV. törvény, illetőleg a 15.044/1949. (XII. 31.) FM rendelet rendelkezései alapján kell eljárni. Üt, vasút és hasonló létesítmények céljára szolgáló igénybevétel esetében általában a kisajátításra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Ha a hatóság belterületi ingatlannál elégségesnek tartja a használati jog biztosítását, a 104/1950. (IV. 8.) MT rendelet alapján kell eljárni.
(3) Állami tulajdonban lévő belterületi ingatlanok használatbaadását a Közületeket Elhelyező Bizottságtól, külterületi ingatlanok juttatását pedig a vonatkozó 142/1950. N. T. számú határozat intézkedéseinek figyelembevételével a földművelésügyi minisztertől kell kérni.
(4) Ha az ingatlanon olyan felépítmények vannak, amelyekből a használót (lakót, stb.) ki kell telepíteni, az ezzel kapcsolatos eljárást, a beruházó kérelmére és költségére a kisajátítás, illetve használatbaadás elrendelése után Budapesten a Közületeket Elhelyező Bizottság, vidéken a hatáskörét ellátó hatóságok a 104/1950. (IV. 8.) MT rendeletnek megfelelően folytatják le.
V. Vegyes rendelkezések
12. §
Több megye területén megvalósítandó létesítmény helyének kijelölése
(1) Ha a létesítmény helyét több megye területén kell kijelölni, az érdekelt megyei helykijelölő hatóságok állásfoglalásukat egyeztetni kötelesek.
(2) A helykijelölő hatóságoknak az egyeztetésnél felmerülő esetleges vitáit az Országos Tervhivatal elnöke dönti el.
13. §
(1) A közületi építkezések helyének kijelöléséről szóló 148/1950. (V. 27.) MT rendelet hatályát veszti.
(2) A közigazgatási bejárásra vonatkozó rendelkezések a jelen rendeletnek megfelelően módosulnak.
Dobi István s. k.,
a minisztertanács elnöke