23/1952. (III. 27.) MT rendelet

a kisipari szövetkezetekről

1. §

A kisipari szövetkezet dolgozó kisiparosok vagy háziiparosok szervezete, amelyben a tagok az ipari termelést közösen folytatják.

2. §

A kisipari szövetkezet kisipari termelőszövetkezet, vagy háziipari termelőszövetkezet.

3. §

(1) Kisipari termelőszövetkezet az a szövetkezet, amelyben a tagok közös műhelyben (munkahelyen) együtt termelnek. Egyes tagoknak a szövetkezet vezetősége kivételesen megengedheti, hogy a munkát lakásukon végezzék.

(2) A háziipari termelőszövetkezet tagjainak egy része közös műhelyben, más része (a bedolgozó tagok) lakásában, idegen munkaerő alkalmazása nélkül, legfeljebb a családtagok közreműködésével dolgozik.

4. §

A kisipari szövetkezetek feladatai:

a) a termelési eszközök társadalmi tulajdonán alapuló tervszerű ipari termelés,

b) a tagok szakmai és politikai nevelése,

c) a szövetkezeti mozgalom népszerűsítése az egyénileg dolgozó kisiparosok között és azok bevonása az önkéntesség elve alapján a kisipari szövetkezetedbe.

5. §

(1) A kisipari szövetkezetek a közös irányítás és ellenőrzés, valamint közös érdekeik képviselete céljából Budapesten és minden megyében szövetséget alakítanak. Kisipari Szövetkezetek Szövetségét (KISZÖV) több megye területére összevontan vagy iparáganként, illetőleg több iparágra elkülönítetten is lehet alakítani. Kisipari szövetkezet csak a KISZÖV tagjaként működhet.

(2) A kisipari szövetkezetek és szövetségeik központi irányító szerve az Országos Kisipari Szövetség (OKISZ). Az OKISZ a minisztertanács főfelügyelete alatt áll. A minisztertanács főfelügyeleti jogát a helyi ipar minisztere útján gyakorolja.

6. §

(1) Az OKISZ és a KISZÖV-ök az illetékes miniszterekhez, helyi tanácsokhoz, vagy más államigazgatási szervekhez a szövetkezetek működésével és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben javaslatokat tehetnek. A KISZÖV-ök a miniszterekhez és a többi országos főhatósághoz az OKISZ útján tesznek javaslatot. A kisipari szövetkezeteket érintő állami rendelkezések kiadása előtt az OKISZ-t meg kell hallgatni.

(2) Az OKISZ és a KISZÖV-ök jogosultak a kisipari szövetkezetek működésével, illetőleg fejlesztésével kapcsolatos állami rendelkezések megszegése miatt a vétkes személyek felelősségre vonását kezdeményezni, a szövetkezet kárára, vagy a szövetkezeten belül a tervgazdálkodás sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében sértettként fellépni és a szövetkezetek, képviseletét bíróságok és más hatóságok előtt egyéb ügyekben is ellátni.

7. §

A kisipari szövetkezetek és szövetségeik jogi személyek; jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak és perben állhatnak.

8. §

(1) A kisipari szövetkezet a közgyűlés által elfogadott és a felsőbb irányító szervek (KISZÖV, OKISZ) által jóváhagyott alapszabály, valamint az állami népgazdasági tervhez igazodó terv alapján működik.

(2) A szövetkezet működésének megkezdése előtt iparjogosítványt köteles kérni. Az iparjogosítványt minden előzetes engedélyezési eljárás nélkül az illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága adja ki. Az iparűzésért szövetkezet elnöke felelős, más felelős üzletvezetőt bejelenteni nem kell.

9. §

(1) A kisipari szövetkezetekről a megyei (budapesti városi) tanács ipari osztálya vezet nyilvántartást. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a szövetkezet nevét és székhelyét, tevékenységi körét, továbbá a szövetkezet alakulásának, egyesülésének vagy megszűnésének időpontját.

(2) A szövetkezet megalakulásához, más szövetkezettel való egyesüléséhez, megszűnéséhez, valamint minden olyan változás érvényességéhez, amely a nyilvántartásba bejegyzett adatokat érinti, a nyilvántartásba való bejegyzés szükséges

10. §

A szövetkezet köteles a KISZÖV által hitelesített képviseleti könyvet vezetni. A képviseleti könyvben kell nyilvántartani a szövetkezet vezetőségének tagjait, külön megjelölve az elnököt, valamint azokat a személyeket, akik az alapszabály rendelkezése szerint a szövetkezet névében aláírásra jogosultak.

11. §

A Munka Törvénykönyve (1951. évi 7. tvr.) 110-120., valamint 142-149. §-ának rendelkezéseit a szövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozóik között felmerült munkaügyi vitákra is megfelelően alkalmazni kell. A fegyelmi eljárást, valamint az egyeztető bizottságok szervezetét és eljárását az OKISZ szabályozza.

12. §

A szállítási szerződésekről szóló 206/1951. (XII. 8.) MT számú, valamint a döntőbizottsági eljárásról szóló 207/1951. (XII, 8.) MT számú rendeletben a szövetkezetek vonatkozásában a minisztérium (Helyi Ipar Igazgatósága) helyett az OKISZ-t, a központok, valamint a végrehajtóbizottság illetékes osztályának szakelőadója helyett a KISZÖV-öt kell érteni.

13. §

(1) Az OKISZ és a KISZÖV-ök a nyereségadó és a szövetkezeti jövedelemadó alól mentesek.

(2) A KISZÖV-ök megalakulásával kapcsolatos okiratok, továbbá a megalakulással kapcsolatban benyújtott beadványok mentesek az okirati és az eljárási illetékek alól. Egyébként a KISZÖV-öket ugyanazok az illetékkedvezmények illetik meg, mint az OKISZ-t.

(3) A háziipari termelőszövetkezetet ugyanazok az adó- és illetékkedvezmények illetik meg, mint a kisipari termelőszövetkezetet.

14. §

(1) A szövetkezetek, valamint a KISZÖV-ök és az OKISZ szervezetére és működésére vonatkozó azokat a kérdéseket, amelyeket ez a rendelet vagy más jogszabályok nem szabályoznak, az alapszabály rendezi.

(2) A szövetkezetek és a KISZÖV-ök mintaalapszabályát, valamint az OKISZ alapszabályát a helyi ipar minisztere hagyja jóvá.

15. §

(1) Az e rendelet alá tartozó szövetkezeteikre az 1947. évi XI. és az 1948. évi XXXI. törvény rendelkezéseit, valamint a 41/1950. (I. 31.) MT számú rendelet 16. §-a (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

(2) A 7.830/1948. (VII. 24.) Korm. számú, valamint - 3. § és 4. § - a kivételével - a 96/1951. (IV. 17.) MT számú rendelet hatályát veszti. Az utóbb említett rendelet 3. §-ában előleg (díjazás) helyett a tagokat megillető munkadíjat kell érteni.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke