10/1955. (VI. 15.) PM együttes rendelet

a pénzügyi és vámszabálysértésekről

A pénzügyi és vámbűntettekről, valamint szabálysértésekről szóló 1954. évi 3. törvényerejű rendelet 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a törvényerejű rendelet pénzügyi és vámszabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását az alábbiakban szabályozzuk:

A pénzügyi, illetőleg vámszabálysértés meghatározása

1. § (1) Az 1954. évi 3. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően pénzügyi, illetőleg vámszabálysértés (a továbbiakban: szabálysértés)

a) a jogszabály által szabálysértésnek nyilvánított cselekmény,

b) a közadóra vonatkozó jogszabály olyan megsértése, amely a korábbi jogszabályok értelmében adócsalásnak, adóelvonásnak, jövedéki kihágásnak, pénzügyi kihágásnak vagy pénzügyi szabálytalanságnak minősül, ha az általa megrövidített vagy veszélyeztetett közadó összege, illetőleg vámjogszabály megszegése esetében a tárgyául szolgáló áru belföldi forgalmi értéke az 5000 forintot nem haladja meg.

(2) Nem minősül szabálysértésnek a közadóra vonatkozó jogszabály olyan megsértése, amelyet a jogszabály csak a megállapított közadó százalékos felemelésével bírságol vagy csupán adópótlékkal, késedelmi kamatfizetési vagy költségmegtérítési kötelezettséggel terhel, illetőleg kizárólag rendbírsággal, késedelmi bírsággal sújt.

A rendelet hatálya

2. § (1) A magyar jogszabályt kell alkalmazni, ha akár magyar, akár külföldi állampolgár belföldön követ el szabálysértést. A belföldön elkövetett szabálysértéssel egy tekintet alá esik az olyan szabálysértés is, amelyet a Magyar Népköztársaság határain kívül levő magyar hadihajón, magyar katonai repülőgépen vagy nyílt tengeren levő magyar kereskedelmi hajón vagy menetközben magyar polgári repülőgépen követtek el.

(2) Területenkívüliséget, személyes mentességet és mentelmi jogot élvező személy ellen szabálysértés miatt eljárást folyamaiba tenni, illetőleg folytatni nem szabad. Az ilyen személy által elkövetett szabálysértés esetében a pénzügyminiszterhez, illetőleg külkereskedelmi miniszterhez kell azonnal részletes jelentést tenni.

Elévülés

3. § (1) Szabálysértés miatt eljárásnak csak a szabálysértés elkövetésétől, a pénzbírság, rendbírság behajtásának és a térítési kötelezettség érvényesítésének pedig csak a vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül van helye.

(2) Az elévülést félbeszakítja az illetékes szervnek az elkövető ellen az eljárás megindítása vagy folytatása, illetőleg az érdekelt terhére hozott határozat rendelkezéseinek végrehajtása miatt tett bármely írásbeli intézkedése.

(3) Nem számít be az elévülés határidejébe az az idő, amely alatt az érdekelt ellen az eljárást egy előzetes kérdés eldöntése végett felfüggesztették.

(4) Több elkövető esetében az a körülmény, amelynek következtében valamelyik elkövető nem bírságolható, illetőleg valamelyik elkövetőtől a pénzbírság nem hajtható be, más elkövetőre nem hat ki.

Elkövető

4. § (1) A szabálysértés elkövetője az, aki

a) a szabálysértésnek a közadóra vonatkozó jogszabályban meghatározott tényállását megvalósítja,

b) mást a szabálysértés elkövetésére rábír,

c) másnak a szabálysértés elkövetésében segítséget nyújt,

d) a szabálysértés elkövetését megkísérli.

(2) Ha a szabálysértést állami vállalat, intézet, intézmény vagy szövetkezet dolgozója munkakörében követte el, de terhére szándékos kártevés, egyéni haszonszerzés vagy súlyos gondatlanság nem állapítható meg, illetőleg a közadóra vonatkozó jogszabály másképpen nem rendelkezik, elkövetőnek a vállalatot, intézetet, intézményt vagy szövetkezetet kell tekinteni.

Elkobzás

5. § (1) Ha az elkobzás előfeltételei fennállanak [Tvr. 8. § (4) bekezdés], az elkobzásnak akkor is helye van, ha az elkövető bármely oknál fogva nem bírságolható.

(2) Az elkobzásra vonatkozó rendelkezéseket a fiatalkorúval szemben is alkalmazni kell.

(3) Az elkobzott dolog, illetőleg vámáru (a továbbiakban: dolog) tulajdona az elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedésével az államra száll.

(4) Az elkobzást mellőzni lehet, ha az aránytalanul súlyos intézkedés lenne, vagy ha az elkobzás alá eső dolog állami vállalat tulajdona.

Halmazat

6. § (1) Ha a cselekmény a szabálysértés mellett pénzügyi (vám-) büntettet is megvalósít, szabálysértés miatt csak abban az esetben lehet bírságolni, ha az elkövetőt pénzügyi (vám-) bűntett miatt nem büntették meg.

(2) Ha a cselekmény szabálysértés mellett más bűntettet vagy más szabálysértést is megvalósít, az ezek miatt indított eljárástól függetlenül a szabálysértés miatt is el kell járni.

(3) Ha a cselekmény ugyanarra a közadóra vonatkozó jogszabálynak több olyan rendelkezését sérti, amelyek szabálysértést állapítanak meg, azok közül azt kell alkalmazni, amely a legsúlyosabb rendelkezéseket tartalmazza.

(4) Ha ugyanaz a személy több önálló szabálysértést követ el, vagy ugyanazt az önálló szabálysértést többször követi el, vagy ugyanazzal a cselekményével több közadóra vonatkozó jogszabályt sért és az elbírálás egyszerre történik, - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - minden egyes szabálysértés miatt a pénzbírságot külön-külön kell megállapítani, de egy összegben kell kiszabni.

(ö) Ha a cselekmény vámszabálysértés mellett pénzügyi szabálysértést is megvalósít, kizárólag vámszabálysértés miatt kell bírságolni.

Feljelentés, eljárás

7. § (1) A tudomására jutott közadórövidítésről vagy veszélyeztetésről, illetőleg a közadóra vonatkozó jogszabály egyéb megsértéséről bárki feljelentést tehet. A feljelentést bármely pénzügyi, illetőleg vámszerv elfogadni köteles. A szóbeli feljelentésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A tudomására jutott adatok alapján a pénzügyi (vám-) szerv eljárást köteles indítani.

(3) Az eljárás célja azoknak az adatoknak a megszerzése, amelyek a közadó megállapításához, illetőleg kivetéséhez, valamint a cselekmény elbírálásához szükségesek.

Hatáskör az eljárásra

8. § (1) Az eljárás lefolytatására az alábbi szervek jogosultak:

a) az egyenesadóval kapcsolatban

1. minisztérium irányítása alá tartozó vállalat, intézet vagy intézmény tekintetében a Központi Adóhivatal,

2. tanács irányítása alá tartozó vállalat, intézet, intézmény vagy szövetkezet tekintetében az állami vállalatok és szövetkezetek forgalmi adóinak kezelésévet megbízott járási (a fővárosban és megyei jogú városban városi kerületi) tanács vb. pénzügyi osztálya,

3. az 1-2. pontban nem említett jogi személy és az adóalanyként nyilvántartott természetes személy tekintetében valamennyi járási (a fővárosban és megyei jogú városban városi kerületi, járási jogú városban a városi) tanács vb. pénzügyi osztálya,

4. az adóalanyként nyilván nem tartott természetes személy tekintetében a pénzügyőri szervek,

b) az alábbi c) pontban ki nem emelt forgalmi adókkal kapcsolatban

1. minisztérium irányítása alá tartozó vállalat, intézet vagy intézmény tekintetében a Központi Adóhivatal,

2. tanács irányítása alá tartozó vállalat, intézet, intézmény vagy szövetkezet tekintetében az állami vállalatok és szövetkezetek forgalmi adóinak kezelésével megbízott járási (a fővárosban és megyei jogú városban városi kerületi) tanács vb. pénzügyi osztálya,

3. az 1-2. pontban nem említett jogi személy és az adóalanyként nyilvántartott természetes személy tekintetében a lakosság forgalmi adóinak kezelésével megbízott járási (a fővárosban és megyei jogú városban városi kerületi, járási jogú városban a városi) tanács vb. pénzügyi osztálya,

4. az adóalanyként nyilván nem tartott természetes személy tekintetében a pénzügyőri szervek,

c) a bort, a szeszt, a dohányt, a sót, a tűzkövet, a mesterséges édesítőszert, a gyújtószerszámot, a szivarkapapirost stb. terhelő, vagyis általában a pénzügyőrség ellenőrzése alatt álló adókkal kapcsolatban minden jogi és természetes személy tekintetében a pénzügyőri szervek,

d) az alábbi e) pontban ki nem emelt illetékekkel kapcsolatban minden jogi és természetes személy tekintetében a megyeszékhelyen levő (Békés megyében a gyulai, Csongrád megyében a szegedi, Komárom megyében a komáromi, Nógrád megyében a balassagyarmati) járási (a fővárosban az V. kerületi) tanács vb. pénzügyi osztálya,

e) a fémjelzési illetékkel és az illeték módjára lerovandó gépjárműadóval kapcsolatban minden jogi és természetes személy tekintetében a fővárosi V. kerületi tanács vb. pénzügyi osztálya,

f) a vámmal kapcsolatban minden jogi és természetes személy tekintetében a vámőri szervek.

(2) Az (1) bekezdésnek

az a) 1-3., továbbá a b) 1-3., valamint d), e) és f) pontjaiban felsorolt esetekben pénzügyőri szerv,

az a) 4. pontjában megjelölt esetben valamennyi járási (a fővárosban és megyei jogú városban városi kerületi, járási jogú városban a városi) tanács vb. pénzügyi osztálya,

a b) 4. pontjában megjelölt esetben a lakosság forgalmi adóinak kezelésével megbízott járási (a fővárosban és megyei jogú városban városi kerületi, járási jogú városban a városi) tanács vb. pénzügyi osztálya,

a c) pontjában megjelölt esetben pedig minisztérium irányítása alá tartozó vállalat, intézet vagy intézmény tekintetében a Központi Adóhivatal, tanács irányítása alá tartozó vállalat, intézet, intézmény vagy szövetkezet tekintetében az állami vállalatok és szövetkezetek forgalmi adóinak kezelésével megbízott járási (a fővárosban és megyei jogú városban városi kerületi) tanács vb. pénzügyi osztálya, az egyéb jogi és a természetes személy tekintetében pedig a lakosság forgalmi adóinak kezelésével megbízott járási (a fővárosban és megyei jogú városban városi kerületi, járási jogú városban a városi) tanács vb. pénzügyi osztálya

is eljárhat, ha a közadórövidítésről vagy veszélyeztetésről, illetőleg a közadóra vonatkozó jogszabály egyéb megsértéséről közvetlenül szerez tudomást, illetőleg, ha az eljárásra külön megbízást kap.

(3) Ha a késedelem veszéllyel jár, a rendőrségi és államvédelmi szerv is eljárhat.

Eljárási cselekmények

9. § (1) Az eljárásra jogosult szerv általában a köz-adóra vonatkozó jogszabályok alapján jár el.

(2) Eljárási cselekmények:

a) a megfigyelés, a feltartóztatás, az előállítás,

b) a meghallgatás, az idézés, az elővezetés elrendelése,

c) az ellenőrzés (könyv-, árukészlet-, helyszín-, helyiség-, jármű-, csomag- és személyellenőrzés),

d) a lefoglalás (megőrzésre visszahagyás), zár alá vétel elrendelése.

(3) Az eljárási cselekmények közül a tanács végrehajtóbízottságának pénzügyi osztálya, illetőleg a Központi Adóhivatal csak megfigyelést, meghallgatást, idézést, elővezetés elrendelést, adóellenőrzés alatt álló természetes és jogi személynél könyv-, árukészlet-, üzemi és üzleti helyiségellenőrzést, lefoglalást (megőrzésre visszahagyást) és zár alá vétel elrendelést végezhet.

(4) A meghallgatásról, az ellenőrzési cselekményekről és a lefoglalásról (megőrzésre visszahagyásról) jegyzőkönyvet kell készíteni.

Hatósági tanú

10. § (1) Személy-, helyszín- és helyiségellenőrzésnél - az adóellenőrzés alatt álló üzemi és üzleti helyiségellenőrzés kivételével -, valamint lefoglalásnál (megőrzésre visszahagyásnál) hatósági tanút kell alkalmazni.

(2) Hatósági tanúként bármely olyan nagykorú érdektelen személyt fel lehet kérni, aki tanúként is meghallgatható.

(3) A hatósági tanú feladata, hogy szükség esetén az eljárási cselekmény lefolyását igazolja.

Megfigyelés

11. § (1) A megfigyelés a közadóra vonatkozó jogszabályban foglalt rendelkezések érvényre juttatása céljából személyek vagy jelenségek figyelemmel kísérése.

(2) A megfigyelés nem terjedhet odáig, hogy az állampolgárt személyes szabadságában korlátozza, vagy a személyi tulajdont, az állami, a társadalmi vagy a gazdasági rendet sértse.

Feltartóztatás, előállítás

12. § (1) Ha a feljelentés alapján vagy megfigyelés, illetőleg bármilyen hivatalos eljárás közben alapos gyanú merül fel arra, hogy közadóra vonatkozó jogszabályt sértettek meg, az elkövető személyazonosságát késedelem nélkül meg kell állapítani és gondoskodni kell haladéktalan meghallgatásáról.

Ha az elkövető külföldi állampolgár, vagy állampolgársága nem állapítható meg, meghallgatása után minden esetben át kell adni az államvédelmi szervnek.

(2) Ha a személyazonosságot nyomban nem lehet megállapítani, vagy a késedelemmel járó veszély elhárítása céljából szükséges, az elkövető feltartóztatható.

(3) Ha a helyszínen a személyazonosságot nem lehet megállapítani, vagy a meghallgatást zavartalanul nem lehet elvégezni, az elkövető a legközelebbi államigazgatási szervhez előállítható.

(4) A feltartóztatás és az előállítás együttesen 12 óránál tovább nem tarthat. Ha előállítással sem lehet a személyazonosságot megállapítani, ennek megállapítása céljából az elkövetőt rendőri, illetőleg államvédelmi szervnek kell átadni.

(5) Az előállítást az elkövető bekisérésével kell végrehajtani. Ha az elkövető a felszólításnak nem tesz eleget, kényszerítő intézkedést kell alkalmazni.

Az elkövető meghallgatása

13. § (1) A meghallgatást egyenként kell foganatosítani olymódon, hogy a meghallgatandók egymással érintkezésbe ne léphessenek.

(2) A meghallgatandó személyt a meghallgatás előtt figyelmeztetni kell titoktartási kötelezettségére, valamint arra, hogy a nyilatkozattétel megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza. Senkit sem szabad erőszakkal, fenyegetéssel vagy más kényszerítő eszközzel nyilatkozattételre bírni.

(3) A meghallgatást olyan kérdéssel kapcsolatban, amely államtitoknak minősül, vagy hivatali, illetőleg szolgálati titoktartás kötelezettsége alá esik, csak abban az esetben szabad foganatosítani, ha a meghallgatandó titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott. A titoktartási kötelezettség alól történő felmentés tekintetében a 20/1952. (III. 23.) MT rendeletben foglaltak az irányadók.

(4) A meghallgatást a személyi adatok (név - asszonynál leánykori név is -, születési idő és hely, szülők neve, állampolgárság, családi állapot, lakcím, foglalkozás, kereseti és vagyoni viszony, továbbá büntetett, illetőleg büntetlen előélet) megállapításával kell kezdeni.

(5) A nyilatkozatot első személyben kell jegyzőkönyvbe venni. Az elkövetőnek meg lehet engedni, hogy nyilatkozatát a jegyzőkönyvbe sajátkezűleg beírhassa.

(6) A jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatot aláírás előtt fel kell olvasni. Ha a meghallgatott nyilatkozatában hézagok mutatkoznak, ezeket kérdések feltevésével azonnal tisztázni kell.

(7) Azt, aki a meghallgatás során a rendet zavarja, rendre kell utasítani. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében pedig soronkívül hozott határozatban 100 forintig terjedhető rendbírsággal lehet sújtani.

Idézés

14. § (1) Az idézésnek tartalmaznia kell az idéző szerv-megnevezését, a megidézett nevét és lakcímét, azt, hogy milyen minőségben tartozik megjelenni, a megjelenés helyét és idejét, felhívást az esetleg magával hozandó iratok vagy tárgyak tekintetében, figyelmeztetést a távolmaradás következményeire (15-17., illetőleg 19. §), a keltezést, az idéző aláírását és az idéző szerv körbélyegzőjét. Ha a megidézendő tartózkodási helye ismeretlen, ennek megállapítása céljából a Belügyminisztérium Országos Rendőrkapitányságának Központi Lakcímhivatalát kell megkeresni.

(2) Az idézést a megidézettnek, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó 43/1953. (VIII. 20.) MT rendeletben foglaltak szerint, tértivevénnyel kell kézbesíttetni.

15. § (1) Az elkövetővel az idézésben azt is közölni kell, hogy tanúit magával hozhatja.

(2) Ha az elkövető a szabályszerűen kézbesített idézésre a kitűzött határnapon nem jelenik meg és elmaradását alapos okkal nem menti ki, az eljáró szerv soronkívül hozott határozatban 100 forintig terjedhető rendbírsággal sújthatja. Egyidejűleg azonban újabb határnapra kell megidézni azzal a figyelmeztetéssel, hogy meg nem jelenése esetében meghallgatása nélkül hoznak terhére érdemi határozatot.

(3) A szabályszerűen megidézett és elfogadható ok nélkül meg nem jelent elkövetőt az okozott költségek megtérítésére lehet kötelezni.

16. § Ha a tanú a szabályszerű megidézésre nem jelenik meg és magát alapos okkal nem menti ki, az eljáró szerv soronkívül hozott határozatban 100 forintig terjedhető rendbírsággal sújthatja és az okozott költségek megtérítésére kötelezheti.

Az elkövető elővezetése

17. § (1) Ha az elkövető a második idézésre sem jelenik meg és meghallgatása nélkül az ügy érdemben nem bírálható el, elővezetését lehet elrendelni.

(2) Az elővezetést határozattal kell elrendelni. A határozatnak tartalmaznia kell az elrendelő szerv megnevezését, az elővezetendő nevét - lehetőleg születési évét és anyja nevét is - és lakcímét, az elővezetés elrendelésének okát, az előállítás helyét és idejét, a keltezést, az elrendelő szerv vezetőiének aláírását és az elrendelő szerv körbélyegzőjét.

(3) Az elővezetést elrendelő határozatot - az elővezetés foganatosítása végett - a Belügyminisztérium járási (városi, városi kerületi) osztályának kell megküldeni.

A tanú meghallgatása

18. § (1) Tanúként azt kell meghallgatni, akinek a közadóra vonatkozó jogszabály megsértéséről, vagy az ügy szempontjából jelentős tényről közvetlen észleleten alapuló tudomása van. A tanút meghallgatása előtt figyelmeztetni kell tanúzási kötelezettségére és a hamistanúzás következményeire.

(2) Nem lehet tanúként meghallgatni azt, akitől testi vagy szellemi fogyatkozása miatt helyes vallomás nem várható.

(3) A tanú meghallgatását a személyi adatok (név - asszonynál leánykori név is -, születési idő és hely, lakcím, foglalkozás), továbbá az elkövetőhöz való kapcsolat megállapításával kell kezdeni.

(4) A tanú nem hallgatható ki olyan kérdésre vonatkozólag, amely államtitoknak minősül, vagy hivatali, illetőleg szolgálati titoktartás kötelezettsége alá esik, ha a titoktartás alól felmentést nem kapott. A titoktartási kötelezettség alól történő felmentés tekintetében a 20/1952. (III. 23.) MT rendeletben foglaltak az irányadók.

(5) Ha a tanú a vallomástételt a következményekre való figyelmeztetés ellenére indokolatlanul megtagadja, az eljáró szerv soronkívül hozott határozatban 100 forintig terjedhető rendbírsággal sújthatja és az okozott költségek megtérítésére kötelezheti.

(6) A tanú vallomásmegtagadásának jogosultsága felől az eljáró szerv határoz.

Eljárás a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személlyel szemben

19. § A katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó fegyveres, illetőleg rendészeti testület szolgálati viszonyban álló tagjával vagy alkalmazottjával szemben a 13-18. §-okban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) megidézni a parancsnoka (elöljárója) útján kell, ha azonban a késedelem veszéllyel jár, a parancsnoka (előljárója) egyidejű értesítése mellett közvetlenül is lehet,

b) a rendbírság kiszabása helyett a parancsnokához (előljárójához) kell fordulni fegyelmi eljárás lefolytatása végett,

c) ha mint elkövetőnek az elővezetése szükséges, ennek foganatosítása végeit a parancsnokához (előljárójához) kell fordulni.

A szakértő meghallgatása

20. § (1) Ha az ügyben jelentős lények vagy egyéb körülmények megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértő hallgatható

(2) Nem lehet szakértőként meghallgatni azt, aki mint tanú sem lenne meghallgatható, az ügyben elfogult vagy az eljárásban részt vett.

(3) A szakértő az ügy iratait megtekintheti, a meghallgatásoknál jelen lehet, az elkövetőhöz és a tanúhoz közvetlenül is kérdést intézhet.

(4) A szakértő a véleményét meghallgatása alkalmával szóban vagy kitűzött határidőre írásban adhatja elő.

A tanú, a hatósági tanú és a szakértő díjazása

21. § A tanú és a hatósági tanú díjazása tekintetében a 10 1951. (IX. 1.) IM, a szakértő díjazása tekintetében pedig a 9/1954. (IX. 1.) IM rendeletek rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

Ellenőrzés

22. § (1) Ha a közadóra vonatkozó jogszabály megsértésével kapcsolatban valamely körülmény megállapítása, tisztázása, bizonyíték megszerzése vagy elrejtett dolog, illetőleg elrejtőzött személy felkutatása szükséges, ellenőrzést kell tartani.

(2) Ellenőrzést - hacsak a késedelem veszéllyel nem jár - az ellenőrzést tartó közvetlen előljárójának (felettesének) írásbeli engedélye alapján szabad tartani. Az engedélyt az ellenőrzés megkezdése előtt az érdekeltnek fel kell mutatni.

(3) Az ellenőrzést az érdekelt vagy megbízottja - akadályoztatásuk esetében a hatósági tanú - jelenlétében kell megtartani. Az érdekélt vagy megbízottja a szükséges dolog, irat stb. rendelkezésre bocsátásáról és az ellenőrzés zavartalanságáról gondoskodni köteles.

(4) Ha a szükséges dolgot vagy az elrejtőzött személyt felszólításra nem adják elő, helyiség-, jármű-, csomag- és személyellenőrzést, ha pedig valamely körülmény megállapítása vagy tisztázása szükséges, könyv- és árukészlet- (irat, üzleti könyv, levelezés, feljegyzés, árumennyiség és minőség stb.), valamint helyszínellenőrzést is lehet tartani. Az ellenőrzést kíméletesen kell foganatosítani

(5) Ha helyíség, jármű, csomag, készülék, berendezési tárgy vagy zár feltörése szükséges, vagy egyéb károkozás elkerülhetetlen, az ellenőrzés megtörténte után az eredeti állapot helyreállításáról gondoskodni kell és az okozott kárt - feltéve, hogy a károsult nem elkövető (4. §) - meg kell téríteni.

(6) A személy- vagy teherszállító vonat egész szerelvénye (a mozdony, a kalauz- és poggyászkocsi), a hajó és az egyéb közforgalmú jármű mind az állomáson tartózkodásának ideje alatt, mind menetközben ellenőrizhető. Az ellenőrzés megtartására vonatkozólag a pénzügyőrség, illetőleg a vámőrség szervezeti és szolgálati szabályzatában foglalt rendelkezések az irányadók.

(7) Személyellenőrzést a nyilvánosság teljes kizárásával csak ugyanolyan nemű személy végezhet. A jelenlevő hatósági tanú is csak ugyanolyan nemű személy lehet.

(8) Fegyveres, illetőleg rendészeti testület által használt helyiségben ellenőrzést csak az érdekelt parancsnok (előljáró) engedélyével lehet tartani.

Lefoglalás, megőrzésre visszahagyás

23. § (1) Le kell foglalni azt a dolgot, amely elkobzás alá esik [Tvr. 8. § (4) bekezdés] vagy amely bizonyítékul szolgál (a cselekmény tárgya, elkövetési eszköze, létesítménye stb.).

(2) Feladott táviratot és levelet csak a kézbesítés után lehet lefoglalni. Belföldi postacsomag és a vasútnak vagy egyéb közforgalmú szállítóvállalatnak fuvarozás végett átadott belföldi küldemény lefoglalásánál a vonatkozó üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(3) A posta, a vasút vagy egyéb közforgalmú szállítóvállalat által a vámhivatalnak vámkezelésre átadott árut tartalmazó levél, csomag és egyéb küldemény lefoglalásánál a vámra vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni.

(4) A lefoglalt dolgot állagának megsértése nélkül és ennek a követelménynek megfelelően alkalmazott azonossági jellel kell minden esetben ellátni.

(5) A lefoglalt dologról a dolog birtokosának elismervényt kell adni.

(6) Pénzügyi szabálysértés miatt lefoglalt dolgot a közadóra vonatkozó jogszabályban megjelölt szervhez, vámszabálysértés miatt lefoglalt dolgot pedig minden esetben vámőrt szervhez kell beszállítani. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a lefoglalt dolgot hova szállították be.

(7) Ha a dolog beszállítása a dolog birtokosának ügymenetében fennakadást okozna, vagy különös nehézséggel vagy költséggel járna, vagy a dolog raktárba felvételre alkalmatlan, a lefoglalás helyeit elegendő a dolog megőrzésre visszahagyása. Ebben az esetben az eljáró közeg a dolog birtokosának vagy megbízottjának a dologgal való szabad rendelkezést írásban (jegyzőkönyvben) megtiltja és a dolog gondos megőrzésére felhívja. A megőrzésre visszahagyott dolgot - a (4) bekezdésben foglaltak szem előtt tartásával - olyan módon kell azonossági jellel (a szükségnek megfelelően ezenfelül pecséttel, ólomzárral is) ellátni, hogy a közadóra vonatkozó jogszabály újabb megsértéséhez felhasználható ne legyen.

(8) A lefoglalt, illetőleg megőrzésre visszahagyott dolog ismertető jeleit (pl. élőállatnál: kora, neme, faja, jelei) és az azonossági jel, pecsét vagy ólomzár alkalmazását, valamint a lefoglalt dologra vonatkozó elismervény kiadását a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

Zár alá vétel

24. § (1) Ha az elkobzás alá nem eső lefoglalt, valamint megőrzésre visszahagyott dolog a megrövidített közadó és ennek adópótléka, az eljárási költség és a kiszabható legmagasabb [Tvr. 8. § (1) - (2) bekezdés], illetőleg a kiszabott pénzbírság és ennek adópótléka erejéig kellő fedezetet nem nyújt és ezek behajtása a körülményekből, az elkövető személyi és vagyoni viszonyaiból következtethetően az eljárás bármely szakában veszélyeztetettnek látszik, zár alá kell venni az elkövető ingó vagy ingatlan vagyonából annyit, amennyi biztosítékul elégséges.

(2) A zár alá vételt az illetékes szerv (8. és 27. §) a biztosítandó összeg megjelölésével határozatban rendeli el. A határozatot foganatosítás végeit annak a járási (a fővárosban és megyei jogú városban városi kerületi, járási jogú városban a városi) tanács vb. pénzügyi osztályának kell megküldeni, amelynek területén az elkövetőnek tudomás szerint vagy feltehetően vagyona van.

(3) A zár alá vétel foganatosítása tekintetében a 94/1951. (IV. 17.) MT, illetőleg a 6.233/3/1951. (IV. 21.) PM és a 90.910/1951. (XII. 20.) IM rendeletek rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) Amennyiben a zár alá vétel szükségessége megszűnt, feloldása iránt az eljáró szerv haladéktalanul intézkedni köteles.

Jegyzőkönyv

25. § (1) A jegyzőkönyvben - a 13. § (4) és a 18. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül - fel kell tüntetni az eljárás alapjául szolgáló ügyet, az eljárás helyét és idejét, a jegyzőkönyvet felvevő és a jegyzőkönyvvezető nevét és szolgálati szervét, valamint az esetleges tanú nevét és lakcímét.

(2) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni a lefolytatott eljárás menetét és az annak során történteket úgy, hogy abból meg lehessen állapítani, vajjon az eljárás a törvényesség követelményeinek megfelelt-e. A nyilatkozatokat, vallomásokat, az eljárás eredményét stb. kimerítően, a jelentős kifejezést vagy kijelentést szószerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

(3) A jegyzőkönyvet felolvasás után az érdekelteknek ívenként kell aláírniuk. Aláírás előtt a jegyzőkönyv kiegészíthető, módosítható vagy helyesbíthető. Szövegtörlést csak egyszeri áthúzással és oly módon szabad végrehajtani, hogy az eredeti szöveg továbbra is olvasható maradjon. Minden szövegváltoztatást kézjeggyel kell igazolni.

(4) Ha a jegyzőkönyv aláírását valaki megtagadja, ezt a körülményt a megtagadás okának megjelölésével a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(5) A jegyzőkönyvről az érdekelt kérelmére másolatot kell kiadni.

Panasz

26. § (1) Az eljárás során tett intézkedés vagy mulasztás miatt az eljáró szerv közvetlen felettes szervénél panaszt lehet emelni.

(2) A panaszt az intézkedés vagy mulasztás tudomásra jutásától számított 3 nap alatt lehet előterjeszteni annál a szervnél, amelynek intézkedése vagy mulasztása ellen irányul.

(3) Az eljáró szerv a panaszt jelentésével 24 órán belül közvetlen felettes szervének megküldeni köteles.

(4) A felettes szerv a panaszt az 1954. évi I. törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően tartozik elintézni.

Hatáskör a szabálysértés elbírálására

27. § A szabálysértés elbírálására az alábbi szervek jogosultak:

a) az egyenesadóval kapcsolatban

1. minisztérium irányítása alá tartozó vállalat, intézet vagy intézmény tekintetében a Központi Adóhivatal,

2. tanács irányítása alá tartozó vállalat, intézet, intézmény vagy szövetkezet tekintetében az állami vállalatok és szövetkezetek forgalmi adóinak kezelésével megbízott járási (a fővárosban és megyei jogú városban városi kerületi) tanács vb. pénzügyi osztálya,

3. az 1-2. pontban nem említett jogi és minden természetes személy tekintetében valamennyi járási (a fővárosban és megyei jogú városban városi kerületi, járási jogú városban a városi) tanács vb. pénzügyi osztálya,

b) a forgalmi adóval kapcsolatban

1. minisztérium irányítása alá tartozó vállalat, intézet vagy intézmény tekintetében a Központi Adóhivatal,

2. tanács irányítása alá tartozó vállalat, intézet, intézmény vagy szövetkezet tekintetében az állami vállalatok és szövetkezetek forgalmi adóinak kezelésével megbízott járási (a fővárosban és megyei jogú városban városi kerületi) tanács vb. pénzügyi osztálya.

3. az 1-2. pontban nem említett jogi és minden természetes személy tekintetében a lakosság forgalmi adóinak kezelésével megbízott járási (a fővárosban és megyei jogú városban városi kerületi, járási jogú városban a városi) tanács vb. pénzügyi osztálya.

c) a d) pontban ki nem emelt illetékekkel kapcsolatban minden jogi és természetes személy tekintetében a megyeszékhelyen levő (Békés megyében a gyulai, Csongrád megyében a szegedi, Komárom megyében a komáromi, Nógrád megyében a balassagyarmati) járási (a fővárosban az V. kerületi) tanács vb. pénzügyi osztálya,

d) a fémjelzési illetékkel és az illeték módjára lerovandó gépjárműadóval kapcsolatban minden jogi és természetes személy tekintetében a fővárosi V. kerületi tanács vb. pénzügyi osztálya.

e) a vámmal kapcsolatban

1. vidéken valamennyi vámhivatal legfeljebb 2000 forint,

2. Budapesten csak a 20. számú vámhivatal, mégpedig legfeljebb 3000 forint belföldi forgalmi értékű áru esetében,

3. valamennyi vámfelügyelőség az 1-2. pontokban megjelölt értékhatárokat meghaladó esetekben,

Illetékesség a szabálysértés elbírálására

28. § (1) A 27. § a)-c) pontjaiban meghatározott esetekben az azonos hatáskörrel bíró szervek közül az elbírálásra az a szerv illetékes, amelynek működési területén az elkövető állandó lakóhelye, illetőleg jógi személy székhelye van. Ha az elkövető lakóhelye, illetőleg jogi személy székhelye nem állapítható meg, az elkövetés helye az irányadó Több elkövető esetében az elbírálásra az a szerv illetékes, amelyiknél az eljárás korábban indul meg.

(2) A 27. § e) pontjában meghatározott esetekben az illetékességet a felfedezés helye határozza meg.

Határozat

29. § (1) Az elbírálásra jogosult szerv a következőképpen intézkedik:

a) ha az elbírálásra más szerv illetékes, az iratokat annak megküldi,

b) ha az eljárás adatai, a bizonyítási eszközök (különösen az elkövető nyilatkozata, a tanúvallomások, az ellenőrzés eredménye, az iratok és egyéb tárgyi bizonyítékok) a szabálysértés bizonyítására nem elégségesek, kiegészítésük iránt intézkedik,

c) ha szabálysértés nem forog fenn, illetőleg nem bizonyítható, vagy az elkövető gyermekkor, elmebetegség, öntudatzavar, kényszer, fenyegetés fennforgása, halál, elévülés, közkegyelem miatt nem bírságolható, az eljárást határozattal megszünteti és ebben a határozatban intézkedik a megrövidített közadó kivetése és beszedése, a lefoglalt (megőrzésre visszahagyott) dolog elkobzása vagy feloldása, a zár alá vett dolog feloldása vagy értékesítése, a lefoglalt, befizetett vagy befolyt pénz elszámolása vagy visszafizetése, a (4) bekezdésben foglaltak esetében az elkövető felmerült készkiadásainak és keletkezett kárának megtérítése, az eljárásnak az elkövető halála miatt történt megszüntetése esetében pedig az esetleges térítési kötelezettség - Tvr. 5. § (eljárási költség, pénzbírság) - tekintetében is,

d) ha szabálysértés fennforog, de az elkövető ismeretlen, tehát emiatt nem bírságolható, - anélkül, hogy az eljárást megszüntetné - intézkedik a lefoglalt (megőrzésre visszahagyott) dolog elkobzása, feloldása vagy értékesítése, a lefoglalt vagy befolyt pénz elszámolása vagy letétbe helyezése) valamint az esetleges térítési kötelezettség tekintetében,

e) ha a szabálysértés bizonyított és az elkövető bírságolható, - ideértve azt az esetet is, amikor az elkövető cselekménye a szabálysértés mellett pénzügyi (vám-) büntettet is megvalósít, de a bűntett miatt nem büntették meg [6. § (1) bekezdés és 17-158/1954. (IX. 17.) P. M. számú utasítás 11. § (2) bekezdés] vagy az elkövető ismeretlen helyre távozott és tartózkodási helyének megállapítása nem vezetett eredményre vagy a szabályszerűen kézbesített második idézésre sem jelent meg, de meghallgatása nélkül az ügy érdemben elbírálható [15. § (2) bekezdés] - bírságoló határozatot hoz (32. §),

f) ha a szabálysértés bizonyított, de az elkövető a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó fegyveres, illetőleg rendészeti testület szolgálati viszonyban álló tagja vagy alkalmazottja, a megrövidített közadó. az állam által előlegezett eljárási költség, a lefoglalt (megőrzésre visszahagyott) dolog elkobzása vagy feloldása, a zár alá vett dolog feloldása vagy értékesítése, a lefoglalt, befizetett vagy befolyt pénz elszámolása vagy visszafizetése tekintetében határozatot hoz, a határozatban foglaltak végrehajtása iránt intézkedik, egyidejűleg pedig - pénzbírság kiszabása helyett - az illetékes parancsnoknál (elöljárónál) feljelentést tesz a fegyelmi eljárás megindítása végeit,

g) ha az elkobzás alá nem eső lefoglalt (megőrzésre visszahagyott), valamint a zár alá vett dolog a megrövidített közadó és adópótléka, az előlegezett eljárási költség, továbbá a pénzbírság együttes összegére nem nyújt kellő fedezetet, ennek kiegészítéséről soronkívül gondoskodik,

h) ha nem pénzügyi (vám-) szabálysértés vagy nem pénzügyi (vám-) bűntett gyanúja is fennforogni látszik, a szükséges iratok másolatát - ha az még nem történt meg - az eljárásra illetékes szervnek megküldi.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a feljelentésnek tartalmaznia kell:

a) az elkövető nevét - asszonynál leánykori nevét is -, születési helyét és idejét, szüleinek nevét, az elkövető állampolgárságát, családi állapotát, lakcímét, foglalkozását, kereseti és vagyoni viszonyát, továbbá azt, hogy büntetve volt-e vagy sem, ha igen, mikor, hol és miért büntették meg,

b) a szabálysértést hol, mikor, mi módon követték el és milyen bizonyítékok állanak rendelkezésre, ezenkívül a cselekmény súlyának megítélése érdekében:

c) a szabálysértés minősítését a bírságoló rendelkezések feltüntetésével,

d) a megrövidített és veszélyeztetett közadó összegét, vámszabálysértés esetében ezenfelül a szabálysértés tárgyául szolgáló áru belföldi forgalmi értékét is.

(3) A fegyelmi eljárás lefolytatására illetékes parancsnoknak (előljárónak) az elkövető katonai (személyazonossági) igazolványában - esetleg postafiókszámmal - megjelölt parancsnokságot (előljárót) kell tekintetni.

(4) Ha az eljárást szabálysértési cselekmény hiányában, vagy bizonyíték elégtelensége vagy a szabálysértés elévülése miatt szüntetik meg, az elkövető készkiadásait meg kell téríteni és az elkobzás alá nem eső lefoglalt (megőrzésre visszahagyott) dolgot vissza kell adni, illetőleg a zár alá vett dolgot fel kell oldani, ha azzal jogosult rendelkezhetik, közadó nem terheli és biztosítékul nem szolgál. Ha a dolog bármely okból nem adható vissza, a kárt meg kell téríteni.

(5) A határozatot az érdekelt részére tértivevénnyel, borítékban kell a 14. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kézbesíttetni.

(6) A fiatalkorú figyelmeztetését határozattal kell elrendelni, de élőszóval kell a fiatalkorú előtt - lehetőleg szülője vagy a felügyeletével megbízott személy jelenlétében - kihirdetni. Ennek megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni és ha a fiatalkorú iskolaköteles, a figyelmeztetésről az iskola vezetőjét is értesíteni kell.

Bírságolás

30. § (1) A pénzbírságot - a jogszabály által megszabott kereten belül [Tvr. 8. § (1) -(2) bekezdés] -olyan mértékben kell kiszabni, amely igazodik az elkövető személyi és családi körülményeihez, anyagi helyzetéhez, valamint az elért vagy elérni kívánt anyagi előnyhöz, végül az elkövető terhére, illetőleg javára figyelembevehető egyéb körülményekhez.

(2) A pénzbírság, illetőleg rendbírság legkisebb összege 20 forint.

31. § Szabálysértés miatt a fiatalkorúval szemben figyelmeztetésnek van helye, ha azonban a fiatalkorú 15. életévét betöltötte és önálló keresete, egyéb jövedelme vagy vagyona van, pénzbírságot is ki lehet szabni.

32. § A bírságoló határozatnak tartalmaznia kell:

a) a határozatot hozó szerv megnevezését és címét, valamint a határozat számát,

b) a megbírságolt nevét és lakcímét,

c) a szabálysértés minősítését a vonatkozó jogszabály megjelölésével,

d) a megrövidített közadó kivetését és esedékessége időpontjának megállapítását,

e) az állam által előlegezett eljárási költség megállapítását,

f) a pénzbírság kiszabását,

g) a térítési kötelezettség (eljárási költség, pénzbírság) megállapítását, továbbá

h) a lefoglalt (megőrzésre visszahagyott) dolog elkobzására (az elkobzás mellőzésére) vagy feloldására, a zár alá vett dolog feloldására vagy értékesítésére, a lefoglalt, befizetett vagy befolyt pénz elszámolására vagy visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket,

i) a d)-f) pontokban megállapított tartozásoknak - vámszabálysértés esetében ezenfelül a megrövidített közadó adópótlékának - megfizetésére vonatkozó felszólítást annak megjelölésével, hogy a tartozásokat milyen határidő alatt, milyen számú csekkszámlára kell befizetni, illetőleg átutalni,

j) a visszaadni rendelt dolog átvételi feltételeinek meghatározását és felszólítást az átvételre,

k) a fellebbezés lehetőségét, a másodfokú szerv megnevezését a fellebbezés benyújtása helyének és határidejének megjelölésével,

l) az indokolást, amelyben a tényállás rövid ismertetése után fel kell sorolni ugyancsak röviden azokat a körülményeket és bizonyítékokat, amelyek alapján a szabálysértés elkövetését megállapították,

m) a keltezést, a határozatot kiadó aláírását és a határozatot hozó szerv körbélyegzőjét.

Lerovás

33. § (1) A pénzbírságot, a rendbírságot, az állam által előlegezett eljárási költséget és a térítési kötelezettség alapján esedékes összeget a szabálysértéssel kapcsolatos közadó befizetésére vonatkozó rendelkezések szerint kell leróni, illetőleg közadók módjára kell behajtani.

(2) A befolyt összeget elsősorban a közadó adó-pótlékára, illetőleg a közadóra, azután az eljárási költségre, végül a pénzbírságra (rendbírságra) kell elszámolni.

A térítési kötelezettség érvényesítése

34. § A már megállapított térítési kötelezettséget - a 29. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetek kivételével - abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a megbírságolt az eljárási költséget vagy a pénzbírságot a kitűzött határidőn belül nem fizeti meg.

Eljárási költség

35. § (1) Eljárási költség:

a) a megidézett tanú, a hatósági tanú és az eljáró szerv által felkért szakértő dija.

b) a különleges (előállítási, beszállítási, zárfeltörési és helyreállítási, vegyvizsgálati stb.) költség,

c) annak a készkiadása, akivel szemben az eljárást szabálysértési cselekmény hiányában, bizonyíték elégtelensége vagy a szabálysértés elévülése miatt szüntették meg.

(2) Az eljárási költséget az elbírálásra illetékes szerv a rendelkezésére bocsátott ellátmányból előlegezi

(3) Az állam által előlegezett eljárási költséget az elkövető terhére a szabálysértés elbírálásánál hozott határozatban kell megállapítani. Több elkövető esetében az előlegezett eljárási költség az elkövetőket egyetemlegesen terheli.

(4) A visszavont vagy alaptalan fellebbezés következtében keletkező eljárási költséget a fellebbező megtéríteni köteles.

(5) Ha az eljárást megszüntetik [29. § (1) bekezdés c) pont], az állam által előlegezett eljárási költséget - amennyiben térítési kötelezettség nem áll fenn - az állam viseli.

Az elkobzás alá eső dolog értékesítése

36. § (1) Az elkobzás alá eső lefoglalt (megőrzésre visszahagyott) dolog - a soronkívül értékesítendő kivételével - csak az elkobzás jogerőre emelkedése után értékesíthető. Az értékesítésre - ideértve a soronkívüli értékesítés esetét is - a közadóra vonatkozó jogszabály, illetőleg ennek hiányában a vonatkozó egyéb rendelkezés az irányadó.

(2) Az értékesített dolog ellenértékét pénzügyi szabálysértés esetében a Pénzügyminisztérium, vámszabálysértés esetében pedig a Külkereskedelmi Minisztérium bevételeként kell elszámolni.

Részletfizetés és fizetési halasztás

37. § (1) A pénzbírság és az eljárási költség megfizetésére, ha a hátralék beszedése biztosítottnak látszik, a kérelmező életkörülményeinek figyelembevételével, az elsőfokon eljáró szerv legfeljebb 12 havi (vámfelügyelőség 24 havi), a másodfokon eljáró szerv pedig 24 havi részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(2) . A kérelmezőt a részletfizetési kedvezmény engedélyezéséről azzal a figyelmeztetéssel kell értesíteni, hogy a kedvezmény a feltételek be nem tartása esetében azonnal hatályát veszti és a hátralék egy összegben válik újból esedékessé.

(3) Az (1) bekezdésben említett szervek legfeljebb hat havi fizetési halasztást engedélyezhetnek,

Igazolás

38. § (1) Ha az eljárás során valamely határidőt vagy határnapot vétlenül elmulasztanak, a mulasztás következményei alól igazolással lehet mentesülni. Az igazolási kérelmet a mulasztástól számított 15 napon belül lehet előterjeszteni annál a szervnél, amelynek intézkedésével kapcsolatban a mulasztás történt.

(2) Ha a mulasztás csak később jutott az érdekelt tudomására, vagy a mulasztás oka csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg a mulasztás okának megszűnésével veszi kezdetét. Ilyen esetben sem lehet azonban a mulasztástól számított 3 hónapon túl igazolási kérelmet előterjeszteni.

(3) Az igazolási kérelmet - a (4) bekezdésben foglallak kivételével - az a szerv bírálja el, amelynek intézkedésével kapcsolatban a mulasztás történt.

(4) A fellebbezési határidő elmulasztása miatt beadott igazolási kérelmet a fellebbezés elbírálására jogosult szerv bírálja el.

(5) Ha az igazolási kérelmet elkésetten terjesztik elő, azt érdemi tárgyalás nélkül végzéssel vissza kell utasítani. A végzést tértivevénnyel borítékban kell a 14. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kézbesíttetni.

(6) Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, indokolt esetben azonban a határozat végrehajtását az igazolási kérelem elbírálására jogosult szerv felfüggesztheti.

Fellebbezés

39. § (1) Az eljárás során hozott minden érdemi határozat, végzés (a továbbiakban: határozat) ellen, ennek kézbesítésétől számított 15 napon belül, egyfokú, - a 38. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével - halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.

(2) A fellebbezést annál a szervnél kell benyújtani, amelynek határozata ellen a fellebbezés irányul.

(3) A fellebbezést a határozatot hozó szerv közvetlen felettes szerve bírálja el.

40. § Fellebbezéssel élhet:

a) az elkövető vagy helyette házastársa, ha pedig az elkövető fiatalkorú - ennek kifejezett akarata ellenére is - a törvényes képviselője,

b) az elkövető meghatalmazottja,

c) az, akivel szemben a határozat rendelkezést tartalmaz, a határozatnak az őt érintő része ellen.

41. § (1) A fellebbezést az elsőfokú szerv visszautasítja, ha

a) azt nem a jogosult terjeszti elő,

b) a fellebbezést a megállapított határidő eltelte után nyújtják be.

(2) A visszautasításról szóló végzést tértivevénnyel borítékban kell a 14. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kézbesíttetni.

42. § (1) A másodfokon eljáró szerv az elsőfokú határozatot a fellebbezés elbírálása során

a) hatályában fenntartja és a fellebbezést elutasítja,

b) megváltoztatja,

c) hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti vagy az ügynek más hatósághoz áttételét vagy lényeges törvénysértés esetében új eljárás lefolytatását, illetőleg új határozat hozatalát rendeli el.

(2) A másodfokú szerv a döntésről értesíti az elsőfokú szervet, amely a döntést az érdekeltekkel végzésben közli. A végzést borítékban kell a 14. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kézbesíttetni.

Jogerő

43. § (1) Az elsőfokú határozat azon a napon válik jogerőssé, amelyen

a) a fellebbezési határidő lejár,

b) a fellebbezésre jogosult a fellebbezését a másodfokú döntés meghozata előtt visszavonja,

c) a másodfokú szerv a fellebbezést elutasítja.

(2) A másodfokú döntés (határozat) azon a napon válik jogerőssé, amelyen a másodfokú szerv a döntését meghozza

Ügyészi óvás

44. § (1) Az ügyész a hatósága területén működő pénzügyi és vámszerveknél az eljárás törvényessége felett felügyel.

(2) Az ügyészi óvásnak a kifogásolt határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

(3) Az eljáró szerv az ügyészi óvást 8 napon belül megvizsgálni köteles. Amennyiben az óvásnak helyt ad, új határozatot hoz, illetőleg intézkedik a törvénysértés orvoslása iránt. Amennyiben az óvásnak nem ad helyt, a kifogásolt határozatra (intézkedésre) vonatkozó iratokat az óvással, valamint jelentésével felülvizsgálat céljából a közvetlen felettes szervhez továbbítja. A felettes szerv határozata ellen a legfőbb ügyész az illetékes miniszternél óvást emelhet

Illetékkötelezettség

45. § (1) Illetékmentes:

a) az írásban tett vagy jegyzőkönyvbe mondott feljelentés és panasz,

b) az eljáró szerv határozata ellen irányuló fellebbezés,

c) a fellebbezésbe foglalva előadott igazolási kérelem.

(2) Az írásban előterjesztett vagy jegyzőkönyvbe mondott kérelem (az önálló igazolási kérelem, a fizetési kedvezmény vagy halasztás engedélyezésére irányuló kérelem stb.) illetéke 6 forint. A kérelem elutasítása miatt benyújtott fellebbezés illetéke 10 forint.

(3) Az érdekelt kérelmére a jegyzőkönyvről készített teljes vagy kivonatos, hitelesített vagy hitelesítetlen másolat első oldalának illetéke 10 forint, minden további megkezdett oldalé 3 forint.

(4) A jogerősen megállapított pénzbírság, rendbírság, eljárási költség, térítési kötelezettség stb. mérséklését vagy elengedését, valamint a jogerős határozat, végzés felülvizsgálatát kérő beadvány vagy azt célzó jegyzőkönyvbe mondott ilyen kérelem illetéke, ha a pénzbírság stb. együttes összege 1000 forintot nem halad meg, 10 forint, ha 1000 forintot meghalad, 20 forint.

(5) Az illetéket illetékbélyeggel kell leróni.

Záró rendelkezés

46. § A jelen rendelet 1955. évi július hó 1. napján lép hatályba.

Olt Károly s. k., pénzügyminiszter.

Baczoni Jenő s. k.,

a külkereskedelmi miniszter helyettese