56/1955. (VIII. 31.) MT rendelet

a kisajátításról szóló 1955. évi 23. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A kisajátításról szóló 1955. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 23. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. § (1) Házhelykialakítás, illetőleg házhelyrendezés céljára általában csak akkor lehet ingatlant kisajátítani, ha az ingatlannak lakóterületté minősítése megtörténi és a jóváhagyott részletes rendezési, ennek hiányában házhelyrendezési terv (telekfelosztási vázrajz) rendelkezésre áll.

(2) Város- és községrendezési érdekből - csereingatlannal való kártalanítás ellenében - kisajátítható házhelykialakítás, illetőleg házhelyrendezés céljára a beépítésre kijelölt területen beépítetlenül hagyott olyan beltelek is, amelynek tulajdonosa - a hozzáintézett felszólítás kézhezvételétől számított harminc nap alatt - kötelezettséget nem vállal arra, hogy a felszólítástól számított egy éven belül az építésügyi szabályoknak megfelelő lakóház építkezését megkezdi és két éven belül befejezi, vagy ha vállalt kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) A kisajátítás elrendelése iránti kérelemhez ebben az esetben csatolni kell a vonatkozó részletes rendezési, illetőleg házhelyrendezési terv (telekfelosztási vázrajz) jóváhagyó okiratának hiteles másolatát is. amelyen az építésügyi hatóság igazolja, hogy a kisajátítási terv megegyezik a jóváhagyott rendezési, házhelyrendezési tervvel (telekfelosztási vázrajzzal).

2. § A kisajátító köteles a szomszéd ingatlanra jutáshoz, átjáráshoz szükséges utakat és hidakat, a vízlevezetéshez szolgáló árkokat, csatornákat vagy hasonló létesítményeket, amennyiben arra szükség van, megépíteni vagy kibővíteni. Ezeknek a létesítményeknek fenntartásáról a kisajátító akkor köteles gondoskodni, ha azok olyan területen fekszenek, amelyeket a kisajátító maga is használ.

Előmunkálatok

3. § (1) Előmunkálat alatt a kisajátítási terv elkészítéséhez szükséges munkálatokat kell érteni.

(2) Az előmunkálatokra kiadott engedély alapján a szükséges műszaki vizsgálatot és anyagkutatást az ingatlan tulajdonosa (birtokosa) ellenszolgáltatás nélkül köteles eltűrni.

Kisajátítási eljárás elrendelése

4. § (1) A kisajátítási eljárás megindítását elrendelő miniszteri határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának a kisajátítási eljárás megindítását elrendelő határozata ellen jogorvoslatnak csak azon a címen van helye, ha a kisajátítás elrendelése nem a Tvr. 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott célra történt.

(3) A kisajátítási jognak az érintett ingatlanokra való feljegyzése végett a kisajátítást elrendelő határozat jogerőre emelkedése után kell a telekkönyvi hatóságot megkeresni.

5. § (1) A kisajátítási eljárás hivatalból vagy kérelemre indul meg [Tvr. 10. § (1) bek.].

(2) A kisajátítás elrendelésére irányuló beadványhoz mellékelni kell:

a) a kisajátítási tervet,

b) a vonatkozó telekkönyvi betétek (telekjegyzőkönyvek) egyszerű másolatát,

c) a kisajátító bejelentését az ingatlan tulajdonosának, az esetleges haszonélvezőjének, haszonbérlőjének, vagy bérlőjének nevéről és lakcíméről,

d) ha a kisajátítás beruházás végrehajtásával kapcsolatos, a jogerős helykijelölési határozatot, illetőleg területfelhasználási hozzájárulást, amennyiben pedig területfelhasználási hozzájárulás nem szükséges, a kisajátító főfelügyeleti szervének nyilatkozatát a beruházás engedélyezéséről,

e) a kisajátító főfelügyeleti szervének nyilatkozatát a kisajátítás során előreláthatóan kifizetésre kerülő kártalanítási összeg és egyéb költségek fedezetének biztosításáról, illetőleg a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága illetékes szakigazgatási szervének nyilatkozatát arról, hogy hot tud csereingatlanokat biztosítani.

(3) Olyan esetben, amelyben a helykijelölési eljárás lefolytatása kötelező, a területfelhasználási hozzájárulás kiadása előtt kisajátítást elrendelő határozatot hozni nem lehet.

6. § (1) A kisajátítási tervet - amennyiben a kisajátítás több községet (városi) érint - minden községre (városra) külön kell elkészíteni.

(2) A kisajátítási terv két részből áll: tervrajzból és összeírásból.

(3) A kisajátítási tervrajzot, valamint a kisajátítással kapcsolatos műszaki munkarészeket az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnöke által kiadott utasítás szerint kell elkészíteni.

(4) A kisajátítási tervrajzon fel kell tüntetni a kisajátítási eljárás tárgyául szolgáló valamennyi ingatlant és azok helyrajzi számát.

(5) A kisajátítási összeírásnak a következő rovatokat és az ezeknek megfelelő adatokat kell tartalmaznia:

a) sorszám,

b) tulajdonos neve és lakcíme, több tulajdonos esetén a tulajdoni arány; ha a telekkönyvi tulajdonos nem azonos a tényleges birtokossal, akkor ez utóbbi neve és lakcíme is,

c) a kisajátítás alá kerülő ingatlanok telekkönyvi, helyrajzi, illetőleg kataszteri helyszinelési száma, továbbá, hogy az ingatlan juttatott ingatlan-e,

d) a község és város (városi kerület) megjelölése, az utcának, illetőleg a dűlőnek neve, amelyben az ingatlan fekszik és a gazdalajstrom adatai szerint az ingatlan művelési ága,

e) az ingatlan kataszteri területe,

f) a kisajátítás alá kerülő rész területe holdakban és négyzetölekben,

g) a kisajátítás alá kerülő egyéb tárgyak leírása,

h) a kisajátítás alá kerülő ingatlanért és tartozékaiért felajánlott csereingatlan, illetőleg kártalanítás tételenként és összesen, a kiszámítás alapjául szolgáló adatok feltüntetésével,

i) a községi tanács végrehajtóbizottsága szakigazgatási szervének, illetőleg a városi (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának igazolását a kártalanításra vonatkozó pénzügyminiszteri rendeletben megállapított kellékekről,

j) a bíróilag vagy egyezségileg megállapított ár (ezt a rovatot a tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szerve vagy a bíróság tölti ki),

k) megjegyzés.

(6) A kisajátítási összeírás végén fel kell tüntetni az esetleg kisajátítás alá kerülő jogokat és az ezek alapján jogosítottak és kötelezettek nevét és lakcímét, fel kell továbbá tüntetni az egyes ingatlanokra bekebelezett szolgalmakat és jelzálogos terheket is.

(7) Az összeíráshoz szükséges adatokat mind a telekkönyvi halóságok, mind az államigazgatási szervek soronkívül kötelesek rendelkezésre bocsátani.

(8) A kisajátítási tervet, a kisajátítási térképet és a területkimutatást 4 példányban kell a kérelem előterjesztésekor csatolni, amelyből a jogerős kisajátítást megállapító határozattal egy-egy példányt a kisajátítónak, a telekkönyvi hatóságnak és a földnyilvántartó hatóságnak kell megküldeni, egy példány pedig az iratoknál marad.

7. § Ha a kisajátítás elrendelésére irányuló beadványban a kisajátító előadja, hogy a kisajátításra kerülő ingatlanok tulajdonosai közül egyesekkel a kártalanítás tekintetében megegyezésre jutott és ezt a tulajdonos által aláírt nyilatkozattal is igazolja, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya a 9-10. §-ban szabályozott eljárást megelőzően megkisérli a kisajátító és az összes kisajátítást szenvedők között az egyezség létrehozását. Az egyezség létrehozása végett tartott tárgyalásra az összes telekkönyvi érdekelteket (tényleges birtokosokat) meg kell idézni; az egyezségi nyilatkozatot aláírók távolmaradása - a többi érdekelttel létrejött megegyezés esetében - a kisajátítást megállapító határozat meghozatalát nem akadályozza.

8. § (1) Ha az egyezségi tárgyalás nem minden kisajátítást szenvedővel vezetett eredményre, a 9-10. § szerinti eljárást kell lefolytatni.

(2) Ha az egyezségi tárgyalás minden kisajátítást szenvedővel eredményre vezetett, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó-bizottságának igazgatási osztálya a 9-10. §-ban szabályozott eljárást mellőzi és nyomban meghozza a kisajátítást megállapító határozatot. Ha az érdekeltek a jogorvoslatról lemondanak, a megyei (fővárosi megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya a jogorvoslati határidő elteltének bevárása nélkül intézkedik a határozat végrehajtása iránt.

9. § A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya a kisajátítási tervet (kisajátítási tervrajz és összeírás), valamint a kisajátítónak az érdekeltek lakcíméi tartalmazó bejelentését megküldi a területileg illetékes községi tanács végrehajtóbizottsága szakigazgatási szervének, illetőleg a városi (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának az érdekeltek értesítése végett.

10. § (1) A községi tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szerve, illetőleg a városi (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya a telekkönyvi érdekelteket és a tényleges birtokosokat a kisajátítás elrendeléséről tértivevényes ajánlott levélben értesiti azzal, hogy a kisajátítási terv a tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szerve által kijelölt helyen az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül megtekinthető: az értesítéssel egyidejűleg közli az érdekeltekkel a felajánlott csereingatlanra vagy pénzbeli kártalanításra vonatkozó adatokat és felhívja őket, hogy esetleges észrevételeiket további nyolc nap alatt a tanács végrehajtóbizottsága szakigazgatási szerve előtt szóval tegyék meg vagy ez alatt az idő alatt írásban nyújtsák be. A szóval előterjesztett észrevétlenül jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított határidők eltelte után a községi tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szerve, illetőleg a városi (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya a kisajátítási iratokat - az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt - visszaküldi a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának.

(3) A kisajátítási iratoknak a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályához való visszaküldését nem akadályozza az a körülmény, hogy a tértivevény szerint valamelyik telekkönyvi érdekelt ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik vagy részére az értesítés egyéb okból kézbesíthető nem volt.

Kisajátítási tárgyalás

11. § (1) Ha a kisajátítási tervvel szemben észrevételt tettek (10. §), a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya a kisajátítást megállapító határozat meghozatala végett tárgyalást tart.

(2) Ha a 10. §-ban megállapított határidő alatt a kisajátítási tervvel szemben észrevételt nem tettek, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizoltságának igazgatási osztálya a kisajátítást megállapító határozatot tárgyalás tartása nélkül az iratok alapján hozza meg.

12. § (1) A kisajátítási tárgyaláson meg kell kísérelni a kisajátító és a kisajátítást szenvedő között a kártalanítás kérdésében az egyezség létrehozását.

(2) Az egyezségi tárgyalásba be kell vonni a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztályát, továbbá ha a kisajátítás tárgya mezőgazdasági ingatlan, a mezőgazdasági igazgatóságot, illetőleg ha a kisajátítás tárgya házhely, beltelek vagy lakóépület, a város- és községgazdálkodási osztályt is.

13. § Ha a megyei (fővárosi, megyei jogú városi.) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya a kisajátító által felajánlott összeget nem tartja megfelelőnek, a kártalanításra vonatkozó jogszabályban megállapított keretek között az általa indokoltnak tartott áron is megkísérelheti a felek között az egyezség létrehozását.

14. § A kisajátítási tárgyalásra a kisajátítót és az észrevételt tevőket tértivevényes ajánlott levéllel meg kell idézni, amelyben figyelmeztetni kell őket, hogy távolmaradásuk nem akadályozza meg a kisajátítást megállapító határozat meghozatalát.

Határozathozatal

15. § A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya a kisajátítási iratoknak hozzáérkezésétől [10. § (2) bekezdés] számított harminc napon belül köteles kisajátítást megállapító határozatot hozni. Indokolt esetben a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának kérelmére a Minisztertanács elnöke a határidőt legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.

16. § (1) A kisajátítást megállapító határozatában a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya meghatározza, hogy a kisajátítási terv melyik részét hagyja változatlanul jóvá és azt, hogy melyik részét és milyen változtatással hagyja jóvá. Ha a kisajátítási eljárást az illetékes miniszter rendelte el, a kisajátítási tervet a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya csak az illetékes miniszter hozzájárulásával változtathatja meg.

(2) A kisajátítást megállapító határozatban fel kell sorolni azokat az érdekelteket, akik a felajánlott csereingatlant, illetőleg készpénzkártalanítást elfogadták (egyezséget kötöttek), feltüntetve a csereingatlanra vonatkozó adatokat, illetőleg a készpénzkártalanítás összegét.

(3) Ha a kisajátító és a kisajátítást szenvedő között egyezség nem jön létre, a kisajátítást megállapító határozatban a felajánlott csereingatlanra vonatkozó adatokat, illetőleg a felajánlott készpénz-kártalanítás összegét fel kell venni annak megemlítésével, hogy a kisajátító és a kisajátítást szenvedő között egyezség nem jött létre.

(4) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya - a város- és községgazdálkodási osztállyal egyetértve - a kisajátítást megállapító határozatban megjelöli azt is, hogy a lebontott lakás helyett építendő új lakást hol kell felépíteni.

(5) A kisajátítást megállapító határozatot írásba kell foglalni. Ha a határozatot tárgyaláson hozták, a jelenlevő érdekelteknek azonnal ki kell hirdetni és azt mind a jelenlevőknek, mind a távollevőknek - tértivevényes ajánlott levélben - ki kell kézbesíteni. Tértivevényes ajánlott levélben kell kézbesíteni az érdekeltek részére a kisajátítást megállapító határozatot akkor is. ha azt tárgyalás tartása nélkül hozták.

17. § A kisajátítást megállapító határozat ellen az érdekeltek a kézbesítéstől számított nyolc napon belül a Minisztertanács elnökéhez fellebbezéssel élhetnek. A felajánlott kártalanítási összeget meghaladó követelését azonban a kisajátítást szenvedő csak a bíróság előtt érvényesítheti.

18. § A kisajátítást megállapító határozat jogerőre emelkedése után a kisajátítási tervet a következő szövegű záradékkal kell ellátni: "Ezt a kisajátítási tervet a.......-............... megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya (a Minisztertanács elnöke) az 195...... évi -............. hó ...... napján kelt ............/195...... számú kisajátítást megállapító határozatával változatlanul/az alábbi módosításokkal jóváhagyta." A záradékot a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának vezetője írja alá.

19. § (1) A kisajátítást megállapító határozatot jogerőre emelkedése után a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya hivatalból, illetőleg út- és vasútépítés esetén a kisajátító kérelmére küldi meg a telekkönyvi hatóságnak az állam tulajdonjogának bekebelezése és a kezelőszerv feljegyzése végett. Hivatalból kell megküldeni továbbá a jogerős kisajátítást megállapító határozatot a községi begyűjtési megbízottnak, valamint a járási tanács végrehajtó-bizottsága pénzügyi osztályának a 28. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtása céljából és egyidejűleg el kell rendelni a haszonbérbeadott csereingatlanok haszonbérleti jogviszonyának a gazdasági év végére való felmondását is.

(2) A kisajátítást megállapító határozattal együtt a telekkönyvi hatóságnak meg kell küldeni a záradékolt kisajátítási tervet is.

20 §

(1) A kisajátító az egyezségileg megállapított összeget, ha pedig egyezség nem jött létre, a felajánlott összeget a kisajátítást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt köteles a kisajátítást szenvedő részére a fennálló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kiutalni.

(2) Ha a kisajátítást szenvedő ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, illetőleg a kártalanítás fejében felajánlott összeget nem hajlandó átvenni, azt bírói letétbe kell helyezni. A bírói letétbe helyezett összeget egy év elteltével a Pénzügyminisztérium letéti számlájára kell átutalni, ahonnan a kisajátítást szenvedő a rendes elévülési idő alatt kérheti a letétbehelyezett összeg kiutalását. A letétbehelyezett összeg kiutalására ebben az esetben is a fennálló rendelkezések irányadók.

Birtokbaadás

21. § (1) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya a kisajátítást megállapító határozatát - jogerőre emelkedése után - a birtokbaadás foganatosítása végett megküldi az ingatlan fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtóbizottsága szakigazgatási szervének, illetőleg a városi (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának.

(2) A birtokbaadás foganatosítására a községi tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szerve, illetőleg a városi (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya a kisajátítást megállapító határozatnak hozzá való érkezésétől számítva nyolc napon belül határidőt tűz ki és erről az érdekelteket értesíti.

(3) A kisajátítást szenvedő távolmaradása a birtokbaadást nem akadályozza. [Tvr. 14. § (2) bek.].

22. § (1) A birtokbaadás során felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és az ingatlan fekvési helyét (dülö, kerület, utca, házszám, helyrajzi szám stb. feltüntetésével). A jegyzőkönyvben - amennyiben szakértőt nem alkalmaznak - a tanács végrehajtóbizottsága szakembereinek bevonásával részletesen le kell írni az ingatlannak és tartozékainak birlokbaadáskori állapotát és általában fel kell venni mindazokat az adatokat, amelyek az ingatlan és tartozékai szempontjából jelentőséggel bírnak.

(2) Azonnali birtokbaadás alkalmával felvett jegyzőkönyvben a függő termésben okozott károk megállapításához szükséges adatokon felül meg kell állapítani mindazokat az adatokat, amelyek később (pl. épületbontás, ingatlanátalakítás) következtében már nem állapíthatók meg.

(3) Az adatokat úgy kell jegyzőkönyvbe foglalni, hogy azok alapján később más szakember (szakértő) is meg tudja állapítani a kártalanítás összegét.

23. § A lakóépületet mindaddig nem szabad a kisajátító birtokába adni, amíg a kisajátító - lakások építése vagy helyreállítása útján - nem gondoskodott a kisajátított lakóépület lakóinak megfelelő elhelyezéséről, illetőleg amíg az ahhoz szükséges hitelkeretet a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium rendelkezésére bocsátja. Ez utóbbi esetben azonban a kisajátító köteles a lakók részére megfelelő cserelakásról gondoskodni.

24. § Ha a birtokbaadás megtörtént, de az ingatlanon a tervezett beruházás kivitelezése átmenetileg nem eszközölhető, a kisajátító köteles a területet a jó gazda gondosságával kezelni.

25. § A 21-23. §-ban foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a csereingatlanok birtokbaadására is.

Vegyes rendelkezések

26. § (1) A Tvr. 12. §-a alapján indítható kártalanítás iránti keresetet az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnál kell előterjeszteni.

(2) A bíróság előtti kártalanítási eljárásban az 1952. évi III. törvénynek az 1954 évi VI. törvénnyel módosított rendelkezéseit (Pp.) kell alkalmazni.

(3) A bíróság előtt indított kártalanítási eljárás illetékmentes.

27. § (1) A kártalanítási összeg kiutalása előtt a kisajátítást szenvedő a lakóhelye és a kisajátított ingatlan fekvése szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya által kiállított bizonyítvánnyal köteles igazolni, hogy sem közadótartozása, sem idegen helyről kimutatott hátraléka (köztartozása) nincs. Ellenkező esetben a folyósításra kerülő összegből elsősorban ezeket kell kiegyenlíteni és csak a fennmaradó összeget lehet a kisajátítást szenvedő részére kiutalni.

(2) Ha az ingatlanra jelzálogos követelés, kikötmény vagy más egyéb teher is van bekebelezve, a vételár felosztása végett az iratokat a telekkönyvi hatósághoz kell áttenni, amely a kártalanítási összeg felosztása felől sorrendi tárgyaláson határoz. Ebben az esetben a felajánlott összeg kiutalására megállapított harminc napos határidőt a sorrendi tárgyaláson hozott határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani.

28. § A kisajátítást megállapító határozat alapján az arra illetékes pénzügyi szervek a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kötelesek az adófizetés mértékét a kisajátított ingatlan arányának megfelelően csökkenteni, a begyűjtési szervek pedig kötelesek a fenti határidő alatt a kisajátítást szenvedő beadási kötelezettségét a begyűjtési miniszter által kiadott rendelet szerint újból megállapítani.

29. § Az ingatlannal kapcsolatos adókat és közterheket a kisajátító a birtokbaadástól kezdődően köteles viselni.

30. § Ha a kisajátított ingatlannak olyan beépített részei (tartozékai) vannak, amelyekre a kisajátítónak nincs szüksége a kisajátító azok elvitelét a kisajátítást szenvedőnek megengedheti. Amennyiben a felek között megegyezés jön létre, az elvitt tárgynak a megegyezés során megállapított értékével a kártalanítás összegét csökkenteni kell.

31. § (1) Ha munka haladéktalan megkezdését közérdek kívánja, a kisajátítást elrendelő hatóság a kisajátító kérelmére a kisajátítás elrendelésével egyidejűleg vagy a kisajátítási eljárás során bármikor az azonnali birtokbaadást is engedélyezi.

(2) A birtokbaadás foganatosítására azonnali birtokbaadás esetében is a 21-24. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

32. § Ha a jelen rendelet hatálybalépése előtt fennállott jogszabályok alapján kisajátított ingatlant a kisajátító még nem vette birtokba és azt az 1956. évi január hó 1. napjáig birtokba nem veszi, a kisajátítást szenvedő kérheti - az esetleg kifizetett kártalanítási összeg egyidejű visszafizetése mellett - az ingatlan fekvése szerint illetékes telekkönyvi hatóságtól a kisajátítási jognak a telekkönyvből törlését. A telekkönyvi hatóság - a felek meghallgatása után - végzéssel határoz.

33. § A Tvr. 21. §-a (1) bekezdésében említett esetben bárom hónapon belül csak akkor kell a kisajátítási eljárást megindítani, ha a veszély elhárítása céljából a Tvr. 21. §-ában említett három hónapi határidőn túl is szükség van az ingatlanra.

34. § (1) Az ideiglenes kisajátítás tartama alatt az igénybevett területért a bérösszegnek megfelelő kártalanítást kell fizetni, amelynek összegét a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának illetékes szakigazgatási szerve állapítja meg.

(2) A kártalanítási összeget havonként előre kell kifizetni az ideiglenesen kisajátított ingatlan tulajdonosának.

(3) Az ideiglenesen kisajátított ingatlan birtokbaadásakor és az ideiglenes kisajátítás megszűnése után - esetleg szakértő alkalmazásával -meg kell állapítani az ingatlan értékét és az ideiglenes igénybevétel következtében beállott értékcsökkenést a kisajátító az ideiglenesen kisajátított ingatlan tulajdonosának köteles megtéríteni.

(4) Ha a Tvr. 22. §-a (5) bekezdésében meghatározott esetekben a kisajátító nem hajlandó az ingatlant véglegesen kisajátítani, köteles az ingatlant rendeltetésének megfelelő állapotba hozni vagy az ingatlan tulajdonosának a végleges kisajátítás esetében járó kártalanítást megfizetni.

(5) Ideiglenes kisajátítás esetében az eljárásra egyebekben az előző § ok rendelkezéseit kell alkalmazni.

35. § A jelen rendelet az 1955. évi szeptember hó 1. napján lén hatályba: egyidejűleg hatályukat vesztik az 1700/1948. (II. 18.) Korm. rendeletnek még hatályban lévő rendelkezései, a 2.480/1948. (III. 2.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése és 2-3. §-a, a 8.5001948. (IX. 3.) Korm. rendelet, a 13.120/1948. (XII. 24.) Korm. rendelet 2-4. §-a, a 4016/1949. (V. 5.) Korm. rendelet, a 114/1951. (V. 27.) MT rendelet, továbbá a 15.044/1949. (XII. 31.) FM rendeletnek a közérdekű igénybevételre vonatkozó rendelkezései, valamint a jelen rendelettel ellentétes egyéb jogszabályok.

Hegedüs András s. k.,

a Minisztertanács elnöke