14/1956. (V. 30.) MT rendelet

a dolgozók munkaviszonyát érintő egyes kérdések szabályozásáról

1. §

(1) Az 53/1953. (XI. 28.) MT rendelet (továbbiakban: Mt. V.) 8. §-a a következőkkel egészül ki:

"Indokolt esetben a miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben eltérő határidőket is megállapíthat."

(2) A Mt. V. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az üzemi gyűlés által megvitatott kollektív szerződést a vállalat igazgatója és az üzemi bizottság elnöke írja alá."

2. §

A Mt. V. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a választott dolgozó alkalmazásához a felügyeleti szerv jóváhagyása szükséges, a dolgozó korábbi munkaviszonya az alkalmazás napjától a jóváhagyás napjáig szünetel, s csak a jóváhagyás esetén szűnik meg. A (2) bekezdés rendelkezései ebben az esetben nem alkalmazhatók."

3. §

A Mt. V. 28. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A darabbérendszerben foglalkoztatott dolgozó személyi besorolását a munkaviszony tartama alatt megváltoztatni csak a következők szerint szabad:

a) A dolgozót magasabb személyi kategóriába csak akkor lehet besorolni, ha legalább hat hónapon keresztül munkaidejének túlnyomó részében a személyi kategóriájánál magasabb kategóriájú munkát végzett és a normát - az előírt minőség megtartása mellett - legalább százszázalékos mértékben teljesítette. A miniszter egyes szakmákban a magasabb személyi kategóriába való besorolást tanfolyam elvégzéséhez vagy vizsga letételéhez is kötheti. Azokban a technológiai ágakban, illetve munkakörökben, ahol rendszeresített szakmunkásképzés van, a bértarifa ötödik és ennél magasabb kategóriájába történő besorolást minden esetben szakmunkás vizsga letételéhez kell kötni.

b) Alacsonyabb személyi kategóriába sorolhatja a vállalat igazgatója a dolgozót, ha személyi besorolásának megfelelő munkánál a normát vagy a minőségi előírásokat rendszeresen nem teljesíti."

4. §

A Mt. V. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A szakszervezeti bizalmiak munkaviszonyát csak a műhelybizottság, illetőleg az üzemi bizottság hozzájárulásával lehet felmondással megszüntetni."

5. §

A Mt. V. 38. §-ának (1) bekezdésének b) pontja úgy módosul, hogy a vállalat vagy a termelés átszervezése következtében csak különösen indokolt esetben lehet felmondással megszüntetni:

"b) az olyan dolgozó munkaviszonyát, aki csökkent munkaképességű vagy pedig az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez legfeljebb öt éve hiányzik és legalább öt éves folyamatos munkaviszonya van."

6. §

A Mt. V. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A választott dolgozó munkaviszonya azonnali hatállyal megszűnik:

a) megbizatásának lejártával,

b) a szerv megszünésével vagy a tanácsnak az igazgatási terület megváltoztatása folytán történt megszüntetésével,

c) visszahívással,

d) összeférhetetlenség megállapítása folytán (1954. évi X. törvény 30. § c) pontja),

e) a választó jogosultság elvesztésével (1954. évi X. törvény 30. § d) pontja),

f) lemondással.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt esetekben, továbbá akkor, ha a visszahívás nem fegyelmi határozat vagy büntető ítélet alapján történik, a dolgozót megilleti a Mt. V. 42. §-ában biztosított munkabér.

(3) Az (1) bekezdés d) és e) pontjaiban felsorolt esetek, valamint a fegyelmi határozat vagy büntető ítélet alapján történő visszahívás jogkövetkezményei azonosak az azonnali hatályú elbocsátás következeményeivel (51. §)."

7. §

A Mt. V. 64. §-a azzal egészül ki, hogy a túlmunka korlátozására vonatkozó rendelkezések nem vonatkoznak

"i) a növényvédő állomásokra és talajjavító vállalatokra,

j) a színházak és a filmgyártó vállalatok szak-, betanított- és segédmunkásaira, a filmgyári forgató csoportok fizikai dolgozóira, valamint a Rádiónál külső közvetítéssel foglalkozó dolgozókra,

k) a kőolajkutatási és fúrási munkát végző vállalatok perforálói és karotázs részlegének munkás-, valamint műszaki állománycsoportban foglalkoztatott dolgozóira."

8. §

A Mt. V. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A miniszter a szakszervezettel egyetértésben határozza meg, hogy a Mt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdésében megállapított kereten belül a vállalat igazgatója milyen esetekben rendelheti el túlmunka végzését "

9. §

A Mt. V. 67. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A miniszter a szakszervezettel egyetértésben meghatározhatja azt is, hogy a keret felhasználása során egy dolgozó naponta, illetve havonta mennyi túlmunkát végezhet "

10. §

(1) A Mt. V. 87. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kollégiumokban és a nevelőotthonokban a tanítói vagy ennél magasabb nevelői képesítéssel rendelkező és nevelő, illetőleg oktató munkát végző dolgozókat tizennyolc munkanap, az óvónőket, továbbá az ipari technikumok és ipari tanulóiskolák tanműhelyfőnökeit, ezek helyetteseit és tanműhely oktatóit tizenkét munkanap pótszabadság illeti meg."

(2) A Mt. V. 90 §-ának (1) bekezdése úgy módosul, hogy a járási, városi és városi kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága elnökét, elnökhelyetteseit és titkárát tizenkét munkanap pótszabadság illeti meg.

(3) A Mt. V. a következő 96/A. §-sal egészül ki:

"96/A. § Az állandóan külföldön szolgálatot teljesítő dolgozókat évi tizenkét munkanap pótszabadság illeti meg. A haza- és az állomáshelyre való visszautazás időtartama nem számít be a szabadságba "

11. §

(1) A Mt. V. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A munkák és munkások besorolási útmutatóit és példatárait, valamint ezek módosítását és kiegészítését az iparág szerint illetékes miniszter a szakszervezettel egyetértésben hagyja jóvá."

(2) A Mt. V. 117. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A személyi fizetésben részesülő dolgozót megillető prémiumot, bérpótlékot vagy egyéb - az alapbér hányadában meghatározott - bérjellegű juttatást a munkakörére megállapított bértétel felső halárának összege alapján kell kiszámítani."

12. §

A Mt. V. 130. §-a (5) bekezdésének d) pontja úgy módosul, hogy nem illeti meg éjszakai pótlék:

"d) a 127. § (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt dolgozókat, kivéve azon fizikai munkát végzőket, akik rendszeresen (állandóan vagy hetenként váltakozva) éjszakai műszakban dolgoznak."

13. §

A Mt. V. 140. §-a (1) bekezdésének a) pontja úgy módosul, hogy az átlagkereset kiszámításának alapja:

"a) a legfeljebb hét munkanapra történő elszámolás esetén a folyó hónapot megelőző hónapban elért kereset."

14. §

A Mt. V. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fegyelmi jogkört

a) a közvetlenül a Minisztertanács alá rendelt szervek vezetői és helyettesei, valamint a miniszterhelyettesek felett a Minisztertanács,

b) a Minisztertanács által kinevezett - a) pontban nem említett - dolgozók, valamint a közvetlenül a miniszter felügyelete alá tartozó szervek vezetői és helyettesei felett a miniszter személyes hatáskörben,

c) az egyéb szervek vezetői és helyettesei felelt a felügyeletet gyakorló szerv vezetője,

d) az a)-c) pontban nem említett dolgozók felelt a szerv vezetője gyakorolja, tekintet nélkül arra, hogy a kinevezési jogkör kit illet meg.

(2) A tanácsok végrehajtó bizottsága dolgozóinak fegyelmi hatóságai a következők:

a) a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága elnökének, elnökhelyetteseinek és titkárának fegyelmi ügyében a Minisztertanács;

b) a járási, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi és a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének, elnökhelyetteseinek és titkárának fegyelmi ügyében a közvetlen felettes tanács végrehajtó bizottsága;

c) a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei vezetőinek fegyelmi ügyében a végrehajtó bizottság;

d) a végrehajtó bizottság titkársága osztályvezetőjének, csoportvezetőinek és dolgozóinak fegyelmi ügyében a végrehajtó bizottság elnöke;

e) a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei dolgozóinak, valamint a szakigazgatási szerv közvetlen irányítása alá rendelt vállalatok és egyéb szervek vezetőjének és helyetteseinek, továbbá az oktatási intézményeknek a miniszter által meghatározott egyéb dolgozói fegyelmi ügyében a szakigazgatási szerv vezetője;

f) a községi tanács végrehajtó bizottság hivatali szervezete dolgozóinak, továbbá a községi tanács irányítása alá tartozó vállalatok vezetőinek fegyelmi ügyében a községi tanács végrehajtó bizottsága;

g) az állami mezőgazdasági gépállomás, valamint a növényvédő állomás igazgatójának fegyelmi ügyében a miniszter."

15. §

A Mt. V. 175. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Szóbeli feddést és írásbeli megrovást fegyelmi büntetésként a társadalmi bíróság (180/A. is kiszabhat.

(5) A tanácsok végrehajtó bizottsága választott dolgozóival szemben fegyelmi büntetésként alacsonyabb munkakörbe helyezést nem lehet kiszabni. Ha pedig ilyen dolgozóval szemben azonnali hatályú elbocsátás válik szükségessé, ez az 1954. évi X. törvény 30. §-ában szabályozott visszahívással történik.

(6) Ha a dolgozót nem a fegyelmi jogkört gyakorló nevezte ki, alacsonyabb munkakörbe helyezéshez vagy azonnali hatályú elbocsátáshoz a kinevező hozzájárulása szükséges."

16. §

A Mt. V. 178. §-a (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A vizsgálóbizottság tagjaiul a munkafegyelem megtartásában élenjáró, köztiszteletben álló és megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozókat kell kijelölni."

17. §

A Mt. V. 179. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Azokban az esetekben, amikor a dolgozó alkalmazásához felsőbb szerv hozzájárulása szükséges, a fegyelmi eljárás megindításához is szükséges ugyanennek a szervnek az előzetes hozzájárulása.

(3) A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága a miniszter javaslatára, a szakigazgatási szerv vezetője ellen köteles a fegyelmi eljárást megindítani és a fegyelmi eljárás lefolytatására, valamint az ügyet tárgyaló végrehajtó bizottsági ülésre a miniszter képviselőjét meghívni."

18. §

A Mt. V. 180. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vállalat igazgatója az olyan jelentékenyebb vagy helyileg nagyszámban előforduló ügyekben, amelyek a vállalat dolgozóira nagyobb fokú nevelőhatással járhatnak, az eljárást a vállalat vagy az érintett üzemrész dolgozói előtt nyilvános tárgyaláson folytatja le."

19. §

A Mt. V. a következő 180/A. §-sal egészül ki:

"180/A. § (1) A munkafegyelem megszilárdításában az igazgatót az üzem dolgozóiból választott társadalmi bíróságok is támogatják.

(2) A társadalmi bíróságok a dolgozók széles körére támaszkodva vesznek részt a fegyelemsértő dolgozók nevelésének elősegítésében.

(3) A fegyelmi ügyet az üzemi bizottsággal egyetértésben a vállalat igazgatója terjeszti a társadalmi bíróság elé. A társadalmi bíróság elé a munkafegyelem megsértésével, társadalmi tulajdon megkárosításával és a szocialista együttélésnek a vállalaton belül elkövetett megsértésével kapcsolatos jelentékenyebb vagy helyileg nagy számban előforduló olyan ügyeket kell terjeszteni, amelyeknél a társadalmi bíróság közreműködése a dolgozók kollektívájára különösen nagy nevelőhatással járhat."

20. §

A Mt. V. 187. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ahol a 234. § (1) bekezdése értelmében egyeztető bizottság nem működik, a dolgozó - kivéve a vezetőállásúakat - a fegyelmi határozat ellen keresettel fordulhat a járásbírósághoz."

21. §

A Mt. V. a következő 187/A. §-sal egészül ki:

"187/A. § A tanácsok végrehajtó bizottsága és a közvetlen felügyeletük alá tartozó szervek vezetőállású dolgozóinak ügyében másodfokon a következők járnak el:

ha az elsőfokú fegyelmi határozatot

a) a fővárosi, a megyei, illetőleg a megyei jogú városi, vagy a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága hozta, a Minisztertanács,

b) az a) pontban nem említett tanácsok végrehajtó bizottsága hozta, a felettes tanács végrehajtó bizottsága,

c) a végrehajtó bizottság elnöke vagy a szakigazgatási szerv vezetője hozta, a végrehajtó bizottság,

d) a tanács felügyelete alá tartozó szerv vezetője hozta, a felügyeletet gyakorló szakigazgatási szerv vezetője."

22. §

A Mt. V. 188. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az alacsonyabb munkakörbe helyezést vagy azonnali hatályú elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot az egyeztető bizottság csak egyhangú határozattal változtathatja meg. Ha ilyen esetben egyhangú határozat nem jött létre, a fellebbezést az egyeztető bizottság köteles három napon belül megküldeni a járásbíróságnak. A járásbíróság az ilyen fellebbezést a Mt. 118. §-ának (3) bekezdése szerint benyújtott keresetként tárgyalja."

23. §

A Mt. V. 189. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ha a miniszter a határozatot törvénysértés miatt helyezte hatályon kívül, a vállalat igazgatója a hatályon kívül helyezettnél súlyosabb fegyelmi büntetést is hozhat."

24. §

A Mt. V. 191. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A dolgozó kártérítés címén összesen legfeljebb egyhavi alapbérének tizenöt százaléka erejéig felel akkor is, ha egy naptári hónapon belül több kártokozó cselekményt követett el. Kivételt képeznek ez alól a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 192. §-ban felsorolt esetek.

(2) Az (1) bekezdés esetében is hat heti munkabére erejéig felel a felelős beosztásban lévő dolgozó e munkaköre ellátásával kapcsolatban okozott kárért, különösen ha az az ellenőrzés elhanyagolásából vagy a kártérítési felelősség érvényesítésének elmulasztásából keletkezett. A felelős beosztású dolgozók körét a miniszter a szakszervezettel egyetértésben határozza meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés esetében is a teljes kár erejéig lehet felelőssé tenni a dolgozót, ha a kártokozó magatartás bűncselekménynek minősül és ezért a bíróság jogerősen elítélte.

(4) Ha a kárt a dolgozó valamely dolog elidegenítésével vagy más szándékos magatartással (cselekmény vagy mulasztás) idézte elő, a teljes kár kétszeres összegéig tehető felelőssé. Ha az elidegenített dolog megkerült, értékének megfelelő összeg megfizetésére lehet a dolgozót kötelezni."

25. §

A Mt. V. 192. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a dolgozó, aki felszerelési tárgyakat (munkaruha, egyenruha stb.) szerszámokat vagy egyéb eszközöket, termékeket leltár vagy jegyzék szerint vesz át és azokat állandóan őrizetében tartja vagy kizárólagosan használja, a hiányokért teljes mértékben felel, kivéve, ha a hiány erőhatalom, véletlen vagy egyéb rajta kívülálló okból következett be és annak bekövetkezését kellő gondossággal sem akadályozhatta meg. Megrongálódás esetén a 191. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott anyagi felelősség terheli a pénztárosokat, pénzkezelőket vagy értékkezelőket is az általuk kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgyak tekintetében.

(3) A raktárak és a kereskedelmi üzletek dolgozóinak leltárhiányért való felelősségét a 98/1952. (X. 19.) MT rendelet és az ennek módosításáról szóló 15/1956. (V. 30.) MT rendelet szabályozza."

26. §

A Mt. V. a következő 193/A. §-sal egészül ki:

"193/A. § Ha a kártérítésnek a dolgozó munkabéréből való levonására nincs mód, azt végrehajtás útján kell behajtani. Ebben az esetben az igazgatónak a kártérítést megállapító határozatát a közjegyző a bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. számú törvényerejű rendelet 14. § h) pontja alapján végrehajtási záradékkal látja el és a záradékkal ellátott határozat alapján történik a végrehajtás."

27. §

(1) A Mt. V. 200. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az ipari munkások üzemen belüli képzését szakmunkásképző és továbbképző tanfolyamok szolgálják."

(2) A Mt. V. 201. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A tanfolyamokat az üzemi termelő munka megszakítása nélkül munkaidőn kívül kell megtartani. Ha a szakma jellege megkívánja, ez alól a miniszter kivételt engedélyezhet."

(3) A Mt. V. 202. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Azoknak a szakmáknak a körét, amelyekben szakmunkásképző tanfolyamok indíthatók, valamint a tanfolyamok létszámát és képzési idejét a miniszter a Munkaerőtartalékok Hivatala elnökével egyetértésben állapítja meg."

(4) A Mt. V. 203. §-ának (1) bekezdése és a Mt. V. 204. §-ának (2) bekezdése úgy módosul, hogy "alapfokú tanfolyam" megjelölés helyébe "szakmunkásképző tanfolyam" megjelölés lép.

28. §

A Mt. V. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanfolyamokat elméleti és gyakorlati vizsgával kell befejezni.

(2) A vizsga letételét a vállalat igazgatója kivételesen a tanfolyam elvégzése nélkül is engedélyezheti.

(3) A vizsgabizottság összetételét a Munkaerőtartalékok Hivatala elnöke az illetékes miniszterrel egyetértésben szabályozza."

29. §

(1) A Mt. V. 206. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vizsga sikeres letételéről bizonyítványt, szakmunkásvizsga sikeres letétele esetén szakmunkás bizonyítványt kell kiadni."

(2) A Mt. V. 207. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szakmunkásképző és továbbképző tanfolyam vizsgaeredményéi a munkakönyvbe be kell vezetni."

(3) A Mt V. 208. §-a hatályát veszti.

30. §

(1) A Mt. V. 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A továbbtanuló dolgozók közül

a) az általános iskolában továbbtanulókat évenként három munkanap,

b) a középiskolában és az azzal egy tekintet alá eső iskolában továbbtanulókat évenként, az egyetemre előkészítő tanfolyamokon és az egyetemek (főiskolák) esti tagozatain továbbtanulókat a félévi vizsgák előtt hat munkanap,

c) az egyetemre, előkészítő tanfolyamokon és az egyetemek (főiskolák) esti tagozatain továbbtanulókat az év végi vizsgák előtt, valamint az államvizsgák (végszigorlatok) előtt tizenkét munkanap tanulmányi szabadság illeti meg.

(2) A levelezőoktatásban résztvevő dolgozókat az (1) bekezdésben foglaltakon felül évenként általános iskola esetében három, gimnázium esetében hat, technikum, főiskola és egyetem esetében pedig tizenkét munkanap tanulmányi szabadság illeti meg.

(3) Az egyetem, illetőleg a főiskola javaslatára a félévi és az évvégi tanulmányi szabadságot a dolgozó részére az (1)-(2) bekezdésben megállapított kereten belül attól eltérő beosztásban is ki lehet adni."

(2) Az Mt. V. 212. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A tanulmányi szabadságot egy naptári éven belül a dolgozó évi rendes szabadságának tizenkét munkanapot meghaladó részébe be kell számítani. A tanulmányi szabadságot a vizsgák után kiadni nem lehet."

(3) A Mt. V. 213. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti, a (2), (3), (4) bekezdés pedig (1), (2), (3) bekezdésre változik.

31. §

(1) A Mt. V. 215. §-ának (1) bekezdése azzal egészül ki, Hogy munkakönyv nélkül alkalmazható:

"f) legfeljebb három havi időtartamra az állami építőiparban és a mezőgazdasági építkezéseken az építkezéstől számított harminc km-es körzeten belül lakó mezőgazdasági főfoglalkozású dolgozó."

(2) A Mt. V. 215. §-ának (2) bekezdése úgy módosul, hogy a lakóhely szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága által kiállított igazolás szükséges "az állami építőiparban és a mezőgazdasági építkezéseknél" is. Az igazolás egy évi időtartam helyeit "nyolc havi" időtartamra érvényes.

(3) A Mt. V. 217. §-ának (3) bekezdése azzal egészül ki, hogy "azonnali hatállyal elbocsátva" bejegyzést kell alkalmazni:

"a 47. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben."

32. §

A Mt. V. 221. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A szakközépiskolát végzetteket - a gyakorlati szakismeretek megszerzése érdekében - a szakmai gyakorlat ideje alatt a szakmájuknak megfelelő szakmunkára, illetőleg gyakornoki vagy hasonló jellegű munkára kell beosztani. A kiváló elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkezők ennél magasabb munkakörbe is beoszthatók."

33. §

A Mt. V. 222. §-ának (1) bekezdése a következőkkel egészül ki:

"Ha a szakmai gyakorlatra beosztottak végleges munkahelyének kijelölését a megyei tanács végrehajtó bizottsága végzi, akkor a szakiskola felett felügyeletet gyakorló miniszter a vállalat neve helyett csak a szakmai gyakorlat helyéül kijelölt megyét köteles közölni "

34. §

A Mt. V. 223. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szakmai gyakorlat megkezdésének időpontját a tanulmányokat befejező oklevél átadását követő harminc napon belüli időpontban kell megállapítani. Az iskola felett felügyeletet gyakorló miniszter elrendelheti, hogy a határidő az oklevél átadása helyett az utolsó tanulmányi félév befejezésétől számítson. Tanár- és tanítójelöltekre nézve a határidő az év július hó 1. napja előtti időpontban nem állapítható meg.

(3) A szakmai gyakorlat megkezdése időpontjának megállapításánál a gyakorlatra kötelezett kívánságát - a (2) bekezdésben meghatározott időponton belül - lehetőleg figyelembe kell venni.

(4) A szakmai gyakorlat folytatására kötelezett dolgozó szakképzettségét, valamint az (1) bekezdésben felsorolt adatokat a szakiskola vezetője köteles a dolgozó munkakönyvébe bevezetni."

35. §

A Mt. V. 224. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Annak a szakmai gyakorlatra kötelezett dolgozónak, aki a szakmai gyakorlatot az oklevél megszerzése előtt kezdte meg - kérelmére - az oklevél megszerzése céljából harminc napig terjedhető fizetésnélküli szabadságot kell engedélyezni "

36. §

A Mt. V. 228. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter a kötelező szakmai gyakorlat teljesítése alól a dolgozót kérelmére felmentheti. A szakmai gyakorlat megkezdése előtt a felmentés jogát az iskola felett felügyeletet gyakorló miniszter gyakorolja. Ilyen esetben a dolgozó munkakönyvébe "a kötelező szakmai gyakorlat elvégzése alól felmentve" bejegyzést kell beírni."

37. §

A Mt. V. 229. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Annak a dolgozónak, aki a szakmai gyakorlatát az oklevél megszerzése előtt kezdte meg, s az előírt határidőre saját hibájából oklevelet nem szerez, a gyakorlaton eltöltött ideje a kötelező szakmai gyakorlat idejébe nem számítható be."

38. §

A Mt. V. a következő 232/A. §-sal egészül ki:

"232/A. § A szakszervezeti bizalmit csak a műhelybizottság, illetve az üzemi bizottság hozzájárulásával lehet áthelyezni."

39. §

(1) A Mt. V. 235. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

(2) A Mt. V. 241. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A területi egyeztető bizottság ülésén tanúként vagy szakértőként megjelent dolgozót ugyanolyan mértékű térítés illeti meg, mint a bírósági idézésre tanúként megjelenő dolgozót. A felmerülő költségeket a dolgozót alkalmazó vállalat köteles viselni.

(7) Ha a vállalati egyeztető bizottság eljárásában más vállalat dolgozójának tanúként vagy szakértőként való meghallgatása szükséges, akkor - kérésére - a dolgozót alkalmazó vállalat egyeztető bizottsága köteles a meghallgatást elvégezni és az arról felvett jegyzőkönyvet az ügyben eljáró vállalati egyeztető bizottságnak megküldeni."

40. §

A Mt. V. a következő 249/A. §-sal egészül ki:

"249/A. § A területi egyeztető bizottság helyett a járásbíróság elé lehet terjeszteni azt az egyeztető bizottság kizárólagos hatáskörébe (Mt. 143. §) nem tartozó munkaügyi vitát, amelyben az első fokon eljáró egyeztető bizottság határozatot hozott, illetve szavazategyenlőség miatt dönteni nem tudott."

41. §

A Mt. V. a következő 252/A. §-sal egészül ki:

"252/A. § (1) A fővárosi, a megyei, illetőleg a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke gyakorolja a tanácsoknál és a tanácsok felügyelete alá tartozó vállalatoknál a miniszter jogkörét:

a) a szabadságnak a következő év március hó 31. napjáig való kiadásának engedélyezése [98. § (3) bek., 101. § (1) bek.],

b) a rendkívüli szabadság engedélyezése [Mt. 56 § (1)-(2) bek. és a Mt. V. 106. §-a],

c) a fizetésnélküli szabadság engedélyezése [Mt. 57. § (1) bek.],

d) a személyi fizetés megállapítása (Mt. 66. §-a), e) a más vállalathoz való áthelyezés [Mt. 134. § (1) bek] esetén.

(2) A Mt., illetve a Mt. V. rendelkezéseinek alkalmazása során a megyei tanács alatt a megyei jogú városi, a járási tanács alatt a járási jogú városi és a városi kerületi tanácsot is érteni kell."

42. §

(1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a műszaki egyetemek, az Erdőmérnöki Főiskola és a Gépészmérnöki Főiskola végzett hallgatóinak szakmai gyakorlatáról szóló 45/1954. (VII. 29.) MT rendelet, a kötelező szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 31/1955. (VI. 5.) MT rendelet.

(2) E rendelet rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Hegedüs András s. k.,

a Minisztertanács elnöke