11/1957. (IX. 29.) IM rendelet
az 1957. évi 58. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 82. §-ában, valamint az 1957. évi 58. törvényerejű rendelet (tvr.) 24. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem:
A pertárgy értéke
1. § (1) A tvr. hatálya alá tartozó perekben a pertárgy értéke:
a) a lakás vagy lakás rész igénybevételét elrendelő határozat vagy intézkedés megtámadása iránti perben a lakás vagy lakásrész, a lakáscsere jóváhagyását megtagadó határozat megtámadása iránti perben pedig a nagyobb lakás (lakásrész) egy évi bérének az összege;
b) földnek vagy háznak a használatbavételét elrendelő határozat vagy intézkedés megtámadása iránti perben a föld (ház) egy évi haszonbérének (bérének) az összege;
c) az adó vagy illetékkötelezettséget megállapító határozat megtámadása iránti perben a vitás adó vagy illeték összege;
d) egyéb perben a vitás vagyontárgy (dolog) vagy jog értéke, illetőleg - ha a pertárgynak az értéke nem becsülhető meg -, az illeték alapjául szolgáló összeg [6470/52/1950. (XII. 31.) PM rendelet 48. § (6) bekezdés].
(2) Ha a lakás (lakásrész), a föld vagy a ház nincs bérbeadás (haszonbérbeadás) útján hasznosítva, az előző bekezdés a) és b) pontjai esetében a hasonló nagyságú, fekvésű, illetőleg minőségű lakás (lakásrész), föld vagy ház egy évi bérét (haszonbérét) kell figyelembe venni.
Képviselet
2. § (1) Az alperesként perbevont államigazgatási szerv dolgozója képviseleti jogosultságát munkáltatói igazolványával igazolja. Külön meghatalmazás felmutatására nincs szükség.
(2) Ha képviselőként nem az alperesként perbevont államigazgatási szerv dolgozója jár el, meghatalmazását igazolnia kell (az 1954. évi VI. törvénnyel módosított 1952. évi III. törvény - a továbbiakban: Pp. - 69. §).
Költségmentesség. Illetékmentesség. Illetékfeljegyzési jog
3. § (1) A felet kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül teljes költségmentesség illeti meg
a) a születési, házassági, halotti anyakönyvi bejegyzés megtagadása, törlése, illetőleg a kiigazítás megtagadása miatt indított perekben [1957. évi IV, törvény 57, § (1) bekezdés a) pont];
b) a magyar állampolgárság fennállását, elvesztését tanúsító vagy olyan bizonyítvány ténymegállapításai ellen indított perben, amely azt tanúsítja, hogy a bizonyítványban megnevezett személy a rendelkezésre álló adatok szerint nem magyar állampolgár (1957. évi V. törvény 18. §, 1957. évi 55. törvényerejű rendelet 8. §).
(2) A felet kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül illetékmentesség illeti meg a nyugdíj (baleseti járadék), valamint a betegségi biztosítási jogviszony fennállásának megállapítása iránt indított perben (1957. évi 58. törvényerejű rendelet 20-21. §).
(3) A felet kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg az előző bekezdésekben nem említett valamennyi olyan perben, amely a tvr. hatálya alá tartozik (tvr. 1. §).
(4) A költségmentesség, illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog - a végrehajtási eljárás kivételével - kiterjed az előző bekezdésekben felsorolt ügyekre vonatkozó valamennyi nemperes eljárásra is (előzetes bizonyítás elrendelése és foganatosítása stb.).
Keresetindítás
4. § Ha a fél a keresetet közvetlenül a bíróságnál nyújtja be, köteles eredetiben vagy másolatban csatolni a megtámadott államigazgatási határozat egy példányát, feltéve, hogy azt részére kézbesítették.
Intézkedések a keresetlevél alapján
5. § (1) Ha a fél a keresetlevelet a bíróságnál nyújtotta be, az elnök - a Pp. 124. §-ában foglalt intézkedések megtételén kívül -
a) intézkedik az államigazgatási iratok beszerzése iránt;
b) a kereset kézbesítésével egyidejűleg felhívja a határozatot hozó államigazgatási szervet nyilatkozattételre (tvr. 11. §);
c) írásban közli az államigazgatási szerv nyilatkozatát a felperessel.
(2) Ha az államigazgatási szerv nyilatkozatának tartalma alapján a kereset elutasítása várható, és a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül kívánja el bírálni, fel kell hívni a felperest, hogy az állam igazgatási szerv nyilatkozatára észrevételeit nyolc napon belül tegye meg (Pp. 94. §). A határidő eltelte előtt az ügyet nem szabad tárgyaláson kívül elbírálni.
6. § A bíróság az államigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését [1957. évi IV. törvény 58. § (2) bekezdés] az eljárás folyamán bármikor - a per tárgyalásra vagy ülésre kitűzése előtt is - elrendelheti.
Határozat
7. § (1) A bíróság az eljárást befejező határozatában a felperest pervesztesége esetében kötelezi az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illetéknek az állam részére való megfizetésére is.
(2) Ha a bíróság az államigazgatási szerv határozatát hatályon kívül helyezte és az eljáró államigazgatási szervet új eljárásra kötelezte, a jogerős ítélet egy kiadmányát meg kell küldeni az elsőfokon eljárt bíróság mellett működő ügyésznek is.
(3) Ha a bíróság az eljárást csak részben szüntette meg [tvr. 14. § (3) bekezdés], az eljárást be-fejező határozatában a pervesztes felet a perköltségek megfizetésére annak figyelembevételével kötelezi, hogy a pernek a megtámadott államigazgatási határozat hatályon kívül helyezése, visszavonása vagy módosítása folytán megszüntetett részében felmerült költségek az államigazgatási szervet terhelik.
Végrehajtás
8. § (1) Ha a bíróság a vonatkozó külön eljárási szabályok értelmében az államigazgatási szerv határozatának a megváltoztatására is jogosult - ide nem értve az 1957. évi IV. törvény 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt ügyeket - a bíróság határozatának a végrehajtása bírósági végrehajtás útjára tartozik.
(2) Az olyan ügyekben, amelyekben a bíróság az államigazgatási szerv határozatát nem változtathatja meg, hanem csak annak hatályon kívül helyezésére jogosult - továbbá az 1957. évi IV. törvény 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt ügyekben - a bíróság határozata folytán szükséges intézkedéseket az államigazgatási szerv teszi meg. A perköltségek végrehajtása ilyen esetben is bírósági végrehajtás útján történik.
(3) Ha az államigazgatási szerv az őt költségekben marasztaló bírósági határozatnak nem tesz eleget, a költségek behajtása iránt a végrehajtást az ellen az állami szerv ellen kell lefolytatni, amelynek a költségvetésébe tartozik a fizetésre kötelezett államigazgatási szervi
Vegyes rendelkezések
9. § (1) Ha nem állapítható meg, hogy melyik államigazgatási szervet kell perbevonni, a fél ennek megállapítására irányuló kérelmét (tvr. 7§) - a per megindítása előtt - bármelyik járásbíróságnál előterjesztheti (Pp. 94. §). A kérelemhez csatolni kell a szabályszerű (4. §, Pp. 121. §) kereset levelet. Ha a fél ezt a kérelmet nem a megyei bíróság székhelyén levő járásbíróságnál (illetőleg Budapesten nem az V. ker. bíróságnál) terjeszti elő, az a járásbíróság, amelyiknél a kérelmet előterjesztette, köteles azt a keresetlevéllel együtt ehhez a bírósághoz továbbítani. A megyei bíróság székhelyén levő járásbíróság (Budapesten az V. ker. Bíróság) megkeresi a főfelügyeleti szervet az alperesként perbevonható államigazgatási szerv kijelölésére, majd ennek megtörténte után szükség esetén a keresetet a perre illetékes (tvr. 5. §) bírósághoz teszi át és erről a kérelmezőt értesíti.
(2) A per megindítása után a kérelmet a perbíróságnál kell előterjeszteni. A Pp. 94. §-ának (4) bekezdése ilyen esetben is irányadó.
10. § A tvr. hatálya alá tartozó ügyekben való eljárásban - függetlenül attól, hogy csak az egyik vagy mindkét fél tartozik a Pp. 23. §-ának b) pontja alá - a 41/1954. (I. K. 15.) IM és a 117/ 1955. (I. K. 13.) IM utasítást nem lehet alkalmazni.
11. § A jelen rendelet az 1957. évi október hó 1. napján lép hatályba.
Dr. Kovács Kálmán s. k.,
az igazságügyminiszter első helyettese