17/1957. (IV. 21.) PM rendelet
az állami tulajdonba vett házingatlanokkal kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 1957. évi 28. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
Az állami tulajdonba vett házingatlanokkal kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 1957. évi 28. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Tvr. végrehajtásának szabályait - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiakban állapítom meg:
1. § (1) Az 1950. évi 25. és az 1952. évi 4. törvényerejű rendelet alapján állami tulajdonba vett házingatlan (a továbbiakban: állami tulajdonba vett házingatlan) mentesítését az érdekeltek kérelmére kell elrendelni.
(2) Az állami tulajdonba vett házingatlan mentesítését a házingatlan volt tulajdonosa (tulajdonosai), illetőleg az a személy kérheti, aki az 1952. évi február hó 17. napját - az 1950. évi 25. törvényerejű rendelet alapján állami tulajdonba vett házingatlan esetében az 1950. évi július hó 28. napját - megelőzően örökösödés folytan tulajdonjogot szerzett vagy kötelmi jogcímen (adás-vétel, ajándékozás) igényt szerzett arra, hogy a tulajdonjogot javára a telekkönyvben bekebelezzék.
(3) Az állami tulajdonbavett házingatlan volt tulajdonosának azt a személyt kell tekinteni, akit a telekkönyv az 1952. évi február hó 17. napján, illetőleg az 1950. évi július hó 28. napján tulajdonosként feltüntetett, továbbá aki tulajdonjogát jogerős hagyatékátadó végzéssel, vagy pedig a tanács végrehajtó bizottsága által kiállított "Értesítés a közjegyző részére a hagyaték leltározása céljából" című okirattal igazolja (telekkönyvön kívüli tulajdonos). A volt tulajdonossal egy tekintet alá esik az a személy, aki kötelmi jogcímét az említett időpontokat megelőzően illetékkiszabás végett bemutatott tulajdonátruházási szerződéssel igazolja.
(4) A Tvr. 5., illetőleg 6. §-ában említett házingatlanoknál a mentesítést a megszűnt szövetkezet volt üzletrésztulajdonosai, illetőleg a társasház alapító okiratában feltüntetett volt tulajdonosok kérhetik.
2. § (1) A Tvr. alkalmazása szempontjából házingatlannak kell tekinteni az önálló telekkönyvi albetétben felvett öröklakást is.
(2) A Tvr. alkalmazása szempontjából lakó szobának kell tekinteni a hallt is, ha közterületre vagy udvarra (kertre) nyíló ablaka van és fűthető (füstcsatornája van), továbbá a személyzeti szobát, valamint a műhelyt, üzlethelyiséget, irodát és az ipari vagy kereskedelmi célra használt rak tárhelyiséget.
(3) Nem tekinthetők lakószobának a (2) bekezdésben felsorolt helyiségek, ha alapterületük a hat négyzetmétert nem haladja meg, továbbá a (2) bekezdésben fel nem sorolt helyiségek (például: az előszoba, konyha, mosókonyha, garázs stb.); ez utóbbiak akkor sem, ha azokat átmenetileg lakás céljára használják.
(4) A Tvr. hatálybalépésekor a gyógyszertár céljára szolgáló, jogszabályban előírt helyiségeket ösz-szesen legfeljebb két, állami használatban álló lakószobának kell tekinteni; a többi helyiséget a mentesítés elbírálása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
3. § (1) A Tvr. alkalmazása szempontjából a tőkések, egyéb kizsákmányolók és a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomó elemei sorába tartoznak az egyes házingatlanok állami tulajdonbavételéről szóló 1952. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 14/1952. (II. 17.) MT rendelet 8. §-ának e) pontjában felsorolt személyek.
(2) A Tvr. alkalmazása szempontjából azokat a személyeket kell magasrangú állami tisztviselőknek tekinteni, akik a 14/1952. (II. 17.) MT rendelet 8. §-ának e) pontjában felsorolt állami állások bármelyikét, - ha az állás nincs közelebbről megjelölve, legalább az állami rendszerű V. fizetési osztályba tartozó vagy az ennek megfelelő állást - az 1945. évet megelőzően töltötték be.
(3) A Tvr. alkalmazása szempontjából
a) földbirtokosnak kell tekinteni azt a személyt, akinek 100 kat. holdnál nagyobb mezőgazdasági ingatlanát a földreform során vagy azt követően bármilyen címen elkobozták vagy igénybe vették;
b) államosított vállalat volt tulajdonosának kell tekinteni azt a személyt, akinek vállalatát (üzemét) azért vették állami tulajdonba, mert a munkavállalók összlétszáma a 10 főt elérte.
(4) Nem mentesíthető az állami tulajdonbavétel alól annak a házingatlana, aki állami tulajdonba vett házingatlanáért 5000 forintot meghaladó összegű kártalanításban részesült vagy kártalanítási igényéről lemondott.
4. § (1) Nem mentesíthető az állami tulajdonbavétel alól az a házingatlan, amelyet - a lakószobáknak minősülő helyiségek számát tekintve 50%-ot meghaladó mértékben - az államhatalom és az államigazgatás szerve, intézete, intézménye, állami vállalat, politikai vagy az ország egész területén működő társadalmi szervezet, ennek intézete és intézménye használ. Az állam használatában állónak kell tekinteni azt a házingatlant is, amelyet az állam kiváló érdemekért egyes személyek ingyenes használatába adott.
(2) A Tvr. alkalmazása szempontjából eladottnak akkor kell tekinteni a házingatlant, ha az adásvételi szerződést a Tvr. hatálybalépésének napjáig aláírták. A csereingatlanként juttatott házingatlant abban az esetben nem lehet mentesíteni az állami tulajdonbavétel alól, ha a juttatás tárgyában hozott jogerős határozatot a Tvr, hatálybalépésének napjáig kézbesítették.
(3) Ha az állami tulajdonbavételt követően az épületet lebontották, a telket (házhelyet) kell mentesíteni, kivéve, ha azon az (1) bekezdésben felsorolt szervek épületet emeltek vagy erre a Tvr. hatálybalépése előtt építési engedélyt kaptak.
(4) Ha az épület lebontását a Tvr. hatálybalépéséig nem fejezték be, a házingatlant a Tvr. hatálybalépésének időjontjában meglévő állapotban kell mentesíteni. A mentesítés hatálya kiterjed a még el nem szállított bontási anyagokra is.
5. § (1) A volt házszövetkezetek tulajdonában állott házingatlanokra vonatkozó társasház-tulajdon alapításánál a 30.000/1925. IM rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1925. évi 153. számában, illetőleg az Igazságügyi Közlöny 1925. évi 7. számában) rendelkezéseit a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Alapító okirat helyett az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi kerületi, városi kerületi, járási, illetőleg járási jogú városi tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: végrehajtó bizottság) igazgatási osztálya határozatot hoz a házingatlan társasházzá történő átalakításáról. A határozatnak - az állami tulajdonra történő utaláson felül - tartalmaznia kell:
a) a kezelő szerv megjelölését és címét,
b) a közös telek megjelölését, telekkönyvi betéti és helyrajzi számának, valamint térmértékének feltüntetésével,
c) a társasház-tulajdonba kerülő építmény megjelölését, utca és házszám feltüntetésével,
d) a telek, valamint az építmény közösségben maradó részeinek, felszereléseinek és berendezéseinek megjelölését,
e) a közös telek tulajdonából az egyes tulajdoni hányadokhoz tartozó eszmei hányadrészeket, betűkkel írt tört számokkal kifejezve,
f) a tulajdoni hányadokhoz tartozó építményrészek megjelölését, fekvésük szerinti sorrendben számozva, az építményrészekhez tartozó helyiségeket pedig fekvés, szám és név szerint jelölve (például: I. emelet 3. ajtószámú lakás: 2 utcai, 1 udvari szoba, előszoba, konyha, éléskamra és a hozzátartozó pince- és padlásrekesz),
g) a lakások és üzlethelyiségek alapterületének megjelölését, négyzetméterekben kifejezve,
(3) A társasház-tulajdonos telekkönyvi bejegyzéséhez szükséges megkereséshez csak az alapítás tárgyában hozott határozatot, a tervrajzot, valamint a vízvezetési stb. berendezések és egyéb felszerelések műszaki rajzait kell csatolni. A végrehajtó bizottság illetékes szakigazgatási szerve a tervrajzok elkészítésével tervező vállalatot bízhat meg.
(4) A társasházzá történt átalakítás során a tulajdoni hányadokat úgy kell megállapítani, hogy azok egy-egy lakásnak feleljenek meg.
6. § Azok a hatóságok (például: gyámhatóság, pénzügyi szervek), amelyeknél a 12.260/1948. (XII. 4.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően társasház-alapító okiratot mutattak be, haladéktalanul kötelesek a jóváhagyás, illetékkiszabás stb. iránt intézkedni és az alapító okiratot az illetékes telekkönyvi hatósághoz továbbítani.
7. § Azokra a házingatlanokra vonatkozóan, amelyeknek társasházzá történő átalakítására irányuló kérelmek a telekkönyvi hatósághoz az állami tulajdonbavételt megelőzően beérkeztek, de elintézést nem nyertek, a telekkönyvi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le és az állam társasház-tulajdonjogának bejegyzését elrendelő végzést a végrehajtó bizottság igazgatási osztályának küldi meg.
8. § A Tvr. 5. és 6. §-ában említett házingatlanoknál a mentesítés iránti kérelem előterjesztésének nem akadálya az, hogy az állam társasház-tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzése az 1957. évi augusztus hó 31. napjáig nem történt meg. Ilyen esetekben a végrehajtó bizottság a mentesítés tárgyában mindaddig nem határoz, amíg a telekkönyvi hatóság a bejegyzés elrendeléséről a végrehajtó bizottság igazgatási osztályát nem értesíti.
9. § Az állami tulajdonba vett házingatlanok mentesítése iránti kérelem előterjesztésére megállapított határidőt (1957. augusztus 31.) követően a házingatlanok állami tulajdonbavételével kapcsolatban elő-terjesztett kérelmek érdemi elbírálásának nincs helye.
10. § Ha külföldi állampolgár kéri állami tulajdonba vett házingatlanának mentesítését, mentesítésnek csak akkor van helye, ha ahhoz a Pénzügyminisztérium előzetesen hozzájárult.
11. § (1) A mentesítésre vonatkozó határozat meghozatala előtt meg kell állapítani a házingatlanon végzett karbantartási, felújítási vagy beruházási munkálatok költségeinek 5000 forintot meghaladó összegét. A mentesítést kérő személy köteles írásbeli nyilatkozatot adni arról, hogy a végrehajtó bizottság igazgatási osztálya által közölt összeg megfizetésére kötelezettséget vállal.
(2) A végrehajtó bizottság a mentesítésre vonatkozó határozatban a térítés összegének megfizetéséről is rendelkezik. A határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a telekkönyvi hatóság a térítés összegének erejéig jelzálogjogot kebelezzen be. A jelzálogjog törlése iránt a végrehajtó bizottság igazgatási osztálya a térítés teljes összegének megfizetése után intézkedik.
(3) A mentesítésre vonatkozó határozat egy példányát közvetlenül a telekkönyvi hatóságnak kell megküldeni.
(4) A bíróság a térítés összegének megváltoztatása iránt benyújtott kereset alapján hozott jogerős ítéletének egy-egy példányát a végrehajtó bizottság pénzügyi osztályának és a telekkönyvi hatóságnak is megküldi.
12. § (1) Mentesítés esetében a telekkönyvi hatóság - a Tvr. 5. és 6. §-ában szabályozott eseteket kivéve - az állami tulajdonbavétel időpontját közvetlenül megelőző telekkönyvi állapotot köteles a telek könyvben visszaállítani. Ha az, akinek kérelmére az állami tulajdonba vett házingatlant mentesítették, nem azonos az állami tulajdonbavételt megelőző telekkönyvi tulajdonossal, tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését az általános szabályok szerint kérheti.
(2) Az eredeti telekkönyvi állapot visszaállítása során a bekebelezett terheket is vissza kell állítani.
13. § (1) A végrehajtó bizottság pénzügyi osztálya a kérelmező személyi körülményeinek és a megfizetendő összeg nagyságának figyelembevételével megengedheti a térítés összegének legfeljebb öt év alatt, havi egyenlő részletekben történő megfizetését.
(2) A törlesztési részleteket a házadóval együtt kell előírni; a lerovásra és a behajtásra a házadóra vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) Ha a tulajdonos részletfizetési kedvezményt nem kert, illetőleg nem kapott és a térítés összegének megváltoztatása iránt keresettel nem fordult a bírósághoz, köteles a megállapított térítés összegét a mentesítésre vonatkozó határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a határozatban megjelölt módon megfizetni.
14. § (1) Az egyes házingatlanok állami tulajdonbavételéről szóló 1952. évi 4. törvényerejű rendelet alapján állami tulajdonbavételt a Tvr. hatálybalépését követően csak abban az esetben lehet elrendelni, ha az állami tulajdonbavételnek az említett törvényerejű rendeletben megállapított feltételei már az 1952. évi február hó 17. napján fennállottak és a házingatlan mentesítésére a Tvr. igényt nem biztosít
(2) Az állami tulajdonbavétel elrendeléséhez a fővárosi, a megyei, illetőleg a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának előzetes hozzájárulása szükséges.
15. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Kossa István s. k.,
pénzügyminiszter