1/1957. (IV. 20.) KPM rendelet

a Hajózási Árufuvarozási Szabályzat közzétételéről

A Kormány 1036/1957. (IV. 6.) határozatában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:

1. § A Hajózási Árufuvarozási Szabályzatot közzéteszem.

2. § A Hajózási Árufuvarozási Szabályzat az 1957. évi május hó 1. napján lép hatályba.

Melléklet az 1/1957. (IV. 20) KPM rendelethez

A HAJÓZÁS ÁRUFUVAROZÁSI SZABÁLYZATA[1]

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

2. cikk[2]

A szabályzat hatálya

1. § A szabályzat hatálya a hajózási árufuvarozási tevékenységre terjed ki, amennyiben azt a Magyar Köztársaság területére bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és magánvállalkozó (a továbbiakban együtt: hajózási vállalat) végzi[3]

2. § Külföldet érintő árufuvarozásra - ideértve a behozatali és kiviteli árufuvarozást is - e szabályzat rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben az ilyen fuvarozást nem szabályozza a felek eltérő megállapodása, más jogszabály, vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, illetőleg szabály.[4]

3. § Ha a hajózási vállalat a fuvarozást más eszközökkel fuvarozó vállalattal együttesen végzi (összetett fuvarozás), a hajózási részfuvarozásra ezt a szabályzatot kell alkalmazni.

3. cikk

Díjszabás[5]

1. § A díjszabást a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetőleg az árszabályozó hatáskörökre vonatkozó általános szabályok szerint illetékes szerv állapítja meg. A díjszabásba e szabályzat rendelkezésein felül fel kell venni a fuvarozási szerződés egyéb feltételeit, beleértve a fuvarozásért és a hajózási vállalat egyéb telejsítményeiért járó díjakat, valamint a díjak kiszámítására vonatkozó határozmányokat is.

2. § A díjszabás határozmányai e szabályzattal általában nem ellenkezhetnek. A díjszabás e szabályzattól csak annyiban térhet el, amennyiben az a különleges körülmények folytán egyes vonalakra, járművekre, árukra, vagy bizonyos fuvarozási és elszámolási módozatokra indokolt. Az eltérés indokoltságának a díjszabásból ki kell tűnnie.

3. § A díjszabás az érdekelt hajózási vállalatok szolgálati helyein megtekintésre díjtalanul rendelkezésre áll.

4. cikk

A díjszabások kihirdetése

1. § A díjszabásokat, azok megváltoztatását és hatályon kívül helyezését a hajózási vállalat köteles a hatálybalépés előtt legalább 15 nappal közzétenni. A hirdetményben fel kell tüntetni a díjszabást megállapító határozat keltét és számát, valamint a hatálybelépés napját.

2. § A díjszabás kihirdetése általában a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben történik. A hirdetménynek a díjszabási intézkedés teljes szövegét kell tartalmaznia, vagy utalást arra, hogy a díjszabás megszerzése céljából hol áll rendelkezésre.

3. § Kiigazítás címén csak nyomtatási tévedések igazíthatók helyre. A kiigazításnak 15 nap alatt kell megtörténnie. Ha a sajtóhibát 15 nap alatt helyreigazítják, a díjszabási intézkedést úgy kell tekinteni, mintha már a kihirdetéskor is a helyes szöveggel jelent volna meg.

4. § A hajózási vállalat teljesítőképessége kihasználásának növelése érdekében egyes árukra, küldeményekre, viszonylatokra és időszakokra a díjszabás szerint számítandó fuvardíjból mérséklést adhat.[6]

II. RÉSZ

USZÁLYMEGRENDELÉS[7]

5. cikk[8]

6. cikk

7. cikk

Uszálymegrendelés

1. § Uszályrakomány és részrakomány (15. cikk 1. és 2. §) számára a kívánt kiállítási napot legalább 10 nappal megelőzőleg a hajózási vállalat központjánál uszályt kell rendelni. Az uszályrendelésnek tartalmaznia kell az áru megnevezését, megközelítő súlyát, csomagolásának módját, a rendeltetés helyét, valamint a napot, amelyre, és a rakodót (helyet), ahova a megrendelő a kiállítást kívánja. Egyidejűleg meghatározott, különleges építésű, felszerelésű vagy hordképességű uszály kiállítását igényelni nem lehet.

A hajózási vállalat az uszálymegrendelés kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles a megrendelőt írásban értesíteni arról, hogy az uszályt kiállítani nem tudja. Ilyen értesítés hiányában az uszálymegrendelést elfogadottnak kell tekinteni.

2. § A késedelmes uszályrendelést a hajózási útvonal mentén fekvő kikötőkre, illetve alkalmas rakodóra (helyre) köteles kiállítani. Ha az uszály a megrendelő által megjelölt rakodóra (helyre) a hajózási vállalat rendes üzemén kívül álló ok következtében nem állítható ki, a hajózási vállalat a helyi viszonyoknak megfelelően a hajózási útvonal mentén fekvő legközelebbi alkalmas helyre állítja ki. Abból a tényből, hogy a hajózási vállalat az uszályt nem a megfelelő rakodóra (helyre) állította ki, a megrendelő a hajózási vállalattal szemben az ezzel okozott költség tekintetében igényt nem támaszthat. Kiépített kikötők esetében a hajózási vállalat a fuvaroztató előírásaitól nem térhet el.[9]

4. § Ha a megrendelő az uszályt a kiállítás helyétől eltérő helyen kívánja megrakni, az uszályt a megrakás helyére saját költségére és veszélyére elvontathatja. Az ilyen elvontatás - vétkesség esetét kivéve - akkor is a megrendelő költségére és veszélyére történik, ha ezt a megrendelő kívánságára a hajózási vállalat végzi.

A megrendelő az uszályt megrakás után a kiállítás helyén köteles a hajózási vállalatnak visszaadni.

5. § Az uszály kiállításával kapcsolatban a hajózási vállalat által mások részére esetleg fizetendő díjakat a fuvaroztató köteles a hajózási vállalatnak megtéríteni.

6. § Amennyiben az uszály a hajózási vállalat kezelésén kívül álló be- vagy kirakodóhelyre csak engedély alapján állítható ki, az engedély megszerzése a fuvaroztató kötelessége.[10]

7. § Ha a fuvaroztató a megrendelt uszály kiállítása előtt közli a hajózási vállalattal, hogy az uszályra nem tart igényt, a hajózási vállalat az uszály megrendelőjétől az uszályrendelés adatai alapján számítandó fuvardíj 25 %-át és ezen felül az ezt meghaladó igazolt költségeit is követelheti.

Ha a megrendelő az uszály kiállítása után közli, hogy az uszályra nem tart igényt, köteles a hajózási vállalatnak az első bekezdésben megállapított díjon felül az uszály kiállításának napjától, a közlés napjáig terjedő időre a Díjszabásban meghatározott várakozási díjat fizetni.

III. RÉSZ

A FUVAROZÁS VÉGREHAJTÁSA

8. cikk

A forgalom felvétele és beszüntetése, az árufelvétel előfeltételei

1. § A hajózási forgalom felvételét, beszüntetését, valamint a forgalmi korlátozásokat a hajóállomásokon kifüggesztés és a lehetőséghez képest sajtó (esetleg rádió) útján is ki kell hirdetni.

2. § A hajózási vállalat a II. rész rendelkezéseinek teljesítése esetében is árut fuvarozásra csak akkor vesz fel, ha:

a) e szabályzat és a díjszabás feltételeit teljesítik;

b) nem forognak fenn a fuvarozást akadályozó oly körülmények, melyeket a hajózási vállalat ki nem kerülhetett, és amelyeknek elhárítása nem tőle függött.

3. § Közérdekből vagy üzemi kényszerítő okból a miniszter elrendelheti, hogy a hajózási vállalat

a) az áru felvételét és továbbítását ideiglenesen korlátozza vagy szüneteltesse;

b) bizonyos áruk felvételét ideiglenesen kizárja vagy különleges feltételekhez kösse.

4. § A miniszter darabáruküldeményeknél meghatározhatja az egyes árudarabok legkisebb súlyát.

9. cikk

Fuvarozásból kizárt tárgyak

1. § Fuvarozásból kizárt tárgyak azok:

a) amelyek fuvarozását törvényes rendelkezés vagy hatósági intézkedés tiltja.

b) amelyek súlyuk, terjedelmük vagy egyéb tulajdonságuk miatt a hajózási vállalat berendezésére vagy üzemére figyelemmel fuvarozásra nem alkalmasak;

c) az A) mellékletben nem említett, robbanásveszélynek kitett tárgyak, öngyúló anyagok, undort keltő vagy fertőzés előidézésére alkalmas anyagok.[11]

2. § Ha a hajózási vállalat megállapítja, hogy feltételesen fuvarozható olyan árut vett fel - akár helyes bevallással is - fuvarozásra, mely az előírt feltételeknek nem felel meg, hacsak különleges szabályok másként nem rendelkeznek, a 46. cikk rendelkezései szerint jár el.

10. cikk

Különleges feltételek mellett fuvarozható tárgyak

1. § Az alábbi felsorolt tárgyakat a hajózási vállalat csak akkor veszi fel fuvarozásra, ha az általános feltételeken felül a feladó még az azokra megszabott különleges feltételeket is teljesíti. Ilyenek:

a) azok a tárgyak, amelyeknek fuvarozását törvényes rendelkezések vagy hatósági intézkedések különleges feltételekhez kötik;

b) azok a tárgyak, amelyeknek rakodása vagy fuvarozása a hajózási vállalat berendezésénél fogva nehézséget okoz; a különleges feltételeket a hajózási vállalat esetenként állapítja meg;

c) az élő állatok; a különleges feltételeket a hajózási vállalat esetenként állapítja meg;

d) az emberi hullák; fuvarozásuk különleges feltételeit a VII. rész II. fejezete tartalmazza;

e) az A) mellékletben felsorolt tárgyak; fuvarozásuk különleges feltételeit az A) melléklet tartalmazza.

2. § Ha a hajózási vállalat megállapítja, hogy feltételesen fuvarozható árut - akár helyes bevallással is - nem a megszabott feltételek teljesítése mellett adnak fel fuvarozásra, hacsak különleges szabályok másképp nem rendelkeznek, a 46. cikk rendelkezései szerint jár el.

11. cikk

Fuvarlevél és használata

1. § A feladó a küldemény feladásakor köteles a díjszabásba felvett mintának megfelelő fuvarlevelet kiállítani és a hajózási vállalatnak átadni.

2. § Minden uszályrakományhoz és részrakományhoz külön fuvarlevelet kell kiállítani.

3. § Egy fuvarlevéllel nem adhatók fel olyan tárgyak:

a) amelyeket az A) mellékletben foglalt szabályok szerint egymással vagy más árukkal együvé rakni nem szabad;

b) amelyeknek együvérakását vám- vagy egyéb hatósági rendelkezések tiltják.

12. cikk

A fuvarlevél kiállításának módja

1. § A feladó a fuvarlevelet magyar nyelven, olvashatóan, tintával, tintairónnal vagy írógéppel köteles kiállítani. A bejegyzéseket nyomtatással is elő lehet állítani, vagy ahhoz bélyegzőt is szabad használni.

2. § Átírt, átragasztott vagy olyan fuvarlevelet, amelyen vakarás nyoma látszik, a hajózási vállalat nem fogad el. Áthúzás útján adatok törölhetők, de az ily törlést a feladó vagy megbízottja aláírásával köteles igazolni. Ha a darabok számát vagy súlyát helyesbítik, a helyesbített mennyiséget betűkkel is meg kell ismételni.

3. § A hajózási vállalat által a fuvarlevélbe tett bejegyzések módosítását a hajózási vállalat alkalmazottja aláírásával köteles igazolni.

13. cikk

A fuvarlevél tartalma

1. § A feladónak a fuvarlevélbe be kell írnia:[12]

a) a feladási és rendeltetési állomást, vagyis azoknak a hajóállomásoknak nevét, illetőleg azokat a folyamkilométereket, vagy rakodóhelyeket, ahonnan és ahová a küldeményt fuvarozni kell;

b) a címzett nevét és címét. A cím mellett a távirati cím vagy távbeszélő hívószám is feltüntethető. Címzettként csak egy természetes vagy jogi személyt szabad megjelölni;

c) a küldemény megnevezését. A díjszabásban és az A) mellékletben felsorolt árukat az ott meghatározott megnevezésekkel, minden egyéb árut a szokásos megnevezéssel kell a fuvarlevélbe bejegyezni. A díjszabás e szabály alól kivételt állapíthat meg. A feladó a küldeménynek a díjszabásban foglalt vagy a szokásos megjelöléshez még más megnevezést vagy valamely különleges tartalommegjelölést is fűzhet;

d) a küldemény darabszámát és a csomagolt küldeményeknél a csomagolás módját, darabáruküldeményeknél az egyes árudarabok megjelölését. Csomagolatlan tömegáruküldeményeknél az árudarabok számát nem kell beírni;

e) a rakomány megerősítéséhez használt eszközöket;

f) a küldemény súlyát;

g) a feladó nevét és címét. A cím mellett a távirati cím vagy távbeszélő hívószám is feltüntethető. Feladóként csakis egy természetes vagy jogi személyt szabad megjelölni;

h) a csatolt okmányok feltüntetését;

i) a keltezést.

2. § A feladónak adott esetben be kell írnia mindazokat az adatokat is, amelyeket e szabályzat vagy a díjszabás előír.

3. § A fuvarlevélbe bejegyezhető a küldeményre vonatkozó és a címzettnek szóló rövid értesítés is. Pl.: ". N. N. megbízásából." "N. N. rendelkezésére." "N. N.-nek történő továbbítás végett." A hajózási vállalatra ezekből a bejegyzésekből semmiféle kötelezettség nem hárul.

4. § Az adatokat és nyilatkozatokat az arra rendelt rovatba kell bejegyezni. Ha valamely bejegyzés számára külön rovat nincs, azt - amennyiben e szabályzat vagy a díjszabás másképpen nem rendelkezik - a "nyilatkozatok" rovatba kell feljegyezni. Ha valamely bejegyzésre a rovat nem elégséges, a feladónak ebbe a rovatba be kell írnia, hogy a fuvarlevélnek melyik helyén található a bejegyzés kiegészítése.

A tartalom részletezésére pótlapokat is lehet használni. A pótlapoknak a fuvarlevéllel azonos nagyságúaknak kell lenniük, s azokat a díjszabásban meghatározott példányszámban kell kiállítani. A pótlapokat a feladónak alá kell írnia és a fuvarlevélhez csatolnia. Ha a feladó az ily küldemény össz-súlyát bevallja, az össz-súlyt nem a részletezést tartalmazó lapra, hanem a fuvarlevélnek az arra rendelt rovatába kell bevezetni.

5. § A fuvarlevélbe csak olyan adatokat vagy nyilatkozatokat szabad beírni, amelyeket ez a szabályzat, más jogszabály vagy a díjszabás előír, vagy megenged. Ezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha a fuvarlevélhez okmányokat is mellékelnek. Ha a hajózási vállalat a fuvarlevelet meg nem engedett bejegyzéssel veszi át, e bejegyzésből a hajózási vállalatra semmiféle kötelezettség nem hárul.

14. cikk

Felelősség a fuvarlevélbe foglalt bejegyzésekért

1. § A feladó felelős azoknak az adatoknak és nyilatkozatoknak helyességéért, amelyeket ő vagy megbízottja a fuvarlevélbe bejegyzett, viseli mindazokat a következményeket, amelyek abból a tényből származnak, hogy valamely nyilatkozat vagy adat hiányzik, vagy a bejegyzett adatok, illetőleg nyilatkozatok szabálytalanok, nem pontosak, hiányosak, vagy nem a számukra rendelt rovatokba vannak bejegyezve.

2. § A feladót terheli a felelősség a fuvarlevélbe foglalt bejegyzésekért akkor is, ha a fuvarlevelet kívánságára a hajózási vállalat alkalmazottja állította ki.

15. cikk[13]

Darabáruküldemény, uszályrakomány, részrakomány

A fuvarlevelenként 5000 kg-nál kisebb súlyban feladott küldemény darabáru; az ennél nagyobb súlyban feladott küldemény a feladó és a hajózási vállalat megállapodásától függően uszályrakomány vagy részrakomány.

16. cikk

Az áru állapota

Nyilvánvalóan sérült árut a hajózási vállalat csak akkor vesz fel fuvarozásra, ha

a) nem áll fenn az a veszély, hogy fuvarozás közben magában az áruban, személyekben, üzemi berendezésekben vagy más áruban a sérült állapot következtében kár keletkezhet és

b) a feladó a sérülést a fuvarlevélben pontosan körülírja és elismeri.

17. cikk

Az áru csomagolása

1. § A feladó köteles a küldeményt szükség esetén úgy csomagolni, hogy az a fuvarozás alatt a megsemmisülés, megsérülés és rongálódás ellen védve legyen és személyekben, üzemi berendezésekben vagy más árukban kárt ne okozhasson.[14]

2. § Ha a hajózási vállalat által berakandó, illetőleg a hajózási vállalat dolgozójának ellenőrzése mellett berakott küldemények feladása alkalmával kívülről felismerhető, hogy a csomagolás nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek, a hajózási vállalat a küldemény fuvarozását csak azzal a feltétellel vállalhatja, hogy ha a feladó a csomagolás hiányát vagy nem megfelelő voltát annak pontos leírásával a fuvarlevélben elismeri. Ha a csomagolatlan vagy nem megfelelően csomagolt küldemény a hajózási vállalat megítélése szerint személyekben, üzemi berendezésekben vagy más árukban kárt okozhat, a hajózási vállalat a felvételt a csomagolás hiányának vagy nem megfelelő voltának a feladó által történt írásbeli elismerése esetében is visszautasíthatja.

3. § Ha a feladó a csomagolás hiányát vagy nem megfelelő voltát a fuvarlevélben - a 2. §- ban foglaltaknak megfelelően - elismeri, ez egyben a feladó által adott írásbeli utasítást jelent arra vonatkozóan, hogy a hajózási vállalat a küldeményt a csomagolás hiányossága ellenére fuvarozásra vegye át.[15]

4. § Amennyiben a csomagolás módját a szabályzat nem határozza meg, a hajózási vállalat oly áruk tekintetében, amelyeknél ezt szükségesnek tartja, a csomagolás módját a díjszabás egységesen szabályozhatja.

18. cikk

Az árudarabok megjelölése

1. § A feladó köteles a darabáruként feladott küldemény minden egyes darabját a címzett nevével tartósan megjelölni. Ezenfelül a feladó az egyes darabokat számmal vagy jellel is megjelölheti. A megjelölésnek a fuvarlevélbe bejegyzett adatokkal meg kell egyeznie.

2. § A részrakományt a feladó köteles úgy megjelölni vagy elkülöníteni, hogy az egyes részrakományok egymástól megkülönböztethetők legyenek.

19. cikk

Fedett és nyitott uszály használata. Takaróponyvák

1. § A díjszabás állapítja meg, hogy a hajózási vállalat mely árukat fuvaroz nyitott és melyeket fedett uszályban.

2. § Ha az áru betakarásához ponyva szükséges, arról a feladónak kell gondoskodnia. Amennyiben a hajózási vállalat ponyvát bocsát rendelkezésre, ezért a ponyvahasználati díjat külön felszámítja.

20. cikk

Az uszály kiállítása

1. § Az uszály kiállításának tervezett időpontjáról és helyéről a hajózási vállalat köteles a megrendelőt a kiállítást megelőzően legalább 24 órával értesíteni.

2. § Ha a hajózási vállalat a megrendelt uszály kiállításának időpontjáról a megrendelőt a kiállítás előtt legalább 24 órával nem értesíti, köteles uszályonként két napi uszályvárakozási díjnak (danguba) megfelelő összegű bírságot fizetni.[16]

3. § Ha a hajózási vállalat a megrendelt uszályt az értesítésben megjelölt napra nem állítja ki, köteles az akadálynak tudomására jutásáról és okáról a megrendelőt azonnal értesíteni. A 24 órát meghaladó kiállítási késedelem esetén a megrendelő az uszályt lemondhatja és uszálylemondási bírságot nem fizet, továbbá kártérítésként a berakodás eredménytelen megkísérléséből eredő költségeket, valamint a más fuvarozónak kifizetett fuvardíjtöbbletet igényelheti.

4. §[17]

5. § A hajózási vállalat az uszályt tiszta (kisöpört) állapotban köteles kiállítani. Ha a hajózási vállalat ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, uszályonként 200 Ft bírságot köteles fizetni.

21. cikk

Berakási kötelezettség

1. § A darabárut ellenkező megállapodás hiányában a hajózási vállalat rakja be.

2. § Az uszályrakományt és a részrakományt a feladónak kell beraknia.

3. § A miniszter az 1. és 2. rendelkezéseitől eltéréseket állapíthat meg.

22. cikk

Az uszály megrakása

1. § Az uszályt csak a hordképességig szabad megrakni. A megrakásnál figyelembe kell venni a vízállás miatt fennálló esetleges korlátozásokat.

2. § A feladó az általa végzett rakodásnál az uszály felelős vezetőjének a hajózás-biztonsági szempontból adott utasításaihoz alkalmazkodni köteles.

3. § Ha az árut a feladó rakja be, köteles a rakomány biztos elhelyezéséről és az ahhoz szükséges megerősítő eszközökről gondoskodni, beleértve a járódeszkákat és a bakokat is.

4. § A feladó felelős azokért a költségekért, amelyek az általa végzett berakásból kifolyólag az uszálytestben, a hozzá tartozó felszerelési tárgyakban, a rakodási eszközökben, a takaróponyvákban, vagy egyéb üzemi berendezésekben, vagy bármi más tekintetben keletkeznek.

5. § Ha a feladó a berakást a berakási határidő alatt nem kezdte meg, a hajózási vállalat jogosult a szerződéstől visszalépni és az uszálymegrendelés adatai alapján számított fuvardíj 25 %-át felszámítani. Jogosult továbbá a díjszabásszerű várakozási díjat az uszály kiállításától a visszalépés napjáig eltelt napokra felszámítani. A hajózási vállalat az uszály kiállításával kapcsolatosan az ezt meghaladó költségek megtérítését is követelheti.

6. § Ha a feladó a díjszabásban meghatározott berakási határidő alatt az árut csak részben rakta be, vagy amennyiben a szükséges okmányokat nem csatolta, a hajózási vállalat jogosult az utat a nem teljes rakománnyal megkezdeni, vagy a már berakott árut a feladó költségére kirakatni és azt közraktárban vagy más helyen elhelyezni.

7. § A hajózási vállalat az uszályrendelés adatai alapján számított teljes fuvardíjat számíthatja fel abban az esetben is, ha a fuvarozást a hajózás üzemén kívül álló okból nem teljes rakománnyal kezdi meg. Ha a hajózási vállalat az árut kirakatja, az uszályrendelés adatai alapján számított fuvardíj 25 %-át, továbbá az uszály kiállításától a kiürítéséig eltelt időre a díjszabásban meghatározott várakozási díjat számolhatja fel.

23. cikk

Berakási határidők

1. § A feladó az általa berakandó árut a berakási határidő alatt köteles berakni. A berakás a nap minden szakában és munkaszüneti napokon is kötelező.

2. § A berakási határidő szünetel:

a) hatósági kezelés tartama alatt, feltéve hogy a kezelést nem a címzett késleltette;

b) ha a rakodást maga a hajózási vállalat késlelteti.

3. § A berakási határidőket és azok kezdetét a díjszabás szabályozza.

24. cikk

Küldemények kísérése

1. § Küldemények kíséréséhez a hajózási vállalat hozzájárulása szükséges. Nincs szükség a hajózási vállalat hozzájárulására abban az esetben, ha e szabályzat vagy a díjszabás kísérő adását kívánja vagy megengedi. Ha a kísérő nem személyszállításra szolgáló hajón foglal helyet, ehhez hatósági engedély szükséges.

2. § A kísérőnek, mielőtt az uszályra lép, a díjszabáshoz mellékelt mintának megfelelő nyilatkozatot kell kiállítania.

3. § A kísérő a díjszabásban megállapított menetdíjat köteles fizetni.

4. § A kísérőnek az uszály vezetője által megjelölt helyen kell tartózkodnia.

25. cikk

Bérelt rakterület és raktár

1. § A hajózási vállalat áruk tárolása céljából rakterületet vagy raktárt adhat bérbe. A bérlet rakterületen vagy raktárban elhelyezett árukért a hajózási vállalat csak akkor felel, ha erre kötelezettséget vállalt.

2. § Bérelt rakterületen és raktárban kezelt áruk feladása és kiszolgáltatása tekintetében a hajózási vállalat a bérleti szerződésben külön szabályokat állapíthat meg.

26. cikk

Súlymegállapítás

1. § A feladó kívánságára a hajózási vállalat a darabáruként feladott küldemények, valamint a 15 000 kg-ot meg nem haladó súlyú részrakomány súlyát megállapítja. Ha a feladó azt kívánja, hogy a hajózási vállalat az említett küldemények súlyát megállapítsa, erre vonatkozó kívánságát a fuvarlevélbe köteles bejegyezni. Ilyen bejegyzés nélkül a kívánságot úgy kell tekinteni, mintha elő sem terjesztették volna.

2. § A hajózási vállalat a feladónak a darabáru és a 15 000 kg-ot meg nem haladó súlyú részrakomány súlymegállapítása iránti kívánságát teljesíteni köteles és a berendezett állomáson feladott küldeményeket akár a feladási, akár a rendeltetési állomáson mérlegelheti. E kötelezettség alól csak akkor mentesül, ha a rendelkezésre álló mérlegelési eszközök nem elégségesek, vagy ha a mérlegelés az üzem rendes menetében zavart okozna.

3. § A hajózási vállalat jogosult bármikor ellenőrizni, hogy a darabáru, illetőleg a 15 000 kg-ot meg nem haladó súlyú részrakomány súlya megfelel-e a feladó súlybevallásának. Ha a bevallott súly és a hajózási vállalat által megállapított súly között az eltérés a bevallott súly 5 %-ánál kisebb, a fuvardíjszámítás alapja a bevallott súly.

4. § Uszályrakomány és 15 000 kg-ot meghaladó súlyú részrakomány súlyát a hajózási vállalat mérlegeléssel csak külön megállapodás esetében állapíthatja meg.

5. § Ha a feladó az uszályrakomány vagy a 15 000 kg- ot meghaladó súlyú részrakomány súlyát a fuvarlevélen nem vallotta be, a hajózási vállalat a küldemény súlyát az uszály merülése alapján állapítja meg.

6. § A hajózási vállalat az uszályrakománynak, valamint a 15 000 kg-ot meghaladó súlyú részrakománynak a feladó által bevallott súlyát az uszály merülése alapján ellenőrzi.

7. § Uszályrakománynál vagy 15 000 kg-ot meghaladó részrakománynál a fuvardíj számításának alapja mérlegeléssel történt átvétel esetén a mérlegelt súly. Ha a feladó a küldemény súlyát a fuvarlevélen bevallotta, a fuvardíj számításának alapja a bevallott súly, feltéve, hogy a bevallott és az uszály merülése alapján megállapított súly között 5 %-nál nagyobb eltérés nem mutatkozik. Ha az eltérés 5 %-nál nagyobb, a fuvardíj számítására az uszály merülése alapján megállapított súly szolgál. Ha a feladó a küldemény súlyát a fuvarlevélen nem vallotta be, a fuvardíj számítása az uszály merülése alapján megállapított súly szerint történik.[18]

8. § A feladó kívánságára mérlegeléssel történt súlymegállapításért a hajózási vállalat a díjszabásban megállapított díjat számítja.

9. § A feladó a súlymegállapításnál jelen lehet.

27. cikk

Darabszám megállapítása

1. § A hajózási vállalat által átvett darabáru darabszámát a hajózási vállalat az átvételkor megállapítja és a fuvarlevélbe bejegyzi.

2. § Uszályrakományú és részrakományú küldemények darabszámának a megállapítását a hajózási vállalat csak külön megállapodás alapján vállalja. A megállapításért a hajózási vállalat a díjszabásban megállapított díjat szedi.

28. cikk

A tartalom megvizsgálása

1. § A hajózási vállalat megvizsgálhatja, hogy az áru megfelel-e a fuvarlevélben írt megnevezésnek. A vizsgálatot a hajózási vállalat a feladási vagy a rendeltetési állomáson (helyen) végzi, hacsak üzemi kényszerítő okok, vagy hatósági szabályok e vizsgálatot útközben nem teszik szükségessé.

2. § A tartalom megvizsgálásához a feladási állomáson (helyen) a feladót, a rendeltetési állomáson (helyen) a címzettet meg kell hívni. Ha a feladó, illetőleg a címzett nem jelenik meg, vagy ha a vizsgálat útközben történik, a vizsgálatot lehetőleg a hajózási vállalaton kívül álló két tanú jelenlétében kell megtartani.

3. § A vizsgálatról a hajózási vállalat jegyzőkönyvet készít és az eredményt, ha az a fuvarlevél adataitól eltér, a fuvarlevélbe bejegyzi.

4. § A vizsgálatért a hajózási vállalat díjat nem szed. Ha a megállapítás eredménye a fuvarlevél adataitól eltér, hajózási vállalat az esetleges készkiadásaival - ha azokat a vizsgálat alkalmával nem egyenlítik ki - a küldeményt terheli meg.

29. cikk[19]

Fuvarozási szerződés. Felvételi elismervény

1. § A fuvarozási szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre. A hajózási vállalat a fuvarozást akkor vállalja el, amikor a küldeményt fuvarlevéllel együtt fuvarozás végett átveszi. Az átvétel napja - míg mást nem bizonyítanak - az a nap, amelyen a fuvarlevelet a hajózási vállalat lebélyegezte (aláírta). Ha a feladó a küldeményt részletekben adja át a hajózási vállalatnak, az átvétel napja az utolsó részlet átadásának napja.

Az átvétellel egyidejűleg a feladási állomás köteles a fuvarlevél eredeti és feladási vevény példányát név és keletbélyegzővel ellátni.

A lebélyegzett (aláírt) fuvarlevél bizonyítja a fuvarozási szerződés megkötését, a küldemény átvételét és azt a körülményt, hogy a szerződés a fuvarlevélben foglalt adatok és nyilatkozatok szerint jött létre. A küldemény súlyára, valamint a feladó által berakott küldemény darabszámára vonatkozóan a fuvarlevélbe a feladó által bevezetett adatok a hajózási vállalat ellen csak akkor bizonyítanak, ha a hajózási vállalat a súlyt, illetőleg a darabszámot ellenőrizte és helyességüket a fuvarlevélen, uszály-, illetőleg részrakománynál merülési jegyzőkönyvben igazolta. Ha a súlyt merülés alapján állapították meg, a hajózási vállalat felelőssége szempontjából csak az ugyanilyen módon megállapított súlykülönbözetet lehet figyelembe venni.

2. § Részletekben történő átadás esetén a feladó kívánságára a hajózási vállalat felvételi elismervényt köteles kiállítani. A lebélyegzett vagy aláírt felvételi elismervény a küldemény részleges átvételének tényét és időpontját bizonyítja.

A feladó kívánságára a hajózási vállalat a feladás napjától számított egy éven belül köteles a küldemény felvételéről igazolást kiállítani. Ez az igazolás sem a fuvarozási szerződés módosítására, sem díjtöbblet visszatérítésére, sem kártérítési követelés érvényesítésére nem jogosít.

3. § A hajózási vállalat a fuvarozási szerződés alapján köteles a díjszabás szerint járó díjak és a fuvarozásra hasznosan és szükségesen fordított költségek megtérítése ellenében a küldeményt rendeltetési helyére fuvarozni és a címzettnek kiszolgáltatni.

30. cikk

Árufelvétel

1. § Ha a küldeményt a feladó részletekben adja át, az egyes részeket a hajózási vállalat csak megőrzés végett veszi át és a fuvarozásra átvételük csak az utolsó részlet átadásakor történik meg.

2. § Ha az árut a hajózási vállalatnak kell beraknia és a feladó az átadás megkezdésétől számított 24 órán belül a fuvarlevélben felsorolt összes árut nem adja át, vagy ha a feladási állomáson teljesítendő hatósági kezelésről ezen az időn belül nem gondoskodik, vagy ugyanezen időn belül szabályszerűen kiállított fuvarlevelet nem ad át, vagy az általa fizetendő fuvarköltségeket e határidőn belül nem fizeti meg, a hajózási vállalat az áru tárolásáért a díjszabásban meghatározott fekbért számítja fel.

3. § Ha a feladó az általa berakandó árut a berakási határidőn belül nem rakja be, vagy ha a feladási állomáson teljesítendő hatósági kezelésről ezen a határidőn belül nem gondoskodik, vagy ugyanezen időn belül a szabályszerűen kiállított fuvarlevelet nem adja át, vagy pedig a hajózási vállalat által megállapított időn belül a fuvarköltséget nem fizeti meg, a hajózási vállalat a díjszabásban megállapított várakozási díjat számítja fel, és ha a feladó a berakást a berakási határidő lejártától számított 24 óra alatt sem fejezi be, a hajózási vállalat jogosult ezenfelül az árut a feladó költségére kirakatni és tárolni, továbbá a szerződéstől el is állhat.[20]

31. cikk[21]

A fuvarozás lebonyolítása

1. § A hajózási vállalat darabárut teheráruként vagy gyorsáruként, uszályrakományt vagy részrakományt csak teheráruként vesz át fuvarozásra.

A gyorsáruhoz gyorsáru-fuvarlevelet, a teheráruhoz teheráru- fuvarlevelet kell kiállítani.

2. § Határidőre történő fuvarozást a hajózási vállalat csak a menetrendszerűen közlekedő hajóival továbbított küldeményeknél, a feladónak a fuvarlevélbe bejegyzett külön kívánságára vállal.

3. § A hajózási vállalat a fuvarozás lebonyolításával kapcsolatos lényeges körülményekről a 20., 35., 36., 37., 43., 45., 46., 47. és 48. cikkekben foglaltaknak megfelelően értesíti a feladót. Ennek elmulasztásából eredő kárért felel.

4. § A hajózási vállalat a küldemény továbbítását más fuvarozóra is bízhatja.

A fuvarozásban részt vevő fuvarozók egyetemlegesen felelősek, ha azonban a további fuvarozókat a feladó jelölte ki, minden fuvarozó önállóan felel.

Több fuvarozó közreműködése esetében, mindegyik fuvarozó követelheti az őt illető díjak és költségek kiegyenlítését. Az első fuvarozó azonban érvényesítheti a feladóval szemben az őt követő, az utolsó fuvarozó pedig a címzettel szemben az őt megelőző fuvarozók díj- és költségkövetelését.

32. cikk

A fuvarköltségek felszámítása

1. § A hajózási vállalat a fuvarköltséget (fuvar- és mellékdíjakat), továbbá a fuvarozás alatt felmerülő egyéb díjakat és költségeket köteles a fuvarlevélbe bevezetni.

2. § A hajózási vállalat az 1. §-ban említett költségek címén csak készkiadásait számíthatja fel (pl.: vámokat és adókat, az árunak a karbantartása érdekében szükségessé vált készkiadásait, statisztikai és postaköltségeket). A hajózási vállalat köteles a fuvarlevélbe a készkiadásokat is bevezetni és a birtokában levő igazoló iratokat csatolni.

33. cikk

A fuvarköltségek fizetése

1. § A fuvarköltségeket a feladó vagy a címzett fizeti meg az alábbi rendelkezések szerint:

a) ha a feladó a fuvarlevélbe "bérmentve" nyilatkozatot ír be, köteles az egész útvonalra járó fuvardíjat, továbbá mindazokat a mellék- és egyéb díjakat, valamint költségeket megfizetni, amelyek a feladási állomáson (helyen) merülnek fel. Minden más fuvarköltség a küldeményt terheli,

b) ha a feladó a fuvarlevélbe "átutalva" nyilatkozatot ír be, vagy a fuvarlevélben a fuvarköltség viselésére vonatkozóan nem nyilatkozik, az összes költség a küldeményt terheli.

2. § Oly áruknál, amelyek a feladási állomás (hely) megítélése szerint gyors romlásnak vannak kitéve, vagy amelyek csekély értéküknél vagy természetüknél fogva a fuvarköltségekre biztosítékot nem nyújtanak, a hajózási vállalat megkövetelheti, hogy a fuvarköltségeket a feladó előre fizesse ki.

3. § A feladási állomás (hely) köteles az általa bérmentesítésképpen beszedett összegeket mind a fuvarlevélen, mind a felvételi elismervényen részletesen feltüntetni.

4. §[22]

34. cikk

Fuvarköltség utánfizetése és visszatérítése

1. § Ha a hajózási vállalat a fuvarköltségeket helytelenül vagy egyáltalán nem szedte be, a megállapított többletet vagy hiányt ki kell egyenlíteni.

A hajózási vállalat köteles a fuvarköltségeket a küldemény érkezése napját követő második hó végéig felülvizsgálni és az ezt követő hónap végéig a megállapított többletet a jogosultnak visszatéríteni. A visszatérítés tényét és a visszatérített összeget a jogosult köteles a fuvarokmányokra feljegyezni.

A fuvaroztató a hajózási vállalattól hiány utánfizetése iránt kapott felszólítás vételétől számított 30 napon belül köteles a hiány összegét a hajózási vállalatnak megfizetni, vagy a fizetés megtagadásának indokait közölni.

2. § Ha a hajózási vállalat által megállapított hiány olyan költségekre vonatkozik, amelyeknek fizetését a feladó a fuvarlevél szerint magára vállalta, a hiány kiegyenlítése a feladó kötelessége. Ha a hiány olyan költségekre vonatkozik, amelyek a küldeményt terhelik, a hiányt a címzett köteles megfizetni, feltéve hogy a fuvarozási szerződésbe belépett (38. cikk 5. és 6. §). Egyébként a hiányt a feladó köteles megfizetni.

3. § A beszedett többletet a hajózási vállalat annak téríti vissza, aki a többletet fizette.

4. § A többlet visszafizetése vagy a hiány megfizetése iránti követelést nem lehet érvényesíteni, ha a többlet vagy a hiány összege fuvarlevelenként 10 Ft-ot nem halad meg. Nem lehet visszatérítésre irányuló követelést érvényesíteni akkor sem, ha a hajózási vállalat által felszámított fuvarköltség nem haladja meg az 50 Ft-ot, hiány megfizetése iránt pedig akkor, ha a hajózási vállalat a díjszabás szerinti fuvarköltségként legfeljebb ilyen összeget számíthatott volna fel.

5. § Ha a fuvaroztató a hiányt kifogása ellenére egészben vagy részben megfizetni köteles, a hajózási vállalat az 50 Ft-ot meghaladó összeg után a fuvarköltség fizetésének, vagy ha fizetés nem történt, az áru feladásának napjától 5 %-os kamatot követelhet.[23]

Ha a visszatérítés felszólamlás vagy kereset alapján történik, a hajózási vállalat fuvarokmányonként 50 Ft-ot meghaladó visszatérített összeg után a fuvarköltség befizetésének napjától 5 %-os kamatot köteles fizetni.

35. cikk

Hatósági iratok és hatósági eljárások

1. § A feladó köteles a küldemény továbbításához vagy útközben szükséges hatósági kezeléséhez a megfelelő okmányokat a hajózási vállalatnak átadni. Míg ez meg nem történt, a hajózási vállalat a küldemény átvételét megtagadhatja. A feladó köteles az okmányokat tartósan a fuvarlevélhez csatolni. A csatolt okmányokat a fuvarlevélben részletesen fel kell sorolni. Ha az okmányok azért nem csatolhatók, mert azokat valamely állomáson vagy más helyen tették le, a fuvarlevélen ezt az állomást vagy helyet pontosan meg kell jelölni.[24]

2. § A hajózási vállalat köteles az átadott okmányokat megfelelően felhasználni.

3. § A feladó felelős minden olyan kárért, amely hatósági eljáráshoz szükséges iratok hiányából vagy szabálytalanságából származik, köteles egyszersmind az ezáltal okozott feltartóztatás tartamára a díjszabásban megállapított fekbért, illetve várakozási díjat fizetni.[25]

A hajózási vállalat megbízottként felel a fuvarlevélben felsorolt és az ehhez csatolt iratok elveszéséből, fel nem használásából vagy helytelen felhasználásából származó következményekért, de nem terheli nagyobb kártérítési kötelezettség, mint az áru teljes elveszése esetében.

4. § A hatósági kezeléssel kapcsolatos teendőkről útközben a hajózási vállalat gondoskodik.

5. § A feladó a hatósági eljárásnál akár személyesen, akár meghatalmazott útján közreműködhet, de az árut birtokba nem veheti, sem a teeendőkről maga nem gondoskodhat.

6. § Ha a feladó a hatósági eljárásnál akár személyesen, akár megbízottja útján közreműködni kíván, ezt a kívánságot a fuvarlevélbe be kell jegyeznie. A hajózási vállalat a fuvarlevélben írt nyilatkozathoz képest a feladót vagy meghatalmazottját a hatósági eljárás kezdetéről küldönccel, táviratilag vagy távbeszélőn értesíti.

7. § A feladónak vagy meghatalmazottjának távolmaradása az eljárást nem gátolja.

8. § A hajózási vállalat a hatósági kezeléssel kapcsolatos teendőkről a rendeltetési állomáson is gondoskodhat, ha az átvevő a fuvarlevelet a díjszabásban megállapított határidőn belül nem váltotta ki, vagy a fuvarlevél kiváltása után az elviteli határidő alatt a hatósági kezeléssel kapcsolatos teendőkről nem gondoskodott.

9. § Ha a hatósági kezeléssel kapcsolatos teendőkről útközben vagy a rendeltetési állomáson a hajózási vállalat gondoskodott, ezért a tevékenységért a díjszabásban megállapított díjakat szedi.

36. cikk

Tájékoztatás a fuvarozási időtartamról

A hajózási vállalat a gyorsáruként feladott darabárut a menetrend szerinti személyhajójáratokkal továbbítja. A teheráruként feladott darabáru, az uszályrakomány, valamint a részrakomány megérkezésének várható idejét a hajózási vállalat a feladó kívánságára a feladáskor közli. A hajózási vállalat köteles a feladó érdeklődésére az uszály helyzetéről útközben is tájékoztatást adni.

37. cikk

A címzett értesítése az áru érkezéséről

1. § A hajózási vállalat az átvevő által kirakandó küldemény megérkezéséről a címzettet értesíteni köteles oly módon, hogy az értesítésnek munkanapon - szombat kivételével - 17 óráig, szombaton pedig 14 óráig kell megtörténnie. A kirakási határidő az értesítést követő első munkanapon kezdődik. Az átrakási forgalomban az értesítésnek hétköznapokon 10 óráig kell megtörténnie. Az értesítésben meg kell jelölni azt az időpontot és azt a helyet, amikor és ahol az uszály kirakásra rendelkezésre áll, valamint az elviteli határidőt.

2. § Ha a küldeményt a hajózási vállalatnak kell kiraknia, a címzettet akkor értesíti, ha a küldeményt kiszolgáltatásra előkészítette.

3. § Az értesítés távbeszélőn, távbeszélő-összeköttetés hiányában a hajózási vállalat választása választása szerint írásban, küldönccel vagy távirattal történik. A távbeszélőn adott értesítést írásban meg kell ismételni.

A hajózási vállalat által vezetett előjegyzés a távbeszélőn adott értesítés bizonyítékául szolgál.

A címzett és a hajózási vállalat az értesítés egyéb módjára vonatkozólag írásban megegyezhet.

38. cikk

A fuvarlevél kiváltása. Az áru kiszolgáltatása

1. § A hajózási vállalat köteles a rendeltetési állomáson a fuvarlevélben feltüntetett követelésének kiegyenlítése ellenében a címzettnek a fuvarlevelet átadni és az árut az átvétel elismerése ellenében kiszolgáltatni.

2. § Az árut kiszolgáltatottnak kell tekinteni akkor is, ha azt a hajózási vállalat

a) a vámhivatal kezelési helyiségébe vagy raktárába adta át, feltéve, hogy ezeket nem a hajózási vállalat tartja zár alatt,

b) ebben a szabályzatban foglalt rendelkezések szerint betárolta, illetőleg szállítmányozónál vagy közraktárba beraktározta.

3. § A fuvarlevél kiváltására jelentkező személy átvételi jogosultságát a hajózási vállalat vizsgálni köteles, kivéve ha a jelentkező a címzett által aláírt értesítő- és vétlevelet felmutatja.

4. § A hajózási vállalat az árut a kiváltott fuvarlevél bemutatása és az áru átvételének nyugtázása ellenében szolgáltatja ki.

5. § Az árunak a rendeltetési állomásra (helyre) való érkezése után a címzett a hajózási vállalattól a fuvarlevél átadását és az áru kiszolgáltatását követelheti.

6. § Ha az áru elveszett, a címzett a fuvarozási szerződésből eredő jogait a hajózási vállalattal szemben saját nevében érvényesítheti, feltéve hogy a fuvarozási szerződésből eredő kötelezettségét teljesítette.

7. § A hajózási vállalat a címzett kívánságára a fuvarlevél kiváltásának napjától számított egy éven belül a küldemény kiszolgáltatásáról igazolást ad.

39. cikk[26]

Zálogjog

1. § A hajózási vállalatot a fuvardíj, továbbá a fuvarozásra szükségesen és hasznosan fordított költségek erejéig a fuvarozott küldeményre zálogjog illeti meg.

2. § A hajózási vállalat a zálogjogot a többi fuvarozó előtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az előző fuvarozókkal szemben kezesként lép fel.

3. § A fuvarozási szerződésből eredő zálogjog megelőzi a küldeményt terhelő egyéb zálogjogot. A hajózási vállalat a zálogjoggal biztosított követelését bírósági eljárás nélkül az állami vagy szövetkezeti kereskedelem útján való értékesítéssel elégítheti ki.

40. cikk

Kirakási kötelezettség

1. § A darabárut ellenkező megállapodás hiányában a hajózási vállalat rakja ki.

2. § Az uszályrakományt és a részrakományt az átvevőnek kell kiraknia.

3. § A miniszter az 1. és 2. § rendelkezéseitől eltéréseket állapíthat meg.

41. cikk

Uszályok tisztítása

1. § Az uszályrakománynak a címzett által végzett kirakása után, az uszályt tiszta (kisöpört) állapotban köteles visszaadni. Ha a címzett ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, uszályonként 200 Ft bírságot köteles fizetni. Ha az uszályt a fennálló rendelkezések értelmében a hajózási vállalat köteles fertőtleníteni, ezért a díjszabásban meghatározott díjat szedi.

2. § Folyékony áru fuvarozásához igénybe vett uszályok (tankok) tisztítására vonatkozóan a hajózási vállalat esetenként állapodik meg.

42. cikk

Súly-, darabszám- és tartalommegállapítás a rendeltetési állomáson

1. § A hajózási vállalat a feladónak a fuvarlevélben, vagy a címzettnek a rendeltetési állomáson (helyen) írásban átadott kívánságára darabáru és 15 000 kg-ot meg nem haladó súlyú részrakomány súlyát és darabszámát a rendeltetési állomáson (helyen) a díjszabásban meghatározott díj ellenében megállapítja, ha a megállapítást a rendelkezésre álló eszközök, vagy az áru természete lehetővé teszi, vagy ha a megállapítás az üzem rendes menetében zavart nem okoz. Uszályrakomány és 15 000 kg-ot meghaladó súlyú részrakomány súlyát a hajózási vállalat mérlegeléssel csak külön megállapodás esetében állapítja meg.

2. § A hajózási vállalat a címzett kívánságára az uszályrakomány, valamint a 15 000 kg-ot meghaladó súlyú részrakomány merülés szerinti súlyát a kirakás alkalmával megállapítja.

3. § A fuvarlevél kiváltása után, de még az áru kiszolgáltatása előtt, a címzett kívánságára a hajózási vállalat az árunak tartalom és csomagolás tekintetében a fuvarlevélben foglalt adatokkal megegyező voltát megállapítja, amennyiben ezt az üzemi viszonyok és az áru természete lehetővé teszi. Ezért a díjszabásban meghatározott díjat kell fizetni.

43. cikk

Kirakási és elviteli határidő. Az elvitel késleltetése

1. § A címzett az általa kirakandó árut köteles a kirakási határidőn belül kirakni és az állomásról elfuvarozni. A kirakás és az elvitel a nap minden szakában és munkaszüneti napokon is kötelező.

2. § A kirakási határidő az áru megérkezéséről szóló értesítés időpontját követő első munkanappal kezdődik, feltéve hogy ebben az időpontban az uszályt kirakásra kiállították.

3. § A hajózási vállalat a címzett által kirakandó uszályt az értesítésben megjelölt időpont előtt is kiállíthatja, de a kirakási határidő ily esetben is csak a 2. §-ban említett időponttól kezdődik.

4. § A kirakási határidőt a díjszabás határozza meg.

5. § A hajózási vállalat által kirakandó áruk elviteli határideje az értesítést követő első munkanapon 7 órakor kezdődik. Az elviteli határidő gyorsárura 24 óra, teherárura 48 óra. Ha a címzett az árut az elviteli határidőn belül nem viszi el, köteles a díjszabásban meghatározott fekbért fizetni, hacsak az elvitelt nem a hajózási vállalat késleltette.

6. § Az uszályt vagy az árut fenyegető veszély esetén a hajózási vállalat felszólítására a címzett köteles az általa kirakandó áru kirakása iránt haladék nélkül intézkedni és azt a legrövidebb idő alatt befejezni. Ellenkező esetben a hajózási vállalat jogosult a kirakás iránt a címzett költségére és veszélyére intézkedni.

7. § Árvízveszély vagy más, az árut fenyegető veszély esetén a fuvaroztató felszólításra köteles az árut haladéktalanul az állomás területéről elszállítani. Amennyiben ez nem történik meg, a hajózási vállalat az áruért nem tartozik felelősséggel és jogosult az áru esetleges mentésével kapcsolatban felmerült költségeit felszámítani.

8. § Ha a címzett az általa kirakandó árut a kirakási határidő alatt nem rakja ki, a késedelem idejére a díjszabásban megállapított várakozási díjat kell fizetnie. A miniszter a kirakási idő lejárta után elrendelheti az árunak a fuvaroztató érdekeinek megóvása mellett megfelelő helyen való kényszerkirakását és a szükséghez képest tárolását. A kényszerkirakás és a betárolás költsége az árut terheli.

9. § Ha a címzett az árut kirakja, de az állomás területéről nem viszi el, köteles a díjszabásban megállapított fekbért fizetni. Mentesül a fekbérfizetési kötelezettség alól a címzett, ha a kirakási határidő lejártától számított 24 órán belül az árut az állomás területéről elviszi.

10. § Ha az átvevő a fuvarlevelet kiváltotta, de az árut a kirakási, illetőleg az elviteli határidőn belül nem vitte el, a hajózási vállalat a küldeményt az átvevő költségére és veszélyére betárolhatja, szállítmányozónak vagy közraktárnak beraktározás végett átadhatja, vagy a 48. cikk 8. és 9. §-ai szerint járhat el.[27]

11. § A kirakási, illetőleg az elviteli határidő szünetel:

a) hatósági kezelés tartama alatt, feltéve hogy a kezelést nem a címzett késleltette;

b) ha a kirakást, illetve elvitelt maga a hajózási vállalat késlelteti.

IV. RÉSZ

A FUVAROZÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

44. cikk

Utólagos rendelkezés

1. § A feladót a küldemény kiszolgáltatásáig, illetőleg amíg a címzett a küldeménnyel nem rendelkezett (38. cikk 5. §), megilleti az a jog, hogy a küldeménnyel rendelkezzék. Ebben a jogkörben utólagos rendelkezéssel kívánhatja a fuvarozási szerződés olyan megváltoztatását, hogy a hajózási vállalat[28]

a) a feladási állomásról (helyről) még nem továbbított küldeményt részére szolgáltassa vissza;

b) a küldeményt a fuvarlevélben megjelölt rendeltetési állomáson (helyen) ne a fuvarlevélben megnevezett, hanem más címzettnek szolgáltassa ki;

d) a küldeményt a feladási állomásra (helyre) fuvarozza vissza, és ott részére szolgáltassa ki;

e) a darabáruküldeményt útközben feltartóztassa.

2. § Utólagos rendelkezés csak a teljes küldeményre adható.

3. § A c) és d) pontokban említett utólagos rendelkezést a hajózási vállalat csak akkor fogadja el, ha annak végrehajtása az üzem rendes menetében nem okoz zavart.

4. § Az utólagos rendelkezést írásban kell megadni. Az utólagos rendelkezést a hajózási vállalatnak egyidejűleg bemutatandó felvételi elismervényen meg kell ismételni. A hajózási vállalat az utólagos rendelkezés átvételét azzal igazolja, hogy a felvétel napját feltünteti.

Ha a hajózási vállalat az utólagos rendelkezést a felvételi elismervény bemutatása és a rendelkezésnek azon történt megismétlése nélkül végrehajtja, felel azért a kárért, amit ezáltal annak a címzettnek okozott, akinek a feladó a felvételi elismervényt átadta.

5. § Utólagos rendelkezést, vagy a feladási, vagy a rendeltetési állomáson (helyen), vagy pedig azon a közbeeső állomáson lehet adni, ahol a küldemény éppen van.

6. § A küldemény rendeltetési állomásának (helyének) és címzettjének megváltoztatására utólagos rendelkezést a feladón kívül törvényes rendelkezéssel erre felhatalmazott szervek is adhatnak. Ilyen esetekre az utólagos rendelkezés alaki feltételei tekintetében a miniszter eltéréseket állapíthat meg.

7. § Ha a címzett megváltoztatására törvényes rendelkezéssel felhatalmazott szerv ad utólagos rendelkezést, ez a szerv köteles a feladó, az eredeti címzett és a végleges címzett közti elszámolást rendezni.

8. § A feladót terheli az utólagos rendelkezése miatt felmerült díjtöbblet és költség.[29]

9. § A küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele előtt a címzett a küldemény biztonsága és az átvétel előkészítése érdekében utasításokat adhat a hajózási vállalatnak. Az utasítások a hajózási vállalatot akkor kötelezeik, ha nem ellentétesek a feladó rendelkezéseivel.

Az utasításokból eredő költség a címzettet terheli.

45. cikk

Utólagos rendelkezés végrehajtása

1. § A hajózási vállalat a 44. cikk szerint adott utólagos rendelkezést nem hajtja végre, ha

a) a címzett a fuvarlevelet kiváltotta, vagy a 38. cikk 5. és 6. §-a értelmében a fuvarozási szerződésbe belépett;

b) a végrehajtás jogszabállyal vagy hatósági rendelkezéssel ellenkezik;

c) a végrehajtás az üzemi viszonyok következtében nem lehetséges;

d) a rendeltetési állomás (hely) megváltoztatása esetében az áru értéke az új rendeltetési állomásig (helyig) nem fedezi az összes fuvarozási költségeket, kivéve ha ezeket a költségeket a hajózási vállalatnak azonnal kifizetik, vagy megfelelő biztosítékkal fedezik.

2. § Az utólagos rendelkezés végrehajtásának akadályáról a feladót haladéktalanul értesíteni kell.

3. § A hajózási vállalat az utólagos rendelkezés végrehajtásáért a díjszabásban megállapított díjat számítja fel.

4. § Ha az utólagos rendelkezés alapján

a) az árut közbeeső állomáson (helyen) szolgáltatják ki, a fuvardíjat csak addig az állomásig (helyig) szedik be; ha az áru már áthaladt az utólagos rendelkezésben megjelölt új rendeltetési állomáson (helyen) és a hajózási vállalat visszaküldi erre az állomásra (helyre), vagy ha az árut a feladási állomásra (helyre) küldik vissza, az árut feltartóztató állomásig (helyig) járó fuvardíjon felül ettől az állomástól (helytől) az új rendeltetési állomásig, illetve a feladási állomásig (helyig) járó díjat külön kell felszámítani.;

b) az árut olyan rendeltetési állomásra (helyre) kell irányítani, amely az eredeti rendeltetési állomáson (helyen) túl fekszik, vagy amely ellentétes útirányban fekszik, a fuvardíjat külön az eredeti rendeltetési állomásig (helyig), illetőleg a feltartóztató állomásig (helyig) és ettől az új rendeltetési állomásig (helyig) kell felszámítani.

46. cikk

Fuvarozási akadályok

1. § Ha a feladott áru továbbítása akadályba ütközik, a hajózási vállalat köteles a feladót az akadályról haladéktalanul értesíteni és tőle utasítást kérni.

1/A. § Fuvarozási akadály esetében a feladó a fuvardíjnak az akadály felmerültéig járó arányos részét és a hajózási vállalat költségeit köteles megfizetni, amennyiben azok meg nem fizetésével gazdagodnék, továbbá akkor is, ha a hajózási vállalat bizonyítja, hogy az akadályt a fuvarozás körén kívül felmerült ok idézte elő.[30]

2. § A feladó utasítását az értesítő iraton, vagy arra hivatkozva írásban köteles ahhoz a szolgálati helyhez eljuttatni, amelytől az értesítést kapta. A feladó fuvarozási akadály esetére a fuvarlevélben is adhat utasítást. Az utasítás bármilyen tartalmú lehet.

3. § Az utasítás végrehajtására a 45. cikk rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

4. § Ha a hajózási vállalat a feladót fuvarozási akadály esetén utasításra szólítja fel, a felszólítást tartalmazó távirat feladásától számított 24 óra elteltével a díjszabásban megállapított várakozási díjat számítja fel.[31]

5. § Ha a feladó utasítást nem ad, vagy a feladót értesíteni nem lehet, a 48. cikk 6., 7. és 8. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

47. cikk

Uszálykönnyítés

1. § A hajózási vállalat jogosult a már berakott árut a rendelkezésre jogosult hozzájárulása nélkül is teljes egészében vagy részben másik uszályba átrakni, ha ez a hajózás szempontjából szükséges.

2. § Az útközben eszközölt átrakásról a rendelkezésre jogosultat, amennyiben ez lehetséges, azonnal értesíteni kell.

3. § Amennyiben az uszálykönnyítés és átrakás nem a hajózási vállalat hibájából válik szükségessé, ezek a költségei az árut terhelik; az átrakott áru egyébként az uszályban maradt áruval együtt egy rakománynak számít.

48. cikk

Kiszolgáltatási akadályok

1. § Ha a címzett nem található, vagy a küldemény átvételét megtagadja, vagy a fuvarlevelet a díjszabásban megállapított határidő alatt nem váltja ki, vagy egyéb kiszolgáltatási akadály merül fel, a hajózási vállalat jogosult az árut a feladó költségére kirakni és betárolni.

2. § Kiszolgáltatási akadályról a hajózási vállalat köteles a feladót értesíteni és tőle utasítást kérni arra, hogy mi történjék az áruval.

3. § A feladó az utasítást az értesítő iraton vagy arra hivatkozva írásban ahhoz a szolgálati helyhez köteles eljuttatni, amelytől az értesítést kapta. Az utasítás bármilyen tartalmú lehet.

4. § A feladó köteles utasítását a hajózási vállalatnak egyidejűleg bemutatandó felvételi elismervényen megismételni. Ha a hajózási vállalat az utasítást a felvételi elismervény bemutatása nélkül végrehajtja, felel azért a kárért, amit ezáltal annak a címzettnek okozott, akinek a feladó a felvételi elismervényt átadta.

Ha a címzett a fuvarlevél átvételét megtagadja, a feladó a felvételi elismervény felmutatása nélkül is adhat utasítást.

5. § A feladó már a fuvarlevélben adhat utasítást kiszolgáltatási akadály esetére. Ha ez az utasítás a kiszolgáltatást az adott körülmények között nem teszi lehetővé, a hajózási vállalat köteles a feladótól más utasítást kérni.

6. § A feladó a fuvarlevélbe vezetett nyilatkozattal azt is kívánhatja, hogy a kiszolgáltatási akadályról a hajózási vállalat a fuvarlevélben megjelölt meghatalmazottját értesítse és tőle kérjen utasítást. A 3. és 4. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.

7. § Az utasítás végrehajtására a 45. cikk rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

8. § Ha a feladót nem lehet értesíteni, vagy a feladó az értesítés elküldését követő 15 napon belül végrehajtható utasítást nem ad, a hajózási vállalat a kézbesíthetetlen küldeményt értékesítheti, kivéve ha annak feladója gazdálkodó szervezet.[32]

A kézbesíthetetlen küldeményt - gyorsan romló árut tartalmazó küldemény kivételével -, ha annak feladója gazdálkodó szervezet, a hajózási vállalat a feladó veszélyére mindaddig köteles megőrizni, amíg a feladó végrehajtható utasítást nem ad. Ha a szocialista szervezet feladó utasításának késedelme miatt az őrzés költsége a küldemény értékét meghaladná, a hajózási vállalat a kézbesíthetetlen küldeményt - legfeljebb annak értékéig terjedhető őrzési költségek megtérítése ellenében - a szóbanforgó árucikk értékesítésére vagy felhasználására hivatott gazdálkodó szervezetnek ajánlhatja fel átvételre.

9. § Ha a kézbesíthetetlen küldemény gyorsan romló árut tartalmaz, a hajózási vállalat jogosult a küldeményt a kirakásig, illetőleg az elviteli határidő eltelte után nyomban értékesíteni.

10. § Az értékesítés megtörténtéről - és ha lehetséges, az értékesítési szándékról - a hajózási vállalat a feladónak értesítést küld.

11. § Az utasítás végrehajtásával kapcsolatban felmerülő költségek az árut terhelik.

12. § Ha az árut a hajózási vállalat értékesíti, a befolyt vételárat az árut terhelő költségek levonása után a feladónak kifizeti. Ha a befolyt összeg nem fedezi az árut terhelő költségeket, a feladó köteles a különbözetet megtéríteni.

13. § Ha a kiszolgáltatási akadályról szóló értesítés elküldése után, de még a végrehajtható utasítás megérkezte előtt a címzett a fuvarlevél kiváltására jelentkezik, a hajózási vállalat az árut neki kiszolgáltatja és erről a feladót értesíti.

V. RÉSZ

FELELŐSSÉG

I. fejezet

A hajózási vállalat felelőssége

49. cikk

A hajózási vállalat fuvarozási felelőssége

1. § A hajózási vállalat felel alkalmazottaiért és a fuvarozás végrehajtásánál alkalmazott személyekért, kivéve, ha ezek más megbízásából olyan szolgálatot végeznek, amelyeknek teljesítése nem a hajózási vállalat kötelessége.

2. § A hajózási vállalat felelős azért a kárért, amely az árunak teljes vagy részleges elveszése vagy megsemmisülése, vagy megsérülése folytán a felvételtől a kiszolgáltatásig keletkezett.[33]

50. cikk

Mentesség a fuvarozói felelősség alól

1. § A hajózási vállalat teljes vagy részleges elveszés, megsemmisülés vagy sérülés esetében mentesül a fuvarozói felelősség alól, ha a kár[34]

a) a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok;

b) a küldemény belső tulajdonsága, melynek folytán a küldeményben törés, rozsdásodás, elszóródás, beszáradás, belső romlás vagy ezekhez hasonló más kár, élő állatoknál megsérülés állhat elő;

c) a csomagolásnak a feladás alkalmával kívülről észre nem vehető hiányossága;

d) a feladó által végzett berakás vagy a címzett által végzett kirakás, vagy

e) annak következtében állott elő, hogy a feladó, a címzett, vagy az általuk rendelt kísérő nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, így különösen

- ha a feladó a szükséges okmányokat nem adta át vagy nem jól töltötte ki,

- ha a hajózási vállalatot nem tájékoztatta a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről,

- ha a fuvarozásból kizárt tárgyat vagy az A) mellékletben felsorolt tárgyakat helytelenül nevezte meg a fuvarlevélben vagy az A) mellékletben megállapított biztonsági szabályokat figyelmen kívül hagyta,

- ha nyitott uszályban adott fel olyan árut, amelyben ennek következtében állhat elő kár.

2. §[35]

3. § A természetüknél fogva magának a fuvarozásnak ténye folytán rendszerint súlyveszteséget szenvedő árukban keletkezett súlyhiány esetében a hajózási vállalat - tekintet nélkül a befutott út hosszúságára - a súlyhiánynak csak az alábbi mértéket meghaladó részéért felel:

a) a súly 4 %-a a benzinnél és benzolnál;

b) a súly 3 %-a folyadékoknál (benzin és benzol kivételével), nyirkos áruknál, festőfáknál, fakérgeknél, gyökereknél, dohánynál, zsírnál és zsiradékoknál, szappannál, olajoknál, nyers, valamint kikészített bőröknél, friss gyümölcsnél, valamint friss zöldségnél, diónál és mogyorónál, halaknál, komlónál, gubacsnál, végül tűzifánál;

c) a súly 2 %-a minden, az a) és b) pontban fel nem sorolt, rendszerint súlyveszteséget szenvedő árunál.

Ha az egyes árudaraboknak a súlya a fuvarlevélben feltüntetve nincs, a súlyveszteséget a teljes küldemény súlya után átlagosan kell számítani.

Az árunak teljes elvesztése esetén súlyveszteség címén levonásnak nincs helye.

A hajózási vállalat nem hivatkozhat a § első bekezdésében meghatározott mentességre, ha a jogosult bebizonyítja, hogy az adott esetben a súlyveszteséget nem olyan körülmények okozták, amelyek a mentesség meghatározásának alapjául szolgáltak.

Ennek a §-nak rendelkezései nem zárják ki azt, hogy a hajózási vállalat adott esetben az 1. és 2. §-ban említett mentességi okok alapján messzebbmenő mentességet érvényesítsen.

4. § A hajózási vállalatot terheli annak bizonyítása, hogy a kárt tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.[36]

A feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a küldemény belső tulajdonságára vezethető vissza.

A csomagolás hiányosságát a hajózási vállalat, azt, hogy a kár nem ennek következtében állott elő, a feladó, illetőleg a címzett köteles bizonyítani.

Ha a berakást a feladó, a kirakást a címzett vagy az átvevő végezte, őt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a berakás, illetőleg a kirakás következtében állott elő.

A feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy az általa rendelt kísérő úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

51. cikk[37]

A kártérítés mértéke

1. § Ha a hajózási vállalat a szabályzat rendelkezései értelmében az áru teljes vagy részleges elveszéséért, illetőleg megsemmisüléséért kártérítéssel tartozik, a kártérítés mértéke a számlával vagy más módon bizonyított összeg, ennek hiányában a hatósági ár, hatósági ár hiányában a feladás helyén és idején érvényben volt piaci ár, ennek hiányában a közönséges érték. Ezen felül vissza kell fizetni az elveszett áru fuvarozásáért fizetett költségeket, kivéve, ha ezeket a költségeket a számla összege magában foglalja.[38]

2. § A küldemény megsérülése esetében a hajózási vállalat választása szerint vagy az értékcsökkenés megtérítésére, vagy pedig a sérülés kijavítására köteles.

A kártérítés összege a küldemény megsérülése esetében nem haladhatja meg

a) a küldemény teljes elvesztése esetében járó kártérítés összegét, ha a sérülés következtében a teljes küldemény értéke csökkent,

b) a küldemény részleges elveszése esetében járó kártérítés összegét, ha a küldeménynek csupán egy ilyen része sérült meg.

3. § Ha a feladó a küldemény értékét bevallotta: a kártérítés alapjául a bevallott érték szolgál. A fizetendő kártérítés összege azonban nem haladhatja meg az 1. § szerint meghatározható összeget.

4. § Ha a kárt a hajózási vállalat szándékosan okozta, ebből eredő minden kárért felelős.

5. § Ha a feladó írásban utasította a hajózási vállalatot arra, hogy a küldeményt a csomagolás hiányossága ellenére vegye át, a csomagolás hiányossága következtében a hajózási vállalatra vagy más személyre háruló kárt köteles megtéríteni, és viselni a küldeményben keletkezett kárt is. Ha pedig a hajózási vállalat a csomagolás kívülről észrevehető hiányossága ellenére anélkül vette át a küldeményt, hogy erre a feladó írásban utasította volna, a csomagolás hiányossága következtében a hajózási vállalatra vagy más személyre háruló kárt, valamint a küldeményben keletkezett kárt fele részben a hajózási vállalat, fele részben a feladó viseli.[39]

Harmadik személyekkel szemben a hajózási vállalat köteles helytállni, a feladótól azonban a reá eső rész megtérítését a felelősség általános szabályai szerint követelheti.

6. § A küldemény teljes elveszése vagy megsemmisülése esetében a kártérítés összegének kiszámításánál súlyveszteség címén semmiféle levonásnak nincs helye.

7. § Ha a hajózási vállalat a 31. cikk 2. §-a szerint vállalt fuvarozási határidőt - olyan okból, amelyért felelős - túllépi, minden megkezdett nap után, amellyel a határidőt túllépte, a fuvardíj 1/10 részét, legfeljebb azonban a fuvardíjnak megfelelő összegűkötbért köteles fizetni.[40]

A károsult a kötbért meghaladó kárának megtérítését akkor követelheti, ha a feladó a határidőben való teljesítéshez fűződő érdekét közölte és a hajózási vállalat ennek ismeretében a határidő megtartását - a díjszabásban megállapított feltételek mellett - írásban külön elvállalta és nem bizonyítja, hogy a késedelmet tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

A küldemény teljes elveszése esetében a fuvarozási határidő túllépéséért kötbér nem követelhető.

Részleges elveszés esetében a kötbér összegének meghatározásánál csak a kiszolgáltatott küldeményrészre eső fuvardíjrészt kell alapul venni.

Ha a küldemény megsérült és a hajózási vállalat a fuvarozási határidőt túllépte, az értékcsökkenés megtérítésén felül a jogosult a fuvarozási határidő túllépéséért az első bekezdés szerint járó kötbért is követelheti.

52. cikk

Vélelem az áru elveszésére

A jogosult minden további bizonyítás nélkül elveszettnek tekintheti az árut, ha azt a hajózási vállalat a feladástól számított 60 napon belül a címzettnek nem szolgáltatta ki, vagy kiszolgáltatásra nem készítette elő.

53. cikk

A kártérítés korlátozása díjszabási úton

Ha a hajózási vállalat kivételes díjszabásban az általános díjszabással szemben kedvezőbb feltételeket vagy díjmérséklést állapít meg, az áru teljes vagy részleges elveszéséért vagy megsérüléséért fizetendő kártérítés összegét korlátozhatja. Ha a feladó a fuvarlevélben ilyen kivételes díjszabás alkalmazását kívánja, a hajózási vállalat ebben a kivételes díjszabásban megállapított legmagasabb összegnél magasabb összegű kártérítésre nem kötelezhető.

54. cikk[41]

A kártérítési összeg kamatozása

A hajózási vállalat által fizetendő kártérítési összeg után 5 % kamatot kell fizetni. Fuvarlevelenként 50 Ft-nál csekélyebb összeg után kamatot fizetni nem kell.

II. fejezet

Bírságok

55. cikk

Bírságok valótlan tartalombevallás, valamint a biztonsági szabályok meg nem tartása esetében[42]

1. §[43]

2. §

3. §[44]

4. §

5. §

6. § Helytelen tartalombevallás, valamint az A) melléklet biztonsági szabályainak meg nem tartása esetében az alábbi §-okban meghatározott bírságot kell fizetni.

7. § Ha a feladó

a) robbanási veszélynek kitett tárgyat, öngyúló anyagot, undort keltő, fertőzés előidézésére alkalmas, vagy az A) mellékletben felsorolt egyéb tárgyat hamis tartalombevallással ad fel, vagy

b) az A) mellékletben megállapított biztonsági szabályokat figyelmen kívül hagyja,

a bírság a feladási állomástól a rendeltetési állomásig az egész küldemény után járó fuvardíj ötszöröse.

8. § Ha a feladó a fuvarlevélben az árut valótlanul vagy hiányos megnevezéssel tüntette fel, és ezáltal fuvardíj-megrövidítést okozott, a bírság a feladó által feltüntetett adatok alapján számítandó fuvardíj közötti különbözet háromszorosa.

9. § A 7. §-ban említett bírság beszedése esetében a 8. §-ban említett bírság nem számítható fel.

10. § A 7. §-ban említett bírságoktól függetlenül meg kell fizetni a fuvardíjkülönbözetet és meg kell téríteni az esetleg okozott kárt.

11. § A 7-8. §-ban említett bírság a fuvarozott árut terheli - bárhol állapították meg a beszedésének alapjául szolgáló tényeket. Ha az árut nem veszik át, a bírságot a feladónak kell megfizetnie.

12. § A hajózási vállalat a 7-8. §-ban említett bírság összegét és a felszámításnak okát a fuvarlevélre feljegyzi.

VI. RÉSZ

KÖVETELÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

56. cikk

Az áru teljes vagy részleges elveszésének vagy megsérülésének megállapítása

1. § Az áru teljes elveszéséről a hajózási vállalat köteles igazolást adni.

2. § Ha a fuvarlevélben darabszám szerint megjelölt küldeményből egyes árudarabok a kiszolgáltatásnál hiányoznak, a részleges elveszést a hajózási vállalat a fuvarlevélen ismeri el.

3. § Ha az áru kiszolgáltatása előtt a hajózási vállalat az áru sérülését, vagy az árunak nem a 2. §-ban említett részleges elveszését fedezi fel, vagy gyanítja, vagy ha ilyen kár fennállását a jogosult állítja, a hajózási vállalat köteles az áru állapotát, szükség esetében az áru súlyát, és ha lehetséges, a kár keletkezésének időpontját és okát jegyzőkönyvben megállapítani. Az uszályrakomány és a 15 000 kg-ot meghaladó súlyú részrakomány súlyának megállapítása az uszály merülése alapján történhet. A megállapításhoz érdektelen tanúkat, esetleg szakértőt, és ha lehetséges, a rendelkezésre jogosultat is meg kell hívni.

4. § A hajózási vállalat a jegyzőkönyv másolatát a rendelkezésre jogosultnak köteles kiszolgáltatni.

Ha a hajózási vállalat a címzett kívánsága ellenére jegyzőkönyvet nem készít, vagy a részleges elveszést a 2. § szerint nem igazolja, a címzett az áru átvételét akkor is megtagadhatja, ha a fuvarlevelet már kiváltotta.

5. § Az áru kiszolgáltatása után a hajózási vállalat kármegállapítási jegyzőkönyvet csak akkor vesz fel, ha a kár az átvételkor nem volt felismerhető és a címzett a kár felfedezése után haladéktalanul, de legkésőbb az áru átvételét követő harmadik napon a kár megállapítását kéri, kivéve ha az áru a kár megállapításáig megszakítás nélkül a hajózási vállalat őrizetében volt.

Ha a jogosult ilyen jegyzőkönyv alapján kíván a hajózási vállalattal szemben kártérítési követelést érvényesíteni, neki kell bizonyítania, hogy a kár a felvételtől a kiszolgáltatásig terjedő időben keletkezett.

6. § Ha a rendelkezésre jogosult kívánságára felvett jegyzőkönyv szerint részleges elveszés vagy sérülés nem áll fenn, a rendelkezésre jogosult köteles a felmerült költségeken felül a díjszabásban megállapított díjat fizetni.

57. cikk

A fuvarozási szerződésből eredő felszólamlási és kereseti jog megszűnése

1. § Mihelyt az átvételre jogosult az árut átvette, a részleges elveszés vagy megsérülés miatt a fuvarozási szerződés alapján támasztható minden kereseti jog a hajózási vállalattal szemben megszűnik.

2. § Nem szűnik meg a kifogás nélküli átvétellel a felszólamlási és kereseti jog, ha részleges elveszés vagy megsérülés esetében a hajózási vállalat a részleges elveszést vagy megsérülést az 56. cikk rendelkezéseinek megfelelően megállapította, vagy ha a megállapítás a hajózási vállalat hibájából maradt el.[45]

58. cikk

A fuvarozási szerződésből eredő felszólamlási és kereseti jog elévülése

1. § A fuvarozási szerződésből eredő felszólamlási és kereseti jog - amely az 57. cikk szerint nem szűnt meg - egy év alatt elévül, kivéve ha a fizetendő összeg elismeréssel, egyezséggel - vagy ítélettel már meg van állapítva.

2. § Az elévülési idő kezdődik:

a) részleges elveszés, megsérülés esetében a kiszolgáltatás napjától;

b) teljes elveszés esetében a küldemény feladását követő 60. napjától vagy a 31. cikk 2. §-ában vállalt határidő utolsó napjától;[46]

c) fuvardíj, mellékdíj az 55. cikk 7-8. §-aiban említett bírság, továbbá az egyéb költségek fizetésére vagy utánfizetésére vonatkozó követelések esetében a fizetés napjától, vagy ha a fizetés nem történt, az árufeladás napjától;

d) a hajózási vállalat oly összegek megfizetésére vonatkozó követelései esetében, amely összegeket a címzett a feladó helyett vagy a feladó a címzett helyett fizetett, és amelyeket a hajózási vállalat köteles volt a jogosultnak visszatéríteni, az összeg visszatérítésének napjától;

e) eladásnál a fennmaradó többlet kifizetésére vonatkozó követelés esetében az eladás napjától;

f) a vámhatóság által követelt összegek kifizetésére vonatkozó követelés esetében attól a naptól, amelyen a vámhatóság az összeget a hajózási vállalattól követelte;

g) minden egyéb követelés esetében attól a naptól, amelyen a követelés érvényesíthetővé válik.

3. § Az elévülés a hajózási vállalathoz benyújtott felszólamlás benyújtásának napjától a felszólamlás elutasításáról szóló értesítés, illetőleg a felszólamláshoz csatolt mellékletek kézbesítésének napjáig szünetel.[47]

A felszólamlás benyújtásának, illetőleg elintézése kézbesítésének bizonyítása azt a felet terheli, aki erre a tényre hivatkozik.

Ugyanarra a követelésre vonatkozóan benyújtott újabb felszólamlás az elévülést nem szünetelteti.

4. § Az elévülés szünetelésének egyéb eseteire, valamint félbeszakadására a polgári jog általános szabályai az irányadók.

59. cikk

A fuvarozási szerződésből eredő felszólamlási és kereseti jog érvényesítésére jogosult személyek

1. § A fuvarozási szerződéssel kapcsolatosan fizetett összegek visszatérítésére irányuló felszólamlási és kereseti jog a feladót vagy a címzettet illeti aszerint, hogy ki teljesítette a fizetést.

2. § (1) A fuvarozási szerződés alapján az 1. §-ban nem említett minden egyéb felszólamlási és kereseti jogot a hajózási vállalat ellen

a) addig, amíg a címzett a fuvarlevelet ki nem váltotta, vagy a 38. cikk 5. és 6. §-a értelmében a fuvarozási szerződésbe be nem lépett, a feladó;

b) mihelyt a fuvarozási szerződésbe belépett, a címzett érvényesítheti.

(2) A követelések érvényesítésére jogosult

a) a feladó gazdálkodó szervezet abban az esetben is, ha a címzett a küldeményt átvette;

b) a címzett, ha az elveszett küldemény vételárát a feladónak megfizette.

Ha a feladó, illetőleg a címzett követelését ennek a bekezdésnek a), illetőleg b) pontja alapján érvényesíti, a másik fél felszólamlási és kereseti joga megszűnik.[48]

2/a. § A küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele után a hajózási vállalat elleni igényeket a feladón kívül a címzett is érvényesítheti. Bármelyik fél részéről történt érvényesítés a másik félnek ezt a jogát megszünteti.[49]

3. § A jogosult a fuvarozási szerződés alapján kereseti jogot csak akkor érvényesíthet, ha perenkívüli felszólamlással élt és azt a hajózási vállalat egészben vagy részben elutasította, vagy arra 60 napon belül nem válaszolt, illetőleg fizetést nem teljesített.

60. cikk

Felszólamlás

1. § A fuvarozási szerződésen alapuló felszólamlást írásban kell a hajózási vállalatnál benyújtani.

2. § Ha a feladó él felszólamlással, a felvételi elismervényt kell bemutatnia. Amennyiben a címzett él felszólamlással, vagy ha a gazdálkodó szervezet mint feladó érvényesít olyan követelést, amelynek érvényesítésére a címzett is jogosult lenne, a fuvarlevelet kell bemutatnia, ha ezt a hajózási vállalat kiszolgáltatta.[50]

3. § A fuvarlevelet, a felvételi elismervényt és az egyéb okmányokat, amelyeknek csatolását a jogosult szükségesnek tartja, eredetiben kell mellékelni. A felszólamlás végleges elintézése alkalmával a hajózási vállalat a fuvarlevélnek vagy a felvételi elismervénynek eredetiben való felmutatását követelheti avégett, hogy ezekre a végleges elintézés megtörténtét rávezethesse.

4. § Teljes vagy részleges elveszés vagy megsérülés esetében a felszólamláshoz a hajózási vállalat erre vonatkozó megállapítását (56. cikk) és a kárösszeget igazoló iratot is mellékelni kell.

5. § Ha a felszólamlást nem az arra jogosult nyújtja be, külön (nem a bizonyító okiratok valamelyikén) kiállított és a jogosult által aláírt igazolványt (engedményt, meghatalmazást, megbízást, illetőleg kereskedői tudósító levelet) kell mellékelnie, amelyet a hajózási vállalat a felszólamlás elintézése után visszatart.

Az említett igazolványnak a bemutatása nem szükséges, ha a felszólamlást átutalt díjakra vonatkozóan a feladó, bérmentesített díjakra vonatkozóan a címzett nyújtja be és a fuvarlevéllel együtt a felvételi elismervényt is bemutatja.

61. cikk.[51]

VII. RÉSZ

KÜLÖNLEGES FUVAROZÁSOK

I. fejezet

62. cikk[52]

Ásványi eredetű folyékony anyagok fuvarozása különleges berendezésű (tank)uszályokkal

Ásványi eredetű folyékony anyagok fuvarozását tankuszályban a hajózási vállalat külön megállapodás alapján vállalja.

II. fejezet

Hullafuvarozás

63. cikk

Feladás

1. § Emberi hulla fuvarozását a hajózási vállalat csak akkor vállalja, ha megítélése szerint a fuvarozás végrehajtásának lehetőségei biztosítva vannak.

2. § A hullát tartalmazó koporsókra és hullának koporsóba való helyezésére az idevonatkozó egészségügyi szabályok az irányadók.

3. § A feladás alkalmával az illetékes hatóság által előírt iratokat kell a hajózási vállalatnak átadni, melyet a hajózási vállalat a hulla kiszolgáltatása alkalmával az átvevőnek kiad.

4. § A hajózási vállalat köteles közölni, hogy a hullát mely hajóval továbbítja.

5. § A fuvarköltséget a feladáskor kell megfizetni.

6. § Aki hullát ad fel anélkül, hogy ezt a fuvarlevélen feltüntetné, köteles a feladási állomástól a rendeltetési állomásig a hullaküldemény után járó fuvardíj négyszeresét bírságként megfizetni.

64. cikk

Továbbítás

1. § A hullát tartalmazó koporsó szilárd minőségű vagy szilárd csomagolásban feladott áruval ugyanabba az uszályba, illetőleg ugyanannak az uszálynak fedélzetére rakható. Olyan uszályon, amellyel élelmiszereket vagy az A) mellékletben felsorolt tárgyakat szállítanak, hullát nem szabad szállítani.

2. § A feladó a hullaküldeményhez kísérőt adhat. A kísérőnek menetdíját a hajózási vállalat határozza meg. Amennyiben a vonatkozó viszonylatra a személydíjszabás menetdíjat állapít meg, a kísérő a legalacsonyabb osztály teljes árú menetdíját fizeti.

3. § Ha a hajózási vállalat a hullát nem az általa megjelölt hajóval továbbítja, a változásról köteles a címzettet és a rendeltetési állomás szerint illetékes városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervét (megyei városban a kerületi hivatalt), illetőleg a községi szakigazgatási szervet a vállalat költségére távirattal értesíteni.[53]

65. cikk

Kiszolgáltatás

1. § A hullának a rendeltetési állomásra megérkezéséről, hacsak nem kísérővel érkezett, a címzettet távbeszélőn, küldönccel vagy távirattal azonnal értesíteni kell.

2. § A címzett köteles a hullát az értesítés megtörténtétől számítva - a nappali időszakban - 6 órán belül az állomásról elvitetni. A rendelkezés szempontjából nappali időszaknak számít a 8 és 18 óra közötti időszak.

3. § Ha a hullát a 2. §-ban említett határidőn belül nem viszik el, azt a rendőrhatóságnak kell átadni.

4. § A címzett köteles gondoskodni az egészségügyi, rendőri és egyéb hatósági szabályok megtartásáról.