34/1957. (XI. 5.) PM rendelet

a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárakról[1]

A Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak (a továbbiakban: KST) népszerűsége és eddigi fejlődése önállóságuk fokozását és a dolgozók érdekében végzett munkájuk kiszélesítését teszi indokolttá. Ezért a KST-k tevékenységét a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnökségével egyetértésben a következőképpen szabályozom:[2]

A KST célja és feladatai

1. § (1) A KST-k az 521/1954. minisztertanácsi határozatban foglaltaknak megfelelően - vállalatoknál, intézményeknél, hivataloknál stb. (a továbbiakban: üzem) - a dolgozók saját helyi szervezeteként alakulhatnak, annak érdekében, hogy a KST tagjai megtakarításaikat saját szervezetük útján rendszeresen összegyűjthessék és megtakarításaikból - a kölcsönös segítés elve alapján - a KST a tagoknak kölcsönöket nyújthasson.

(2) A KST kettős feladatot lát el:

a)[3] Összegyűjti a munkahelyen a dolgozók megtakarításait, havi (félhavi) rendszeres betéteket és - külön felhatalmazás esetén - egyéb takarékbetétek elfogadása útján; kezeli a szakszervezet által a KST céljaira rendelkezésre bocsátott összegeket; állandó jellegű törzsbetétet is elfogadhat a tagságnak a közgyűlésen hozott határozatától függően.

b) A begyűjtött megtakarításokból és a szakszervezettől ilyen célra kapott forgóeszközökből tagjai részére rövid lejáratú kölcsönöket folyósít.

Felhatalmazás a betétek elfogadására

2. § (1) A KST működését akkor kezdheti meg, ha az illetékes szakszervezet (vagy érdekképvisleti szerv) elnökségének javaslatára az Országos Takarékpénztár (OTP) területileg illetékes fiókjától (a továbbiakban: OTP-fiók) havi (félhavi) rendszeres betétek elfogadására felhatalmazást kapjon. A betétek elfogadásáról szóló felhatalmazás a KST-k részére egyben működési engedélyül is szolgál.

(2) A havi (félhavi) rendszeres betétek elfogadására vonatkozó felhatalmazást (működési engedélyt) az OTP-fiók, a KST kérelmére adja ki. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy

a) a KST a szükséges taglétszám biztosítása után a kérelemhez csatolt közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint megalakult;

b) az alakuló közgyűlés az alapszabályt a jelen rendelethez mellékelt minta alapszabálynak megfelelően állapította meg;

c) a KST részére az illetékes szakszervezeti elnökség a felhatalmazás (működési engedély) kiadását javasolja.

(3) Az OTP-fiók a kérelem felett az abban foglalt adatok mérlegelése után dönt és a KST-t döntéséről írásban értesíti.

(4) Az 1. § (2) bekezdésében említett egyéb takarékbetéteket a KST az OTP központjától kapott felhatalmazás alapján fogadhat el.

A KST-k törzskönyve

3. § (1) Az OTP-fiók köteles törzskönyvet vezetni azokról a KST-kről, amelyek részére betétek elfogadására felhatalmazást adott. A törzskönyv tartalmazza a KST nevét, székhelyét, a megalakulás időpontját, a KST-betétek, illetve egyéb takarékbetétek elfogadására szóló felhatalmazás keltét és számát, továbbá a KST nevében aláírásra jogosultak nevét és lakáscímét.

(2) A KST az aláírási jogosultságban bekövetkező minden változást a törzskönyvbe való bejegyzés végett a közgyűléstől, illetőleg a változás napjától számított nyolc napon belül az OTP-fióknál írásban bejelenteni tartozik.

Betétek elhelyezése

4. § (1) A KST-tag a belépéskor kiállított "Belépési nyilatkozat"-ában határozza meg azt a havi (félhavi) betétösszeget, amelyet - önkéntes elhatározás alapján - a KST-nél rendszeresen el fog helyezni. A havi (félhavi) rendszeres betétfizetés legkisebb összegét az alapszabály határozza meg.

(2) A betétfizetési időszak tartama egy év, amelynek kezdetét és végét az alapszabály határozza meg. Az alapszabály - a közgyűlés határozatának megfelelően - több ilyen befizetési időszakot állapíthat meg, amelyek közül a tagok egy vagy több lejáratra szóló befizetésre vállalhatnak kötelezettséget.

(3) A havi (félhavi) rendszeres betétösszegeket a KST-tag - vállalt kötelezettségének megfelelően - a munkabérfizetéskor (havonta, illetve félhavonta) köteles a KST-hez befizetni.

(4) Ha a KST-tag betétfizetési kötelezettségét a 8. § (2) bekezdése szerint nem mondja fel, vállalt kötelezettségét a következő befizetési időszakra is meghosszabbítottnak kell tekinteni.

(5)[4]

(6) A KST tagjai részére névre szóló "Tagsági könyv"-et állít ki, amely a tag által vállalt havi (féhavi) rendszeres betét összegének, az esedékesség időpontjának, továbbá az igénybe vett kölcsönök és a törlesztések összegének feljegyzésére szolgál.

(7) A havi (féhavi) rendszeres betétösszeg átvételének igazolására a KST a tag részére a betétbefizetés összegével azonos összegű "KST-bélyeg"-et ad ki. A "KST-bélyeg" kiadását - az OTP központjának külön hozzájárulása alapján - mellőzni lehet.

(8) A KST a tagok betéteit - a tagok érdekeinek védelmében - az OTP előírásai szerint köteles kezelni.

(9) Az egyéb takarékbetétek elfogadására és kamatozására nézve az OTP-nél elhelyezett takarékbetétekre vonatkozó szabályok az irányadók.

Kölcsönnyújtás

5. § (1) A KST tagjai részére - legalább három havi tagság után - a havi (féhavi) rendszeres betétbefizetésekből összegyűjtött betétállománynak 50%-át, a saját alapjai (törzsbetét, veszteségbiztosítási alap) és a szakszervezet által e célra rendelkezésre bocsátott forgóeszközök teljes összegét kölcsönként kihelyezheti.

(2) A KST vezetősége a kölcsönök engedélyezésénél az OTP erre vonatkozó irányelvei szerint köteles eljárni. A kölcsön összegének megállapításánál figyelemmel kell lenni a tag által vállalt betét összegére, valamint arra, hogy a törlesztés összege - az illetményeket terhelő egyéb levonásokat is számításba véve - ne haladja meg a tag havi illetményének 33%-át.

(3) A KST vezetősége a tagok kölcsönkérelmei tárgyában a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül köteles határozni és az igénylőt értesíteni. A KST vezetősége a kölcsönösszeg visszafizetésének biztosítására más tag (tagok) kezességét is megkívánhatja.

(4) Kilépő tag a felmondás időpontjától kezdve kölcsönben nem részesülhet.

Kölcsönfeltételek

6. § (1) A tag a felvett kölcsönt - havi egyenlő részletekben - legfeljebb négy hónap alatt köteles visszafizetni.

(2) A kölcsön törlesztőrészleteit úgy kell meghatározni, hogy a kölcsön a tag által választott befizetési időszak végéig visszafizetésre kerüljön.

(3)[5]

(4) A kölcsön folyósításának feltétele, hogy a KST-tag megbízza az üzemet az általa felvett kölcsön törlesztőrészleteinek - a megállapított törlesztési feltételeknek megfelelően - munkabérfizetéskor illetményéből helyette a KST-hez való befizetésre. Ha a kölcsönt igénybe vevő tag az üzem dolgozójának hozzátartozója, a kölcsön visszafizetésének biztosítására az üzem dolgozója ad az üzem részére a törlesztőrészletek befizetésére megbízást.

(5)[6] A munkáltató a (4) bekezdés szerinti megbízás alapján köteles a törlesztőrészleteket a munkabérből levonni; azokat a KST-nek az OTP-nél vezetett számlájára átutalni, és erről a KST-t jegyzék kiséretében értesíteni.

(6) A munkaviszony megszűnése, továbbá a tagnak a KST-ből való kizárása esetén a tag köteles az általa felvett kölcsönt haladéktalanul visszafizetni.

A betétek visszafizetése

7. § (1) A KST a tagok havi (félhavi) rendszeres betéteit kamatokkal együtt az alapszabályban megállapított befizetési időszakok közül a tag által választott befizetési időszak(ok) végén fizeti vissza.

(2) Ha a tag munkaviszonya az üzemnél megszűnik, a megszűnés időpontjáig általa befizetett betétösszeget és kamatait kívánságára ki kell fizetni.

(3) A visszafizetésre kerülő betétösszegből elsősorban a tag esedékessé vált, ki nem egyenlített kölcsöntartozását, kezességvállalás esetén a még rendezetlen tartozás összegét kell kiegyenlíteni.

A KST-tagok jogai

8. § (1)[7] A KST-nél elhelyezett betétekre kiterjednek a takarékbetétekről és a takarékbetétesek jogairól szóló 1952. évi 9. törvényerejű rendelettel a takarékbetéteseknek biztosított jogok és kedvezmények.

(2) A KST-tag a befizetési időszak végére havi (félhavi) rendszeres betétfizetési kötelezettségét felmondhatja. Felmondását a rendszeres befizetési időszak utolsó hónapját megelőző havi (félhavi) befizetéskor kell a vezetőségnél bejelentenie.

(3) A KST-tag indokolt esetben - betétbefizetési kötelezettségének egy vagy több hónapra időleges szüneteltetését vagy csökkentését kérheti. A vezetőség, ha a kérelmet indokoltnak tartja, a tagot vállalt kötelezettségének teljesítése alól időlegesen egészben vagy részben felmentheti.

(4) A tag a vállalt betétösszeget évközben is bármikor felemelheti.

(5) Az a tag, aki a KST-től kölcsönt vett fel vagy más tag kölcsönének visszafizetéséért kezességet vállalt, a kölcsön fennállásának ideje alatt a betétbefizetés szüneteltetését nem kérheti.

(6)[8] Áthelyezés esetén, ha az új munkahelyen is működik KST, az áthelyezett tagnak joga van arra, hogy az új munkahelyen működő KST tagja legyen. Az áthelyezett tag folyamatosan tagsági jogot szerez, ha a korábbi munkahelye KST-jénél összegyűjtött betétének átutalására megbízást ad, illetve a neki visszafizetett betétösszeget a KST-nél betétként elhelyezi.

A KST szervezete

9. § (1) A KST szervei a következők:

a) a közgyűlés,

b) a vezetőség,

c) az ellenőrző (felügyelő) bizottság.

(2) A KST szerveinek összetételét, feladatait és hatáskörét az alapszabály határozza meg.

(3) A KST rendes és rendkívüli közgyűlésére az OTP-fiók képviselőjét is meg kell hívni és a közgyűlési jegyzőkönyv egy példányát a közgyűlés napjától számított nyolc napon belül az OTP-fióknak is meg kell küldeni.

(4) A KST-alapszabályt módosító, illetve a KST feloszlását kimondó közgyűlési határozatának jogérvényességéhez az OTP hozzájárulása szükséges.

(5) A KST vezetőségének, illetve ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek KST ügyvitelében és pénzkezelésében észlelt bármilyen alapszabályellenes eljárást vagy visszaélést az OTP-fióknak azonnal írásban bejelenteni.

(6) A vezetőség tagjai felelősek az alapszabály, továbbá a kölcsönök folyósítására megállapított szabályok megtartásáért; az ellenőrző bizottság tagjai azokért a visszaélésekért, amelyekről a jelentéstételt elmulasztják, a vezetőséggel együtt felelősek.

A KST ügyvitele

10. § (1)[9] A KST ügyvitelét - a betétesek érdekeinek védelmében és az állami szavatosság biztosítékaként - az OTP előírásai szerint és ellenőrzése mellett kell ellátni. Ennek megfelelően a KST-tagok betéteinek és a részükre nyújtott kölcsönöknek a nyilvántartását, beszedését, valamint a KST pénzkezelésével járó feladatokat az üzem vezetője és a Szakszervezeti Bizottság által kijelölt vállalati dolgozók - az OTP erre vonatkozó előírásai szerint - kötelesek elvégezni. A kijelölt dolgozókat munkájukért a KST - a kölcsönök után beszedett kezelési költségek alapszabályban megállapított részéből (százalékából) - havonként juttatásban részesíti. Abból a célból, hogy a KST a dolgozók havi juttatását kiegészítse, az OTP a KST részére anyagi hozzájárulást adhat.

(2) Az üzem köteles a KST részére:

a)[10] az ügyvitel ellátásához megfelelő helyiséget és a szükséges dolgozókat (521/10/1954. MT h) valamint

b) a KST átmeneti készpénzállománya biztonságos kezelését és szállítását [1/1964. (I. 24.) PM rendelet] költségmentesen biztosítani. A KST átmeneti készpénzállománya a házipénztárban a napi pénztárzárlat után a megállapított keret megtartása szempontjából figyelmen kívül hagyható összegnek [1/1964. (I. 24.) PM rendelet 2. § (4) bekezdés] minősül.

(3) Az ügyviteli teendőket ellátó üzemi dolgozók felelősséggel tartoznak az alapszabály és az OTP által megállapított ügyviteli szabályzat megtartásáért.

(4) A KST nevében aláírásra a vezetőség tagjai sorából választott elnök, elnökhelyettes és titkár közül bármelyik a KST ügyvitelét ellátó dolgozók valamelyikével együttesen jogosult. Aláíráskor a KST elnevezését is fel kell tüntetni.

(5) A KST bevételeit - az ügyviteli szabályzatban megállapított módon - naponta kell az OTP-fióknál vezetett csekkszámlára befizetni.

Zárszámadás

11. §[11] (1) A KST vezetősége köteles évenként zárszámadást készíteni és azt az évi rendes közgyűlés elé terjeszteni.

(2) A KST bevételeinek - az esetleges veszteségek levonása után mutatkozó - tiszta feleslegéből

a) 10%-ot a KST-k országos közös alapja javára kell befizetni;

b) legalább 10%-ot a KST veszteségbiztosítási alapjának képzésére, illetőleg a meglevő veszteségbiztosítási alap gyarapítására kell fordítani;

c) a fennmaradó rész felhasználásáról a közgyűlés határoz; a közgyűlés határozatától függően ez a felesleg a tagok között felosztható, továbbá jóléti, kulturális célokra, a KST vezetősége és ellenőrző bizottsága tagjának, valamint aktíváinak jutalmazására stb. felhasználható.

(3) Az OTP indokolt esetben hozzájárulhat, hogy a KST a tiszta felesleg felosztásánál a (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéstől eltérjen.

(4)[12] A KST-k országos közös alapjának kezelésére és felhasználására vonatkozó szabályokat - a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségével egyetértésben - a pénzügyminiszter állapítja meg.

A felhatalmazás visszavonása

12. § Az OTP a havi (félhavi) rendszeres betétek elfogadására szóló felhatalmazást (működési engedélyt), valamint az egyéb betétek elfogadására vonatkozó engedélyt visszavonhatja, ha a KST működése alapszabályellenes vagy a KST az OTP által megállapított ügyviteli szabályzatban foglalt és az azokat kiegészítő rendelkezéseket ismételten szándékosan megsérti vagy kijátssza.

A KST adó- és illetékmentessége

13. § A KST által vagy a KST javára kiállított okiratok illetékmentesek, bevételei adómentesek.

Vegyes rendelkezések

14. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 353-2/1954. (P.K. 32.) PM (Takpt. Főig.) utasítás hatályát veszti.

(2) Mindazok a KST-k, amelyek korábban működési engedélyt és a betétek elfogadására felhatalmazást kaptak, működésüket a jelen rendelet keretein belül tovább folytathatják.

(3) Az alapszabály módosításáról a KST legközelebbi közgyűlése dönt, amelyet legkésőbb a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül meg kell tartani.

(4)[13]

Melléklet a 34/1957. (XI.5.) PM rendelethez

A Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak minta alapszabálya

A ..................................................... dolgozóinak Kölcsönös Segítő Takarékpénztár alapszabálya.

I. A Kölcsönös Segítő Takarékpénztár célja és feladata

1. § A Kölcsönös Segítő Takarékpénztár elnevezése:

......................................................................................

dolgozóinak Kölcsönös Segítő Takarékpénztára; elnevezésben a KST (Kölcsönös Segítő Takarékpénztár) rövidítést is használhatja.

Székhelye: ...................................................................

2. § (1) A KST a dolgozók önkéntes egyesülése abból a célból, hogy a KST tagjai megtakarításaikat saját szervezetük útján gyűjthessék össze és megtakarításaikból - a kölcsönös segítés elve alapján - a KST a tagoknak kölcsönöket nyújthasson.

(2) A KST kettős feladatot lát el:

a) az erre kapott felhatalmazás (működési engedély) alapján a munkahelyen összegyűjti a dolgozók megtakarításait havi (félhavi) rendszeres betétek és egyéb takarékbetétek elfogadása útján, továbbá kezeli a szakszervezet által a KST céljaira rendelkezésre bocsátott pénzösszegeket; állandó jellegű törzsbetéteket is elfogadhat;

b) kölcsönöket helyez ki tagjai részére.

(3) A havi (félhavi) rendszeres betétek elfogadására az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) területileg illetékes fiókja, egyéb takarékbetétek elfogadására az OTP központja ad felhatalmazást.[14]

3. § A KST határozatlan időre alakul.

II. Belépés a KST-be

4. § (1) A KST-be tagként beléphetnek az üzem (vállalat, intézmény - a továbbiakban: üzem) dolgozói és a dolgozók hozzátartozói (házastárs, szűlő, gyermek).

(2) A KST-be való belépéshez saját kezűleg aláírt belépési nyilatkozat szükséges. A belépési nyilatkozatban meg kell határozni azt a havi (félhavi) betétösszeget, amelyet a tag - önkéntes elhatározás alapján - a KST-nél rendszeresen el fog helyezni. Több befizetési időszak esetén meg kell jelölni, hogy a tag mely befizetési időszakra (időszakokra) vállalja a havi (félhavi) betét elhelyezését.

(3) Ha a belépni szándékozó a vezetőség határozatáról a belépési nyilatkozat átadásától számított nyolc napon belül nem kap értesítést, nyilatkozatát elfogadottnak kell tekinteni.

5. § A KST tagjai részére névre szóló "Tagsági könyv"-et állít ki, amely a tag által vállalt havi (félhavi) rendszeres betét összegének, az esedékesség időpontjának, továbbá az igénybe vett kölcsönök és a törlesztések összegének feljegyzésére szolgál.

6. § (1) A tagok nyilvántartása céljából tagnévsort kell vezetni.

(2) A tagnévsorban fel kell tüntetni a tag nevét, a tag beosztását (műhely, osztály vagy részleg megnevezését, ahol dolgozik), lakását, a belépés időpontját, a havi (félhavi) rendszeres betétfizetés összegét, végül a tagságban beállott minden változást.

III. Betétek elhelyezése

7. § (1) A havi (félhavi) rendszeres betétösszegeket a KST-tag - vállalt kötelezettségének megfelelően - munkabérfizetéskor (havonta, illetve félhavonta köteles a KST-hez befizetni.

(2) A havi (félhavi) rendszeres betétfizetés legkisebb összege .............................. forint.

(3) A havi (félhavi) rendszeres betétösszeg átvételének igazolására a KST a tag részére a betétbefizetés összegével azonos összegű "KST bélyeg"-et ad ki.

(4) A KST a tagok betéteit - a tagok érdekeinek védelmében - az OTP előírásai szerint köteles kezelni.

(5) A tagok havi (félhavi) rendszeres betételhelyezéseik után a lekötött takarékbetétekre megállapított mérvű kamattérítésben részesülnek.[15]

8. § (1) A havi (félhavi) rendszeres betétbefizetési időszakok tartama egy év, éspedig az

1. sz. befizetési időszak kezdete ..........hónap, vége..........hónap,

2. sz. befizetési időszak kezdete ..........hónap, vége..........hónap,

3. sz. befizetési időszak kezdete ..........hónap, vége..........hónap,

4. sz. befizetési időszak kezdete ..........hónap, vége..........hónap.

(2) A tag maga választja meg a céljainak legjobban megfelelő egy, esetleg több befizetési időszakot, amelynek, illetve amelyeknek tartama alatt havi (félhavi) rendszeres betéteit elhelyezi.

IV. Kölcsönnyújtás

9. § (1) A KST tagjai részére - legalább háromhavi tagság után - indokolt kérelmük alapján kölcsönt folyósíthat.

(2) A KST a havi (félhavi) rendszeres betétbefizetésekből összegyűjtött összegeket a kölcsönök formájában legfeljebb 50 százalék erejéig helyezheti ki.

(3) A Szakszervezeti Bizottság (a továbbiakban: Sz. B.) által rendelkezésre bocsátott forgóeszközökből csak szakszervezeti tagok részére lehet kölcsönt folyósítani. Ezeket az összegeket, továbbá a KST saját alapjait (törzsbetét, veszteségbiztosítási alap) a KST kölcsön formájában teljes egészében kihelyezheti.

(4) A KST tagja kilépésének bejelentésétől kezdve kölcsönben nem részesülhet.

10. § (1) A kölcsön összegének megállapításánál figyelemmel kell lenni a tag által vállalt havi (félhavi) betét összegére.

(2) A kölcsön összegét úgy kell megállapítani, hogy a törlesztés összege - az illetményeket terhelő egyéb levonásokat is számításba véve - ne haladja meg a tag havi illetményének 33 százalékát.

11. § (1) A tag a felvett kölcsönt - havi egyenlő részletekben - legfeljebb négy hónap alatt köteles visszafizetni.

(2) A kölcsön törlesztőrészleteit úgy kell megállapítani, hogy a kölcsön a tag által választott befizetési időszak végéig visszafizetésre kerüljön.

(3) A felvett kölcsön után kamat címén és az ügyviteli költségek fedezetére együttesen 2%-os kezelési költséget kell fizetni, melyet a KST a kölcsön felvételekor a kölcsönösszegből levon. Törlesztési késedelem esetén a határidőre ki nem egyenlített törlesztőrészlet után minden megkezdett hónapra 1% késedelmi kamatot kell fizetni.[16]

(4) A kölcsön folyósításának feltétele, hogy a KST-tag megbízza az üzemet az általa felvett kölcsön törlesztőrészleteinek - megállapított törlesztési feltételeknek megfelelően - a munkabérfizetéskor illetményéből helyette a KST-hez való befizetésre. Ha a kölcsönt igénybe vevő tag az üzem dolgozóinak hozzátartozója, a kölcsön visszafizetésének biztosítására az üzem dolgozója ad az üzem részére a törlesztőrészletek befizetésére megbízást.

12. § (1) A kölcsönkérelmeket a KST vezetősége bírálja el.

(2) A vezetőség a tagok kölcsönkérelmei tárgyában a kérelem benyújtásához számított 8 napon belül köteles határozni és az igénylőt értesíteni. A KST vezetősége a kölcsönösszeg visszafizetésének biztosítására más tag (tagok) kezességét is megkívánhatja.

(3) A rendszeres betétek állományának 50%-a keretében és a saját alapjai terhére a KST vezetősége az OTP által megállapított irányelvek alapján engedélyezhet kölcsönöket.

(4) Az Sz. B. által rendelkezésre bocsátott forgóeszközökből a KST vezetősége az illetékes szakszervezet elnöksége által megszabott elvek szerint engedélyez kölcsönöket.

V. A betétek visszafizetése

13. § (1) A KST a tagok betéteit a kamatokkal együtt a tag által választott befizetési időszak végén fizeti vissza.

(2) A visszafizetésre kerülő betétösszegből elsősorban a tag esedékessé vált és ki nem egyenlített kölcsöntartozását, kezességvállalás esetén pedig a még rendezetlen tartozás összegét kell kiegyenlíteni.

VI. A tagság megszűnése (változása)

14. § (1) A KST-tagság megszűnik:

a) a munkaviszony megszűnésekor,

b) kizárás esetén,

c) a tagság felmondása esetén.

(2) Ha a tag munkaviszonya az üzemnél áthelyezés, kilépés, elbocsátás vagy más ok miatt megszűnik, kívánságára az általa befizetett betétösszegeket kamatokkal együtt részére ki kell fizetni.

(3) A tag elhalálozása esetén betétjeit kamatokkal együtt az örökös(ök) részére kell kifizetni.

(4) A vezetőség a tagot a KST tagjai sorából kizárhatja, ha a vezetőség ismételt felszólítása ellenére az alapszabályban előírt kötelezettségeit nem teljesíti, vagy ha ellene a KST követelésének behajtása miatt bírósági eljárást kell folyamatba tenni. A kizárásról a tagot írásban kell értesíteni. A kizárt tag részére a befizetett betétösszegeket a kamatokkal együtt a befizetési időszak végén kell kifizetni.

(5) A KST-tag a befizetési időszak végére havi (félhavi) rendszeres betétbefizetési kötelezettségét felmondhatja. Felmondását a havi (félhavi) rendszeres betétbefizetési időszak utolsó hónapját megelőző havi (félhavi) befizetéskor kell a vezetőségnél bejelentenie. Felmondás esetén havi (félhavi) rendszeres betétjét kamatokkal együtt a befizetési időszak végén kell részére visszafizetni.

(6) A munkaviszony megszűnése, a tagnak a KST-ből való kizárása, valamint a tagság felmondása esetén a felvett kölcsönt azonnal vissza kell fizetni.

15. § Áthelyezés folytán a KST-ből kilépő tag az új munkahelyen működő KST-ben folytatólagos tagságot szerez, ha a korábbi munkahelye a KST-jénél összegyűjtött betétjének átutalására megbízást ad, illetve a neki visszafizetett betétösszeget a KST-nél betétként elhelyezi.

16. § (1) A KST tagja - indokolt esetben - önként vállalt rendszeres betétbefizetési kötelezettségének egy vagy több hónapra történő időleges szüneteltetését vagy csökkentését kérheti. A vezetőség, ha a kérelmet indokoltnak tartja, a tagot - anélkül, hogy folyamatos tagsága megszakadna - időlegesen egészben vagy részben felmentheti a befizetési kötelezettség alól.

(2) Azt a tagot, aki a KST-től kölcsönt vett fel, vagy más tag kölcsönének visszafizetéséért kezességet vállalt, a kölcsön fennállása ideje alatt a szüneteltetés joga nem illeti meg.

(3) A tag a havi (félhavi) rendszeres betétbefizetésének összegét évközben is bármikor felemelheti.

VII. A KST szervei

17. § A KST szervei:

a) a közgyűlés,

b) a vezetőség,

c) az ellenőrző (felügyelő) bizottság.

18. § (1) A közgyűlést a vezetőség hívja össze. Évenként egyszer, legkésőbb ........... hónap végéig rendes közgyűlést kell összehívni. Rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható, amikor a vezetőség annak szükségét látja.

(2) Rendkívüli közgyűlést a vezetőség köteles összehívni, ha a tagok egyharmad része, illetve az ellenőrző bizottság - indokai közlésével - rendkívüli közgyűlés összehívását kéri. Ilyen esetben a rendkívüli közgyűlést a kérelem beadásától számított 8 napon belül kell összehívni.

19. § (1) A rendes és a rendkívüli közgyűlés meghívóját a napirenddel együtt legalább 8 nappal a közgyűlés előtt a KST hivatalos helyiségében, valamint az üzem hirdetőtábláján ki kell függeszteni és az üzemben szokásos módon közzé kell tenni.

(2) A meghívóban fel kell tüntetni a közgyűlés tárgysorozatát, megtartásának helyét, napját és óráját. Alapszabálymódosítás esetében fel kell tüntetni a módosítandó §-ok sorszámát és a módosító indítvány lényegét.

(3) A közgyűlésre az OTP illetékes fiókjának képviselőjét is meg kell hívni.

(4) A közgyűlésen az Sz. B. kiküldötte elnököl.

(5) A közgyűlés lefolyásáról és a hozott határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök, az általa kijelölt jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés által kijelölt három tag írja alá.

20. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok kétharmad része megjelent, illetve képviselve van.

(2) A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A tag személyesen vagy meghatalmazott útján szavazhat. Meghatalmazottként csak KST-tag járhat el és egy tag legfeljebb 10 KST-tag meghatalmazottja lehet. A meghatalmazást írásban kell foglalni.

(3) Ha a közgyűlés határozatképtelenség miatt nem tartható meg, a vezetőség által 14 napon belül összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.

(4) A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

21. § A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) A KST megalakulásának kimondása, az alapszabályok megállapítása, azok módosítása, valamint a KST felszámolásának kimondása. Ezeknek a határozatoknak jogérvényességéhez az OTP hozzájárulása szükséges.

b) A vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása, illetőleg elmozdítása.

c) Határozathozatal a vezetőség és az ellenőrző bizottság jelentése tárgyában és a felmentés megadása.

d) A KST évi zárszámadásának megállapítása és ezzel kapcsolatban határozathozatal az évi tiszta felesleg felhasználása tárgyában.

e)[17]

22. § (1) A vezetőség a közgyűlés által kétévi időtartamra a KST tagjai sorából választott ............tagból áll. A vezetőség tagjául csak szakszervezeti tag választható meg. A vezetőség kebeléből elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ.

(2) A vezetőség munkájának támogatására minden olyan szakszervezeti csoprtnál, ahol legalább 5 KST-tag dolgozik, takarékpénztári bizalmit lehet választani.

(3) A vezetőség feladata a tagok szervezése, a tagok által vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése (szorgalmazása), a benyújtott kölcsönkérelmek elbírálása. A vezetőség gondoskodik a KST számvitelének, ügyvitelének rendjéről és a zárszámadás elkészítéséről.

(4) A vezetőség általában hetenként ülést tart, határozatait szótöbbséggel hozza.

(5) A vezetőség tagjai kötelesek feladataik ellátásánál a legnagyobb körültekintéssel eljárni. Felelősek az alapszabályok, továbbá a kölcsönök folyósítására megállapított szabályok megtartásáért.

23. §(1) A KST nevében aláírásra az elnök - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetve a titkár - és a KST ügyvitelét ellátó két dolgozó valamelyike együttesen jogosultak. Aláíráskor a KST elnevezést is fel kell tüntetni.

(2) A vezetőség az aláírásra jogosultakat és az aláírási jogosultságban bekövetkező minden változást az OTP illetékes fiókja által vezetett törzskönyvbe való bejegyzés végett a közgyűléstől, illetőleg a változástól számított nyolc napon belül az OTP-fióknál írásban bejelenteni tartozik.

24. § (1) Az ellenőrző bizottság a KST tagjai sorából a közgyűlés által kétévi időtartamra választott .....tagból áll. Az ellenőrző bizottság tagjául csak szakszervezeti tag választható meg.

(2) Az ellenőrző bizottság feladata a KST pénzkezelésének, ügyvitelének, általában a vezetőség egész tevékenységének ellenőrzése. Az ellenőrző bizottság tájékozódik a KST minden fontosabb ügyéről, a vezetőségtől bármikor jelentést és felvilágosítást követelhet. Az ellenőrző bizottság a KST könyveit, iratait, pénztárát, a kölcsönök engedélyezésére vonatkozó határozatokat bármikor - váratlanul is - megvizsgálhatja és negyedévenként egyszer megvizsgálni köteles.

(3) Az ellenőrző bizottság határozatait szótöbbséggel hozza.

(4) Az ellenőrző bizottság működéséről a közgyűlésnek évenként egyszer beszámolni köteles.

(5) Az ellenőrző bizottság által tartott vizsgálatokról felvett jegyzőkönyv egy-egy példányát az Sz. B.-nek és az OTP illetékes fiókjának meg kell küldeni.

(6) Az ellenőrző bizottság azokért a visszaélésekért, amelyekről a jelentéstételt elmulasztja, a vezetőséggel együtt felelős.

25. § A vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjai ebben a minőségükben végzett tevékenységükért a közgyűlés határozata alapján a bevételek feleslegéből díjazásban részesíthetők.

VIII. A KST ügyvitele

26. § (1) A KST ügyvitelével és pénzkezelésével járó feladatokat a vállalat- (hivatal-) vezető és az Sz. B. által kijelölt üzemi dolgozók - az OTP által megállapított ügyviteli szabályzat, valamint az azt kiegészítő egyéb rendelkezések szerint - végzik.

(2) Az ügyvitelt ellátó üzemi dolgozók felelősséggel tartoznak az alapszabály és az OTP által megállapított ügyviteli szabályzat betartásáért.

(3) Az ügyvitelt ellátó üzemi dolgozók fegyelmileg továbbra is az üzem vezetőjének vannak alárendelve, a KST feladatainak ellátásánál azonban kötelesek az OTP által kiadott utasításokat betartani.[18]

(4) Az ügyvitelt ellátó dolgozókat munkájukért a KST a kölcsönök után beszedett kezelési költségek 50%-ából havonként juttatásban részesíti. Az OTP a KST-nek a juttatás kiegészítése céljából anyagi hozzájárulást adhat.[19]

27. § A KST bevételeit - az ügyviteli szabályzatban megállapított módon - naponta köteles az OTP-fióknál vezetett számlájára befizetni.

IX. Zárszámadás

28. § (1) A vezetőség köteles a befizetési időszak végét követő 30 napon belül jelentést és zárszámadást készíteni, és azokat az évi rendes közgyűlés elé terjeszteni. Több befizetési időszak esetén a naptári év utolsó befizetési időszakának végét követő 30 napon belül kell a vezetőségnek jelentést és zárszámadást készítenie, illetve azokat a közgyűlés elé terjesztenie.[20]

(2) A KST bevételeinek - az esetleges veszteségek levonása után mutatkozó - tiszta feleslegéből

a) 10%-ot a KST-k országos közös alapja javára kell befizetni;

b) legalább 10%-ot a KST veszteségbiztosítási alap gyarapodására kell fordítani;

c) a fennmaradó rész felhasználásáról a közgyűlés határoz; a közgyűlés határozatától függően ez a felesleg a tagok között felosztható, továbbá jóléti, kulturális célokra, a KST vezetősége és ellenőrző bizottsága tagjainak, valamint aktíváinak a jutalmazására stb. felhasználható.

(3) Az OTP indokolt esetben hozzájárulhat, hogy a KST a tiszta felesleg felhasználásánál a (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéstől eltérjen.

X. A KST feloszlása

29. § (1) A KST feloszlik, ha a közgyűlés a 21. § a) pontja szerint a KST feloszlását kimondja.

(2) Ha az OTP a betétek elfogadására adott felhatalmazását (működési engedélyt) a KST-től visszavonja, továbbá, ha a KST-tagok száma 50 alá csökken és ezért a KST további eredményes működése már nem biztosítható, a vezetőség köteles rendkívüli közgyűlést összehívni a feloszlás tárgyában való határozathozatal végett.

(3) A KST feloszlásának kimondása esetén a KST valamennyi követelését be kell szedni. A KST kötelezettségeinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyon hovafordításáról, ha a feloszlást kimondó közgyűlés ebben a kérdésben nem határozott, az Sz. B. határoz. Mind a közgyűlés, mind az Sz. B. határozatának végrehajtásához az OTP hozzájárulása szükséges.

XI. Egyéb rendelkezések

30. § (1) A KST-tagok betétben elhelyezett megtakarításainak alapszabályszerű és az OTP ügyviteli szabályzata szerinti kezelését az OTP ellenőrzése biztosítja.

(2) Ha az OTP vizsgálata alapszabály-ellenes vagy az ügyviteli szabályokban foglalt előírásoktól eltérő kezelést állapít meg, az OTP a betétek elfogadására adott felhatalmazást (működési engedélyt) a KST-től visszavonhatja.

31. § A KST a 2. § (2) és (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb tevékenységet nem folytathat.