5/1958. (IX. 24.) KPM rendelet

Előfizetői Távgépíró Szabályzat kiadásáról[1]

1959. évi január hó 1. napjával Előfizetői Távgépíró Szabályzatot léptetek hatályba; egyidejűleg a 2/1955. (VIII. 7.) KPM rendelettel kiadott Távíró Üzletszabályzat IX. része (Előfizetői távgépírószolgálat) hatályát veszti.

Az Előfizetői Távgépíró Szabályzat hivatalos kiadványát a Budapest 72. számú postahivatalnál (Budapest VIII.Baross tér, 11/c.) lehet megvásárolni.

Melléklet az 5/1958. (IX. 24.) KPM rendelethez

ELŐFIZETŐI TÁVGÉPÍRÓ SZABÁLYZAT[2]

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Előfizetői távgépíró állomás létesítése

1. § (1)[3]

(2) A távgépíró (telex) állomások közhasználatúak vagy üzemiek.

(3)

(4) Üzemi állomás az az állomás, amely a közhasználatú távgépíró (telex) hálózattól függetlenül létesült üzemi hálózat központjához csatlakozik. Ilyen hálózatot és állomást csak a területi hírközlési felügyelet engedélyével lehet létesíteni.[4]

(5)

A posta és a szolgálatot igénybevevők jogviszonya

2. § (1) Az előfizetői távgépíró (telex) szolgálat igénybevételének módját és feltételeit, valamint a távközlési szolgáltatónak és az előfizetőnek, illetőleg az igénybevevőknek kölcsönös jogait és kötelezettségeit ez a Szabályzat határozza meg.[5]

(2) A rendelkezések és feltételek megtartásáért az előfizető abban az esetben is felelős, ha a berendezést nem saját maga használja.

(3) A Magyar Posta elnöke az előfizetői távgépíró (telex) szolgálatot meghatározott vagy meg nem határozott ideig korlátozhatja, illetőleg egészben vagy részben bármikor felfüggesztheti.[6]

(4)[7]

A berendezések meghatározása

3. § (1) Az előfizetői távgépíró (telex) központ olyan berendezés, amelynek segítségével összeköttetéseket lehet létesíteni. A központok kézi- vagy gépi-kapcsolásúak.

(2) Az előfizetői távgépíró (telex) összeköttetés olyan villamos összeköttetés, amely az állomások között a levelezést mindkét irányban lehetővé teszi.

(3) Az előfizetői távgépíró (telex) állomás olyan levelezésre alkalmas berendezés, amely vezeték útján valamelyik központhoz kapcsolódik.

(4) Az az előfizető, akinek állomása és az állomását magába foglaló központ ugyanazon helység belterületén van, helyi előfizető, a többi távolsági előfizető.

(5) Időszakos állomás az olyan állomás, amely csak az év meghatározott időszakában van legalább hat hónapig megszakítás nélkül üzemben.

(6) Alkalmi állomás két hónapnál rövidebb időre alkalomszerűen felszerelt állomás.

(7) Mellékberendezések:

a) A lyukasztó készülék segítségével a továbbítandó a közleményt (szöveget) papírszalagra elő lehet készíteni.

b) Az önműködő gépadó készülék a lyukasztó készülék segítségével elkészített szöveg gépi úton történő továbbítására szolgál.

c) A jelzőkészülék olyan jelzőberendezés (jelzőcsengő, lámpa), amely a beérkező hívás jelzésére szolgál.

Előfizetők

4. § (1) Az előfizetői távgépíró (telex) állomásnak az előfizetője csak egy természetes vagy jogi személy lehet.

(2) Az állomás felszerelését a távközlési szolgáltatótól írásban kell kérni.[8]

(3) Ha az előfizetőül jelentkező a bekapcsolás előtt visszalép, köteles a postának a visszalépésig esetleg felmerülő összes költségeket megtéríteni. Ha azonban a jelentkező azért lép vissza, mert a használati feltételek vagy a díjtételek a felszerelés előtt hátrányára megváltoztak, a költségeket nem kell megtérítenie.

II. RÉSZ

BERENDEZÉSEK

Előfizetői távgépíró (telex) állomások felszerelése

5. § (1) Előfizetői távgépíró (telex) állomást csak a posta szerelhet fel.[9]

(2) Az állomást az előfizető használatára és az általa használt helyiségben lehet felszerelni.

(3) Azt a helyiséget, ahová az állomást felszereltetni kívánja, az előfizető jelöli ki. A kijelölt helyiségben - ha a posta szükségesnek tartja - az előfizető még a felszerelés előtt köteles a posta által meghatározott szerelési és építési munkálatokat (átalakítás, erősáramú csatlakozás stb.) saját költségén elvégezni.

(4) Az előfizető mellékberendezés felszerelését is kérheti.

Szerelési díj

6. § (1) Az előfizetői távgépíró (telex) állomás felszereléséért és üzembe helyezéséért az előfizetőnek a tényleges költséget kell megfizetnie.[10]

(2) Jelzőkészülék felszereléséért külön díj nem jár.

(3) Ha az állomás létesítése érdekében vonalat (áramkört) kell építeni, a vonalépítés költségét az előfizető köteles megfizetni. Az egyéb előfizetők a vonalépítés költségét kötelesek megfizetni.[11]

Időszakos és alkalmi állomások

7. § (1) Az előfizető időszakos állomás [3. § (5) bek.] felszerelését is kérheti. Az időszakos állomás használatát hat hónapon túl egy vagy több teljes hónapra folytatólag nem lehet hosszabítani. Ha az üzemben tartás ideje a meghosszabbítással tizenkét hónapig tart, az időszakos állomás állandó üzeművé válik.

(2) Időszakos állomásért az állandó üzemű állomásra megállapított használati díjat (27. §) kell legalább hat hónapig egyfolytában fizetni még akkor is, ha az állomás leszerelését a hat hónap eltelte előtt kéri az előfizető.

(3) Az időszakos állomás felmondásáig az újabb időszakban való üzembe helyezése esetében nem jár díj; a vezeték lefoglalásáért azonban a díjszabásban megállapított vezetékfoglalási díjat kell fizetni.

(4) Ha az előfizető az újabb időszakot megelőző két hétig nem kéri a bekapcsolást, a posta az állomást felmondottnak tekinti.

(5) Alkalmi állomás [3. § (6) bek.] felszerelése előtt az előfizető a leszerelés időpontját is köteles megjelölni. Az előfizető a leszerelés előre megjelölt időpontját utólag módosíthatja.

(6) Alkalmi állomásért az állandó üzemű állomásra megállapított használati díjat (27. §) kell fizetni. A díj csak az üzemben tartás idejére jár, a díjköteles idő azonban két hétnél rövidebb, az üzemben tartás ideje pedig két hónapnál hosszabb nem lehet.

(7) Az időszakos és az alkalmi állomások az előző bekezdésekben nem érintett díjak szempontjából az állandó üzemű állomásokkal esnek egy tekintet alá.

Közvetlen összeköttetések

8. § (1) Közvetlen összeköttetés két állomás között létesített olyan összeköttetés, amely a két állomás között a közhasználatú távgépíró (telex) központ kapcsolása nélkül állandóan fennáll.

(2) A közvetlen összeköttetés helyi vagy távolsági lehet. Helyi az összeköttetés, ha a végpontokat egy helység (város stb.) területén belül szerelik fel, távolsági az összeköttetés, ha különböző helységekhez tartozó végpontok között létesítik az összeköttetést.

(3) A közvetlen összeköttetés létesítésénél felmerülő vonalépítési költséget az 1. § (5) bekezdésében felsorolt szervek kivételével az előfizetőnek meg kell fizetnie.

(4) A közvetlen összeköttetést az előfizető csak saját ügyeire vonatkozó levelezések lebonyolítására használhatja.

(5) Mind a helyi, mind a távolsági összeköttetés végpontjaihoz a posta előzetes engedélyével mellékberendezéseket [3. § (7) bek.] is lehet kapcsolni.

(6) A posta előzetes engedélyével olyan közvetlen összeköttetés is létesíthető, amelyhez kettőnél több állomás csatlakozik. Az így létesített összeköttetések mindegyike díjazás szempontjából külön- külön közvetlen összeköttetésnek minősül.

Az előfizetői távgépíró (telex) állomások készülékei és tartozékai

9. § (1) Az előfizetői állomás felszereléséhez szükséges távgépírókészülékeket, mellékberendezéseket és egyéb tartozékokat általában a posta bocsátja az előfizetők rendelkezésére.

(2) A távgépírókészüléket és mellékberendezéseket az előfizető saját költségén is beszerezheti.

(3) Az előfizetői távgépíró (telex) hálózatba bekapcsolható távgépírókészülékek (mellékberendezések) típusát a posta határozza meg.

(4) A posta által adott készülék és mellékberendezés a posta tulajdona.

(5) Az előfizető által adott készülék és mellékberendezés akkor is az előfizető tulajdona marad, ha a posta szereli fel.

(6) A távgépírókészüléket bármely más berendezéssel összeköttetésbe hozni, a posta tulajdonában levő berendezésekre idegen berendezési tárgyat vagy szerkezetet felszerelni, bekapcsolni vagy alkalmazni csak a posta engedélyével szabad.

(7) A posta tulajdonában levő vagy a posta által fenntartott berendezéseken bármilyen változást vagy javítást csak a posta végezhet.

(8) Ha a berendezést magában foglaló helyiségben nedvesség, por, az időjárás hatása miatt vagy más hasonló okból a készülék vagy az összekötő vezeték idő előtt megrongálódik és ki kell cserélni, az előfizető a felmerült költséget köteles megtéríteni.

(9) A nem természetes elhasználódásból, hanem szándékos rongálásból vagy gondatlan kezelésből származó károkért az előfizető felelős és a szükségessé vált javítás költségét, valamint a ki nem javítható vagy elveszett készülék és alkatrész árát is köteles megfizetni.

Az állomás központja

10. § (1) Azt a központot, ahová az előfizetőt bekapcsolják, a posta jelöli ki. Az előfizetői távgépíró (telex) állomást a posta általában abba a központba kapcsolja be, amelybe - az előfizető érdekeit is figyelembe véve - a bekapcsolás műszakilag a legkönnyebben megvalósítható.

(2) Ha abban a helységben, amelyben az előfizető állomása van, a posta később központot létesít, a bekapcsolást az új központba a posta díjtalanul végzi el.

(3)[12]

A berendezések megjelölése

11. § (1) Minden előfizetői távgépíró (telex) állomás kapcsolási (hívó) számot, továbbá automatikus névadót kap.

(2) A kapcsolási számot a posta állapítja meg és azt kezelési vagy műszaki okokból - az előfizető előzetes értesítése után - bármikor megváltoztathatja.

(3) A kapcsolási szám megváltoztatását az előfizető is kérheti. A posta a kérelmet, ha erre lehetőség van, teljesíti. A kapcsolási szám megváltoztatása díjmentes.

(4) Az automatikus névadót az előfizetővel egyetértésben a posta állapítja meg.

(5) Az automatikus névadó megváltoztatására nézve a (2)-(3) bekezdésben foglaltak az irányadók. Ha az automatikus névadót az előfizető kívánságára változtatja meg a posta, a névadó megváltoztatásával felmerült költséget az előfizetőnek meg kell fizetnie.

Az állomás használata

12. § (1) Az előfizetői távgépíró (telex) állomást csak az előfizető és dolgozói használhatják.

(1/a)[13]

(2) Az állomás használatát segélykérésre minden előfizető köteles átengedni.

(3) Az előfizető köteles készülékét állandóan hívás fogadására kész állapotban tartani. Nem teheti tehát készülékét foglalttá, illetőleg nem kapcsolhatja ki, még abban az esetben sem, ha az előfizetői állomás kezelőinek munkaideje lejárt.

(4)[14]

(5) A posta az előfizetői távgépíró (telex) szolgálatot és a berendezéseken létesített kapcsolásokat, illetőleg a levelezéseket bármikor ellenőrizheti.

A berendezések fenntartása

13. § (1) A közhasználatú hálózatba bekapcsolt távgépíró készülékek és mellékberendezések karbantartását (a továbbiakban: karbantartás) csak a posta végezheti.

(2) A készülék karbantartása során a posta a távgépíró berendezést időközönként felülvizsgálja, megelőző hibaelhárítást végez és a készülékhibákat, amelyeket nem az előfizető mulasztása idézett elő, különdíj nélkül megjavítja.

(3) Ha a távgépíró készülék az előfizető tulajdonában van, az előfizetőnek meg kell fizetnie a készülék felújításával kapcsolatos költségeket, továbbá a javítás tényleges költségét, ha a készülék hibáját a helyszínen nem lehet megjavítani és ezért a készüléket az előfizetőtől el kell szállítani. Ha a javítás idejére a posta készüléket bocsát az előfizető rendelkezésére, a készülékért a posta bérleti díjat nem számít fel.

Az állomás áthelyezése

14. § (1) Az előfizető állomását ugyanannak a központnak a területén akár házon belül, akár házon kívül, sőt más központ területére is át lehet helyezni.

(2)[15]

(3) Ha az áthelyezés az előfizető költözködése miatt válik szükségessé, a költözködés idejét az előfizető köteles az illetékes postai szervvel olyan időben közölni, hogy a berendezések biztonságba helyezése érdekében a szükséges intézkedéseket a költözködés előtt meg lehessen tenni.

(4) Ha az állomást más központ területére helyezik át, az állomás kapcsolási száma megváltozik.

(5) A távgépíró készüléket csak a posta helyezheti át még abban az esetben is, ha a készülék az előfizető tulajdona.

(6) Az állomás, a közvetlen összeköttetés és a mellékberendezések áthelyezéséért az előfizetőnek a tényleges költséget - ha szükséges, az építési költséget is - meg kell fizetnie.[16]

(7) Ha az állomás áthelyezése a leszereléstől számított 15 napon belül megtörténik, a díjakat folyamatosan fizetni kell. Ha az állomás áthelyezése a leszereléstől számított 15 napon túl történik, a szünetelés idejére az előfizető használati díjat nem fizet.

Az állomás átírása, átminősítése

15. § (1) Az átírásnál az előfizető személye változik, az állomás azonban változatlan marad. A posta az állomást átírja:

a) állami szervek és vállalatok között;

b) ha az elköltöző nem kérte az állomás áthelyezését, az elköltöző és a közvetlenül utána beköltöző szerv között.

(2) Az átírást a Postavezérigazgatóságtól írásban kell kérni. Az átírással a posta és az állomást átvevő előfizető között új jogviszony keletkezik.

(3) Az átírás díjtalan.

(4) Címváltozás esetében az előfizetőnek csak a neve (elnevezése) változik, az előfizető azonban változatlanul ugyanaz marad.

(5) A címváltozásért a posta díjat nem számít fel.

(6) Az előfizető állomásának átminősítését kérheti, ha az új jellegű állomásra érvényes feltételek fennállnak (pl. állandó üzemű állomást időszakossá alakítanak át vagy fordítva).

(7) Az átminősítés díjtalan. Az új feltételek és használati díjak az átminősítés napját követő naptól érvényesek.

Az állomások üzemének szüneteltetése

16. § (1) Az előfizető állomásának ideiglenes szüneteltetését, illetőleg a forgalomból való kikapcsolását kérheti. Szüneteltetést a posta évenként csak egyszer, legfeljebb három hónapra engedélyez.

(2) Az állomás üzemének szüneteltetéséért és újból üzembe helyezéséért díj nem jár.

(3) A szüneteltetés idejére a használati díjat (27. §) meg kell fizetni. Ha azonban a szüneteltetés két hétnél tovább tart, a posta a szünetelés idejére készülékkarbantartási díjat nem számít fel.

(4) Ha az időszakos állomást a vállalt üzemidő alatt szüneteltetik, a teljes használati díj jár.

(5) Ha az előfizető állomását szolgálati okból vagy közérdekből szünetelteti a posta, az előfizető használati díjat (27. §) nem fizet.

Az állomás felmondása

17. § (1) Az előfizető állomását az illetékes központnál írásban bármikor felmondhatja. A felmondási idő két hét. A felmondási idő az írásbeli felmondás beadásának, illetőleg postára adásának napjától számít.

(2) Ha a Szabályzatban és a díjszabásban megállapított használati feltételek vagy díjak módosítása következtében az előfizetőre terhesebb kötelezettségek hárulnak vagy kevesebb jogok származnak, állomását az új feltételek, illetőleg díjak hatálybalépésének időpontjára felmondhatja.

(3) Az előfizetői jogviszonyt kétheti felmondási idő mellett a Postavezérigazgatóság is bármikor felmondhatja. A felmondás ellen fellebezésnek nincs helye.

(4) A távgépíró készülék leszerelésével a posta és az előfizető közti jogviszony megszűnik.

(5) A használati díj az előfizetői jogviszony megszűnéséig jár. Ha az előfizetői jogviszony a hónap közben szűnik meg, a posta a használati díjat az utolsó hónapban annyi napra számítja, ahány napig az utolsó hónapban az előfizetői jogviszony fennállt. A számításnál a leszerelés napja figyelmen kívül marad. Az egy napra eső díj a havi díj harmincad része.

(6)[17]

Az előfizetők névsora

18. § (1) A posta az előfizetők névsorát általában évenként egyszer adja ki, ezenfelül a szükségnek megfelelően pótlékot ad ki.

(2) A névsor két részből áll:

a) az előfizetők betűrendes névsorából és

b) az automatikus névadó betűrendjében összeállított névsorból.

(3) A névsor megjelenéséről az előfizetőt a posta tájékoztatja és a névsort általában minden előfizetőnek megküldi.[18]

(4) A posta a névsort önköltségi áron bocsátja az előfizetők rendelkezésére és annak árával az előfizető számláját terheli meg.

(5) Nem előfizető a névsort csak teljes áron vásárolhatja meg.

(6) Külföldi igazgatások által összeállított névsorra vonatkozó igényét az előfizetőnek a Központi Távíróhivatalhoz intézett írásbeli beadványban kell bejelentenie. A beadványban fel kell tüntetni, hogy mely külföldi ország névsorát kéri az előfizető. A külföldi névsor díjával a posta az előfizető számláját terheli meg.

(7) A posta az előfizetőket a névsorba olyan szöveggel veszi fel, ahogy azt az előfizető írásban bejelentette.

(8) A névsorba az előfizető kérésére felvett címért és egyéb szövegért a posta nem felel; a felvétellel kapcsolatos minden következmény az előfizetőt terheli.

(8/a) Az olyan szerv, amely a 12. § (1/a) bekezdés rendelkezése alapján valamely előfizető távgépíró (telex) állomását használhatja, szintén kérheti a névsorba való felvételét.[19]

(9) A névsorba az előfizetőre vonatkozó adatokat magyar nyelven, azonkívül - a megfelelő betűrendes felsorolásban - egy vagy több idegen nyelven is fel lehet venni.

(10) Az előfizetőnek egyszeri felvétele a névsor mindkét részébe, legfeljebb három nyomtatott sorig, díjtalan. Ezenfelül minden egész vagy megkezdett sorért a díjszabásban megállapított címfelvételi díjat kell fizetni. A három sorba minden adat, tehát a kapcsolási (hívó) szám is beleszámít.

(11) Ha az előfizető állomását az alapfelvételtől eltérőleg más néven is felveszik (9. bek.) minden további felvételért címfelvételi díj jár.

(11/a) A (10) bekezdésben meghatározott címfelvételi díjat számítja fel a posta, ha (8/a) bekezdés figyelembevételével olyan szerv kéri a névsorba való felvételét, amely engedélyt kapott valamelyelőfizető távgépíró (telex) állomásának használatára.

(12) Az előfizető a könnyebb megtalálás érdekében kérheti, hogy nevére a betűrendnek megfelelően a névsor más helyén is utaljanak. Ilyen utalást a posta kérelem nélkül is felvehet; ebben az esetben az utalás díjtalan. Az utalás felvételéért minden más esetben a címfelvételi díj jár.

(13) Az állomások adatainak felvétele a névsorba nem kötelező. Az előfizető tehát kérheti, hogy nevét a névsorból hagyják ki és kezeljék titkosként. Az ilyen állomás kapcsolási számát - az adatszolgáltatás eseteit kivéve - a posta senkivel sem közli.

III. RÉSZ

LEVELEZÉS

Belföldi levelezések

19. § (1) Helyi levelezés az a levelezés, amelyet ugyanabba a központba kapcsolt előfizetők egymásközt folytatnak.

(2) Távolsági levelezés az a levelezés, amelyet a különböző központba kapcsolt előfizetők egymásközt folytatnak.

(3) Mind a helyi. mind a távolsági levelezéshez szükséges összeköttetést az előfizetők saját maguk, tárcsázással létesítik. A kézi kapcsolású központokba bekapcsolt előfizetők által kért összeköttetéseket a központ kezelője létesíti.

(4) Az összeköttetések létesítésére vonatkozó tudnivalókat a posta a névsorban közli.

Nemzetközi levelezések

20. § (1) A nemzetközi levelezéshez szükséges összeköttetést a budapesti központ nemzetközi kicserélő munkahelye létesíti.

(2) A hívás bejelentésekor a hívott állomást az ország nevének, az előfizető központjának és hívószámának megadásával kell megjelölni úgy, mint az az érdekelt ország névsorában szerepel.

(3) A levelezések osztályai a következők:

a) segélykérő levelezés,

b) állami levelezés,

c) szolgálati levelezés,

d) közönséges levelezés (magánlevelezés).

(4) Segélykérő levelezés az a levelezés, amelyet az emberi életnek a tengeren vagy a levegőben való védelme érdekében folytatnak. Az ilyen levelezés sorrendben minden más levelezést megelőz.

(5) Segélykérő levelezést bárki kezdeményezhet, feltéve hogy a levelezés szükségességét a körülmények igazolják.

(6) A nemzetközi forgalomban állami levelezést jelenthetnek be:

a) a Magyar Köztársaság elnöke, az Országgyűlés elnöke,[20]

b) a Kormány elnöke, elnökhelyettese vagy valamelyik miniszter,[21]

c) a vezérkar főnöke,

d) külföldi állam diplomáciai képviselője vagy konzulja.

(7) Állami levelezésként a posta csak azt a levelezést kezeli, amelyet az arra jogosított "állami" megjelöléssel jelentett be.

(8) Az állami levelezésnek a posta csak akkor biztosít elsőbbséget, ha a hívó az elsőbbséggel való kapcsolást külön kérte.

(9) Szolgálati levelezés az a levelezés, amelyet a nemzetközi távgépíró- (telex) vagy távírószolgálat működésével kapcsolatban folytatnak.

(10) Az európai díjrendszerű forgalomban szolgálati levelezés az a levelezés is, amelyet a nemzetközi távbeszélőszolgálat működésével kapcsolatban folytatnak.

(11) Szolgálati levelezést csak a Postavezérigazgatóság, valamint a Postavezérigazgatóság által erre felhatalmazott személyek folytatnak.

(12) Közönséges (magán) levelezés az a levelezés, amely nem segélykérő, állami vagy szolgálati levelezés és amelyre nézve nincs külön rendelkezés.

Levelezések sorrendje

21. § A nemzetközi levelezéseket a posta a következő sorrendben kapcsolja:

a) segélykérő levelezés,

b) a teljesen megszakadt nemzetközi távközlési vonalak helyreállítása céljából kezdeményezett szolgálati levelezés,

c) állami levelezés, ha elsőbbségét külön kérték,

d) állami levelezés, amelynek elsőbbségét nem kérték, közönséges (magán) levelezés és a b) pontban nem említett egyéb szolgálati levelezés.

Bérelt levelezés

22. § (1) Bérelt levelezés az a levelezés, amelyet az előfizető megállapodásszerűen, naponként rendszeresen ugyanabban az előre meghatározott időpontban, ugyanazzal az időtartammal, ugyanazzal az állomással folytat.

(2) Bérelt levelezést csak a nemzetközi forgalomban lehet folytatni.

(3) A bérelt levelezés kizárólag a megállapodásban megjelölt állomások előfizetőinek saját ügyeire vonatkozhat.

(4) A bérletre vonatkozó kívánságot írásban kell bejelenteni, megjelölve a hívott állomást, a bérlet időtartamát, a beszélgetés kívánt időpontját és tartamát. A posta a bejelentés alapján a kapcsolás időpontjára nézve az előfizetővel megállapodik.

(5) A bérletet legalább egy teljes hónapra, vagy pedig hét egymást követő napból álló egy vagy több oszthatatlan időszakra lehet kötni. A bérlet hatálya bármely időpontban kezdődhet, azonban havi bérlet esetében kezdőnapként csak a hónap első napja tekinthető. Ennél a napnál korábban megkezdett szolgáltatás díját a posta az első havi díjhoz számítja hozzá.

(6) A havi bérlet hónapról hónapra tovább folytatódik, hacsak a bérlő vagy a posta legalább 8 nappal a tárgyhó vége előtt a bérletet fel nem mondja. Az egy hétre vagy ennek többszörösére kötött bérlet csak az eredetileg kikötött időig érvényes, vagyis nem folytatódik tovább.

(7) Ha az érdekelt központok között van szabad áramkör, az összeköttetést a kijelölt időpontban létesítik, hacsak elsőbbségi jogú állami hívás nem vár lebonyolításra. Ellenkező esetben az összeköttetés létesítésére csak a folyamatban levő levelezés befejezése, illetőleg az elsőbbséggel kapcsolt állami levelezés lebonyolítása után kerül sor.

(8) Az összeköttetést a központ a maghatározott időtartam letelte előtt bontja, ha a hívó vagy a hívott a levelezés befejezését jelentő jelzést ad. Ha a bérleti időtartam végéig a hívó vagy a hívott még nem adta a levelezés befejezését jelentő jelzést, a kezelő az időtartam lejártára figyelmezteti a hívót és utána bontja az összeköttetést, hacsak a hívó nem közli, hogy a levelezést folytatni kívánja és a levelezés folytatása a forgalom lebonyolítását nem akadályozza.

(9) Ha a bérelt levelezés a távgépíró (telex) szolgálaton múló okból nem jött létre, vagy nem tartott a kikötött időtartamig, a posta lehetőleg még ugyanazon díjazási időszakban olyan levelezéssel pótolja, illetőleg egyenlíti ki, amelynek időtartama megfelel a fel nem használt időnek. Nem lehet sem pótlást, sem kiegyenlítést adni akkor, ha a levelezés a felek hibájából nem jött létre vagy a felek hibája miatt nem tartott a kikötött időtartamig. Ha a bérelt levelezés a kikötött időpontban a távgépíró (telex) szolgálaton múló ok miatt nem került sorra, a hívó az aznapi levelezésről lemondhat. Ilyen esetben a kikötött időtartamra esedékes díjat nem számíthatják fel.

Tudakozódás

23. § (1) Az előfizető a belföldi forgalomban központjától felvilágosítást kérhet arra nézve, hogy:

a) valaki előfizető-e és ha igen, mi az állomásának kapcsolási száma és automatikus névadója,

b) egy kapcsolási számmal megjelölt állomásnak ki az előfizetője és ennek mi a pontos címe.

(2) A nemzetközi forgalomban az előfizető felvilágosítást kérhet arra nézve, hogy:

a) egy, névvel megnevezett és az azonosításhoz szükséges egyéb adatokkal (pl. teljes cím) megjelölt természetes vagy jogi személy előfizető-e és ha igen, mi az állomásának száma és mi a névadója.

b) kapcsolási számmal (és esetleg névadóval is) megjelölt állomásnak ki az előfizetője.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tudakozódásért, a létesített kapcsolás díján felül külön díjat nem kell fizetni. A nemzetközi forgalomban váltott tudakozódás díja a tudakozódás továbbításának időpontjában folytatott levelezés egypercnyi díjával azonos, ha nemzetközi áramkört kell igénybe venni. A tudakozódás díjtalan, ha az előfizető ahhoz, akire a tudakozódás vonatkozik, egyidejűleg levelezést is jelent be.

(4) Ha a kérdezett állomás titkos, tudakozódásra a posta felvilágosítást nem ad.

A bejelentések módosítása

24. § (1) A nemzetközi forgalomban a hívó, a bejelentés érvényességi idején (25. §) belül mindaddig, míg a központ a levelezés kapcsolását vele nem közli:

a) törölheti az előjegyzést,

b) meghatározhatja azt az időpontot, amely után az előjegyzést törölni kell,

c) a rendeltetési ország területén belül megváltoztathatja a hívott állomás számát.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a hívónak, a díjszabásban megállapított törlési díjat kell fizetnie, míg a c) pont esetében a módosítás díjtalan.

A bejelentések érvényessége

25. § A nemzetközi forgalomban az előjegyzett, de sorra nem került levelezés érvényessége megszűnik:

a) az aznapi szolgálat befejeztével azoknál a központoknál, amelyek nem tartanak folytonos szolgálatot,

b) éjfélkor, ha az érdekelt központok folytonos szolgálatot tartanak és a levelezést ugyanaznap még 22 óra előtt jelentették be,

c) másnap reggel 8 órakor, ha a bejelentés előző nap 22 óra után történt.

A hívások időtartamának korlátozása

26. § (1) A belföldi forgalomban létesített összeköttetés (levelezés) időtartama nincs korlátozva.

(2) A nemzetközi forgalomban a közönséges (magán) levelezés időtartama általában nincs korlátozva. Az érdekelt igazgatások azonban torlódás esetében megállapodhatnak abban, hogy egyes viszonylatokban a levelezések időtartamát tizenkét percre korlátozzák.

(3) Az állami levelezés időtartamát általában nem lehet korlátozni. Az átmenő igazgatások azonban az állami levelezés időtartamát üzemzavar vagy torlódás esetében tizenkét percre korlátozhatják, ha a hívás valamelyik központjukon keresztül létesül.

(4) Ha a levelezés időtartamát korlátozzák, erről a hívót a kapcsolás létesítésekor tájékoztatják.

(5) A posta további távgépíró készülék felszerelésére szólíthatja fel azt az előfizetőt, aki olyan nagy nemzetközi forgalmat bonyolít le, hogy, hogy a külföldről érkező hívások zavartalan lebonyolítása nem lehetséges. Ha az előfizető a felszólításnak nem tesz eleget, a posta olyan korlátozásokat léptet életbe, amellyel biztosítani tudja a mindkét irányú (külföldre irányuló, illetőleg külföldről érkező) hívások késedelem nélküli kapcsolását.

(6) Ha az előfizető a posta felszólítására új készülék(ek)et szereltet fel, a második készülék után a készülék karbantartási díj 80 százalékát, a harmadik készülék után a készülék karbantartási díj 40 százalékát kell fizetnie.

IV. RÉSZ

DÍJSZABÁSI RENDELKEZÉSEK

A berendezések használati díja

27. § (1) Az előfizetői távgépíró (telex) berendezések használatáért járó havi díjak (használati díjak) a következők:

a) alapdíj,

b) a készülék bérleti díja,

c) a készülék karbantartási díja,

d) önműködő gépadó-készülék bérleti díja,

e) önműködő gépadó-készülék karbantartási díja,

f) lyukasztó készülék bérleti díja,

g) lyukasztó készülék karbantartási díja,

h) vonalfenntartási díj.

(2) A közhasználatú hálózatba bekapcsolt előfizetői távgépíró (telex) berendezéséért havonként a díjszabásban megállapított alapdíjat kell az előfizetőnek fizetnie.

(2/a)Ha az előfizető berendezésének használatát a Postavezérigazgatóság más szervnek (szerveknek) a 12. § (1/a) bekezdésben foglaltak alapján engedélyezte, a (2) bekezdésben megállapított alapdíjon felül minden használó után az alapdíj kétszeresét kell az előfizetőnek megfizetnie.[22]

(3) Ha a távgépíró készüléket, az önműködő gépadó készüléket, illetőleg a lyukasztó készüléket a posta bocsátotta az előfizető rendelkezésére, az előfizetőnek havonként a díjszabásban megállapított bérleti díjat kell fizetnie.

(4) A távgépíró készülék és a mellékberendezések karbantartásáért a díjszabásban megállapított díjat kell fizetni.

(5) A vonalfenntartási díj az előfizető állomásától a központig terjedő tényleges vonalhossz minden megkezdett 100 métere után esedékes. A központot magában foglaló helység belterületén levő vonalért a posta vonalfenntartási díjat nem számít fel. A vonalfenntartási díjat a díjszabás tartalmazza.

(6) Az előfizetőnek távgépíró (telex) berendezéséhez felszerelt jelzőkészülék után a díjszabásban megállapított havi használati díjat kell fizetnie.

(7) A közvetlen összeköttetésért havonként a díjszabásban közzétett díjat kell fizetni.

(8) A használati díjak az állomás üzembe helyezését követő naptól esedékesek. A hónap közben bekapcsolt állomásért - a jelzőkészülék kivételével - az első hónapban annyi napra kell díjat fizetni, ahány nap az esedékességi naptól a hónap végéig még hátra van. Az egy napra eső díj a havi díj harmincad része. A hónap 1. napjától 15. napjáig üzembe helyezett jelzőkészülékért a díj a hónap első napjától, a hónap későbbi napjain üzembe helyezettért a következő hónaptól kezdve jár díj.

(8/a) Az előfizető a távgépíró (telex) szolgáltatásokért a Szabályzatban, illetőleg a Díjszabásban közzétett díjaknál magasabb díjakat nem követelhet berendezésének használójától.[23]

A levelezések díja

28. § (1) A postaszolgálati levelezéseken kívül a belföldi forgalomban minden más levelezés díjköteles. A levelezések díját a díjszabás állapítja meg.

(2) A belföldi távolsági levelezés díja a hívó előfizető központja és a hívott előfizető központja között légvonalban mért távolság figyelembevételével megállapított díjövek szerint történik. A belföldi távolsági levelezések díja az erősforgalmú (8-19 óra között) és a gyengeforgalmú (19-8 óra között) órákban különböző.

(3) A nemzetközi levelezések díjai államonként a díjszabásban vannak tételesen felsorolva.

(4) A belföldi forgalomban a levelezések díjköteles időtartamának megállapítása automatikus számlálóberendezéssel történik. A díjköteles időtartam a tárcsázás befejezése után 15 másodperc elteltével kezdődik és a levelezés bontásáig (jelentés időpontjáig) tart. A tárcsázás befejezése után az előfizetőnek 15 másodperc idő áll rendelkezésére, hogy a hívott előfizető névadójának kioldása útján a kapcsolás helyességéről meggyőződjék. Ha az előfizető a tárcsázás befejezése után 15 másodpercen belül bont, a számlálóberendezés nem indul meg. Kézikapcsolású központoknál az első három percet meghaladó időtartamért a díj percenként jár.

(5) A nemzetközi forgalomban a díjköteles időtartam akkor kezdődik, amikor az összeköttetést a hívó és a hívott előfizető között létesítették és addig tart, míg a hívó vagy a hívott előfizető a levelezés befejezését kéri.

(6) A díjegység mind a belföldi, mind a nemzetközi forgalomban a háromperces levelezés díja. A három percnél rövidebb időtartamú levelezés díját három percnek számítják.

(7) A nemzetközi forgalomban, ha a levelezés három percnél tovább tart, az első három percet meghaladó időtartamért a díj percenként jár. A perc töredéke egy percnek számít.

(8) A nemzetközi forgalomban, ha a levelezés folyamán vezetékzavar vagy más, a távgépíró (telex) szolgálat hibájából levelezési nehézségek támadnak, a díjköteles időtartamot a kielégítően lebonyolított levelezésnek megfelelő időtartamra csökkentik. Ha a kielégítően lebonyolított levelezés időtartama a három percet sem éri el, a levelezésért nem jár díj.

(9) A hívó a (8) bekezdés rendelkezésének alkalmazását csak abban az esetben igényelheti, ha az érdekelt központot a nehézségről értesítette. Ezért, ha az előfizető levelezési nehézséget észlel , köteles az összeköttetés bontását jelezni és a hibát a központtal közölni. Ha a bejelentést elmulasztják, a posta csak abban az esetben alkalmazza a (8) bekezdés rendelkezését, ha a hibát utólag is kétségkívül meg lehet állapítani.

(10) Ha a díjak mérséklését a levelezési nehézségek miatt kérik, a posta szükség esetében kívánhatja az adott és vett szöveg másolatának bemutatását.

(11) A bérelt levelezés díja általában az ugyanolyan időtartamú levelezés díjával egyenlő. Az érdekelt igazgatások a bérelt levelezés díját ettől eltérően is megállapíthatják.

(12) A havi bérlet díját 30 napos alapon számítják. A díj, ha a bérlő a bérletet a hét egy meghatározott napján nem veszi igénybe, 25 napra esedékes. A bérlet díja 25 napra esedékes abban az esetben is, ha az előfizető minden héten egynél több napra veszi igénybe a bérletet.

(13) Hét egymást követő napból álló egy vagy több időszakra kötött bérlet díját hét nap alapulvételével számítják ki abban az esetben is, ha a bérletet a hét valamelyik napján nem kívánják igénybe venni.

A díjak beszedése

29. § (1) Az előfizetői állomások használatáért járó használati díjak [27. § (1) bek.] havonként előre, a levelezések, valamint az egyéb szolgáltatások díja havonként utólag esedékes.

(1/a) A posta az (1) bekezdésben meghatározott díjakat abban az esetben is az előfizetőnek számítja fel, ha az előfizető a távgépíró (telex) berendezését engedély alapján más szerv is használja.[24]

(2) A posta a távgépíró (telex) szolgáltatásokról az előfizetőnek számlát küld.

(3) A számla összegét a hónap 10. napjáig kell kiegyenlíteni. Ha a határnap munkaszüneti napra esik, a fizetés határnapja a következő munkanap.

(4) A számla kiegyenlítésének határnapja abban az esetben is a hónap 10. napja, ha a számla ellen az előfizető kifogást emelt.

(5) Ha az előfizetőnek a Magyar Nemzeti Banknál számlája van, vagy más pénzintézetnél van ugyan számlája, de a Magyar Nemzeti Bank beszedési megbízási rendszerébe tartozik, az esedékes díjakat a posta beszedési megbízással (inkasszó útján) érvényesíti.

Díjvisszatérítés. Törlési díj

30. § (1) Ha az előfizető az állomást a távgépíró (telex) szolgálat felfüggesztése vagy üzemzavar miatt megszakítás nélkül 15 napnál hosszabb ideig nem használhatta, a posta a használati díjat az üzemzavar teljes időtartamára jóváírja.

(2) A közvetlen összeköttetés üzemzavara esetében a posta az üzemzavar minden egyes napja után az egyhavi díj egyhuszonötöd részét téríti vissza. A díjtérítés végösszege 1-1 hónapban nem lehet több a befizetett havi díj összegénél. Az üzemzavar tartamának megállapításánál a napnak 9 órától 16 óráig tartó időszaka egész napnak számít.

(3) A nemzetközi forgalomban, ha a levelezés bármely oknál fogva nem jött létre, s ezért a bejelentést törlik, a levelezés díját vagy egyáltalában nem, vagy csak részben számítják fel.

(4) Semmiféle díjat nem számít fel a posta:

a) ha az összeköttetés a távgépíró (telex) szolgálat hibájából nem jött létre,

b) ha az összeköttetés létesítésekor a távgépíró (telex) szolgálat hibájából levelezési nehézségek jelentkeztek és az összeköttetés időtartama a három percet nem érte el,

c) ha a kielégítő levelezés időtartama a három percet nem érte el [28. § (8) bek.],

d) ha a levelezés bejelentésének érvényességi ideje lejárt, mielőtt a bejelentés adatait a hívott központhoz továbbították.

(5) A levelezés teljes díja helyett egypercnyi díjat kell fizetni:

a) ha a levelezés megkezdésére való felhíváskor a hívó előfizető nem jelentkezik,

b) ha a hívó téves számmal jelentette be a levelezést és a tévedést a levelezés megkezdésére való felhívás után állapítja meg, de ugyanabba az országba szóló másik bejelentéssel azonnal helyettesíti.

(6) A téves bejelentésért abban a díjazási időben váltott levelezés egy percnyi díj ajár, amelyben a téves bejelentést továbbították; ha azonban a helyettesítés elmarad, a hívó az összeköttetés időtartamára a levelezés díját - legalább három percet - köteles megfizetni.

Elveszett számla pótlása

31. § Elveszett számla pótlásáért vagy számlamásolat kiállításáért a díjszabásban megállapított kiállítási díj, ezenfelül a nemzetközi levelezések, továbbá a táviratok díjáról összeállított részletezés minden megkezdett húsz tételéért a díjszabásban megállapított részletezési díj jár.

V. RÉSZ

TÁVIRATOK FELADÁSA, KÉZBESÍTÉSE[25]

Táviratok feladása

32. § (1) Az előfizetői távgépíró (telex) berendezését külön engedély nélkül táviratának feladására is használhatja.

(2) A távirat feladása, illetőleg felvétele a távgépíró (telex) központ felvevő munkahelyén történik.

(3) A felvevő munkahely felhívása a névsorban közzétett módon történik. Az összeköttetés létrejötte után az előfizető kioldja saját névadóját, majd a táviratot a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével leadja.

(4) A távirat részeit a felvevő munkahely és a saját névadó kioldása után a következő sorrendben kell továbbítani.:

a) ha a távirat kezelésére nézve különszolgálatot kíván kikötni, a különszolgálat jelzését [34. § (9) bek.],

b) a távirat címét [34. § (10) bek.],

c) a távirat szövegét [34. § (10) bek.],

d) a távirat aláírását [34. § (12) bek.].

(5) A távirat aláírása, aláírás hiányában a szöveg után az előfizetőnek a saját és a vevő munkahely névadóját ki kell oldania.

(5/a) Ha a táviratot nem az előfizető, hanem az engedély alapján a berendezést használó más szerv adja fel, a névadók kioldása után ezt a körülményt "Feladó..." szavakkal jelezni kell. Ilyen közlés hiányában a posta a távirat feladójának minden esetben az előfizetőt tekinti.[26]

(6) A távirat továbbítása során a különszolgálat jelzését a címtől, a címet a szövegtől, a szöveget az aláírástól kettős kötőjellel (=) kell elválasztani, a távirat végén pedig a befejezés jelenként a keresztjelet (+) kell továbbítani.

(7) Ha az előfizető egyidőben több táviratot ad fel, saját névadóját minden távirat előtt ki kell oldania.

(8) A távirat leadása után az előfizető a pontos továbbítás biztosítása céljából a távirat egyes szavait vagy számait (számcsoportjait) megismételheti. Az előfizető a távirat bármely szavát (számát) megismételheti, célszerű azonban, ha az előfizető minden esetben megismétli:

a) a külszolgálat jelzését,

b) a címben, szövegben és aláírásban előforduló minden számot, számcsoportot, számokból és betűkből képzett csoportot.

(9) Az ismétlést a keresztjel után adott "coll" betűkkel kell jelezni. A "coll" betűk után következnek a megismételt szavak (számok).

(10) Ha a feladó táviratát "összeolvasandó" kikötéssel kívánja feladni, a táviratot teljes egészében meg kell ismételnie.

(11) A táviratok biztonságos továbbítása érdekében az előfizető a táviratokat emelkedő sorszámmal láthatja el. Ha az előfizető a táviratot sorszámmal látta el, a sorszámot a saját névadójának kioldása után kell közvetlenül adnia. Az így adott sorszám a távirat egy részébe sem számít bele és így nem díjazzák és nem is továbbítják.

(12) A feladott táviratok átvételét a posta elismeri (nyugtázza). A nyugtázás a feladott táviratok darabszámának közléséből áll. Addig, amíg a felvevő munkahely a táviratok átvételét nem ismerte el, a táviratokat feladottaknak nem lehet tekinteni.

(13) A távgépíró (telex) állomáson feladott táviratok díját a Távírószabályzat és a Távíródíjszabás rendelkezéseinek figyelembevételével a táviratot felvevő postahivatal állapítja meg és a táviratok díjait az egyéb díjakkal együtt utólag szedi be.[27][28][29]

(14) A távgépíró (telex) állomáson feladott táviratért a posta a távirat díján felül a Távíródíjszabásban megállapított közvetítési díjat is felszámítja.

(15) A távgépíró (telex) állomáson feladott távirat felvevő hivatalként a posta annak a hivatalnak a nevét tünteti fel, ahol a táviratot felveszik, díjazás szempontjából felvevő hivatalnak azt a helyiséget tekinti, ahol az előfizető állomás fel van szerelve.

A táviratok kézbesítése

33. § (1) A távgépíró (telex) előfizetők címére szóló táviratokat a posta az előfizető távgépíró (telex) berendezésén kézbesíti, ha a távirat címe előtt TLX... különszolgálat kikötés szerepel. Ilyen kikötés nélkül érkező táviratoknak a távgépíró (telex) állomáson való kézbesítését a posta nem biztosítja.

(1/a) Valamely előfizető távgépíró (telex) berendezését engedély alapján használó szerv címére érkező táviratot a posta akkor kézbesíti az előfizető távgépíró (telex) berendezésén, ha a távirat címe előtt TLX... kikötés szerepel.

(2) A posta az előfizető dolgozója címére szóló táviratokat is az előfizető állomásán kézbesíti, ha a dolgozó címére szóló táviratot TLX... különszolgálati kikötéssel adták fel.

(3) Válaszfizetéssel feladott táviratot, dísztáviratlapon kézbesítendő táviratot, saját kezébe kézbesítendő táviratot, valamint utalványtáviratot a posta még abban az esetben sem kézbesíti a címzett távgépíró (telex) állomásán, ha a táviratot TLX... különszolgálat kikötéssel adták fel.

(4) A posta a táviratokat az előfizető távgépíró (telex) állomásán az előfizető által közölt időpontig kézbesíti; azon túl a táviratok kézbesítése a Távírószabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével táviratkézbesítővel történik.

(5) Az előfizető kérheti, hogy az általa közölt időpont után érkező táviratokat a posta ne kézbesítse táviratkézbesítővel, hanem gyűjtse és egy meghatározott időpont után a távgépíró (telex) állomáson kézbesítse.

(6) Ha az előfizető nem kívánja a címére szóló táviratoknak a távgépíró (telex) állomás útján való kézbesítését, ezt írásban annál a központnál kell bejelentenie, ahová állomása be van kapcsolva.

(7) Az (5) és a (6) bekezdésben említett kérelemért díjat nem kell fizetni.

(8) Az előfizető a távgépíró (telex) állomáson kézbesített táviratok átvételét a darabszám megjelölésével köteles elismerni. Pl. "Vettem 4 db-ot".

(9) A távirat kézbesítése időpontjának a posta azt az időpontot tekinti, amikor a táviratot az előfizető távgépíró (telex) állomásán továbbították.

A táviratok szerkesztése

34. § (1) Az előfizető a távgépíró (telex) állomás útján feladott táviratok szerkesztésére nézve az e Szabályzat rendelkezésein kívül köteles a közlekedés- és postaügyi miniszter 6/1968. (VI. 4.) KPM rendelet ével közzétett Távírószabályzat rendelkezéseit figyelembe venni.

(2) A Távírószabályzat szerint a feladó a következő írásjegyekkel írhatja meg táviratát:[30]

Betűk: a, á, ä, ă, b, c, d, e, é, f, g, h, i, j, k, l, m, n, ň, o, ö, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z.

Számjegyek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 0.

Jelek: Pont (.), vessző (,), kettőspont vagy osztási jel (:), kérdőjel (?), hiányjel vagy percjel ('), másodpercjel ( ), kötőjel, gondolatjel vagy kivonásjel (-), zárójel (()), törtjel vagy osztásjel (/), idézőjel (""), összeadási jel (+), szorzási jel (x). Az összeadási jelet csak csoportokban lehet használni, különálló jelként a táviratban alkalmazni nem lehet.

(3) A távgépíró készüléken nem szereplő betűket a következő alakban kell továbbítani: á=aa, ă=aa, ä=ae, é=ee, ň=n, ö=oe, ü=ue.

(4) Római számot arab számmal kell továbbítani, tehát azokat a római számnak megfelelő betűvel helyettesíteni (pl. V. helyett v) nem szabad. Ha az előfizető a címzett figyelmét fel akarja hívni arra, hogy római számról van szó, az arab számmal továbbított szám elé "római" vagy idegen nyelven ennek megfelelő szót kell továbbítania.

(5) A szorzási jelet "x" betűvel kell továbbítani. Az idézőjelet úgy kell továbbítani, hogy a hiányjelet az idézőjelbe tett szövegrész elején és végén az előfizető kétszer megismétli.

(5/a) A percjel továbbítása a hiányjel, a másodpercjel továbbítása a hiányjel kétszeri adásával történik.

(6) Az előfizető a feladni kívánt táviratban csak a (2) bekezdésben felsorolt jeleket alkalmazhatja. Egyéb jeleket közértelmű nyelven vagy más módon körülírva kell helyettesíteni. (Pl. 2 + 6 = 8 helyett 2 + 6 egyenlő 8; áru + csomagolás helyett áru plusz csomagolás).

(7) A vegyes törteket úgy kell továbbítani, hogy az előfizető az egész szám és törtszám között kötőjelet továbbít. (Pl. 1 1/2 továbbítási alakja: 1-1/2).

(8) A % (százalék) és az ‰ (ezrelék) jeleket 0/0, illetőleg 0/00 módon kell továbbítani. A százalék (ezrelék) jelet a hozzá tartozó egész vagy törtszámmal kötőjellel kell összekapcsolni. Pl. 4 % továbbítási módja 4-0/0.

(9) Ha a feladónak távirata kezelésére nézve külön kívánságai vannak (különszolgálat), a Távírószabályzatban meghatározott módon kell a cím előtt feltüntetni. Ha az előfizető a szabályos jelzést nem ismeri, a távirat végén adott jegyzetben is kifejezheti kívánságát; ilyen esetben a megfelelő jelzést a posta tünteti fel. Pl. "távirati kézbesítési értesítést kérek" vagy : "15 szó válaszdíjat fizetek".

(10) A címet a feladó szabadon szerkesztheti, ügyelni kell azonban arra, hogy a címzett lakóhelye a cím utolsó szavaként kerüljön továbbításra. A címzett lakóhelyét nem követheti más, csak az ország neve, vagy más területi megjelölés.

(11) A szöveget a feladó a Táviratszabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével szerkesztheti.

(12) Az aláírás általában nem kötelező. A távirat végén kioldott automatikus névadó nem tekinthető aláírásnak; ha a feladó a táviratban aláírást alkalmaz, a szöveg végén aláírását külön továbbítani kell.

(13) Ha az előfizető a feladni kívánt távirat továbbítása során hibázott, hibajelként az "e" betűt és a jelközt kell kétszer felváltva adnia, majd a hibásan továbbított szó (szám) előtti utolsó jól adott szót (számot) megismételve kell a távirat adását folytatni.

(14) Azokért a hibákért, amelyek abból származhatnak, hogy az előfizető táviratának feladásakor nem ebben a Szabályzatban, illetőleg a Távírószabályzatban foglaltak szerint járt el, a posta nem felel.

VI. RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK[31]

35. § A belföldi táviratok legmagasabb díjáról szóló 4/1993. (I. 30.) KHVM rendeletet kell alkalmazni a táviratok díjára, pótdíjára, a díj kiszámításának módjára és a táviratok kézbesítésének feltételeire.[32]

Díjfizetési kötelesség

36. § (1) A díjszabásban megállapított díjak megfizetéséért az előfizető felelős.

(1/a) Az előfizető azoknak a díjaknak a megfizetéséért is felelős, amelyek a berendezésnek a Szabályzat 12. §-ának (1/a) bekezdése alapján történő más szerv használatából származnak.[33][34]

(2) Ha az előfizető a berendezését felmondás nélkül elhagyja, vagy a posta előzetes engedélye nélkül másnak adja át, a díjakért az előfizető, a postai berendezésekért az előfizető és a berendezés használója egyetemlegesen felelős.

(3) A posta a fel nem számított vagy tévedésből be nem szedett díjakat az esedékesség napjától számított egy éven belül követelheti.

(4) A posta a tévesen felszámított és beszedett díjakat az esedékesség napjától számított egy éven belül az (5)-(6) bekezdésben foglaltak szerint téríti vissza.

(5) A posta a tévesen beszedett távgépíró (telex) díjakat a tévedés megállapítása után, az összeg nagyságától függetlenül, hivatalból, vagyis külön kérelem nélkül, az előfizető javára írja.

(6) Az előfizetői távgépíró (telex) állomáson feladott táviratok díjának visszatérítésére nézve a Távírószabályzat rendelkezései az irányadók.

Adatszolgáltatás. Az okiratok őrzése

37. § (1) A posta a távgépíró (telex) titok védelmét biztosítja. A postaalkalmazottak a jogosítottakon kívül senkivel sem közölhetik a levelezések esetleg megtudott tartalmát, valamint azt, hogy ki, mikor és kivel levelezett.

(2) A távgépíró (telex) előfizetők az általuk bejelentett vagy hozzájuk irányuló nemzetközi levelezésekről, továbbá a táviratokról a díjszabásban megállapított díjért felvilágosítást kaphatnak mindaddig, amíg a kezelési okiratok rendelkezésre állnak. A kérelmet akár szóban, akár illetékmentes írásbeli beadványban elő lehet adni.

(3) A távgépíró (telex) állomáson feladott táviratokra vonatkozó adatszolgáltatásra nézve a Távírószabályzat rendelkezései az irányadók.

(4) A posta a törvényben megszabott esetekben a bíróságnak vagy más hatóságnak büntető eljárás céljára a levelezésekről kért adatokat kiszolgáltatja.

(5) Polgári peres ügyben a posta a bíróság megkeresésére a levelezésekről adatokat csak akkor ad, ha vagy a hívó, vagy a hívott perben álló fél. Más esetben a posta csak valamelyik fél beleegyező nyilatkozata alapján szolgáltat adatot.

(6) A posta a levelezésekre vonatkozó kezelési okiratokat egy évig őrzi, azután megsemmisíti.

Hibaelhárítás

38. § (1) Ha az előfizető távgépíró készülékén zavart észlel, a hibát ahhoz a központhoz kell bejelentenie, ahová állomása be van kapcsolva. A hibabejelentés átvételét az érdekelt postai szerv a hibaelőjegyzési szám közlésével ismeri el.

(2) A hiba elhárítása érdekében az előfizető a hibaelhárítást végző postai szerv felkérésére a hibaelhárításban közreműködni köteles.