16/1959. (V. 30.) FM rendelet

a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításának végrehajtásáról

A mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról szóló 1959. évi 24. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnökével, valamint az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben - a következőket rendelem,

(A Tvr. 1. §-ához.)

1. § (1) Az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok, állami erdőgazdaságok, mezőgazdasági termeléssel foglalkozó egyéb állami vállalatok, intézetek, intézmények (a továbbiakban: állami gazdaságok), mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) gazdálkodási területüknek megfelelő kialakítása céljából önkéntes megállapodás alapján elcserélhetik a kezelésükben, illetőleg használatukban levő mezőgazdasági ingatlanokat községi (városi, városi kerületi; a továbbiakban: községi) tanács végrehajtó bizottsága által bérbeadott, illetőleg kezelt állami tartalékfölddel, állami gazdaság kezelésében levő vagy termelőszövetkezet által használt állami földdel, termelőszövetkezeti tagok vagy egyénileg gazdálkodók tulajdonát képező ingatlannal.

(2) Állami gazdaság, illetőleg termelőszövetkezet az egyénileg gazdálkodótól haszonbérelt ingatlant csak a haszonbérbeadó (haszonélvező) hozzájárulásával cserélheti el. Haszonbérbeadás útján hasznosított állami tartalékföldet csak a haszonbérlő hozzájárulásával lehet elcserélni.

(3) A földcserére vonatkozó megállapodás érvényességéhez állami gazdaság esetében a közvetlen felügyeletet gyakorló szerv (termelési igazgatóság) vezetőjének, termelőszövetkezet esetében a termelőszövetkezet közgyűlésének, községi tanács kezeléseben levő, illetőleg haszonbérbeadott állami tartalékföld esetében a községi tanács végrehajtó bizottságának előzetes hozzájárulása szükséges,

2. § (1) Egyénileg gazdálkodó a Tvr. és a jelen rendelet alapján csak olyan ingatlanát cserélheti el, amely tulajdonában áll és nincs állami gazdaság, termelőszövetkezet, termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás vagy szakszövetkezet használatában.

(2) A földcserét nem akadályozza az egyéni tulajdonban levő ingatlanon fennálló elidegenítési és terhelési tilalom, tartási és életjáradéki kötelezettség, jelzálogjog, haszonélvezeti jog vagy egyéni gazdálkodónak szerződésen alapuló haszonbérleti joga. Ezek a jogok és terhek változatlanul a csere-ingatlanra szállnak át.

(3) Az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlant kicserélni csak abban az esetben lehet, ha a megosztáshoz a tulajdonostársak hozzájárultak.

3. § (1) Az önkéntes földcseréket a cserében érdekelt felek kezdeményezhetik és hatósági közreműködésre (a megállapodás jóváhagyása, műszaki meg-osztás stb.) csak a megegyezés után kerülhet sor,

(2) Földcseréről szóló megállapodást az év bár-mely időszakában lehet kötni. Az elcserélt ingat-lanok birtokbaadását az érdekeltek megegyezése szerint kell végrehajtani.

(3) A földcseréről szóló megállapodást írásba keli foglalni és annyi példányban kell elkészíteni, hogy abból a cserében érdekeltek, továbbá a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály), a területileg illetékes járásbíróság mint telekkönyvi hatóság (a továbbiakban: telekkönyvi hatóság) és az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei földmérési és földnyilvántartási felügyelősége (továbbiakban: ÁFTH megyei felügyelősége) egy-egy példányt kapjon.

(4) A megállapodásnak tartalmaznia kell a cserében érdekelt felek nevét, annak a dűlőnek meg-nevezését, ahol az ingatlan fekszik, a cserébe adott és cserébe kapott ingatlan telekkönyvi betét-számát (telekjegyzőkönyv számát), helyrajzi számát, területét, művelési ágát, kataszteri tiszta jövedelmét, az átadás-átvétel időpontját és a mezei leltár értékkülönbözetének megtérítésére vonatkozó kikötéseket. A megállapodást a cserében érdekelt állami gazdaság igazgatója, a termelőszövetkezet elnöke, az ingatlannak egyénileg gazdálkodó tulajdonosa és állami tartalékföld esetében a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke írja alá.

4. § (1) A földcseréről szóló megállapodás jóváhagyása a járási mezőgazdasági osztály hatáskörébe tartozik. A jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a megállapodás valamennyi példányát, a cserében érdekelt állami gazdaság közvetlen felügyeleti szerve vezetőjének hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatát, illetőleg a termelőszövetkezet köz-gyűlésének a földcserére vonatkozó határozatát [1. § (3) bekezdés], továbbá az ingatlan tulajdonjogának igazolására szolgáló telekkönyvi szemlét, vagy egyéb iratot.

(2) A járási mezőgazdasági osztály a megállapodás jóváhagyása előtt köteles megvizsgálni, hogy a csere feltételei (1. és 2. §) fennállanak-e, továbbá, hogy a cserét a termelőszövetkezet gazdálkodásának érdeke indokolja-e. Nem lehet jóváhagyni a megállapodást, ha azt cserére nem jogosult személy kötötte, vagy ha a csere folytán a termelőszövetkezet gazdaságilag hátrányos helyzetbe kerülne.

(3) A járási mezőgazdasági osztály a földcserére vonatkozó megállapodást 30 napon belül köteles felülvizsgálni és a megállapodás valamennyi példányát jóváhagyó, illetőleg a jóváhagyást megtagadó záradékkal ellátni.

(4) Az elcserélt ingatlanokat csak a járási mezőgazdasági osztály jóváhagyása után lehet birtokba venni.

5. § Az önkéntes földcserékkel kapcsolatos műszaki és földnyilvántartási munkák hatósági feladatként való ellátása az ÁFTH megyei felügyelőségének hatáskörébe tartozik. A földcseréhez szükséges műszaki munkarészeket a megállapodást követően el kell készíteni.

6. § (1) A járási mezőgazdasági osztály által jóváhagyó záradékkal ellátott megállapodás telekkönyvezésre és a földnyilvántartásokon való keresztül-vezetésre alkalmas okirat.

(2) A földcsere következtében beállott tulajdonváltozásokat a 103/1955. (I. K. 5.) IM utasítás szerint kell keresztülvezetni,

(A Tvr. 2. §-ához.)

7. § A jelen rendelet végrehajtása során a község határán és külterületén a 14/1955. (III. 3.) MT rendeletben meghatározott területet kell érteni. A földrendezést csak a község határán belül lehet végrehajtani.

(A Tvr. 3. §-ához.)

8. § (1) A földrendezés engedélyezése és végrehajtása szempontjából mezőgazdasági ingatlannak kell tekinteni minden olyan ingatlant, amelyet a földnyilvántartás szántó, kert, gyümölcsös, rét, szőlő, legelő, vagy nádas megjelöléssel tüntet fel. Erdőgazdasági ingatlan az erdő, valamint az újból erdősítésre kerülő vágásterület. Ha a művelési ágban változás következett be és a tényleges művelési ág eltér a nyilvántartott állapottól, a helyszínen történt felülvizsgálat alapján a tényleges művelési ágat kell figyelembe venni.

(2) A földrendezés területi feltételeinek megállapításánál a község külterületén levő valamennyi mezőgazdasági ingatlant a tényleges használat szerint kell számításba venni. Számításon kívül kell hagyni az egy kat. holdnál kisebb mezőgazdasági ingatlannal rendelkező egyénileg gazdálkodók területét és a legelő művelési ágú ingatlanokat, továbbá más községben lakó ingatlantulajdonosoknak a község határában összefüggő tömbben elhelyezkedő földterületét,

(3) Azokban a községekben, ahol termelőszövetkezet nem működik, földrendezést végrehajtani nem lehet.

(4) A Tvr. és a jelen rendelet alapján egy községben földrendezést csak egyszer lehet végrehajtani függetlenül attól, hogy korábban volt-e a községben tagosítás vagy földrendezés. Ez után az esetleg még szükséges táblakiigazításokat csak önkéntes földcserével lehet végrehajtani,

(A Tvr. 4. §-ához.)

9. § (1) A földrendezés kérelmezésével egyidejűleg gazdasági területük okszerű növelése érdekében az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek az állami tartalékföldek átadását, illetőleg haszonbérbe-adását kérhetik a járási mezőgazdasági osztálytól, Az állami tartalékföldek átadását abban az esetben lehet elrendelni, ha az állami gazdaság vagy termelőszövetkezet kötelezettséget vállal a tartalékföld átvételére és további hasznosítására.

(2) Az igénybejelentés alapján a járási mezőgazdasági osztály határozatot hoz a fennálló kishaszonbérleti szerződés megszüntetésére és a tartalékföld átadására. A határozatot az érdekelteknek, valamint az ÁFTH megyei felügyelőségének meg kell küldeni.

(A Tvr. 5. §-ához.)

10. § (1) Földrendezést a községben földdel rendelkező és a földrendezésben érdekelt bármely állami gazdaság igazgatója, vagy termelőszövetkezet elnöke - a közgyűlés határozata alapján - kérheti;

(2) A földrendezés iránti kérelmet a megyei (fő-városi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: megyei tanács végrehajtó bizottsága) címezve - termelőszövetkezet esetében a közgyűlési határozattal együtt - a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökéhez kell benyújtani.

(3) A községi tanács végrehajtó bizottságának elnök bekéri és a kérelemhez csatolja a községben földdel rendelkező többi állami gazdaság igazgatójának és termelőszövetkezet elnökének a földrendezéssel kapcsolatos írásbeli nyilatkozatát.

(A Tvr. 6. §-ához.)

11. § (1) A földrendezés engedélyezése iránt előterjesztett kérelmet és mellékleteit a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke a járási tanács végrehajtó bizottsága elnökéhez továbbítja. A járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke az engedélyezés feltételeinek fennállását - a kérelemnek a végrehajtó bizottsági ülés napirendjére tűzése előtt - a helyszínen a járási mezőgazdasági osztály kiküldöttje és az ÁFTH megyei felügyelőség körzeti földnyilvántartója útján megvizsgálja. A járási tanács végrehajtó bizottsága a kérelmet és mellékleteit észrevételeivel, továbbá a végrehajtás időszakára vonatkozó javaslattal együtt a megyei tanács végrehajtó bizottságához terjeszti.

(2) A megyei tanács végrehajtó bizottsága az engedélyezésről a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya (továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) vezetője véleményének meghallgatásával határoz.

(A Tvr. 7. §-ához.)

12. § (1) A földrendezést a megyei tanács végrehajtó bizottsága az év folyamán bármikor engedélyezheti, ha annak a Tvr. 3. §-ában meghatározott feltételei megvannak. Az eljárás végrehajtásának időszakát és a földek birtokbavételének időpontját a megyei tanács végrehajtó bizottsága az engedéllyel egyidejűleg állapítja meg arra figyelemmel, hogy az a folyamatos termelésben zavart ne okozzon.

(2) A földrendezés engedélyezéséről és a végrehajtás időszakának megállapításáról szóló határozatot a megyei tanács végrehajtó bizottsága írásban közli valamennyi érdekelt állami gazdaság igazgatójával és termelőszövetkezet elnökével, a községi és járási tanács végrehajtó bizottságának elnökével, az ÁFTH megyei felügyelőségével, a Földművelésügyi Minisztérium földbirtokpolitikai főosztályával és az ÁFTH földnyilvántartási osztályával,

(3) A földrendezés engedélyezését legkésőbb az engedély kiadásának időpontjától számított 15 napon belül a községben szokásos módon közhírré kell tenni,

(A Tvr. 8. §-ához.)

13. § (1) A földrendezés helyi végrehajtó szerve a földrendező bizottság (a továbbiakban: Bizottság), A Bizottság tagjait a földrendezési engedély kiadása után legkésőbb 15 napon belül kell kinevezni.

(2) A Bizottság a 4.000 kat. holdnál kisebb határú községben öt tagból, a 4.000-12.000 kat. hold határú községben hét tagból, a 12.000 kat. holdnál nagyobb határú községben kilenc tagból áll.

(3) A Bizottság elnökét, titkárát és többi tagját a járási tanács végrehajtó bizottsága nevezi ki a község olyan állandó lakosai közül, akik alkalmasak részrehajlás nélkül a feladatok ellátására. A Bizottságba ki lehet nevezni a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökét, végrehajtó bizottsági tagokat, termelőszövetkezeti tagokat, állami gazdaság vagy gépállomás dolgozóit és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot. Ha a községben több termelőszövetkezet működik, termelőszövetkezetenként legfeljebb egy termelőszövetkezeti tagot lehet a Bizottságba kinevezni. A kinevezésre a községi tanács végrehajtó bizottsága tesz javaslatot.

(4) A Bizottság nem közalkalmazott tagjai kinevezésük után a Bizottság működésének megkezdése előtt a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke vagy megbízottja előtt kötelesek esküt tenni.

14. § (1) A Bizottság feladatkörébe tartozik az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók ingatlanainak számbavétele, a tervezett táblák, illetőleg a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek helyének meghatározása, a táblák és a csereföldek birtokbaadása, valamint javaslattétel a mezei leltár szerinti térítések megállapítására. A Bizottság az eljárás során javaslatot tesz a földrendezési határozat meghozatalára.

(2) A Bizottság összehívásáról a Bizottság elnöke köteles gondoskodni. A Bizottság üléseire meg kell hívni az olyan érdekelt állami gazdaságok igazgatóit és termelőszövetkezetek elnökeit is, akik nem tagjai a Bizottságnak. A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Az állami gazdaság meghívott igazgatója vagy helyettese a Bizottság ülésein köteles megjelenni.

15. § (1) A földrendezés szakfeladatainak ellátására a Bizottság mellé földrendező brigádot (a továbbiakban: brigád) kell szervezni. A brigád földrendezőből, földmérési és földnyilvántartási - szükség esetén erdészeti - szakemberekből, mezőgazdászból és igazgatási szakértőkből áll. A brigád vezetője a földrendező, akit a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke bíz meg.

(2) A brigád vezetője tanácskozási joggal vesz részt a Bizottság ülésein. Ha a brigádvezető a Bizottság valamely döntésével nem ért egyet, különvéleményét köteles írásba foglalni.

(A Tvr. 9. §-ához.)

16. § (1) A földrendezések országos irányítása és ellenőrzése a földművelésügyi miniszter feladata. A műszaki és földnyilvántartási munkák előkészítését és végrehajtását az ÁFTH irányítja és ellenőrzi.

(2) A földrendezések előkészítéséért és végrehajtásáért a megye területén a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke felelős. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a földrendezési munkálatok irányítását és ellenőrzését a megyei mezőgazdasági osztály útján látja el. A megyei mezőgazdasági osztály a munkálatok állásáról rendszeres jelentéssel tájékoztatja a megyei tanács végrehajtó bizottságát és a földművelésügyi minisztert. A megye területén a földrendezési munkák műszaki és földnyilvántartási előkészítése és a végrehajtása az ÁFTH megyei felügyelőségének feladata.

(3) A járás területén a földrendezésekért a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke felelős. Gondoskodik az előkészítő feladatok kellő időben történő megindításáról, az ügyvitelt ellátó dolgozók kirendeléséről, a végrehajtás folyamatos ellenőrzéséről, a földrendezési javaslat időben történő jóváhagyásáról és a határozatok meghozataláról. A járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke a munkálatok végrehajtását a járási mezőgazdasági osztály útján ellenőrzi.

(4) A községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke felelős azért, hogy a mezőgazdasági munkálatok az eljárás során kialakított birtokállapotnak megfelelően induljanak meg. A Földművelésügyi Minisztérium központi költségvetésében előirányzott keret terhére biztosítja a helyszíneléshez, birtokbaadáshoz és egyéb terepmunkák elvégzéséhez szükséges fuvart, határjeleket, segédmunkaerőket. A Bizottság és a brigád részére rendelkezésre bocsátja a tárgyaló és dolgozó helyiségeket, valamint felszerelési tárgyakat (íróasztal, írógép stb.), továbbá gondoskodik az értesítések kézbesítéséről

(A Tvr. 10. §-ához.)

17. § (1) A földrendezési eljárásba nem szabad bevonni a 14/1955. (III. 3.) MT rendelet 5. §-ában megjelölt belterületet és a zártkerteket. A jelen rendelet végrehajtása szempontjából zártkertnek kell tekinteni a kertszerűen művelt, kisebb parcellákra tagolt olyan területet (veteményes kert. kenderföld, szőlős- gyümölcsöskert stb.), amely háztáji gazdaság céljára alkalmas.

(2) A földrendezés - az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanok, valamint az államerdészeti kezelés alatt álló erdőbirtokossági társulati erdők (a továbbiakban: társulati erdők) kivételével - a község külterületén levő minden mező- és erdőgazdasági ingatlanra kiterjed.

(A Tvr. 11. §-ához.)

18. § (1) A földrendezés során a községi és üzemi földnyilvántartások adatai alapján a község külterületén levő valamennyi ingatlant számba kell venni. Az állami gazdaságnál és a termelőszövetkezetnél számba kell venni - a (2) bekezdésben foglalt ki-vételtől eltekintve - az általuk bármilyen törvényes jogcímen használt ingatlanokat és az állami gazdaság dolgozóinak kiadott illetményföldet, illetőleg a termelőszövetkezet tagjai által használt háztáji földet.

(2) Nem lehet számba venni az állami gazdaságnál és a termelőszövetkezetnél az általuk haszon-bérelt olyan ingatlanokat, amelyeknek a haszonbérlete a földrendezés évében lejár és a szerződést a haszonbérbeadó meghosszabbítani nem kívánja. Nem lehet számbav enni a termelőszövetkezetnél a más község határában levő és megegyezés alapján előzetesen ki nem cserélt ingatlanokat sem.

19. § A nagyüzemi terület kialakításánál az alábbi rendelkezéseket kell figyelembe venni:

a) Az állami gazdaság és a termelőszövetkezet területét lehetőleg a korábbi tagosítás vagy földrendezés során létesített táblákhoz csatlakozóan a meglévő gazdasági épületeik, majorjuk körül kell kialakítani.

b) Az állami gazdaság a földrendezés előtti állapotnál hátrányosabb helyzetbe nem kerülhet és a táblakialakítás tervszerű gazdálkodását nem sértheti.

c) A termelőszövetkezeti családok háztáji gazdálkodásához szükséges területet arra alkalmas helyen a zártkertben, vagy lehetőleg a belterület közelében kell kijelölni.

d) Az egységes kezelésbe vett legelőket a földrendezés során a legeltetési bizottság, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek között megosztani nem lehet.

e) A termelőszövetkezetnek a szomszéd község határában levő földjeit csak megegyezés alapján lehet kicserélni.

f) A szomszéd község határában működő állami gazdaság, illetőleg termelőszövetkezet és az ott lakó egyénileg gazdálkodók csereföldjét lehetőleg a községnek azon a határrészén kell kiadni, ahol a községek egymással határosak.

g) Az egyénileg gazdálkodók csereföldjét a termelőszövetkezetek tábláihoz csatlakozó területen a helyi adottságok (lakóhelytől való távolság stb.) figyelembevételével úgy kell kijelölni, hogy a termelőszövetkezetbe történő belépésük esetén földcserére később ne legyen szükség.

h) Beépített rizstelepeket egyénileg gazdálkodók részére csereföldként kiadni nem lehet.

i) Azokból az állami tartalékföldekből, amelyeknek átadását a földrendezés során az állami gazdaság vagy a termelőszövetkezet nem kérte, lehetőleg nagyüzemi táblát kell kialakítani.

20. § (1) A földrendezés során - a társulati erdők kivételével - az állami erdőgazdaság részére kell átadni

- az állami erdővel összefüggő erdőket területük nagyságára való tekintet nélkül.

- az 50 kat. holdnál nagyobb különálló erdőket.

- azokat az erdőket, amelyek 20. kat. holdnál nagyobb területűek, de nincsenek más állami gazdaság vagy termelőszövetkezet területén és az állami erdőgazdaság kezelésében levő erdő határától 2 km-nél kisebb távolságra vannak.

- a véderdőket területük nagyságára és fekvésére való tekintet nélkül.

(2) Az állami erdőgazdaságnak az (1) bekezdés alapján átadott erdők helyett a csereerdőt a termelőszövetkezet részére elsősorban a termelőszövetkezet területén, azt követően a község határának más részén a tanácsi vagy erdőgazdasági kezelésben álló állami erdőkből kell kiadni. Az egyénileg gazdálkodók részére pedig a szétszórtan elhelyezkedő tanácsi, vagy erdőgazdasági kezelésben álló olyan állami erdőkből kell a cserét kijelölni, amelyek nincsenek az állami gazdaság vagy a termelőszövetkezet kialakított területében. Ha a csereerdőterületek az előbbiek szerint nem állnak kellő mennyiségben rendelkezésre, a termelőszövetkezet vagy az egyénileg gazdálkodók részére a csereerdőt az állami erdőgazdaság kezelésében levő erdő szélén, a községhez legközelebb eső részen külön a termelőszövetkezetek és külön az egyénileg gazdálkodók részére egy-egy tagban kell kijelölni és azokat az állami erdőtől nyiladékkal kell elválasztani.

(3) Az állami, tan-, kísérleti, célgazdaságok, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók használatában levő erdőt egymás között csak abban az esetben lehet kicserélni, ha részükre megfelelő csereerdőt vagy tanácsi kezelésben levő erdő rendelkezésre áll. Ha ilyen csereerdő nincs, az erdőt tulajdonosának, illetve használójának vissza kell hagyni.

(4) A mezőgazdasági termelőszövetkezet részére akkora erdőterületet kell a földrendezés során biztosítani, amennyit a termelőszövetkezeti tagok az erdőbirtokossági társulati illetőségeiken felül a termelőszövetkezetbe bevittek és amennyit már az eljárás előtt a termelőszövetkezet használatába adtak.

21. § (1) A földrendezés során a vízügyi létesítmények (töltések, depóniák, kisvízfolyások, csatornák, árvédelmi erdők, valamint az ezek részére szabadon hagyandó területsávok) által elfoglalt területeket a vízügyi szervek kezelésében meg kell hagyni.

(2) A nagyüzemi táblákat úgy kell kialakítani, hogy a külterületen lakó egyénileg gazdálkodók, illetőleg termelőszövetkezeti tagok tulajdonában levő lakóépületek, valamint a hozzátartozó gazdasági épületek a táblán kívül maradjanak. Az ilyen épületekhez úthasználatot kell biztosítani és a tanyák elhelyezésének megfelelően 800-1600 négyszögöl nagyságú földet vissza kell hagyni. A visszahagyható területbe be kell számítani az udvar területét is.

(A Tvr. 12. §-ához.)

22. § (1) Ha a földrendezés során állami gazdaság vagy termelőszövetkezet részére olyan területen alakítanak ki táblát, ahol állami tartalékföld van. az arra kötött haszonbérleti szerződés - tekintet nélkül az abban megállapított időtartamra - a gazdasági év végén megszűnik.

(2) A táblakialakítással érintett területen magántulajdonban levő földre kötött haszonbérleti szerződés - a haszonbérlő egyetértése esetén -a tulajdonosnak adott csereingatlanra érvényes. Ha a haszonbérlő a haszonbérleti szerződést fenntartani nem kívánja, a haszonbérletet 8 napon belül azonnali hatállyal írásban felmondhatja. Ebben az esetben a haszonbérbeadó köteles a csereföld további megműveléséről gondoskodni.

(3) Ha a haszonbérlő a felmondás jogával a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem élt, de a haszonbér mérséklését indokoltnak tartja, ilyen irányú kérelmével a haszonbérbeadóhoz fordulhat. Ha e tekintetben a felek között megegyezés nem jön létre, a haszonbérlő a területileg illetékes járásbíróságtól kérheti a haszonbérleti szerződés módosítását.

(A Tvr. 13. §-ához.)

23. § (1) Nem szabad kicserélni az egyénileg gazdálkodóknak azt a földjét, amely állami gazdaság, illetőleg a termelőszövetkezet kialakított nagyüzemi területén kívül van, vagy amelyet az állami tartaléktábla kialakítása nem érintett.

(2) Csereingatlant elsősorban a dolgozó parasztok és kisemberek részére kell kiadni. Ezt követőleg kell a többi igényt kielégíteni. A cseréket a jobb minőségű földekkel kell kezdeni, fokozatosan haladva a gyengébb minőségű földek felé.

(3) A dolgozó parasztok és kisemberek 1 kat. holdnál nem nagyobb csereingatlanát a belterülethez közel, lehetőleg a háztáji gazdálkodás céljára kijelölt területek mellett kell kiadni.

(A Tvr. 14. §-ához.)

24. § Az állami gazdaság és termelőszövetkezet részére kialakított területet az érdekelt állami gazdaság, illetőleg termelőszövetkezet megbízottjának kell birtokba adni. Az egyénileg gazdálkodókat a csereingatlanok birtokbaadásáról egyénenként írásban értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni az érdekelt volt ingatlanát, valamint a helyette adott csereingatlant. Az egyénileg gazdálkodók csereingatlanának birtokbaadását az ingatlanok megmutatásával, a helyszínen az eljárás alatt hiánytalanul el kell végezni és a birtokbavételt igazoltatni kell.

(A Tvr. 15. §-ához.)

25. § (1) A földrendezés végrehajtása során a birtokbaadás alkalmával meg kell állapítani, hogy az állami gazdaság a termelőszövetkezet és az egyénileg gazdálkodó (haszonbérlő) a kicserélt ingatlanon milyen előkészítő mezőgazdasági munkát (szántás, vetés, trágyázás stb.) végzett, továbbá, hogy a kicserélt ingatlanon milyen zöldleltári vagy egyéb értékek (3 évesnél nem idősebb takarmányvetés, élőfa, szőlővessző, kút, kerítés stb.) vannak.

(2) Ellenérték megtérítésére jogosult valamennyi ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője, bérlője), ha a kicserélt ingatlanon olyan mezőgazdasági munkát végzett, amelynek eredménye később valósul meg, illetőleg olyan telepítést vagy beruházást eszközölt, amelynek gyümölcse és haszna a földrendezést követően az új tulajdonost illeti meg. A kicserélt ingatlanon levő olyan tárgyakat, amelyek állagsérelem nélkül elmozdíthatók, tulajdonosaik elvihetik.

(3) Törekedni kell arra, hogy az ellenértékben az érdekeltek egymással megegyezzenek. A megegyezést írásba kell foglalni és annak egy-egy példányát az érdekelteknek, egy példányát pedig a Bizottságnak kell átadni.

(4) Ha az ellenérték megtérítésére az érdekeltek között megegyezés nem jött létre, a térítést a használati értéknek (hasznossági foknak) megfelelően a Bizottság - az érdekeltek, valamint a járási mezőgazdasági osztály illetékes szakértőjének bevonásával - állapítja meg. Az ellenértékbe be kell számítani a csereterületen levő hasonló értéket (mezei leltár stb.). Megtérítésre azt kell kötelezni, aki az összehasonlítás szerint az eljárás során nagyobb értéket kapott.

(A Tvr. 16. §-ához.)

26. § (1) A Bizottságnak földrendezési javaslatot kell készítenie, amely tartalmazza a végrehajtás szempontjából jelentős döntések (számbavétel, területkialakítás, ingatlancserék stb.) tervezetét. A tervezet mellékletét képezik azok a műszaki munkarészek, amelyeket az ÁFTH megyei felügyelőségének a földrendezésben résztvevő kiküldöttje készít el. A földrendezési javaslathoz csatolni kell a brigádvezető esetleges észrevételét [15. § (2) bekezdés]. A földrendezési javaslatot jóváhagyás végett a járási mezőgazdasági osztály útján a járási tanács végrehajtó bizottsága elnökének be kell mutatni.

(2) A földrendezési javaslat jóváhagyása előtt a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke köteles meghallgatni a földrendezésben érdekelt állami gazdaság felügyeleti szerve (termelési igazgatóság) vezetőjének véleményét, hogy döntésénél az állami gazdaság jogos érdekeit figyelembe vehesse.

(3) A földrendezési javaslatot a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke - ha az abban foglaltakkal egyetért - jóváhagyja és a végrehajtást elrendeli. Ha a javaslatban foglaltakkal nem ért egyet, a Bizottságot új eljárásra utasítja. A jóváhagyás és a végrehajtás elrendelését írásba kell foglalni és a földrendezési javaslatra záradékként kell rávezetni.

(A Tvr. 17. §-ához.)

27. § (1) A földrendezési eljárás befejezése után a Bizottság elnöke az eljárással kapcsolatos valamennyi munkarész egy példányát átadja az ÁFTH megyei felügyelősége megbízottjának, a többi munkarészt pedig megküldi a járási mezőgazdasági osztály vezetőjének, aki annak alapján elkészíti a földrendezési határozat tervezetét. A földrendezési határozatot a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke hozza meg. A határozatot meg kell küldeni az érdekelt állami gazdaság igazgatójának, a termelőszövetkezet elnökének, a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének, továbbá - jogerőre emelkedés után - a megyei mezőgazdasági osztálynak, az ÁFTH megyei felügyelőségének és a telekkönyvi hatóságnak. A telekkönyvi hatósághoz meg kell továbbá küldeni azokat a munkarészeket is, amelyek a telekkönyvezéshez szükségesek, valamint a műszaki munkarészek egy példányát.

(2) A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az érdekeltek fellebbezéssel élhetnek a megyei tanács végrehajtó bizottságához. A fellebbezésnek azonban a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.

(A Tvr. 18. §-ához.)

28. § (1) A Bizottság köteles összegszerű javaslatot tenni az ellenérték megtérítésére. A javaslathoz mellékelni kell az ellenérték megtérítésére vonatkozó írásbeli megállapodások egy példányát is [25. § (3) bekezdés].

(2) A Bizottság az ellenérték megtérítésére vonatkozó javaslatát a járási mezőgazdasági osztály vezetőjének küldi meg, aki a javaslatot felülvizsgálja és véleményével - határozathozatal végett - a végrehajtó bizottság elnöke elé terjeszti. A határozatot az érdekelteken kívül meg kell küldeni a Magyar Nemzeti Bank illetékes fiókjának (a továbbiakban: bankfiók).

(3) A megállapított ellenértéket az érdekeltek nem közvetlenül egymásnak egyenlítik ki, hanem a bankfiókhoz kötelesek 90 napon belül egy ösz-szegben befizetni és a kifizetéseket a bankfiók eszközli.

(4) Nemfizetés esetén a megállapított ellenérték összege az egyénileg gazdálkodóktól adók módjára hajtható be. A termelőszövetkezettel szemben fennálló követelés kiegyenlítésénél az 1/1959. (III. 13.) PM-FM együttes rendelet 15. §-ában foglalt rendelkezéseket lehet alkalmazni.

(5) Az ellenérték kifizetése céljára a termelőszövetkezetek középlejáratú állami hitelt igényelhetnek. Állami gazdaságok részére az ellenérték összegét a költségvetésben kell előirányozni.

(A Tvr. 19. §-ához.)

29. § A tulajdoni és használati viszonyok, valamint a térítés ügyében hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása előtt a megyei mezőgazdasági osztály vezetőjének véleményét meg kell hallgatni.

(A Tvr. 20. §-ához.)

30. § (1) Az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személyektől - korukra való tekintet nélkül - az állam részére tulajdonul földet elfogadni nem szabad. Amennyiben földjüket a továbbiakban nem maguk kívánják megművelni, azt a termelőszövetkezet részére haszonbérbe adhatják. Földjük megműveléséről ugyanígy gondoskodhatnak a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személyek is.

(2) Az 1959. évi 22. törvényerejű rendeletben megjelölt feltételeknek megfelelő személyek a termelőszövetkezetbe pártoló tagként beléphetnek, s a termelőszövetkezetbe bevitt földjük után földjáradékban részesülnek.

(3) Az élethivatásszerűen nem földműveléssel foglalkozó személyektől a Tvr. és a jelen rendelet hatálybalépése után az állam részére megvételre vagy ellenszolgáltatás nélkül csak tulajdonul lehet földfelajánlást elfogadni. Az ingatlant terhelő elidegenítési és terhelési tilalom a felajánlást nem akadályozza. Az állam részére tulajdonul elfogadott ingatlanra kötött haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik.

(4) A felajánlott ingatlan vételárának megállapításánál és kifizetésénél a 4091/1949. (VI. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében; ipari munkás, bányász, közlekedési és állami gazdasági alkalmazottak esetében pedig a 284/1950. (XII. 10.) MT rendelet 2. § (2) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A földeknek az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek részére a jelen szakasz alapján történő átadásánál elsősorban az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

31. § (1) Ingatlant felajánlani csak írásban lehet a föld fekvése szerint illetékes járási mezőgazdasági osztálynál. Az ajánlatban meg kell jelölni az ingatlan tulajdonosának (haszonélvezőjének) nevét, foglalkozását, lakcímét, a felajánlott ingatlan telekkönyvi adatait, területét, művelési ágát és kataszteri tiszta jövedelmét. Az ajánlatot az ingatlan tulajdonosának (haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a föld haszonélvezőjének is) alá kell írnia. Az aláírások valódiságát két tanúval kell igazoltatni. A felajánláshoz mellékelni kell az ingatlan telekkönyvi szemléjét, továbbá az állami gazdaság vezetőjének, vagy a termelőszövetkezet elnökének a közgyűlés felhatalmazása alapján tett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a felajánlás elfogadása esetén az ingatlant az állami gazdaság kezelésbe, a termelőszövetkezet ingyenes örök használatba, a termelőszövetkezeti csoport pedig legalább öt évi időtartamra haszonbérbe veszi. A felajánló foglalkozását a lakóhelye szerinti községi tanács végrehajtó bizottsága által kiállított okirattal köteles igazolni.

(2) A járási mezőgazdasági osztály a földfelajánlás elfogadásáról 15 napon belül köteles határozatot hozni és határozatáról az érdekelteket, a telekkönyvi hatóságot, a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztályát, továbbá az ÁFTH megyei felügyelőségét köteles értesíteni.

(3) A telekkönyvi hatóság a felajánlott ingatlanok telekkönyvi szemléit illetékmentesen, soronkívül köteles kiadni.

32. § A földfelajánlásra jogosult személy a földrendezési eljárás alatt a brigádnál is előterjesztheti kérelmét. A brigád köteles a bejelentést jegyzőkönyvbe foglalni és a feltételek fennállását megvizsgálni. Ha a felajánlás feltételei megvannak, az ingatlanokat már annál az állami gazdaságnál vagy termelőszövetkezetnél kell számbavenni, amelyik a felajánlott föld átvételére kötelezettséget vállalt. A földfelajánlásról szóló jegyzőkönyveket határozathozatal végett az eljárás befejezésekor a járási mezőgazdasági osztálynak kell megküldeni,

(A Tvr. 21. §-ához.)

33. § (1) A folyamatos termelés zavartalanságának biztosítása érdekében azokban a községekben, ahol a megyei tanács végrehajtó bizottsága a földrendezés végrehajtásának időszakát a gazdasági év befejezése előtti időpontban állapította meg, a termés betakarításával, illetőleg a tavaszi vetések céljára szükséges területek kiadásával kapcsolatban az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) Az állami gazdaság és a termelőszövetkezet a folyamatban levő gazdasági évben azokat az őszi vetéseket aratja le amelyeket elvetett, még akkor is, ha vetése más állami gazdaság vagy termelőszövetkezet részére kialakított területen, vagy egyéniek részére cserébe adott ingatlanon van. Az egyénileg gazdálkodók ugyancsak azon a területen aratják le őszi vetésüket, ahol elvetették,

b) Az állami gazdaság, a termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodók tavaszi vetésterületében a földrendezés folytán előállott hiányokat, illetve többletet a vetésterületek kiegyenlítésével kell megszüntetni. A tavaszi vetésterülethez szükséges még hiányzó területet a másutt többletként mutatkozó területből ideiglenes használatra kell átadni. Ezért az ingatlanok számbavétele és a területek birtokbaadása alkalmával meg kell állapítani, hogy mekkora területeken végeztek az érdekeltek őszi vetést és mekkora területet hagytak tavaszi vetések céljára. Meg kell állapítani, hogy a területek kialakítása után a tavaszi vetésterületen kinek a javára mutatkozik többlet vagy hiány.

c) A tavaszi vetésterület kiegyenlítésénél törekedni kell arra, hogy az állami gazdaság, a termelőszövetkezet és az egyénileg gazdálkodók lehetőleg a gazdálkodási területükhöz legközelebbi többletterületből kapják meg a tavaszi vetéshez hiányzó földet.

d) A tavaszi vetésterületeknek a hiányok és a többletek megszüntetése céljából történő átengedése és az őszi vetésterületek használata csak a folyamatban levő gazdasági évre szól. A termés betakarítása után ezeket a földeket ideiglenes használójuk köteles azonnal átadni annak, akinek a földrendezés során azt birtokbaadták.

(2) A szerződéses termelés zavartalan lebonyolítása érdekében azokon a területeken, ahol a szerződéses növények termeléséhez a gazdasági év közben jelentős előkészítő munkát végeztek, az (1) bekezdésben foglaltakhoz hasonlóan biztosítani kell a szerződést kötő termelő részére a föld zavartalan használatát. A termelőszövetkezet azonban - a termelővel és a termeltető vállalattal való megegyezés alapján - a szerződést a felmerült költségek megtérítése mellett átvállalhatja.

(A Tvr. 22. §-ához.)

34. § (1) A jogerős földrendezési határozat telekkönyvi bekebelezésre és az állami földkönyveken való átvezetésre alkalmas okirat. Az egyénileg gazdálkodók tulajdonjogát a nekik cserébe adott ingatlanokra a jogerős határozat alapján be kell kebelezni. A kicserélt ingatlanra bekebelezett terheket a tulajdonváltozás telekkönyvi bekebelezésével egyidejűleg kölcsönösen át kell vezetni.

(2) Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek földterületében bekövetkezett változásokat a jogerős határozatok alapján a 133/1957. (I. K. 23.) IM utasítás szerint a telekkönyvben fel kell jegyezni, továbbá az állami földkönyveken is keresztül kell vezetni.

35. § A földrendezéssel kialakított táblák területi adatai az állami földmérés által később végrehajtandó részletes felmérés során hivatalból kiigazíthatók.

(A Tvr. 25. §-ához.)

36. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dögei Imre s. k.,

földművelésügyi miniszter