1959. évi 24. törvényerejű rendelet

a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról

A mezőgazdaság szocialista átszervezésének előrehaladásával, új termelőszövetkezeti községek és termelőszövetkezetek alakulásával növekszik a szövetkezés útjára lépett dolgozó parasztok száma és közös gazdálkodási területe. A termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításának, okszerű nagyüzemi gazdálkodásának, a mezőgazdasági termelőerők folyamatos fejlesztésének, a gyorsuló ütemben fejlődő technika és tudomány széleskörű alkalmazásának, a terméshozamok állandó növelésének és a termelési költségek csökkentésének feltétele, hogy megfelelő táblák alakuljanak ki.

A termelőszövetkezetek mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területei létrejöhetnek már akkor, ha a falu lakossága vagy annak túlnyomó többsége a termelőszövetkezetbe lép. A termelőszövetkezetbe belépett dolgozó parasztok földjei azonban gyakori esetben nem egy dűlőben, hanem a község határának más-más részén, több parcellában terülnek el. Ilyenkor a termelőszövetkezetek tervszerű fejlesztése sem eredményezheti a termelőszövetkezet valamennyi földjéből nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas tábla kialakulását. Ebben az esetben a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók kölcsönös érdekeinek figyelembevételével lehetőleg önkéntes földcsere útján kell kialakítani a gazdálkodásra alkalmas táblát. A hatósági közreműködéssel végrehajtott földrendezésre csak akkor kerülhet sor, ha a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területet önkéntes földcsere útján nem lehet kialakítani.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakítása érdekében a következőket rendeli:

Önkéntes földcsere

1. § (1) Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas táblái a termelőszövetkezetek fejlődése során nem alakultak ki, az ilyen területeket, valamint az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok, állami erdőgazdaságok (a továbbiakban: állami gazdaság) tábláit lehetőleg - egymással, vagy egyénileg gazdálkodókkal végrehajtott -önkéntes földcsere útján kell létrehozni.

(2) Az önkéntes földcserét a járási (városi, városi kerületi: a továbbiakban: járási) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya hagyja jóvá.

(3) Az érdekeltek az elcserélt ingatlanokat a közösen megállapított időpontban adják, illetőleg veszik birtokba.

Földrendezés

2. § (1) Ha a községben vagy városban (továbbiakban: község) a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas tábla önkéntes földcserével nem alakítható ki, a termelőszövetkezetek nagyüzemi területeit a község egész határára kiterjedő földrendezéssel lehet kialakítani.

(2) Földrendezést csak engedély alapján lehet végrehajtani.

3. § (1) Földrendezést abban az esetben lehet engedélyezni, ha

- a 4000 kat. holdon aluli határú község külterületén levő mezőgazdasági ingatlanoknak legalább 70%-a,

- a 4000 kat. holdon felüli határú község külterületén lévő mezőgazdasági ingatlanoknak legalább 80%-a termelőszövetkezet vagy állami gazdaság használatában van és a termelőszövetkezetek által használt földterület az egyénileg gazdálkodók földterületét meghaladja.

(2)[1] Az (1) bekezdésben meghatározott arány kiszámításánál az 1 kat. holdnál kisebb területen egyénileg gazdálkodók földjét figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Földrendezést a jelen törvényerejű rendelet alapján egy községben csak egy alkalommal lehet végrehajtani.

4. § (1) A földrendezés engedélyezésénél az állami gazdaság, illetőleg a termelőszövetkezet használatában levő területhez kell számítani az állami tartalékföldeket is, ha azok az állami gazdaság kezelésében, a termelőszövetkezet ingyenes örök használatában, illetőleg haszonbérletében vannak, vagy azokra gazdaságilag indokolt igényt jelentettek be.

(2) Ha a termelői szakcsoport a haszonbérelt állami tartalékföldön engedéllyel szőlőt vagy gyümölcsöst telepített, illetőleg újított fel és a tartalékföldre állami gazdaság vagy termelőszövetkezet igényt jelentett be, az ilyen tartalékföldet csak a 63/1957. (X. 19.) Korm. számú rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított haszonbérleti idő lejárta esetén lehet a földrendezés feltételének megállapításánál számításba venni.

5. § (1) Földrendezés engedélyezését - a közgyűlés határozata alapján - a községben működő bármelyik termelőszövetkezet elnöke, vagy állami gazdaság igazgatója kérheti.

(2) A földrendezés engedélyezése előtt a községben levő valamennyi érdekelt mezőgazdasági nagyüzem vezetőjének véleményét meg kell hallgatni.

6. §[2] A földrendezést a megyei, fővárosi (a továbbiakban: megyei) tanács végrehajtó bizottsága engedélyezi.

7. § (1) Földrendezést az évnek bármely szakában lehet engedélyezni és a megyei tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott időszakban lehet végrehajtani.

(2) A földrendezés engedélyezését az engedély kiadásának időpontjától számított 15 napon belül a községben szokásos módon közhírré kell tenni.

8. § (1) A földrendezést a községenként alakitott földrendező bizottság (a továbbiakban: Bizottság) hajtja végre és az eljárás során javaslatot tesz a földrendezési határozat meghozatalára.

(2) A Bizottság a község területéhez mérten 5-9 tagból áll.

(3)[3] A Bizottság elnökét, titkárát és többi tagját a községi tanács végrehajtó bizottságának javaslatára a járási hivatal elnöke, városokban és fővárosi kerületekben a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának titkára nevezi ki. A Bizottság nem közalkalmazott tagjai esküt tesznek.

(4) A Bizottság határozatképességéhez a tagok kétharmadának jelenléte szükséges.

(5) A Bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.

9. § (1) A földrendezések országos irányítása és ellenőrzése a földművelésügyi miniszter feladata.

(2)[4] A földrendezések megyei, illetőleg fővárosi irányításáért, megszervezéséért és végrehajtásáért a megyei, illetőleg a fővárosi földhivatal (a továbbiakban: megyei földhivatal) felelős.

(3) A földrendezések műszaki és földnyilvántartási munkálatainak előkészítése, valamint végrehajtása az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal feladata.

(4)[5]

10. § (1) A földrendezés belterületi ingatlanokra nem terjedhet ki.

(2) Az erdőket, valamint az újból erdősítésre kerülő vágásterületeket - az államerdészeti kezelés alatt álló erdőbirtokossági társulati erdők kivételével - be kell vonni a földrendezésbe.

11. § Tanyás vidéken az állami gazdaság és termelőszövetkezet tábláit úgy kell kialakítani, hogy a tulajdonosok tanyái a táblán kívül maradjanak. A tanyához tartozó földterületet 800-1600 négyszög ölig a tanyák elhelyezésének megfelelően a földrendezésből ki kell hagyni és a tulajdonosok részére úthasználatot kell biztosítani.

12. § (1) Ha az egyénileg gazdálkodó által haszonbérelt állami tartalékföldre állami gazdaság, vagy a termelőszövetkezet gazdaságilag indokolt igényt jelentett be, a földrendezés folytán a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik.

(2) Ha a földrendezési eljárás magántulajdonban levő haszonbérbeadott földet érint, a haszonbérleti jog a tulajdonosnak adott csereingatlanra száll át. A haszonbérlő a csereingatlanon fennálló haszonbérleti jogviszonyt azonnali hatállyal felmondhatja, vagy a szerződés módosítását kérheti; megegyezés hiányában a bíróság dönt. Ha a haszonbérlő a felmondás jogával élt, a haszonbérbeadó köteles a csereingatlan megműveléséről gondoskodni.

13. § (1) A földrendezés során az egyénileg gazdálkodók részére a táblába foglalt ingatlanokért lehetőleg azonos minőségű, művelési ágú és területű (értékű) földet kell cserébe adni és azt - a helyi adottságok figyelembevételével - a termelőszövetkezetek részére kialakított táblák mellett kell kijelölni.

(2) A csereföldeket elsősorban a dolgozó parasztok és kisemberek részére kell kiadni.

14. § A földrendezés során kialakított táblák, valamint az egyénileg gazdálkodók részére adott csereföldek birtokbaadásához valamennyi érdekeltet meg kell idézni és a csereföldet a tulajdonosnak vagy megbízottjának át kell adni.

15. § (1) A földrendezés során az ingatlanon levő zöldleltári értékért, beruházásért (kút, kerítés stb.), illetőleg az értékkülönbözetért (szántás, vetés, trágyázás, évelő takarmánynövények, szőlőtőke, gyümölcs- és haszonfa stb.) járó térítést az érdekeltek egymásközt kötelesek elszámolni és a különbözetet megfizetni. A térítés összegét kölcsönös megegyezéssel állapíthatják meg. Megegyezés hiányában a térítést a használati érték (hasznossági fok) alapulvételével kell megállapítani.

(2) Az ingatlanon levő olyan tárgyakat, amelyek állagsérelem nélkül elmozdíthatók, tulajdonosaik elvihetik.

16. § (1)[6] A földrendezési eljárás során a táblák kialakítására és a csereföldek kiadására a Bizottság javaslatot készít, amelyet a járási, városi, összevont járási és városi, illetőleg fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) hagy jóvá.

(2) A jóváhagyott javaslat alapján a Bizottság gondoskodik a földek birtokbaadásáról.

17. §[7] A földrendezés folytán a tulajdoni és használati viszonyokban bekövetkezett változásokról a járási földhivatal határozatot hoz. A határozatot az eljárással érintett községekben a helyben szokásos módon közhírré kell tenni.

18. § (1)[8] A 15. § (1) bekezdése szerinti térítésre a Bizottság javaslatot készít. A javaslat alapján a járási földhivatal határozatot hoz.

(2) A jogerős határozattal megállapított térítést a Magyar Nemzeti Bank útján kell kifizetni; a kifizetett összeggel a Bank az érdekelteket megterheli. A térítés kifizetésének kötelezettségét az államra átháritani nem lehet.

(3) A termelőszövetkezetek a térítés kifizetésére állami hitelt igényelhetnek.

19. § (1)[9] A földrendezési eljárás során hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezést a megyei földhivatal bírálja el. A tulajdoni és használati viszonyokat rendező határozat (17. §) ellen benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(2) A földrendezés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Földfelajánlás

20. §[10] (1) Mezőgazdasági rendeltetésű, illetőleg mezőgazdaságilag hasznosítható föld magánszemély tulajdonosa földjét - ingyenesen vagy térítés ellenében - az államnak tulajdonul felajánlhatja.

(2) Nem lehet az olyan föld felajánlását elfogadni, amely a felajánlás időpontjában bármilyen törvényes jogcímen állami gazdaság kezelésében vagy termelőszövetkezet használatában áll, vagy amelynek felajánlása más személynek a föld használatával kapcsolatos jogait sértené.

(3) Földfelajánlást csak akkor lehet elfogadni, ha a felajánlott földet termelőszövetkezet vagy állami gazdaság hasznosítani tudja és a föld átvételére kötelezettséget vállal.

(4) Az állam részére tulajdonul elfogadott, egyénileg gazdálkodó által haszonbérelt ingatlanra kötött haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik.

(5)[11] A földfelajánlás elfogadása a járási földhivatal hatáskörébe tartozik.

(6) A jogerős határozattal elfogadott föld tulajdonjoga az államra száll át. A földet állami gazdaságnak tartós kezelésbe, mezőgazdasági termelőszövetkezetnek ingyenes és állandó használatba, termelőszövetkezeti csoportnak pedig haszonbérbe kell adni.

Vegyes rendelkezések

21. § Minden állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó köteles a kapott csereföldet késedelem nélkül művelés alá venni.

22. § Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók önkéntes földcseréje, valamint a földrendezés folytán bekövetkezett változásokat a földnyilvántartásokon, a tulajdonjogban beállott változásokat pedig a telekkönyvben is keresztül kell vezetni. A kicserélt ingatlanokra bejegyzett terheket a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezésével egyidejűleg kölcsönösen át kell vezetni.

23. § (1) Az önkéntes földcserék, valamint a földrendezés végrehajtásának költségeit az állam viseli.

(2) Az önkéntes földcserékkel, a földrendezéssel és a földfelajánlással kapcsolatos államigazgatási és telekkönyvi eljárásban minden beadvány és határozat illetékmentes. A mentesség a vagyonátruházási illetékre is kiterjed.

24. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntettet követ el és 3 évig terjedhető börtönnel kell büntetni azt, aki

a) engedély nélkül vagy a földrendezési jogszabályok kijátszásával földrendezést hajt végre,

b) a földrendezést, illetőleg az azt végrehajtó szerv munkáját akadályozza, vagy meghiúsítani törekszik,

c) az önkéntes földcserénél vagy földrendezésnél a földek birtokbaadását vagy birtokbavételét akadályozza, illetőleg meghiúsítani törekszik,

d) önkéntes földcsere vagy földrendezés során elhelyezett határjeleket megrongálja, megsemmisiti vagy helyéről elmozdítja.

25. § (1) A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az 1956. évi 15. törvényerejű rendelet, az 1957. évi 10. törvényerejű rendelet 13. §-a, a 4.091/1949. (VI. 16.) Korm. számú és a 284/1950. (XII. 10.) MT számú rendeletnek a haszonbérletként történő felajánlásra vonatkozó rendelkezései, valamint az 1.091/1956. (IX. 11.) számú minisztertanácsi határozat II. 8. pontja, továbbá a 11/1954. (X. 9.) FM számú, a 7/1955. (IV. 3.) FM számú, a 8/1956. (VIII. 5.) FM számú és a 10/1956. (VIII. 18.) FM számú rendelet hatályát veszti.

(2) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára