Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

1959. évi 24. törvényerejű rendelet

a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról

A mezőgazdaság szocialista átszervezésének előrehaladásával, új termelőszövetkezeti községek és termelőszövetkezetek alakulásával növekszik a szövetkezés útjára lépett dolgozó parasztok száma és közös gazdálkodási területe. A termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításának, okszerű nagyüzemi gazdálkodásának, a mezőgazdasági termelőerők folyamatos fejlesztésének, a gyorsuló ütemben fejlődő technika és tudomány széleskörű alkalmazásának, a terméshozamok állandó növelésének és a termelési költségek csökkentésének feltétele, hogy megfelelő táblák alakuljanak ki.

A termelőszövetkezetek mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területei létrejöhetnek már akkor, ha a falu lakossága vagy annak túlnyomó többsége a termelőszövetkezetbe lép. A termelőszövetkezetbe belépett dolgozó parasztok földjei azonban gyakori esetben nem egy dűlőben, hanem a község határának más-más részén, több parcellában terülnek el. Ilyenkor a termelőszövetkezetek tervszerű fejlesztése sem eredményezheti a termelőszövetkezet valamennyi földjéből nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas tábla kialakulását. Ebben az esetben a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók kölcsönös érdekeinek figyelembevételével lehetőleg önkéntes földcsere útján kell kialakítani a gazdálkodásra alkalmas táblát. A hatósági közreműködéssel végrehajtott földrendezésre csak akkor kerülhet sor, ha a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területet önkéntes földcsere útján nem lehet kialakítani.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakítása érdekében a következőket rendeli:

Önkéntes földcsere

1. § (1) Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas táblái a termelőszövetkezetek fejlődése során nem alakultak ki, az ilyen területeket, valamint az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok, állami erdőgazdaságok (a továbbiakban: állami gazdaság) tábláit lehetőleg - egymással, vagy egyénileg gazdálkodókkal végrehajtott -önkéntes földcsere útján kell létrehozni.

(2) Az önkéntes földcserét a járási (városi, városi kerületi: a továbbiakban: járási) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya hagyja jóvá.

(3) Az érdekeltek az elcserélt ingatlanokat a közösen megállapított időpontban adják, illetőleg veszik birtokba.

Földrendezés

2. § (1) Ha a községben vagy városban (továbbiakban: község) a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas tábla önkéntes földcserével nem alakítható ki, a termelőszövetkezetek nagyüzemi területeit a község egész határára kiterjedő földrendezéssel lehet kialakítani.

(2) Földrendezést csak engedély alapján lehet végrehajtani.

3. § (1) Földrendezést abban az esetben lehet engedélyezni, ha

- a 4000 kat. holdon aluli határú község külterületén levő mezőgazdasági ingatlanoknak legalább 70%-a,

- a 4000 kat. holdon felüli határú község külterületén lévő mezőgazdasági ingatlanoknak legalább 80%-a termelőszövetkezet vagy állami gazdaság használatában van és a termelőszövetkezetek által használt földterület az egyénileg gazdálkodók földterületét meghaladja.

(2)[1] Az (1) bekezdésben meghatározott arány kiszámításánál az 1 kat. holdnál kisebb területen egyénileg gazdálkodók földjét figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Földrendezést a jelen törvényerejű rendelet alapján egy községben csak egy alkalommal lehet végrehajtani.

4. § (1) A földrendezés engedélyezésénél az állami gazdaság, illetőleg a termelőszövetkezet használatában levő területhez kell számítani az állami tartalékföldeket is, ha azok az állami gazdaság kezelésében, a termelőszövetkezet ingyenes örök használatában, illetőleg haszonbérletében vannak, vagy azokra gazdaságilag indokolt igényt jelentettek be.

(2) Ha a termelői szakcsoport a haszonbérelt állami tartalékföldön engedéllyel szőlőt vagy gyümölcsöst telepített, illetőleg újított fel és a tartalékföldre állami gazdaság vagy termelőszövetkezet igényt jelentett be, az ilyen tartalékföldet csak a 63/1957. (X. 19.) Korm. számú rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított haszonbérleti idő lejárta esetén lehet a földrendezés feltételének megállapításánál számításba venni.

5. § (1) Földrendezés engedélyezését - a közgyűlés határozata alapján - a községben működő bármelyik termelőszövetkezet elnöke, vagy állami gazdaság igazgatója kérheti.

(2) A földrendezés engedélyezése előtt a községben levő valamennyi érdekelt mezőgazdasági nagyüzem vezetőjének véleményét meg kell hallgatni.

6. §[2] A földrendezést a megyei, fővárosi (a továbbiakban: megyei) tanács végrehajtó bizottsága engedélyezi.

7. § (1) Földrendezést az évnek bármely szakában lehet engedélyezni és a megyei tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott időszakban lehet végrehajtani.

(2) A földrendezés engedélyezését az engedély kiadásának időpontjától számított 15 napon belül a községben szokásos módon közhírré kell tenni.

8. § (1) A földrendezést a községenként alakitott földrendező bizottság (a továbbiakban: Bizottság) hajtja végre és az eljárás során javaslatot tesz a földrendezési határozat meghozatalára.

(2) A Bizottság a község területéhez mérten 5-9 tagból áll.

(3)[3] A Bizottság elnökét, titkárát és többi tagját a községi tanács végrehajtó bizottságának javaslatára a járási hivatal elnöke, városokban és fővárosi kerületekben a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának titkára nevezi ki. A Bizottság nem közalkalmazott tagjai esküt tesznek.

(4) A Bizottság határozatképességéhez a tagok kétharmadának jelenléte szükséges.

(5) A Bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.

9. § (1) A földrendezések országos irányítása és ellenőrzése a földművelésügyi miniszter feladata.

(2)[4] A földrendezések megyei, illetőleg fővárosi irányításáért, megszervezéséért és végrehajtásáért a megyei, illetőleg a fővárosi földhivatal (a továbbiakban: megyei földhivatal) felelős.

(3) A földrendezések műszaki és földnyilvántartási munkálatainak előkészítése, valamint végrehajtása az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal feladata.

(4)[5]

10. § (1) A földrendezés belterületi ingatlanokra nem terjedhet ki.

(2) Az erdőket, valamint az újból erdősítésre kerülő vágásterületeket - az államerdészeti kezelés alatt álló erdőbirtokossági társulati erdők kivételével - be kell vonni a földrendezésbe.

11. § Tanyás vidéken az állami gazdaság és termelőszövetkezet tábláit úgy kell kialakítani, hogy a tulajdonosok tanyái a táblán kívül maradjanak. A tanyához tartozó földterületet 800-1600 négyszög ölig a tanyák elhelyezésének megfelelően a földrendezésből ki kell hagyni és a tulajdonosok részére úthasználatot kell biztosítani.

12. § (1) Ha az egyénileg gazdálkodó által haszonbérelt állami tartalékföldre állami gazdaság, vagy a termelőszövetkezet gazdaságilag indokolt igényt jelentett be, a földrendezés folytán a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik.

(2) Ha a földrendezési eljárás magántulajdonban levő haszonbérbeadott földet érint, a haszonbérleti jog a tulajdonosnak adott csereingatlanra száll át. A haszonbérlő a csereingatlanon fennálló haszonbérleti jogviszonyt azonnali hatállyal felmondhatja, vagy a szerződés módosítását kérheti; megegyezés hiányában a bíróság dönt. Ha a haszonbérlő a felmondás jogával élt, a haszonbérbeadó köteles a csereingatlan megműveléséről gondoskodni.

13. § (1) A földrendezés során az egyénileg gazdálkodók részére a táblába foglalt ingatlanokért lehetőleg azonos minőségű, művelési ágú és területű (értékű) földet kell cserébe adni és azt - a helyi adottságok figyelembevételével - a termelőszövetkezetek részére kialakított táblák mellett kell kijelölni.

(2) A csereföldeket elsősorban a dolgozó parasztok és kisemberek részére kell kiadni.

14. § A földrendezés során kialakított táblák, valamint az egyénileg gazdálkodók részére adott csereföldek birtokbaadásához valamennyi érdekeltet meg kell idézni és a csereföldet a tulajdonosnak vagy megbízottjának át kell adni.

15. § (1) A földrendezés során az ingatlanon levő zöldleltári értékért, beruházásért (kút, kerítés stb.), illetőleg az értékkülönbözetért (szántás, vetés, trágyázás, évelő takarmánynövények, szőlőtőke, gyümölcs- és haszonfa stb.) járó térítést az érdekeltek egymásközt kötelesek elszámolni és a különbözetet megfizetni. A térítés összegét kölcsönös megegyezéssel állapíthatják meg. Megegyezés hiányában a térítést a használati érték (hasznossági fok) alapulvételével kell megállapítani.

(2) Az ingatlanon levő olyan tárgyakat, amelyek állagsérelem nélkül elmozdíthatók, tulajdonosaik elvihetik.

16. § (1)[6] A földrendezési eljárás során a táblák kialakítására és a csereföldek kiadására a Bizottság javaslatot készít, amelyet a járási, városi, összevont járási és városi, illetőleg fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) hagy jóvá.

(2) A jóváhagyott javaslat alapján a Bizottság gondoskodik a földek birtokbaadásáról.

17. §[7] A földrendezés folytán a tulajdoni és használati viszonyokban bekövetkezett változásokról a járási földhivatal határozatot hoz. A határozatot az eljárással érintett községekben a helyben szokásos módon közhírré kell tenni.

18. § (1)[8] A 15. § (1) bekezdése szerinti térítésre a Bizottság javaslatot készít. A javaslat alapján a járási földhivatal határozatot hoz.

(2) A jogerős határozattal megállapított térítést a Magyar Nemzeti Bank útján kell kifizetni; a kifizetett összeggel a Bank az érdekelteket megterheli. A térítés kifizetésének kötelezettségét az államra átháritani nem lehet.

(3) A termelőszövetkezetek a térítés kifizetésére állami hitelt igényelhetnek.

19. § (1)[9] A földrendezési eljárás során hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezést a megyei földhivatal bírálja el. A tulajdoni és használati viszonyokat rendező határozat (17. §) ellen benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(2) A földrendezés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Földfelajánlás

20. §[10] (1) Mezőgazdasági rendeltetésű, illetőleg mezőgazdaságilag hasznosítható föld magánszemély tulajdonosa földjét - ingyenesen vagy térítés ellenében - az államnak tulajdonul felajánlhatja.

(2) Nem lehet az olyan föld felajánlását elfogadni, amely a felajánlás időpontjában bármilyen törvényes jogcímen állami gazdaság kezelésében vagy termelőszövetkezet használatában áll, vagy amelynek felajánlása más személynek a föld használatával kapcsolatos jogait sértené.

(3) Földfelajánlást csak akkor lehet elfogadni, ha a felajánlott földet termelőszövetkezet vagy állami gazdaság hasznosítani tudja és a föld átvételére kötelezettséget vállal.

(4) Az állam részére tulajdonul elfogadott, egyénileg gazdálkodó által haszonbérelt ingatlanra kötött haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik.

(5)[11] A földfelajánlás elfogadása a járási földhivatal hatáskörébe tartozik.

(6) A jogerős határozattal elfogadott föld tulajdonjoga az államra száll át. A földet állami gazdaságnak tartós kezelésbe, mezőgazdasági termelőszövetkezetnek ingyenes és állandó használatba, termelőszövetkezeti csoportnak pedig haszonbérbe kell adni.

Vegyes rendelkezések

21. § Minden állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó köteles a kapott csereföldet késedelem nélkül művelés alá venni.

22. § Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók önkéntes földcseréje, valamint a földrendezés folytán bekövetkezett változásokat a földnyilvántartásokon, a tulajdonjogban beállott változásokat pedig a telekkönyvben is keresztül kell vezetni. A kicserélt ingatlanokra bejegyzett terheket a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezésével egyidejűleg kölcsönösen át kell vezetni.

23. § (1) Az önkéntes földcserék, valamint a földrendezés végrehajtásának költségeit az állam viseli.

(2) Az önkéntes földcserékkel, a földrendezéssel és a földfelajánlással kapcsolatos államigazgatási és telekkönyvi eljárásban minden beadvány és határozat illetékmentes. A mentesség a vagyonátruházási illetékre is kiterjed.

24. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntettet követ el és 3 évig terjedhető börtönnel kell büntetni azt, aki

a) engedély nélkül vagy a földrendezési jogszabályok kijátszásával földrendezést hajt végre,

b) a földrendezést, illetőleg az azt végrehajtó szerv munkáját akadályozza, vagy meghiúsítani törekszik,

c) az önkéntes földcserénél vagy földrendezésnél a földek birtokbaadását vagy birtokbavételét akadályozza, illetőleg meghiúsítani törekszik,

d) önkéntes földcsere vagy földrendezés során elhelyezett határjeleket megrongálja, megsemmisiti vagy helyéről elmozdítja.

25. § (1) A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az 1956. évi 15. törvényerejű rendelet, az 1957. évi 10. törvényerejű rendelet 13. §-a, a 4.091/1949. (VI. 16.) Korm. számú és a 284/1950. (XII. 10.) MT számú rendeletnek a haszonbérletként történő felajánlásra vonatkozó rendelkezései, valamint az 1.091/1956. (IX. 11.) számú minisztertanácsi határozat II. 8. pontja, továbbá a 11/1954. (X. 9.) FM számú, a 7/1955. (IV. 3.) FM számú, a 8/1956. (VIII. 5.) FM számú és a 10/1956. (VIII. 18.) FM számú rendelet hatályát veszti.

(2) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] A norma tartalmát módosította az 1960. évi 22. törvényerejű rendelet 5. § (3) bekezdése. A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.

[2] Megállapította az 1972. évi 21. törvényerejű rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 1972.10.04.

[3] Megállapította az 1972. évi 21. törvényerejű rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 1972.10.04.

[4] Megállapította az 1972. évi 21. törvényerejű rendelet 8. § (3) bekezdése. Hatályos 1972.10.04.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1972. évi 21. törvényerejű rendelet 8. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1972.10.04.

[6] Megállapította az 1972. évi 21. törvényerejű rendelet 8. § (5) bekezdése. Hatályos 1972.10.04.

[7] Megállapította az 1972. évi 21. törvényerejű rendelet 8. § (6) bekezdése. Hatályos 1972.10.04.

[8] Megállapította az 1972. évi 21. törvényerejű rendelet 8. § (7) bekezdése. Hatályos 1972.10.04.

[9] Megállapította az 1972. évi 21. törvényerejű rendelet 8. § (8) bekezdése. Hatályos 1972.10.04.

[10] A norma tartalmát kiegészítette az 1967. évi IV. törvény 41. § (2) bekezdése a törvény 9. és 10. §-ának megfelelően. A kiegészítés az előbbi törvényhelyeken olvasható.

[11] Megállapította az 1973. évi 5. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatályos 1973.02.28.

Tartalomjegyzék