26/1959. (V. 1.) Korm. rendelet

a sajtóval kapcsolatos egyes kérdésekről

A sajtóra vonatkozó jogszabályok jelentős része még a felszabadulás előtt keletkezett, és a gyökeresen megváltozott társadalmi viszonyok között nem alkalmazható. Az idejétmúlt és nehezen áttekinthető szabályozás akadályozta a helyreigazítási jog érvényesülését is, jóllehet, ez hatékonyan biztosítja a törvényességet és védi az állampolgárok jogos érdekeit. Ezért a Kormány a felszabadulás előtti sajtójogi szabályokat hatályon kívül helyezi és a felszabadulás óta kibocsátott jogszabályok összefoglalásával és részbeni módosításával az alábbiakat rendeli:

I. Általános rendelkezések

1. § (1) Sajtótermék a műszaki vagy vegyi úton sokszorosított irat, ábra vagy zenemű.

(2) Nem sajtótermék a nyilvános terjesztésre nem kerülő iratmásolat, ha a másolatok száma az irat ügyviteli vagy levelezési célja által indokolt példányszámot nem haladja meg.

(3) A sajtótermékre vonatkozó jogszabályokat megfelelően alkalmazni kell a gondolatnak rádió vagy televízió útján történő közvetítésére, valamint film, hanglemez, magnetofon készülék vagy bármely más készülék útján terjesztés céljára történő sokszorosítására is,

(4) A képzőművészeti és iparművészeti alkotások, valamint a dekorációs anyagok többszörösítésére és forgalombahozatalára az 1955. évi 12. törvényerejű rendelet rendelkezései az irányadók.

2. § (1)[1]

(2) A jelen rendeletnek a nyomdákra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell minden olyan berendezés (sokszorosítógép) üzembentartójára is, amely sajtótermék üzemszerű előállítására alkalmas.

3. § Terjesztés a jelen rendelet értelmében az árusítás, a szétküldés, a kézbesítés, az ingyenes szétosztás, az elhelyezés nyilvános helyen, úgyszintén a bemutatás a nyilvánosság előtt.

II. Sajtótermékek előállítása és terjesztése

4. §

(1)[2] Egyéb sajtóterméket kinyomtatni vagy más úton előállítani és terjeszteni - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - csak engedéllyel (6. §) szabad.

(2) Nincs szükség engedélyre:

a) az Országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, valamint az Országgyűlés bizottságai által kiadott hivatalos iratoknak,

b) a tanácsok, valamint az államigazgatási szervek által megrendelt vagy előállított, kizárólag hivatalos adatokat tartalmazó vagy ügyviteli célra szolgáló sajtótermékeknek,

c) állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek ,valamint szövetkezeti szervek által megrendelt vagy előállított, kizárólag a vállalat (szerv) gazdasági tevékenységét vagy ügyvitelét szolgáló és nyilvános terjesztésre nem kerülő sajtótermékeknek,

d) a társadalmi szervezetek alapszabályszerű működésével kapcsolatos, nyilvános terjesztésre nem kerülő sajtótermékeknek,

e) végül azoknak a sajtótermékeknek előállításához és terjesztéséhez, amelyeket az 5. §-ban foglalt hatásköri megosztás szerint a Kormány Tájékoztatási Hivatala, illetőleg a művelődésügyi miniszter az engedélyezés alól tárgyuknál fogva mentesít.

(3) Nincs szükség engedélyre a Magyar Rádió és Televízió műsoradásához, valamint a televíziós film- és képfelvételek előállításához, illetőleg terjesztéséhez sem,

5. §

(1) A sajtótermék előállítására és terjesztésére az engedélyt megadja:

a)[3] a Kormány Tájékoztatási Hivatala: a külföldi lapok belföldi terjesztésére;

b) a Művelődésügyi Minisztérium: könyvekre, röplapokra, grafikai és rajzos kiadványokra, zeneművekre, valamint a film, hanglemez, magnetofonkészülék vagy bármely más készülék útján terjesztés céljára történő sokszorosításra;

c) a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium: a postai értékes nyomtatványokra, bélyegkatalógu-sokra (bélyegárjegyzékekre), bélyegismertetőkre;

d) a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg a Belügyminisztérium: a szervei által belső használatra kiadott oktatási, kiképzési vagy nevelési célokat szolgáló sajtótermékekre;

e) a fővárosi, a megyei, illetőleg a megyei jogú városi tanács vb. igazgatási osztálya: minden egyéb engedélyezés alá eső sajtótermékre.

(2) A 4. §-ban említett engedélyt pótolja a sokszorosítógépen előállított, továbbképzés célját szolgáló, szakmai oktatási jegyzeteknél az illetékes minisztérium (egyéb országos hatáskörű szerv) jóváhagyása.

6. §

(1)[4]

(2) Az egyéb sajtótermékek előállítására és terjesztésére kiadott engedély egyszeri megjelenésre, meghatározott példányszámra és terjedelemre szól. Ha a sajtóterméket ezt meghaladó példányszámban vagy terjedelemben kívánják előállíttatni vagy újranyomatni, az előállításhoz újabb engedély szükséges.

7. §

(1) A nyomda [a sokszorosítógép üzembentartója, 2. § (2) bek.] engedélyezés alá tartozó sajtótermék előállításának megkezdése előtt köteles meggyőződést szerezni arról, hogy a megrendelő az engedélyt megkapta.

(2)[5] A nyomda (a sokszorosítógép üzembentartója) a sajtótermék sokszorosítását csak akkor kezdheti meg, ha ahhoz egyéb sajtótermék esetében a megrendelő szerv felelős vezetője (megbízottja), vagy a megrendelő aláírásával hozzájárul (imprimatúra).

(3) A nyomda felelős vezetője (a sokszorosítógép üzembentartója) köteles a nyomdában (sokszorosítógépen) előállított sajtótermékekről nyilvántartást vezetni.

(4)[6] A nyomda (a sokszorosítógép üzembentartója) köteles az imprimatúrát és a kéziratot az előállítás befejezésétől számított hat hónapig megőrizni; három hónap elteltével azonban a nyomda a kiadóvállalattal történt megegyezés alapján az imprimaturát (kéziratot) további megőrzés végett a kiadóvállalatnak adhatja át.

8. §

(1) Az ország területén előállított minden sajtóterméken fel kell tüntetni (impresszum):

a) az előállítás helyét, idejét és a nyomdai megrendelés törzsszámát,

b) a nyomda (egyéb sokszorosító szerv) nevét,

c) a kiadóvállalat és a kiadásért felelős személy nevét.

(2)[7] A művelődésügyi miniszter egyes sajtótermékeket az impresszum alkalmazása alól mentesíthet vagy rövidített impresszum alkalmazását engedélyezheti.

(3)[8]

9. §[9]

A sajtótermék kéziratát a szerző köteles aláírni. Egyéb sajtóterméknél a kiadó (megrendelő) köteles gondoskodni arról, hogy a sajtótermék szerzője legalább a 7. § (4) bekezdésében megszabott határidőig kétséget kizáróan megállapítható legyen.

10. §

Felhatalmazást kap a művelődésügyi miniszter, hogy - a könnyűipari miniszterrel és a Kormány Tájékoztatási Hivatalával egyetértésben - a közgyűjtemények számára és egyéb célra szükséges köteles- és tiszteletpéldányok rendelkezésre bocsátását rendelettel szabályozza.

11. §

(1)[10]

(2)[11]

12. §

Terjesztési engedély birtokában sem szabad terjeszteni azt a sajtóterméket:

a) amelynek elkobzását jogerős bírói ítélet elrendelte,

b) amelyet nyomozóhatóság lefoglalt, addig, amíg a lefoglalást jogerősen meg nem szüntették,

c) amelyről a 8. §-ban előírt impresszum hiányzik.

III. Helyreigazítás

13. §[12]

14. §[13]

15. §[14]

16. §[15]

17. §[16]

18. §[17]

19. §[18]

20. §[19]

21. §[20]

22. §[21]

23. §[22]

IV. Záró rendelkezések

24. §[23]

25. § A jelen rendelet 7. és 8. §-ában foglalt rendelkezések végrehajtását működése területén a járási (városi, városi kerületi) tanács vb. igazgatási osztálya köteles ellenőrizni; a könnyűipari miniszter a nyomdák tevékenységét az ország egész területén ellenőrizheti.

26. § (1) A jelen rendelet 1959. évi június hó 1. napján lép hatályba.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik:

a) a felszabadulás előtt kibocsátott sajtójogi jogszabályok [1914. évi XIV. törvény, 1938. évi XVIII. törvény, az 1914. évi XLI. törvény 32. §-a, 1939. évi II. törvény 151. §-a, a 2.500/1914. (R. T. 433 oldal), ME, 1.153/1920. (R. T. 27. oldal) ME, 15.900/1920. (R. T. 669. oldal), BM, 56.203/1922. (R. T. 228. oldal) BM, 125.400/ 1924. (R. T. 413. oldal) BM rendeletek];

b) a sajtótermékek és terjesztésük engedélyezésének ideiglenes rendezése tárgyában kiadott 11.290/1947. (IX. 23.) Korm. rendelet és annak végrehajtási jogszabályai [326/1947. (IX. 23.) TM, 500.700/1947. (IX. 23.) BM rendeletek];

c) az időszaki sajtótermékek oldalterjedelmének megállapítása tárgyában kiadott 14.570/1947. (XII. 11.) Korm., az időszaki sajtótermékek eladott és visszamaradt példányszámainak bejelentése tárgyában kiadott 14.580/1947. (XII. 11.) Korm. rendelet;

d) a képeslevelezőlapok előállításának és forgalombahozatalának szabályozásáról szóló 4.093/1949. (VI. 18.) Korm., az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 4.124 1949. (VII. 2.) ME, a közületi sajtótermékek központi kiadásáról szóló 1610/1948. (II. 8.) Korm., a cím- és névtárak kiadásáról szóló 4.160/1948. (IV. 10.) Korm., a hazai idegen nyelvű kiadványok szövegének felülvizsgálatáról szóló 54/1948. (X. 6.) MT, a kereskedelmi forgalomba kerülő kalendáriumok és naptárak kiadásának, valamint előállításának szabályozásáról szóló 12.930/1948. (XII. 19.) Korm., a külföldről behozott sajtótermékek behozatali engedélykötelezettség alól való mentesítéséről szóló 3.980 1947. (V. 20.) ME és a szótárszerkesztési munkálatok bejelentéséről szóló 2.651/1951. (III. 30.) ME rendeletek.

(3) A köteles- és tiszteletpéldányok szabályozására vonatkozó miniszteri rendelet (10. §) kibocsátásával hatályukat vesztik a tudományos célokra kötelespéldányok beszolgáltatásáról szóló 213/1951. (XII. 18.) MT rendelet, valamint az utóbbit kiegészítő és végrehajtó jogszabályok [1.011-107/1951. (XII. 18.) KM rendelet, 2.099/1955. (I. 5.) számú minisztertanácsi határozat], úgyszintén az állam érdekében bizalmasan kezelendő adatokat tartalmazó sajtótermékek kötelespéldányai tárgyában kiadott 4.166/1949. (VII. 30.) Korm. rendelet.

(4) A jelen rendelet nem érinti a hatálybalépése előtt sajtótermékek előállítására (kiadására) és terjesztésére adott engedélyek érvényét.

(5) A jelen rendelet végrehajtásáról - az érdekelt miniszterekkel és a Tájékoztatási Hivatal elnökével egyetértésben - a művelődésügyi miniszter, a nyomdákra vonatkozó rendelkezések (7-8. §) végrehajtásáról a könnyűipari miniszter, az időszaki lapok terjesztésére vonatkozó rendelkezések (11. §) végrehajtásáról a közlekedés- és postaügyi miniszter, végül a helyreigazításra vonatkozó rendelkezések (13-23. §) végrehajtásáról az igazságügyminiszter gondoskodik.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese