28/1959. (XII. 1.) FM rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok piaci elárusítóhelyen folytatott értékesítő tevékenységéről

A termelőszövetkezetek piaci értékesítő tevékenységének elősegítése, az értékesítéssel kapcsolatos elszámolás és ellenőrzés rendjének biztosítása érdekében - az élelmezésügyi miniszterrel és a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben -az alábbiakat rendelem.

Az értékesítő tevékenység köre

1. § (1) Mezőgazdasági termelőszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) a saját gazdaságában termelt, illetőleg előállított terményeknek, termékeknek, továbbá tenyésztett, illetőleg hízlalt sertésekből származó nyers húsnak, zsírszalonnának és zsírnak, valamint élő és vágott baromfinak (a továbbiakban: közös termelvények) az állam iránti és szerződéses kötelezettségek teljesítése után fennmaradó mennyiségét állandó vagy ideiglenes piaci elárusítóhelyén (a továbbiakban: elárusítóhely) a jelen rendeletben, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb jogszabályokban foglaltak szerint értékesítheti.

(2) Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a gazdálkodás bármelyik ágában közös termelést folytatnak, kizárólag a közös termelésből származó terményeik és termékeik értékesítésére tarthatnak fenn elárusítóhelyet. E tevékenység szempontjából a termelőszövetkezetekkel azonos elbírálás alá esnek és reájuk is a jelen rendeletben foglaltak az irányadók.

2. § (1) A termelőszövetkezet elárusítóhelyén a közös termelvényeken felül - sertéshús és zsírszalonna kivételével - a tagok háztáji gazdaságából származó termelvényeket is árusíthat. A tagok a háztáji gazdaságból származó áruikat az elárusítóhelyre közvetlenül nem hozhatják fel és ott egyénileg nem árusíthatják.

(2) A termelőszövetkezet - a (3) bekezdésben és az 5. §-ban foglalt kivételtől eltekintve - más termelőszövetkezettől, állami gazdaságtól, földművesszövetkezettől, egyéni termelőtől, kereskedelmi szervtől vagy magánkereskedőtől származó terményt, terméket és állatot nem árusíthat.

(3) Virág értékesítéssel foglalkozó termelőszövetkezet az évi bruttó bevétel legfeljebb 25%-a erejéig, állami vagy szövetkezeti kereskedelmi szervtől, illetőleg más termelőszövetkezettől - élő virág kivételével - kiegészítő-, alap- és díszítő anyagokat (fenyőgally vagy egyéb díszítő zöldnövény, moha, barka, selyem csomagolópapír, tartódrót stb.) vásárolhat és azokat az értékesítésre kerülő virágokkal együtt alkalmazva eladhatja.

(4) A termelőszövetkezet marha-, borjú- és juhhúst nem árusíthat, sertéshúsból készült töltelékárut pedig csak külön iparengedéllyel hozhat forgalomba [1957. évi 40. törvényerejű rendelet 7. § (1) bekezdés.]. Az elárusítóhelyen forgalomba hozott nyers hús, zsírszalonna és sertészsír ára nem lehet magasabb a mindenkor érvényben levő állami kiskereskedelmi (fogyasztói) árnál.

(5) A termelőszövetkezet elárusítóhelyén forgalomba hozott árut elsősorban a lakosság részére adhatja el. Ha az elárusítóhely áruval való ellátottságát nem befolyásolja, az elárusítóhely útján áruját a közületi vásárlásokra vonatkozóan érvényben lévő rendelkezések szerint állami vállalatoknak, földművesszövetkezeteknek vagy egyéb közületi szerveknek való eladással is értékesítheti. Más viszonteladók részére az elárusítóhelyen árut értékesíteni nem lehet.

Elárusítóhely létesítése

3. § (1) Az állandó vagy ideiglenes elárusítóhely létesítésének engedélyezésé iránti kérelmet a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályánál (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) kell benyújtani. Az engedélyt a járási mezőgazdasági osztály javaslata alapján az elárusítóhely fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi osztálya adja meg. Budapesten elárusítóhely létesítésének engedélyezéséhez be kell szerezni a Földművelésügyi Minisztérium termelőszövetkezetek piaci értékesítését ellenőrző osztályának (a továbbiakban: Ellenőrző Osztály) javaslatát is.

(2) Az elárusítóhely létesítésére vonatkozó engedélyek kiadásánál és az erre a célra szolgáló helyiségek kiutalásánál a termelőszövetkezeteket a magánszemélyekkel szemben előnyben kell részesíteni.

(3) A járási mezőgazdasági osztály az engedélyre vonatkozó javaslatában köteles nyilatkozni arra nézve, hogy a termelőszövetkezet rendelkezik-e az elárusítóhely áruellátásához szükséges mennyiségű áruval. A működési területén lévő termelőszövetkezeti elárusítóhelyeket köteles nyilvántartani és azok számszerű alakulásáról és működéséről az Ellenőrző Osztálynak negyedévenként tájékoztatást adni.

4. § Az állandó jellegű elárusítóhelyet fenntartó termelőszövetkezet köteles éves termelési tervében és bevétel-kiadási költségvetésében az elárusítóhely áruellátásához szükséges közös termelvények mennyiségét és az értékesítésből várható bevételt megtervezni.

Közösen fenntartott elárusítóhely

5. § (1) Állandó jellegű elárusítóhelyet legfeljebb három olyan termelőszövetkezet tarthat fenn, amelynek székhelye azonos járásban van vagy egymástól 30 km-nél nem nagyobb távolságra esik.

(2) A közös elárusítóhelyet fenntartó termelőszövetkezetek az elárusítóhely áruellátására, az egyes árufajták mennyiségére, az elárusítóhelynek nevet adó termelőszövetkezet kijelölésére, a személyi és dologi kiadások viselésére, valamint a bevételek és kiadások elszámolására nézve kötelesek egymással megállapodni. A megállapodás érvényességéhez az érdekelt termelőszövetkezetek jóváhagyó közgyűlési határozata és a járási mezőgazdasági osztály, illetőleg Budapesten az Ellenőrző Osztály megerősítő záradéka szükséges.

(3) A közösen fenntartott elárusítóhely üzemeltetésével felmerülő dologi és egyéb kiadások kiegyenlítéséről, a könyvelés és nyilvántartás vezetéséről, az elárusítóhely vezetőjének és dolgozóinak elszámoltatásáról, a bevételek és kiadások elosztásáról a megállapodásban erre kijelölt, nevet adó termelőszövetkezet köteles a jelen rendeletben és a megállapodásban foglaltak szerint gondoskodni.

(4) A közös elárusítóhelyen a 8. §-ban foglaltak szerint vezetett könyveléstől függetlenül, az egyes érdekelt termelőszövetkezetek a közös elárusítóhely üzemeltetésével és az értékesítéssel kapcsolatos - őket érintő - pénzügyi kiadásokat (pénz-, áru- és anyagforgalom) külön-külön is kötelesek folyamatosan könyvelni és nyilvántartani.

Az elárusítóhely dolgozói és javadalmazásuk

6. § (1) Termelőszövetkezeti elárusítóhely vezetője és beosztott elárusítói általában csak termelőszövetkezeti tagok lehetnek, kivéve ha a szükséges szakmai ismerettel a termelőszövetkezet tagjai nem rendelkeznek [19/1959. (VII. 12.) FM rendelet 16. § (3) bekezdés]. A vezetőt és az elárusítókat a vezetőség javaslatára a közgyűlés jelöli ki, illetőleg munkaszerződéssel alkalmazza. A termelőszövetkezet vezetősége az elárusítóhely vezetőjét és beosztott elárusítóit köteles megbízólevéllel ellátni.

(2) Az elárusítóhely vezetője vagy beosztott elárusítója csak büntetlen előéletű személy lehet. A büntetlen előéletet az érdekelt erkölcsi bizonyítvánnyal köteles igazolni.

(3) Az elárusítóhely vezetője és beosztott dolgozói a termelőszövetkezet vezetőségének és ellenőrző bizottságának tagjaival, továbbá a termelőszövetkezet számvitelének vezetőjével nem állhatnak házastársi, fel- vagy lemenő ágon, illetőleg oldalágon elsőízig rokoni kapcsolatban.

(4) Az elárusítóhelyen dolgozó termelőszövetkezeti tagok részére, végzett munkájuk után munkaegységet kell jóváírni. A munkaegység jóváírás a teljesített napi munkaidőhöz és az elért forgalomhoz igazodó alapjavadalmazásból és kiegészítő javadalmazásból áll, amelynek mértékét a közgyűlés állapítja meg. A munkaegység jóváírás javasolt módja a következő:

a) Alapjavadalmazásként az elárusítóhelyen végzett munkában eltöltött 10 órát figyelembevéve, a vezetőnek naponta 1.2-1.5 munkaegység, a beosztott elárusítóknak 1-1.2 munkaegység, vagy pedig 1000-1500 Ft forgalom teljesítése után napi 1 munkaegység írható jóvá.

b) Kiegészítő javadalmazásként a vezetőt és az elárusítókat együttesen, 30.000 Ft-ot meghaladó havi bruttó forgalom után az összforgalom 1%-a, 60.000-100.000 Ft között 1.2%-a és 100.000 Ft felett 1.5%-a illeti meg. A kiegészítő javadalmazást az elárusítóhely dolgozói között az alapjavadalmazásként jóváírt munkaegységek arányában kell szétosztani.

c) Nem illeti meg kiegészítő javadalmazás azt a dolgozót, aki alapjavadalmazását a forgalom alapján jóváírt munkaegységek után kapja.

(5) Az elárusítóhely munkaszerződéssel alkalmazott dolgozóinak javadalmazását a földművesszövetkezetek hasonló munkaterületen és beosztásban foglalkoztatott alkalmazottainak javadalmazásával megegyezően kell megállapítani.

Áru- és pénzforgalom

7. § (1) Az elárusítóhely részére - a 2. § (1) és (3) bekezdésében foglalt kivétellel - csak a fenntartó termelőszövetkezettől, illetőleg a közös elárusítóhelyet fenntartó termelőszövetkezetektől szállítólevéllel érkezett árut szabad átvenni. A mennyiségileg és minőségileg átvett árut az elárusítóhely könyveiben (8. §) kell nyilvántartani és elszámolni.

(2) Az átvett áru tarolását és értékesítésre való előkészítését szakszerűen - a piacrendészeti és egészségügyi rendszabályoknak megfelelően - kell végezni; megőrzését a szocialista tulajdont megillető fokozott gondossággal kell biztosítani.

(3) Az értékesítésre kerülő árut az elárusítóhelyen általában feldolgozni nem szabad; kivételesen - az áru romlásának megakadályozása érdekében - budapesti elárusítóhelyeken az Ellenőrző Osztály, vidéki elárusítóhelyeken pedig a fenntartó termelőszövetkezet írásbeli engedélye alapján lehet árut az elárusítóhelyen feldolgozni.

(4) Az áru minőségi leértékelésének (romlásának), valamint a szállítási és raktározási veszteségnek (kálónak) mértéke tekintetében az állami kereskedelemben irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Az elárusítóhelyen naponta legfeljebb 300 Ft készpénzt lehet visszatartani (váltópénz). Az ezt meghaladó pénzkészletet az elárusítóhely vezetője - akadályoztatása esetén annak helyettese - köteles naponta a termelőszövetkezet elszámolási számlájára befizetni. Közösen fenntartott elárusítóhely esetén a befizetést a megállapodásnak [5. § (2) bekezdés] megfelelően kell az érdekelt termelőszövetkezetek elszámolási számlájára eszközölni.

Elszámolás

8. § (1) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek elárusítóhelyet tartanak fenn, kötelesek az elárusítóhelyre történő minden áruszállításról szállítójegyzéket kiállítani és az elárusítóhely vezetőjével való elszámolás érdekében elszámolási könyvet vezetni.

(2) Az elárusítóhely vezetője az elárusítóhelyen - a termelőszövetkezet könyvelésével megegyezően - az alábbi bizonylatokat és könyveket köteles vezetni:

A) Zöldség-, gyümölcs-, húsáru-, tejtermék- stb. elárusítóhelyeken:

a) elszámolási könyv (tabló),

b) árváltozási - és leírási jelentés,

c) visszárujegyzék,

d) jelenléti ív,

e) ellenőrzési könyv,

f) szállítójegyzék (nagybani értékesítés esetén),

g) pénztárbizonylat,

h) hasított sertés és egyéb sertéstermékek értékesítése esetén termelési napló: a termelési naplóba minden termelési napon be kell jegyezni a sertéstermékekre vonatkozó termelési adatokat,

B) Borkimérésekben:

Az A) alatt a)-g) pontokban megjelölt könyvek és bizonylatok, továbbá h) a csapos elszámolási könyve.

C) Virágelárusítóhelyeken:

Az A) alatt a)-g) pontokban megjelölt könyvek és bizonylatok, továbbá

h) franciablokk,

i) koszorúkönyv (koszorúkészítés esetén). Alap és díszítőanyagok vásárlása esetén felvásárlási jegyet kell használni.

(3) A jelen §-ban megjelölt bizonylatok, könyvelési és nyilvántartási könyvek leírását a Mezőgazdasági Értesítőben közzétételre kerülő útmutató tartalmazza.

Ellenőrzés

9. § (1) A termelőszövetkezetek elárusítóhelyeinek rendszeres ellenőrzését Budapesten az Ellenőrző Osztály, vidéken a járási mezőgazdasági osztály végzi. Az Ellenőrző Osztály - a járási mezőgazdasági osztály ellenőrző jogkörének érintetlenül hagyása mellett - az ország más területén működő termelőszövetkezeti elárusítóhelyet is ellenőrizhet.

(2) Az Ellenőrző Osztály, illetőleg a járási mezőgazdasági osztály

a) összegyűjti, véleményezi és javaslattal az illetékes szervnek megküldi a termelőszövetkezetek által elárusítóhely létesítésének engedélyezése iránt benyújtott kérelmeket. A termelőszövetkezeteket az elárusítóhelyek létesítésében, illetőleg az ehhez szükséges engedély megszerzésében támogatja;

b) a termelőszövetkezetek elárusítóhelyein ellenőrzi, hogy megtartják-e a piaci értékesítésre vonatkozó hatályos rendelkezéseket;

c) ellenőrzi az elárusítóhelyek ügyvitelét, könyvvezetését, a könyvek és nyilvántartások naprakész állapotát, pontosságát és valódiságát;

d) gondoskodik arról, hogy az elárusítóhelyeken legalább háromhavonként leltározást végezzenek;

e) a munkakörük ellátására való alkalmasság szempontjából megvizsgálja az elárusítóhelyeken dolgozókat és javaslatot tesz a termelőszövetkezetnek a meg nem felelő személyek leváltására;

f) az észlelt mulasztásokról és hibákról, valamint az esetleges visszaélésekről az elárusítóhelyet fenntartó termelőszövetkezet vezetőségét és - ha az Ellenőrző Osztály jár el -, az illetékes járási mezőgazdasági osztályt is értesíti;

g) rendszeresen tájékoztatja a termelőszövetkezeteket és az elárusítóhelyeket a piaci értékesítésre vonatkozó rendelkezésekről.

(3) Az Ellenőrző Osztály a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően

a) segítséget nyújt a Budapesten levő elárusítóhelyek vezetőinek a napi árak kialakításában, ellenőrzi a bejegyzett napi árak betartását;

b) a Budapesten levő elárusítóhelyeken bekövetkezett árváltozásokról jelentést készít; ha az árváltozás rendkívüli ok (hanyag árukezelés, szakszerűtlen raktározás stb.) miatt történt, az árváltozásról jegyzőkönyvet is vesz fel;

c) országosan nyilvántartja az elárusítóhelyek számát és vizsgálja azok gazdaságos üzemeltetését, továbbá piackutatást végez a termelőszövetkezetek részére és segítséget nyújt a szerződéssel le nem kötött áruik elhelyezésében

(4) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya, továbbá a járási mezőgazdasági osztályok, valamint az Ellenőrző Osztály kötelesek jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével a termelőszövetkezetek elárusítóhelyeken végzett értékesítési tevékenységét ellenőrizni és elősegíteni.

(5) A termelőszövetkezeteknek az elárusítóhelyeken folytatott tevékenységét - szakfelügyeleti jogkörükben - a Belkereskedelmi Minisztérium szervei is ellenőrzik.

(6) A termelőszövetkezet - közös elárusítóhely esetén a nevet adó termelőszövetkezet - vezetősége és ellenőrző bizottsága köteles az elárusítóhely működését, az ott dolgozók munkáját, a könyvelés és nyilvántartás vezetését, továbbá a bizonylatokat negyedévenként ellenőrizni, illetőleg egyeztetni.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

10. § A Budapest területén elárusítóhelyet fenntartó termelőszövetkezetek az Ellenőrző Osztály által nyújtott segítségért és az ellenőrzésért költségtérítés címén az elárusítóhely havi bruttó forgalmának 6 ezrelékét kötelesek a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig az Ellenőrző Osztály által megjelölt számlára befizetni.

11. § (1) A jelen rendelet nem érinti a mezőgazdasági termények, termékek és állatok termelői értékesítéséről szóló 41/1958. (VII. 5.) Korm. rendelet és az annak alapján kiadott rendelkezések hatályát.

(2) A termelőszövetkezetek borkimérési tevékenységét külön rendelet szabályozza; eltérő rendelkezés hiányában azonban a termelőszövetkezetek borkimérési tevékenysége tekintetében is alkalmazni kell a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket.

(3) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A háromnál több termelőszövetkezet által közösen fenntartott elárusítóhelyeket legkésőbb a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül meg kell szűntetni, illetőleg az 5. §-nak megfelelő rendezés után, a közös elárusítóhely fenntartására új engedélyt kell kérni. A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 2/1956. (III. 1.) FM rendelet hatályát veszti.

Dögei Imre s. k.,

földművelésügyi miniszter