5/1959. (V. 20.) BkM rendelet

a drogéria szaküzletekről

A drogéria szaküzletek működését az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a magánkereskedők tekintetében az 1957. évi 17. törvényerejű rendelet 1. §-ának (6) bekezdésében és 10. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a következőkben szabályozom:

1. § Drogéria szaküzlet létesítéséhez a fővárosi, megyei, illetőleg megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztályának engedélye és egészségügyi osztályának előzetes hozzájárulása szükséges.

2. § (1) A drogéria szaküzletek működési engedélyében az üzletkört "drogéria szaküzlet" megjelöléssel kell meghatározni. Az ilyen üzletek létesítésének engedélyezéséről a Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer-Háztartási és Vegyi Főigazgatóságot (Budapest, V., Vigadó utca 6. szám) és a területileg illetékes közegészségügyi-járványügyi állomás igazgatóját - a működési engedély kiadásával egyidejűleg - tájékoztatni kell,

(2) A drogéria jelleget a szaküzlet cégtábláján szembetűnő módon fel kell tüntetni.

3. § Drogéria szaküzletnek magánszemély részéről történő fenntartására a magánkereskedés gyakorlásáról szóló 1957. évi 17. törvényerejű rendelet és az annak végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályok, valamint a jelen rendelet rendelkezései az irányadók.

4. § Drogéria szaküzletet az vezethet, aki a következő képesítések valamelyikének megszerzését igazolja:

1. drogistaképesítés [drogista mesterlevél, vagy a 102/1956. (Eü. K. 1.) EüM számú utasítás alapján szerzett drogistaképesítés];

2. valamely magyar egyetemen szerzett vagy honosított

a) gyógyszerészi oklevél;

b) tirocinális gyógyszerészi végbizonyítvány (nem okleveles gyógyszerészi végbizonyítvány) és annak megszerzése után 6 hónapon át végzett szakbavágó gyakorlat;

c) vegyészi képesítést nyújtó oklevél (vegyész, vegyészmérnök, vegyésztanár) és annak megszerzése után 6 hónapon át végzett szakbavágó gyakorlat;

d) orvosi vagy állatorvosi oklevél és annak megszerzése után 1 éven át végzett szakbavágó gyakorlat;

3. valamely magyar pedagógiai főiskolán szerzett vegyésztanári oklevél és annak megszerzése után 1 éven át végzett szakbavágó gyakorlat;

4. vegyipari technikumi érettségi (vegyészképesítő) bizonyítvány vagy felsőipariskolai vegyész végbizonyítvány és annak megszerzése után 1 éven át végzett szakbavágó gyakorlat,

5, §

(1) Drogéria szaküzletben szakmunkás munkakörben - a 4. §-ban meghatározott képesítéssel rendelkező személyeken kívül - csak az foglalkoztatható, aki drogista szakmunkás képesítést igazoló bizonyítvánnyal, vagy drogista segédlevéllel rendelkezik,

(2) A szakmunkás munkaköröket a belkereskedelmi miniszternek a drogistaképzésről később kiadandó rendelete határozza meg.

6. § (1) Drogéria szaküzlet az illatszerboltok üzletköréhez tartozó cikkeken felül kizárólag csak az alábbi cikkeket árusíthatja:

a) a jelen rendelet 1. számú mellékletében felsorolt kémiai, ásványi, állati és növényi eredetű anyagokat háztartási, ipari, laboratóriumi, gazdasági vagy egyéb - nem gyógyászati - célra,

b) a gyógynövényszaküzletekben árusítható gyógynövényeket [4/1959. (V. 20.) Rk. M. rendelet 1. számú melléklete], a 61/1952. (Mg. É. 51.) FM számú utasításban foglalt rendelkezések szerint kiszerelt zárt csomagolásban,

c) a jelen rendelet 2. számú mellékletében felsorolt egészségügyi (betegápolási) cikkeket és gyógyászati segédeszközöket,

d) bergamotta olajat a 8360-4/1953. (Eü. K. 6.) EüM számú utasításban foglaltaknak megfelelően,

e) az illóolajokat [4/1959. (V. 20.) Bk. M. rendelet 2. számú melléklete] közvetlenül a fogyasztók részére kimérve és zárt csomagolásban,

f) nem törzskönyvezett gyógyborkülönlegességeket és gyógycukorkákat, a tápszereket a gyógytápszerek kivételével, valamint a nem törzskönyvezett állattápszereket az előállító (forgalombahozó) által kiszerelt zárt csomagolásban,

g) méregmentes ételfestékeket, aromákat, hús-és ételpácolókat, konzerváló anyagokat, valamint az alkoholt kimérve és zárt csomagolásban,

h) nem steril vattákat és nem steril kötszereket, a vegyszerrel kezelt vatták és kötszerek kivételével,

i) nem törzskönyvezett fertőtlenítőszereket,

j) engedélyezett rovar- és rágcsálóirtószereket.

(2) Az (1) bekezdés a)-j) pontjaiban meghatározott tevékenység a drogéria szaküzlet tulajdonképpeni üzletköre.

(3) A belkereskedelmi miniszter által az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a 62/1953. (XII. 20.) MT rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján - kijelölt drogéria szaküzletek a kijelölésben meghatározott méregfajtákat is árusíthatják. A mérgek árusítására egyébként a mérgek forgalombahozatalát szabályozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(4) A drogéria szaküzlet közvetlenül a fogyasztók részére fogyasztói (egyedi) rendelésre, kis-mennyiségben (nem raktárra) kizárólag hidegúton (főzés, melegítés mellőzésével) a következőket készítheti, keverheti:

a) meghatározott ipari célra szolgáló anyagokat ipari előírások alapján,

b) az amatőr fényképezéshez szükséges anyagokat,

c) a háztartásban tisztítószerként használatos anyagokat.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott tevékenység: a drogéria szaküzlet járulékos üzletköre.

(6) A (4) bekezdésben felsorolt anyagok (szerek) készítéséhez a 4/1957. (XI. 5.) EüM rendelet 1. számú méregjegyzékében (engedéllyel beszerezhető mérgek) felsorolt mérgek nem használhatók fel. Az említett rendelet 2. számú méregjegyzékében (engedély nélkül beszerezhető mérgek) felsorolt mérgek felhasználása esetében a 4/1957. (XI. 5.) EüM rendelet rendelkezései az irányadók.

(7) A (4) bekezdésben említett anyagokat (szereket) csak a 4. §-ban meghatározott képesítéssel rendelkező személy készítheti.

7. § Drogéria szaküzlet orvosi rendelvényre, vagy anélkül gyógyászati célra semmiféle szert nem készíthet, nem szolgáltathat ki és ilyen célra nem ajánlhat.

8. § (1) A drogéria szaküzlet a jelen rendelet 1. számú mellékletében felsorolt anyagokat csak olyan csomagolásban szolgáltathatja ki, amelyen jól olvashatóan fel van tüntetve a drogéria szaküzlet neve (száma) és telephelye, a kiszolgáltatott anyag megnevezése (magyar, illetőleg kémiai nevén) és a következő megjelölés: "Gyógyászati célra nem használható fel." Ha a drogéria szaküzlet az anyagot a vevő által hozott tartályban szolgáltatja ki, az említett adatokat és megjelölést a tartályon kell könnyen el nem távolítható módon feltüntetni.

(2) Ha jogszabály határozza meg valamely anyag csomagolásának módját vagy a csomagoláson feltüntetendő adatokat, a drogéria szaküzlet az anyagot csak a meghatározott csomagolásban, illetőleg a meghatározott adatokat feltüntető csomagolásban szolgáltathatja ki.

(3) Ha a forgalombahozott anyag csomagolása feltünteti, hogy azt csak eredeti gyári csomagolásban szabad árusítani, vagy ha az eredeti csomagolásban való árusítást jogszabály rendeli el, a drogéria szaküzlet az árut csak eredeti csomagolásban szolgáltathatja ki.

(4) A drogéria szaküzlet a jelen rendelet 6. §-ának (4) bekezdésében említett készítményeket csak olyan csomagolásban szolgáltathatja ki, amelyen jól olvashatóan fel van tüntetve a drogéria szaküzlet neve (száma) és telephelye, a készítménynek a rendeltetésszerű felhasználásra utaló neve, a készítés ideje és a készítő kézjegye.

9. § (1) A drogéria szaküzletben a jelen rendelet 1. számú mellékletében felsorolt anyagokat külön-külön edényben, illetőleg tartályban, a fizikai és kémiai tulajdonságuknak megfelelően úgy kell tárolni (eltartani), hogy azok minősége a tárolás (eltartás) során hátrányosan ne változzék. Az edényeken, illetőleg tartályokon fel kell tüntetni az anyag megnevezését (magyar, illetőleg kémiai nevén).

(2) A drogéria szaküzlet árusítási körébe tartozó egyéb cikkek tárolására a vonatkozó szakmai előírások az irányadók.

10. § (1) A drogéria szaküzlet a fővárosi, illetőleg megyei tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi osztálya (főgyógyszerész) évenként legalább egyszer ellenőrzi. A fővárosi, illetőleg megyei főgyógyszerész a jelen rendelet 1. számú mellékletében felsorolt anyagokból, a gyógynövényekből, valamint a 6. § (4) bekezdésében felsorolt készítményekből ellenőrző vizsgálat céljára mintát vehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az állami közegészségügyi felügyelőnek és a közegészségügyi-járványügyi állomásnak az errevonatkozó jogszabályokban megállapított ellenőrzési jogát.

11. § Ha valamely nem kizárólag gyógyászati rendeltetésű anyag, kötszer, gyógyászati segédeszköz, stb. árusítása közegészségügyi szempontból, vagy a lakosság gyógyszerellátása szempontjából aggályosnak mutatkozik, a szer árusítását az egészségügyi miniszter a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben eltilthatja, vagy a szükséghez képest korlátozhatja.

12. § A jelen rendelet egy példányát - mellékleteivel együtt -, valamint a drogéria szaküzletekben forgalombahozható drogok (gyógynövények), továbbá illóolajok jegyzékét [4/1959. (V. 20.) BkM rendelet 1. és 2. számú melléklete] minden drogériai szaküzletben meg kell őrizni.

13. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 21.000/1936. KKM rendelet (R. T. 570. oldal), valamint a 16/1957. (K. É. 7.) BkM számú utasítás hatályát veszti.

Tausz János s. k.,

belkereskedelmi miniszter

1. számú melléklet az 5/1959. (V. 20.) BkM rendelethez

2. számú melléklet az 5/1959. (V. 20.) BkM rendelethez

1. Ásványvízfelszívócső,

2. Biztosítótű egészségügyi célra,

3. Bőrujj,

4. Csalóka,

5. Elsősegélykönyv,

6. Eschmarchkendő,

7. Fasin-készlet,

8. Fülfecskendő,

9. Gumikesztyű, háztartási,

10. Gyógyszappanok,

11. Hüvelycső.

12. Hüvelyfecskendő, gumi.

13. Irrigátor csap.

14. Irrigátor kanna,

15. Irrigátor tömlő.

16. Jégtömlő,

17. Kémcső,

18. Körtefecskendő,

19. Krámersin,

20. Lepedő (PVC és gumi),

21. Mellbimbóvédő,

22. Mellszívó,

23. Mentőláda,

24. Mentőláda olló,

25. Nyelvlapoc fából,

26. Preservatív,

27. Rugalmas pólya,

28. Sérvkötő,

29. Soxletüveg,

30. Suspensor,

31. Szemecset,

32. Szemcseppentő,

33. Szopó (üvegre),

34. Szőrcsipesz,

35. Thermophor gumiból vagy fémből,

36. Ujjvédő (gumiból),

37. Ülőpárna,

38. Végbélcső üvegből vagy műanyagból.