2/1960. (XII. 25.) IM rendelet

a telekkönyvről szóló 54/1960. (XI. 27.) Korm. rendelet végrehajtásáról

Az 54/1960. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 35. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, a földművelésügyi miniszterrel és az építésügyi miniszterrel, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével, valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnökével egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Önálló ingatlanok a telekkönyvi eljárásban

1. § (1) Önálló ingatlanként kell telekkönyvezni:

a) a föld felszínének minden olyan részletét, amelynek határvonalait a telekkönyvi térképen feltüntették és helyrajzi számmal láttak el (földrészlet), kivéve a közterületeket, valamint a folyók, patakok és természetes tavak medrét;

b) a földrészlettől elkülönítve azt az épületet (pincét), amelynek földhasználati jog alapján más személy a tulajdonosa, mint a földrészletnek;

c) azt a pincét, amelynek a bejárata közterületről nyílik, tekintet nélkül arra, hogy van-e földhasználati joga a pince tulajdonosának azon az ingatlanon, amely alá a pince nyúlik;

d) az osztatlan közös tulajdonban álló erdőknél és nádasoknál az egyes tulajdonostársak tulajdoni illetőségét;

e) a társasházban levő azokat a lakásokat (üzlethelyiségeket és más helyiségeket), amelyek az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonában vannak, a közös tulajdonban levő földrészletből és építményrészekből az egyes tulajdonostársakat megillető hányaddal együtt;

f) a lakásépítő szövetkezeti házban levő lakásokat és üzlethelyiségeket, továbbá a lakásszövetkezeti házban levő lakásokat;

g) a lakásépítő szövetkezeti, valamint a lakásszövetkezeti (a továbbiakban: lakásszövetkezeti) háznál a szövetkezeti tulajdonban álló építményrészeket (padlást, lépcsőházat, házfelügyelői lakást, pincét stb.), az ugyancsak szövetkezeti tulajdonban álló földrészlettel együtt.

(2) Nem telekkönyvezhető önálló ingatlanként:

a) az az épület (pince), amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával;

b) az a pince, amelynek a bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik.

(3) A társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló építményrészeket az ugyancsak közös tulajdont alkotó földrészlettel együtt külön kell telekkönyvezni.

A telekkönyvi betét

2. § (1) A betéteket községenként (városonként, Budapesten kerületenként, a továbbiakban: községenként) 1-től kezdődően számozni kell.

(2) A betét mintáját e rendelet I. számú melléklete tartalmazza.

Az "A" lapra vonatkozó rendelkezések

3. § (1) Az "A" birtoklapon az ingatlanokat 1-től kezdődő sorszámmal és helyrajzi számmal jelölve kell nyilvántartani és - a (2) bekezdésben említett ingatlanok kivételével - fel kell tüntetni az ingatlanok művelési ágát, fekvését és területi adatait.

(2) Az osztatlan közös tulajdonban levő erdőkből és nádasokból a tulajdonostársakat megillető tulajdoni illetőségeket úgy kell nyilvántartani, hogy a tulajdoni hányad feltüntetésével Utalni kell arra a betétre, amelyben a közös erdőt és nádast telekkönyvezték; az illetőségeket helyrajzi számmal nem kell megjelölni (pl. "9. sorsz. a 3. számú betétben nyilvántartott közös erdőből 4/1500-ad rész").

(3) A birtoklap az ingatlan művelési ágára és területére vonatkozó adatokat nem tanúsítja hitelesen.

4. § (1) Minden önálló ingatlant külön helyrajzi számmal kell megjelölni, kivéve az osztatlan közös tulajdonban levő erdőkből és nádasokból a tulajdonostársakat megillető tulajdoni illetőségeket. Külön helyrajzi számmal kell megjelölni továbbá a társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában levő építményrészeket az ugyancsak közös tulajdont alkotó földrészlettel együtt. A helyrajzi számokat csak e rendeletben meghatározott esetekben szabad megváltoztatni.

(2) A földrészletek megjelölésére azokat a helyrajzi számokat kell használni, amelyekkel a földrészleteket a kataszteri térképen jelölték.

(3) Az önálló ingatlanként telekkönyvezett épület, pince, valamint az ingyenes és határidő nélküli használatra kapott földrészleten épült társasháznál a közös tulajdonban, lakásszövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban álló építményrészek helyrajzi számaként annak a földrészletnek a helyrajzi számát kell felhasználni, amelyen létesült, de törni kell az ABC nagybetűivel (pl. 325/A, ugyanazon földrészleten levő több épület stb. esetében 325/B, 325/C stb.). Ha a társasház a közös tulajdonban, illetőleg a lakásszövetkezeti ház a szövetkezeti tulajdonban levő földrészleten épült az építményrészeket a földrészlettel együtt kell az említett módon helyrajzi számmal ellátni.

(4) Társasháznál a tulajdonostársak, lakásszövetkezeti háznál a tagok kizárólagos tulajdonában álló lakás (üzlethelyiség stb.) helyrajzi számaként a (3) bekezdés értelmében az ABC nagybetűivel tört helyrajzi számot kell felhasználni, de azt törni kell a szóban forgó lakásnak (üzlethelyiségnek stb.) az alapító okiratban, illetőleg a tervrajzon feltüntetett sorszámával (pl. 325/A/1.).

5. § (1) Művelési ágként azt kell feltüntetni, amit a földnyilvántartási munkarészek tartalmaznak, vagy amit a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazol. Fel kell tüntetni azt is, ha a földrészleten épület áll,

(2) Az önálló ingatlanként telekkönyvezett épületnél, pincénél, építményrészeknél és lakásnál művelési ág helyett az építmény jellegét kell feltüntetni.

6. § (1) Az ingatlan fekvéseként a földnyilvántartási munkarészek alapján vagy azt kell feltüntetni, hogy az ingatlan belterületen, illetőleg külterületi településen (lakótelepen, a továbbiakban együtt: belterületen) van, vagy - külterületi ingatlan esetében - azt, hogy milyen dűlőben fekszik

(2) Belterületi ingatlannál az utca nevét és a házszámot is fel kell tüntetni.

7. § (1) A földrészletek területét kataszteri holdakban (négyszögölekben) és hektárakban (négyzetméterekben) kell feltüntetni a "Térmérték" rovatban.

(2) Az önálló ingatlanként telekkönyvezett épületnél, pincénél és lakásnál a "Térmérték" rovatban ezek alapterületét négyzetméterben kell feltüntetni

8. § (1) Az ingatlannak a rendelkezési jog korlátozásával járó jogi jellegét (mezőgazdasági termelőszövetkezet által használt földrészlet, juttatott ingatlan stb.) az ingatlan adatai előtt külön sorban kell feltüntetni.

(2) Az "A" lapon kell feltüntetni azokat az egyéb adatokat is, amelyeknek az "A" lapon való feltüntetését ez a rendelet vagy más jogszabály elrendeli.

(3) Az "A" lapon nyilvántartott adatok módosítását elrendelő végzés számát az "A" lap "Jegyzet" rovatában a módosult adat mellett fel kell tüntetni.

A "B" lapra vonatkozó rendelkezések

9. § (1) A "B" lapra kell bejegyezni az alábbi jogokat, tényeket és körülményeket:

a) a tulajdonjogot;

b) az elő- és a visszavásárlási jogot;

c) a vételi jogot;

d) a tulajdonos és a "B" lapra bejegyzett más jogosult kiskorúságát, gondnokság alá helyezését;

e) a kisajátítási eljárás megindításának elrendelését;

f) a jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást;

g) a zárlatot, a büntető eljárás során a polgári jogi igény biztosítása céljából elrendelt zárlat kivételével;

h) a perindítást (a büntető eljárás folyamatban létét);

i) a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat;

j) a tulajdon jogfenntartással történt eladást;

k) bejegyzés iránti kérelem benyújtását, ha az eredeti okiratot más bírósághoz nyújtották be;

l) bejegyzésre irányuló kérelem (megkeresés) elutasítását;

m) telekkönyvi végzés megfellebbezését;

n) törvényességi óvás benyújtását, végül

o) minden olyan tényt vagy körülményt, amelynek bejegyzését ez a rendelet vagy más jogszabály elrendeli vagy megengedi.

(2) Az (1) bekezdés h), k), l), m), n) és o) pontjaiban felsorolt tényeket és körülményeket akkor kell a "B" lapra bejegyezni, ha azok a tulajdonos személyével, rendelkezési jogával, illetőleg a tulajdonjoggal kapcsolatosak.

A "C" lapra vonatkozó rendelkezések

10. § (1) A "C" lapra kell bejegyezni az alábbi jogokat, tényekét és körülményeket:

a) a földhasználati jogot;

b) a haszonélvezeti jogot;

c) a használati jogot;

d) a telki szolgalmi jogot; ej a jelzálogjogot;

f) a végrehajtási jogot;

g) a tartási és az életjáradéki jogot;

h) a "C" lapra bejegyzett jogosult kiskorúságát, gondnokság alá helyezését:

i) a jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalását;

j) az árverés kitűzését, az árverés sikertelenségét;

k) büntető eljárás során a polgári jogi igény biztosítása céljából elrendelt zárlatot;

l) a perindítást (a büntető eljárás folyamatban létét);

m) bejegyzés iránti kérelem benyújtását, ha az eredeti okiratot más bírósághoz nyújtották be;

n) bejegyzésre irányuló kérelem (megkeresés) elutasítását;

o) telekkönyvi végzés megfellebbezését;

p) törvényességi óvás benyújtását, végül

r) minden olyan tényt vagy körülményt, amelynek bejegyzését ez a rendelet vagy más jogszabály elrendeli, vagy megengedi.

(2) Az (1) bekezdés l), m), n), o), p) és r) pontjaiban felsorolt tényeket és körülményeket akkor kell a "C" lapra bejegyezni, ha azok bejegyzett vagy bejegyezni kért terhelő joggal kapcsolatosak.

A jogosult megjelölése

11. § (1) A jogok, tények és körülmények bejegyzésénél a jogosult családi és utónevét, valamint lakcímét is be kell jegyezni. Ha a bejegyzés alapjául 6zolgáló okiratból megállapítható, a jogosult házastársának vagy apjának, illetőleg anyjának nevét vagy más olyan adatot (ismertető jelet) is be kell jegyezni, amely a személyazonosságot kétségtelenné teszi.

(2) Ha jogi személy a jogosult, a hatósági nyilvántartásban feltüntetett megnevezését és székhelyét kell bejegyezni.

(3) Az állam javára szóló bejegyzésben jogosultként a Magyar Államot kell bejegyezni. Az állam tulajdonjogának bejegyzésénél a kezelő szervet is fel kell tüntetni; a kezelő szerv megjelölésénél a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

A telekkönyvi térkép

12. § (1) Telekkönyvi térkép céljára a kataszteri térkép másolata szolgál.

(2) Az önálló ingatlanként telekkönyvezett épületek és pincék, valamint a társasházak és a lakásszövetkezeti házak alaprajzai és tervrajzai a térkép kiegészítő részei; ezeket a betéttel (törzsbetéttel) együtt kell kezelni.

A telekkönyvi mutatók

13. § (1) Az ingatlanok tulajdonosairól községenként betűsoros névmutatót kell vezetni. A névmutatóban a tulajdonos nevét - a 11. §-ban meghatározott módon, de a lakcím feltüntetése nélkül - továbbá annak a betétnek (albetétnek) a számát kell feltüntetni, amelyben tulajdonjogát bejegyezték.

(2) A földrészletek helyrajzi számairól községenként számsoros mutatót (helyrajzi szám-mutatót) kell vezetni. A földrészlet helyrajzi száma után a betét számát kell feltüntetni, betétbe fel nem vett vagy nem e rendelet szerint vezetett telekkönyvben nyilvántartott földrészlet helyrajzi száma után pedig azt, hogy a földrészlet milyen célra szolgál (pl. vasút).

(3) Az önálló ingatlanként telekkönyvezett épületek, pincék, lakások, valamint az építményrészek helyrajzi számait a mutató "Függelék"-ébe kell felvenni.

(4) A mutatók mintáit e rendelet II. és III. számú melléklete tartalmazza

A telekkönyvi irattár

14. § (1) A telekkönyvi irattár a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, illetőleg ezek hiteles másolatait, a kérelmeket (megkereséseket), valamint a telekkönyvi ügyekben keletkezett más iratokat tartalmazza.

(2) Az iratokat a bíróság egyéb irataitól elkülönítetten, és községenként külön kell kezelni

(3) A társasház alapító okiratát és tervrajzát, az ezek módosítására vonatkozó iratokat, a társasház közös képviselőjének személyére vonatkozó bejelentést a társasház törzsbetétjével együtt, a lakásszövetkezet megalakulására vonatkozó közgyűlési jegyzőkönyvet pedig a lakásszövetkezeti ház törzsbetétjével együtt kell kezelni.

A telekkönyv nyilvánossága

A betétek, a mutatók és az irattár nyilvánossága

15. § (1) A betéteket, a mutatókat és a telekkönyvi iratokat bárki megtekintheti, azok tartalmáról feljegyzést készíthet és hiteles másolatot kérhet. Az állami szervek és vállalatok, valamint a társadalmi szervezetek kezelésében levő ingatlanokra vonatkozó betéteket és iratokat azonban csak a bíróság elnökének engedélyével lehet megtekinteni, azokról feljegyzést készíteni és hiteles másolatot kiadni.

(2) Egy személy részére egyidejűleg csak egy betétet szabad megtekintésre kiadni. A betétet a telekkönyv elhelyezésére szolgáló helyiségből kivinni nem szabad.

(3) A feljegyzések készítéséhez nem szabad olyan eszközt használni, amely alkalmas a betétben foglalt bejegyzések, továbbá a mutatók és az iratok tartalmának megváltoztatására.

16. § (1) A betétről az alábbi hiteles másolatok adhatók ki:

a) teljes másolat, amely a betét teljes tartalmát szószerint magában foglalja,

b) kivonatos másolat, amely a fennálló bejegyzéseket szószerint tartalmazza, a megszűnt bejegyzéseket csak jelzi,

c) részleges másolat, amely a kívánt bejegyzéseket tünteti fel szószerint,

d) szemle, amely csak a fennálló, illetőleg a kívánt bejegyzések lényeges adatait tartalmazza.

(2) A kiadott hiteles másolat a későbbi változásokkal kiegészíthető, változás hiányában pedig ennek feltüntetésével záradékolható.

(3) Hiteles másolat megszűnt betétről is kiadható.

A térkép nyilvánossága

17. § (1) A térképet bárki megtekintheti.

(2) A térképről vázlatot is készíthetnek:

a) azoknak az állami szerveknek és vállalatoknak a dolgozói, amelyeknek a térképkészítés feladatkörükbe tartozik,

b) azok a személyek, akiket államigazgatási szervek ezzel megbíznak,

c) az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvett tervezők, a tervezési jogosultságukat szabályozó rendelkezések korlátai között.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett személyek jogosultságukat munkáltatói igazolvánnyal, a b) pontban említett személyek megbízólevéllel, a c) pontban említett személyek pedig az Országos Tervezői Névjegyzékbe történt felvételüket tanúsító okirattal, valamint megbízólevéllel kötelesek igazolni.

18. § (1) A térképről, valamint az alaprajzokról (tervrajzokról) hiteles másolatot csak az ingatlan tulajdonosa és használója részére szabad kiadni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a másolatot állami szerv kéri.

(2) A hiteles térképmásolat csak az ingatlan és az azon levő épület határvonalait és helyrajzi számát, továbbá a szomszédos ingatlanok helyrajzi számát tartalmazhatja.

(3) Térképmásolatnak állami szervek részére való kiszolgáltatására, továbbá a honvédelmi célú, valamint a fegyveres testületek kezelésében levő ingatlanokra vonatkozó térképmásolatok kiszolgáltatására (vázlatok készítésére) egyebekben a 61/1950. (II. 23.) MT rendelet rendelkezései irányadók.

II. FEJEZET

AZ INGATLANOK TELEKKÖNYVEZÉSÉNEK MÓDJA

Állami tulajdonban álló ingatlanok telekkönyvezése

19. § (1) Minden állami gazdaság (kísérleti, tan- és célgazdaság), állami erdőgazdaság és állami mezőgazdasági gépállomás (a továbbiakban együtt: állami gazdaság) részére külön-külön betétet kell nyitni.

(2) Ebben a betétben azokat az állami tulajdonban álló külterületi ingatlanokat kell telekkönyvezni, amelyek az állami gazdaság által állandó jelleggel használt területhez tartoznak, ideértve az állami gazdaság által dolgozói használatába adott illetményföldeket is.

(3) Ebben a betétben kell telekkönyvezni az állami gazdaság kezelésébe adott legelőket, valamint az osztatlan közös tulajdonban levő erdőkből és nádasokból az államot megillető és az állami gazdaság által kezelt tulajdoni illetőségeket is.

20. § (1) Kezelő szervenként külön-külön betétben kell telekkönyvezni a gazdasági, a kulturális, a szociális, a honvédelmi és a rendészeti célra szolgáló külterületi ingatlanokat (pl. ipartelep, vízügyi létesítmény, sporttelep, üdülő, gyakorlótér, iskolai gyakorlókert), ideértve a kezelő szerv által dolgozói használatába adott illetményföldeket is.

(2) Nem kell felvenni ezekbe a betétekbe azokat az ingatlanokat, amelyeknek használatáért a szerv bért fizet, továbbá azokat sem, amelyeket a szerv csupán időleges használatra kapott.

21. § (1) Egy közös betétben kell telekkönyvezni azokat a külterületi ingatlanokat, amelyeket

a) illetményföldként használnak (kivéve a 19. és 20. §-okban említett illetményföldeket),

b) haszonbérbeadás útján hasznosítanak,

c) állami szervnek vagy szövetkezetnek időleges használatba adtak,

d) a tanácsok végrehajtó bizottságai saját kezelésben tartanak, ideértve a legeltetési bizottság által kezelt legelőket is.

(2) A betét "B" lapján kezelőként a tanács végrehajtó bizottságát kell feltüntetni.

22. § (1) Egy közös betétben kell telekkönyvezni a tanács végrehajtó bizottsága állal kezelt beépítetlen belterületi földrészleteket.

(2) A belterületen fekvő többi ingatlant ingatlanonként külön-külön betétben kell telekkönyvezni.

A mezőgazdasági termelőszövetkezet használatában és tulajdonában levő ingatlanok telekkönyvezése

23. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet, valamint a termelőszövetkezeti csoport (a továbbiakban: termelőszövetkezet) használatában levő földrészletek betétjében kell telekkönyvezni azokat a földrészleteket, amelyeket

a) a termelőszövetkezet tagjai és pártoló tagjai, vagy más személyek a termelőszövetkezet közös használatába adtak,

b) az állam a termelőszövetkezet részére határidő nélküli használatra átengedett, tekintet nélkül arra, hogy azokból a termelőszövetkezet a tagjai részére háztáji gazdaság céljára - akár belterületen, akár külterületen - juttatott, vagy azokból a tag háztáji gazdaságként az e célra nem állandósított területen visszatartott,

(2) Ebben a betétben kell telekkönyvezni az osztatlan közös tulajdonban álló erdőkből és nádasokból a termelőszövetkezet által használt tulajdoni illetőségeket, valamint a kizárólag egy termelőszövetkezet által használt legelőket is.

(3) A betét "B" lapján azokat kell felsorolni, akiknek földje a termelőszövetkezet használatába került. A nevek után fel kell tüntetni, hogy milyen nagyságú és kataszteri tiszta jövedelmű földjük került a termelőszövetkezet használatába.

(4) A betét "C" lapjára a termelőszövetkezet használatába került földrészletekre vonatkozó terhelő jogokat kell bejegyezni. A bejegyzésben -a telki szolgalmi jogra vonatkozó bejegyzés kivételével - utalni kell arra a sorszámra, amely a "B" lapon a kötelezett neve előtt szerepel és -ha a terhelő jog nem az egész bevitt földterületre vonatkozik - fel kell tüntetni, hogy a terhelő jog milyen területű és kataszteri tiszta jövedelmű földterületre terjed ki.

24. § (1) Ha a termelőszövetkezet használatában levő földrészletek több község (város, fővárosi kerület, a továbbiakban: község) területén fekszenek, minden községre vonatkozóan külön-külön betétet kell nyitni, de a "B" és - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a "C" lapot csak ott kell vezetni, ahol a termelőszövetkezet központja van (főbetét.) A többi betét "A" lapján azonban utalni kell a fő-betét számára (pl. a csemői 3. számú betét "A" lapján: "Főbetét a ceglédi 5. számú betét"), a fő-betét "A" lapján pedig fel kell tüntetni a többi betét számát is (pl. a ceglédi 5. számú betét "A" lapján: "Lásd még a csemői 3. számú betétet is").

(2) Telki szolgalmi jogot mindig abba a betétbe kell bejegyezni amelyben az azzal terhelt ingatlant nyilvántartják.

25. § (1) Termelőszövetkezetenként külön betétben kell telekkönyvezni a termelőszövetkezet tulajdonában álló ingatlanokat (így a használatában álló földön létesített, a termelőszövetkezet tulajdonában álló épületeket is).

(2) Ebben a betétben a "B" lapra a termelőszövetkezetet tulajdonosként kell bejegyezni.

Egyéb szövetkezet, társadalmi szervezet és egyesület tulajdonában álló ingatlanok telekkönyvezése

26. § Egyéb szövetkezet, szövetkezeti szerv, társadalmi szervezet, egyesület, valamint jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség és más hasonló személyegyesülés tulajdonában álló ingatlanokat szervenként külön betétben kell telekkönyvezni, éspedig külön a külterületi és külön a belterületi ingatlanokat.

A 19-26. §-okban fel nem sorolt ingatlanok telekkönyvezése

27. § (1) A 19-26. §-okban fel nem sorolt ingatlanokat tulajdonosonként külön-külön betétben kell telekkönyvezni, éspedig külön a külterületi ingatlanokat - ideértve az osztatlan közös tulajdonban álló erdőkből és nádasokból a tulajdonost megillető tulajdoni illetőségeket - és külön a belterületi ingatlanokat.

(2) Az (1) bekezdés szerint kell telekkönyvezni a termelőszövetkezet tagja által a háztáji gazdaság céljára állandó jelleggel kijelölt területen a tulajdonában és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában álló földből visszatartott földrészletet is.

Az osztatlan közös tulajdonban álló erdők és nádasok telekkönyvezése

28. § (1) Az osztatlan közös tulajdonban álló erdők betétjének "A" lapján - az ingatlanok adatai előtt külön sorban - fel kell tüntetni: "Közös erdő". A "B" lapon a tulajdonostársakat nem kell felsorolni, a "C" lapra pedig csak azokat a terhelő jogokat kell bejegyezni, amelyek az egész közös erdőt terhelik.

(2) A tulajdoni illetőségeket a 19-27. §-ok rendelkezései szerint nyitott betétek "A" lapján kell feltüntetni külön sorszámmal.

(3) Ezeket a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni az osztatlan közös tulajdonban álló nádasok telekkönyvezésére is.

A társasház és a lakásszövetkezeti ház telekkönyvezése

A társasház telekkönyvezése

29. § (1) A társasház törzsbetétje a közös tulajdonban álló építményrészek, valamint az ugyancsak közös tulajdont alkotó földrészlet telekkönyvezésére, az albetétek pedig az egyes lakások (üzlethelyiségek stb.) telekkönyvezésére szolgálnak. Minden lakást (üzlethelyiséget stb.) külön-külön albetétben kell telekkönyvezni, kivéve, ha a helyiséget közös tulajdonként a törzsbetétben telekkönyvezték.

(2) Egy betétben kell telekkönyvezni a társasházat akkor is, ha több épületből áll, feltéve, hogy a társasházzá alakulást egy alapító okiratba foglalták.

(3) A törzsbetét száma a földrészlet betétjének száma, nullával törve. Ha a földrészletet új betétbe jegyzik át, az új betét számát kell nullával törni. Ha pedig a társasházat határidő nélküli ingyenes használatra kapott földrészleten építették, a közös tulajdont alkotó építményrészek számára nyitott új betét számát kell nullával törni.

(4) Az albetétek száma a törzsbetét számától annyiban tér el, hogy nulla helyett 1-től kezdődő sorszámmal kell törni a betét számát.

30. § (1) A törzsbetét "A" lapján fel kell tüntetni: "Társasház", a lap felső részére pedig rá kell írni: "Törzsbetét". Utalni kell továbbá arra, hogy hány albetét van.

(2) Az "A" lapon kell feltüntetni a tulajdonostársak közös tulajdonában álló földrészletet - a korábbi helyrajzi szám, fekvés és területnagyság feltüntetésével - az ugyancsak közös tulajdonban álló építményrészekkel együtt.

(3) Ha a társasházat határidő nélküli ingyenes használatra kapott földrészleten építették, a törzsbetétben csak a közös tulajdonban álló építményrészeket kell - a 4. § szerint megállapított helyrajzi szám feltüntetésével - telekkönyvezni.

(4) A közös tulajdonban álló építményrészeket I-től kezdődő római számmal kell megjelölni. Ezeknek az építményrészeknek a részletezése helyett utalni lehet az alapító okirat, illetőleg a tervrajz szerinti részletezésre.

31. § (1) A törzsbetét "B" lapjára a társasházzá alakulás tényét kell bejegyezni a tulajdonostársak nevének megjelölése nélkül és utalni kell arra, hogy az egyes tulajdonostársak nevét az "A" lapon említett albetétek tartalmazzák. A "B" lapra kell bejegyezni egyébként mindazt, amit e rendelet szerint a "B" lapra kell bejegyezni, feltéve hogy a bejegyzés mind a törzsbetétben, mind az albetétekben nyilvántartott valamennyi ingatlanra vonatkozik.

(2) A törzsbetét "C" lapjára kell bejegyezni mindazt, amit e rendelet szerint a "C" lapra kell bejegyezni, feltéve hogy a bejegyzés mind a törzsbetétben, mind az albetétekben nyilvántartott valamennyi ingatlanra vonatkozik.

32. § (1) Az albetétek "A" lapján fel kell tüntetni: "Öröklakás", a lap felső részére pedig rá kell írni: "Albetét".

(2) Az "A" lapon fel kell tüntetni az egyes lakások (üzlethelyiségek stb.) helyrajzi számát, leírását (pl. Bp. II. Bimbó út 12. sz. társasházban I. emelet, 2. ajtószám alatti kétszobás lakás, az alapító okiratban meghatározott mellékhelyiségekkel) és alapterületét, valamint a törzsbetétben nyilvántartott ingatlanból az egyes öröklakások tulajdonosait megillető tulajdoni hányadot.

(3) Az albetétek "B" és "C" lapjára kell bejegyezni mindazt, amit e rendelet szerint a "B", illetőleg a "C" lapra kell bejegyezni, feltéve hogy a bejegyzés csak az albetétben nyilvántartott lakásra (üzlethelyiségre stb.) vonatkozik.

33. § (1) Amit a törzsbetétbe bejegyeztek, úgy kell tekinteni, mintha azt az albetétekbe is azonos rangsorban bejegyezték volna.

(2) Amit az albetétbe bejegyeztek, úgy kell tekinteni, mintha azt a törzsbetétben nyilvántartott ingatlanból az öröklakás tulajdonosát megillető tulajdoni hányadra a törzsbetétbe is azonos rangsorban bejegyezték volna.

34. § (1) A társasház megszűnése esetében a törzsbetétet és az albetéteket meg kell szüntetni és az ingatlant újonnan nyitott betétben közös tulajdonként kell telekkönyvezni. Az ingatlan helyrajzi száma azonos lesz a földrészlet eredeti helyrajzi számával.

(2) A törzsbetétben fennálló bejegyzéseket valamennyi tulajdoni hányadra, az albetétekben fennálló bejegyzéseket pedig a megfelelő tulajdoni hányadokra kell bejegyezni.

(3) Ha az albetétekben nyilvántartott valamennyi ingatlannak azonos a tulajdonosa, a társasház megszűnése esetében az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

A lakásszövetkezeti ház telekkönyvezése

35. § (1) A lakásszövetkezeti ház telekkönyvezésére a társasház telekkönyvezésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a (2)-(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel.

(2) A törzsbetét "B" lapján a lakásszövetkezetet a földrészlet, valamint a szövetkezeti tulajdonom álló építményrészek tekintetében tulajdonosként kell bejegyezni. Ha azonban a földrészletet a lakásszövetkezet határidő nélküli ingyenes használatra kapta, a lakásszövetkezetet a törzsbetétben csak a szövetkezeti tulajdonban álló építményrészek tekintetében kell tulajdonosként bejegyezni.

(3) Amit a törzsbetétbe jegyeztek be, csak a szövetkezeti tulajdonban álló építményrészekre, amit pedig az albetétbe jegyeztek be, csak az ott nyilvántartott lakásra (üzlethelyiségre stb.) vonatkozik.

(4) A törzsbetét "A" lapján fel kell tüntetni: "Lakásszövetkezeti ház", az albetétek "A" lapján pedig: "Szövetkezeti lakás".

Közös tulajdonban álló ingatlanok telekkönyvezése

36. § Ha ugyanazon tulajdonostársak több ingatlannak tulajdonosai, ezeket az ingatlanokat akkor kell egy betétben telekkönyvezni, ha az egyes tulajdonostársak tulajdoni illetősége minden ingatlanra nézve azonos és e fejezet rendelkezései a telekkönyvezésnek ezt a módját lehetővé teszik.

III. FEJEZET

AZ EGYES JOGOK, TÉNYEK ÉS KÖRÜLMÉNYEK BEJEGYZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Tulajdonjog

37. § (1) A tulajdonjog megszerzésének jogcíméül azt kell bejegyezni, amit a bejegyzés alapjául szolgáló okirat jogcímként megjelöl, ennek hiányában vagy kétség esetében azt, ami az okirat tartalmából jogcímként megállapítható.

(2) Ha a tulajdonjog megszerzése olyan tulajdonostól történt, aki tulajdonjogát telekkönyvi bejegyzés nélkül szerezte, ez utóbbi tulajdonjogát nem kell bejegyezni. A tulajdonjog megszerzője javára szóló bejegyzésben azonban utalni kell az előző tulajdonos telekkönyvön kívüli szerzésére.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a tulajdonjog megszerzése olyan személytől történt, aki szerződés vagy más jogcím alapján igényt szerzett arra, hogy a tulajdonjogot javára bejegyezzék, de a bejegyzés nem történt meg.

(4) Tulajdonjogi bejegyzés törléséhez és az eredeti telekkönyvi állapot helyreállításához bírósági vagy hatósági határozat szükséges.

38. § (1) Ha a tulajdonjogot ugyanarra az ingatlanra több tulajdonos javára jegyzik be, minden tulajdonostárs neve mellett fel kell tüntetni, hogy az egész ingatlanhoz viszonyítva hányadrésznek a tulajdonosa.

(2) A tulajdonjogot csak akkor lehet abban a betétben bejegyezni, amely az ingatlant a kérelem benyújtásakor nyilvántartja, ha a tulajdonszerzés a betétben nyilvántartott valamennyi ingatlanra vonatkozik, illetőleg valamennyi ingatlan tekintetében azonos tulajdoni hányadra; egyébként az érintett ingatlant más betétbe kell átjegyezni.

(3) Ha a tulajdonszerzés nem az egész ingatlanra (egész tulajdoni illetőségre) vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett hányadot is. Ha pedig a tulajdonszerzés a jogelőd tulajdoni illetőségének csak egy hányadára vonatkozik, a bejegyzésben az illetőség megszerzett hányadán felül azt is fel kell tüntetni, hogy a megszerzett rész az egész ingatlannak hányadrésze (pl. "Az "A" 1. sorsz. ingatlan "B" 6. sorsz. alatti 1/2 illetőségének 1/3 részére, azaz az egész ingatlan 1/6 részére a tulajdonjog ...").

Földhasználati jog

39. § (1) A juttatáson alapuló földhasználati jogot a juttatásra jogosult szerv határozata alapján, a földtulajdonossal kötött megállapodáson alapuló földhasználati jogot pedig a földtulajdonos engedélye alapján lehet bejegyezni.

(2) Földhasználati jogot csak egész földrészletre lehet bejegyezni.

(3) A termelőszövetkezet használatában álló földrészletek betétjébe a földhasználati jogot nem kell bejegyezni.

40. § (1) A földhasználati jog jogosultját a földrészlet betétjében névszerint kell megjelölni. Ha azonban a jogosult a földrészleten épületet létesíttett, az épületnek önálló ingatlanként való telekkönyvezése alkalmával a földrészlet betétjében azt kell bejegyezni, hogy a földhasználati jog a helyrajzi és betétszám szerint megjelölt épület mindenkori tulajdonosát illeti meg.

(2) Az önálló ingatlanként telekkönyvezett épület (pince) betétjében az "A" lapon a "Jegyzet" rovatban utalni kell arra, hogy a tulajdonost megillető földhasználati jog milyen helyrajzi és betétszámú földrészletre vonatkozik. A földrészlet területi adatait változtatás nélkül a földrészlet betétje tartja nyilván.

(3) A juttatáson alapuló földhasználati jogot a juttatásra jogosult szerv határozata alapján lehet törölni, a földtulajdonossal kötött megállapodáson alapuló földhasználati jogot pedig akkor, ha annak megszűnését igazolják (a földhasználatra jogosult engedélyével stb.).

Haszonélvezeti jog

41. § (1) Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, az ingatlan hányadára vagy természetben meghatározott részére lehet bejegyezni.

(2) A haszonélvezeti jog időtartamát is be kell jegyezni. A túlélő házastársat megillető haszonélvezeti jogot "özvegyi jog" elnevezéssel kell megjelölni.

(3) Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni. A bejegyzésben azonban fel kell tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen illeti-e meg, vagy egymást követő sorrendben. Ha a haszonélvezeti jog több jogosultat közösen illet meg, az egyes jogosultakat megillető haszonélvezeti jog tartalma tekintetében a bejegyzésben az okiratra kell utalni.

(4) Törölni kell a haszonélvezeti jogot, ha annak időtartama lejárt vagy megszűnését igazolják (lemondó nyilatkozattal, anyakönyvi kivonattal stb.).

Használati jog

42. § (1) Használati jogot egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott részére (pl. lakáshasználati jog) lehet bejegyezni; a jog tartalma tekintetében az okiratra kell utalni.

(2) A használati jog telekkönyvezésére egyébként a haszonélvezeti jog telekkönyvezésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy vezetékek (villany-, víz-, gáz- stb. vezetékek) létesítésére és fenntartására irányuló használati jog esetében a jog időtartamát nem kell bejegyezni.

Telki szolgalmi jog

43. § (1) Telki szolgalmi jogot egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott részére lehet bejegyezni,

(2) A telki szolgalmi joggal terhelt ingatlan betétjében a "C" lapon - a szolgalmi jog megnevezése (átjárás, vízmerítés stb.) mellett - azt kell bejegyezni, hogy a szolgalmi jog a helyrajzi és betétszám szerint megjelölt ingatlan mindenkori tulajdonosát illeti meg. A szolgalmi jog tartalma tekintetében az okiratra kell utalni.

(3) Annak az ingatlannak a betétjében, amelynek mindenkori tulajdonosát a telki szolgalmi jog megilleti, az "A" lap "Jegyzet" rovatában fel kell tüntetni, hogy a szolgalmi jog milyen helyrajzi és betétszámú ingatlan használatára jogosít.

(4) Törölni kell a telki szolgalmi jogot, ha annak megszűnését igazolják (lemondó nyilatkozattal, bírósági határozattal stb.).

Jelzálogjog

44. § (1) Jelzálogjogot csak egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre és csak ötszáz forint vagy ezt meghaladó összegű, pénzben meghatározott követelés biztosítására lehet bejegyezni. Adótartozás biztosítása céljából jelzálogjogot nem lehet bejegyezni.

(2) A bejegyzésben a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, valamint azoknak a járulékoknak és költségeknek a mértékét, illetőleg keretét is fel kell tüntetni, amelyekre a jelzálogjog kiterjed.

(3) Ha meghatározott tartós jogviszonyból keletkező követelések biztosítása céljából kérik a jelzálogjog bejegyzését, a jelzálogjogot keretbiztosítéki jelzálogjogként kell bejegyezni. A bejegyzésben meg kell jelölni a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget, amelyen belül a keret-biztosítéki jelzálogjog a követeléseket biztosítja.

(4) A jelzálogjoggal biztosított követelés átszállását és az új jogosultat is be kell jegyezni. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell keretbiztosítéki jelzálogjog esetében is."

45. § (1) Jelzálogjogi bejegyzésnek örökössel szemben - tulajdonjogának bejegyzése előtt - csak akkor van helye, ha az örökös e minőségét valószínűsítik (hagyatéki leltárral stb.).

(2) Ha nem jegyzik be tulajdonosként azt az örököst, akivel szemben a hagyaték átadása előtt jelzálogjogot jegyeztek be, ezt a jelzálogjogot a hagyatékátadó végzésben megjelölt örökös - ha pedig ez az örökös az ingatlant a hagyaték átadása előtt elidegenítette, a szerző - tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg törölni kell,

46. § (1) Ha ugyanazon követelés biztosítása céljából különböző betétekben nyilvántartott ingatlanokra kérik a jelzálogjog bejegyzését, a bíróság a kérelemben (megkeresésben) első helyen említett ingatlant főjelzálogként, a többi ingatlant pedig mellék jelzálogként jelöli meg.

(2) Ha ugyanazon követelés biztosítása céljából különböző bíróságok által vezetett betétekbe kérik a jelzálogjog bejegyzését, az egyik bíróságnál - az (1) bekezdés rendelkezései szerint -főjelzálogot, a többi bíróságnál pedig mellékjelzálogot kell alakítani.

(3) Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a jelzálogjog jogosultja ugyanazon követelés biztosítása céljából más betétekben nyilvántartott további ingatlanokra kéri jelzálogjog bejegyzését, továbbá akkor is, ha a jelzálogjoggal terhelt ingatlant megosztják és átjegyzik, illetőleg egy betétben nyilvántartott több ilyen ingatlanból történik átjegyzés.

47. § (1) Ugyanazon követelés biztosítása céljából több ingatlanra bejegyzett jelzálogjog egyetemleges.

(2) Több betétben nyilvántartott ingatlanokat terhelő egyetemleges jelzálogjog átszállását és a jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalását (letiltását) csak a főjelzálog betétjében kell bejegyezni. Ennék a bejegyzésnek a hatálya kiterjed a mellék jelzálogokra is.

48. § (1) Törölni kell a jelzálogjogot, ha annak megszűnését a jogosult nyilatkozatával vagy hatósági határozattal igazolják.

(2) Ha a jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalását bejegyezték, a jelzálogjog törlésének csak akkor van helye, ha a lefoglalásra vonatkozó bejegyzést törölték.

Végrehajtási jog

49. § (1) Végrehajtási jogot csak egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre, a bíróság (végrehajtó), illetőleg a tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének megkeresésére lehet bejegyezni, és csak ötszáz forint vagy ezt meghaladó összegű követelés esetében. A követelés összegének megállapításánál a lejárt kamatokat és költségeket is figyelembe kell venni.

(2) A végrehajtási jogra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a követelés és járulékainak összegét, valamint a végrehajtást kérő nevét. A végrehajtási jog jogosultjának személyében beállott változást a bíróság (végrehajtó) megkeresésére ugyancsak be kell jegyezni. Ha a végrehajtási jogot ugyanannak a követelésnek az erejéig több betétben nyilvántartott ingatlanokra jegyezték be, a bejegyzésben erre a körülményre is utalni kell.

(3) A végrehajtási jogot az (1) bekezdésben említett hatóság megkeresésére kell törölni.

(4) Jelzálogjoggal biztosított követelésre vonatkozó végrehajtási jogot a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Ha a végrehajtás útján érvényesített követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, a különbözet erejéig a végrehajtási jogot új rangsorban kell bejegyezni.

Elő- és visszavásárlási jog

50. § (1) Elővásárlási jogot csak egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre lehet bejegyezni.

(2) Ha az elővásárlási jogot határozott időre kötötték ki, az időtartamot is fel kell tüntetni a bejegyzésben.

(3) Az elővásárlási jogot az új tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg törölni kell. Törölni kell továbbá akkor is, ha megszűnését igazolják, vagy a kikötött idő eltelt.

51. § (1) Ha elővásárlási jogot jegyeztek be, vagy a betét adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjogot szerződés útján nem az elővásárlási jog jogosultjára kívánják átruházni, a tulajdonjogot -a (2)-(3) bekezdésben szabályozott eseteket kivéve - csak akkor lehet bejegyezni, ha a kérelemhez (megkereséshez) csatolják a jogosultnak azt a nyilatkozatát, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni.

(2) Ha a jogosult nem nyilatkozik, az átruházó köteles igazolni, hogy őt nyilatkozattételre felszólította.

(3) Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a szerződő feleknek ezekre a körülményekre vonatkozó együttes nyilatkozata elegendő. A nyilatkozatban elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet előidéző tényeket.

52. § (1) Visszavásárlási jogot csak arra az egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre lehet bejegyezni, amelynek a tulajdonjogát a visszavásárlási jog jogosultja átruházta.

(2) A visszavásárlási jogot csak a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg lehet bejegyezni.

(3) A visszavásárlási jogot a kikötött idő eltelte után, legkésőbb öt év elteltével törölni kell. Törölni kell továbbá, ha igazolják, hogy a visszavásárlási jog egyéb okból megszűnt vagy ha a tulajdonjogot a visszavásárlásra jogosult javára jegyzik be.

Vételi jog

53. § (1) Vételi jogot egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre, valamint ezek hányadára lehet bejegyezni; az államot illető vételi jog az ingatlan térmérték szerint meghatározott részére is bejegyezhető.

(2) A határozatlan időre kikötött vételi jogot hat hónap elteltével törölni kell; egyebekben a vételi jog törlésére a visszavásárlási jog törlésére vonatkozó rendelkezések irányadók.

Tartási és életjáradéki jog

54. § (1) Tartási és életjáradéki jogot az átruházott egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre lehet bejegyezni; a jog tartalma tekintetében az okiratra kell utalni.

(2) Törölni kell a tartási és életjáradéki jogot, ha a jog megszűnését, vagy azt igazolják, hogy a jogosult a törléshez hozzájárult.

Kiskorúság, gondnokság alá helyezés

55. § (1) A tulajdonos kiskorúságát és gondnokság alá helyezését a tulajdonos neve mellett kell a bejegyzésben feltüntetni, ha ezek a körülmények a tulajdonjog bejegyzése időpontjában fennállanak; egyébként külön kell bejegyezni.

(2) Ezeket a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni más jogosult kiskorúságának vagy gondnokság alá helyezésének bejegyzésénél is.

(3) Törölni kell a kiskorúságra és a gondnokság alá helyezésre vonatkozó bejegyzést, ha a kiskorúság, illetőleg gondnokság alá helyezés megszűnését igazolják. A kiskorúság bejegyzésétől számított tizennyolc év elteltével e bejegyzést igazolás nélkül is törölni kell.

Kisajátítási eljárás megindításának elrendelése

56. § (1) Kisajátítási eljárás megindításának elrendelését csak egész ingatlanra lehet bejegyezni.

(2) Ha a kisajátítási eljárás megindításának elrendelését olyan betétben kell bejegyezni, amelyben több ingatlant tartanak nyilván, a bejegyzésben fel kell tüntetni, hogy az melyik ingatlanra vonatkozik.

(3) A kisajátítási eljárás befejezése után az állam tehermentes tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg a kisajátítási eljárás megindításának elrendelésére vonatkozó bejegyzést törölni kell. Egyébként a bejegyzést csak a kisajátítási eljárás megindítását elrendelő hatóság megkeresésére lehet törölni.

Jogszabályon alapuló tulajdoni korlátozás

57. § (1) A jogszabályon alapuló tulajdoni korlátozást nem kell bejegyezni, ha az ingatlannak az "A" lapon feltüntetett jogi jellegéből (pl. juttatott ingatlan, mezőgazdasági termelőszövetkezet használatában álló föld) a tulajdoni korlátozás kitűnik.

(2) Ha az ingatlanra jogszabályon alapuló tulajdoni korlátozást jegyeztek be. vagy a korlátozás az (1) bekezdés értelmében a betétből egyébként kitűnik, csak olyan további bejegyzésnek van helye, amelyet a korlátozás nem zár ki.

(3) Törölni kell a bejegyzést, ha a korlátozás megszűnését igazolják vagy ha a korlátozás jogszabály értelmében megszűnt.

Jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalása

58. § (1) A jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalását (letiltását) a bíróság (végrehajtó), illetőleg a tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének megkeresése alapján kell bejegyezni. A bejegyzésben a végrehajtást kérő nevét is fel kell tüntetni.

(2) A bejegyzést az (1) bekezdésben említett hatóság megkeresésére kell törölni.

Árverés

59. § (1) Az árverés kitűzését az árverési hirdetmény alapján, az árverés sikertelenségét pedig a végrehajtó értesítése alapján kell bejegyezni.

(2) Az árverés sikertelenségére vonatkozó bejegyzéstől számított hat hónap elteltével az (1) bekezdésben említett bejegyzéseket hivatalból törölni kell. Ugyancsak hivatalból kell törölni e bejegyzéseket, ha a végrehajtási jogot törlik.

(3) A tulajdonjognak az árverési vevő javára történő bejegyzésével egyidejűleg törölni kell az összes bejegyzéseket, kivéve azokat, amelyek a bírósági végrehajtási eljárás szabályai szerint az árverési vevő által szerzett tulajdonjogot is terhelő jogokra vonatkoznak.

Zárlat

60. § (1) A "B" lapra zárlatot - az annak elrendelésére jogosult hatóság megkeresésére - egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre, valamint ezek hányadára lehet bejegyezni.

(2) Zárlatnak a "B" lapra történt bejegyzése után további jogokat - a jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló telki szolgalmi jog kivételével - csak a zárlat törlésétől függő hatállyal lehet bejegyezni; erre a bejegyzésben utalni kell.

(3) A zárlatra vonatkozó bejegyzést az azt elrendelő hatóság megkeresésére kell törölni. Ha pedig a zárlat alapjául szolgáló eljárás tulajdonosváltozást eredményezett, a zárlatot, valamint a zárlat bejegyzése után a zárlat törlésétől függő hatállyal bejegyzett jogokat s az ezekkel kapcsolatos további bejegyzéseket is törölni kell.

61. § (1) A "C" lapra zárlatot - az annak elrendelésére jogosult hatóság megkeresésére - csak egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre lehet bejegyezni.

(2) A bejegyzésben fel kell tüntetni azt az összeget, amelynek biztosítására a zárlatot elrendelték, továbbá az igény jogosultjának nevét is.

(3) A "C" lapra bejegyzett zárlatot az annak feloldására jogosult hatóság megkeresésére kell törölni.

Perindítás; büntető eljárás folyamatban léte

62. § (1) A perindításnak, valamint a büntető eljárás folyamatban létének a "B" lapra történt bejegyzése után további jogokat - a jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló telki szolgalmi jog kivételével - csak a per, illetőleg a büntető eljárás eredményétől függő hatállyal lehet bejegyezni; erre a bejegyzésben utalni kell.

(2) Jelzálogjog törlésére irányuló per megindításának (jelzálogjoggal kapcsolatos büntető eljárás folyamatban létének) bejegyzése után a jelzálogjogra vonatkozó további bejegyzéseknek csak a per (büntető eljárás) eredményétől függő hatállyal van helye; erre az utóbbi bejegyzésekben utalni kell.

63. § (1) A perindításra vonatkozó bejegyzést annak a kérelmére kell törölni, aki a perindítás bejegyzését kérte, a büntető eljárás folyamatban létére vonatkozó bejegyzést pedig a büntető ügyben eljáró bíróság megkeresésére.

(2) Törölni kell a perindításra vonatkozó bejegyzést akkor is, ha igazolják, hogy a bíróság a pert jogerősen megszüntette, vagy a keresetet jogerősen elutasította.

(3) A perindításnak (büntető eljárás folyamatban létének) a "C" lapra történt bejegyzését törölni kell akkor is, ha e bejegyzés által érintett jogot, tényt vagy körülményt az eljárás eredményéhez képest törölni kell.

64. § (1) Ha a per (büntető eljárás) a tulajdonos személyének változását vagy a jelzálogjog törlését eredményezte, törölni kell a perindításra (büntető eljárás folyamatban létére) vonatkozó bejegyzést, valamint e bejegyzés után, a per (büntető eljárás) eredményétől függő hatállyal bejegyzett jogokat és az utóbbiakkal kapcsolatos további bejegyzéseket is.

(2) A jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítése iránt indított per eredményessége esetén a végrehajtási jogot a jelzálogjog rangsorában, ha pedig a végrehajtás útján érvényesített követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, a különbözet erejéig a végrehajtási jogot a perindításra vonatkozó bejegyzés rangsorában kell bejegyezni.

(3) Amíg a büntető eljárás folyamatban létére vonatkozó bejegyzést nem törlik, annak rangsorában kell teljesíteni az ugyanazon üggyel kapcsolatban megindított polgári perre vonatkozó bejegyzést.

Szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom

65. § (1) A szerződésen és a végrendeleten alapuld elidegenítési és terhelési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet bejegyezni, az átruházott (átszállt) egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre.

(2) Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat tulajdonjogi bejegyzés nélkül, önállóan kell bejegyezni a szerződéssel lekötött egész ingatlanra (egész tulajdoni illetőségre) vagy ezek szerződéssel lekötött hányadára: ehhez a tulajdonos részéről bejegyzési engedélyre nincs szükség.

(3) Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál, továbbá e jog jogosultjának nevét is.

(4) Ha elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat, végrehajtási jogot, valamint a tulajdonjog-fenntartással történt eladás tényét nem lehet bejegyezni; ez a rendelkezés nem vonatkozik az adó- és az adók módjára behajtandó tartozás behajtása céljából a végrehajtási jog bejegyzésére, valamint a tilalmat megelőző rangsorú bejegyzésekkel kapcsolatos bejegyzésekre. Bejegyzést lehet továbbá elrendelni, ha a tilalom jogosultja a bejegyzéshez hozzájárult.

66. § (1) Törölni kell a szerződésen és a végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat, ha a tilalom megszűnését igazolják (lemondó nyilatkozattal, a jogosult halálát tanúsító közokirattal stb.).

(2) Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat a szerződési örökös tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg törölni kell. Törölni kell e tilalmat akkor is, ha megszűnését igazolják (lemondó nyilatkozattal, bírósági határozattal stb.). Ha azonban a szerződési örökös az örökhagyó előtt hal meg, a tilalom ez okból nem törölhető.

Tulajdonjog-fenntartással történt eladás

67. § (1) A tulajdonjog-fenntartással történt eladás tényét az eladott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eladott hányadára lehet bejegyezni. A bejegyzésben a vevő nevét is fel kell tüntetni.

(2) Ha a tulajdonjogfenntartással történt eladás tényét bejegyezték, a vevő (jogutódja) tulajdonjogát később e bejegyzés rangsorában kell bejegyezni.

(3) A tulajdonjogfenntartással történt eladásra vonatkozó bejegyzésnek az a hatálya, mint a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzésnek.

(4) A bejegyzést a szerződő felek közös nyilatkozata vagy bírósági határozat alapján lehet törölni.

Bejegyzés iránti kérelem benyújtása

68. § (1) Ha több bíróságnál kérnek ugyanazon okirat alapján bejegyzést, az a bíróság, amelyhez az okirat másolatát nyújtották be, a kérelem benyújtását az érintett ingatlan betétjébe bejegyzi. A bejegyzésben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, meg kell jelölni az érintett ingatlant és utalni kell a kérelem tárgyára.

(2) Az eredeti okirat megérkezése után a kért bejegyzést a kérelem benyújtására vonatkozó bejegyzés rangsorában kell teljesíteni; az elutasítást ugyanezen rangsorban kell bejegyezni.

(3) A (2) bekezdés szerinti bejegyzés teljesítéséig függőben kell tartani a rangsort biztosító bejegyzést követően érkezett minden olyan kérelem (megkeresés) elintézését, amelyet a rangsort biztosító bejegyzés alapjául szolgáló kérelem teljesítése kizár, továbbá amelynek feltétele, hogy a bíróság az említett kérelemnek helyt adjon.

Bejegyzésre irányuló kérelem elutasítása

69. § (1) Bejegyzésre irányuló kérelem (megkeresés) részben vagy egészben történt elutasítását be kell jegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni az érdekelt személyek nevét, meg kell jelölni az érintett ingatlant és utalni kell a kérelem (megkeresés) tárgyára.

(2) Nem kell bejegyezni az elutasítást, ha

a) a kérelmet telekkönyvi eljárásra nem tartozó ügyben nyújtották be, vagy a bejegyezni kért jog, tény vagy körülmény jogszabály szerint bejegyzésnek nem tárgya,

b) a kérelem érthetetlen vagy ellentmondó,

c) az az ingatlan, jog, tény vagy körülmény, amelyre vonatkozóan bejegyzést kértek, telekkönyvi betétben nem szerepel.

(3) Ha az elutasító végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, az elutasításra vonatkozó bejegyzést hivatalból törölni kell.

Telekkönyvi végzés megfellebbezése

70. § (1) Bejegyzésre irányuló kérelem (megkeresés) tárgyában hozott végzés ellen benyújtott fellebbezést akkor is be kell jegyezni, ha a bíróság a végzésben a kérelmet (megkeresést) elutasította és az elutasítást a betétben nem jegyezték be, kivéve ha a bejegyzés mellőzése a 69. § (2) bekezdés c) pontja alapján történt.

(2) A bejegyzésben fel kell tüntetni annak a végzésnek a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a fellebbezést benyújtották.

Törvényességi óvás benyújtása

71. § (1) A törvényességi óvás benyújtását a legfőbb ügyésznek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, illetőleg a Legfelsőbb Bíróságnak a megkeresésére kell bejegyezni.

(2) A bejegyzésben fel kell tüntetni annak a végzésnek a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a törvényességi óvást benyújtották.

(3) Ha a törvényességi óvás benyújtását az óvással megtámadott végzésnek az eredeti telekkönyvi jogosult részére történt kézbesítésétől számított hatvan napon belül kérik bejegyezni, a törvényességi óvás folytán hozott határozat hatálya kiterjed az ügyben szereplő feleken kívül mindazokra, akik a megtámadott végzés bejegyzését követően szereztek telekkönyvi jogokat.

(4) Ha a törvényességi óvás benyújtását a (3) bekezdésben meghatározott időpontot követően, de a megtámadott végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kérik bejegyezni, a törvényességi óvás folytán hozott határozat hatálya a feleken kívül csak azokra terjed ki, akik a törvényességi óvásra vonatkozó bejegyzést követően szereztek telekkönyvi jogokat.

IV. FEJEZET

A TELEKKÖNYVI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

Telekkönyvi ügyben eljáró bíróságok

72. § (1) Telekkönyvi ügyben elsőfokon a járásbíróság (városi, Budapesten kerületi bíróság) mint telekkönyvi hatóság (a továbbiakban: bíróság) jár el ülnökök közreműködése nélkül, másodfokon a megyei (fővárosi) bíróság.

(2) Az elsőfokú eljárásban határozatot telekkönyvi előadó és bírósági titkár is hozhat.

(3) Telekkönyvi ügyben az a bíróság illetékes, amely az ingatlan betétjét vezeti.

(4) Az ingatlan betétjét - eltérő rendelkezés hiányában - az a bíróság vezeti, amelynek területén az ingatlan fekszik.

Telekkönyvi beadványok

Kérelem

73. § (1) Telekkönyvi ügyben a kérelmet írásban, egy példányban kell benyújtani.

(2) A kérelmet sajátkezű aláírással nem kell ellátni. Ha azonban a kérelemnek okirati tartalma is van (pl. a bejegyzési engedélyt a kérelem tartalmazza), azt a bejegyzés alapjául szolgáló magánokiratokra megállapított alakban kell kiállítani.

(3) A kérelmet annál a bíróságnál, amely az ingatlan betétjét vezeti, a bírósági panasznapon jegyzőkönyvbe is lehet mondani; ebben az esetben a kérelem elintézéséhez szükséges okiratokat a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Ha a kérelmet meghatalmazott nyújtja be, a meghatalmazásra a polgári perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni.

74. § (1) A kérelemben hivatkozni kell arra az okiratra, amelyen a kérelem alapul, pontosan meg kell jelölni, hogy a kérelem milyen jog, tény vagy körülmény bejegyzésére vagy törlésére irányul. A kérelemben meg kell jelölni az eljárásra illetékes bíróságot, az ingatlan betét- és helyrajzi számát, valamint az érdekelt személyek nevét és lakcímét.

(2) A kérelemhez csatolni kell azokat az eredeti okiratokat, amelyek a kérelem alapjául szolgálnak, továbbá a jogszabályok által a bejegyzés elrendeléséhez megkívánt igazolásokat és egyéb okiratokat. Ha a kérelmező az eredeti okiratok visszaadását kívánja, azokról egy-egy egyszerű másolatot is csatolni kell, amelyeknek tartalmazniuk kell az esetleges hatósági jóváhagyási és egyéb záradékok szövegét is.

(3) Nincs szükség okirat csatolására, ha a kérelem olyan jog, tény vagy körülmény törlésére irányul, amely jogszabály rendelkezése alapján vagy időmúlás folytán szűnt meg.

(4) Ugyanabban a kérelemben különböző személyek tulajdonában álló ingatlanokra vonatkozó, egymással össze nem függő bejegyzések elrendelését nem lehet kérni.

75. § (1) Amíg a bíróság a kérelem tárgyában érdemben nem határozott, azt vissza lehet vonni; az erre vonatkozó nyilatkozatot az okiratokra megállapított alakban kell kiállítani.

(2) A kérelmet az jogosult visszavonni, aki azt benyújtotta. Ha azonban a bejegyzés folytán más személy vált volna jogosulttá, a kérelmet a felek csak együttesen vonhatják vissza.

Megkeresés

76. § (1) A megkeresésnek ugyanazokat az adatokat kell tartalmaznia, mint a kérelemnek. Ha azonban a megkeresés alapjául szolgáló határozat nagy terjedelmű, az adatok felsorolása helyett a megkeresésben a határozatra, illetőleg mellékleteire lehet utalni. Nincs szükség külön megkeresésre, ha azt a határozat magában foglalja.

(2) Ha a megkeresést nem a határozat foglalja magában, továbbá ha a határozatot nem a megkereső szerv hozta, vagy a határozat mellékletekre (pl. földkönyv, megosztási vázrajz) utal, a megkereséshez a határozatot, illetőleg a mellékleteket csatolni kell.

(3) A megkeresés mellékleteiről másolatot csak akkor kell csatolni, ha a megkereső szerv az eredeti okiratokat visszakéri, vagy azokat valamelyik érdekeltnek ki kell adni.

(4) A megkeresést a megkereső szervre érvényes ügyviteli szabályoknak megfelelő alakban kell kiállítani.

A beadványok iktatása; rangsor

77. § (1) A kérelmeket (megkereséseket) a telekkönyvi iktatókönyvben kell iktatni, abban a sorrendben, ahogy azok az iktatóhoz érkeznek.

(2) Minden kérelmet (megkeresést) - még ha az korábbi kérelemmel (megkereséssel) kapcsolatos is - külön számon kell iktatni. Ha ugyanarra az ingatlanra vagy bejegyzésre vonatkozóan több kérelem (megkeresés) egyidejűleg érkezik az iktatóhoz, mind a kérelmeken (megkereséseken), mind az iktatókönyvben az egyidejű érkezés tényét -az iktatószámokra történő kölcsönös utalással -fel kell tüntetni.

(3) Egyidejűleg érkezettnek kell tekinteni azokat a kérelmeket (megkereséseket), amelyek postán egyszerre érkeznek, amelyeket egyszerre kézbesítenek, vagy a bírósági gyűjtőszekrényből egyszerre vesznek ki.

78. § (1) A bejegyzések rangsorát - ha ez a rendelet másként nem rendelkezik - a kérelmek (megkeresések) iktatószámainak sorrendje határozza meg.

(2) Ha ugyanarra az ingatlanra vagy bejegyzésre vonatkozóan több kérelem (megkeresés) egyidejűleg érkezett az iktatóhoz, a bejegyzések azonos rangsort kapnak.

(3) A bejegyzések rangsora az érdekeltek hozzájárulásával megváltoztatható.

Több bíróság által teljesítendő kérelem (megkeresés) benyújtása

79. § (1) Ha a kérelem (megkeresés) több bíróság által vezetett betétekbe való bejegyzésre irányul, mindegyik bírósághoz külön kérelmet (megkeresést) kell benyújtani.

(2) Eredeti okiratot csak az egyik kérelemhez kell csatolni; ebben a kérelemben meg kell jelölni azt a bíróságot, amelyhez az eredeti okiratot továbbítani kell. A többi kérelemhez csak egyszerű másolatot kell csatolni, utalni kell azonban arra, hogy az eredeti okiratot melyik bírósághoz nyújtották be

(3) Ha a megkereséshez hatósági határozatot kell mellékelni, annak kiadmányát valamennyi bíróság részére meg kell küldeni.

80. § (1) Több betétben nyilvántartott ingatlanokat terhelő egyetemleges jelzálogjog átszállásának, a jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalásának (letiltásának) bejegyzésére, valamint a jelzálogjog teljes vagy részleges törlésére irányuló kérelmet (megkeresést) csak a főjelzálog betétjét vezető bírósághoz kell benyújtani.

(2) Ha a törlésre irányuló kérelmet (megkeresést) a mellékjelzálog betétjét vezető bírósághoz nyújtották be, a kérelmet (megkeresést) át kell tenni a főjelzálog betétjét vezető bírósághoz.

Bejegyzés alapjául szolgáló okiratok

81. § (1) Telekkönyvi bejegyzést csak eredeti magánokirat vagy eredeti közokirat alapján lehet elrendelni.

(2) A telekkönyvi eljárásban - az okirat eredeti példányán kívül - eredeti okiratnak kell tekinteni:

a) a közjegyző (bíróság) által hitelesített okiratmásolatot,

b) a közokirat kiadmányát, ideértve az állami szervek által vezetett nyilvántartásokból (pl. anyakönyv, földnyilvántartási munkarészek) készített hiteles kivonatot is,

c) a közokiratnak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát,

d) a telekkönyvi irattárban levő okiratmásolatot ugyanazon bíróság előtti eljárásban, feltéve hogy az okirat alapján bejegyzést már elrendeltek.

Magánokirat

82. § (1) A bejegyzés alapjául szolgáló magánokiratnak tartalmaznia kell:

a) az érdekelt személyek nevét és lakcímét,

b) az érintett ingatlan betét- és helyrajzi számát,

c) a bejegyezni kért jog, tény vagy körülmény pontos megjelölését.

d) a szerzés jogcímét és e) a bejegyzés megengedését.

(2) Társasház alapító okiratának tartalmaznia kell;

a) a tulajdonostársaknak a társasház alapítására vonatkozó megegyezését,

b) a tulajdonostársak nevét és lakcímét,

c) a közös tulajdonba kerülő földrészlet betét- és helyrajzi számát,

d) a közös tulajdonba kerülő építményrészek felsorolását I-től kezdődő római számmal számozva,

e) az egyes tulajdonostársakat a közös tulajdonba kerülő földrészletből és építményrészekből megillető tulajdoni hányadok megjelölését,

f) az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakások (üzlethelyiségek stb.) meghatározását, az alapterület feltüntetésével,

g) a tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyának szabályozását.

(3) Lakásszövetkezet megalakulására vonatkozó közgyűlési jegyzőkönyv tartalmára a (2) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjaiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Törlés alapjául szolgáló magánokiratnak a jogosult lemondó nyilatkozatát vagy a jogosultnak a törléshez való hozzájárulását kell tartalmaznia, vagy azt kell igazolnia, hogy a bejegyzett jog, tény vagy körülmény megszűnt. A jogcím feltüntetése az okiratnak nem érvényességi kelléke.

83. § (1) A magánokiratot az alábbi alakban kell kiállítani:

a) az okiraton fel kell tüntetni a jognyilatkozat tételének helyét és időpontját,

b) az okiratot a nyilatkozattevőnek sajátkezüleg kell aláírnia, illetőleg ha írni nem tud vagy nem képes, kézjegyével kell ellátnia és az aláírást (kézjegyet) vagy közjegyzővel kell hitelesíttetnie, vagy valódiságát két tanú aláírásával kell igazoltatnia; az okiraton a tanúk lakcímét is fel kell tüntetni.

(2) Ha a magánokiratot idegen nyelven állították ki és nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik, az eredeti okirathoz annak hiteles magyar nyelvű fordítását is csatolni kell.

(3) Ha a magánokiratot külföldön állították ki és nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést a magyar külképviseleti hatósággal kell felülhitelesíttetni, Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar érdekeket ellátó állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni, illetőleg felülhitelesíttetni.

(4) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem látják el, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén érvényes jogszabályok szerint erre jogosult szervvel kell hitelesíttetni.

84. § (1) Erinek a rendeletnek a magánokiratok tartalmára és alakiságára vonatkozó rendelkezései nem érintik azoknak a jogszabályoknak a hatályát, amelyek egyes jognyilatkozatok érvényességéhez további tartalmi vagy alaki kellékeket írnak elő.

(2) A külföldön kiállított magánokiratok hitelesítésével kapcsolatos kérdésekben kétség esetén az igazságügyminiszter állásfoglalása az irányadó.

Közokirat

85. § (1) A bejegyzés alapjául szolgáló közokirat tartalmára a magánokiratra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bejegyzési engedélyt nem kell tartalmaznia; ez utóbbi rendelkezés a közjegyző (bíróság) által okiratba foglalt jognyilatkozatra nem vonatkozik.

(2) Az állami szervek által vezetett nyilvántartásokból készített kivonatnak azokat az adatokat kell tartalmaznia, amelyeket e kivonatok kiállítására vonatkozó rendelkezések előírnak.

(3) A közokirat alakiságát a kiállító szerv ügyviteli szabályai határozzák meg.

(4) Ha külföldön kiállított közokirat alapján kérnek bejegyzést, a bejegyzés elrendelése előtt az okiratot az igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni

A telekkönyvi végzés meghozatala

Előzetes intézkedések

86. § (1) A bejegyzésre irányuló kérelem (megkeresés) iktatószámát a benyújtás napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon a félfogadás megkezdése előtt az érintett betét megfelelő lapjának szélén fel kell jegyezni (széljegy), s ennek megtörténtét a kérelemre (megkeresésre) rá kell vezetni.

(2) A kérelmeket (megkereséseket) az iktatószámok sorrendjében kell elintézni.

(3) Ha e rendelet vagy más jogszabály szerint a kérelem (megkeresés) elintézését függőben kell tartani, a bíróság a kérelmet (megkeresést) nyilvántartásba helyezi.

A végzés meghozatala

87. § (1) A bíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak annak a jognak, ténynek vagy körülménynek a bejegyzését rendelheti el, amelyet a kérelem (megkeresés) megjelöl.

(2) Ha az a fél, akire a tulajdonjogot átruházták, csak a tulajdonjog bejegyzését kéri, az okirat szerint azonban az átruházó a vételárhátralék biztosítása céljából jelzálogjog, a haszonélvezeti jog, a használati jog, a tartási vagy az életjáradéki jog, az elidegenítési és terhelési tilalom, az elő- vagy a visszavásárlási jog vagy a telki szolgalmi jog bejegyzését kötötte ki, a felsorolt jogoknak, tényeknek és körülményeknek a bejegyzését hivatalból el kell rendelni, kivéve, ha a jogosult az említett kikötésről a kérelem (megkeresés) benyújtásáig lemondott.

(3) A kérelem (megkeresés) visszavonása esetében a bíróság végzést hoz, amelyben az érdemi döntés mellőzésével a széljegy törlését rendeli el.

88. § (1) Ha akár a kérelemnek (megkeresésnek), akár a mellékleteknek pótolható hiányosságai vannak, a bíróság a kérelmezőt (megkereső hatóságot) végzéssel hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra harminc napos határidőt kell megállapítani, amely indokolt esetben meghosszabbítható.

(2) A hiány pótlása esetében a bejegyzést a kérelem (megkeresés) eredeti rangsorában kel] teljesíteni. Ugyanebben a rangsorban kell bejegyezni a kérelem (megkeresés) elutasítását is. ha a hiányt nem pótolták.

89. § (1) Ha a bíróság megítélése szerint a kérelmet (megkeresést) nem pótolható hiányosságai miatt részben el kell utasítani, a kérelmezőt (megkereső hatóságot) meg kell hallgatni. Ha a kérelmező (megkereső hatóság) a meghallgatáson nem jelent meg, illetőleg nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a kérelmet (megkeresést) teljesíthető részében fenntartja-e, a bíróság a kérelem (megkeresés) teljesíthető részének helyt ad, a többi részben pedig elutasít. Erre a kérelmezőt (megkereső hatóságot) a meghallgatást elrendelő végzésben figyelmeztetni kell.

(2) Ha a kérelmező (megkereső hatóság) úgy nyilatkozik, hogy a kérelmet (megkeresést) teljesíthető részében nem tartja fenn, erre a nyilatkozatra, valamint a bíróság eljárására a kérelem (megkeresés) visszavonásával kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.

90. § (1) A felek meghallgatását rendelheti el a bíróság akkor is, ha az az ingatlan azonosságának vagy a tulajdonos személyazonosságának megállapítása céljából szükséges.

(2) Ha a meghallgatás eredményes volt, a bejegyzést a kérelem (megkeresés) rangsorában kell teljesíteni. Ugyanebben a rangsorban kell bejegyezni a kérelem (megkeresés) elutasítását is, ha a felek a meghallgatáson nem jelentek meg vagy nem nyilatkoztak, illetőleg a meghallgatás egyébként eredménytelen volt.

91. § (1) Ha a bejegyzés alapjául szolgáló államigazgatási határozattal kapcsolatban az ügyész értesítése vált szükségessé, a bíróság a kérelem (megkeresés) elintézését függőben tartja.

(2) Az ügyész által kezdeményezett eljárás jogerős befejezése után a bíróság az eljárás eredményétől függően dönt a kérelem (megkeresés) tárgyában.

92. § (1) Ha a bíróság a kérelmet (megkeresést) -akár csak részben is - elutasítja, a végzést indokolni kell.

(2) Az indokolásban az elutasítás valamennyi okát fel kell sorolni.

93. § (1) Bejegyzés elrendelése esetében a bíróság a végzésben az alapul szolgáló okiratra való hivatkozással pontosan megjelöli azt a jogot, tényt vagy körülményt, amelynek a bejegyzését elrendelte és feltünteti az érintett ingatlan betét- és helyrajzi számát, valamint a jogosult nevét és lakcímét is.

(2) Ha a bejegyzés valamely bejegyzett jogra, tényre vagy körülményre vonatkozik, ennek a jogosultját, valamint e bejegyzés sorszámát a végzésben fel kell tüntetni.

(3) Ha a bejegyzés tulajdoni hányadra vagy az ingatlan meghatározott részére vonatkozik, a hányadot (részt) pontosan fel kell tüntetni.

(4) Ha az elrendelt bejegyzés hatálya valamely korábbi bejegyzés alapjául szolgáló eljárás eredményétől függ (pl. ha a betétben korábban zárlatot, perindítást jegyeztek be), erre a végzésben utalni kell.

94. § (1) A végzés hibáját (hiányosságát) - a végzés tartalmának a betétbe való bevezetése előtt - a bíróság hivatalból kijavíthatja (pótolhatja).

(2) Bevezetés után a kijavítás (pótlás) hivatalból való elrendelése előtt a hibáról (hiányosságról) jelentést kell készíteni, a jelentést iktatni kell és iktatószámát a szóban forgó bejegyzést tartalmazó lap szélén fel kell jegyezni. Ugyanígy kell eljárni, ha a hiba (hiányosság) csak a bejegyzésben van, és a betétbe már további bejegyzések is történtek.

(3) A bíróság a jelentés alapján végzést hoz; ezt a végzést mindazok részére kézbesíteni kell, akiknek a korábbi végzést kézbesítették. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a kijavítás (pótlás) kérelemre (megkeresésre) történik.

(4) Ha a kijavításhoz (pótláshoz) nem járult hozzá az a harmadik személy, akinek hozzájárulására a kijavítás (pótlás) elrendeléséhez szükség van, kijavításnak (pótlásnak) hivatalból nincs helye, az erre irányuló kérelmet (megkeresést) pedig el kell utasítani.

Bevezetés a betétbe

95. § (1) Bejegyzést csak a telekkönyvi ügyben elsőfokon eljáró bíróság végzése alapján lehet a betétbe bevezetni.

(2) A bevezetés megtörténtét és annak napját fel kell jegyezni a végzés eredeti példányára.

(3) Bevezetés után az eredeti okiratot bejegyzési záradékkal kell ellátni.

A végzés kézbesítése

96. § (1) A végzést - bejegyzés elrendelése esetén a végzés tartalmának a betétbe való bevezetése után - az érdekeltek részére kézbesíteni kell.

(2) A nem kézbesíthető végzést az iratokhoz kell csatolni; újabb kézbesítést csak kérelemre lehet elrendelni.

97. § (1) Bejegyzést elrendelő végzést mindazok részére kézbesíteni kell, akiknek jogát az új bejegyzés érinti, így különösen:

a) a kérelmezőnek (megkereső hatóságnak) és annak, aki a bejegyzés folytán jogosulttá vált, illetőleg akinek érdekében a tényt vagy körülményt bejegyezték,

b) annak, akinek bejegyzett joga módosult, vagy megszűnt, illetőleg akinek az érdekében bejegyzett tény vagy, körülmény módosult vagy megszűnt,

c) az ingatlan tulajdonosának akkor is, ha a jelzálogjoggal biztosított követelést átruházták,

d) a tulajdonostársnak, ha tulajdonostársa tulajdoni illetőségét átruházta,

e) a földtulajdonosnak, ha az önálló ingatlanként telekkönyvezett épület (pince) tulajdonjogát átruházták.

(2) Bejegyzést elrendelő végzést kézbesíteni kell továbbá:

a) tulajdonosváltozás bejegyzése esetében az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (a továbbiakban: ÁFTH) megyei felügyelősége és a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztálya részére,

b) földhasználati jog, haszonélvezeti jog, használati jog, kiskorúság és gondnokság alá helyezés bejegyzése, valamint törlése, úgyszintén a művelési ág változásának bejegyzése esetében az ÁFTH megyei felügyelősége részére,

c) műemlékké nyilvánított ingatlan esetében a művelődésügyi miniszternek, valamint az építésügyi miniszternek,

d) építésügyi hatóság engedélyéhez kötött ingatlanmegosztás esetében az építésügyi hatóság részére,

e) adó- és adók módjára behajtandó tartozás behajtása céljából végrehajtási jog bejegyzése esetében a bírósági végrehajtónak.

(3) Az elutasító végzést csak a kérelmező (megkereső hatóság) részére kell kézbesíteni; az elutasító végzéssel az okiratokat is vissza kell küldeni. Ha azonban a kérelem (megkeresés) teljesítése esetében más személy javára szólna a bejegyzés, az elutasító végzést az utóbbi részére is kézbesíteni kell.

(4) Hagyatékátadó végzés alapján hozott, egészben vagy részben elutasító végzést valamennyi érdekelt részére is kézbesíteni kell; a helytadó végrést a közjegyző részére nem kell kézbesíteni.

98. § (1) A 97. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett érdekeltek részére a végzést a keresetlevél kézbesítésének szabályai szerint kell kézbesíteni, azzal az eltéréssel, hogy ügygondnokot nem lehet kirendelni.

(2) Ha a kérelemhez (megkereséshez) az eredeti okiratról másolatot is csatoltak, a bejegyzési záradékkal ellátott eredeti okiratot - ha más kérelmet nem terjesztenek elő - a kérelmezőnek (megkereső hatóságnak), több kérelmező esetében a kérelemben első helyen említett kérelmezőnek kell kiadni, a másolatot pedig hitelesíteni kell.

Fellebbezés

99. § (1) Fellebbezésre az jogosult, akinek jogi érdekét a végzés érinti, fellebbezési óvásra pedig az ügyész (a továbbiakban együtt: fellebbezés).

(2) Fellebbezés esetében az elsőfokú bíróság az elutasító végzést saját hatáskörében megváltoztathatja; a helyt adó végzést csak akkor, ha a fellebbezés kijavítási kérelemnek tekinthető.

(3) Ha a végzést saját hatáskörben nem lehet megváltoztatni, az elsőfokú bíróság a fellebbezéshez csatolja az ügyre vonatkozó iratokat, továbbá annak a betétnek hivatalból elkészített szemléjét is, amelyre a fellebbezett végzés vonatkozott. A szemlének mindazokat az adatokat tartalmaznia kell. amelyek a fellebbezés elbírálásához szükségesek.

100. § (1) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyben hagyja, a fellebbezés benyújtására vonatkozó bejegyzést, ha pedig a kérelmet (megkeresést) az elsőfokú bíróság elutasította, az erre vonatkozó bejegyzést is törölni kell.

(2) Ha az elsőfokú bíróság a kérelmet (megkeresést) elutasította, a másodfokú bíróság azonban a bejegyzést elrendelte, az elutasításra, valamint a fellebbezés benyújtására vonatkozó bejegyzést törölni kell. A másodfokú bíróság által elrendelt bejegyzést a kérelem (megkeresés) eredeti rangsorában kell teljesíteni akkor is, ha az elutasítást nem jegyezték be.

(3) Ha az elsőiokú bíróság bejegyzést rendelt el, a másodfokú bíróság azonban a végzést megváltoztatta és a kérelmet (megkeresést) elutasította, a bejegyzést, valamint az azon alapuló későbbi bejegyzéseket törölni kell. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a másodfokú bíróság a végzést csak részben változtatta meg.

(4) Az előző bekezdésekben szabályozott esetekben a másodfokú bíróság végzése alapián az elsőfokú bíróság végzést hoz, amelyben a szükséges bejegyzést, illetőleg törlést s egyben a másodfokú bíróság végzésének kézbesítését rendeli el.

101. § (1) Ha a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el, az elsőfokú bíróság az új végzés meghozatalával egyidejűleg a korábbi elsőfokú eljárás során elrendelt bejegyzés, az azon alapuló későbbi bejegyzések, valamint a fellebbezésre vonatkozó bejegyzés törlését rendeli el. Ha azonban az új végzés a korábbival azonos, annak tartalmát nem kell újból bevezetni, csak a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést kell törölni.

(2) A fellebbezés visszavonása esetében a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést törölni kell.

(3) A 100. §-ban. valamint e § előző bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket a törvényességi óvás folytán hozott határozat esetében is megfelelően alkalmazni kell.

Törlési, kiigazítási és más keresetekkel kapcsolatos eljárás

102. § A törlési kereset megindítására nyitvaálló hatvan napos határidőt az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló végzésnek a sérelmet szenvedő fél részére történt kézbesítése napjától, a hároméves határidőt pedig az érvénytelen bejegyzés bevezetésének napjától kell számítani.

103. § (1) A törlési és a kiigazítási keresetet annál a bíróságnál kell benyújtani, amely az ingatlan betétjét vezeti. A keresetlevelet a polgári perrendtartás által előírt példányszámnál eggyel több példányban kell benyújtani.

(2) A perindítás bejegyzése tárgyában a bíróság nyolc napon belül határoz, majd a keresetlevelet az érintett betét hivatalból elkészített szemléjével együtt a per lefolytatására illetékes bírósághoz teszi át. A keresetlevél egy példánya a telekkönyvi iratoknál marad.

(3) Olyan perek esetében, amelyek nem törlésre vagy kiigazításra irányulnak, de megindításukat kérelemre a betétbe be kell jegyezni, a felperes a bejegyzés elrendelését a keresetlevélnek a per lefolytatására illetékes bíróság érkezési bélyegzőjével ellátott másolatával kérheti.

104. § A bírósági ítélet alapján az ingatlan betétjét vezető bíróságtól kell kérni a törlés (kiigazítás stb.) elrendelését. Erre a kérelemre (megkeresésre) és mellékleteire a beadványokra vonatkozó rendelkezések irányadók.

Ingatlan lejegyzése, megosztása és átjegyzése

105. § (1) Ha a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelem (megkeresés) nem vonatkozik a betétben nyilvántartott valamennyi ingatlanra, az érintett ingatlanokat a betétből le kell jegyezni, más betétbe kell átjegyezni és az utóbbi betétbe a tulajdonjogot az új szerző javára kell bejegyezni.

(2) Ha a tulajdonosváltozás a betétben nyilvántartott több ingatlan közül csupán egyes ingatlanok tulajdoni hányadára vonatkozik, ezeket az ingatlanokat a korábbi tulajdonos tulajdonjogára vonatkozó bejegyzéssel együtt más betétbe kell átjegyezni és a tulajdoni hányadra vonatkozó tulajdonosváltozást ez utóbbi betétbe kell bejegyezni.

106. § (1) Az ingatlannak területileg meghatározott részére vonatkozó olyan jognak a bejegyzése előtt, amelyet csak egész ingatlanra (egész tulajdoni illetőségre) lehet bejegyezni, az ingatlant le kell jegyezni, meg kell osztani s bejegyezni kért joggal érintett részt önálló ingatlanként más betétbe kell átjegyezni, a nem érintett részt" pedig ugyancsak önálló ingatlanként az eredeti betétbe kell visszajegyezni.

(2) A tulajdonos kérelmére az ingatlant akkor is meg kell osztani, ha nem kérik egyidejűleg valamely jog bejegyzését. Ilyen esetben a megosztás folytán keletkezett részeket önálló ingatlanokként az eredeti betétbe kell visszajegyezni.

(3) A megosztás folytán keletkezett földrészlet helyrajzi számának megállapítására az ÁFTH előírásai irányadók.

(4) Épület, pince és lakás megosztása esetén az újonnan keletkezett önálló ingatlan helyrajzi száma a megosztás előtti helyrajzi szám, törve az abc kisbetűivel.

107. § (1) Ingatlanmegosztás telekkönyvezésére irányuló kérelemhez (megkereséshez) megosztási vázrajzot kell csatolni.

(2) Földrészlet megosztására vonatkozó vázrajzot két példányban kell csatolni; a vázrajznak tartalmaznia kell:

a) a község megnevezését, ahol a földrészlet fekszik,

b) a telekkönyvi (kataszteri) térkép szelvényszámát és méretarányát,

c) a földrészlet rajzát a kitűzési méretek, valamint a megosztás előtti és utáni helyrajzi számok és területi adatok feltüntetésével,

d) a megosztás utáni tulajdoni állapot megjelölését.

(3) Önálló ingatlanként telekkönyvezett épület, pince és lakás megosztására vonatkozó vázrajznak tartalmaznia kell:

a) a község megnevezését, ahol az ingatlan fekszik,

b) annak a beadványnak a telekkönyvi iktatószámát, amelyhez az ingatlan alaprajza csatolva van,

c) a megosztott ingatlan rajzát, a megosztás előtti és utáni helyrajzi számok és alapterületi adatok feltüntetésével,

d) a megosztás utáni tulajdoni állapot megjelölését.

(4) A megosztási vázrajzot a telekkönyvi (kataszteri) térképnek, illetőleg az alaprajznak megfelelő méretarányban kell elkészíteni és azt mindazoknak alá kell írniuk, akik a megosztásra vonatkozó okiratot aláírták, továbbá annak, aki a vázrajzot készítette.

108. § (1) A földrészlet megosztására vonatkozó vázrajzot a bírósághoz való benyújtás előtt - a helyrajzi számok, valamint a területszámítás helyességének ellenőrzése és a vázrajz záradékolása céljából - be kell mutatni az ÁFTH megyei felügyelőségének.

(2) Belterületi ingatlan megosztásához - a jogszabály által meghatározott esetekben külterületi ingatlan megosztásához is - az építésügyi hatóság engedélye, erdő-földrészlet megosztásához pedig az Országos Erdészeti Főigazgatóság engedélye szükséges.

(3) Öröklakás megosztásának telekkönyvezésére irányuló kérelemhez (megkereséshez) - az építésügyi hatóság engedélyén felül - az alapító okirat módosítására vonatkozó megállapodást is, szövetkezeti lakás megosztásának telekkönyvezésére irányuló kérelemhez pedig a megosztásra vonatkozó közgyűlési jegyzőkönyvet is csatolni kell.

109. § (1) Azokat a fennálló bejegyzéseket, amelyek mind az átjegyzett, mind az eredeti betétben maradt, illetőleg oda visszajegyzett ingatlanokra vonatkoznak, az új betétbe is be kell jegyezni, azokat a fennálló bejegyzéseket pedig, amelyek csak az átjegyzett ingatlanokra vonatkoznak, az új betétbe át kell vinni.

(2) Tulajdonközösség megszüntetésével kapcsolatos megosztás esetében a korábban csupán az egyes tulajdonostársak illetőségére vonatkozóan fennálló bejegyzéseket a tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába került ingatlan egészére kiterjesztve kell átvinni, feltéve, hogy ehhez a bejegyzés jogosultja hozzájárult. A hozzájárulást vélelmezni kell, ha a jogosult a bíróság által kitűzött határidőn belül nem nyilatkozik. Hozzájárulás hiányában az említett bejegyzéseket a megosztás folytán keletkezett valamennyi ingatlanra át kell vinni, éspedig olyan arányban, ahogyan azok a megosztás előtti ingatlanra kiterjedtek.

(3) A megosztás telekkönyvezése után a bíróság a földrészlet megosztására vonatkozó vázrajz egy példányát a jogerős végzés egy kiadmányával együtt az ÁFTH megyei felügyelőségének küldi meg.

110. § (1) Ha az ingatlan rendeltetésének megváltoztatása következtében az ingatlan telekkönyvi nyilvántartását meg kell szüntetni, a lejegyzésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, azzal az eltéréssel, hogy az ingatlant - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - más betétbe átjegyezni nem kell, csupán a helyrajzi szám-mutatóban kell feltüntetni, hogy az ingatlan milyen célra (pl. út céljára) szolgál.

(2) Ha a lejegyzett ingatlan vasút vagy csatorna céljára szolgál, az ingatlant más betétbe kell átjegyezni, a tulajdonjogot abban a betétben az állam javára kell bejegyezni s erről a Vasutak és Csatornák Központi Telekkönyvi Hivatalát értesíteni kell. Az ingatlant akkor kell ebből a betétből lejegyezni és a betétet megszüntetni, ha az említett szerv az ingatlannak a vasutak és csatornák központi telekkönyvébe történt átvételéről a bíróságot értesíti.

111. § (1) Az ingatlan lejegyzésére és átjegyzésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha e rendelet 19-22. és 25-27. §-aiban felsorolt ingatlanok tulajdonosa (kezelője) a több betétben nyilvántartott ingatlanainak egy betétbe való összesítését kéri. Külterületi és belterületi ingatlanok azonban csak e rendelet 25. §-ában szabályozott esetben összesíthetők egy betétbe.

(2) Az összesítés során kétség esetében a tulajdonos személyének azonosságát igazolni kell.

(3) Az ingatlan lejegyzésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha azonos személy szerzi meg mind az önálló ingatlanként nyilvántartott épület (pince), mind a földrészlet tulajdonjogát. Ebben az esetben az épület (pince) betétjét kell megszüntetni. Az egyesített ingatlan helyrajzi száma azonos lesz a földrészlet eredeti helyrajzi számával.

112. § (1) Ha a betétből valamennyi ingatlant lejegyezték, a betétet meg kell szüntetni.

(2) A megszűnt betéteket továbbra is meg kell őrizni.

Az ingatlan adatainak módosítása

113. § (1) Ha a földrészlet tulajdonosa hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a földrészleten épületet létesített, ezt a körülményt az "A" lapon fel kell tüntetni. Az erre irányuló kérelemhez olyan vázrajzot is kell csatolni, amely feltünteti a földrészlet és az épület határvonalait.

(2) A művelési ág és a területi adatok megváltozását (ideértve földrészletek összevonását is) az ÁFTH megyei felügyelőségének igazolása alapján kell feltüntetni.

(3) Ha a külterületen település (lakótelep) létesül, vagy a belterület határát megváltoztatják, a változást az építésügyi hatóság határozata alapján kell feltüntetni.

Sorrendi tárgyalás tartása

114. § Ha jogszabály rendelkezése szerint a bíróságnak mint telekkönyvi hatóságnak kell sorrendi tárgyalást tartania, az eljárásra a bírósági végrehajtási eljárásra vonatkozó jogszabályoknak a végrehajtás során befolyt összeg felosztását szabályozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felosztás tárgyában az jogosult dönteni, aki az elsőfokú telekkönyvi eljárásban határozatot hozhat.

V. FEJEZET

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

Betétpótlás

115. § (1) A részben vagy egészben megsemmisült, használhatatlanná vált vagy elveszett betétet pótolni kell; a pótlást a bíróság elnöke rendeli el.

(2) A pótlás során a bíróság elkészíti az új betét tervezetét; a tervezetet a rendelkezésre álló adatok (mutatókban, az irattárban, valamint az érdekelt birtokában levő iratokban szereplő adatok, földnyilvántartási adatok stb.) alapján, ha pedig ilymódon nem lehetséges, a helyszínen történő azonosítás útján kell elkészíteni.

(3) A bíróság az új betét tervezetének elkészültéről hirdetményt tesz közzé, amelyben felhívja az érdekelteket, hogy a tervezetet a telekkönyv elhelyezésére szolgáló helyiségben megtekinthetik, és arra a hirdetmény kifüggesztésétől számított hatvan napon belül észrevételeket tehetnek. A hirdetményt a bíróság, valamint az ingatlan fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának hirdetőtábláján harminc napra kell kifüggeszteni.

(4) A hatvan napos határidő eltelte után a bíróság - az esetleges észrevételek figyelembevételével - végzést hoz, amelyben elrendeli a tervezet alapján az új betét elkészítését, és egyidejűleg a korábbi betétet érvénytelennek nyilvánítja. A végzést az új betétből megállapítható jogosultak részére kézbesíteni kell. Az új betét "A" lapjának felső szélén fel kell tüntetni a végzés számát és keltét, továbbá rá kell írni: "Pótolt betét".

116. § (1) Ha az elveszett betét a pótlás időpontja után előkerül, a bíróság - a (2) bekezdésben szabályozott esetet kivéve - végzéssel elrendeli a pótolt betétben nem szereplő, fennálló bejegyzéseknek a pótolt betétbe való átvitelét. Az ilyen bejegyzéseket azonban csak a pótlás időpontja után érkezett beadványokat követő rangsorban szabad a pótolt betétbe átvinni.

(2) Ha a bejegyzés átvitelét a pótolt betétben szereplő bejegyzés gátolja és az érdekeltek meghallgatása nem vezetett eredményre, a bíróság a bejegyzés átvitelének elrendelését mellőzi és e bejegyzés jogosultját perre utasítja.

Telekkönyvezetlen ingatlanok telekkönyvezése

117. § (1) Azt az ingatlant,

a) amelyet telekkönyvezni kellett volna, de a telekkönyvezése nem történt meg,

b) amely telekkönyvezve volt, de lejegyzés, betétpótlás stb. során a betétből kimaradt, végül

c) amely újonnan keletkezett vagy utóbb vált telekkönyvezés tárgyává

annak tulajdonaként kell telekkönyvezni, aki a tulajdonjog megszerzését igazolja.

(2) Telekkönyvezetlen ingatlan telekkönyvezését a bíróság végzéssel rendeli el.

(3) Épületnek (pincének) önálló ingatlanként való telekkönyvezéséhez hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, hogy az épület (pince) felépült, és -ha a földhasználati jogot még nem jegyezték be -igazolni kell azt is, hogy az épület (pince) tulajdonosát földhasználati jog illeti meg arra a földrészletre, amelyen az épület (pince) épült. A kérelemhez alaprajzot is kell csatolni.

(4) Közterületről nyíló pince önálló ingatlanként való telekkönyvezéséhez igazolni kell, hogy a pince közterületről nyílik.

118. § (1) Társasházban építés (emeletráépítés, hozzáépítés, stb.) útján keletkezett új lakás (üzlethelyiség stb.) telekkönyvezésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő tervrajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a közös tulajdonban álló építményrészek tekintetében történt változás.

(2) Lakásszövetkezeti háznál az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okirat helyett a lakás tulajdonosának a lakásszövetkezet tagjai sorába való felvételéről szóló közgyűlési vagy igazgatósági határozatot kell csatolni.

(3) Megosztás folytán keletkezett új lakások (üzlethelyiségek, stb.) telekkönyvezésével kapcsolatos eljárást a 105-109. §-ok szabályozzák.

119. § (1) Ha az újonnan keletkezett vagy az utóbb telekkönyvezés tárgyává vált földrészletet a telekkönyvi térkép önálló ingatlanként tartja nyilván, a bíróság hivatalból szerzi be az ÁFTH megyei felügyelőségétől a földrészlet helyrajzi számára, művelési ágára, fekvésére és területére vonatkozó adatokat.

(2) Ha ez a földrészlet a telekkönyvi térkép szerint más földrészlet része, a telekkönyvezés iránti kérelemhez megosztási vázrajzot is kell csatolni.

Többszörös telekkönyvezés megszüntetése

120. § (1) Ha az ingatlant tévedésből több betétben tartják nyilván (pl. az ingatlannak más betétbe való átjegyzése során a lejegyzés elmaradt), a bíróság végzést hoz, amelyben elrendeli az egyes betétek "A" lapján a "Jegyzet" rovatban annak feltüntetését, hogy milyen más betétekben tartják még nyilván az ingatlant.

(2) A bíróság egyidejűleg elrendeli az érdekeltek meghallgatását.

121. § (1) Ha a meghallgatás során az érdekeltek hozzájárulnak a többszörös telekkönyvezés megszüntetéséhez, vagy a meghallgatáson nem jelennek meg, illetőleg nem nyilatkoznak, a bíróság végzéssel elrendeli az ingatlan helyrajzi számának, egyéb adatainak és az erre az ingatlanra vonatkozó bejegyzéseknek a törlését abból a betétből, amelyben tévesen tartják nyilván. A bíróság egyidejűleg elrendeli a többszörös telekkönyvezésre vonatkozó utalásoknak valamennyi érintett betétből való törlését is.

(2) Ha valamelyik érdekelt nem járul hozzá a többszörös telekkönyvezés megszüntetéséhez, a bíróság végzéssel felhívja ezt az érdekeltet, hogy indítson pert jogai fennállásának megállapítása iránt és a per megindítását hatvan napon belül igazolja.

(3) A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az (1) bekezdés szerint jár el, ha pedig a per megindítását igazolták, a perben hozott határozat rendelkezései szerint szünteti meg a többszörös telekkönyvezési.

Telekkönyvátalakítás

122. § (1) Ha az ÁFTH új felmérést, térképfelújítást végez, vagy az ingatlanok adatainak megváltoztatásával járó más eljárást folytat le, a telekkönyvet a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásoknak megfelelően át kell alakítani.

(2) A telekkönyvátalakítást a bíróság végzéssel rendeli el. Ezt a végzést nem kell kézbesíteni.

123. § (1) Ha a közös tulajdonban álló ingatlant a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelően megosztva birtokolják és használják, s az egyes részeket a 122. § (1) bekezdésében említett eljárás során külön helyrajzi számokkal jelölték, minden tulajdonostárs részére külön betétet kell nyitni, és az általa birtokolt és használt részt kizárólagos tulajdonaként kell telekkönyvezni. Erről külön végzést kell hozni, amelyet az érdekeltek részére kézbesíteni kell.

(2) A fennálló bejegyzések átvitelénél a tulajdonközösség megszüntetésével kapcsolatos rendelkezéseket [109. § (2) bekezdés] kell alkalmazni.

124. § (1) A telekkönyvátalakítás befejezése után a bíróság az átalakításról hirdetményt tesz közzé, amelyben felhívja az érdekelteket, hogy az átalakított betéteket megtekinthetik, és azokra a hirdetmény kifüggesztésétől számított hatvan napon belül észrevételeket tehetnek.

(2) A hirdetményt a bíróság, az ingatlanok fekvése szerint illetékes, valamint a szomszédos községek tanácsa végrehajtó bizottságának hirdetőtábláján harminc napra kell kifüggeszteni.

(3) Az észrevételek tárgyában a bíróság a kijavításra (pótlásra) vonatkozó rendelkezések (94. §) szerint határoz.

VI. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

A polgári perrendtartás alkalmazása

125. § E rendelet által nem szabályozott eljárási kérdésekben a polgári perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni.

Utóöröklési jog bejegyzése

126. § (1) Utóöröklési jog bejegyzésének csak akkor van helye, ha az öröklés az 1960. évi május hó 1. napja előtt nyílt meg,

(2) Az utóöröklési jog bejegyzésére, a bejegyzés hatályára és törlésére a szerződésen és a végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatos szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az utóöröklési jogra vonatkozó bejegyzést akkor is törölni kell, ha az utóörökös tulajdonjogát bejegyzik.

Előjegyzett jogokkal kapcsolatos eljárás

127. § (1) Előjegyzett tulajdonjog esetében a bíróság felhívja az előjegyzett tulajdonost, hogy vagy tulajdoni igényének fennállását igazolja a bekebelezett tulajdonos bejegyzési engedélyével, illetőleg bírósági határozattal, vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának titkára, illetőleg a városi (kerületi) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya (csoportja) által kiállított bizonyítvánnyal azt igazolja, hogy az ingatlant ő birtokolja.

(2) Ha az előjegyzett tulajdonos a bíróság által megállapított határidő alatt a felhívásnak eleget tesz, a tulajdonjogot az előjegyzés rangsorában javára kell bejegyezni. Ellenkező esetben az előjegyzést törölni kell.

(3) A tulajdonjognak az előjegyzett tulajdonos javára történt bejegyzése esetében a volt bekebelezett tulajdonos törlési pert, az előjegyzés törlése esetében pedig a volt előjegyzett tulajdonos tulajdoni pert indíthat; ezekre a perekre a R. 32. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az előjegyzett jelzálogjogot a bíróság e rendelet hatálybalépésétől számított hatvan nap elteltével hivatalból is törölheti, ha a jogosult e határidőn belül a tulajdonos bejegyzési engedélye vagy a követelés fennállását igazoló bírósági határozat alapján a jelzálogjog bejegyzését nem kéri. Ilyen kérelem esetén a jelzálogjogot az előjegyzés rangsorában kell bejegyezni.

Hatályukat vesztett egyes bejegyzések törlése

128. § (1) A bérleti jogra, a haszonbérleti jogra, az adó-és illetéktartozást biztosító jelzálogjogra, a forgalomban nem levő belföldi pénznemben megállapított követelést biztosító jelzálogjogra, valamint a feloszlatott egyesületek tulajdonában állott ingatlanok elidegenítésének és megterhelésének tilalmára vonatkozó bejegyzések hatálytalanok, s azokat hivatalból is törölni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható azokra a jelzálogjogokra, amelyeket a földreform és telepítések során juttatott ingatlanok megváltási árának biztosítása céljából jegyeztek be.

Hatálybalépés. Átmeneti rendelkezések

129. § (1) Ez a rendelet az 1961. évi február hó 1. napján lép hatályba.

(2) A R., valamint e rendelet rendelkezéseit a folyamatban levő eljárásban is alkalmazni kell; e rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő tényleges birtoklási eljárásokat azonban a korábbi jogszabályok rendelkezései szerint kell befejezni.

(3) A folyamatban levő eljárásban a hatálybalépés előtt a korábbi jogszabályok szerint végzett minden eljárási cselekmény akkor is megtartja érvényét, ha a cselekményt a R. vagy ez a rendelet eltérően szabályozza.

130. § Ha az érvénytelen bejegyzés törlése iránti per megindítására irányuló szándékot a korábbi jogszabály által megállapított határidőben bejelentették, vagy ez a határidő a R. hatálybalépéséig még nem telt el, a kereset megindítására nyitvaálló hatvan napos határidőt a R. hatálybalépésétől kell számítani.

131. § Földrészlet megosztásához szükséges vázrajzot mind a telekkönyvi, mind a kataszteri térkép alapján el kell készíteni, ha a földrészlet adatai a telekkönyvi térképen és a kataszteri térképen nem egyeznek (telekjegyzőkönyv esetében stb.).

132. § (1) A meglevő telekkönyvi betétek és telekjegyzőkönyvek helyett e rendelet rendelkezéseinek megfelelő új betéteket hivatalból - a (2) bekezdésben felsorolt eseteket kivéve - csak akkor kell készíteni, ha bejegyzések teljesítése folytán új betétet kell nyitni (lejegyzés, telekkönyv átalakítás, stb. esetében).

(2) A társasházak, a lakásszövetkezeti házak, valamint az önálló ingatlanként telekkönyvezett épületek és pincék telek jegyzőkönyveit hivatalból kell e rendelet rendelkezéseinek megfelelően betétekké átalakítani, a betétekben pedig ugyancsak hivatalból kell a helyrajzi számokat e rendelet rendelkezéseinek megfelelően módosítani.

133. § Az új betétek elkészítése során az alábbiak szerint kell eljárni:

a) a földrészletek területét csak azokban a betétekben kell hektárakban (négyzetméterekben) is feltüntetni, amelyekben nyilvántartott földrészletekre vonatkozóan az ÁFTH által rendelkezésre bocsátott munkarészek ezeket az adatokat tartalmazzák;

b) ha a tulajdonostársak tulajdoni hányadát a betétbe (telekjegyzőkönyvbe) korábban nem jegyezték be, a bíróság a tulajdonostársak meghallgatása alapján állapítja meg és jegyzi be a tulajdoni hányadokat; ha a meghallgatás eredménytelen, egyenlő tulajdoni hányadokat kell bejegyezni.

134. § (1) További intézkedésig fenn kell tartani az osztatlan közös tulajdonban álló erdőket és nádasokat nyilvántartó azokat a betéteket, amelyeknek "B" lapjára valamennyi tulajdonost és tulajdoni hányadukat bejegyezték, továbbá azokat a betéteket, amelyekben az erdőbirtokossági társulatot jegyezték be tulajdonosként.

(2) E rendelet hatálybalépéséig "közös udvar"-ként feltüntetett ingatlanok nyilvántartásának módját e rendelet rendelkezései nem érintik.

Hatályukat vesztő jogszabályok

135. § E rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik a következő jogszabályok:

a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált telekkönyvek pótlására irányuló eljárás szabályozása tárgyában kiadott 9.000/1945. (VIII. 14.) IM rendelet, valamint az azt kiegészítő, illetőleg módosító 30.500/1946. (VI. 7.) IM, 40.000/1947. (VI. 3.) IM és 8.300/1950. (II. 7.) IM rendeletek,

a háborús események következtében elveszett vagy megsemmisült telekkönyvi beadványok pótlására irányuló eljárás szabályozása tárgyában kiadott 21.500/1946. (IV. 9.) IM rendelet,

a telekkönyvi térképek, valamint a telekkönyvi beadványok pótlására irányuló eljárásban kibocsátott hirdetmény közzétételének újabb szabályozása és a hirdetményi határidő újabb megállapítása tárgyában kiadott 30.500/1950. (V. 10.) IM rendelet,

a telekkönyvi eljárási szabályok egyszerűsítéséről szóló 7/1954. (VIII. 27.) IM rendelet,

az öröklakások és szövetkezeti társasházak telekkönyvezéséről szóló 10/1957. (IX. 27.) I. M. rendelet 1-2. §-a, 3. §-ának (2) bekezdése, 4-5. §-a, 6. §-ának (1) bekezdése, 8-13. §-a és 16. §-a.

Dr. Nezvál Ferenc s. k.,

igazságügyminiszter

I. számú melléklet a 2/1960. (XII. 25.) IM rendelethez

II. számú melléklet a 2/1960. (XII. 25.) IM rendelethez

III. számú melléklet a 2/1960. (XII. 25.) IM rendelethez