3/1960. (VIII. 28.) ÉM-PM együttes rendelet

a lakbérpótlékról, az albérleti és ágybérleti díjakról szóló, a 38/1960. (VIII. 28.) Korm. rendelettel kiegészített 3/1960. (I. 10.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A meglévő lakásállomány jobb kihasználásának, illetőleg állami erőből történő tömeges lakásépítés útján való növelésének előmozdítása, továbbá a kedvezőtlen lakásviszonyok következtében kialakult albérleti és ágybérleti uzsora megszüntetése céljából alkotott, a 38/1960. (VIII. 28.) Korm. rendelettel kiegészített 3/1960. (I. 10.) Korm, rendelet (a továbbiakban: R.) 14. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Árhivatal elnökével és az 5. § (1) bekezdése tekintetében a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben - a R. végrehajtásaképpen a következőket rendeljük:

[A vastagabb betűkkel szedett szöveg a kormányrendelet (R.) szövegét, a vékonyabb betűkkel szedett szöveg pedig a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket (Vhr.) tartalmazza.]

I. Lakbérpótlék

R. 1. §

(1) A társadalmi tulajdonban levő lakások [15/1957. (III. 7.) Korm. rendelet 6. §] és a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakások [35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 56. §] bérlői - a lakás nem megfelelő kihasználása esetén - lakbérpótlékot kötelesek fizetni.

(2) Ha a lakásban állandóan lakó személyek száma - az e rendeletben meghatározott kihasználási mérték szerint - a lakásban elhelyezhető személyek számához képest

összegű lakbérpótlékot kell a lakás után naponként fizetni.

(3) Felhatalmazást kap az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter, hogy a bérlő által helyreállított, műszakilag megosztott, nem lakás céljára szolgáló helyiségből átalakított, illetőleg emeletráépítés vagy padlástér-beépítés útján létesített lakások esetében a lakbérpótlék összegét rendelettel mérsékelhesse, illetőleg elengedhesse.

Vhr. 1. § (1) A R.-nek a lakbérpótlék-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései

a) az államhatalom és az államigazgatás szerve, intézete, intézménye, az állami vállalat, az állami gazdaság és az állami mezőgazdasági gépállomás;

- a politikai vagy az ország egész területén működő társadalmi szervezet, ezek intézete, intézménye és vállalata;

- a szövetkezet, szövetkezeti szövetség és központ, valamint a szövetkezeti vállalat tulajdonában (társadalmi tulajdonban) álló házingatlanokban lévő lakások bérlőire, továbbá

b) a személyi tulajdonban álló, 1953. április 1. napja előtt épült

- három szobásnál nagyobb lakóházakban lévő lakások,

- társasházban lévő három szobásnál nagyobb lakások (öröklakások),

- szövetkezeti házban lévő három szobásnál nagyobb lakások (tanácsi rendelkezés alatt álló lakások) bérlőire terjednek ki.

(2) Nem terjed ki a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség a személyi tulajdonban álló, szabad rendelkezésű lakásokban lakó tulajdonosokra (haszonélvezőkre) és bérlőkre (használókra), valamint a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásokban lakó tulajdonosokra (haszonélvezőkre) és egyeneságbeli rokonaikra.

(3) Nem terjed ki a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség az (1) bekezdésben említett lakások bérlőire, ha a lakásban állandóan lakó személyek száma - a R.-ben meghatározott kihasználási mérték szerint - a lakásban elhelyezhető személyek számához képest csak eggyel kevesebb (fél többletszoba esetén).

(4) Nem terjed ki a lakbérpólék-fizetési kötelezettség az (1) bekezdésben említett és két lakószobásnál nem nagyobb lakások bérlőire sem. ha a bérlő olyan egyedül élő, munkaképtelen vagy nyugdíjas személy, aki lakásának legalább egy szobáját albérletbeadás útján hasznosítja. Ez a mentesség a bérlőt csak akkor illeti meg, ha az albérleti jogviszony e rendelet hatálybalépésének napján is fennáll. Megszűnik a bérlő mentessége, ha az albérleti jogviszony megszűnik, vagy ha a lakásügyi hatóság a bérlő részére a jogos lakásigényének megfelelő cserelakást ajánl fel, de azt a bérlő nem fogadja el.

(5) A R. alkalmazása szempontjából személyi tulajdonban áll az a házingatlan, amely - akár részben is - természetes személyek vagy az (1) bekezdés a) pontjában fel nem sorolt belföldi jogi személyek tulajdona.

Vhr. 2. § (1) Ha a lakást a bérlő helyreállítás, műszaki megosztás, nem lakás céljára szolgáló helyiségből való átalakítás, illetőleg emeletráépítés vagy padlástér-beépítés útján létesítette, a bérlő arra az időtartamra, ameddig bérbeszámítási jog illeti meg, mentesül a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség alól.

(2) A bérlő a bérbeszámítási jog fennállását - vita esetén - a bérbeadó elismerő nyilatkozatával vagy az építésügyi hatóság, illetőleg a bíróság jogerős határozatával köteles igazolni.

R. 2. §

(1) A lakbérpótlék megállapítása szempontjából a 6 m2-nél nagyobb, de 12 m2-t meg nem haladó nagyságú lakószoba egy személy, 12 m2-nél nagyobb lakószoba pedig két személy elhelyezésére alkalmas lakószobának minősül.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából lakószobának minősül a lakás céllára használt helyiségek közül - az előszoba (előtér), a konyha és a fürdőszoba céljára használt helyiségek kivételével - minden olyan helyiség, amelynek területe a 6 m2-t meghaladja, közterületre vagy udvarra nyíló ablaka, továbbá melegpadlója van és fűthető.

(2) A lakásbérleti jogszabályok alapján engedélyezett különszobát e rendelet alkalmazása szempontjából igényt meghaladó lakrésznek kell tekinteni, ennélfogva lakbérpótlék-fizetési kötelezettség alá esik.

(4) A szükséglakások bérlői mentesek a lakbérpótlék-fizetés: kötelezettség alól.

(5) Komfortnélküli lakás esetében az egyébként fizetendő lakbérpótlék 50%-át kell fizetni.

(6) Ha a lakásban együttlakó személyek egyike tartósan fertőző betegségben szenved, de állapota intézeti gyógykezelést nem követel meg, e személyt a lakbérpótlék megállapítása szempontjából két személyként kell számításba venni.

Vhr. 3. § (1) A lakbérpótlék-fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából -a R. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén - lakószobának kell tekinteni a személyzeti szobát és a lakással összefüggő minden olyan helyiséget is, amelyet a bérlő vagy más személy hivatásszerű tevékenység folytatására (pl. orvosi rendelő, ügyvédi-, mérnöki iroda, műterem, kisipari műhely céljára) használ. Nem minősül lakószobának az ilyen helyiség, ha közterületről nyíló bejárata van (üzlethelyiség).

(2) A hall a R. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor minősül lakószobának, ha legalább egy, 2 méter széles olyan falfelülettel rendelkezik, amely mellé - a szomszédos nyílászáró szerkezetek rendeltetésszerű használatának akadályozása nélkül -fekvőhely elhelyezhető.

(3) A helyiség területének megállapításánál a vakolt falsíkok közötti méreteket, továbbá a beépített szekrény alapterületét kell figyelembe venni; nem lehet azonban számításba venni a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrásokat, a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkéket stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt alapterületet.

(4) Melegpadlós az a helyiség, amelynek padlója fából vagy hézagmentes padlóburkolóanyagból (öntött magnezit, linóleum, gumi stb.) készült.

(5) Fűthető az a helyiség, amelynek füstcsatornája vagy más helyiséggel közös fűtőberendezése (falközi kályha stb.), illetőleg központi fűtése van.

(6) Ha a helyiségnek csak zárt légaknára (világítóudvarra) vagy lépcsőházra (kapualjra, átjáróra) nyíló ablaka van, a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából a helyiség nem minősül lakószobának.

(7) A lakószobának minősülő helyiségek számának és nagyságának megállapításánál az 1960. évi január hó 10-i műszaki állapot az irányadó. Ha azonban ezt az időpontot követően változás következett be és a változás engedélyezését a bérlő a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozatával, valamint az építésügyi hatóság jogerős határozatával igazolja, a tényleges állapotot kell figyelembe venni.

Vhr. 4. § (1) A lakbérpótlék-fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából szükséglakás az olyan bérlemény, amelyben lakószobának minősülő helyiség nincs, illetőleg amelyet a lakásügyi hatóság szükséglakásként utalt ki, vagy amelyet - építési módjára vagy állapotára tekintettel -az építésügyi hatósággal egyetértésben szükséglakásnak nyilvánított.

(2) Komfort nélküli lakás az a lakás, amelyben fürdőszoba (fürdőfülke) és W. C. nincs.

Vhr. 5. § (1) Az 1949. évi 13. törvényerejű rendelet alapján védetté nyilvánított nemzeti érdekű múzeális értéktárgyak (magángyűjtemények) elhelyezésre szolgáló - egyébként lakószobának minősülő - helyiség mentesül a lakbérpótlékfizetési kötelezettség alól, ha fenntartója a magángyűjtemény védetté nyilvánítását a Művelődésügyi Minisztérium által kiadott okirattal igazolja.

(2) A lakásban állandóan lakó, tartósan fertőző beteg személyt a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából csak akkor lehet két személyként számításba venni, ha a beteg elkülönítése céljából a lakásügyi hatóság a bérlő részéra külön szobát biztosított vagy a külön szobára való jogosultságát elismerte; ezt a lakásügyi hatóság jogerős határozatával kell igazolni. Ezeket a rendelkezéseket alkalmazni kell a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett elmebeteg személy tekintetében is.

(3) Ha a lakásban állandóan lakó háztartási alkalmazottat - kisebb szoba hiányában - csak 12 m2-nél nagyobb szobában lehet elhelyezni, őt a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából két személyként kell számításba venni.

R. 3. §

A lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál a bérlőt, továbbá a bérlő együtt élő családtagjait, a lakásban lakó háztartási alkalmazottat, valamint az albérlőt kell számításba Venni. E személyeket akkor is számításba kell venni, ha nem tartózkodnak ugyan állandóan a lakásban, de a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 53. §-ában meghatározott okból és időtartamra vannak távol a lakásból.

Vhr. 6. § (1) A lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál csak a R. 3. §-ában felsorolt, a lakásba állandóan bejelentett személyeket, továbbá a bérlővel és az albérlővel együttélő, de bejelentkezési kötelezettség alá nem eső (16 éven aluli vagy a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett) személyeket lehet számításba venni.

(2) Azokat a személyeket, akik tanulmányaikat nem állandó lakóhelyükön folytatják, a lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál - a tanulmányi idejük tartama alatt - akkor is számításba kell venni, ha a lakásba csak ideiglenesen jelentkeztek be.

(3) A lakásban lakó ágybérlőt a lakásban állandóan lakó személyek számába beszámítani nem lehet.

Vhr. 7. § (1) A lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál a bérlővel együtt élő családtagnak minősül az, aki nem albérleti (ágybérleti) vagy munkaszerződés, hanem rokoni vagy személyi kapcsolat alapján a bérlő hozzájárulásával lakik a lakásban.

(2) A bérlővel együttélő családtagnak kell tekinteni azt a személyt és családtagját is, aki a bérlővel kötött tartási szerződés alapján lakik a lakásban.

(3) Háztartási alkalmazottként csak olyan személyt lehet számításba venni, aki a bérlővel ilyen munkaszerződést kötött és ezt a bérlő a munkakönyv bemutatásával igazolja,

(4) A lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál az albérlővel együttlakó házastársát (élettársát) és egyeneságbeli rokonát is számításba kell venni.

Vhr. 8. § (1) A tartósan (harminc napot meghaladó ideig) távollevő személyeket csak akkor lehet a lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál számításba venni, ha

a) a lakást - a visszatérés szándékával - hivatalos kiküldetés, üdülés vagy családi körülmények miatt hagyták el;

b) tényleges katonai szolgálatot teljesítenek, illetőleg tartalékos továbbképzés alatt állnak;

c) külföldön szolgálatot teljesítenek;

d) tanulmányaikat más helységben folytatják;

e) gyógyintézeti ápolásban részesülnek;

f) a népgazdasági terv nagylétesítményeinek megvalósításánál dolgoznak és ott állandó lakásbérleti jogviszonyt nem létesítettek;

g) munkakörüknél fogva lakóhelyüktől távol, változó helyeken (pl. hajózási, építővagy szerelőipari munkakörben) dolgoznak.

(2) A távollét okát és időtartamát okirattal kell igazolni. Ha a távollét oka megszűnik vagy igazolt időtartama lejár és az érdekelt személy a lakásba nem tér vissza, őt a lakásban állandóan lakó személyek számába tovább beszámítani nem lehet.

Vhr. 9. § (1) A társbérlőt a lakbérpótlékfizetési kötelezettség megállapítása során önálló bérlőnek kell tekinteni és csak az általa kizárólagosan használt lakószobákat lehet számításba venni.

(2) Ha a lakásra bérlőtársi jogviszony áll fenn, a bérlőtársakat egy családhoz tartozóknak kell tekinteni.

(3) Ha a lakásban vagy a lakás egy részében jogcím nélkül visszamaradt személy lakik, az általa kizárólagosan használt lakószobák után a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség őt terheli.

R. 4. §

(1) A lakbérpótlék fizetendő összegét a társadalmi tulajdonban levő lakások esetében az illetékes házkezelési szerv, a személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakások esetében pedig a tulajdonos (a továbbiakban: bérbeadó) - a bérlő bevallása alapján - köteles kiszámítani és a lakbérpótlék havi összegét a bérlővel, valamint a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szervével írásban közölni.

(2) Ha a bérlő a lakbérpótlék közölt összegét kifogásolja - a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül - kérheti a lakbérpótlék megállapított összegének helyesbítését. A helyesbítés tekintetében a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve - szükség esetén az építésügyi szakigazgatási szerv szakvéleményének meghallgatásával - dönt. A jogerős döntésig a bérlő a bérbeadó által közölt összeget köteles megfizetni.

(3) Ha a lakásban állandóan lakó személyek számában a lakbérpótlék-fizetési kötelezettségre kiható változás áll be, ezt a bérlő - a változás beálltát követő nyolc napon belül - köteles a bérbeadónak bejelenteni. A lakbérpótlék fizetendő összegét a változásnak megfelelően módosítani kell.

Vhr. 10. § (1) A bérlő köteles a lakbérpótlék-fizetési kötelezettségének megállapításához szükséges adatokat a bérbeadónak bevallani. A bevallást az 1. számú melléklet ("Bevallás") szerint, első ízben az 1960. évi október hó 31. napjáig, az ezt követően létrejött új lakásbérleti jogviszonyok esetében pedig a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg kell megtenni.

(2) Nem kell bevallást tennie a bérlőnek, ha a lakásban állandóan lakó személyek száma a R.-ben meghatározott kihasználási mértéket eléri vagy meghaladja, illetőleg az a lakásban elhelyezhető személyek számához képest eggyel kevesebb (fél többletszoba esetén).

(3) A bérbeadó - a bérlő bevallása alapján - a fizetendő lakbérpótlék összegét köteles kiszámítani és a bérlővel, valamint a lakás fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szervével (a továbbiakban: adóügyi csoport) ajánlott levélben vagy személyes kézbesítés útján - átvételi elismervény ellenében közölni. A közlést a 2. számú melléklet ("Értesítés") szerint, a bevallás benyújtásától számított 15 napon belül (első ízben az 1960. évi december hó 31. napjáig) kell megtenni.

(4) A bevalláshoz, illetőleg a közléshez szükséges nyomtatványokat a társadalmi tulajdonban álló lakások esetében az illetékes házkezelési szervtől, a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakások esetében pedig az illetékes adóügyi csoporttól lehet beszerezni.

Vhr. 11. § (1) Ha a lakbérpótlék-fizetésre kötelezett bérlők lakását - tekintet nélkül arra, hogy a lakás társadalmi vagy személyi tulajdonban áll-e - tanácsi házkezelési szerv kezeli, a házkezelési szerv a 10. § (3) bekezdésében előírt közléseket összesítő jegyzék kíséretében köteles az adóügyi csoporthoz megküldeni. Az összesítő jegyzéknek - épületenkénti csoportosításban -tartalmaznia kell a lakbérpólék-fizetésre kötelezett bérlők nevét, pontos címét és az általuk fizetendő lakbérpótlék havi összegét,

(2) Az adóügyi csoport a személyi tulajdonban álló házingatlanok esetében - a házadóbevallási ívek alapján - köteles ellenőrizni, hogy a bérbeadó a 10. § (3) bekezdésében előírt kötelezettségének eleget tett-e.

(3) Az adóügyi csoport a lakbérpótlék megállapítására vonatkozó közlések és összesítő jegyzékek alapján a lakbérpótlékot külön főkönyvben [18. § (2) bekezdés] nyilvántartásszerűen előírja.

Vhr. 12. § (1) Ha a bérlő a lakbérpótléknak a bérbeadó által közölt összegét kifogásolja, s - a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül - írásban kéri az adóügyi csoporttól a megállapított összeg helyesbítését vagy a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség alóli mentesítését, a kérelemhez csatolni kell a kérelem jogosságát bizonyító okiratokat.

(2) Az adóügyi csoport a bérlő által előterjesztett kérelem tárgyában hozott határozatáról a bérbeadót és a bérlőt köteles értesíteni, egyidejűleg a változást a főkönyvi nyilvántartásban köteles feljegyezni. A határozat ellen - az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint - fellebbezésnek van helye.

(3) Ha a helyesbítés iránti kérelem elbírálása folytán a lakbérpótlék fizetendő összege változik vagy a fizetési kötelezettség megszűnik, a módosított lakbérpótlékfizetési kötelezettség, illetőleg mentesség a bérlőt az adóügyi csoport határozatában -a R. 14. §-ának (2) bekezdésében, illetőleg e rendelet 14. §-ában, valamint 28. §-ának

(2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel - megállapított időponttól kezdve terheli, illetőleg a mentesség ettől az időponttól kezdődik.

Vhr. 13. § (1) A bérbeadó köteles a kezelésében (tulajdonában) álló házingatlanokban lévő lakások bérlőit a lakbérpótlékfizetési kötelezettségük teljesítése szempontjából rendszeresen ellenőrizni, valamint a bérlők erre vonatkozó bevallásában, illetőleg bejelentésében szereplő adatok helyességét felülvizsgálni.

(2) Ha a bérlő bejelentése vagy a bérbeadó megállapítása szerint valamelyik bérleményben a lakbérpótlék-fizetési kötelezettségre kiható változás következett be, a bérbeadó köteles a lakbérpótlék fizetendő összegét újból kiszámítani és azt a 10. §

(3) bekezdése szerint a bérlővel és az adóügyi csoporttal közölni. Ha a bérbeadó e közlési kötelezettségének - a változás tudomására jutásától számított 15 napon belül - nem tesz eleget, a bérlő a 12. § (1) bekezdése szerint kérheti a lakbérpótlék fizetendő összegének helyesbítését.

Vhr. 14. § (1) Ha a lakbérpótlék-fizetési kötelezettségre kiható változás következett be, a lakbérpótlékot, illetőleg annak módosított összegét - a (2) bekezdésben említett eset kivételével - a változást követő hó 1. napjától kezdődően kell megfizetni, mentességre okot adó esetben pedig a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség alól mentességet ez időponttól kezdve kell megállapítani.

(2) Ha a lakásban állandóan lakó személyek számában a lakbérpótlék-fizetési kötelezettségre kiható csökkenés következik be és a bérlő a lakásügyi hatósághoz bejelenti, hogy lakását (lakásrészét) kisebb lakásra kívánja elcserélni, a változást követő hetedik hó 1. napjáig a változást nem lehet figyelembe venni.

Vhr. 15. § Ha a bérlő a bevallási, illetőleg bejelentési kötelezettségét elmulasztja vagy a bevallásában, illetőleg a bejelentésében valótlan adatokat közöl, a R. szerint fizetendő lakbérpótlék összege a bérlőt a fizetési kötelezettség (változás) beálltától kezdve terheli.

R. 5. §

(1) A lakbérpótlékot a bérlő a lakbérrel együtt havonként, két egyenlő részletben - az első részletet a hó 12. napjáig, a második részletet a hó 25. napjáig - köteles a bérbeadóhoz befizetni. A fizetési kötelezettség teljesítését a bérbeadó köteles nyilvántartani.

(2) A bérbeadó köteles a lakbérpótléknak havonta esedékes összegét a bérlőtől beszedni és -a beszedéstől számított három napon belül - a lakás fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szervéhez befizetni.

(3) Ha a bérbeadó a lakbérpótlékot határidőn belül nem fizeti be, azt tőle adók módjára kell behajtani.

(4) Ha a bérbeadó igazolja, hogy a lakbérpótlék befizetési kötelezettségének a bérlő mulasztása miatt nem tett eleget, a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve a hátralékot a bérlőtől hajtja be.

(5) A lakbérpótlék kivetésének, nyilvántartásának, behajtásának és elszámolásának részletes szabályait a pénzügyminiszter az építésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

Vhr. 16. § A társadalmi tulajdonban álló lakások, valamint a tanácsi házkezelési szervek által kezelt személyi tulajdonban álló lakások esetében a bérbeadó a lakbérpótlék fizetésére kötelezett bérlőkről, s az általuk fizetendő lakbérpótlék összegéről, illetőleg az ilyen címen történt befizetéseikről nyilvántartást köteles vezetni.

Vhr. 17. § (1) A bérbeadó az általa beszedett lakbérpótlékot köteles a lakás fekvése szerint illetékes adóügyi csoport egyenesadó számlájára befizetni. A tulajdonos (megbízottja) által kezelt személyi tulajdonban álló házingatlanok esetében a beszedett lakbérpótlékot épületenként külön-külön kell befizetni. A befizetési lapon -a hátralékos összeg megjelölésével - fel kell tüntetni a lakbérpótlék-fizetési kötelezettséget elmulasztó bérlők nevét is.

(2) A társadalmi tulajdonban álló, valamint a tanácsi házkezelési szervek által kezelt személyi tulajdonban álló lakások esetében a bérbeadó havonta, a tárgyhónapot követő hó 20. napjáig - házkezelési szervenkénti csoportosításban - köteles elszámolást adni az adóügyi csoporthoz a tárgyhónapban esedékessé vált lakbérpótlék összegéről. Az elszámolásban az esedékességkor befizetett lakbér pótlékot egy összegben, a tárgyhónapban fennmaradt hátralékos összeget pedig bérlőnkénti részletezésben kell feltüntetni.

(3) Ha a bérlő a lakbérpótlékot oly időpontban fizeti meg, amikor tartozását - név szerinti jegyzékbe foglalva - már kimutatták, a lakbérpótlékot külön befizetési lapon köteles az (1) bekezdésben említett számlára befizetni.

(4) A lakbérpótlék-fizetési kötelezettséget elmulasztó bérlővel szemben a behajtási eljárást az esedékességet követő egy hónap elteltével meg kell indítani.

Vhr. 18. § (1) Az adóügyi csoport a bejelentett adatok helyességét köteles ellenőrizni. Köteles továbbá felülvizsgálni az egyéni lakbérpótlék tartozásokat tartalmazó bejelentéseket abból a szempontból, hogy a lakbérpótlék befizetésének elmulasztása miatt nem terheli-e felelősség a bérbeadót. Ha a bérbeadó felelőssége megállapítható, a behajtási eljárást vele szemben kell lefolytatni.

(2) Az adóügyi csoport az egy-egy hónapra esedékes lakbérpótlékot - a bérbeadó havonkénti befizetései, illetőleg elszámolásai alapján - külön főkönyvben köteles folyamatosan előírni.

(3) A főkönyvben házkezelési szervenként, illetőleg a tulajdonos (megbízottja) által kezelt személyi tulajdonban álló házingatlanok esetében épületenként, a lakbérpótlék-fizetési kötelezettséget elmulasztó bérlők részére pedig egyénenként kell számlát nyitni.

(4) Az adóügyi csoport köteles a havonként előírt lakbérpótlékot sommás összegben a járási (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztályához a sommás számlán való előírás végett bejelenteni.

Vhr. 19. § (1) A külön főkönyvben előírt lakbérpótlék nyilvántartására, behajtására, a változások keresztülvezetésére és a főkönyv évvégi lezárására az adókra érvényes szabályok az irányadók. Az előírt és befizetett összegeket a havi eredménykimutatásban és változási jegyzékben szabályszerűen fel kell tüntetni.

(2) A járási (megyei, fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya a lakbérpótlék nyilvántartásával és könyvelésével, valamint a nyilvántartások ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az adókra érvényes szabályok szerint köteles ellátni.

Vhr. 20. § (1) A tartozatlanul befizetett lakbérpótlékot - a bérlő kérelmére - az adók visszautalására irányadó általános szabályok szerint, a tárgyhavi bevételek terhére kell visszautalni.

(2) A lakbérpótlék megállapítására, behajtására és a tartozatlanul befizetett összeg visszakövetelésére irányuló jog - az adókra érvényes szabályok szerint - a jog keletkezésétől számított öt év elteltével elévül.

R. 6. §

A lakbérpótlék fizetéséből származó bevétel 30%-át a területileg illetékes községi (járási jogú városi) tanács községfejlesztési alapjába, további 20%-át pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága részére kell átutalni. Budapest főváros és a megyei jogú városok esetében a bevétel 60%-a illeti meg a fővárosi (megyei jogú városi) tanács községfejlesztési alapját. A befolyt bevétel fennmaradó részét a pénzügyminiszter által meghatározott külön számla javára kell átutalni, és azt csak a lakóházak állagának megóvására és korszerűsítésére, valamint új lakások építésére szabad felhasználni.

Vhr. 21. § Az adóbeszedési számlán havonként jóváírt lakbérpótlék összegéből -az adók átutalására megállapított időpontban - a községi és járási jogú városi tanács végrehajtó bizottsága községfejlesztési alap számlájára a befolyt összeg 30 százalékát, a megyei tanács végrehajtó bizottsága községfejlesztési elosztási számlája javára pedig a befolyt összeg 20 százalékát kell átutalni. Budapesten és a megyei jogú városokban a bevétel 60 százaléka illeti meg a fővárosi (megyei jogú városi) tanács községfejlesztési alapját. A községekben és a járási jogú városokban fennmaradó 50 százalék, illetőleg a fővárosban és a megyei jogú városokban fennmaradó 40 százalék részesedést a Pénzügyminisztérium által vezetett "103.500-70. sz. PM: Lakbérpótlék központi bevételi számla" elnevezésű bevételi számlára kell átutalni.

II. Az albérleti díjak

R. 7. §

(1) A társadalmi tulajdonban levő lakás és a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás bérlője vagy tulajdonosa albérleti díj címén csak a következőket számíthatja fel:

a) az albérlő kizárólagos használatában álló helyiség területének minden m2-e után a lakás teljes alapterületének egy m2-ére eső lakbérhányadnak legfeljebb az ötszörösét;

b) bútor, ágynemű és a lakóhelyiségben levő egyéb berendezési tárgyak használatáért személyenként legfeljebb havi száz forintot;

c) a bérlő (tulajdonos) által nyújtott egyéb szolgáltatásokért (fűtés stb.) pedig a tényleges költségeket.

(2) Az albérleti díj kiszámításánál a lakbérpótlékot figyelembe venni nem lehet,

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díj a közösen használt mellékhelyiségek és az azokban levő felszerelési tárgyak használatának díját is magában foglalja, és független az albérletbe adott helyiségben lakók számától.

(4) Az ágynemű használatának díja az ágynemű mosásának költségét is magában foglalja.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díj nem haladhatja meg

Budapesten a havi 250 forintot;

Ajka, Baja, Balassagyarmat, Békéscsaba, Bodajk, Budakalász, Debrecen, Dorog, Dunakeszi, Eger, Egercsehi, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hatvan, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Keszthely, Kisterenye, Komárom, Komló, Kőszeg, Lábatlan, Lőrinci, Martfű, Miskolc, Mogyorósháza, Mosonmagyaróvár, Nagybátony, Nagykanizsa, Nyergesújfalu, Nyíregyháza, Oroszlány, Ózd, Pápa, Pécs, Rudabánya, Salgótarján, Sárisáp, Sátoraljaújhely, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Szekszárd, Szentendre, Szigetszentmiklós, Szőny, Sztálinváros, Tata, Tatabánya, Tát, Tokod, Vác, Várpalota, Veszprém, Zalaegerszeg, Zirc városok, illetőleg községek területén a havi 150 forintot;

az ország egyéb helységeiben pedig a havi 100 forintot.

(6) Ha a bérlő (tulajdonos) bútorozatlan helyiséget család (házaspár) részére ad albérletbe, az (1) bekezdés a) pontjában, illetőleg az (5) bekezdésben meghatározott díjat 50%-kal növelni lehet.

(7) Ha a helyi lakásviszonyok azt szükségessé teszik, a területileg illetékes megyei (megyei jogú városi) tanács rendelettel egyes helységeket - az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - az (5) bekezdésben meghatározott felsőbb díjosztályba sorolhat át.

Vhr. 22. § (1) A R.-nek az albérleti díjakra vonatkozó rendelkezései csak e rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott lakásokban létesített albérleti jogviszonyokra terjednek ki.

(2) A R.-nek az albérleti díjakra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni az IBUSZ Rt. által szervezett fizetővendéglátó szolgálat keretében bérbe (albérletbe) adott lakásokra.

Vhr. 23. § (1) Az albérleti díj kiszámítása szempontjából a lakbérhányad számításánál a lakás bérét és törvényes járulékait (lakáshelyreállítási hozzájárulás, házfelügyelői díj, szemétpénz, a házban üzemben lévő felvonó, valamint központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés kezeléséért fizetett díj) kell alapul venni. Ha azonban a lakást a tulajdonos használja és adja albérletbe, az albérlő használatában álló helyiségért fizetendő díj kiszámításánál a házadó alapjául elfogadott haszonértéket kell figyelembe venni.

(2) A lakbérhányad (haszonértékhányad) kiszámításánál a lakásban lévő valamennyi helyiséget számításba kell venni; a helyiségek területének megállapításánál e rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(3) A lakás teljes alapterületének 1 m2-ére eső lakbérhányad (haszonértékhányad) ötszörösét csak komfortos lakásban levő és lakószobának [R. 2. § (2) bekezdés] minősülő helyiségre létesített albérleti jogviszony keretében szabad felszámítani. Egyéb esetekben az albérleti szerződésben csak ennél alacsonyabb összeg köthető ki.

(4) Ha a helyiséget több albérlő használja közösen, a helyiség használatáért fizetendő díj az egyes albérlőket egyenlő arányban terheli.

(5) Ha az albérlő által használt helyiséget a bérlő (tulajdonos), annak családtagjai vagy a helyiségben egyéb címen lakó más személy is használja, a helyiség használatáért fizetendő díj kiszámításánál ezeket a személyeket is albérlőként kell számításba venni.

Vhr. 24. § (1) Bútor, ágynemű és a lakóhelyiségben levő egyéb berendezési tárgyak használatáért csak annyi személy után szabad legfeljebb havi száz-száz forintot felszámítani, ahány személy lakik az albérletbe adott helyiségben, feltéve, hogy a bérlő (tulajdonos) a helyiségben lakó minden személy számára biztosítja a fekvőhely, a szekrény és az ágynemű kizárólagos használatának lehetőségét. Ha a bérlő (tulajdonos) az albérlő részére ágynemű-használatot nem biztosít, bútorhasználat címén személyenként legfeljebb havi hetvenöt forintot szabad felszámítani.

(2) Az albérlőtől a bérlővel (tulajdonossal) közösen használt mellékhelyiségek takarításáért külön díjat követelni vagy kikötni nem szabad.

Vhr. 25. § Ha a bérlő (tulajdonos) bútorozatlan helyiséget e rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett valamely állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv részére - a szerv dolgozóinak időleges elhelyezésére - ad albérletbe, a helyiség használatáért egyébként felszámítható díjat 50%-kal növelni lehet.

R. 8. §

(1) Az albérlő az általa is igénybevett közüzemi szolgáltatásokért (villany, gáz, termálvíz stb.) tényleges fogyasztásának mértéke szerint a hatóságilag megállapított díjat köteles megfizetni; a fogyasztás mérésének módjára a felek megállapodása az irányadó.

(2) Központi fűtési díj címén az albérlőre - az általa kizárólagosan használt központi fűtésű helyiség minden légm3-e után - csak olyan összeg hárítható át, amennyi az egész lakás után fizetett központi fűtési díjból a bérlő (tulajdonos) és az albérlő által kizárólagosan használt összes fűtött helyiség egy légm3-ére eső hányad.

R. 9. §

(1) E rendeletben meghatározott díjat meghaladó részében az albérleti szerződés semmis.

(2) Ha a bíróság a bérlőt e rendelet 13. §-ában foglalt rendelkezésre figyelemmel árdrágító visszaélés miatt jogerősen elítélte, a szóbanforgó lakrészt az albérlő kérelmére - a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően - részére társbérletként ki lehet utalni, feltéve, hogy a társbérlet létesítésének feltételei egyébként fennállanak.

(3) Ha az albérlő a lakrész kiutalását nem kéri, vagy őt kizáró okok miatt bérlőül kijelölni nem lehet, a lakrészt a lakásügyi hatóság előzetesen igénybeveszi, és megüresedés esetén igényjogosult személy részére kiutalja. A bérlőt ilyen esetben a társbérlő személye megválasztásának, illetőleg a lakás elcserélésének joga [35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 37. § (1) bekezdés] nem illeti meg.

(4) A bérlő (tulajdonos) és az albérlő között az albérleti díj tekintetében felmerülő viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

III. Az ágybérleti díjak

R. 10. §

E rendeletnek az albérleti díjakra vonatkozó rendelkezéseit - a 7. § (1) bekezdése a) pontjának és a 9. § (2) és (3) bekezdésének kivételével - az ágybérleti jogviszonyokra is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a lakóhelyiséget használó ágybérlők által együttesen fizetendő összeg

a) a 7. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű díjat, továbbá

b) a 8. § (2) bekezdésében említett központi fűtési díjat nem haladhatja meg. A díj fizetésének kötelezettsége az egyes ágybérlőket a használat arányában terheli.

Vhr. 26. § (1) A R. 10. §-a alapján ágybérleti díj címén csak a következőket szabad felszámítani:

a) az ágybérlő által használt helyiségért a R. 7. §-ának (5) bekezdésében meghatározott mértékű díjat,

b) bútor, ágynemű és a helyiségben levő egyéb berendezési tárgyak használatáért személyenként legfeljebb havi száz forintot,

c) a bérlő (tulajdonos) által nyújtott szolgáltatásokért (fűtés stb.) a tényleges költségeket,

d) az ágybérlő által igénybe vett közüzemi szolgáltatásokért (villany, gáz, termálvíz stb.) a tényleges fogyasztásának mértéke szerint a hatóságilag megállapított díjat, s végül

e) központi fűtési díj címén - a R. 8. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékben - a lakás fűtéséért fizetett központig fűtési díj megfelelő hányadát.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett díjnak a R. 7. §-ának (5) bekezdésében meghatározott legmagasabb összegét csak akkor szabad felszámítani, ha a bérlő (tulajdonos) az ágybérlő részére a mellékhelyiségek és az azokban levő felszerelési tárgyak használatát is biztosítja. Egyéb esetekben az ágybérleti szerződésben csak ennél alacsonyabb összeg köthető ki.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján bútor, ágynemű és a helyiségben levő egyéb berendezési tárgyak használatáért csak akkor szabad személyenként havi száz forintot felszámítani, ha a bérlő (tulajdonos) az ágybérlő számára biztosítja a fekvőhely, a szekrény és az ágynemű kizárólagos használatának lehetőségét. Ha a bérlő (tulajdonos) az ágybérlő részére csak a fekvőhely használatát biztosítja, bútorhasználat címén személyenként legfeljebb havi hatvan forintot szabad felszámítani. Az ágynemű használatáért személyenként legfeljebb havi huszonöt forint számítható fel: ez az összeg az ágynemű mosásának költségét is magában foglalja.

(4) Az ágybérlő által használt helyiség. Valamint a bérlővel (tulajdonossal) közösen használt mellékhelyiségek takarításáért külön díjat felszámítani nem szabad,

(5) Ha a helyiséget több ágybérlő használja, az (1) bekezdés a), c) és e) pontjában említett díjat, illetőleg költséget az ágybérlők közösen - egymás között egyenlő arányban elosztva - fizetik meg,

(6) Ha az ágybérlő által használt helyiséget a bérlő (tulajdonos), annak családtagja vagy a helyiségben egyéb címen lakó más személy is használja, az (1) bekezdés a), c) és e) pontjában említett díjnak, illetőleg költségnek az ágybérlőre eső hányadának kiszámításánál ezeket a személyeket is ágybérlőként kell figyelembe venni,

IV. Vegyes rendelkezések

R. 11. §

(1) Az építésügyi miniszter - a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben - állapítja meg, hogy az 1949. évi 13. törvényerejű rendelet alapján védetté nyilvánított nemzeti érdekű múzeális értéktárgyak (magángyűjtemények) elhelyezésére szolgáló helyiségek milyen esetben mentesülnek a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség alól.

(2) Az építésügyi miniszter - az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - rendelettel határozza meg az egyes beépített lakásberendezések használati díját.

R. 12. §

E rendelet rendelkezéseit a Diplomáciai Testületet Ellátó Iroda által az 1.011/1958. (III. 18.) Korm. számú határozat alapján bérelt lakásokra, valamint - a lakbérpótlék tekintetében - a szolgálati lakásokra nem kell alkalmazni.

R. 13. §

(1) Aki e rendelet 7. és 8. §-ában meghatározott díjat meghaladó összeget követel, köt ki vagy fogad el - és cselekménye nem minősül a (2) bekezdés alapján szabálysértésnek - az a 8.800/1946. (VII. 28.) ME rendelet 3. §-ra (B. H. Ö. 268. p.) figyelemmel az 1. § (B. H. Ö. 265. p.) a) alpontja alá eső ártúllépés bűntettét követi el,

(2) Szabálysértést követ el és háromezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható

- az a bérlő, aki - abból a célból, hogy kedvezőbb lakbérpótlék megállapításban részesüljön, vagy a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség alól mentesüljön - a 4. § (1) bekezdésében említett bevallási kötelezettségét, illetőleg a 4. § (3) bekezdésében említett bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy a bevallásban, illetőleg a bejelentésben valótlan adatokat közöl;

- az a tulajdonos, aki a 4. § (1) bekezdésében meghatározott lakbérpótlék kiszámítási és közlési kötelezettségének nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tesz eleget;

- az a bérlő (tulajdonos), aki e rendelet 7. és 8., illetőleg 10. §-ában meghatározott díjat csekély mértékben meghaladó összeget követel, köt ki, vagy fogad el és a cselekményt első ízben követi el.

(3) A szabálysértés miatt az eljárás a tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.

R. 14. §

(1) E rendelet a kihirdetése napját követő hónap 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról -amennyiben a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben gondoskodik.

(2) Abból a célból, hogy a bérlők lakásuk megfelelő kihasználásáról gondoskodhassanak, illetőleg a jogos lakásigényüket meghaladó lakásukat kisebb lakásra elcserélhessék, a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség 1961. évi január hó 1. napján veszi kezdetét.

(3) A rendeletnek az albérleti és az ágybérleti jogviszonyokra vonatkozó rendelkezéseit a rendelet hatályba lépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, azonban a rendeletben meghatározott mértéket el nem érő összegű bérleti díjakat felemelni nem szabad.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8.000/1946. (161) ME rendelet 4. §-ának (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.

Vhr. 27. § (1) Ha a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásnak lakbérpótlék-fizetési kötelezettség alá eső bérlője a lakását a tulajdonos hozzájárulásának alapos indok nélküli megtagadása miatt kisebb lakásra elcserélni nem tudja, a bérlő a bíróságtól kérheti a tulajdonos hozzájárulásának ítélettel való pótlását.

(2) Ha a bíróság a bérlő keresetének helyt ad, a tulajdonost kötelezheti, hogy a bérlőnek a lakbérpótlék fizetéséből származó kárát is térítse meg.

(3) Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bérlő lakáscseréjét jogellenes magatartásával az albérlő hiúsítja meg.

Vhr. 28. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az 1961. évi január hó 1. napját követően létrejött új lakásbérleti jogviszonyok esetében a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség a bérleti jogviszony keletkezését követő hó 1. napjától kezdődően válik esedékessé.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter

Nyers Rezső s. k.,

pénzügyminiszter.