1961. évi 13. törvényerejű rendelet

a büntető eljárásra vonatkozó jogszabályok egyes hatásköri és illetékességi rendelkezéseinek módosításáról

1. § (1) Az 1946. évi VII. törvény 2., 3., és 4, §-ában, továbbá az 1947. évi XXXIV. törvény 26, §-ában, valamint az 1948. évi XLVIII. törvény 19. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott bűntettek (BHÖ 2-5. és 7. pont) miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A büntető perrendtartás hatálybaléptetéséről szóló 1951. évi 31, számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bpé.) 9. §-a megfelelően módosul.

(2) Ugyancsak a járásbíróság hatáskörébe tartozik az eljárás a devizagazdálkodást sértő bűntettek miatt. A büntető perrendtartás [1951. évi III. törvény (a továbbiakban: Bp.)] 23. §-ának e) pontja hatályát veszti.

2. § (1) A Bpé. 11. §-ának (1) bekezdése akként módosul, hogy a tervszerű devizagazdálkodással kapcsolatos szabályokról szóló 1950. évi 30. törvényerejű rendeletben meghatározott bűntettek miatt - az alábbi (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az eljárásra kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes. A Bpé. 22. §-a megfelelően módosul.

(2) A Bpé. 11. §-ának (2) bekezdésében meghatározott devizagazdálkodást sértő bűntettek esetében a megyei bíróság székhelyén levő járásbíróság az illető megye területére kiterjedő illetékességgel jár el, feltéve, hogy az említett bekezdésben felsorolt bármelyik esetben a bűncselekmény tárgyának értéke az ezer forintot nem haladja meg.

3. § A Bp. 216. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az ügyész a nyomozás eredményeképpen a perújítást szükségesnek tartja, a perújítási indítványát az ügy irataival együtt az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság szerint illetékes megyei bíróság - mint másodfokú bíróság - elé terjeszti; ha azonban az alapügyben elsőfokú bíróságként a megyei bíróság járt el, vagy az ügyben a Legfelsőbb Bíróság elsőfokon ítélkezett, illetőleg a Bp. 227. §-ának (4) bekezdése alapján az ügyben érdemi határozatot hozott, indítványát a legfobo ügyész útján a Legfelsőbb Bíróság elé terjeszti. A nyomozás eredményeként alaptalannak bizonyult perújitási kérelmet az ügyész elutasítja."

4. § A Bp. 221. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bíróság a perújítási indítványt zárt ülésben bírálja el. Ha a perújítási indítványt meglapozottnak találja, a megtámadott határozatot végzéssel hatályon kívül helyezi és az ügyet az elsőfokon eljárt bírósághoz érdemi tárgyalásra utaljaj egyidejűleg az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti, illetőleg félbeszakíthatja vagy a szükséges biztonsági intézkedést elrendelheti.

(2) Ha a bíróság a perújítási indítványt alaptalannak találja, azt végzéssel elutasítja, az ügy iratait pedig határozatának kiadmányaival együtt visszaküldi az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnak.

(3) Az elsőfokú bíróság a perújítási indítványt elbíráló bíróság határozatát kézbesítteti az ügyésznek, továbbá annak, aki a perújítási kérelmet előterjesztette; a határozat hatályon kívül helyezése esetén pedig - a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg - értesíti a feleket és az alapügyben hozott határozat által érintett egyéb érdekelteket is."

5. § (1) E törvényerejű rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése előtt elkövetett bűntettek miatt indított eljárás során is alkalmazni kell.

(2) E törvényerejű rendelet hatálybalépésekor a bíróság előtt folyamatban levő ügyekben az eljárást az a bíróság folytatja és fejezi be, amelynek a korábbi jogszabályok szerint hatásköre, illetőleg illetékessége volt. Ha azonban az elsőfokon eljáró bíróság még nem rendelte el az ügy tárgya!ásat [Bp. 140. § (3) bekezdés a) pont], illetőleg a tanács elnöke a tárgyalás napját még nem tűzte ki (Bp. 141. §), az ügyet ahhoz a bírósághoz teszi át, amelynek e törvényerejű rendelet szerint hatásköre és illetékessége van.

6. § Ha a másodfokú bíróság e törvényerejű rendelet hatálybalépése után az elsőfokon eljárt bíróság határozatát hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja (Bp. 201. §), az a bíróság jár el, amelynek e törvényerejű rendelet szerint hatásköre és illetékessége van.

7. § E törvényerejű rendelet hatálybalépése után benyújtott perújítási indítvány szempontjából elsőfokú bíróságnak azt a bíróságot kell tekinteni, amelynek az ügyben e törvényerejű rendelet szerint elsőfokon hatásköre és illetékessége van.

8. § Ha a Legfelsőbb Bíróság e törvényerejű rendelet hatálybalépése után a törvényességi óvással megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi - amennyiben nem maga hoz érdemi határozatot - az ügyet ahhoz a bírósághoz küldi vissza, amelynek e törvényerejű rendelet szerint hatásköre és illetékessége van.

9. § E törvényerejű rendelet 1961. évi október hó 1. napján lép hatályba.

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára