14/1962. (XII. 16.) IM rendelet

a bíróság eljárásáról a társadalmi bírósági ügyekben

A társadalmi bíróságokról szóló 1962. évi 24. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 34. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

A társadalmi bíróság határozatának felülvizsgálata

1. § (1) A társadalmi bíróság határozatának felülvizsgálatára az a járásbíróság (városi, kerületi bíróság; a továbbiakban: járásbíróság) illetékes, amelynek területén a társadalmi bíróság működik.

(2) A járásbíróság a társadalmi bíróság határozatának felülvizsgálatánál népi ülnökök közreműködésével jár el.

2. § (1) A felülvizsgálat tárgyaláson történik, amelynek időpontjáról értesíteni kell a felelősségre vont személyt és a sértettet (magánvádlót), illetve a jogosultat és a kötelezettet, a Tvr. 10. §-a alapján a társadalmi bíróság által elbírált ügyben pedig az ügyészt is. A tárgyaláson a tanács elnöke ismerteti a társadalmi bíróság eljárását és határozatát, valamint a felülvizsgálati kérelmet. Ezután az érdekeltek és képviselőik felszólalhatnak.

(2) Ha a járásbíróság az ügyet az iratok és - a szükséghez képest - a jelenlevő érdekeltek meghallgatása alapján nem látja tisztázottnak, bizonyítást rendel el. A járásbíróság a bizonyítás felvételével a társadalmi bíróságot nem bízhatja meg.

(3) Az érdekeltek távolmaradása a tárgyalás megtartásának nem akadálya.

3. § (1) A felülvizsgált ügyben a járásbíróság határozattal dönt.

(2) A járásbíróság a társadalmi bíróságot új eljárásra nem utasíthatja.

(3) A járásbíróságnak az ügy érdemében hozott határozata az ítélettel azonos hatályú.

4. § (1) A felülvizsgálat során viszontkeresetnek, több ügy egyesítésének, az igény felemelésének vagy új igény érvényesítésének helye nincs, beszámítási kifogást pedig csak a tárgyaláson elismert vagy jogerős határozatban megítélt követelés alapján lehet emelni.

(2) Ha a kártérítésre irányuló vagy más anyagi természetű igény a társadalmi bíróság által elbírált magatartással kapcsolatos, azt azonban a társadalmi bíróság előtt nem érvényesítették, vagy felőle a társadalmi bíróság érdemben nem határozott, az ügy felülvizsgálata során nincs helye az igény érvényesítésének.

5. § Bűntett miatt indult ügyben a büntető eljárás szabályait, egyéb esetekben pedig a polgári eljárás szabályait kell - a társadalmi bírósági ügyek jellegéből folyó eltérésekkel - alkalmazni.

6. § A büntető eljárásra utalt ügyben [Tvr. 29. § (2) bek.] a büntető eljárásról szóló 1962. évi 8. törvényerejű rendelet (Be.) 187. §-ában említett békítést a tárgyalás kezdetén kell megkísérelni.

Végrehajtási eljárás

7. § (1) A társadalmi bíróság határozatának végrehajtása bírósági végrehajtás útján történhet, ha

a) a határozaton alapuló pénzbírságot, kártérítést vagy egyéb követelést a munkabérből való levonás útján nem lehet behajtani,

b) a követelés nem pénz fizetésére, hanem más szolgáltatásra irányul.

(2) A végrehajtás iránti kérelmet a társadalmi bíróságnál kell előterjeszteni, amely azt - az ügy irataival együtt - az adós lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz továbbítja.

(3) A járásbíróság a végrehajtást - a bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. törvényerejű rendeletnek (Vht.) az 1961. évi 9. törvényerejű rendelettel megállapított 3. §-a j) pontja alapján - végrehajtási lap kiállításával rendeli el.

8. § A járásbíróságnak a felülvizsgálat során hozott határozatát - a 7. § (1) bekezdésében említett esetek kivételével - a Tvr. 31. §-a alapján a vállalat hajtja végre.

Illetékmentesség és költségmentesség

9. § (1) A járásbíróságnak e rendeletben szabályozott eljárása illetékmentes.

(2) A társadalmi bíróság kártérítés felől hozott vagy a vállalat dolgozói között felmerült anyagi természetű vitás ügyet eldöntő határozatának felülvizsgálata során a járásbíróság eljárása költségmentes.

(3) A társadalmi bíróságnál becsületsértés, rágalmazás vagy könnyű testi sértés miatt indított ügy járásbírósági felülvizsgálata során a Be. 315. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható. Ennek megfelelően az, aki tanú vagy szakértő megidézését kérte, a megjelenésükkel felmerülő költségek előlegezése alól mentesül.

(4) Ha a társadalmi bíróság az ügyet a Tvr. 25. §-a alapján érdemi elbírálás nélkül tette át a járásbírósághoz, az illeték és az egyéb költségek tekintetében a bírósági eljárásra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Vegyes rendelkezések

10. § (1) Ha a társadalmi bíróság a vállalat dolgozói között becsületsértés, rágalmazás vagy könnyű testi sértés miatt felmerült ügyet a Tvr. 25. §-ának (2) bekezdése alapján érdemi elbírálás nélkül áttette a járásbírósághoz, a sértett panaszának a társadalmi bíróság elé terjesztését magánindítványnak kell tekinteni.

(2) A Tvr. 25. §-ának (3) bekezdése alapján a járásbírósághoz áttett bonyolultabb anyagi természetű vitás ügyben a keresetlevél beadásának hatálya az igénynek a társadalmi bíróság elé terjesztéséhez fűződik.

11. § Ha a bíróság olyan ügyben jár el, amelyben a társadalmi bíróság a törvényes hatáskörét túllépve döntött, a bíróság megkeresi a társadalmi bíróságot határozata végrehajtásának mellőzése iránt.

Hatálybalépés

12. § Ez a rendelet 1963. január 1-én lép hatályba.

Dr. Nezvál Ferenc s. k.,

igazságügyminiszter