24/1963. (IX. 28.) Korm. rendelet

az ügyvédek társadalombiztosítási nyugdíjáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

Általános rendelkezések

1. § (1) A dolgozók tárasadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tny.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rny.) szabályait az e rendeletben megállapított eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell az ügyvédekre.

(2) Valahányszor a Tny. és az Rny. dolgozót, illetőleg munkáltatót említ, e megjelöléseken ügyvédet, illetőleg ügyvédi munkaközösséget is érteni kell.

(3) Az ügyvéd a Tny-ben meghatározott feltételek fennállása esetén öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha ügyvédi kamarai tagsága megszűnt.

Ügyvédi szolgálati idő

2. § (1) A szolgálati időnek az Rny. szerinti számításánál figyelembe kell venni azt az időt is, amelynek során az ügyvéd ügyvédi munkaközösség tagja volt (a továbbiakban: ügyvédi szolgálati idő).

(2) Ügyvédi szolgálati időnek számít a magángyakorlatot folytató ügyvédnek az az ideje, amelyre nyugdíjjárulékot fizetett.

3. § Az 1929. január 1. és az 1958. augusztus 31. napja közötti időre vonatkozólag az ügyvédi szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnél, valamint annak megszűnése után ügyvédi kamarai tagként nyugdíjjárulék fizetésével szerzett időt.

4. § (1) Az ügyvédi szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a 2. § (1) bekezdésében megjelölt ügyvédi munkaközösségi tagság harminc napot meghaladó olyan tartamát, amelynek során az ügyvéd neki felróható okból működést nem fejtett ki.

(2) A 3. §-ban megjelölt időt nem lehet ügyvédi szolgálati időként beszámítani annak a javára, akinek ügyvédi kamarai tagsága igazoló bizottsági határozat, vagy az 1959. január 1. napja előtt hozott fegyelmi határozat következtében szűnt meg.

5. § Nem számít a szolgálati idő megszakításának az az idő, amely alatt az úgyvéd - a korábban hatályban volt jogszabályok szerint - rokkantság címén az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézettől ellátásban részesült.

A nyugellátások összege

6. § (1) A nyugdíj összegének megállapítása szempontjából munkabérként az ügyvédi munkadíj beszámítható összegét kell figyelembe venni.

(2) Ügyvédi munkaközösség tagja esetében a beszámítható munkadíj: az ügyvéd működése alapján befolyt munkadíjnak a fenntartási költségekkel, az alapokhoz való hozzájárulással, valamint az általános jövedelemadó és a községfejlesztési hozzájárulás összegével csökkentett része.

(3) A (2) bekezdés szerint megállapított beszámítható munkadíjhoz hozzá kell számítani az Országos Ügyvédi Tanács elnökénél, elnökhelyettesénél és titkáránál, az ügyvédi kamarák elnökénél és titkáránál, - a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökénél, főtitkáránál, titkárainál és fegyelmi megbízottjánál -, továbbá az ügyvédi munkaközösségek vezetőinél e tisztségük alapján járó tiszteletdíjnak a jövedelemadóval és a községfejlesztési hozzájárulással csökkentett összegét is.

(4) A magángyakorlatot folytató ügyvéd esetében a beszámítható munkadíj: az általános jövedelemadó alapjául szolgáló ügyvédi munkadíjnak az adó és községfejlesztési hozzájárulás összegével csökkentett része.

(5) A nyugdíj összegének kiszámításánál az (1)-(4) bekezdés szerint megállapított beszámítható munkadíj havi átlagaként legfeljebb négyezer forintot lehet figyelembe venni.

(6) A beszámítható munkadíj megállapításánál az 1958. január 1. napja előtt felvett munkadíjat figyelembe venni nem lehet.

7. § Ha az ügyvéd az Rny. 31. §-ában meghatározott hatvan hónapból harminc hónapot meghaladó időn át ügyvédi munkadíjat nem kapott vagy ha a munkadíjra vonatkozó adatok megnyugtatóan nem állapíthatók meg, a beszámítható munkadíj összegét - az Rny, 32, §-a (2) bekezdése rendelkezésétől eltérően - az illetékes Ügyvédi Kamara meghallgatásával az Rny. 87. §-ában megjelölt bizottság állapítja meg.

A nyugellátás fedezete

8. § (1) Az ügyvédi szolgálati idő alapján járó nyugellátásokat az ügyvédek által fizetendő nyugdíjjárulékokból kell fedezni.

(2) A nyugdíjjárulék az ügyvéd működése alapján befolyt munkadíjának, valamint az ügyvédet a 6. § (3) bekezdése szerint megillető tiszteletdíjnak kilenc és fél százaléka.

(3) A nyugdíjjárulékot az ügyvédi munkaközösségi tagság megszűnését követően felvett munkadíj után is fizetni kell.

(4) A munkaközösségi tagok nyugdíjjárulékának levonásáért és befizetéséért az ügyvédi munkaközösség, a magángyakorlatot folytató ügyvédek nyugdíjjárulékának beszedéséért és befizetéséért az ügyvédi kamara felelős.

9. § (1) Az ügyvédek által fizetendő nyugdíjjárulékból származó bevételeket és az ügyvédi szolgálati idő figyelembevételével megállapított nyugellátások kifizetéséből származó kiadásokat a Magyar Nemzeti Banknál külön erre a célra nyitott "Ügyvédek Nyugellátása" elnevezésű folyószámIán kell kezelni a folyószámlás szervekre vonatkozó előírások szerint. A folyószámla évvégi maradványát a következő évre át kell vinni. A folyószámlát az Országos Nyugdíjintézet kezeli.

(2) Ha a volt ügyvéd, illetőleg hozzátartozója részére járó nyugellátást nem kizárólag ügyvédi szolgálati idő beszámításával állapították meg, a nyugellátás kifizetéséből származó kiadásnak csak a figyelembe vett ügyvédi szolgálati idővel arányos részét kell az "Ügyvédek Nyugellátása" elnevezésű folyószámla terhére elszámolni.

(3) A (2) bekezdés szerinti tehermegosztás részletes szabályait a munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

10. § (1) Az ügyvédi nyugdíjak várható bevételeiről és kiadásairól - az állami költségvetésre érvényes rendelkezések figyelembevételével - évenként költségvetést kell készíteni. A költségvetést a pénzügyminiszter a munkaügyi miniszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértésben hagyja jóvá. A költségvetés végrehajtásáról - az állami költségvetésre érvényes rendelkezések szerint -az Országos Nyugdíjintézetnek beszámoló jelentést kell készítenie.

(2) A nyugdíjjárulékból származó bevételre vonatkozóan a költségvetést a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ készíti el, és a befolyt nyugdíjjárulékokat az "Ügyvédek Nyugellátása" elnevezésű folyószámlára utalja át.

11. § Ha az "Ügyvédek Nyugellátása" elnevezésű folyószámla olyan tartós többletet vagy hiányt mutat, ami az ügyvédi nyugdíjjárulék mértékének módosítását indokolttá teszi, erre vonatkozólag a munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel, az igazságügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben előterjesztést tesz a Minisztertanácshoz.

Vegyes rendelkezések

12. § (1) Az 1963. január 1. napjától húsz százalékkal, de legfeljebb havi 500 forintra fel kell emelni a 69/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján megállapított, illetőleg felemelt özvegyi nyugdíjakat.

(2) Az (1) bekezdés alapján felemelt özvegyi nyugdíj összege havi 350 forintnál kevesebb nem lehet.

(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit az 1963. január 1. napja után megállapított özvegyi nyugdíjakra is megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az 1962. december 31. napja után meghalt nyugdíjas jogán járó szülői nyugdíjat, valamint árvaellátást, úgyszintén az 1962. december 31. napja után szülőtlenné váló árva ellátását az (1)-(2) bekezdés szerinti felemelt özvegyi nyugdíj figyelembevételével kell megállapítani.

(5) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései miatt az árvaellátásokat és a szülői nyugdíjat a Tny. 36. §-a szerint csökkenteni nem lehet.

13. § (1) Az az ügyvéd, aki öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra a jogosultságot e rendelet hatályba lépése előtt megszerezte, azonban igényét még nem érvényesítette, e rendelet hatályba lépését követő hatvan nap alatt - ügyvédi kamarai tagságának megszűnése esetén - kérheti, hogy igényét a 69/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján bírálják el.

(2) A 26/1958. (III. 30.) Korm. rendelet alapján az ügyvédi hivatás gyakorlására alkalmatlanná nyilvánított személy nyugellátásának az összegét továbbra is a 69/1958 (XII. 24.) Korm. rendelet szerint kell megállapítani kivéve, ha a volt ügyvéd ügyvédi kamarai tagságának megszűnését követően munkaviszonyba lépett és nyugdíjazását megelőzően mint közszolgálati alkalmazott, utoljára jogi képesítéshez kötött vagy ezzel egy tekintet alá eső munkakörben dolgozott.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit a volt ügyvéd hozzátartozóinak járó nyugellátások megállapításánál megfelelően alkalmazni kell.

14. § (1) E rendelet szabályait alkalmazni kell az egyébként a Tny. hatálya alá tartozó mindazokra a személyekre is ,akik részben ügyvédi szolgálati idő beszámításával igényelnek nyugellátást.

(2) Nincs helye e rendelet alkalmazásának azzal szemben, aki nyugdíjjogosultságát az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnél szerezte meg, ha ügyvédi kamarai tagsága az 1955. július 1. napja előtt megszűnt, kamarai tagságának megszűnését követően munkaviszonyba nem lépett és e rendelet hatályba lépésekor nyugellátásban nem részesült.

15. § (1) Ez a rendelet az 1963. október 1. napján lép hatályba, a 12. §-ának rendelkezéseit az 1963. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A 13. §-ban megjelölt esetek kivételével a 69/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet hatályát veszti.

Kállai Gyula s. k,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese