1963. évi 33. törvényerejű rendelet

az anyakönyvekről és a házasságkötési eljárásról

Általános rendelkezések

1. § (1) Az anyakönyvek vezetése állami feladat.

(2) A születéseket, a házasságkötéseket és a haláleseteket a születési, a házassági és a halotti anyakönyvekben kell nyilvántartani. Az anyakönyvek - az ellenkező bizonyításáig - közhitelűen tanúsítják a bennük feljegyzett adatokat.

2. § (1) Az anyakönyvek vezetése a községi, a városi és városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik.

(2) A Minisztertanács a magyar külképviseleti hatóságokat felhatalmazhatja arra, hogy magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését, illetőleg halálesetét anyakönyvezzék.

Anyakönyvi kerületek

3. § (1) A községi, a városi és városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának működési területe egy anyakönyvi kerület.

(2) Azokban az anyakönyvi kerületekben, melyeknek területén végrehajtó bizottsági kirendeltség is működik, ha az anyakönyvi bejegyzések száma azt indokolja, anyakönyvi kerületi kirendeltséget is lehet szervezni. Az anyakönyvi kerületi kirendeltség szervezését és megszüntetését a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága engedélyezi.

(3) Minden anyakönyvi kerületben és anyakönyvi kerületi kirendeltségen születési, házassági és halotti anyakönyvet kell vezetni.

Anyakönyvvezetők

4. § (1) Az anyakönyvi bejegyzéseket az anyakönyvvezető teljesíti.

(2) Az anyakönyvvezetőt községekben a községi tanács végrehajtó bizottsága, városokban a városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának vezetője bízza meg.

(3) Az anyakönyvvezető

a) vezeti a születési, a házassági és a halotti anyakönyvet;

b) közreműködik a házasságkötésnél;

c) intézi az anyakönyvi igazgatással kapcsolatos egyéb ügyeket;

d) segíti az egyes családi eseményekkel kapcsolatos társadalmi ünnepségek megrendezését.

Felügyelet

5. § Az anyakönyvi igazgatás feletti főfelügyeletet a Minisztertanács elnöke gyakorolja.

Illetékesség

6. § (1) A születést és a halálesetet abban az anyakönyvi kerületben kell az anyakönyvbe bejegyezni, ahol az történt. A házasságkötés anyakönyvi bejegyzése abban az anyakönyvi kerületben történik, ahol a házasságot megkötötték.

(2) Magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését és halálesetét belföldön a budapesti V. kerületi anyakönyvi kerületben kell nyilvántartani.

A születés, a házasságkötés, valamint a haláleset bejegyzése

7. § (1) A születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvi bejegyzése hivatalból történik.

(2) A születést és a halálesetet anyakönyvi bejegyzés céljából az illetékes anyakönyvi kerületnél kell bejelenteni.

Az anyakönyvben nyilvántartandó adatok

8. § (1) A születési anyakönyvben a következő adatokat kell nyilvántartani:

a) a születés helyét és idejét (év, hó, nap);

b) a gyermek családi és utónevét, nemét;

c) a szülők családi és utónevét, születési helyét és idejét (év, hó, nap), foglalkozását, állandó lakóhelyét;

d) a többesszülést;

e) a gyermek, illetőleg a szülők külföldi állampolgárságát;

f) a bejegyzés idejét (év, hó, nap).

(2) A születési anyakönyvben az eredetileg bejegyzett adatokban bekövetkezett alábbi változásokat is nyilván kell tartani:

a) a gyermek, illetőleg a szülők családi és utónevének megváltozását, kivéve a házasságkötés következtében történő névváltozást;

faj a gyermek családi jogállásának megváltozását;

c) a külföldi állampolgárság megszűnését;

d) a bejegyzett személy halálát.

(3) Örökbefogadás esetén az örökbefogadott gyermek születését újból kell anyakönyvezni és az örökbefogadó szülőket kell vérszerinti szülőkként bejegyezni. Ha az örökbefogadó szülők kérik, a vérszerinti szülőkként való bejegyzés helyett csupán az örökbefogadás tényét kell az eredeti bejegyzésnél feljegyezni.

(4) Egyedülálló örökbefogadó szülőt vérszerinti szülőként csak akkor lehet az anyakönyvbe bejegyezni, ha a gyermek másik szülőjeként egyidejűleg a gyámhatóság által megállapított képzelt személy adatait jegyzik be.

9. § (1) A házassági anyakönyvben a következő adatokat kell nyilvántartani:

a) a házasságkötés helyét és idejét (év, hó, nap);

b) a férj, valamint a feleség családi és utónevét, születési helyét és idejét (év, hó, nap), a házasságkötést megelőző családi állapotát, foglalkozását, állandó lakóhelyét, a házasulok szüleinek családi és utónevét;

c) a feleség nevét a házasságkötés után;

d) a házasságkötésnél közreműködött anyakönyvvezető és tolmács családi és utónevét;

e) a házasságkötési tanúk családi és utónevét, lakóhelyét;

f) a születendő gyermek családi nevére vonatkozó megállapodást;

g) a férj, illetőleg a feleség külföldi állampolgárságát.

(2) A házassági anyakönyvben az eredetileg bejegyzett adatokban bekövetkezett alábbi változásokat is nyilván kell tartani:

a) a férj, illetőleg a feleség családi és utónevének megváltozását;

b) a házasság megszűnését;

c) a külföldi állampolgárság megszűnését.

10. § A halotti anyakönyvben a következő adatokat kell nyilvántartani:

a) a haláleset helyét és idejét (év, hó, nap);

b) a meghalt személy családi és utónevét, nemét, családi állapotát, foglalkozását, állandó lakóhelyét, születési helyét és idejét (év, hó, nap);

c) a meghalt személy szüleinek családi és utónevét;

d) a házastárs családi és utónevét, a házasságkötés helyét és évét, amennyiben a haláleset idejében a házasság fennállott;

e) a halál okát;

f) a meghalt személy külföldi állampolgárságát;

g) a bejegyzés idejét (év, hó, nap).

11. § (1) Az anyakönyvi bejegyzések és iratok megtekintésével kapcsolatos szabályokat a Minisztertanács határozza meg.

(2)[1]

A házasságkötési eljárás

12. § (1) A házasuló személyi adatait elsősorban személyi igazolvánnyal, ennek hiányában a Minisztertanács által megállapított más hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

(2)[2]

(3) A testvér és testvérének vérszerinti leszármazója közt fennálló, valamint a házasuló és volt házastársának egyenesági rokona közt fennálló házassági akadály alól a házasuló lakóhelye szerint illetékes járási, városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási szakigazgatási szerve felmentést [1952. évi IV. tv. 8. § (2) bek.] adhat.

13. § Az anyakönyvvezető köteles a házasságkötésnél való közreműködést megtagadni, ha

a) a bíróság valamelyik házasulót nem jogerős határozattal a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, mindaddig, amíg az ügy jogerős befejezést nem nyer;

b) a házasuló a házasságkötéshez külön jogszabály szerint szükséges felmentést, illetőleg engedélyt nem mutatta be.

Az anyakönyvek alapján kiállított okiratok

14. § (1) Az anyakönyvekből szószerint egyező anyakönyvi másolat, tartalmilag egyező anyakönyvi kivonat és hivatalos adatszolgáltatás célját szolgáló anyakönyvi értesítés állítható ki. Az anyakönyvek alapján kiállított okiratok közokiratok.

(2) Az anyakönyvi okiratok kiállítására az anyakönyvvezető jogosult.

(3) A külföldön felhasználásra kerülő anyakönyvi kivonatok kiállításának módját a Minisztertanács elnöke szabályozza.

Az anyakönyvek pótlása, kiegészítése[3]

15. §[4] Az anyakönyvek megsemmisülése, elveszése, részben vagy egészben történő használhatatlanná válása esetén pótlásukról, illetve kiegészítésükről a fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve gondoskodik.

Névviselés

16. § (1) Mindenki azt a családi és utónevet köteles viselni, amely a születési anyakönyv szerint őt megilleti. A nő névviselési jogosultságát házasságkötése után a házassági anyakönyv igazolja.

(2) Az özvegy nő azt, hogy kizárólag leánykori családi nevét viseli, a férj halálától, illetőleg az ezt tanúsító bírósági végzés jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt annál az anyakönyvi kerületnél jelentheti be, amelynek működési területén a házasságkötést bejegyezték. Ha a házasságkötés bejegyzése külföldön történt, a bejelentést az állandó lakóhely szerint illetékes anyakönyvi kerületben kell megtenni.

Szabálysértési rendelkezések

17. §[5]

Vegyes rendelkezések

18. § (1) Az anyakönyvi bejegyzések és a bejegyzésekhez szükséges iratok illetékmentesek.

(2) A születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvi bejegyzéséről egy példányban illetékmentes anyakönyvi kivonatot kell kiadni.

(3) Anyakönyvi okirattal igazolható és a személyállapotra vonatkozó adatok igazolására más okiratot követelni nem szabad.

19. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1964. január 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(2) Egyidejűleg az 1952. évi 23. törvényerejű rendelet 2., 4. és 5. §-a, továbbá 7. §-ának (1)-(2) bekezdése, végül az 1963. évi 1. törvényerejű rendelettel módosított 1952. évi 19. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke