3/1963. (VI. 13.) MüM rendelet

a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet és a 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet végrehajtásáról kiadott 5 1959. (V. 8.) MüM rendelet módosításáról és kiegészítéséről

A 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rny.) kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.

1. § (1) Az 5/1959. (V. 8.) MüM rendelet (a továbbiakban: Vr.) 3. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

A rokkantság fennállásának az orvosi bizottság által megállapított időpontjában munkaviszonyban álló igénylő rokkantsági nyugdíjra jogosultsága azzal a nappal áll be, amelyen

"b) a dolgozót lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörbe helyezték át, vagy"

(2) A Vr. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) A szilikózis miatt 4. fokozatú baleseti járadékban részesülő dolgozónak rokkantsági nyugdíjra a Tny. 5. §-a (2) bekezdésén alapuló jogosultsága azzal a nappal áll be, amelyen szilikózis veszélyes munkakörben (munkahelyen) fennállott munkaviszonya megszűnt.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt dolgozót szilikózis veszélyes munkakörből (munkahelyről) más munkakörbe (munkahelyre) helyezték át, rokkantsági nyugdíjra a Tny. 5. §-a (2) bekezdésén alapuló jogosultsága a 3. § (2) bekezdésének a)-d) pontja szerint áll be."

2. § A Vr-be az "Özvegyi nyugdíj" címszó után a 10. § elé 9/A. §-ként a következő rendelkezést kell felvenni:

"9/A. § (1) A nyugdíjban még nem részesülő dolgozó halála esetén az özvegyi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő [Tny. 10. § (1) bekezdés, illetőleg 17. § (1) bekezdés b) pontja] megállapításánál a dolgozónak a halál időpontjában betöltött életkorát kell figyelembe venni. Az Rny. 5. §-a (2) bekezdésének a rendelkezéseit ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell. Ha azonban a dolgozó rokkantsági nyugdíjra igényt jelentett be és az orvosi bizottság a rokkantság fennállását a halál bekövetkezése előtt meg is állapította, az Rny. 5. §-ának (1) bekezdése szerint a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni akkor is, ha a dolgozónak a rokkantsági nyugdíjra jogosultsága a 3. § (2) bekezdése szerint a halál bekövetkezésének időpontjáig nem állott be.

(2) Ha a dolgozó a Tny. 2. §-a (1) bekezdésében meghatározott életkor betöltése után halt meg,

a) férfi dolgozó halála esetén az 55-60 éves életkorra,

b) nő dolgozó halála esetén az 50-55 éves életkorra

előírt szolgálati időt kell figyelembe venni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit az árvaellátásra és a szülői nyugdíjra jogosultság elbírálásánál is megfelelően alkalmazni kell."

3. § A Vr. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § A Tny. 16. §-a (2) bekezdésének rendelkezései szerint annak éled fel az állandó özvegyi nyugdíjra a jogosultsága, aki a házasság megkötésekor végkielégítésre jogosult volt."

4. § A Vr. 15. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A tizenhatodik életévét betöltött árva tanulmányainak folytatását az iskola igazgatója (megbízottja) által kiállított igazolással minden évben július hó folyamán kell igazolni. Ha ez az igazolás július hó 31. napjáig a folyósító szervhez nem érkezik be, az árvaellátás folyósítását augusztus hó 31. napjával meg kell szüntetni. A tanulmányok folytatásának később történő igazolása esetén az árvaellátást az igazolás beérkezésének hónapjától visszamenőleg számított legfeljebb három hónapra lehet folyósítani."

5. § A Vr. 43. §-ának a 3/1962. (III. 18.) MüM rendelet 6. §-ával módosított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § (1) A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni azt az időt is, amely alatt a dolgozó

a) a betegségi biztosítás alapján kórházi ápolásban,

b) az 1948. évi október hó 15. napja előtt érvényben volt balesetbiztosítási rendelkezések alapján megállapított gyógykezelési járadékban

részesült,"

6. § A Vr. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § Az 53. §-ban említett dolgozókra a 43. §-nak a rendelkezéseit kell alkalmazni."

7. § A Vr. a következő 97/A. §-sal egészül ki:

"97/A. § Az az idő, amíg a dolgozó betegség esetére önkéntesen vagy önkéntes továbbfizetéssel biztosított volt, az Rny. 27. §-a (2) bekezdésének j) pontja alapján abban az esetben nem tekinthető a szolgálati idő megszakításának; ha a biztosítás fennállását a társadalombiztosítási szerv nyilvántartásai tanúsítják, vagy a dolgozó egyébként hiteltérdemlően igazolja."

8. § A Vr. 102. §-ának a 3/1962. (III. 18.) MüM rendelet 12. §-ával megállapított (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az elismerési díjat a munkaviszony, a munkabérpótló készpénzszolgáltatás, a kórházi ápolás, vagy a rokkantsági nyugdíj megszűnését, illetőleg a szolgálati időbe beszámítható fizetés nélküli szabadság lejártát követő hónap első napjától kell fizetni abban az esetben is, ha a dolgozó fizetési szándékát ezt követően, de az előírt határidőn belül jelentette be."

9. § A Vr. a következő 102/A. §-sal egészül ki:

"102/A. § Az a dolgozó, aki fizetés nélküli szabadságát az 1959. évi január hó 1. napja és az 1963. évi április hó 30. napja közötti időben kezdte meg - amennyiben elismerési díjat az 1963. évi április havára nem fizetett - az elismerési díjnak az Rny. 28. §-a (3) bekezdése szerinti fizetésére irányuló szándékát legkésőbben az 1963. évi július hó 31. napjáig jelentheti be. Ebben az esetben az elismerési díjat 1963. évi május hó 1. napjától kell fizetni."

10. § A Vr. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"108. § A javító-nevelő munkára ítélt dolgozónak a javító-nevelő munka tartamára járó munkabérét a birói ítéletben előírt, csökkentés nélküli összegben kell figyelembe venni."

11. § A Vr. 115. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"115. § (1) Az Rny. 31. §-ának alkalmazása során a nyugdíjmegállapítás időpontjára az Rny. 85. §-a (2)-(3) bekezdésének rendelkezései az irányadók."

12. § (1) A Vr. 127. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A 4. fokozatban járó baleseti járadékot kell munkabérként figyelembe venni akkor is, ha a dolgozó a figyelembe veendő időszak alatt az említett jogszabályok, vagy a Tny. rendelkezései szerint baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült."

(2) A Vr. 127. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A munkabérátlag számításánál munkabérként kell figyelembe venni azt a baleseti járadékot is, amely az Rny. 110. §-ában meghatározott nyugellátás egyik összetevője, mégpedig olyan összegben, mint amilyen összegű baleseti járadék a jogosultat a nyugellátás megállapításakor megilletné, ha kizárólag csak baleseti járadékban részesülne. Ha azonban a baleseti járadék alapjául szolgáló munkaképességcsökkenés a hatvanhat százalékot meghaladja, munkabérként a (2) bekezdés szerinti összeget kell figyelembe venni."

13. § A Vr. 157. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Tny. hatályba lépésekor az 1952. évi január hó 1. napja előtt érvényben volt jogszabályok szerint hatvanhat százalékot meghaladó munkaképességcsökkenés alapján baleseti járadékban részesülő személy az Rny. 52. §-ának (1) vagy (3) bekezdése alapján Tny. szerinti öregségi nyugdíj megállapítását, illetőleg (2) bekezdése alapján Tny. szerinti nem üzemi balesetből (foglalkozási betegségből) eredő rokkantságának megfelelően járó rokkantsági nyugdíj megállapítását abban az esetben is kérheti, ha a baleseti járadékot az Rny. 116. §-a szerint felemelték."

14. § A Vr. 158. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha az (1) bekezdésben említett állapotrosszabbodás akkor nyer megállapítást, amikor a járadékos munkaviszonyban áll, vagy keresőfoglalkozást folytat, baleseti járadékát módosítani és az Rny. 116. §-a alapján felemelni is csak abban az esetben lehet, ha részére a Tny. szerinti rokkantsági nyugdíjat lehetne folyósítani (177. §).

(3) Ha a (2) bekezdésben említett személy részére a Tny. szerint járó rokkantsági nyugdíj folyósítását a munkaviszony, illetőleg keresőfoglalkozás tartama alatt megindítani nem lehet, a munkaviszony, illetőleg keresőfoglalkozás tartama alatt a hatvanhat százalékos munkaképességcsökkenésnek megfelelő baleseti járadékot kell folyósítani."

15. § A Vr. a következő 160/A. §-sal egészül ki:

"160/A. § Ha az az özvegy, akinek házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultsága a Tny. 16. §-ának (2) bekezdése szerint feléledt, újabb házassága alapján is jogosult özvegyi nyugdíjra, a két özvegyi nyugdíj közül választhat. Az özvegy ezzel a választási jogával csak egy ízben élhet."

16. § A Vr. 163. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"163. § (1) Ha a nyugdíjmegállapító vagy folyósító szerv tudomására jut, hogy a Tny. 42. §-ának rendelkezése alkalmazásra kerülhet, erről a Munkaügyi Minisztériumot előkészítő iratban értesíteni köteles.

(2) Az előkészítő irathoz csatolni kell az első és a másodfokú bíróság ítéletét, valamint a nyugdíj megállapításával, illetőleg folyósításával kapcsolatos iratokat. Az előkészítő iratban közölni kell az ügyre vonatkozó tényállást és az elbírálás szempontjából lényeges adatokat. Feltétlenül meg kell jelölni:

a) a nyugellátásban részesülő nevét, születési évét, lakcímét, valamint anyja leánykori nevét,

b) a nyugdíjazásnál figyelembe vett szolgálati idejét, úgyszintén azt, hogy milyen munkakörben dolgozott,

c) a nyugdíj összegét, részletezve, hogy abból mennyi a törzsnyugdíj és a nyugdíj kiegészítés,

d) a nyugdíjas szociális helyzetét és esetleges tartási kötelezettségét,

e) azt, hogy az eljárás alapjául szolgáló büntetőbírói ítélet mikor vált jogerőssé, illetőleg, hogy a nyugdíjast a büntetőbírói ítélet hátrányos következményei alól mentesítették-e és mikor.

(3) Ha a megállapító eljárás során merül fel, hogy a Tny. 42. §-ának alkalmazására sor kerülhet, a megállapító határozatnak a nyugdíjfolyósító szerv és az igénylő részére történő megküldését függőben kell tartani és a jogosult részére ügyviteli intézkedéssel havi 500 forint, * özvegyi és szülői nyugdíj esetében havi 350 forint összegű nyugdíjelőleget kell megállapítani. A függőben tartott határozatot a munkaügyi miniszternek a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben hozott döntése szerint kell foganatosítani, illetőleg módosítani. Ezeket rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a jogosult szüneteltetett nyugdíjának az újbóli folyósítását kéri."

17. § A Vr. 176. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"176. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását a jogosultság beállása napjától (1. §) kell megindítani. Ha az igénylő ezen a napon munkaviszonyban áll vagy táppénzben részesül, a munkaviszony, illetőleg a táppénzsegélyezés megszűnését követő naptól kell az öregségi nyugdíj folyósítását megindítani.

(2) Ha az igényt az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követő három hónapon túl jelentették be, az öregségi nyugdíj folyósítását az igénybejelentés napját három hónappal megelőző naptári naptól kell megindítani. Ha az igénylő ezen a napon munkaviszonyban áll vagy táppénzben részesül, ennek megszűnését követő naptól kell az öregségi nyugdíj folyósítását megindítani,

(3) Munkaviszony fennállásának, illetőleg a táppénz folyósításának tartama alatt is meg lehet indítani az öregségi nyugdíj folyósítását, ha az igénylő

a) olyan munkakörben dolgozik, amelyre érvényes munkabérszabályok (munkaszerződés) szerint havi munkabére, illetőleg táppénzének alapja az 500 forintot nem haladja meg, vagy

b) korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozik, vagy

c) mint orvos közszolgálati munkaviszonyban áll és heti munkaideje legalább tizennyolc óra.

(4) A munkaviszony megszűnése előtt meg lehet indítani az öregségi nyugdíj folyósítását, ha az igénylő munkaviszonyának megszűnéséig (munkaviszonyának felmondásáig) munkát már nem végzett, munkabérben és táppénzben nem részesült.

(5) Nem lehet az öregségi nyugdíj folyósítását az (1)-(4) bekezdésben meghatározott kezdő naptól megindítani, ha e kezdő napot magában foglaló hónap hátralevő tartama alatt olyan ok áll fenn, amely miatt az öregségi nyugdíj folyósítását egyébként szüneteltetni kellene. Ilyen esetben az öregségi nyugdíj folyósítását attól a naptól kell megindítani, amelyet magában foglaló hónap hátralevő tartama alatt folyósítást kizáró ok már nem áll fenn."

18. § A Vr. 177. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"177. § (1) A rokkantsági nyugdíj folyósítását a jogosultság beállása napjától (3. és 3/A. §) kell megindítani. Ha az igénylő ezen a napon a betegségi biztosítás alapján keresetpótló készpénzszolgáltatásban részesül, ennek megszűnését követő naptól kell a rokkantsági nyugdíj folyósítását megindítani.

(2) Ha az igényt az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követő három hónapon túl jelentették be, a rokkantsági nyugdíj folyósítását az igénybejelentés napját három hónappal megelőző naptári naptól kell megindítani. Ha az igénylő ezen a napon a betegségi biztosítás alapján keresetpótló készpénzszolgáltatásban részesül, ennek megszűnését követő naptól kell a rokkantsági nyugdíj folyósítását megindítani.

(3) Nem lehet a rokkantsági nyugdíj folyósítását az (1)-(2) bekezdés szerint meghatározott kezdő naptól megindítani, ha e kezdő napot magában foglaló hónap hátralevő tartama alatt olyan ok állott fenn, amely miatt a rokkantsági nyugdíj folyósítását egyébként szüneteltetni kellene. Ilyen esetben a rokkantsági nyugdíj folyósítását attól a naptól kell megindítani, amelyet magában foglaló hónap hátralevő tartama alatt folyósítást kizáró ok már nem áll fenn. Nem akadálya azonban a folyósítás megindításának olyan ok fennállása, amely miatt a rokkantsági nyugdíjat korlátozó összegben kell folyósítani."

19. § A Vr. a következő 177/A. és B. §-sal egészül ki:

"177/A. § (1) A baleseti járadék folyósítását annak a hónapnak első napjától kell megindítani, amelyben az üzemi balesetből, illetőleg a foglalkozási betegségből eredő munkaképességcsökkenés, az orvosi vélemény szerint legalább tizenöt százalékot meghaladó mértékben fennállott. Ha az igénylő ebben a hónapban az üzemi balesetből, illetőleg a foglalkozási betegségből eredő keresőképtelensége miatt táppénzben részesült, ennek megszűnését követő naptól kell a baleseti járadék folyósítását megindítani.

(2) Ha az igényt az (1) bekezdésben megjelölt időpontot követő három hónapon túl jelentették be, a baleseti járadék folyósítását az igénybejelentés napját három hónappal megelőző naptári naptól kell megindítani.

177/B. § (1) Az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, valamint a házastársi pótlék folyósítását annak a hónapnak első napjától kell megindítani, amelyben az igényjogosultság feltételei beállottak.

(2) Ha az igényt az (1) bekezdésben megjelölt időpontot követő három hónapon túl jelentették be, az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, illetőleg a házastársi pótlék folyósítását az igénybejelentéstől visszafelé számított harmadik hónap első napjától kell megindítani.

(3) Ha az (1)-(2) bekezdésben megjelölt hónapban az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, illetőleg a házastársi pótlék folyósítását valamely ok miatt egyébként szüneteltetni kellene, a folyósítást annak a hónapnak első napjától kell megindítani, amelyben folyósítást kizáró ok már nem áll fenn."

20. § A Vr. a következő 179/A. §-sal egészül ki:

"179/A. § A 178. §-ban foglalt rendelkezéseket a javító-nevelő munkára ítélt nyugdíjas esetében azzal kell alkalmazni, hogy munkabérként a bírói ítéletben megállapított csökkentés nélküli összeget kell figyelembe venni."

21. § A Vr. 188. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Munkaviszony fennállása miatt szüneteltetett, vagy korlátozott összegben folyósított öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjat teljes összegben annak a hónapnak első napjától lehet folyósítani, amely hónapra kapott munkabér az 500 forintot nem haladja meg. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a javító-nevelő munkára ítélt nyugdíjas esetére is."

22. § A Vr. 190. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"190. § (1) Az előzetes fogvatartás, szabadságvesztés miatt szüneteltetett nyugellátást a szabadonbocsátás (szabadlábra helyezés, feltételes szabadságra bocsátás) napját követő naptól kezdve lehet folyósítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szabadonbocsátáskor a büntető eljárást még nem fejezték be.

(2) Ha a nyugdíjas olyan nyugellátást vett fel, amelyet, vagy amelynek egy részét az előzetes fogvatartás, illetőleg a szabadságvesztés miatt ezek megszűnése után sem lehetett volna folyósítani, ezt a nyugdíjas visszafizetni köteles.

(3) Az előzetes fogvatartás tartamára járó azt a nyugellátást, amelyet azért fizettek ki, mert a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a bíróság felfüggesztette, a nyugdíjas visszafizetni köteles, ha az előzetes fogvatartás idejének beszámításával kiszabott egy hónapnál hosszabb szabadságvesztés végrehajtását a bíróság utólag elrendelte."

23. § A Vr. 205. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a 203. §-ban említett nyugdíjas a hatvanadik (nő az ötvenötödik) életévének a Tny. hatályba lépése utáni betöltésekor, illetőleg megrokkanásakor munkaviszonyban nem áll és keresőfoglalkozást nem folytat, nyugellátását kérelmére nyugdíjpótlékkal kiegészített, illetőleg az Rny. 116. §-a szerint felemelt összegben kell folyósítani."

V 24. §

A Vr. 216. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"216. § (1) Munkaviszony fennállása alatt előterjesztett igénybejelentés alapján öregségi nyugdíj megállapításának csak abban az esetben van helye, ha az igénylő

a) igényét a felmondási idő alatt nyújtotta be és ez a munkaviszonya az igényelbírálás során megszűnt, vagy

b) olyan munkaviszonyban áll, amely az öregségi nyugdíjra jogosultság beállását követően kezdődött- vagy

c) olyan munkakörben dolgozik, amelyre érvényes munkabérszabályok (munkaszerződés) szerint havi munkabére az 500 forintot nem haladja meg, vagy

d) igazolja, hogy igény bejelentésétől munkaviszonyának megszűnéséig munkát már nem végzett, munkabérben és táppénzén nem részesült, vagy

e) korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozik, vagy

f) mint orvos közszolgálati munkaviszonyban áll és heti munkaideje legalább tizennyolc óra.

(2) Munkaviszonyban álló háztartási alkalmazott öregségi nyugdíját az (1) bekezdés c) pontjának rendelkezése alapján megállapítani nem lehet."

25. § A Vr. 229. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az, aki az (1) bekezdés szerint megállapított nyugdíjelőleget vett fel, igényét a 215. § szerint nem vonhatja vissza."

26. § A Vr-be a "XI. A baleset okozójának megtérítési kötelezettsége" címszó után a 231. § elé 230/A. §ként a következő rendelkezést kell felvenni:

"230/A. § (1) Az Rny. 95. §-ának (1) bekezdésé-, ben megállapított megtérítési kötelezettség olyan i mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(2) Az Rny. 95. §-ának rendelkezéseit nem lehet alkalmazni az 1963. évi május hó 1. napját megelőzően hatályban volt rendelkezések szerint érvényesített és az említett időpont előtt jogerőre emelkedett bírói határozattal vagy a fizetésre kötelezett elismerő nyilatkozatával befejezett ügyekben."

27. § A Vr. 233. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"233. § (1) A megállapító szerv az Rny. 94. és 95. §-án alapuló megtérítési kötelezettségről fizetési meghagyást bocsát ki. A fizetési meghagyás ellen annak kézbesítését követő naptól számított harminc napon belül a kötelezett keresettel fordulhat a megállapító szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz, Budapesten a pesti központi kerületi bírósághoz.

(2) A természetes személyt terhelő megtérítés összegét az Rny. 95. §-ának (2) bekezdése szerint meghatározott esetben a megállapító szerv mérsékelheti. Peres eljárás esetén ez a jog a bíróságot is megilleti."

28. § A Vr. 234. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"234. § Ha a megtérítésre kötelezett állami szerv (231. §) a fizetési meghagyás, vagy a bírói ítélet jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a megállapító szerv követelését azonnali beszedési megbízás (promt-inkasszó) útján érvényesítheti."

29. § A Vr. a következő 252/A. és B. §-sal egészül ki:

"252/A. § (1) Annak az özvegynek, akinek az 1952. évi január hó 1. napja előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított özvegyi nyugdíját azért szüntették meg, mert az 1962. évi augusztus hó 31. napja után házasságot kötött, végkielégítés abban az esetben is jár, ha az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultságnak a Tny-ben az özvegyre előírt feltételei a házasság megkötésekor nem állottak fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerint járó végkielégítés megállapítása szempontjából az özvegyi nyugdíj teljes összegét kell figyelembe venni abban az esetben is, ha az özvegynek - munkaviszony, illetőleg keresőfoglalkozás fennállása, vagy saját munkaviszony alapján megállapított nyugellátás miatt - a házasságkötés időpontjában özvegyi nyugdíjat egyáltalában nem, vagy részben folyósítottak.

252/B. § (1) A Tny. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok szerint megállapított és házasság miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság e házasság megszűnésekor a 12/A. §-ban megjelölt esetben a Tny. 16. §-a (2) bekezdésének rendelkezései szerint éled fel.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra is, aki a 252/A. § szerint jogosult végkielégítésre."

30. § A Vr. 268/A-E. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"268/A. § (1) Ha az Rny. 129. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt társadalmi munka végzése közben üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés történt, a társadalmi munkát végeztető tanácsi szerv, illetőleg a Kommunista Ifjúsági Szövetség illetékes szerve köteles azonnal, de legkésőbben a baleset megtörténtétől, vagy a foglalkozási betegség észlelésétől számított 24 órán belül három példányban jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a sérült nevét (asszonyoknál a leánykori nevet is), születési évét és helyét, valamint anyja leánykori nevét,

b) a sérült pontos lakcímét,

c) üzemi baleset (foglalkozási megbetegedés) helyét és időpontját,

d) az üzemi baleset (foglalkozási betegség) részletes leírását,

e) az üzemi balesetnél (foglalkozási megbetegedésnél) jelen volt tanúk nevét és lakcímét,

f) a társadalmi munkát végeztető szerv címét és székhelyét,

g) a társadalmi munka közelebbi meghatározását és annak helyét,

h) a társadalmi munkát melyik községfejlesztési vagy községi beruházási terv teljesítése érdekében vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetség szerve által vállalt melyik munka keretében végezték,

(2) A jegyzőkönyv mindhárom példányát a társadalmi munkát végeztető szerv megbízottja és a jegyzőkönyv-vezető írja alá. A példányokat alá kell íratni a sérülttel, ha írni képes, valamint a tanúkkal is.

(3) A jegyzőkönyv első példányát meg kell küldeni az SZTK-nak a sérült lakóhelye szerint illetékes alközpontjához (kirendeltségéhez) - a Vasutak dolgozói és nyugdíjasai által szenvedett üzemi baleset esetén a Vasutaknak a nyugdíj megállapítására illetékes igazgatási szervéhez -, a második példányát át kell adni a sérültnek (hozzátartozójának), a harmadik példányát pedig a társadalmi munkát végeztető szerv köteles öt éven át irattárában megőrizni.

(4) A jegyzőkönyv második példányának átadásával egyidejűleg a sérültet (hozzátartozóját) tájékoztatni kell arról, hogy az elszenvedett üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján milyen szolgáltatásokra jogosult.

268 B. § Az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség alapján járó szolgáltatásokat a 268/A. §-ban említett jegyzőkönyv felmutatásával kell az SZTK-nak a sérült lakóhelye szerint illetékes alközpontjánál (kirendeltségénél) - a Vasutak dolgozói és nyugdíjasai esetében a Vasutaknak nyugdíj megállapítására illetékes igazgatási szervénél - igényelni."

31. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1963. május 1. napjától kell alkalmazni; egyidejűleg a Vr. 25. §-a, 162, §-ának (2) bekezdése, 164-173. §-a, továbbá 226. §-a hatályát veszti.

Veres József s. k.,

munkaügyi miniszter