5/1963. (VIII. 25.) MM rendelet

a gyermek- és fiatalkorúakkal szemben szükséges védő- és óvóintézkedésekről, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtásáról

A Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséről, végrehajtásáról és egyes szabálysértésekről szóló 1962. évi 10. törvényerejű rendelet (Btké.) 63. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjével egyetértésben -a következőket rendelem:

Védő- és óvóintézkedés

1. § (1) A gyámhatóság a gyermek- vagy a fiatalkorú (a továbbiakban: kiskorú) érdekében védő és óvóintézkedést rendel el, ha a kiskorú erkölcsi fejlődése, nevelése, gondozása a szülő vagy a gondozó (a továbbiakban: szülő) környezetében nincs biztosítva [Btké. 31. § (1) bek.].

(2) A gyámhatóság a védő- és óvóintézkedés elrendelése iránt eljárást indít, ha

a) a rendőrkapitányság, az ügyész vagy a bíróság a gyámhatóságot ezért megkeresi;

b) azt megalapozott bejelentés indokolja;

c) olyan körülményről szerez tudomást, amely azt szükségessé teszi.

(3) A gyámhatóság a kiskorút nyilvántartásba veszi, ha a környezettanulmány eredményeként, a védő- és óvóintézkedést elrendeli.

2. § (1) Védő- és óvóintézkedésként a gyámhatóság a körülményektől függően

a) maga elé idézi a szülőt és a kiskorút, majd együttes jelenlétükben vagy külön-külön ismerteti a tényállást, és arra vonatkozóan meghallgatja őket;

b) elbeszélget a kiskorúval és felvilágosítással vagy tanáccsal látja el; figyelmezteti a kiskorút magatartásának helytelen voltára; a figyelmeztetést jegyzőkönyvbe foglalja;

c) a kiskorú távollétében figyelmezteti a szülőt a helytelen szülői magatartás következményeire: felszólítja a szülőt helytelen magatartásának megváltoztatására; kötelezheti őt, hogy keresse fel a gyermek-ideggondozó és nevelési tanácsadót, és a kiskorú nevelése során érvényesítse az így kapott tanácsokat; figyelmeztetést és a felszólítást, mely szükség esetén megismételhető, jegyzőkönyvbe foglalja.

d) felkéri az iskola igazgatóját, a művelődésügyi állandó vagy albizottságot (a továbbiakban: állandó bizottságot), a munkáltatót és az illetékes szakszervezeti bizottságot, hogy bírja rá a szülőt a kiskorú nevelése szempontjából helytelen magatartásának a megváltoztatására;

e) a (4) bekezdésben megjelölt intézkedések, vagy pénzbírság kilátásba helyezését tartalmazó határozattal kötelezi a szülőt a felszólításban megjelölt kötelezettségeinek teljesítésére, ha az előző pontok alapján tett intézkedések eredménytelenek maradnak;

f) az illetékes szakigazgatási szervek közreműködésével elősegíti a 14. életévét betöltött kiskorú megfelelő munkába helyezését, a tankötelezettségre vonatkozó rendelkezések (1962. évi 13. tvr. 7. §) figyelembe vételével.

(2) Ha a kiskorú erkölcsi fejlődését a szükséges anyagi eszközök hiánya gátolja, a gyámhatóság közbenjárhat a szülő munkafeltételeinek megjavítása érdekében és gyámügyi segélyt folyósíthat.

(3) A kiskorú egészségét veszélyeztető környezeti ártalom megszüntetése iránt a gyámhatóság az illetékes egészségügyi szervek [járási, városi, városi (fővárosi) kerületi főorvos, körzeti orvos, iskolaorvos stb.] közreműködésével intézkedik.

(4) A védő- és óvóintézkedés keretében a gyámhatóság kezdeményezheti a szülői felügyelet megszüntetését, a tartásdíjkövetelés érvényesítését, a kiskorú elhelyezésének megváltoztatását, a szülőnek társadalmi bíróság által történő vagy büntetőjogi felelősségrevonását, és kényszereivonókezelés alá helyezését.

3. § (1) A 2. § (1) bekezdésében megjelölt feladatokat községekben a tanács végrehajtó bizottságának titkára látja el az állandó bizottság bevonásával. Ha intézkedései nem vezetnek eredményre, az iratokat a gyámhatósághoz felterjeszti.

(2) Az előző bekezdésben említett feladatok ellátására a városi, városi (fővárosi) kerületi gyámhatóságok bevonják az állandó bizottságot az illetékes gyermek-ideggondozó intézetet és az ifjúságvédelmi felügyelőket.

4. § (1) A gyámhatóság - szükség esetén - az eljárás bármely szakában határozattal pártfogót rendel a veszélyeztetett kiskorú részére, fejlődésének folyamatos biztosítása és ellenőrzése végett.

(2) Pártfogóként az állandó bizottság javaslata alapján olyan személyt kell kijelölni, akinek személyi adottságai és körülményei alkalmasak a kiskorú nevelésének előmozdítására. A kirendelő határozatban a pártfogót feladatairól tájékoztatni kell.

(3) A pártfogónak az a feladata, hogy a felügyeletére bízott kiskorú magatartását állandóan figyelemmel kísérje, helyes irányú erkölcsi fejlődését előmozdítsa és - szükség esetén - a szülőt nevelési tevékenységében támogassa.

(4) A pártfogó a szükséghez képest, de legalább három havonként tájékoztatja a gyámhatóságot munkájának eredményéről és tapasztalatairól. Egyszersmind javaslatot tehet a gyámhatóságnak a pártfogó felügyelet megszüntetésére, ha a kiskorú körülményei olyan változásokon mentek át, hogy nincs szükség további pártfogó felügyeletre.

5. § (1) Ha a védő- és óvóintézkedés nem járt eredménnyel, vagy attól eredmény nem remélhető, a gyámhatóság a kiskorú állami gondozásba vételét rendeli el.

(2) A gyámhatóság az állami gondozásbavétel elrendelésével egyidejűleg javasolhatja a gyermekvédő otthon igazgatójának, mint intézeti gyámnak, a kiskorú elhelyezését különleges nevelőintézetbe.

Utógondozás

6. § (1) A gyámhatóság a bíróság értesítése alapján nyilvántartásba veszi a kiskorút, ha

a) próbára bocsátották;

b) javító-nevelő munkára ítélték;

c) szabadságvesztésre ítélték és a büntetés végrehajtását felfüggesztették;

d) feltételes szabadságra bocsátották.

(2) A javítóintézet igazgatójának értesítése alapján a gyámhatóság nyilvántartásba veszi azt a kiskorút is, akit a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak.

7. § (1) A nyilvántartásba vétel után a gyámhatóság környezettanulmányt végez, majd a kiskorút haladéktalanul maga elé idézi, őt a megfelelő életmódra nézve útmutatással látja el, és közli vele, hogy tartózkodási helyét és munkahelyét, csak a gyámhatóság előzetes engedélyével változtathatja meg. Minderről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A gyámhatóság a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával gondoskodik arról, hogy a kiskorú olyan körülmények közé kerüljön, amelyek erkölcsi fejlődését kedvezően befolyásolják.

8. § (1) Az utógondozott kiskorú részére a gyámhatóság az állandó bizottság javaslata alapján pártfogót rendel. A pártfogót rendelő határozatba bele kell foglalni a bíróság, illetőleg a javítóintézet intézeti tanácsa által megállapított magatartási szabályokat és a próbaidő lejártának időpontját is. A határozat egy példányát a gyámhatóság megküldi a biróságnak, illetőleg a javítóintézet igazgatójának is.

(2) A pártfogó feladataira a 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

(3) A pártfogó a büntetőeljárás iratait megtekintheti; munkájának eredményéről és tapasztalairól háromhavonként tájékoztatja a gyámhatóságot. A pártfogó jelentésének másolatát a gyámhatóság megküldi a bíróságnak, illetőleg a javító-intézet igazgatójának.

9. § (1) A gyámhatóság a bíróság, illetőleg a javítóintézet igazgatója részére tájékoztatást küld a próbaidő elteltével, ha a kiskorú az utógondozás tartama alatt kifogástalan magatartást tanúsított, vagy 18. életévét betöltötte.

(2) Ha a kiskorú az utógondozás tartama alatt kifogásolható magatartást tanúsított és a pártfogó tevékenysége eredménytelen maradt, a pártfogó köteles ezt a gyámhatóságnak jelenteni. A gyámhatóság a tényállást soronkívül közli a bírósággal, illetőleg a javítóintézet igazgatójával.

10. § (1) Az utógondozás a próbaidő lejártáig, de legfeljebb a nagykorúság eléréséig tart.

(2) Ha a pártfogolt az utógondozás tartama alatt lesz nagykorú, a gyámhatóság a nagykorúság elérése után felügyeletére vonatkozóan közvetlen intézkedést nem tehet, azonban az illetékes egészségügyi osztály (csoport) szociálpolitikai ügyintézőjének szóló és a tényállást tartalmazó megkereséssel elősegíti további helyes irányú fejlődését. A szociálpolitikai ügyintéző - szükség esetén - felkéri az egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságot, a szakszervezeti, illetve a KISZ bizottságot, hogy a nagykorú pártfogolt magatartását, életkörülményeinek alakulását kísérje figyelemmel és részére a szükséges segítséget, támogatást adja meg.

(3) A gyámhatóság az előző bekezdésben foglaltak szerint jár el a javítóintézetből nagykorúság elérése miatt elbocsátott személlyel kapcsolatban is, ha a javítóintézet igazgatója ennek érdekében megkeresi.

Átmeneti és vegyes rendelkezések

11. § (1) A megyei, megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak művelődésügyi osztályai a veszélyeztetett családi körülmények között élő kiskorúakra vonatkozó nyilvántartást az illetékes elsőfokú gyámhatóságok részére a rendelet hatálybalépésétől számított harminc nap alatt átadják.

(2) A nyilvántartás átvizsgálása után a gyámhatóság - ha szükséges - a 3. § figyelembevételével a 2. §-ban megjelölt intézkedéseket teszi, és a kiskorút nyilvántartásba veszi [1. § (3) bek.], egyébként a nyilvántartási lapot irattárba helyezi.

(3) A közsáqi tanács végrehajtó bizottságának titkára külön-külön nyilvántartást vezet a községben lakó veszélyeztetett és utógondozott kiskorúakról. A veszélyeztetett kiskorú nyilvántartásba vételére - értelemszerűen - az 1. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.

(4) A kiskorút törölni kell a veszélyeztetett kiskorúak nyilvántartásából, ha a védő- és óvóintézkedés eredménnyel járt, illetőleg az utógondozási nyilvántartásból, ha a 9. § alapján a tájékoztatás, vagy a jelentéstétel megtörtént.

12. § (1) A gyámhatóság az állami gondozás megszüntetésével egyidejűleg pártfogót rendelhet, ha az a kiskorú érdekében szükséges.

(2) A pártfogó kirendelését az állami gondozási nyilvántartási lapon kell feltüntetni és a nyilvántartási lapot külön kell kezelni.

(3) A pártfogó kijelölésére és működésére a 4. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

13. § (1) Ha a bíróság a kiskorú javítóintézeti nevelését rendelte el, vagy őt szabadságvesztésre ítélte, a bírói határozat teljes kiadmányának megküldésével haladéktalanul értesíti a szülő lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságot.

(2) A gyámhatóság az értesítés vétele után intézkedik annak elősegítése érdekében, hogy a kiskorú - ideiglenes elbocsátása, illetőleg feltételes szabadságra bocsátása esetén - megfelelő családi gondozói környezetbe kerüljön. Ennek érdekében felkérheti az állandó bizottságot, hogy nyújtson segítséget a megfelelő körülmények kialakításában.

14. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak az 1951. évi 34. törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó gyermek- és fiatalkorúak érdekében teljesítendő feladatai ellátásáról szóló 2/1952. (I. 29.) BM rendelet, a gyámügyi eljárás szabályozásáról szóló 955-84/1954. (T K 78.) OM utasítás 18. §-ának (1) bekezdés c) pontja, valamint a 76-78. és a 80-83. §-ai, továbbá a 39.407/1961. IV. MM utasításnak az e rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

Lugossy Jenő s. k.,

művelődésügyi miniszterhelyettes