8/1963. (XI. 11.) MüM rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 1/1958. (II. 20.) MüM rendelet kiegészítéséről és módosításáról

A 21/1958. (II. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: VR.) kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel, a földművelésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben a következőket rendelem.

1. § Az 1/1958. (II. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: M. r.) 3. §-a után "Özvegyi nyugdíj" címszót kell írni és 3/A., illetőleg 3/B. §-ként a következő rendelkezéseket kell felvenni:

"3/A. § (1) A nyugdíjban még nem részesülő termelőszövetkezeti tag halála esetén az özvegyi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges nyugdíjévek [Tszny. 9. § (1) bekezdés, illetőleg 13. §] megállapításánál a termelőszövetkezeti tagnak a halál időpontjában betöltött életkorát kell figyelembe venni. A VR. 7. §-a (2) bekezdésének a rendelkezéseit ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell. Ha azonban a termelőszövetkezeti tag rokkantsági nyugdíjra igényt jelentett be és az orvosi bizottság a rokkantság fennállását a halál bekövetkezése előtt meg is állapította, a VR. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni akkor is, ha a termelőszövetkezeti tagnak a rokkantsági nyugdíjra jogosultsága a halál bekövetkezése időpontjáig nem állott be.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az árvaellátásra és a szülői nyugdíjra jogosultság elbírálásánál is megfelelően alkalmazni kell.

3/B. § Ha az az özvegy, akinek házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultsága a Tszny. 14. §-ának (2) bekezdése szerint feléledt, újabb házassága alapján is jogosult özvegyi nyugdíjra, a két özvegyi nyugdíj közül választhat. Az özvegy ezzel a választási jogával csak egy ízben élhet."

2. § Az M. r. 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"4. § (1) Az árvaellátásra jogosultság szempontjából közép- vagy középfokú iskolai oktatás keretében tanulmányt folytatónak kell tekinteni a középiskolák, technikumok tanulóin kívül a képzőintézetek (tanítóképző, ápolónőképző stb.) és a szakiskolák (ipari, mezőgazdasági, erdészeti, zenei szakiskolák stb.) tanulóit, valamint az ipari (műszaki), mezőgazdasági (erdőgazdasági) és kereskedelmi tanulókat, ha e tanulmányok megkezdése előtt közép-, illetőleg középfokú iskola befejezésével érettségi, képesítő stb. vizsgát nem tettek.

(2) Egyetemi (főiskolai) tanulmányokat folytató árvának árvaellátás abban az esetben sem jár, ha az árva a tizenkilencedik életévét még nem töltötte be.

(3) A közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok folytatása címén folyósított árvaellátás a tanulmányok befejezését megelőző nyári szünet tartamára is jár. A tanulmányok befejezését követő nyári szünidő tartamára az árvaellátás csak az esetben jár, ha az árva a tanév befejezésekor önhibáján kívül záróvizsgát nem tehetett.

(4) Közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok folytatása címén azt az árvát is megilleti az árvaellátás, aki orvosi igazolás szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi.

(5) A tizenhatodik életévét betöltött árva tanulmányainak folytatását az iskola igazgatója (megbízottja) által kiállított igazolással minden évben július hó folyamán kell igazolni. Ha ez az igazolás július 31. napjáig a folyósító szervhez nem érkezik be, az árvaellátás folyósítását augusztus hó 31. napjával meg kell szüntetni. A tanulmányok folytatásának később történő igazolása esetén az árvaellátást az igazolás beérkezésének hónapjától visszamenőleg számított legfeljebb három hónapra lehet folyósítani."

3. § Az M. r. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A rokkantság miatt árvaellátásban részesülő személyt nem lehet tartásra szorulónak tekinteni, ha három egymást követő hónapban 500 Ft-ot meghaladó keresete, jövedelme van."

4. § Az M. r. 10. §-a után "Jogosultságot kizáró ok" címszót kell írni és 10/A. §-ként a következő rendelkezést kell felvenni:

"10/A. § Minden olyan esetben, amikor a Tszny. 33/B. §-a rendelkezésének alkalmazására kerülhet sor, a követendő eljárás tekintetében az 5/1959. (V. 8.) MüM rendeletnek a 3/1963. (VI. 13.) MüM rendelettel módosított 163. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell."

5. § Az M. r. 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"14. § (1) Az előzetes fogvatartás, szabadságvesztés miatt szüneteltetett nyugellátást a szabadon bocsátás (szabadlábra helyezés, feltételes szabadságra bocsátás) napját követő naptól kezdve lehet folyósítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szabadonbocsátáskor a büntető eljárást még nem fejezték be.

(2) Ha a nyugdíjas olyan nyugellátást vett fel, amelyet vagy amelynek egy részét az előzetes fogvatartás, illetőleg a szabadságvesztés miatt ezek megszűnése után sem lehetett volna folyósítani, ezt a nyugdíjas visszafizetni köteles.

(3) Az előzetes fogvatartás tartamára járó azt a nyugellátást, amelyet azért fizettek ki, mert a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a bíróság felfüggesztette, a nyugdíjas visszafizetni köteles, ha az előzetes fogvatartás idejének beszámításával kiszabott egy hónapnál hosszabb szabadságvesztés végrehajtását a bíróság utólag elrendelte."

6. § Az M. r. az alábbi 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § (1) Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan megállapítható, a nyugellátás összegének kiszámításához szükséges adatok azonban nem elégségesek, a kétséget kizáróan megállapítható összeg erejéig ügyviteli intézkedéssel legfeljebb három hónapra nyugdíjelőleget lehet megállapítani.

(2) A nyugellátásnak határozattal történő megállapításakor a nyugellátás összegébe az (1) bekezdés szerint folyósított előleget be kell számítani, illetőleg az esetleges túlfizetést a nyugellátásból le kell vonni.

(3) Az, aki az (1) bekezdés szerint megállapított nyugdíjelőleget vett fel, igényét nem vonhatja vissza."

7. § Az M. r. 34. §-a után "Jogkövetkezmények" címszót kell írni és 34/A. §-ként a következő rendelkezéseket kell felvenni:

"34/A. § (1) A megállapító szerv a VR. 51/A. §-án alapuló megtérítési kötelezettségről fizetési meghagyást bocsát ki. A fizetési meghagyás ellen annak kézbesítését követő naptól számított harminc napon belül a kötelezett keresettel fordulhat a megállapító szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.

(2) Ha a megtérítési kötelezettség természetes személyt terhel, a megtérítés összegét a megállapító szerv mérsékelheti. Peres eljárás esetén ez a jog a bíróságot is megilleti.

(3) A VR. 51/A. §-án alapuló megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(4) A VR. 51/A. §-ának rendelkezéseit nem lehet alkalmazni az 1963. évi november hó 1. napját megelőzően hatályban volt rendelkezések szerint érvényesített és az említett időpont előtt jogerőre emelkedett bírói határozattal, vagy a fizetésre kötelezett elismerő nyilatkozatával befejezett ügyekben."

7. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1963. november 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

Mekis József s. k.,

munkaügyi miniszterhelyettes