1/1964. (V. 13.) ÉM rendelet
a házhelyterületek kijelöléséről és a házhelyek kialakításával kapcsolatos műszaki munkálatokról
A házhelyterületek kijelölésével és a házhelyek kialakításával kapcsolatos eljárás szakszerűségének biztosítása céljából - az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnökével, továbbá a 23. § (2) bekezdése tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
Fogalommeghatározások
1. §
E rendelet alkalmazása szempontjából
a) házhely: az olyan földrészlet, amely magánerőből épülő egyedi, csoportos, sor- vagy társas lakóház, illetőleg üdülő (nyaraló, hétvégi ház), továbbá az ezekkel kapcsolatban szükségessé váló közintézmény és más közcélú létesítmény (a továbbiakban együtt: közintézmény) elhelyezésére szolgál;
b) földrészlet: a föld felszínének a város (község) területéhez tartozó minden olyan részlete, amelyet helyrajzi számmal láttak el, és határvonalait a telekkönyvi, illetőleg a nyilvántartási (kataszteri) térképen feltüntették;
c) házhelyterület: a házhelyek kialakításának céljára szolgáló, egymással összefüggő földrészletek összessége;
d) a házhelyek kialakításával kapcsolatos műszaki munkálatok: a házhelyek város- (község-) rendezési szempontból történő megtervezése, továbbá a házhelyek kitűzéséhez és telekkönyvezéséhez szükséges munkálatok elvégzése.
A házhelyterület kijelölése
2. §
(1) Ha állami házhelyértékesítés vagy cseretelkek adása céljából házhelyek kialakítása válik szükségessé, a házhelyterületet
a) a fővárosban és megyei jogú városban a fővárosi, illetőleg a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság),
b) járási jogú városban és községben a járási jogú városi, illetőleg a járási tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság) határozattal jelöli ki.
(2) A legalkalmasabb házhelyterületet a város (község) már elkészült általános (egyszerűsített általános) rendezési terve (a továbbiakban: általános rendezési terv), illetőleg ilyen terv hiányában a községrendezési irányelvek alapulvételével kell kiválasztani és kijelölni.
(3) A határozatnak tartalmaznia kell:
a) a házhelyterületen levő földrészletek helyrajzi számait,
b) a házhelyterületen kialakítandó házhelyek számát,
c) a házhelyek kialakításával kapcsolatos város- (község-) rendezési és egyéb hatósági előírásokat, továbbá
d) a házhelyterületen létesítendő közintézmények, utak és közművek megnevezését és jellemző adatait.
3. §
(1) A házhelyterület kijelölésére vonatkozó határozat meghozatala előtt a 2. § (1) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság a legalkalmasabb házhelyterület kiválasztása céljából - a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével - helyszíni szemlét köteles tartani.
(2) Nem kell helyszíni szemlét tartani, ha
a) a város (község) jóváhagyott általános rendezési terve már rendelkezésre áll;
b) a házhelyek kialakításához csak a 10. § (1) bekezdésének b) pontjában előírt vázrajzot kell készíteni.
4. §
(1) A helyszíni szemlére meg kell hívni:
a) az illetékes állami közegészségügyi felügyelőt, vízügyi igazgatóságot, tűzrendészeti hatóságot és ÉM területi főépítészt,
b) az illetékes útügyi hatóságot, illetőleg a Magyar Államvasutak illetékes igazgatóságát, ha a házhelyterület közutat, illetőleg vasutat érint,
c) az illetékes városi (járási) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szervét, továbbá - erdőterület esetében - az országos erdészeti hatóságot, ha a házhelyterület kijelölése mezőgazdasági művelés alatt álló vagy ilyen rendeltetésű föld, illetőleg erdőterület igénybevételével jár,
d) az illetékes kerületi bányaműszaki felügyelőséget és az érdekelt bányavállalatot, ha a házhelyterület bányatelek határai közt fekvő ingatlanokat érint, illetőleg a bányaművelés szempontjából érdekelt minisztériumot, ha a házhelyterület a regionális- vagy a város- (község-) rendezési tervekben bányaművelés céljára fenntartott területet érint,
e) a fővárosban és megyei jogú városban az érdekelt kerületi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság),
f) járási jogú városban és községben a megyei tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság), ha a kialakításra kerülő házhelyek száma az 50-et, illetőleg, ha a házhelyek legalább három szintes (a továbbiakban: többszintes) épületek elhelyezésére szolgálnak, a 20-at meghaladja,
g) községben a községi tanács végrehajtó bizottságát,
h) a házhelyterület kijelölésével kapcsolatban szakszempontok érvényesítésére hivatott más hatóságokat és szerveket (pl. közmű-, áramszolgáltató vállalatokat, postaigazgatóságot), valamint
i) a város (község) kidolgozás alatt álló általános rendezési tervét készítő tervező szervet.
(2) A meghívót legalább 15 nappal a helyszíni szemle előtt kell megküldeni az érdekelt szervek részére. A meghívóban ismertetni kell a kijelölni kívánt házhelyterület jellemző adatait.
(3) A helyszíni szemle során meg kell vizsgálni, hogy a házhelyterületen
a) hány házhely és milyen előírások mellett alakítható ki, továbbá
b) milyen közintézmények, utak és közművek (pl. vízvezeték-, csatorna-, villany-, gáz-, távfűtés-, távbeszélő hálózat) létesítéséről kell gondoskodni.
5. §
(1) Az építésügyi hatóság a helyszíni szemléről jegyzőkönyvet köteles készíteni. A jegyzőkönyvet úgy kell elkészíteni, hogy az a házhelyterület kijelölésére vonatkozó határozat alapjául szolgálhasson.
(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a helyszíni szemlén megjelent szervek állásfoglalását és a házhelyterület kijelölésével kapcsolatban tett előírásait.
(3) A helyszíni szemlét az egyes meghívott szervek távollétében is le kell folytatni, s a jegyzőkönyv egy-egy példányát esetleges észrevételeik közlése céljából - a helyszíni szemlét követő nyolc napon belül - részükre is meg kell küldeni. Ha az érdekelt szerv a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, azt egyetértésnek kell tekinteni.
6. §
(1) Ha a házhelyek kialakításához csak a 10. § (1) bekezdésének b) pontjában előírt vázrajzot kell készíteni, a házhelyterület kijelölésére vonatkozó határozat meghozatala előtt - a kijelölni kívánt terület jellemző adatainak ismertetése mellett - ki kell kérni a 4. § (1) bekezdésében említett szervek közül az érdekeltek szakvéleményét.
(2) Ha az érdekelt szerv a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, azt egyetértésnek kell tekinteni.
7. §
Ha a házhelyterület kijelölése a város (község) belterületének módosításával, illetőleg mezőgazdasági művelés alatt álló vagy ilyen rendeltetésű föld, avagy erdőterület igénybevételével jár, az építésügyi hatóság a határozat meghozatala előtt köteles - az erre vonatkozó külön jogszabályok szerint - a belterület módosítását kérni, illetőleg a mezőgazdasági művelés alatt álló vagy ilyen rendeltetésű föld (erdőterület) igénybevételéhez szükséges engedélyt (hozzájárulást) megszerezni.
8. §
(1) A házhelyterület kijelölésére vonatkozó határozatot közölni kell
- a helyszíni szemlére meghívott szervekkel;
- a 10. § (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó esetben a szakvéleményt nyilvánító szervekkel;
- a házhelyterületen levő földrészletek tulajdonosaival (kezelőivel, használóival).
(2) A határozatnak a házhelyterületen levő, személyi tulajdonban álló földrészletek tulajdonosaival való közlése - a helyben szokásos módon - közszemléretétel útján is történhet.
9. §
(1) Ha a földrészletből a tulajdonos vagy több szomszédos földrészletből azok tulajdonosai közösen kívánnak házhelyeket kialakítani, ehhez - a műszaki munkálatok megkezdése előtt - az elsőfokú építésügyi hatóságtól elvi engedélyt kell kérni.
(2) Az elvi engedélynek tartalmaznia kell, hogy a házhelyek kialakításának céljára felhasználni kívánt területre a műszaki munkálatok elvégezhetők-e.
10. §
A házhelyek kialakításával kapcsolatos műszaki munkálatok
(1) A házhelyek kialakításához
a) házhelyrendezési tervet (a továbbiakban: terv), a jóváhagyott terv alapján pedig kitűzésre és telekkönyvezésre alkalmas kiosztási munkarészeket (megosztási vázrajzot és kiosztási földkönyvet) kell készíttetni, ha
- a házhelyterületen legalább 20 házhely kerül kialakításra, továbbá - a házhelyek számára tekintet nélkül -
- a házhelyek kialakítása utcanyitást tesz szükségessé, vagy
- a házhelyek többszintes épületek elhelyezésére szolgálnak;
b) az a) pont alá nem tartozó esetekben kitűzésre és telekkönyvezésre alkalmas telekalakítási tervet (megosztási vázrajzot és területkimutatást, együtt: vázrajz) kell készíttetni.
(2) A kiosztási munkarészekre a vázrajzra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
11. §
(1) A terv, illetőleg a vázrajz elkészíttetéséről - a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével -
a) a fővárosban és megyei jogú városban a másodfokú építésügyi hatóság,
b) járási jogú városban az elsőfokú építésügyi hatóság,
c) községben pedig - az elsőfokú építésügyi hatóság irányítása mellett - a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve
gondoskodik.
(2) Ha a földrészletből a tulajdonos kíván házhelyeket kialakítani, az ehhez szükséges terv, illetőleg vázrajz elkészíttetéséről a tulajdonos köteles gondoskodni.
12. §
(1) Terv készítésére a következő szervek jogosultak:
a) ha a kialakításra kerülő házhelyek száma az 50-et, illetőleg, ha a házhelyek többszintes épületek elhelyezésére szolgálnak, a 20-at meghaladja,
- az Építésügyi Minisztérium által kijelölt tervező szerv, továbbá
- a fővárosban a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat,
- megyei jogú városban, járási jogú városban és községben - az Építésügyi Minisztérium engedélyével - az illetékes tanácsi tervező iroda;
b) ha a kialakításra kerülő házhelyek száma az 50-et nem haladja meg,
- a fővárosban a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat,
- megyei jogú városban, járási jogú városban és községben az illetékes tanácsi tervező iroda,
- az ÁFTH felügyelősége,
- a Budapesti, illetőleg a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat, továbbá
- az ÉM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat;
c) ha a kialakításra kerülő házhelyek többszintes épületek elhelyezésére szolgálnak és számuk a 20-at nem haladja meg,
- a fővárosban a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat,
- megyei jogú városban, járási jogú városban és községben az illetékes tanácsi tervező iroda.
(2) Vázrajz készítésére, valamint a házhelyek kitűzésére a következő szervek jogosultak:
- az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervek, továbbá
- a fővárosban a Fővárosi Ingatlanrendezési Iroda is.
(3) Ha a földrészletből a tulajdonos kíván házhelyeket kialakítani,
a) a terv elkészítésére a következő szervek jogosultak:
- az ÁFTH felügyelősége,
- a Budapesti, illetőleg a Pécsi Geodéziai-és Térképészeti Vállalat, továbbá
- a fővárosban a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat,
- megyei jogú városban, járási jogú városban és községben az illetékes tanácsi tervező iroda is;
b) a vázrajz elkészítésére és a házhelyek kitűzésére a következő szervek jogosultak;
- az ÁFTH felügyelősége,
- a Budapesti, illetőleg a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat,
- a 18/1961. (V. 7.) Korm. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján földmérési munka végzésére jogosult személy, továbbá
- a fővárosban a Fővárosi Ingatlanrendezési Iroda is.
(4) A terv elkészítéséért járó tervezési díjat a város- (község-) rendezési tervezési díjszabás megfelelő díjtáblázata, a vázrajz elkészítéséért és a kitűzés elvégzéséért járó díjat pedig az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal által kiadott Egységes Geodéziai Díjszabás alapján lehet felszámítani.
13. §
A tervet, illetőleg a vázrajzot a kijelölt teljes házhelyterületre el kell készíttetni. A kiosztási munkarészeket és a házhelyek kitűzését - a jóváhagyott tervben meghatározott sorrendben, a tényleges házhelyszükségletre figyelemmel - több szakaszban is el lehet készíttetni.
14. §
(1) A tervet, illetőleg a vázrajzot az Országos Építésügyi Szabályzat és - a fővárosban - a Budapesti Városrendezési Szabályzat város- (község-) rendezési előírásainak, a tervezési irányelveknek, az építésügyi hatóság előírásainak, a város (község) általános rendezési tervének, illetőleg a községrendezési irányelveknek, továbbá a földmérésre, az állami földnyilvántartásra és a telekkönyvre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell elkészíteni.
(2) Ha a város (község) általános rendezési terve kidolgozás alatt áll, a tervet az általános rendezési tervet készítő tervező szervvel egyeztetve kell elkészíteni.
(3) A tervet, illetőleg a vázrajzot a ÁFTH felügyelősége által kiadott, illetőleg hitelesített, a tényleges állapotot feltüntető nyilvántartási (kataszteri) térképmásolaton kell elkészíteni.
(4) Ha a földrészlet adatai a telekkönyvi és a nyilvántartási (kataszteri) térképen nem egyeznek meg, a vázrajzot a telekkönyvi térkép alapján is el kell készíteni.
15. §
(1) A terv jóváhagyása
a) a fővárosban és megyei jogú városban minden esetben a másodfokú építésügyi hatóság.
b) járási jogú városban és községben
- ha a kialakításra kerülő házhelyek száma az 50-et, illetőleg, ha a házhelyek többszintes épületek elhelyezésére szolgálnak, a 20-at meghaladja, a másodfokú építésügyi hatóság,
- az előbbi rendelkezés alá nem tartozó esetekben az elsőfokú építésügyi hatóság
hatáskörébe tartozik.
(2) A vázrajz jóváhagyása minden esetben az elsőfokú építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik.
16. §
(1) Ha a földrészletből a tulajdonos kíván házhelyeket kialakítani, a terv, illetőleg a vázrajz jóváhagyása iránti kérelmet - tekintet nélkül arra, hogy a jóváhagyás hatáskörébe tartozik-e -az elsőfokú építésügyi hatóságnál, illetőleg községben a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervénél kell benyújtania, amely azt véleményével ellátva - a benyújtástól számított nyolc napon belül - köteles a jóváhagyásra jogosult építésügyi hatósághoz felterjeszteni.
(2) A tulajdonos a tervet, illetőleg a vázrajzot annyi példányban köteles a jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni, hogy az jóváhagyási záradékkal ellátva a 20. § (2), illetőleg (3) bekezdésében felsoroltak részére az előírt példányszámban megküldhető legyen. A kérelemhez a földrészletre vonatkozó telekkönyvi betétről készített, három hónapnál nem régibb keletű kivonatos másolatot, továbbá - ha a földrészlet közös tulajdonban áll - a telekkönyvi tulajdonosok nevét és lakcímét tartalmazó jegyzéket is mellékelni kell.
17. §
(1) A tervet jóváhagyása előtt egyeztetni kell a 4. § (1) bekezdésében említett szervekkel.
(2) Az egyeztetéssel kapcsolatos tárgyalást a jóváhagyásra jogosult építésügyi hatóság folytatja le.
(3) Az egyeztetés során ellenőrizni kell, hogy a terv megfelel-e a 14. §-ban előírt követelményeknek.
18. §
(1) A tervező a vázrajzot annak jóváhagyásra történő benyújtása előtt - a helyrajzi számok és a területszámítás helyességének ellenőrzése, valamint a vázrajz záradékolása céljából - köteles bemutatni az ÁFTH felügyelőségéhez. A vázrajzot csak az ÁFTH felügyelőségének záradékával ellátva lehet jóváhagyásra benyújtani.
(2) A vázrajz bemutatásával egyidejűleg - ha az még nem történt meg - az 57/1953. (XII. 16.) MT számú rendelet 5. §-a alapján át kell adni az ÁFTH felügyelőségének:
a) az előírt nyomtatványon készített műszaki leírást;
b) a geodéziai munka alapjául szolgáló ismert és újonnan meghatározott háromszögelési és sokszögelési pontok koordináta jegyzékét, valamint a magassági alappontok pontjegyzékét - községenként elkülönítve - a pont végleges megjelölésének (az állandósítás módjának) feltüntetésével;
c) a vízszintes és a magassági alappontok elhelyezését feltüntető pontleírásokat (helyrajzi leírásokat);
d) a meghatározási tervet, illetve a kitűzési és számítási vázlatot vagy azok fénymásolatait;
e) a mérési vázlatokat vagy azok fénymásolatait;
f) a térképmásolatokat, ha a térképekről bármilyen célból sokszorosított vagy könnyen sokszorosítható példányok készülnek;
g) a területjegyzékek és területkimutatások egy-egy másolati példányát;
h) a szögmérési, hosszmérési és számítási jegyzőkönyvet.
19. §
(1) A vázrajzot egyeztetés nélkül kell ellenőrizni abból a szempontból, hogy az megfelel-e a 14. §-ban előírt követelményeknek, illetőleg - kiosztási munkarészek esetében - a jóváhagyott tervnek.
(2) Ha a vázrajz az előírt követelményeket mindenben nem elégíti ki, a hiányosságokkal kapcsolatban - szükség esetén - be kell szerezni a 4. § (1) bekezdésében említett szervek közül az érdekeltek szakvéleményét.
(3) A vázrajzot jóváhagyó határozatban a földrészletek megosztásának engedélyezése felől is rendelkezni kell. Bányatelek határai között fekvő földrészlet megosztásának engedélyezéséhez a bányavállalat hozzájárulása szükséges.
20. §
(1) A jóváhagyott terv, illetőleg vázrajz valamennyi példányát a jóváhagyó határozatra utaló záradékkal kell ellátni.
(2) A tervet jóváhagyó határozatot és a záradékkal ellátott terv egy-egy példányát meg kell küldeni
- (ha nem azonos a jóváhagyó építésügyi hatósággal) az elsőfokú építésügyi hatóságnak és
- községben a községi tanács végrehajtó bizottságának, továbbá
- az ÁFTH felügyelőségének, valamint
- (ha a földrészletből a tulajdonos kíván házhelyeket kialakítani) a kérelmet benyújtó tulajdonosnak;
- egy példányt a jóváhagyó építésügyi hatóság irattárában kell megőrizni.
(3) A vázrajzot jóváhagyó határozatot és a záradékkal ellátott vázrajzot meg kell küldeni
- községben a községi tanács végrehajtó bizottságának, egy példányban;
- (ha a földrészletből a tulajdonos kíván házhelyeket kialakítani) a kérelmet benyújtó tulajdonosnak, három példányban;
- egy példányt az elsőfokú építésügyi hatóság irattárában kell megőrizni.
(4) A tervet, illetőleg a vázrajzot jóváhagyó határozatot meg kell küldeni
- az azzal kapcsolatban szakvéleményt nyilvánító szerveknek, továbbá
- (ha a földrészletből a tulajdonos kíván házhelyeket kialakítani) a közös tulajdonban álló földrészlet valamennyi telekkönyvi tulajdonosának.
(5) A vázrajzot jóváhagyó határozatot és a záradékkal ellátott vázrajz két példányát a földrészlet megosztásának telekkönyvezésére irányuló megkereséshez (kérelemhez) kell csatolni.
21. §
(1) A jóváhagyott tervet és az ahhoz tartozó kiosztási munkarészeket együtt kell alkalmazni és kezelni.
(2) A házhelyek kitűzését az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal erre vonatkozó műszaki utasítása szerint, a jóváhagyott vázrajz alapján kell elvégezni.
Vegyes rendelkezések
22. §
A házhelyterületek kijelölésével és jóváhagyásával kapcsolatos eljárásokban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
23. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a jogerős határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 3/1955. (IX. 2.) VKGM számú rendelet hatályát veszti, a 29/1957. (VIII. 15.) PM számú rendelet 1. §-a e rendeletnek megfelelően módosul.
Dr. Trautmann Rezső s. k.,
építésügyi miniszter