21/1964. (VIII. 25.) Korm. rendelet

a tanácsok községfejlesztési tevékenységéről szóló 1964. évi 21. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A tanácsok községfejlesztési tevékenységéről szóló 1964. évi 21. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 18. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az alábbiakat rendeli;

1. §

(1) A távlati községfejlesztési terveket az adott időszakra szóló távlati népgazdasági tervvel azonos időszakra kell kidolgozni.

(2) A községfejlesztési alap költségvetésében előirányzott fejlesztési feladatokat vagy kizárólag a községfejlesztési alap eszközeiből, vagy pedig vegyes pénzügyi forrású eszközökből lehet megvalósítani.

(3) Vegyes pénzügyi forrású eszközökből kerül megvalósításra a népgazdasági tervben jóváhagyott feladatok kiegészítéseként, továbbá a szövetkezetekkel együttesen tervezett közös létesítmény.

2. §

(1) A községfejlesztési alap költségvetésében tervezhető feladatok meghatározásánál biztosítani kell, hogy a tervezett célkitűzések a lakosság minél szélesebb rétegének igényét elégítsék ki, továbbá, hogy azok összhangban legyenek a település távlati fejlesztési irányelveivel, gazdasági, szociális, kulturális és demográfiai adottságaival a regionális, a község- (város-) rendezési, valamint a mezőgazdaságfejlesztési tervvel.

(2) A községfejlesztési feladatok meghatározásánál mérlegelni kell a tanács költségvetésében és a községfejlesztési alap költségvetésében rendelkezésre álló eszközöket. Ennek alapján gondoskodni kell, hogy e két forrás eszközei különösen a felújítás, út-híd karbantartás, kisebb építkezés és beszerzés tekintetében egymást kiegészítsék.

3. §

(1) A községfejlesztési alap terhére elsősorban olyan feladat tervezhető, amely a tárgyév alatt megvalósítható és a kivitelezéshez szükséges anyagi-műszaki és pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.

(2) A kizárólag községfejlesztési alapból a tárgyév során meg nem valósítható (átmenő) feladat megtervezése előtt ki kell kérni a felettes tanács végrehajtó bizottsága, vegyes pénzügyi forrású beruházás esetén pedig a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága véleményét.

4. §

(1) A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága olyan feladat megvalósítását, amelyre a népgazdasági terv vagy az állami költségvetés kötelező tervmutatót tartalmaz [Tvr. 3. § (3) bek.], a részére megállapított keretszámon belül engedélyezheti.

(2) A népgazdasági tervben, illetve a költségvetésben a bölcsődei, óvodai, és óvodai napközi otthoni férőhelyekre, továbbá az általános iskolai napközi otthoni csoportokra kötelezően előírt fejlesztési mutatókon felül jelentkező igény esetén a tanács határozattal vállalhatja, hogy az ezzel kapcsolatos üzemeltetési költségeket községfejlesztési alapja terhére folyamatosan fedezi. A határozathoz szükséges a fővárosi, megyei, illetve megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának - a pénzügyminiszter által az illetékes szakminiszterrel egyetértésben meghatározott kereteken belül adott - engedélye.

5. §

(1) Az állami költségvetési juttatásból és községfejlesztési alapból megvalósuló vegyes pénzügyi forrású beruházás lebonyolítására a népgazdasági tervben előirányzott beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A kizárólag községfejlesztési alap terhére megvalósítani tervezett beruházás befejezéséhez költségvetési juttatást pótlólag engedélyezni nem lehet.

(3) A községfejlesztési alap terhére a szövetkezetek eszközeivel közösen tervezett, vegyes pénzügyi forrású beruházásokat a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága csak abban az esetben engedélyezheti, ha a tanács, illetőleg a szövetkezet tervében az ehhez szükséges anyagi-műszaki és pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, s azokat a hozzájárulás mértéke erejéig a szövetkezet a tanács rendelkezésére bocsátja.

(4) Amennyiben a tanács a szövetkezetek tervében jóváhagyott fejlesztések községfejlesztési alap terhére történő kiegészítésére határozatot hoz, az anyagi-műszaki és pénzügyi fedezetet - a kiegészítés mértékéig - a szövetkezetek részére rendelkezésre bocsátani köteles.

6. §

(1) A lakosságra kivethető községfejlesztési hozzájárulás kiszámításánál a lóadó nélkül számított általános jövedelemadó együttes összegét kell figyelembe venni.

(2) Ha az adózónak csak ház bérbeadása utáni általános jövedelemadó kivetése van, ezt a jövedelemadót a községfejlesztési hozzájárulás kivetésénél figyelmen kívül kell hagyni. A községfejlesztési hozzájárulást ebben az esetben a házadó után kell kivetni.

7. §

(1) A községfejlesztési hozzájárulást a lakosság véleményének figyelembevételével hozott és a helyileg szokásos módon kihirdetett tanácshatározattal kell megállapítani.

(2) A tanács határozata alapján megállapított községfejlesztési hozzájárulást a tanács, végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve veti ki és az együttesen kezelt adók módjára szedi be.

(3) A községfejlesztési hozzájárulásra az adók kivetésére és beszedésére vonatkozó szabályok az irányadók.

8. §

(1) Az adólevonás útján adózók az általános jövedelemadó összegének 10%-át tartoznak községfejlesztési hozzájárulás címén fizetni.

(2) Az adólevonás útján adózók községfejlesztési hozzájárulását az általános jövedelemadó levonására kötelezett szerv vonja le és a negyedévet követő hónap 15. napjáig fizeti be az adózó lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságához; ezt az összeget a községfejiesztési alappal rendelkező tanácsok között a végrehajtó bizottság felosztja.

9. §

A földművesszövetkezetek községfejlesztési hozzájárulását a jövedelemadó alapjául szolgáló adóköteles nyereség 1-5%-a között, a kisipari termelőszövetkezetek és háziipari termelőszövetkezetek községfejlesztési hozzájárulását pedig a jövedelemadó alapjául szolgáló adóköteles nyereség 0,5-2%-a között lehet megállapítani.

10. §

A mezőgazdasági, illetőleg a halászati termelőszövetkezetek, valamint a szakszövetkezetek által közgyűlési határozattal felajánlott pénzbeni hozzájárulás fizetésére az adók kezelésére vonatkozó szabályok az irányadók.

11. §

A tanács éves tervében és költségvetésében jóváhagyott beruházások és felújítások kivitelezése során teljesített társadalmi munka következtében elért megtakarítás értékét csak a lebonyolítással, illetve a műszaki ellenőrzéssel megbízott szervek igazolása alapján lehet számításba venni.

12. §

(1) A tanács költségvetésében az 1029/1962. (XI. 3.) Korm. számú határozat 12. pontja szerint megállapított működési bevételekből és az adórészesedésből származó bevételi többlet 30%-a a községfejlesztési alap javára felhasználható.

(2) A felettes tanács az általa elért bevételi többlet 30%-át a községfejlesztési alap keretében csak az alárendelt tanácsok bevételi lemaradásával csökkentett összegben használhatja, illetve oszthatja fel.

(3) A községfejlesztési alap költségvetésének összeállításakor az (1) és (2) bekezdés szerinti bevételi többlet nem tervezhető.

13. §

(1) Az állami házingatlanok elidegenítéséből származó vételár a 27/1959. (V. 7.) Korm. számú rendelet 4. § (4) bekezdésében megállapított mérték szerint a községfejlesztési alapot illeti meg. Ennek összege kizárólag állami tulajdonban álló lakóházak és egyéb épületek felújítására és karbantartására fordítható.

(2) A házhelyek értékesítéséből származó vételár teljes egészében a községfejlesztési alapot illeti.

(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek által megvásárolt tanyai iskolákért fizetett vételár az iskolát korábban fenntartó tanács községfejlesztési alapját illeti meg.

14. §

(1) Az állami hozzájárulás összege

a) községekben a lakosság által befizetett községfejlesztési hozzájárulás minden forintja után 60 fillér;

b) járási jogú városokban (városi, fővárosi kerületekben) lakosonként évi 30 Ft;

c) ezen felül a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács részére lakosonként évi 14 Ft.

(2) A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács részére megállapított állami hozzájárulás 60 százalékát - még a községfejlesztési alap költségvetésének összeállítása előtt - az egyes községi és városi (városi, fővárosi kerületi) tanácsok között a népgazdasági terv végrehajtása érdekében is alapvetően fontos feladatok elősegítése érdekében fel kell osztani. E feladatok körét az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője közli a fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságával.

(3) A fővárosi tanács az (1) bekezdés b) pontjában említett hozzájárulást a fővárosi kerületi tanácsok között eltérő mértékben is megállapíthatja.

15. §

(1) Községfejlesztési célra bankhitelt az Országos Takarékpénztártól lehet igénybe venni. A hitel igénybevételére vonatkozó határozatban meg kell jelölni a bankhitel célját, összegét, fedezetét és. lejáratát.

(2) A községfejlesztési célra folyósítható bankhitelek országos keretét évenként a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével együttesen állapítja meg.

16. §

A községfejlesztési alapra befolyt pénzeszközöket az Országos Takarékpénztár helyi fiókjánál nyitott községfejlesztési alap számlán kell kezelni.

17. §

(1) A községfejlesztési alap terhére tervezett beruházások és felújítások anyagi-műszaki megalapozásáról a tervezési előírásoknak és tervjóváhagyási rendszernek megfelelően kell a népgazdasági terv keretében gondoskodni.

(2) A népgazdasági tervben a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok részére megállapított anyagi-műszaki fedezetet az alsóbb tanácsok részére a felettes tanács végrehajtó bizottsága osztja fel.

18. §

(1) A népgazdasági tervben biztosított anyagi fedezet kiegészítésére a következő forrásokból származó helyi anyagok vehetők figyelembe:

a) társadalmi munkában kitermelt építő- és egyéb anyagok;

b) a tanács részére lebontásra átadott állami létesítményekből (pl. tanyai iskolák) kikerült anyagok;

c) a hatályban levő rendeletek figyelembevételével magánszemélyektől megvásárolt anyagok;

d) állami és szövetkezeti vállalatoktól, valamint hulladékgyűjtő szervektől megvásárolt hulladékanyagok;

e) egyéb forrásokból származó helyi anyagok.

(2) Az állami létesítmények - beleértve a tanyai iskolákat is - bontásából származó anyagokat - a bontási költség leszámításával - a tanács térítés nélkül használhatja fel községfejlesztési létesítményei megvalósításához. A bontási költségeket, valamint a helyi anyagok esetleges vételárát a község fejlesztési alap terhére kell elszámolni.

19. §

A községfejlesztési alap terhére megvalósuló beruházásoknak a népgazdasági tervben előirányzott anyagi-műszaki fedezetéről, annak felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni; ezt a felettes tanács végrehajtó bizottsága köteles ellenőrizni.

20. §

(1) A kizárólag községfejlesztési alapból megvalósuló, valamint a szövetkezetek eszközeivel közösen létesülő valamennyi, a 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet A) mellékletében a tanácsok részére megállapított értékhatár feletti beruházásra és minden olyan beruházásra, amelynek építési előirányzata az 1 millió Ft-ot meghaladja, beruházási programot kell kidolgozni.

(2) A beruházási programmal kell a beruházás szükségességét, költségelőirányzatát, anyagi-műszaki megalapozottságát, gazdaságosságát bizonyítani, a helyét megjelölni, a beruházás engedélyezésének, ellenőrzésének, valamint további műszaki tervezésének alapját megteremteni és rögzíteni. Ugyancsak a programban kell éves bontásban kimunkálni a beruházás megvalósítását biztosító pénzügyi forrásokat.

(3) Az értékhatár feletti beruházások megalapozott előkészítése érdekében egyeztetési eljárást kell lefolytatni.

(4) Az egyeztetésbe minden esetben be kell vonni az Országos Tervhivatalt, a Pénzügyminisztériumot, a beruházás tárgya szerinti illetékes szakminisztériumot, az Építésügyi Minisztériumot, szövetkezetek eszközeivel megvalósuló beruházás esetén az illetékes szövetkezeti irányító szervet, a számításba vett kivitelező vállalatot, valamint minden olyan szervet, amely a beruházással kapcsolatban jogszabály alapján kötelező előírást tehet vagy népgazdasági szempontok érvényesítésére hivatott.

21. §

(1) Az értékhatár feletti beruházás programját, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága, az 1 millió forint építési előirányzatot meghaladó, értékhatár alatti beruházás programját a felettes tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá.

(2) A megyei tanács végrehajtó bizottsága a községben megvalósuló egyes beruházások programjának jóváhagyási jogát saját hatáskörébe vonhatja.

(3) A beruházási program jóváhagyása előtt a beruházás műszaki tervezése és megvalósítása nem kezdhető meg.

22. §

Az állami költségvetési juttatásból és a község-fejlesztési alapból megvalósuló vegyes pénzügyi forrású beruházások programjának előkészítésére, engedélyezésére és műszaki tervezésére vonatkozóan a 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet irányadó.

23. §

Szövetkezetek eszközeivel közösen megvalósuló beruházások esetében:

a) az anyagi-műszaki és pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátására a beruházási program egyeztetési eljárása során kell kötelezettséget vállalni;

b) több évig tartó munkáknál a beruházási programban kell meghatározni, hogy az egyes érdekelt szervek az anyagi-műszaki és pénzügyi fedezetet milyen éves ütemben biztosítják;

c) a beruházási program jóváhagyására jogosult tanács végrehajtó bizottsága a program jóváhagyása előtt köteles az illetékes szövetkezeti irányító szerv észrevételeit beszerezni;

d) a beruházási program jóváhagyása után az illetékes szövetkezet a kivitelezéshez szükséges anyagi-műszaki és. pénzügyi fedezet rá eső részét a tanács rendelkezésére bocsátani köteles;

e) a tervezett létesítmény megvalósításával kapcsolatos esetleges többletköltség, illetőleg megtakarítás az érdekelt szerveket hozzájárulásuk arányában terheli, vagy illeti meg.

24. §

Ha a tervezés vagy a kivitelezés folyamán beruházási cél megváltoztatása vagy módosítása válik szükségessé vagy a programban jóváhagyott teljes előirányzat 10%-ánál nagyobb mértékű túllépés mutatkozik, a beruházási program módosítását kell kezdeményezni.

25. §

(1) A községfejlesztési alap terhére megvalósításra kerülő építőipari munkákat a 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet C) mellékletében meghatározott kivitelezési jogosultsággal rendelkező kivitelezővel kell elvégeztetni. Az építőipari munkák saját vállalkozásban (házilagosan) történő kivitelezésének feltételeit és szabályait az építésügyi miniszter jogszabályban állapítja meg.

(2) A községekben a külön jogszabályban meghatározott kivitelezési jogosultság keretei között a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőbrigádja is megbízható az építési jellegű munkák kivitelezésével.

(3) Ha az állami vagy szövetkezeti szervek a kivitelezést kapacitás hiányában nem vállalják és házilagos kivitelezésre sincs lehetőség, a tanács kisebb építési jellegű munkákat az 1/1964. (I. 11.) Korm. számú rendelettel módosított 1/1960. (I. 1.) Korm. számú rendeletben megállapított értékhatárig magánkisiparossal is végeztethet.

26. §

(1) A községfejlesztési alap terhére megvalósulásra kerülő létesítmények kivitelezését az állami beruházásokra és felújításokra vonatkozó szabályok szerint készített kivitelezési tervdokumentáció alapján lehet megkezdeni. A tervdokumentációt a tanács végrehajtó bizottsága rendeli meg és hagyja jóvá. A tervdokumentáció jóváhagyása nem mentesít a területfelhasználási, illetőleg az építési engedély és más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

(2) A községfejlesztési alap terhére megvalósuló létesítmények vonatkozásában a típusterv alkalmazása kötelező. A típusterv-dokumentációtól való eltérésre, vagy annak mellőzésére a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának javaslatára - az építményfajta szerint illetékes hatóság vezetőjével egyetértésben - az építésügyi miniszter adhat engedélyt. A típustervek helyszíni alkalmazására, illetve az esetleges egyedi tervezésre állami tervező szervnek kell elsősorban megbízást adni.

27. §

(1) Abban az esetben, ha a községfejlesztési alapból vagy vegyes pénzügyi forrásból megvalósítandó beruházás kivitelezéséhez állami tervező szerv közreműködése nem biztosítható, a kivitelezési tervdokumentációt 1 millió forint kivitelezési értékhatárig a tanács a 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet B) mellékletének E 3. pontjában megjelölt képesítéssel rendelkező műszaki szakemberekkel - társadalmi munkában is - elkészíttetheti. Ezt meghaladó értékű létesítmény társadalmi munkában történő tervezéséhez az építésügyi miniszter engedélye szükséges.

(2) A társadalmi munkában végzendő tervezésre vonatkozó megbízás megadása előtt a tanács végrehajtó bizottsága - a tervkészítést vállaló személy (személyek) megjelölésével - köteles megszerezni a felettes tanács végrehajtó bizottsága elnökének engedélyét.

(3) A társadalmi munkában készített kivitelezési tervdokumentációt a műszaki megoldás helyessége, továbbá a program és egyéb kötelező műszaki és gazdaságossági rendelkezések érvényesítése céljából - a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága tervosztálya mellett működő tervbíráló bizottságnak felül kell vizsgálnia. Az építésügyi hatóság az építési engedélyt csak a tervbíráló bizottság felülvizsgálata után adhatja ki.

(4) A társadalmi munkában végzett tervezésért tervezési díj nem jár. A tanács köteles községfejlesztési alapjából a tervező (tervezők) készkiadásait megtéríteni.

(5) A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága a társadalmi munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó tervezőket a rendelkezésre álló állami hozzájárulás terhére jutalomban részesítheti. A jutalmazásra kifizetett összeg nem haladhatja meg az érvényben levő tervezési díjszabások alapján felszámítható tervezési díj 10%-át.

28. §

(1) A megyei tanács végrehajtó bizottságánál a községfejlesztési alap költségvetések összeállításával és végrehajtásával kapcsolatos

- általános szervezési feladatokat a végrehajtó bizottság titkársága,

- pénzügyi feladatokat a végrehajtó bizottság pénzügyi osztálya,

- műszaki feladatokat a megyei beruházási iroda látja el.

(2) A fővárosi, megyei jogú városi, járási és járási jogú városi tanács végrehajtó bizottságánál a községfejlesztési alap költségvetésének összeállításával és végrehajtásával kapcsolatos általános szervezési, pénzügyi és műszaki feladatokat a végrehajtó bizottság községfejlesztési csoportja (előadó) látja el. A községfejlesztési csoport (előadó) köteles ellátni a tanács költségvetése terhére végzett felújítások kivitelezésének műszaki ellenőrzését is.

(3) A járási, valamint a járási jogú városi tanács végrehajtó bizottság községfejlesztési előadójának (előadóinak) szakmai irányítását műszaki vonatkozásban a megyei tanács végrehajtó bizottságának tervosztálya, pénzügyi vonatkozásban pedig a végrehajtó bizottság pénzügyi osztálya látja el.

(4) A községi tanács végrehajtó bizottságánál a községfejlesztési alap költségvetésének összeállításával és végrehajtásával kapcsolatos szervezési és pénzügyi feladatokat a végrehajtó bizottság titkára, a műszaki ellenőri feladatokat a járási tanács végrehajtó bizottság községfejlesztési csoportja (előadója) látja el.

(5) A községi tanács vb titkárának községfejlesztési tevékenységével kapcsolatos szakmai irányítását a járási tanács végrehajtó bizottságának községfejlesztési csoportja (előadója) látja el.

29. §

(1) A községfejlesztési alap távlati és éves költségvetését a népgazdasági terv keretszámai, a tanácsi költségvetés célkitűzései, valamint a szövetkezetek rendelkezésre álló fejlesztési adatai ismeretében a népgazdasági tervjavaslat és a tanács költségvetési javaslatának összeállítására megállapított határidőre figyelemmel kell elkészíteni.

(2) A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága a népgazdasági terv keretszámait, valamint a szövetkezetek fejlesztési adatait olyan időpontban köteles az illetékes tanács végrehajtó bizottságával közölni, hogy azok a községfejlesztési alap költségvetésének összeállításánál figyelembe vehetők legyenek.

30. §

(1) A községfejlesztési alap költségvetésének a végrehajtó bizottság által kidolgozott és elfogadott előirányzatát felülvizsgálat céljából fel kell terjeszteni a felettes tanács végrehajtó bizottságához.

(2) A felettes tanács végrehajtó bizottsága a községfejlesztési alap előirányzatát, a végrehajtó bizottság tagjaiból és a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek vezetőiből alakított bizottsággal felülvizsgáltatja; a vizsgálat - a Tvr. 2. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a tervezett feladat szükségességére, gazdaságosságára és anyagi-műszaki megalapozottságára terjed ki.

(3) A felettes tanács végrehajtó bizottsága a felülvizsgált előirányzatot megtárgyalja és állásfoglalását közli az illetékes tanács végrehajtó bizottságával. A felülvizsgált előirányzatot a tanács költségvetési javaslatával együtt - megállapítás céljából - a tanács elé kell terjeszteni.

31. §

(1) A népgazdasági terv jóváhagyása után a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága a részére megállapított, továbbá a minisztériumok, valamint a szövetkezetek terveiben az egyes tanácsok területén megvalósuló községfejlesztési létesítmények előirányzatait az illetékes tanács végrehajtó bizottságával köteles közölni.

(2) A tanács végrehajtó bizottsága az (1) bekezdésben említett adatokból, valamint a költségvetés és a községfejlesztési alap előirányzataiból összeállítja a tanács egységes községfejlesztési tervét. Az egységes községfejlesztési tervet ezt követően a tanács elé kell terjeszteni.

(3) A tanács által megállapított egységes községfejlesztési tervet a tanácstagok útján választókerületenként ismertetni kell a lakossággal; hasonlóképpen széles körű nyilvánosságot kell biztosítani a községfejlesztési munka végrehajtásának is.

32. §

(1) A végrehajtó bizottság a községfejlesztési feladatok végrehajtásának helyzetét köteles félévenként - az állandó bizottságok véleményének meghallgatásával - ülésén megtárgyalni.

(2) A községfejlesztési munka rendszeres segítéséért felelőssé kell tenni a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek vezetőit is.

33. §

(1) E rendelet 1-13. és 15-32. §-a 1965. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a 14/1958. (II. 18.), a 44/1958. (VII. 14.), a 35/1959. (VII. 5.), a 48/1959. (XII. 23.), az 52/1960. (XI. 22.), valamint a 8/1964. (IV. 8.) Korm. számú rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet 14. §-a 1966. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1032/1959. (X. 25.) Korm. számú határozat és a 33/1961. (IX. 24.) Korm. számú rendelet még érvényben levő rendelkezései hatályukat vesztik.

(3) E rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter - az Országos Tervhivatal elnökével és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjével egyetértésben - gondoskodik; ennek során szabályozza a községfejlesztési alap beszámolási rendszerét, valamint a társadalmi munka egységes mérését és nyilvántartását.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese