35/1967. (XII. 28.) PM rendelet

az illetékekre vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről

A 4/1960. (II. 4.) Korm. rendelettel módosított s az illetékekre vonatkozó szabályok módosításáról és a díjakról szóló 295/1950. (XII. 23.) MT rendelet 11. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. § Az illetékekről szóló - a 7/1967. (VIII. 18.) PM rendelettel módosított - 11/1966. (VI. 29.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 20. §-ának (4) bekezdése a következőkkel egészül ki:

"A 22. § (2) bekezdése alá tartozó hagyatéki vagyontárgyak értékét az illeték kiszabásánál az egyéb illetékköteles hagyatéki vagyontárgyak értéke felett kell számításba venni."

2. § A R. 21. §-a (1) bekezdésének első két mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 20. § (1) bekezdése aj pontjának és (3) bekezdésének rendelkezése szerinti tiszta érték kiszámítása céljából a vagyontárgyak forgalmi értékét (153. §) kell alapul venni. Ebből az értékből a hagyatékot, illetőleg az ajándékot terhelő adósság és egyéb - a haszonélvezeti és használati szolgalmon kívüli - teher értékének az egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részét le kell vonni."

3. § (1) A R. 22. §-a a következő új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen nem foglalkozó örökös terhére az öröklés útján magántulajdonába és egyéni használatába jutott föld öröklése után a táblázat szerinti illeték kétszeresét kell kiszabni. Abban a tekintetben, hogy e szabály alkalmazásában a föld személyi vagy magántulajdonnak minősül-e, a járási földhivatal nyilatkozata az irányadó.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható, ha az örökös a földet termelőszövetkezetnek vagy az államnak a hagyaték jogerős átadása után 30 napon belül tulajdonul felajánlotta, de a felajánlást nem fogadták el."

(2) A R. 22. §-a jelenlegi (2) bekezdése (4) bekezdésre változik.

4. § (1) A R. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ingatlannak visszteher mellett, valamint öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső más módon vagy ügylettel történő átszállása, átruházása, illetőleg megszerzése visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alá esik, tekintet nélkül arra, hogy az átszállást vagy átruházást a telekkönyvbe bejegyezték-e. Ezt a szabályt kell alkalmazni ingatlannak öröklési szerződés alapján történő átszállására is, azzal, hogy az illetékkötelezettség keletkezésére az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó."

(2) A R. 23. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Aki ingatlant bírósági ítélettel szerez meg, a szerzés jogcímének megfelelő illetéket köteles fizetni, hacsak nem igazolja, hogy ezt az illetéket az ítélet alapjául szolgáló jogcím megszerzésekor már megfizette. Az illetéket az ítélet alapján kell kiszabni."

(3) A R. 23. §-ának (6) bekezdése a következőkkél egészül ki:

"Ha a szerző az ingatlant az átruházónak azért adta vissza, mert a szerződésben vállalt kötelezettségük teljesítése olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyikük sem felelős, ez a visszaadás visz-szavásárlásnak nem minősíthető."

5. § A R 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetében vagyonátruházási illeték kiszabásának abban az esetben van helye, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonátruházási illetéket az értékkülönbözet alapul vételével kell kiszabni.

(2) Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetében az értékkülönbözetet az ingatlanok és ingók értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után az ügylet természetének megfelelő vagyonátruházási, illetőleg okirati illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át s az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.

(3) Nincs helye vagyonátruházási illeték kiszabásának, ha a tulajdonostársak a közös tulajdonban levő dolog használatát a tulajdonközösség fenntartásával természetben osztják meg."

6. § (1) A R. 30. §-ának (1) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:

"e) a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen nem foglalkozó személy öröklése, ha a magántulajdonban és egyéni használatban levő földet a hagyaték átadása után 30 napon belül termelőszövetkezetnek vagy az államnak felajánlja és a felajánlást elfogadják."

(2) A R. 30. §-a (1) bekezdésének jelenlegi ej és f) pontja f), illetőleg g) pontra változik.

7. § A R. 30. §-a (7) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) a kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanért kapott csereingatlan szerzése, vagy a kártalanítási összegből ráeső rész erejéig a kártalanított ingatlanvásárlása, ide értve az ilyen ingatlanokra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnéséért kapott kártalanítási összegből azonos jog vásárlását is; ha a csereingatlan a kisajátítottnál értékesebb vagy ha a vételár a kártalanítási összeget, illetőleg ennek a vevőre eső arányos részét meghaladja, a többletre a mentesség nem terjed ki;".

8. § A R. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a letétet a letevőnek vagy más olyan személynek adják (utalják) ki, aki a rendelkezésre álló adatok vagy előterjesztett bizonyítékok szerint a letétbe helyezett összegnek vagy tárgynak letétbe helyezése előtt tulajdonosa volt, a letét kiszolgáltatását elismerő okiratra az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerinti százalékos illetéket, legfeljebb azonban az általános tételű okirati illetéket [60. § b) pont] kell leróni."

9. § A R. 68. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:

"(4) a) A külkereskedelmi áruforgalomban behozatalra kerülő, illetve behozott vámáruval kapcsolatban egyedi vámmentesség, vámkedvezmény, vámelengedés, vámmérséklés, illetőleg vámvisszatérítés iránt előterjesztett kérelem illetéke

25 000 forintot meg nem haladó vámösszeg esetén 500 Ft

25 001- 50 000 forint vámösszeg esetén 700 Ft

50 001-100 000 forint vámösszeg esetén 1000 Ft

100 001-200 000 forint vámösszeg esetén 1500 Ft

200 000 forintot meghaladó vámösszeg esetén 2000 Ft

Ha a vámösszeg megállapítása még nem történt meg, úgy azt valószínűsíteni kell.

b) Az a) pont alatti rendelkezés nem vonatkozik az olyan kérelemre, amelyet kooperációs megállapodás alapján beérkező vámárura vonatkozóan nyújtanak be."

10. § A R. 70. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (OKISZ)."

11. § A R. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az 1050. évi 30. tvr. 9. §-ának (1) bekezdése alapján az illetékes hatóság által illetékfizetési feltételhez kötött engedély illetéke, ha

a) az engedély tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, 300 forint;

b) az engedély tárgyának értéke pénzben megállapítható, ennek 50 százalékáig terjedhet, aminek esetenkénti (ügyletfajtánkénti) mértékét a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank útján közli."

12. § A R. 87. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a bírósági tárgyalásról a pártfogó ügyvéd, az eseti gondnok és a teljes vagy részleges személyes költségmentességben részesült fél, valamint a kirendelt védő részére az eredeti jegyzőkönyvvel egyidejűleg (átütéssel) készült másolat."

13. § (1) A R. 90. §-ának (1) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki:

"b) okiraton (iraton) levő aláírás után aláírásonként 10 forint;".

(2) A R. 90. §-a (1) bekezdésének jelenlegi b) és c) pontja c), illetőleg d) pontra változik.

(3) A R. 90. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által készített fordítás, illetve végzett lektorálás hitelesítésének illetéke oldalanként 5 forint. Ezt az illetéket kell leróni a másodlat, másolat és fényképmásolat hitelesítéséért is."

14. § (1) A R. 94. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) az Európára szóló magánútlevél, az útlevél érvényének meghosszabbítása vagy az útlevéllel ismételt kiutazás engedélyezése 600 forint;".

(2) A R. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) az állami szervek és vállalatok, valamint - a társadalmi szervezetek és a szövetkezetek által - öt főt meghaladó résztvevővel legfeljebb öt napi kinttartózkodásra - szervezett utazásoknál az Osztrák Köztársaságba és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba 300 forint;".

15. § A R. 116. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következőkkel egészül ki:

"ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át, az illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni;".

16. § (1) A R. 120. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ítélet elleni fellebbezési eljárásban (Pp. 233. §)

a) a vitássá tett követelés vagy követelésrész értékének minden megkezdett 1000 forintja után 30 forint, de legkevesebb 50 forint;

b) birtokháborítás megszüntetése végett indított perben az a) pont szerinti, de ha a kereset kizárólag a visszahelyezésre vagy a háborítás megszüntetésére irányul, legfeljebb 100 forint;

c) házassági bontóperben 450 forint;

d) más házassági perben 100 forint;

e) a 119. § (2) bekezdésében megjelölt ügyekben 100 forint illetéket kell leróni.

(3) A végzés elleni fellebbezési eljárásban (Pp. 257. §)

a) a vitássá tett követelés vagy követelésrész értékének minden megkezdett 1000 forintja után 15 forint;

b) házassági bontóperben - ha nincs pénzben kifejezhető ügyérték [119. § (3) bek.] - 225 forint;

c) más házassági perben és a 119. § (4) bekezdésében megjelölt ügyekben 50 forint illetéket kell leróni. Az a körülmény, hogy a fellebbezést az a bíróság intézi el, amely a megtámadott végzést hozta (Pp. 257. §), a fellebbezés illetékének mértékére befolyással nincs és az illeték visszatérítésére nem ad jogot."

17. § A R. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Illetékmentes a hagyatéki eljárás, ha

a) a hagyaték teljes értéke 1000 forintot nem halad meg;

b) a hagyaték tárgya legeltetési bizottság, mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport vagy állami gazdaság (ide értve a kísérleti, tan- és célgazdaságot is) használatában levő közös legelőilletőség.

(2) Ingó hagyaték vagy hagyatéki vagyonnak ingóságokból álló része után hagyatéki eljárási illetéket nem kell leróni, ha

a) a hagyatékban gyámság (intézeti gyámság) alatt álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollevő személy, illetőleg méhmagzat érdekelt;

b) nincs ismert örökös;

c) az eljárás megindítását gyámhatóság kérte."

18. § A R. 125. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Halálesetre szóló rendelkezés, továbbá ajándékozási és öröklési szerződés közjegyzői okiratba foglalásáért, ha az érték szerinti illeték a szükséges értékadatok hiányában meg nem állapítható, az idő szerinti illeték kétszerese jár. Ezt az illetéket kell leróni a halál esetére szóló rendelkezés hatálytalanításának közjegyzői okiratba foglalásáért is, ha az okirat a hatálytalanításon kívül más intézkedést nem tartalmaz. Ha az okirat más intézkedést is tartalmaz, utána a 124. § b) pontja szerinti illeték jár."

19. § A R. 135. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az állami vállalatok és a szocialista gazdálkodó szervezetek által külön-külön, vagy közösen alapított kereskedelmi társaságok esetében az (1) bekezdés c) és d) pontjában, illetve a (2) és (4) bekezdésben megszabott illeték ötödrészét kell leróni."

20. § A R. 136. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Cégügyekben - a kérelemnek szóbeli előterjesztése esetén - a kérelem jegyzőkönyvbe foglalásáért az (1) bekezdésben és a 135. §-ban szabályozott illetékeken felül, oldalanként 10 forint illetéket kell leróni.

(3) Az (1) bekezdésben és a 135. §-ban felsorolt beadványokon lerótt illeték nem téríthető vissza azon a címen, hogy a beadványt az abban foglalt kérelem elintézése előtt visszavonták."

21. § A R. 137. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A választottbírósági ítélet és egyezség érvénytelenítése iránt indított eljárás a rendes bíróság előtt a 116. § (1) bekezdésének a) pontjában, a gazdasági döntőbizottság előtt pedig a XIV. fejezetben megállapított illeték alá esik."

22. § A R. 153. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 22. § (2) bekezdésének alkalmazásában a forgalmi érték nem lehet kevesebb, mint a kisajátításra vonatkozó jogszabályokban meghatározott legmagasabb érték 50 százaléka."

23. § A R. 182. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) ha a jogügyletet a bíróság vagy más hatóság módosítja, átváltoztatja vagy megszünteti s a módosított vagy átváltoztatott jogügylet után kevesebb illeték jár;".

24. § A R. 190. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha az iratot a kiszabó hivatalnál az illeték kiszabása [32. § és 173. § (2) bekezdés] céljából mutatják be elkésetten, hivatalos lelet készítésének nincs helye."

25. § (1) Ez a rendelet 1968. január 1-én lép hatályba.

(2) Ennek a rendeletnek az 1., 3., 6. és 22. §-ba foglalt szabályait az 1967. december 31. napja után megnyílt hagyaték esetében, az egyéb vagyonátruházási és a kiszabás útján fizetendő illetékekre vonatkozó szabályait az illetékügyi hatóságok előtt folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Folyamatban levőnek kell tekinteni - az erre nyitva álló határidőben előterjesztett fellebbezés esetén - a jogerős másodfokú határozattal el nem bírált ügyet is. A bélyeggel lerovandó, továbbá a 21. §-ban említett gazdasági döntőbizottsági eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseket azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben az állam joga az illetékhez 1967. december 31. napja után nyílik meg.

(3) A R. Mellékletének 2. pontja a 9/1961. (III. 30.) Korm. rendelet 76. §-ának (4) bekezdésével, 3. pontja pedig a 136/1956. (PK 16.) PM utasítással kiegészül.

Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,

pénzügyminiszterhelyettes