37/1967. (XII. 29.) PM rendelet
a nemesfémtermékek gazdálkodási rendjének szabályozásáról
A devizagazdálkodással kapcsolatos szabályokról szóló 1950. évi 30. tvr. 8. §-ának (1) bekezdése alapján a nemesfémtermékek gazdálkodási rendjét az alábbiak szerint szabályozom:[1]
Általános rendelkezések
1.§ A rendelet alkalmazásában nemesfémtermék
a)a nemesfém (az arany, az ezüst és a platina, továbbá ezeknek az ötvözetei tömb, rúd vagy szemcse alakban és az ezek előállítása, feldolgozása során keletkezett hulladékok);
b) a nemesfémgyártmány (az aranyból, az ezüstből, a platinából, továbbá az e fémek ötvözeteiből készült félgyártmány - huzal, lemez stb. - és gyártmány);
c) a nemesfémtartalmú anyag (a nemesfémtartalmú bányatermék, kohászati közép- és melléktermék, különböző fotó-, fénymásoló- és rötgentechnikai ipari eljárás során keletkezett, elhasznált rögzítőoldat, egyéb nemesfémtartalmú vegyszerrel készült, elhasznált anyag vagy selejttermék és minden más ipari tevékenység során keletkezett egyéb hulladékanyag és melléktermék, amely nemesfémet tartalmaz).
2.§ E rendelet szerint köteles eljárni minden állampolgár és jogi személy, ha
a) ipari vagy kereskedelmi tevékenysége folytatásához vagy kutatás céljára nemesfémtermékre van szüksége (a továbbiakban: felhasználó), továbbá
b) ipari vagy kutatói tevékenysége, illetve egyéb működése során nemesfém, illetve nemesfémtartalmú anyag birtokába jut, vagy nemesfémtartalmú anyagot állít elő.
3.§ A nemesfémtermékkel való központi gazdálkodást a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) látja el és ennek kapcsán:
a) e rendelet végrehajtásaként részletesen szabályozza nemesfémtermékek gazdálkodási rendjét;
b) elkészíti a nemesfémek országos mérlegeit és folyamatosan ellenőrzi felhasználásukat;
c)[2]
d) egyes felhasználók részére - indokolt esetben - kontingenst állapít meg;
e) egyetértése szükséges a nemesfémek feldolgozására és a nemesfémtermékek forgalombahozatalára irányuló ipari és kereskedelmi tevékenység gyakorlására adott illetékes hatósági engedélyhez;
f) ellenőrzi a nemesfémek előállításával, feldolgozásával, illetve forgalmazásával foglalkozó vállalatok, valamint a felhasználók nemesfémtermék-gazdálkodását;
g) nyilvántartja és ellenőrzi a nemesfémtartalmú bánya- és kohótermékek keletkezési és tárolási helyét, engedélyt ad az ilyen termékek feldolgozására;
h) engedélyezi a nemesfémtartalmú anyagokból történő fémvisszanyerési műveleteket és az ilyen anyagok hasznosítása érdekében azok gyűjtését és felhasználását;
i) a nemesfém-gazdálkodás alakulásáról és az ellenőrzés során tapasztaltakról a pénzügyminiszternek meghatározott időszakonként jelentést tesz.
A platina és az ezüst vételre felajánlása
3/A. §[3]
Nemesfémtermékek beszerzése
4. § (1) A felhasználók a belföldön előállított nemesfémtermékeket a Bank által meghatározott szállítóktól szerezhetik be.
(2) A nemesfémgyártmány-szállítók a felhasználók rendeléseinek teljesítéséhez szükséges nemesfémigényüket a Bank által meghatározott módon jelentik be.
(3) A Bank az általa felülvizsgált és elfogadott nemesfémigény mértékéről értesíti a szállítókat.
(4) Az arany beszerzéséről a Bank közvetlenül gondoskodik. Az ezüstöt és a platinát - biztosított devizafedezet terhére - az illetékes külkereskedelmi vállalat, vagy a Bank szerzi be.
5. § Azokat a nemesfémgyártmányokat, amelyek belföldön nem szerezhetők be, a felhasználók - a Bank által e célra biztosított devizafedezet terhére - közvetlenül az illetékes külkereskedelmi vállalattól rendelhetik meg.
A nemesfémtermékek kezelése, hasznosítása és nyilvántartása
6. § (1) A felhasználók kötelesek a rendelkezésükre álló nemesfémtermékeket fokozott gonddal - egyéb anyagoktól elkülönítve - biztonságosan elzárható helyen tárolni.
(2) A felhasználók kötelesek a gyártás során keletkezett nemesfémtartalmú anyagokat (hulladékot stb.), a rendeltetésszerűen már nem használható nemesfémtermékeket gondosan összegyűjteni és tárolni.
(3) A készletbejelentési kötelezettséget, valamint a felhasználásra nem kerülő nemesfémtermékek hasznosításának módját a Bank szabályozza.
7. § A nemesfémtermékek finomságának hivatalos megállapítását a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet végzi.
A fogászati célra szükséges arany forgalma
8. § (1)[4] Fogászati szerv, az országos nyilvántartásban szereplő fogorvos és vizsgázott fogász, valamint az illetékes hatóság iparengedélyével rendelkező fogműves iparos (a továbbiakban: fogpótlást végző) jogosult aranyból fogtechnikai munkát végezni.
(2) A fogpótlást végző a fogászati arany forgalmáról a Bank előírása szerint nyilvántartást (aranyforgalmi napló) tartozik vezetni.
(3) Fogászati aranyat a fogpótlást végző - a Bank által kiadott aranyforgalmi napló bemutatása mellett - az Népjóléti Minisztérium kiutalása alapján, az arra kijelölt szervtől szerezheti be; az aranyat kizárólag fogászati célra használhatja fel.
(4) A beteg által átadott, fogászati célra nem alkalmas aranytárgy ellenében a Bank részéről kijelölt szerv a fogpótlást végzőnek fogászati aranyat szolgáltat ki. Külföldről behozott fogászati arany felhasználásához a tulajdonos a vámkezelés megtörténtét igazolni köteles.
(5) A fogászati aranyhulladék beszolgáltatásának módját a Bank szabályozza.
Egyéb rendelkezések
9. § (1) E rendelet rendelkezéseinek megtartását a Bank, valamint - felkérésére - a Vám- és Pénzügyőrség helyszíni vizsgálatokkal ellenőrzi.
(2) A felhasználók és a nemesfémtartalmú anyaggal rendelkezők kötelesek az ellenőrzéssel megbízottaknak a vizsgálathoz szükséges adatokat és felvilágosításokat megadni.
10. § Amennyiben a cselekmény nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, a Bank köteles a főfelügyeleti szervhez bejelentést tenni mindazok ellen, akik e rendelet rendelkezéseinek nem tesznek eleget. A főfelügyeleti szerv a bejelentés alapján foganatosított intézkedésekről - a bejelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül - a Bankot köteles tájékoztatni.
11. § Ez a rendelet 1968. január 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével a 12/1960. (X. 25.) PM rendelet, az 5/1963. (III. 10.) PM rendelet és a 17/1966. (XI. 16.) PM rendelet hatályát veszti.
Lábjegyzetek:
[1] Az 1950. évi 30. Törvényerejű rendeletet hatályon kívül helyezte , és a tárgykört újraszabályozta az 1974.: 1. Törvényerejű rendelet. Az aranyra vonatkozó rendelkezéseket jelenleg az 1995. évi XCV. Törvény tartalmazza.
[2] A 3.§ c) pontját a 92/1996. (VI. 28.) Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[3] A 3/A. §-t a 161/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
[4] Lásd az egyéni vállalkozókról szóló 1990. évi V. törvényt.