Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

37/1967. (XII. 29.) PM rendelet

a nemesfémtermékek gazdálkodási rendjének szabályozásáról

A devizagazdálkodással kapcsolatos szabályokról szóló 1950. évi 30. tvr. 8. §-ának (1) bekezdése alapján a nemesfémtermékek gazdálkodási rendjét az alábbiak szerint szabályozom:[1]

Általános rendelkezések

1 A rendelet alkalmazásában nemesfémtermék

a)a nemesfém (az arany, az ezüst és a platina, továbbá ezeknek az ötvözetei tömb, rúd vagy szemcse alakban és az ezek előállítása, feldolgozása során keletkezett hulladékok);

b) a nemesfémgyártmány (az aranyból, az ezüstből, a platinából, továbbá az e fémek ötvözeteiből készült félgyártmány - huzal, lemez stb. - és gyártmány);

c) a nemesfémtartalmú anyag (a nemesfémtartalmú bányatermék, kohászati közép- és melléktermék, különböző fotó-, fénymásoló- és rötgentechnikai ipari eljárás során keletkezett, elhasznált rögzítőoldat, egyéb nemesfémtartalmú vegyszerrel készült, elhasznált anyag vagy selejttermék és minden más ipari tevékenység során keletkezett egyéb hulladékanyag és melléktermék, amely nemesfémet tartalmaz).

2 E rendelet szerint köteles eljárni minden állampolgár és jogi személy, ha

a) ipari vagy kereskedelmi tevékenysége folytatásához vagy kutatás céljára nemesfémtermékre van szüksége (a továbbiakban: felhasználó), továbbá

b) ipari vagy kutatói tevékenysége, illetve egyéb működése során nemesfém, illetve nemesfémtartalmú anyag birtokába jut, vagy nemesfémtartalmú anyagot állít elő.

3 A nemesfémtermékkel való központi gazdálkodást a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) látja el és ennek kapcsán:

a) e rendelet végrehajtásaként részletesen szabályozza nemesfémtermékek gazdálkodási rendjét;

b) elkészíti a nemesfémek országos mérlegeit és folyamatosan ellenőrzi felhasználásukat;

c)[2]

d) egyes felhasználók részére - indokolt esetben - kontingenst állapít meg;

e) egyetértése szükséges a nemesfémek feldolgozására és a nemesfémtermékek forgalombahozatalára irányuló ipari és kereskedelmi tevékenység gyakorlására adott illetékes hatósági engedélyhez;

f) ellenőrzi a nemesfémek előállításával, feldolgozásával, illetve forgalmazásával foglalkozó vállalatok, valamint a felhasználók nemesfémtermék-gazdálkodását;

g) nyilvántartja és ellenőrzi a nemesfémtartalmú bánya- és kohótermékek keletkezési és tárolási helyét, engedélyt ad az ilyen termékek feldolgozására;

h) engedélyezi a nemesfémtartalmú anyagokból történő fémvisszanyerési műveleteket és az ilyen anyagok hasznosítása érdekében azok gyűjtését és felhasználását;

i) a nemesfém-gazdálkodás alakulásáról és az ellenőrzés során tapasztaltakról a pénzügyminiszternek meghatározott időszakonként jelentést tesz.

A platina és az ezüst vételre felajánlása

3/A. §[3]

Nemesfémtermékek beszerzése

4. § (1) A felhasználók a belföldön előállított nemesfémtermékeket a Bank által meghatározott szállítóktól szerezhetik be.

(2) A nemesfémgyártmány-szállítók a felhasználók rendeléseinek teljesítéséhez szükséges nemesfémigényüket a Bank által meghatározott módon jelentik be.

(3) A Bank az általa felülvizsgált és elfogadott nemesfémigény mértékéről értesíti a szállítókat.

(4) Az arany beszerzéséről a Bank közvetlenül gondoskodik. Az ezüstöt és a platinát - biztosított devizafedezet terhére - az illetékes külkereskedelmi vállalat, vagy a Bank szerzi be.

5. § Azokat a nemesfémgyártmányokat, amelyek belföldön nem szerezhetők be, a felhasználók - a Bank által e célra biztosított devizafedezet terhére - közvetlenül az illetékes külkereskedelmi vállalattól rendelhetik meg.

A nemesfémtermékek kezelése, hasznosítása és nyilvántartása

6. § (1) A felhasználók kötelesek a rendelkezésükre álló nemesfémtermékeket fokozott gonddal - egyéb anyagoktól elkülönítve - biztonságosan elzárható helyen tárolni.

(2) A felhasználók kötelesek a gyártás során keletkezett nemesfémtartalmú anyagokat (hulladékot stb.), a rendeltetésszerűen már nem használható nemesfémtermékeket gondosan összegyűjteni és tárolni.

(3) A készletbejelentési kötelezettséget, valamint a felhasználásra nem kerülő nemesfémtermékek hasznosításának módját a Bank szabályozza.

7. § A nemesfémtermékek finomságának hivatalos megállapítását a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet végzi.

A fogászati célra szükséges arany forgalma

8. § (1)[4] Fogászati szerv, az országos nyilvántartásban szereplő fogorvos és vizsgázott fogász, valamint az illetékes hatóság iparengedélyével rendelkező fogműves iparos (a továbbiakban: fogpótlást végző) jogosult aranyból fogtechnikai munkát végezni.

(2) A fogpótlást végző a fogászati arany forgalmáról a Bank előírása szerint nyilvántartást (aranyforgalmi napló) tartozik vezetni.

(3) Fogászati aranyat a fogpótlást végző - a Bank által kiadott aranyforgalmi napló bemutatása mellett - az Népjóléti Minisztérium kiutalása alapján, az arra kijelölt szervtől szerezheti be; az aranyat kizárólag fogászati célra használhatja fel.

(4) A beteg által átadott, fogászati célra nem alkalmas aranytárgy ellenében a Bank részéről kijelölt szerv a fogpótlást végzőnek fogászati aranyat szolgáltat ki. Külföldről behozott fogászati arany felhasználásához a tulajdonos a vámkezelés megtörténtét igazolni köteles.

(5) A fogászati aranyhulladék beszolgáltatásának módját a Bank szabályozza.

Egyéb rendelkezések

9. § (1) E rendelet rendelkezéseinek megtartását a Bank, valamint - felkérésére - a Vám- és Pénzügyőrség helyszíni vizsgálatokkal ellenőrzi.

(2) A felhasználók és a nemesfémtartalmú anyaggal rendelkezők kötelesek az ellenőrzéssel megbízottaknak a vizsgálathoz szükséges adatokat és felvilágosításokat megadni.

10. § Amennyiben a cselekmény nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, a Bank köteles a főfelügyeleti szervhez bejelentést tenni mindazok ellen, akik e rendelet rendelkezéseinek nem tesznek eleget. A főfelügyeleti szerv a bejelentés alapján foganatosított intézkedésekről - a bejelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül - a Bankot köteles tájékoztatni.

11. § Ez a rendelet 1968. január 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével a 12/1960. (X. 25.) PM rendelet, az 5/1963. (III. 10.) PM rendelet és a 17/1966. (XI. 16.) PM rendelet hatályát veszti.

Lábjegyzetek:

[1] Az 1950. évi 30. Törvényerejű rendeletet hatályon kívül helyezte , és a tárgykört újraszabályozta az 1974.: 1. Törvényerejű rendelet. Az aranyra vonatkozó rendelkezéseket jelenleg az 1995. évi XCV. Törvény tartalmazza.

[2] A 3.§ c) pontját a 92/1996. (VI. 28.) Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[3] A 3/A. §-t a 161/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.

[4] Lásd az egyéni vállalkozókról szóló 1990. évi V. törvényt.

Tartalomjegyzék