62/1967. (XII. 27.) Korm. rendelet

a munkaügyi szabálysértésekről

Ebben a rendeletben meghatározott munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések megszegése - amennyiben a cselekmény büntető jogszabály rendelkezése alá nem esik - szabálysértés.

1. § Az a munkáltató, aki

a) dolgozót jogszabály ellenére munkakönyv nélkül alkalmaz,

b) az alkalmazási (foglalkoztatási) tilalomra vagy feltételekre vonatkozó szabályokat megszegi,

c) a dolgozó alkalmazását nemre, korra, nemzetiségre, fajra, származásra tekintettel jogellenesen megtagadja,

d) a munkakönyvet és a jogszabályban előírt igazolásokat a munkaviszony megszűnésekor nem, illetőleg késve, hiányos vagy valótlan tartalommal adja ki,

e) a munkaerőgazdálkodás szabályait, így különösen a kötelező munkaközvetítésre, egyes dolgozók kötelező alkalmazására vagy előnyben részesítésére vonatkozó szabályokat megszegi,

szabálysértés miatt háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

2. § (1) Az a munkáltató, aki a dolgozóknak a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban (Mt. 8. §) biztosított jogait vagy törvényes érdekeit megsérti, így különösen

a) a dolgozó munkaviszonyát a felmondási tilalom ellenére, valótlan ok közlése mellett szünteti meg, vagy a munkaviszony megszüntetésének jogával egyébként visszaél,

b) a munkaidőre, a pihenőidőre, a nők, a fiatalkorúak és a csökkent munkaképességűek munkafeltételeire és védelmére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

c) a munkaügyi döntőbizottságnak, illetőleg a bíróságnak a dolgozó érdekében hozott jogerős határozatát nem hajtja végre,

szabálysértés miatt háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az a munkáltató, aki a dolgozónak a munkabért, a szabadságot vagy a munkaviszony alapján járó egyéb szolgáltatást nem biztosítja, illetőleg ezeket a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott mértéken felül juttatja,

szabálysértés miatt háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

3. § Aki

a) a munka egészséges és biztonságos végzésére vonatkozó szabályokat megszegi,

b) munkáltatóként az üzemi balesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyvkészítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,

szabálysértés miatt háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

4. § Az a munkáltató, aki

a) szakszervezet választott tisztségviselőjének Védelmével kapcsolatos szabályokat megszegi,

b) a szakszervezet által kifogásolt intézkedést (Mt. 14. §) az arra jogosított szerv döntése előtt hajtja végre,

szabálysértés miatt háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

5. § Az a magyar állampolgár, aki

a) külföldi munkáltatóval jogszabály ellenére munkaviszonyt létesít,

b) hatósági engedély nélkül külföldön munkaviszonyt létesít, vagy munkaviszonyát az engedély visszavonása esetén nem szünteti meg,

szabálysértés miatt háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

6. § (1) Az 1. § b) és d) pontjában meghatározott szabálysértések miatt a kereskedelem és a vendéglátóipar körében az állami kereskedelmi felügyelőség is eljárhat.

(2) A 4. §-ban meghatározott szabálysértések miatt eljárás csak az iparági szakszervezet főtitkárának feljelentése alapján indulhat.

(3) Az 5. §-ban meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

7. § Állami vállalatot, egyéb állami gazdálkodó szervet, állami költségvetési szervet, szövetkezetet, társadalmi szervezetet, egyesületet vagy más szervezetet terhelő kötelesség megszegése esetén a szabálysértés miatt azt a személyt kell felelősségre vonni, akinek cselekménye folytán következett be a kötelességszegés.

8. § (1) Ez a rendelet 1968. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a munkaerőtoborzásról szóló 40/1951. (II. 11.) MT rendelet 12. §-ának (3) bekezdése, a magyar állampolgárok egyes külföldi munkáltatók alkalmazásba lépésének engedélyhez kötéséről szóló 15/1960. (III. 24.) Korm. rendelet 5. §-a, a munkaközvetítésről szóló egyes rendelkezések megszegésének szabálysértéssé nyilvánításáról kiadott 3/1962. (II. 22.) Korm. rendelet, valamint az üzemi balesetek bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek elmulasztásának szabálysértéssé nyilvánításáról szóló 10/1965. (VI. 27.) Korm. rendelet.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke