11/1968. (X. 10.) BkM rendelet

az Állami Kereskedelmi Felügyelőség eljárásáról

Az Állami Kereskedelmi Felügyelőségről szóló 10/1967. (IV. 22.) Korm. rendelet végrehajtásaként az alábbiakat rendelem.

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség (továbbiakban: ÁKF) hatásköre a 10/1967. (IV. 22.) Korm. rendelet 2. §-ában foglaltakra terjed ki.

(2) Az Állami Kereskedelmi Főfelügyelőség és a területi (megyei, budapesti) felügyelőségek tagjai vizsgálatot az ország egész területén folytathatnak. Ezt követő intézkedés megtételére a Főfelügyelőség tagjainak jogköre külön felhatalmazás nélkül kiterjed az ország egész területére. A területi felügyelőségek tagjai intézkedést csak állandó működési területükön tehetnek, kivéve, ha az Állami Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője a vizsgálatban résztvevő más területi felügyelőségek tagjait intézkedés megtételére is feljogosította.

2. §

(1) A felügyelők eljárásuk során kötelesek a tényállást - minden részletre kiterjedően - tisztázni és ennek alkalmával figyelembe venni a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

(2) A felügyelőket fegyelmi és büntetőjogi felelősség terheli azért, hogy a tényeket a valóságnak megfelelően rögzítsék és jelentsék.

(3) A felügyelők bűntett, szabálysértés, fegyelmi vétség, vagy egyéb jogsértés felfedésekor kötelesek az érintett személyekre és az általuk betöltött állásra tekintet nélkül a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni.

3. §

(1) Ellenőrzésnél, vizsgálatnál és általában az ügyek intézésénél nem járhat el az ÁKF-nek az a tagja, aki az ellenőrzött vagy vizsgált személynek, illetőleg a vizsgált egység bármely dolgozójának, az eljárásban érdekelt, vagy abban szereplő személynek a (3) bekezdés szerinti hozzátartozója, továbbá az, akitől az ügy tárgyilagos részrehajlás nélküli megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).

(2) Az ügy másodfokú intézéséből ki van zárva az ÁKF-nek az a tagja, aki az első fokú eljárásban részt vett.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából hozzátartozó az egyeneságbeli rokon, ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs és az élettárs.

(4) Az ÁKF tagja köteles az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kizárási okot tudomására jutásakor a felügyelőség vezetőjének nyomban bejelenteni. A kizárás felől a felügyelőség vezetője, az utóbbinak kizárása felől az Állami Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője dönt. Kizárás esetén ki kell jelölni az eljáró felügyelőt, illetve felügyelőséget.

4. §

Az ÁKF

a) az Állami Kereskedelmi Felügyelőségről szóló 10/1967. (IV. 22.) Korm. rendeletben biztosított jogkörben a fogyasztók érdekvédelmét szolgáló vizsgálatokat végez és intézkedéseket tesz, továbbá

b) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvényben, valamint az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendeletben foglalt jogkörben szabálysértési hatóságként jár el.

A Felügyelőség eljárása a 10/1967. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján

5. §

(1) Az ÁKF

a) hivatalból (a miniszter utasítására, saját kezdeményezésre) vagy

b) megkeresés, bejelentés, kérelem alapján végzi vizsgálatait és teszi meg intézkedéseit.

(2) A vizsgált szervek kötelesek az ellenőrzéshez szükséges minden okmányt és okiratot betekintésre rendelkezésre bocsátani, további mindennemű írásbeli és szóbeli felvilágosítást megadni.

6. §

(1) Az ÁKF tagjai vizsgálataikat rendszerint másodmagukkal folytatják. Az ÁKF tagja egyedül is eljárhat, de az észlelt tényeket lehetőleg érdektelen harmadik személy jelenlétében kell jegyzőr könyvbe foglalni.

(2) Az eljárás során ügyelni kell arra, hogy az a forgalom lebonyolítását, a fogyasztók kiszolgálását lehetőleg ne akadályozza.

(3) Egyes vizsgálatokba a szükséghez mérten bevonhatók azok a szervek is, amelyek érdekeltek az ellenőrzésben.

7. §

(1) Az ÁKF tagjai a vizsgálatot felügyelői minőségük előzetes feltárásával vagy anélkül, fogyasztókként fellépve végzik, intézkedésük előtt azonban eljárási jogosultságukat igazolni kötelesek.

(2) Az eljárás során ügyelni kell arra, hogy a vizsgálat az ügy eldöntése szempontjából lényeges valamennyi körülményre és ahhoz kapcsolódó olyan tényekre is kiterjedjen, amelyek nélkül a feltárt bűntett, szabálysértés, fegyelmi vétség, vagy egyéb jogsértés nem bírálható el. A vizsgálatnak a terhelő és mentő, valamint a súlyosbító és enyhítő körülmények megállapítására egyaránt ki kell terjednie.

(3) A tényállás megállapítása érdekében szükség esetén tanú (szakértő) is meghallgatható, ennek nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni.

8. §

(1) Élelmiszer és iparcikk próbavásárlásnál a kért áru kiszolgálásakor a fizetés után az áru birtokában kell az ÁKF tagjának magát felfednie és a szükséges intézkedéseket megtennie.

(2) A vendéglátóiparban az árfelszámítás helyessége a számolás után az étel-ital mennyisége, minősége pedig akkor ellenőrizhető, ha a vendég a fogyasztást még nem kezdte meg.

9. §

(1) Csomagellenőrzés - amikor az ÁKF tagja a fogyasztónak kiszolgált áru minőségét, mennyiségét és árfelszámítását ellenőrzi - csak akkor végezhető, ha a fogyasztó az árut az üzletből még nem vitte ki. A csomagellenőrzés módjára egyébként a 8. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) Csomagellenőrzéshez az árut a fogyasztótól csak az ÁKF igazolvány felmutatásával és az ellenőrzés tényének közlésével szabad elkérni. A fogyasztó a csomag vagy a kiszolgált áru átadására nem kötelezhető.

10. §

(1) Ha az áru minőségét, összetételét csak vegyi vagy műszaki vizsgálattal lehet megállapítani, vagy ha az ellenőrzött áru azonosságának bizonyítása ezt megkívánja, az áruból jegyzőkönyv felvételével mintát és ellenmintát kell venni.

(2) A mintavétel módjára a vonatkozó rendelkezések az irányadók. Külön rendelkezés hiányában a mintát és az ellenmintát ugyanabból az áruból kell venni, mindkettőt az ÁKF tagjának és az ellenőrzött egység vezetőjének aláírása után le kell pecsételni. Az ellenmintát az ellenőrzött egység vezetője őrzi meg.

(3) Az ÁKF a szabályszerűen lepecsételt mintát a minőségvizsgáló szerv részére megküldi.

11. §

(1) A vizsgálat tényét, időpontját és eredményét az előírt ellenőrzési könyvbe kell bejegyezni, az ellenőrzési könyv vezetésére vonatkozó szabályok szerint.

(2) Az ellenőrzési könyvbe írt megállapítások nyomán tett intézkedéseket a legközelebbi ellenőrzés alkalmával vizsgálni kell.

12. §

(1) A vizsgálatok során észlelt olyan rendellenességek esetében, amelyek további eljárást, intézkedést igényelnek, jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell általában mindazt, ami az ügy eldöntése szempontjából lényeges.

(3) A jegyzőkönyv egy másolati példányát a vizsgált egység vezetőjének, vagy a felelős személynek át kell adni.

13. §

(1) Az ÁKF a 10/1967. (IV. 22.) Korm. rendeletben biztosított jogkörében az alábbi intézkedéseket teheti:

a) büntető feljelentés,

b) szabálysértési feljelentés,

c) fegyelmi - társadalmi bírósági - eljárás indítványozása,

d) az árdrágításból vagy a fogyasztók megkárosításából eredő többletbevétel elvonásának indítványozása,

e) figyelmeztetés alkalmazása.

(2) A Főfelügyelőség a felsoroltakon túlmenően gazdasági bírság kiszabására tehet indítványt.

(3) Az intézkedés megtételénél figyelembe kell venni a feltárt cselekmény vagy mulasztás jellegét, súlyát, az elkövetés és az elkövető körülményeit, s ennek megfelelően a jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.

14. §

(1) Az ÁKF büntető feljelentést vagy a feljelentésre indítványt akkor tesz, ha a feltárt cselekményt vagy mulasztást a hatályos jogszabályok bűntettnek minősítik.

(2) A büntető feljelentésnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek a bűntett, illetőleg az elkövető személyének felderítéséhez, valamint a bizonyítékok megszerzéséhez szükségesek.

(3) A feljelentést az elkövetés helye szerint illetékes járási (városi, kerületi) ügyészségnek kell megküldeni,

15. §

Ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elbírálása más szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozik (pl. összefüggés), az ÁKF az ügyet szabálysértési feljelentéssel annak haladéktalanul megküldi.

16. §

(1) Ha a feltárt cselekmény vagy mulasztás kizárólag fegyelmi vétség, az ÁKF a fegyelmi jogkör gyakorlóját keresi meg a fegyelmi eljárás lefolytatása végett.

(2) Az ÁKF a fegyelmi jogkör gyakorlója útján vagy közvetlenül a vállalat szakszervezeti bizottságánál az ügy társadalmi bíróság elé terjesztését is javasolhatja. Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója vagy a szakszervezeti bizottság a társadalmi bírósági eljárást nem tartja indokoltnak, akkor az ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlója köteles eljárni.

(3) A megkeresésben a tényállást és az arra vonatkozó bizonyítékokat közölni, illetőleg csatolni kell. A meghozott jogerős határozat kiadmányát az ÁKF-nek meg kell küldeni,

(4) Az ÁKF által tett fegyelmi indítvány a fegyelmi jogkör gyakorlóját nem köti, az eljárás mellőzését azonban indokolni köteles.

17. §

(1) A vizsgálat során feltárt fogyasztói megkárosítás esetén az ÁKF a felelős személy felelősségrevonásán túlmenően az egység vagy szerv vezetőjét a vásárló kártalanítására utasítja.

(2) Ha árdrágításból vagy a fogyasztók megkárosításából eredően az érintett egység vagy szerv számottevő mértékű többletbevételre tett szert és a vásárlók kártalanítására nincs lehetőség, az ÁKF az illetékes pénzügyi szervnél indítványt tehet további intézkedés megtételére. A többletbevétel mértékét az ÁKF számítás, becslés, vagy szükség szerint a minőségellenőrző szerv szakvéleménye alapján állapítja meg.

18. §

Egyéb intézkedés megtételének mellőzésével figyelmeztetésben részesíthető az elkövető, ha ettől a cselekmény vagy mulasztás súlyára és jellegére, az elkövetés körülményeire, valamint az elkövető személyére tekintettel kellő nevelő hatás várható.

19. §

Az Állami Kereskedelmi Főfelügyelőség gazdasági bírság kiszabására a vonatkozó rendelkezések szerint tehet indítványt.

20. §

Ha az ÁKF vizsgálata eredményeként azt állapítja meg, hogy jogsértést nem követtek el, illetőleg azt nem az eljárás alá vont követte el, az eljárást megszünteti.

21. §

(1) A vizsgálatok során törekedni kell azoknak az okoknak és körülményeknek a felfedésére is, amelyek a jogsértés elkövetését lehetővé tették vagy előmozdították.

(2) Az eljáró ÁKF köteles ezekről az okokról és körülményekről további szabályszegések elkövetésének megelőzése végett az intézkedésre illetékes szervet értesíteni.

(3) Az értesített szerv köteles 30 napon belül válaszolni és válaszában közölni azokat az intézkedéseket, amelyeket az értesítés alapján tett.

22. §

(1) Ha az ÁKF vizsgálata során hibát vagy hiányosságot észlelt, az illetékes dolgozót annak megszabott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezi. Az egységvezető csak olyan hiba vagy hiányosság megszüntetésére kötelezhető, amely saját hatáskörében végrehajtható. Egyébként a vállalat, szerv vezetője kötelezhető a hiányosságok megszüntetésére.

(2) A vállalat, illetőleg szerv vezetője intézkedéséről az ÁKF-et 30 napon belül tájékoztatni köteles. A hiba vagy hiányosság megszüntetését - a megszabott határidő lejártával - ellenőrizni kell.

(3) Ha a kötelezett személy az észlelt hibákat, hiányosságokat határidőre nem szünteti meg, a mulasztás miatt az ÁKF fegyelmi indítványt tehet.

23. §

(1) Előállító és szállító vállalatok áruforgalommal kapcsolatos tevékenységének a 10/1967. (IV. 22.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése b) pontjában szabályozott vizsgálata esetén a szükséges hozzájárulást az illetékes felügyeleti szervtől kell kérni.

(2) A hozzájárulást - a megyére kiterjedő tevékenységet folytató vállalatoknál - az illetékes területi felügyelőség vezetője, minden más esetben pedig a Főfelügyelőség vezetője kéri.

A Felügyelőség szabálysértési eljárása

24. §

Az ÁKF szabálysértési eljárására az 1968. évi I. törvény III-VIII. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók. Így

a) ha az ÁKF részéről eljáró személy a szabálysértés elkövetését helyszíni ellenőrzés alkalmával észleli, határozatát nem a helyszínen, hanem a szabálysértés észlelésétől számított 30 napon belül hozza meg.

Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzésről az érdekeltek nyilatkozatát is tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni,

b) más szerv feljelentésére újabb vizsgálat nélkül is a hatáskörébe utalt ügyben eljárhat, ha a rendelkezésre bocsátott adatok az elbírálás követelményeinek megfelelnek.

25. §

Az ÁKF által kiszabott pénzbírság és az egyéb pénzösszeg behajtásának módjáról külön jogszabály rendelkezik.

Vegyes rendelkezések

26. §

(1) Az ÁKF a vizsgálati célok megvalósítása érdekében működik, illetve munkakapcsolatot tart fenn a hatósági, vállalati, szövetkezeti és társadalmi ellenőrző szervekkel.

(2) Az együttműködés keretében a megyei (fővárosi) tanácsok végrehajtó bizottságai a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos egyes átfogóbb célvizsgálatok elvégzésére felkérhetik a területileg illetékes felügyelőségeket, azokat időszakonként beszámoltathatják a munkájuk során szerzett tapasztalataikról.

27. §

A hibák megelőzése érdekében az ÁKF közérdekű tapasztalatairól a vásárlók tömegeit nyilvánosan (sajtó, rádió, televízió) tájékoztatja, és elősegíti, hogy a fogyasztók megkárosításával szemben maguk a vásárlók is hatásosan fellépjenek.

28. §

A rendeletben nem érintett egyéb eljárási kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

29. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1968. október 1. napjától kezdődően kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a 2/1967. (VIII. 26.) BkM rendelet hatályát veszti.

Szurdi István s. k.,

belkereskedelmi miniszter