1/1968. (I. 9.) MÉM-EüM együttes rendelet

a növényvédőszerrel kezelt növények, növényi részek és növényi termékek ártalmas növényvédőszer-maradékainak, valamint a rovar- és rágcsálóirtó szer szennyeződéseknek elhárításáról

A növényvédelemről szóló 1964. évi 17. számú törvényerejű rendelet 3. §-ának (1) és (2) bekezdésében, továbbá 16. §-ának (2) bekezdésében, valamint az élelmiszerek és italok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 1958. évi 27. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 50/1958. (IX. 6.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnökségével egyetértésben - az alábbiakat rendeljük:

1. §

(1) Élelmezési és takarmányozási célra szolgáló növényt, növényi részt, növényi terméket vagy növényi eredetű készítményt (a továbbiakban: termény) növényvédőszeres kezelés, valamint rovar- és rágcsálóirtó szer alkalmazása esetén csak e rendelet szabályai szerint szabad szüretelni (betakarítani), szállítani, raktározni, felhasználni és forgalomba hozni.

(2) Növényvédőszeren a 8/1964. (VII. 25.) FM rendelet 46. §-ában, rovar- és rágcsálóirtó szeren pedig a 7/1959. (XII. 23.) EüM rendelet 1. §-ában meghatározott anyagokat (a továbbiakban: együtt peszticidek) kell érteni.

2. §

(1) Növényvédőszert - annak érdekében, hogy az azzal kezelt, forgalomba, illetőleg felhasználásra kerülő termény az egészségre ártalmas ne legyen - csak az engedélyokiratban meghatározott célra, módon és mennyiségben szabad alkalmazni.

(2) Egyes növényvédőszerek felhasználását tiltó, illetőleg korlátozó rendelkezéseket az 1. számú melléklet A) rovata tartalmazza.

(3) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az illetékes megyei (megyei jogú városi, fővárosi) közegészségügyi-járványügyi állomás és a megyei növényvédelmi főfelügyelő egyetértő javaslatára, írásbeli kérelem alapján, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, az egyes növényvédőszerek felhasználását tiltó, illetőleg korlátozó rendelkezések alól felmentést adhat. Az ilyen növényvédőszerrel kezelt termény azonban csak a területileg illetékes közegészségügyi-járványügyi állomás határozatában előírt feltételek mellett hozható forgalomba, illetőleg használható fel.

3. §

(1) Forgalomba, illetőleg felhasználásra kerülő termény az 1. számú melléklet B) rovatában feltüntetett határértéket meghaladó növényvédőszermaradékot nem tartalmazhat.

(2) Növényvédőszer-maradékon a termény forgalomba hozatalakor, illetőleg felhasználásakor annak felületén vagy belsejében található növényvédőszer hatóanyagnak (hatóanyagoknak) és biológiailag aktív bomlástermékeinek együttes mennyiségét kell érteni.

(3) Annak érdekében, hogy a növényvédőszerrel kezelt, forgalomba hozatalra, illetőleg felhasználásra szánt termény az (1) bekezdésben meghatározott határértéket meghaladó növényvédőszer-maradékot ne tartalmazzon, a termény növény-védőszerrel történt utolsó kezelésétől a betakarításáig az 1. számú melléklet C) rovatában meghatározott várakozási időket is meg kell tartani.

(4) A várakozási időt az utolsó növényvédőszeres kezelés napját követő naptól kell számítani. Ha a növényvedőszer többféle hatóanyagot tartalmaz, és az ezekre előírt várakozási idők különbözőek, a leghosszabb várakozási időt kell megtartani. Nagyobb termőterület növényvédőszerrel történő folyamatos kezelése esetén az utolsó kezelés napját az egyes részterületekre vonatkozóan külön-külön kell megállapítani.

(5) A várakozási időt a növényvédőszerrel kezelt területein termő összes köztes termény és az aljnövényzet tekintetében is meg kell tartani. Erdőben végzett növényvédőszeres kezelés esetén a várakozási idő az erdei terményekre is kiterjed. Gombapincében és üvegházban a várakozási időt a növényvédőszerrel kezelt helyiségben levő valamennyi terménynél meg kell tartani.

4. §

Rendkívüli körülmények (pl. szélvihar, jégverés stb.) miatt az e rendeletben előírt várakozási időknél korábban betakarított (leszüretelt), illetőleg bármely más okból a megengedett határértéknél több növényvédőszer-maradékot tartalmazó terményt a többi terménytől elkülönítve kell tárolni és a területileg illetékes állami közegészségügyi felügyelőnek írásban azonnal be kell jelenteni. Az ilyen terményt csak a területileg illetékes állami közegészségügyi felügyelő által meghatározott feltételek mellett szabad forgalomba hozni, illetőleg felhasználni. Az állami közegészségügyi felügyelő határozatában - szükség esetén - a termény megsemmisítése iránt is intézkedni kell.

5. §

(1) A termény szüretelése (betakarítása) után a termelőhelyen, valamint a lakott területen kívül eső tárolóhelyen (helyiségben), továbbá a lakott területen levő tárolóhelyen (helyiségben) a peszticidek felhasználására érvényes korlátozásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Csávázott terményt kizárólag vetőmagként vagy növényvédőszer alapanyagként, csalétek készítéséhez szabad felhasználni és a terményt e korlátozást szembetűnően feltüntető csomagolásban szabad szállítani, illetőleg forgalomba hozni.

(3) Terményt méregnek minősülő gázzal mind a szabadban, mind zárt helyiségben csak egészségügyi gázmesteri képesítéssel rendelkező személy kezelhet.

(4) Gázzal történt kezelés esetén a lezárt helyiségben tároló termény csak 14 napi szellőztetés után használható fél, illetőleg hozható forgalomba. Ha a termény felhasználása vagy elszállítása ennek az időszaknak az eltelte előtt válik szükségessé, ez csak a területileg illetékes állami közegészségügyi felügyelő engedélyező határozatában foglaltak szerint történhet.

6. §

(1) Minden mezőgazdasági ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) - ideértve a háztáji, kertgazdasági, házikerti és egyéb gazdaság tulajdonosát (kezelőjét, használóját) is - a felhasználásra, illetőleg forgalomba hozatalra szánt termények növényvédőszerrel történt kezeléséről a 3. számú melléklet szerinti nyilvántartást köteles vezetni.

A leszüretelt (betakarított) termények vegyszeres kezeléséről (pl. raktárakban végzett gázosításról stb.) külön lapokon kell nyilvántartást vezetni. Mezőgazdasági nagyüzemekben külön nyilvántartás vezetését az üzemi táblatörzskönyvbe történt rendszeres, pontos és áttekinthető bejegyzés pótolja, amennyiben az a 3. számú melléklet adatait tartalmazza.

(2) Kizárólag saját fogyasztásra történő termelés esetén a nyilvántartás vezetése csak üzemek részére kötelező.

(3) A nyilvántartást az utolsó bejegyzéstől számított egy évig meg kell őrizni és azt az ellenőrző szervek kívánságára fel kell mutatni.

7. §

(1) E rendelet rendelkezéseinek megtartását az illetékes járási [járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint az állami közegészségügyi felügyelő ellenőrzi és a határértékek megtartásának ellenőrzése végett a peszticiddel kezelt terményből a szükség szerint mintát vesz. A külföldről behozott termények ellenőrzéséről és a szükségesnek mutatkozó mintavételről a növényvédő állomások zárszolgálati határkirendeltségei - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatától kapott utasításoknak megfelelően - gondoskodnak.

(2) A peszticid-maradékok ellenőrzése céljából vett mintát a 4. számú mellékletben felsorolt, illetőleg a későbbiek során kijelölésre kerülő illetékes területi vizsgáló szervnek, illetőleg vitás esetekben az illetékes központi intézetnek kell vizsgálatra beküldeni. A vizsgáló intézetek szúrópróbaszerű ellenőrzést és mintavételt saját kezdeményezésükből is végezhetnek.

(3) A rendszeres és folyamatos ellenőrzésről a mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervek gondoskodnak; az egészségügyi szervek egészségártalomra utaló gyanú esetén és szúrópróbaszerűen végzik ellenőrzéseiket.

8. §

Aki e rendelet rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza, az 1964. évi 17. számú törvényerejű rendelet 14. §-a (1) bekezdésének f) pontja, az 50/1958. (IX. 6.) Korm. rendelet 32. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetőleg a 24/1964. (X. 30.) Korm. rendelet 12. §-a szerint szabálysértést követ el.

9. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 1/1962. (III. 22.) EüM-FM együttes rendelet hatályát veszti.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Dr. Tóth Béla s. k.,

egészségügyi miniszterhelyettes

1. számú melléklet az 1/1968. (I. 9.) MÉM-EüM számú együttes rendelethez

A) Tilalmak és korlátozások a növényvédőszerek alkalmazásában, B) A növényvédőszermaradékok maximálisan eltűrhető mennyiségeinek határértékei, C) A terményszüret (betakarítás) előtt megtartandó várakozási idő

2. számú melléklet az 1/1968. (I. 9.) MÉM-EüM számú együttes rendelethez

I.

A szüretet (betakarítást) követően a termelőhelyen, illetőleg lakott területen kívül eső tárolóhelyen (helyiségben) alkalmazható növényvédőszerek

II.

Lakott területen levő tárolóhelyen (helyiségben) alkalmazható rovar- és rágcsálóirtószerek

3. számú melléklet az 1/1968. (I. 9.) MÉM-EüM számú együttes rendelethez

4. számú melléklet az 1/1968. (I. 9.) MÉM-EüM számú együttes rendelethez

A peszticidek és maradékaik vizsgálatára kijelölt intézmények