11/1969. (VI. 8.) ÉVM rendelet
az épületek és egyes építmények használatbavételének engedélyezésével kapcsolatos eljárásról
Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdése és a beruházásokkal összefüggő hatósági engedélyezési eljárások rendszerének egyszerűsítéséről szóló 1035/1967. (XI. 19.) Korm. határozat V. 1. b) pontja alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:
A használatbavételi engedélyhez kötött épületek és egyéb építmények
1. §
(1) A csak építési engedély alapján végezhető építési munkák [10/1969. (VI. 8.) ÉVM rendelet 2. §-a] közül
1. az emberi tartózkodásra vagy munkahelyül szolgáló, újonnan épített, felújított, helyreállított, átalakított, bővített, illetőleg elmozdított épület (épületrész),
2. - városban minden esetben, községben csak üdülőterületen és főútvonal (forgalmi út, tér) mentén - üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény,
3. épület és más építmény külsejének díszvilágítására szolgáló berendezés,
4. meglevő épületben vagy különállóan létesített kémény,
5. épületben felvonó, továbbá nem üzemi épületben személy- vagy teherszállításra szolgáló más berendezés,
6. nem üzemi épületben egy lóerős, illetőleg ennél nagyobb motor vagy ilyen motorral hajtott munkagép, közlőmű,
7. meglevő épület alatt vagy különállóan épített, felújított, helyreállított, átalakított, illetőleg bővített életvédelmi létesítmény (óvóhely),
8. tűz- vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, feldolgozására, tárolására, raktározására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építmény,
9. sporttelep, lőtér, uszoda, strand, vízen elhelyezett építmény (pl. fürdőház, csónakház, vendéglő),
10. közterületen park, gyermekjátszótér,
11. árnyékszék, pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya- vagy trágyalétároló, komposztáló, továbbá a telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatárokon belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló építmény,
12. a rendes háztartási szükségletre vizet szolgáltató, az első vízadó réteget követő záróréteget meg nem haladó mélységű ásott kút,
13. az építési engedélyben a műemlékvédelem, a városkép vagy más közérdek védelme céljából esetenként meghatározott épület (építmény)
használatbavételéhez az építési engedély megadására jogosult első fokú építésügyi hatóság engedélye (a továbbiakban: használatbavételi engedély) szükséges.
(2) Nem szükséges használatbavételi engedély
a) az (1) bekezdésben említettek közül:
1. a rendes háztartási szükséglet kielégítésére szolgáló melléképületekre,
2. a közterületen levő, ideiglenes jellegű árusító és egyéb fülkékre (bódékra), továbbá
3. - községben nem üdülőterületen és nem főútvonal mentén - a földszintes lakó- és ezzel kapcsolatos gazdasági épülethez tartozó árnyékszékre, pöcegödörre, szemétgyűjtőre, trágya- vagy trágyalétárolóra és komposztálóra;
b) a honvédelmet, a belbiztonságot, a közúti határátkelést, illetőleg a készlettartalékolást szolgáló, építési engedély nélkül végezhető építkezések esetében.
(3) Az (1) bekezdés 5. és 6. pontjában nem említett személy- vagy teherszállításra szolgáló berendezés, motor, munkagép és közlőmű használatbavételéhez hatósági engedély csak akkor szükséges, ha azt az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a biztonság vagy más közérdek követelményeire tekintettel külön jogszabályban elrendelte; egyébként annak üzembehelyezéséhez a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő jóváhagyása szükséges.
Az engedély iránti kérelem
2. §
(1) Az építtető a használatbavételi engedélyt az építési munka befejezésétől számított 15 napon belül - építési szerződés alapján végzett építési munka esetében az átadás-átvételi eljárás, illetőleg termelő jellegű beruházás esetében az üzembehelyezés előkészítése során - írásban köteles az első fokú építésügyi hatóságtól kérni.
(2) Az azonos rendeltetésű, összefüggő építési, területen egyidejűleg felépített több épületre (építményre) vagy egy épületben (építményben) egyidejűleg végzett többfajta építési munkára a használatbavételi engedélyt egyszerre kell kérni.
(3) A használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető, továbbá - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, szövetkezeti használójának) a nevét és címét,
b) az épület (építmény) helyének és rendeltetésének megjelölését,
c) az építési engedély számát és keltét.
(4) A kérelemhez egy-egy példányban a következő mellékleteket kell csatolni:
a) a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy az építési munkát az építési engedélynek és az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki terveknek megfelelően végezte-e el,
b) - ha az építési munkát az építési engedélyhez tartozó helyszínrajztól vagy műszaki tervektől eltérően végezték el - az engedélyezett és a kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető helyszínrajzot és műszaki terveket, illetőleg építési szerződés alapján végzett építési munka esetében az átadási tervdokumentációt, továbbá
c) - nem termelő jellegű beruházás esetében - az építési munka átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet.
A kérelem elbírálása
3. §
(1) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során - az e rendelet melléklete szerint érdekelt, a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére az adott esetben jogosult szakhatóságok és közművek közreműködésével, illetőleg az esetleg már rendelkezésre álló írásbeli nyilatkozatuk alapján - a helyszínen köteles megvizsgálni, hogy
a) az építési munkát az építési engedélynek és az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki terveknek megfelelően végezték-e el, továbbá
b) az épület (építmény) az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,
(2) Az építtető építési szerződés alapján végzett építési munka esetében az átadás-átvételi eljárásra, illetőleg termelő jellegű beruházás esetében az üzembehelyezés előkészítése során tartott helyszíni szemlére köteles az első fokú építésügyi hatóságot, továbbá az (1) bekezdésben említett szakhatóságokat és közműveket meghívni.
(3) A meghívott szakhatóságok és közművek távolmaradását - ellentétes tartalmú írásbeli nyilatkozatuk hiányában - hozzájárulásnak kell tekinteni.
(4) Az épület (építmény) rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának megállapításához szükséges vizsgálatok elvégeztetéséről és szakvélemények beszerzéséről az építtető köteles gondoskodni.
A határozat meghozatala és tartalma
4. §
(1) Az első fokú építésügyi hatóság az engedély megadása vagy megtagadása felől a szabályszerű kérelem előterjesztésétől számított 30 - építési szerződés alapján végzett építési munka esetében az átadás-átvételtől, illetőleg termelő jellegű beruházás esetében az üzembehelyezés előkészítése során tartott helyszíni szemlétől számított 15 - napon belül határozatban dönt. A döntést akkor is határozatba kell foglalni, ha az első fokú építésügyi hatóság az átadás-átvétel, illetőleg az üzembehelyezés előkészítése során készült jegyzőkönyvben a használatbavételi engedély megadásának kilátásba helyezése felől előzetesen már nyilatkozott.
(2) A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha
a) az épület (építmény) a 3. § (1) bekezdésében említett követelményeknek megfelel, és
b) az engedély megadásához a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére jogosult és az eljáráson megjelent szakhatóságok - esetleges kikötésekkel vagy ezek nélkül - hozzájárultak.
(3) A használatbavételi engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell:
a) az építtető, továbbá - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, szövetkezeti használójának) a nevét és címét,
b) az építési engedély számát és keltét,
c) az épület (építmény) helyének és rendeltetésének megjelölését,
d) az épület (építmény rövid leírását, állandó vagy ideiglenes jellegét, továbbá - típus- vagy tipizált terv, illetőleg hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy a kereskedelemben forgalomba hozott épület (építmény) változtatás nélküli alkalmazása esetén - a típusvagy tipizált terv (alkalmazási engedély) jelét és számát,
e) - a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetében határidő kitűzése és pénzbírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett - a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést,
f) figyelmeztetést arra, hogy az építtető köteles az építési munka elvégzése által a földmérési alaptérkép (nyilvántartási térkép) tartalmában bekövetkezett változás térképi átvezetése végett a helyszínrajz (megvalósulási térkép, épületfeltüntetési vázrajz) két példányát a járási (fővárosi kerületi) földhivatalhoz benyújtani.
(4) Az első fokú építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig - az egész épületre (építményre) vagy annak egy részére - a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja és az épület (építmény) használatbavételét megtilthatja, az építtetővel az építési engedélyben közölt hatósági előírásoktól eltérő újabb kikötések azonban általában nem képezhetik az engedély megadásának feltételeit.
(5) Ha azonos rendeltetésű, összefüggő építési területen több azonos jellegű épület (építmény) vagy egy épületben (építményben) többfajta építési munka kerül egyidejűleg átadás-átvételre, illetőleg üzembehelyezésre, azokra egy használatbavételi engedélyt kell adni.
(6) Építési szerződés alapján végzett építési munka esetében a még befejezetlen épület (építmény) rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére (pl. az épületben levő lakásokra, üzlethelyiségekre) ideiglenes használatbavételi engedély adható. A használatbavételi engedélyt végleges jelleggel azonban csak az épület (építmény) teljes befejezése után szabad megadni.
5. §
(1) A használatbavételi engedély megadása ügyében hozott határozatot közölni kell:
a) az építtetővel, továbbá - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, szövetkezeti használójával),
b) az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal és közművekkel,
c) község esetében - ha az engedély megadása nem tartozott a hatáskörébe - a községi tanács Végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervével,
d) - házadómentességre, illetőleg kedvezményre jogosító építési munka esetében - az ingatlan fekvése szerint illetékes városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szervével.
(2) Ha a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló vagy más jogszabály alapján ingyenesen és határidő nélkül állampolgár használatába adott, állami tulajdonban álló földrészleten épített épület (építmény) tulajdonjoga az építtetőt illeti meg, az első fokú építésügyi hatóságnak a használatbavételi engedély megadása ügyében hozott jogerős határozat alapján hivatalból meg kell keresnie a telekkönyvi hatóságot az építtető tulajdonjogának bejegyzése végett. A megkereséshez csatolni kell a helyszínrajz és az épület (építmény) alaprajzának egy-egy példányát.
Az építési engedély nélkül épített épületekre (építményekre) vonatkozó rendelkezések
5. §
(1) Ha a csak építési engedély alapján végezhető építési munkát építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték el, az építtető az így megépített épületre (építményre) az első fokú építésügyi hatóságtól írásban fennmaradási engedélyt köteles kérni. A kérelemhez az építési jogosultság igazolásának kivételével -az építési engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket [10/1969. (VI. 8.) ÉVM rendelet 9-11. §-a] kell csatolni.
(2) Ha az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített épület (építmény) az építésekor érvényben volt város- (község-) rendezési terveknek és építésügyi szabályoknak sem felelt meg, az építésügyi hatóság az épület (építmény) átalakítását, ha pedig ez az említett terveknek és szabályoknak megfelelően nem lehetséges, a lebontását rendelheti el.
(3) Az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített épület (építmény) lebontását el kell rendelni, ha az közvetlenül veszélyezteti az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, vagy annak állékonysága nem felel meg a műszaki követelményeknek és a veszély megfelelő átalakítással nem szüntethető meg.
(4) Ha az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített épület (építmény) lebontását nem rendeli el, az épületre (építményre) meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes vagy végleges fennmaradási engedélyt adhat. A meghatározott idő eltelte, illetőleg az engedély visszavonása után az épületet (építményt) le kell bontani. A fennmaradási engedély a használatbavételi engedélyt is magában foglalja, házadómentesség vagy kedvezmény azonban csak végleges fennmaradási engedély alapján engedélyezhető.
(5) Az építésügyi hatóság a (2) bekezdés alapján az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végzett építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az épület (építmény) használatba vételétől számított tíz éven belül intézkedhetik.
(6) Ha az építési engedély megadásához valamely szakhatóság hozzájárulását kellett volna beszerezni, a fennmaradási engedély megadása során az érdekelt szakhatóság közreműködésével kell eljárni.
Az épületek (építmények) használata
7. §
(1) Minden épületet (építményt), illetőleg annak részét (helyiséget) csak az építési és a használatbavételi engedélyben meghatározott célra és csak akként szabad használni, hogy a használat az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot ne veszélyeztesse.
(2) Az épületnek (építménynek) az engedélyben megjelölt céltól tartósan eltérő használatára az építésügyi hatóságtól új engedélyt vagy a használatbavételi engedély módosítását, illetőleg - ha az eltérő használat engedélyezésének igénye közületi elhelyezési eljárásban merül fel - az építésügyi hatóság hozzájárulását kell kérni.
(3) Az építésügyi hatóság az érdekelteket a használatbavételi engedély nélküli vagy az attól eltérő használat megszüntetésére kötelezheti.
Vegyes és záró rendelkezések
8. §
Az építésügyi hatóság a 2. § (1) bekezdésében és a 6. § (1) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetében
a) az építtetőt a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek előterjesztésére kötelezheti, vagy
b) az eljárást hivatalból is lefolytathatja.
9. §
A honvédelmet, a belbiztonságot, a közúti határátkelést, illetőleg a készlettartalékolást szolgáló épület (építmény) esetében a 2. § (3) bekezdésének b) pontjában, továbbá a 4. § (3) bekezdésének c) és d) pontjában említett adatokat csak az államtitok megőrzésére figyelemmel szabad közölni.
10. §
Az e rendelettel szabályozott eljárásokban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
11. §
(1) Ez a rendelet az 1969. évi július hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a tanácsi rendeleteknek a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó, e rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.
(3) Ez a rendelet nem érinti a felvonók építéséről, használatáról és ellenőrzéséről szóló 8/1961. (XI. 16.) ÉM rendelet 9. §-ának a hatályát.
Bondor József s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter
Melléklet a 11/1969. (VI. 8.) ÉVM rendelethez
A használatbavételi engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok és közművek
A használatbavételi engedélyezési eljárásban a következő szakhatóságok és közművek működnek közre:
