10/1969. (VI. 8.) ÉVM rendelet
az építési engedélyezési eljárásról
Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdése és a beruházásokkal összefüggő hatósági engedélyezési eljárások rendszerének egyszerűsítéséről szóló 1035/1967. (XI. 19.) Korm. számú határozat V. 1. b) pontja alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed minden épületre és a (2) bekezdésben nem említett egyéb építményre, tekintet nélkül annak rendeltetésére, állandó vagy ideiglenes jellegére, továbbá építési módjára.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a közlekedési és a távközlési nyomvonal jellegű építményekre (pl. utak, vasutak, járdák, repülőterek, postai vezetékek),
b) a villamos- és a távhőellátási vezetékekre,
c) a kazánokra és más nyomástartó berendezésekre,
d) a kőolaj-, kőolajtermék, gáz- és egyéb termékvezetékekre, a propán-bután töltőtelepekre,
e) a bányműveléshez szükséges földalatti létesítményekre, s ezeknek a külszínen levő műtárgyaira és tartozékaira (pl. aknatorony, fúrótorony, gáz-, olajleválasztó),
f) a robbantóanyagok tárolására szolgáló létesítményekre,
g) a földalatti tárolóterekre,
h) a vízi létesítményekre,
i) a földmérési jelekre és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokra és észlelő pillérekre, továbbá
j) a nyomvonal jellegű építményekkel összefüggő - közbeiktatott - műtárgyakra, tartozékokra és helyhez kötött egyéb építményekre.
(3) E rendelet rendelkezéseit a honvédelmet, a belbiztonságot, a közúti határátkelést és a készlettartalékolást szolgáló építési munkák tekintetébert az erre vonatkozó külön jogszabályban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.
Az építési engedély alapján végezhető építési munkák
2. §
A következő építési munkák - a 3. §-ban említettek kivételével - csak építési engedély alapján végezhetők:
1. épület építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, elmozdítása és lebontása;
2. lakások létesítése céljából emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek lakássá történő átalakítása, továbbá lakások műszaki megosztása;
3. - városban minden esetben, községben csak üdülőterületen és főútvonal (forgalmi út, tér) mentén - épület közterületről látható homlokzatain emléktábla, dombormű, szobor vagy más faldíszítmény elhelyezése;
4. - városban minden esetben, községben csak üdülőterületen és főútvonal mentén - üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető (előtető) vagy üzleti ernyőszerkezet építése, átalakítása, épület tetőzetén, közterületről látható homlokzatain vagy a kerítésen hirdető berendezés, fényreklám létesítése, illetőleg 50x50 cm-nél nagyobb cég- vagy címtábla elhelyezése;
5. épület és más építmény külsejének díszvilágítására szolgáló berendezés létesítése;
6. meglevő épületben, vagy különálló kémény építése, magasítása;
7. épületben felvonó, továbbá nem üzemi épületben személy- vagy teherszállításra szolgáló más berendezés és ezzel kapcsolatos szerkezetek építése, áthelyezése vagy a főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása, ha a teherbírás gépi üzemű felvonó esetében 50 kg-nál, kézi üzemű felvonó esetében 100 kg-nál nagyobb;
8. nem üzemi épületben egy lóerős, illetőleg ennél nagyobb motor vagy ilyen motorral hajtott munkagép, továbbá egy lóerős, illetőleg ennél nagyobb erő átvitelére szolgáló közlőmű felállítása;
9. épület alatti vagy különálló életvédelmi létesítmény (óvóhely) építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, lebontása;
10. 50 kg-nál nagyobb súlyú, illetőleg a tetőgerinctől számított 5 m-nél magasabb antenna létesítése;
11. tűz- vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, feldolgozására, tárolására, raktározására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építmény létesítése, az 1. § (2) bekezdésének e)-f) pontjában említett ilyen jellegű létesítmények kivételével;
12. sporttelep, lőtér, uszoda, strand, vízen elhelyezett építmény (pl. fürdőház, csónakház, vendéglő) építése;
13. közterületen vagy alatta épülettel kapcsolatos lépcsőfok, lépcsőzet, anyag lebocsátására vagy pince megvilágítására szolgáló akna, továbbá -városban minden esetben, községben csak üdülőterületen és főútvonal mentén - szobor, szobortalapzat, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, hirdetőoszlop és berendezés létesítése;
14. közterületen park, gyermekjátszótér létesítése;
15. a telek homlokvonalán kerítés létesítése;
16. a telek határvonalán vagy a telek belsejében támfal építése az 1,5 m-nél nem magasabb olyan támfal kivételével, amely a telek belsejében a telekhatároktól legalább 3 m távolságra van;
17. árnyékszék, pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya- vagy trágyalétároló, komposztáló, továbbá a telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatárokon belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló építmény létesítése;
18. a rendes háztartási szükségletre vizet szolgáltató ásott kút létesítése, ha annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg.
Az építési engedély nélkül végezhető építési munkákra vonatkozó szabályok
3. §
(1) A 2. §-ban említett építési munkák közül építési engedély nélkül végezhető:
1. községben nem üdülőterületen és nem főútvonal mentén
a) épület tetőzetének vagy homlokzatainak felújítása, átalakítása,
b) épület homlokzatain ajtó vagy ablak létesítése, megszüntetése, átalakítása, ha ezzel az épület rendeltetését vagy használatának engedélyezett módját, illetőleg az épületben levő lakások vagy lakószobák számát nem változtatják meg,
c) 12 m2-nél kisebb alapterületű, 3 m-nél alacsonyabb párkánymagasságú, nem lakás céljára szolgáló épület (fás- és szerszámkamra, ól, fészer, pajta stb) építése, átalakítása,
d) legfeljebb két személygépkocsi elhelyezésére szolgáló gépkocsiszín létesítése,
e) közúti közlekedéssel kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, továbbá bármilyen bódé építése vagy felállítása,
f) földszintes lakó- és ezzel kapcsolatos gazdasági épülethez tartozó árnyékszék, pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya- vagy trágyalé tároló, komposztáló létesítése,
g) ideiglenes jellegű, két éven belül lebontásra kerülő felvonulási épület építése;
2. épületben válaszfal vagy osztófal építése, lebontása, ha ezzel az épület rendeltetését vagy használatának engedélyezett módját, illetőleg az épületben levő lakások vagy lakószobák számát nem változtatják meg;
3. 1,5 méternél alacsonyabb kerti növényház építése;
4. rendes háztartási szükséglet kielégítésére szolgáló melléképület felújítása, helyreállítása;
5. rendes háztartási szükséglet kielégítésére szolgáló szabadkemence, húsfüstölő építése;
6. - külterületen - összefüggő alapozást nem igénylő, vázas, földbe ásott oszlopokon nyugvó szerkezetű, nem falazott és huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló mezőgazdasági épületek, továbbá belvízvédelmi és öntözési szivattyúházak építése, átalakítása;
7. a közintézmények címtábláinak és a közüzemek jelzőtábláinak elhelyezése;
8. építési engedélyhez nem kötött vagy 150 légm3-nél kisebb térfogatú, nem lakás céljára szolgáló épület, továbbá felvonulási épület lebontása, ha ez a szomszédok jogos érdekeit nem sérti.
(2) Műemlék, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épület, továbbá műemléki jelentőségű terület vagy műemléki környezet műemléki jellegét és művészeti megjelenését érintő, a 2. §-ban építési engedélyhez nem kötött bármilyen építési munkát csak a műemléki hatóság által - a műemlékvédelemről szóló jogszabályok szerint - előírt módon és előzetes hozzájárulásával szabad végezni.
(3) Az (1) bekezdés alapján vagy egyébként építési engedély nélkül végezhető építési munkákat csak a város- (község-) rendezési tervek, továbbá az általános érvényű építésügyi és más hatósági (pl.: közegészségügyi, tűzrendészeti) előírások megtartásával szabad végezni; e rendelkezés megsértése az építési engedélytől eltérő módon végzett építési munkák jogkövetkezményeit vonja maga után.
Az engedélyező hatóságok
4. §
(1) A 2. §-ban említett építési munkák engedélyezésével kapcsolatos ügyekben
a) első fokon
- nagyközségben és építésügyi hatósági jogkörrel felruházott más községben a községi,
- városi irányítás alatt álló, építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott községben a városi (megyei jogú városi kerületi),
- egyéb községben a járási,
- járási jogú városban a városi,
- a fővárosban és megyei jogú városban a kerületi,
b) másodfokon
- nagyközségben és építésügyi hatósági jogkörrel felruházott más községben a járási,
- városi irányítás alatt álló építésügyi hatósági Jogkörrel felruházott községben a városi (megyei jogú városi kerületi),
- városi irányítás alatt álló, építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott községben a megyei (megyei jogú városi),
- egyéb községben és járási jogú városban a megyei,
- a fővárosban és megyei jogú városban a fővárosi, illetőleg a megyei jogú városi
tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: első, illetőleg másodfokú építésügyi hatóság) jár el.
(2) Ha az építkezés több első fokú építésügyi szakigazgatási szerv működési területét érinti, az ügyben első fokon az illetékes másodfokú építésügyi hatóság jár el.
(3) A csupán meghatározott ügyekre kiterjedő első fokú építésügyi hatósági jogkörrel felruházott községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve a 6 m-nél nem nagyobb belső fesztávolságú földszintes épületek, továbbá épülettel kapcsolatos melléképítmények, támfalak, kerítések, valamint hirdetőberendezések építésének, felújításának, helyreállításának, átalakításának, bővítésének, illetőleg lebontásának és az olyan egyéb építési munkák végzésének engedélyezésével kapcsolatos ügyekben jár el, amelyek engedélyezését a megyei tanács végrehajtó bizottsága a helyi körülmények figyelembevételével a hatáskörébe utalta. Az e körbe nem tartozó ügyekben első fokon a járási, városi irányítás alatt álló községben a városi (megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve jár el.
A szakhatóságok közreműködése
5. §
(1) Az engedélyezési eljárásban - a (2) bekezdésben említett esetek kivételével - az e rendelet mellékletében felsorolt szakhatóságok működnek közre. A szakhatóságként közreműködők köre és közreműködésük formája nem bővíthető.
(2) Ha a kérelem az általános érvényű hatósági előírások, egyes területek (pl.: természetvédelmi, tájvédelmi, műemléki, régészeti, vasúti tűztávlatba eső, vízjárásos területek, bányatelkek) vonatkozásában pedig a védettséget elrendelő vagy különleges feltételeket megállapító általános érvényű határozatok alapján elbírálható, illetőleg a szakhatóságok követelményei az előzetes (pl.: területfelhasználási engedélyezési) eljárásokban tisztázódtak, a szakhatóságok közreműködésének igénybevételét mellőzni kell.
(3) Általános érvényű hatósági előírások és határozatok hiánya vagy elégtelensége esetén, vagy ha azoktól eltérés szükséges, az érdekelt szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni. Típus- vagy tipizált tervek, illetőleg hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy a kereskedelemben forgalomba hozott épület (építmény) változtatás nélküli alkalmazása esetében a szakhatóságok közreműködése csak a tervezett beépítéssel (az épület, építmény elhelyezésével) kapcsolatos állásfoglalás kialakítására terjed ki.
(4) A szakhatóságoknak a helyszínrajzra, illetőleg - beruházás esetében - az elrendezési (beépítési) tervre (a továbbiakban együtt: helyszínrajz) és az építési munka műszaki terveire vonatkozó, a (3) bekezdés szerint szükséges hozzájárulását, továbbá az érdekelt víz-, csatornázási-, gáz-és elektromos műveknek, a távhőszolgáltatási szervnek és a postának az üzemét érintő fejlesztések (bekötések) szakszerű megoldására vonatkozó nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni.
(5) A szakhatóságok kötelesek az eljárásban részt venni, illetőleg a tervező kérésére az egyeztetés lehetőségét biztosítani, továbbá eseti előírásaikat írásban közölni és indokolni.
6. §
(1) A szakhatóságok hozzájárulását az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt és
a) általában megkeresés útján, vagy ha az -beruházás esetében - szükséges,
b) az érdekelt szakhatóságok és az építtető bevonásával tartott helyszíni szemle során
kell beszerezni.
(2) A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez, illetőleg a helyszíni szemlére vonatkozó meghívóhoz csatolni kell a hozzájárulás megadásához szükséges mellékleteket (pl.: a helyszínrajzot és az építési munka műszaki terveit).
(3) A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a megjelentek állásfoglalását és a szakhatóságoknak az építési engedély megadására vonatkozó előírásait. A helyszíni szemlét a meghívottak távollétében is meg kell tartani.
(4) Ha a szakhatóság a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, illetőleg helyszíni szemle tartása esetében a szemlén vagy legkésőbb a szemle időpontjától számított nyolc napon belül nem nyilatkozik, ezt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.
II. Fejezet
AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK VÉGZÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE
Az építési engedély iránti kérelem
7. §
(1) Az építtetőnek az építési engedélyt az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóságtól írásban kell kérnie. Az építtető a kérelmet a tervező útján is előterjesztheti.
(2) A kérelmet községben a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervénél kell benyújtani, amely azt - ha az engedély megadása nem tartozik a hatáskörébe - véleményével ellátva nyolc napon belül köteles az első fokú építésügyi hatósághoz felterjeszteni.
8. §
(1) Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni.
(2) Ha az építtető azonos rendeltetésű, összefüggő építési területen egyidejűleg több épületet kíván megépíteni, vagy az épülettel kapcsolatban építési engedélyhez kötött több fajta építési munkát kíván egyidejűleg végezni, az építési engedélyt azokra vonatkozóan egyszerre kell kérni.
(3) Azonos rendeltetésű, összefüggő építési területen több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő épületekre szakaszonként külön-külön lehet építési engedélyt kérni.
A kérelem mellékletei
9. §
(1) A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni:
a) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot egy példányban,
b) - beruházás esetében - a jogerős területfelhasználási engedély, illetőleg, ha arra nem volt szükség, az esetleges elvi építési engedély, továbbá - kötelező koordináció körébe tartozó beruházás esetében - a koordinációs bizottság állásfoglalásának másolatát egy példányban,
c) helyszínrajzot két (műemlék, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épület esetében három) példányban,
d) az építési munka műszaki terveit két (műemlék, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épület esetében három) példányban,
e) a tervező nyilatkozatát egy példányban arról, hogy a helyszínrajzot és a műszaki terveket, mely, szakhatóságokkal és közművekkel egyeztette, s a műszaki megoldás megfelel az általános érvényű és az eseti hatósági előírásoknak,
f) a tervezői egyeztetés során beszerzett szakhatósági hozzájárulásokat és közmű nyilatkozatokat, illetőleg az ezeket tartalmazó jegyzőkönyvet egy-egy példányban,
g) - kísérleti jellegű építkezés esetében -az általános érvényű hatósági előírások alkalmazásának kötelezettsége alóli felmentést egy példányban,
h) - magánszemélynek Budapesten történő lakásépítése esetében - igazolást egy példányban arról hogy az állandó lakóhelye megszakítás nélkül legalább öt éve Budapesten van (ez a tény személyi igazolvány bemutatása útján is igazolható), vagy Budapesten működő állami vállalattal (szervvel), szövetkezettel (szövetkezeti szervvel), illetőleg társadalmi szervezettel legalább öt éve munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) áll,
i) további olyan iratokat és más mellékleteket (pl: fotó, távlati kép), amelyek az építésügyi hatóság megítélése szerint a kérelem érdemi elbírálásához nélkülözhetetlenek.
(2) A kérelemhez helyszínrajzot
a) nem kell csatolni, ha az építési munkát a már fennálló épületben kívánják végezni;
b) csak az építésügyi hatóság felhívására kell csatolni, ha az építési munka a már fennálló épület tetőzetét vagy homlokzatát érinti;
c) több megvalósítási szakaszra bontott építkezés esetében csak az első szakasz engedélyezése iránti kérelemhez kell csatolni, s a későbbiek során csupán a korábban becsatolt helyszínrajzra kell utalni, megjelölve, hogy az azon feltüntetett több épület (építmény) közül melyik épület (építmény) kerül megépítésre. Ha azonban a későbbi szakaszban a helyszínrajztól eltérően kívánják az épületet (építményt) elhelyezni, a kérelemhez módosított helyszínrajzot kell csatolni.
(3) A kérelemhez épület (építmény) építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, elmozdítása esetében - több épület esetében épületenként külön-külön - a következő műszaki terveket kell csatolni:
a) az épület (építmény), illetőleg az építési munkával érintett részek alaprajzi elrendezését és szerkezeti megoldását, továbbá külső megjelenését ábrázoló terveket (az egymástól eltérő szintek alaprajzait, metszeteit, a lépcsők feltüntetésével, illetőleg az átalakítandó helyiségeken, szerkezeteken keresztül, homlokzati rajzokat) 1 : 100 vagy - ha beruházás esetében ilyen méretarányú műszaki tervek nem készültek - 1 : 50 méretarányban,
b) az építési munka műszaki leírását, ismertetve az épület (építmény) rendeltetését, s az abban folytatni kívánt tevékenységet is,
c) szilárdságtani számításokat a szükséges rajzokkal 6 m-nél nagyobb belső fesztávolságú vagy 8 m-nél nagyobb párkánymagasságú épület egyedi műszaki tervek alapján történő építése, illetőleg épületnek olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése vagy elmozdítása esetében, amely az épület szerkezeteinek eredeti terhelését meghaladó igénybevételt eredményez (ha az épület típus- vagy tipizált tervek alapján épül, a tervek helyszínre alkalmazásával összefüggésben készített szilárdságtani számításokat kell csatolni),
d) talajmechanikai szakvéleményt mélyalapozással (közvetett teherátadással) épülő vagy 8 m-nél nagyobb párkánymagasságú épület építése, bővítése, elmozdítása esetében,
e) az esetleges területelőkészítési (tereprendezési, bontási és más előkészítő), továbbá parkosítási munkák műszaki terveit,
f) az esetleges támfalak, más terepbiztosítási építmények és a kerítés műszaki terveit.
(4) A kérelemhez épület (építmény) bontása esetében
a) műszaki leírást az épületről, anyagainak és szerkezeteinek állapotáról, a bontási munka végzésének módjáról, továbbá
b) - műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület esetében - az épület valamennyi homlokzatáról készített fényképet és az épület teljes metszetrajzát, a pince, a földszint és az eltérő emeletek alaprajzát feltüntető, 1 : 200 méretarányú vázlattervet
kell csatolni.
(5) A kérelemhez gép és motor felállítása esetében
a) a gép (motor) elhelyezésére szolgáló épület, illetőleg helyiség 1 : 100 méretarányú alap- és metszetrajzát, továbbá
b) - ha a gép (motor) felállítása az épület szerkezeteinek a megengedettnél nagyobb mértékű igénybevételét eredményezi, vagy ha külön gépalapozás válik szükségessé - szilárdságtani számításokat
kell csatolni.
(6) A kérelemhez
a) emeletráépítés vagy tetőtérbeépítés esetében az 1/1962. (IV. 15.) ÉM-PM együttes rendelet 10. §-ában,
b) felvonó építése, áthelyezése vagy a főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása esetében a 8/1961. (XI. 16.) ÉM rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében,
c) lakás műszaki megosztása esetében a 44.200/ 1948. (IX. 12.) ÉKM rendelet 9. §-ának (2) bekezdésében
előírt mellékleteket kell csatolni.
Az építési jogosultság igazolása
10. §
(1) Az építtető az építési jogosultságát
a) az építési munkával érintett ingatlanra vonatkozó tulajdon- (haszonélvezeti, kezelői, illetőleg szövetkezeti használati) jogát feltüntető, kilencven napnál nem régibb keletű telekkönyvi szemlével, illetőleg
b) - a már fennálló épületét (építményét) érintő felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés és elmozdítás, továbbá a már beépített földrészletén melléképület (melléképítmény) építése, valamint a telek homlokvonalán kerítés létesítése esetében - a büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal,
c) - idegen vagy közös tulajdonban álló ingatlanon történő építkezés esetében - a tulajdonos (kezelő, szövetkezeti használó, tulajdonostárs) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan azonnali birtokbaadását elrendelő határozattal,
d) - állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított földrészleten legfeljebb a bérleti jogviszony tartamára, ideiglenes jelleggel történő építkezés esetében - a bérleti szerződéssel
igazolhatja.
(2) Ka az építési munkával érintett ingatlant a központi telekkönyvben tartják nyilván, az építési jogosultságot - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéstől eltérően - az ingatlan kezelőjének arra vonatkozó nyilatkozatával lehet igazolni, hogy az építési munkát a kezelésében levő ingatlanon végzik. A nyilatkozathoz csatolni kell az ingatlan fekvése szerint illetékes telekkönyvi hatóság által a helyrajziszám mutatóból készített, az ingatlan rendeltetését (pl.: vasút) feltüntető szemlét.
A helyszínrajz
11. §
(1) A helyszínrajzot a járási földhivatal, illetőleg a városi (községi) tanácsi szervek, Budapesten a másodfokú építésügyi hatóság által kezelt földmérési alaptérképről (nyilvántartási térképről) kiadott, hitelesített másolat alapján - ha a térképmásolat 1 : 2880 - 1 : 1440 méretarányú és a tervezett állapot áttekinthetősége azt szükségessé teszi, 1 : 1000 - 1 : 500 méretarányra felnagyítva - kell elkészíteni. A felnagyított helyszínrajzhoz a térképmásolatot csatolni kell. Ha a földmérési alaptérkép és a telekkönyvi szemle helyrajzi számozása eltér egymástól, a telekkönyvi térképmásolatot is be kell mutatni.
(2) A helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni:
a) az építési munkával érintett, az azzal közvetlenül szomszédos és a szemben fekvő földrészleteket, megjelölve azok utca nevét és házszámát, továbbá helyrajzi számát, valamint a tulajdonosok (kezelők, szövetkezeti használók) nevét és lakcímét is,
b) a földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat és korlátozásokat is,
c) a már fennálló és meghagyni vagy lebontani kívánt, továbbá a tervezett épületek (épületrészek) és más építmények külső körvonalait és méreteit, megjelölve a terep jellegzetességeit, ezek között a kivágni tervezett fák helyét is,
d) a közlekedési, a közmű- és az energiahálózatnak a bekötés lehetősége szempontjából lényeges szakaszát és adatait.
(3) A helyszínrajzon megjelölt földrészletek tulajdonosai (kezelői, szövetkezeti használói) nevének és lakcímének helyességéért az építtető, a (2) bekezdés b)-d) pontjában előírt ábrázolás helyességéért pedig a tervező felel. Ha a (2) bekezdés b) pontjában előírt adatokat a kiadott térképmásolat nem tartalmazza, azokat a tervező kötele3 az első fokú építésügyi hatóságtól beszerezni.
A kérelem elbírálása
12. §
(1) Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az első fokú építésügyi hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy
a) az építtető csatolta-e a szükséges mellékleteket, s azok megfelelnek-e a követelményeknek, I
b) az építkezéssel érintett földrészlet helyénél, rendeltetésénél, alakjánál és méreteinél fogva alkalmas-e a tervezett építkezésre,
c) biztosítható-e a tervezett épületnek (építménynek) a rendeltetésszerű használhatóságához szükséges közlekedési-, közmű és energiahálózatba való bekötése,
d) - beruházás esetében - az építtető teljesítette-e a területfelhasználási engedély, illetőleg az esetleges elvi építési engedély kikötéseit, továbbá indokolt-e az általa felhasználni kívánt földrészlet nagysága, s gondoskodik-e a szükséges járulékos építmények megvalósításáról,
e) - ha a műszaki terveket magánszemély készítette - a tervezőként megjelölt személy jogosult volt-e a tervezésre,
f) a tervezett építkezés megfelel-e az Országos Építésügyi Szabályzat területrendezési és műemlékvédelmi előírásainak, a helyi város- (község-) rendezési terveknek és szabályoknak, a városkép követelményeinek, a korszerű építészeti követelményeknek, s nem sérti-e a szomszédok jogos érdekeit,
g) - egyedi műszaki tervek alkalmazása esetében - a tervek megfelelnek-e az Országos Építésügyi Szabályzat építési előírásainak,
h) - típus- vagy tipizált tervek alkalmazása esetében - a tervek helyszínre alkalmazása megfelel-e az Országos Építésügyi Szabályzat építési előírásainak,
i) - bontás esetében - az épület (építmény) lebontása nem sérti-e a népgazdaság érdekeit, illetőleg nem lehet-e azt gazdaságos helyreállítással vagy átalakítással tovább fenntartani.
(2) Ha a kérelem vagy mellékletei nem felelnek meg az előírásoknak és a követelményeknek, az első fokú építésügyi hatóság a kérelmezőt nyolc napon belül - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel.
A határozat meghozatala és tartalma
13. §
(1) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadása vagy megtagadása felől a szabályszerű kérelem előterjesztésétől számított harminc - típus- vagy tipizált tervek, illetőleg hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy a kereskedelemben forgalomba hozott épület (építmény) változtatás nélküli alkalmazása esetében tizenöt - napon belül határoz.
(2) Az építési engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell
a) az építési munkával érintett földrészlet utca nevét és házszámát, továbbá helyrajzi számát,
b) az engedélyezett építési munka rövid leírását, állandó vagy ideiglenes jellegét, továbbá -típus- vagy tipizált tervek, illetőleg hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy a kereskedelemben forgalomba hozott épület (építmény) változtatás nélküli alkalmazása esetében - a tervek (alkalmazási engedély) jelét és számát,
c) minden olyan eseti hatósági előírást - így az érdekelt szakhatóságok által hatáskörükben tett előírásokat is, - amelyet az építési munka végzése során az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül alkalmazni kell.
d) az engedélyezett építési munka megkezdésének bejelentésére vonatkozó esetleges kötelezettség előírását,
e) az építési munka végzésével kapcsolatban szükségessé váló épület- (építmény-) bontás, állandó jellegű közterület használat, továbbá -város belterületén - fakivágás engedélyezésére vonatkozó rendelkezést, valamint
f) az engedély érvényességének időtartamát.
(3) Az első fokú építésügyi hatóság az engedély kiadását megtagadja, ha
a) a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségét határidőben nem teljesítette, és a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet dönteni;
b) a helyszínrajzot és a műszaki terveket tervezésre nem jogosult magánszemély készítette;
c) a tervezett építkezés általános érvényű hatósági előírásokba és határozatokba ütközik;
d) a tervezett építkezés a város- (község-) rendezési tervvel ellenkezik vagy a tervezett rendezés végrehajtását lényegesen költségesebbé tenné, illetőleg másként megnehezítené;
e) előre meg lehet állapítani, hogy az épület (építmény) megépítése, illetőleg fenntartása víz, gőz, gáz, füst, korom, hő, bűz, por, zaj, rázkódtatás, sugárzás vagy más ok miatt a környezetre olyan káros hatással járna, amely a helyi viszonyoknak és az érintett területek rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladná, a szomszédos ingatlanok használatát számbavehetően korlátozná, illetőleg az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené;
f) az építtető nem teljesítette a területfelhasználási, illetőleg az esetleges elvi építési engedély kikötéseit;
g) az épület (építmény) rendeltetésszerű használhatóságához szükséges járulékos építmények, illetőleg közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás megvalósítása nem biztosított;
h) az érdekelt szakhatóság a hozzájárulás megadását megtagadta.
(4) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadását akkor is megtagadhatja, ha
a) a tervezett építési munka a korszerű építészeti követelményeknek nem felel meg;
b) az épülettel (építménnyel) összefüggő tereprendezési, fásítási vagy parkosítási munkálatok megvalósítása nem biztosított
(5) Az építési engedély megadásának megtagadásáról hozott határozat indokolásában ismertetni kell azt az általános érvényű, illetőleg eseti hatósági előírást vagy határozatot, amelyet a tervezett építkezés sértene. A hatósági előírásokat meghaladó vagy az építtetővel az előzetes (pl.: a területfelhasználási, elvi építési engedélyezési) eljárásokban már közölt előírásoktól eltérő újabb kikötések általában nem képezhetik az engedély megadásának feltételeit.
A határozat közlése
14. §
(1) A határozatot írásban közölni kell
a) az építtetővel és - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, szövetkezeti használójával),
b) az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal,
c) a közegészségügyi és a tűzrendészeti hatósággal - beruházás esetében - akkor is, ha az eljárásban nem működött közre,
d) a tervezővel,
e) azokkal, akiknek az építési munka a jogos érdekeit közvetlenül érinti, továbbá
f) község esetében - ha az engedély megadása nem tartozott a hatáskörébe - a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervével.
(2) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadása esetén az engedélyezésre benyújtott helyszínrajz és műszaki tervek egy példányát az irattárba, illetőleg a tervtárba helyezi el, egy példányát engedélyezési záradékkal ellátva az építtetőnek kiadja, egy további példányát pedig - műemlék, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épület esetében - a műemléki hatóságnak küldi meg. Az első fokú építésügyi hatóság az építtető kérelmére az engedélyezett helyszínrajznak és műszaki terveknek azokat a további példányait is ellátja engedélyezési záradékkal, amelyeket az építtető e célból terjesztett élő.
(3) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadásának megtagadása esetén a helyszínrajz és a műszaki tervek egy példányát visszatartja, további példányait pedig az építtetőnek - kérelmére - kiadja.
A fellebbezés elintézése
15. §
A határozatba foglalt szakhatósági előírások ellen irányuló fellebbezés ügyében a másodfokon eljáró építésügyi hatóság az érdekelt szakhatóság felügyeletét ellátó szakigazgatási szerv állásfoglalása alapján határoz. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadását az érdekelt szakhatóság hozzájárulásának hiánya miatt tagadta meg.
Az építési engedély jellege és érvénye
16. §
(1) Az építési engedély építésügyi hatósági és egyben - az engedélybe foglalt szakhatósági előírások vonatkozásában - szakhatósági engedély is, nem menti fel azonban az építtetőt a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági (pl.: telekalakítási, vízjogi) engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
(2) Az építési engedély az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönti el.
(3) Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve ha az építési munkát ez alatt az idő alatt megkezdték és folyamatosan végzik. Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély érvényét
a) - az engedély megadására vonatkozó határozatában - két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja;
b) az építtető kérelmére egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja, ha az engedély megadásakor fennállott szabályok vagy körülmények időközben nem változtak meg.
(4) Az építtető csak a jogerős építési engedély alapján, s csupán az engedély érvényességének időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére - a birtokos birtokának megfosztása vagy birtoklásának zavarása nélkül - építkezhet,
(5) Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást az első fokú építésügyi hatóságnak írásban előzetesen bejelenteni. A jogutód magánszemély -Budapesten történő lakásépítés esetében - az építési engedélyt csak akkor használhatja fel, ha a bejelentés során igazolja, hogy a 9. § (1) bekezdésének h) pontjában előírt feltételeknek megfelel.
(6) Az érdekeltek a külön jogszabályok rendelkezései szerint kötelesek tűrni a jogerős építési engedélynek és az ahhoz tartozó helyszínrajznak, továbbá műszaki terveknek megfelelő építési munkák elvégzését. Ilyen esetben az építésügyi hatóság - az építtető kérelmére - azt, aki a munkálatok elvégzését akadályozza, az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a tűrésre kötelezi és pénzbírság kiszabásával a teljesítésre szorítja.
Az elvi építési engedély
17. §
(1) Területfelhasználási engedélyt nem igénylő építkezés esetében a területrendezési, a városképi és a műszaki tervezés szempontjából lényeges egyéb kérdésekben (pl.: a földrészlet beépíthetősége, az alkalmazandó beépítési mód, az építhető épület nagysága, szintszáma, homlokzatának kialakítása, a közműellátás módja) az építési engedély megszerzése előtt elvi építési engedély kérhető az első fokú építésügyi hatóságtól.
(2) Az elvi építési engedély iránti kérelemhez
a) az első fokú építésügyi hatóság által esetileg előírt, a kérelem elbírálásához a tervezett építési munka jellegétől függően nélkülözhetetlen iratokat és más mellékleteket (pl.: helyszínrajzot, 1:200 méretarányú műszaki tervvázlatokat),
b) emeletráépítés vagy tetőtérbeépítés esetében az 1/1962. (IV. 15.) ÉM-PM együttes rendelet 9. §-ában előírt mellékleteket
kell csatolni. A kérelmező építési jogosultságának igazolása nem szükséges.
(3) Az elvi építési engedély építési munka végzésére nem jogosít.
(4) Az elvi építési engedély az építési engedély megadását illetően az építésügyi hatóságot kizárólag azokban a kérdésekben köti, amelyekről az elvi építési engedélyben kifejezetten rendelkezett.
(5) Az elvi építési engedély érvényét veszti, ha a jogerőre emelkedésének napjától számított egy év alatt az építtető nem kért az építési munkára építési engedélyt.
Az engedélyezett tervektől való eltérés
18. §
(1) Az építésügyi hatóság által engedélyezett helyszínrajztól és műszaki tervektől csak a hatóság engedélyével szabad eltérni, kivéve az olyan eltéréseket, amelyek nem érintik az épület (építmény) helyszínrajzi vagy alaprajzi elrendezését, rendeltetését, szerkezeti megoldását vagy külső megjelenését, s nem veszélyeztetik az élet- vagy közbiztonságot.
(2) Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően
a) - a helyszínrajzi elrendezés módosítása esetén - módosított helyszínrajzot,
b) - az alaprajzi elrendezés módosítása esetén - minden módosított épületszint teljes alaprajzát, magassági és homlokzati módosítás esetében pedig a teljes metszetrajzot és a homlokzati rajzokat is tartalmazó 1:100-1:50 méretarányú módosított műszaki terveket,
c) - az eredeti szilárdságtani számítások méretezési adatainak változása esetén - módosított szilárdságtani számításokat,
d) - a műszaki leírás adatainak változása esetében - pedig módosított műszaki leírást
kell csatolni annyi példányban, amennyit az eredeti építési engedély iránti kérelemhez is csatolni kellett.
(3) Az építésügyi hatóság újonnan készített műszaki tervek bemutatására kötelezheti az építtetőt, ha a módosítás az engedélyezett műszaki tervek több részletére terjed ki vagy egyébként a módosítás miatt az eredetileg engedélyezett műszaki tervek nehezen tekinthetők át.
(4) Az építésügyi hatóság az eltérés engedélyezése során - az eltérés jellegétől függően - az eredeti építési engedélyt módosítja vagy visszavonja és új építési engedélyt ad ki.
(5) Ha az eltérés a szakhatóságok előírásait is érinti, az eltérés engedélyezése során az érdekelt szakhatóságok közreműködésével kell eljárni.
III. Fejezet
VEGYES RENDELKEZÉSEK
Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása
19. §
Az építési munkák végzésének engedélyezésével kapcsolatos eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
A rendelet hatálya alá nem tartozó építmények építésének engedélyezésében az építésügyi hatóság közreműködése
20. §
(1) A rendelet hatálya alá nem tartozó - az 1. § (2) bekezdésében említett - építmények építésének (létesítésének) engedélyezésére irányuló eljárásban az építésügyi hatóság szakhatóságként működik közre; ennek során az engedélyező hatóság köteles az első fokú - ha az építmény több első fokú építésügyi hatóság illetékességi területét érinti, a másodfokú - építésügyi hatóság hozzájárulását - nyomvonal jellegű építmény esetében a területfelhasználási engedélyezési eljárásról szóló jogszabály rendelkezései szerint - beszerezni és annak előírásait a határozatába foglalni.
(2) Az építésügyi hatóság a rendelet hatálya alá nem tartozó építmény építésének (létesítésének) engedélyezése során csak azt vizsgálja, hogy az építmény építése (létesítése) megfelel-e az Országos Építésügyi Szabályzat területrendezési előírásainak, a helyi város- (község-) rendezési terveknek és szabályoknak, a levegő tisztasága, továbbá a városkép követelményeinek.
(3) Az első fokú építésügyi hatóság hozzájárulása szükséges üzemi épületben az építési (létesítési) engedélyhez nem kötött olyan motor, munkagép, közlőmű, technológiai berendezés felállításához vagy olyan technológiai eljárás bevezetéséhez is, amely a környezetre víz, gőz, gáz, füst, korom, hő, bűz, por, zaj, rázkódtatás, sugárzás vagy más ok miatt a helyi viszonyoknak és az érintett terület rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladó káros hatást eredményezhet, illetőleg a szomszédos ingatlanok használatára vagy állékonyságára káros hatással járhat.
A rendelet hatálybalépése
21. §
(1) Ez a rendelet az 1969. évi július hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az építési engedélyezési eljárásról szóló 3/1964. (VIII. 28.) ÉM rendelet,
b) a felvonók építéséről, használatáról és ellenőrzéséről szóló 8/1961. (XI. 16.) ÉM rendelet 6. §-ának (3) bekezdése, továbbá
c) a tanácsi rendeleteknek az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó, e rendelettel ellentétes rendelkezései
hatályukat vesztik.
Bondor József s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter.
Melléklet a 10/1969. (VI. 8.) ÉVM rendelethez
Az építési engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
Az építési engedélyezési eljárásban - a rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében említett esetekben - a következő szakhatóságok működnek közre:
