3/1959. (VIII. 12.) PM-ÉM együttes rendelet

az állami tulajdonban álló kisebb házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 27/1959. (V. 7.) Korm. rendelet végrehajtásáról

Az állami tulajdonban álló kisebb házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 27/1959. (V. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) 9. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a R. végrehajtásaként a következőket rendeljük:

(A vastagbetűs szöveg a R., a vékonybetűs szöveg pedig a Vhr. rendelkezéseit tartalmazza.)

A házingatlanok elidegenítésének általános szabályai

R. 1. §

(1) Magánszemélyek részére elidegeníthetők -tekintet nélkül arra, hogy az elidegenítésre kerülő házingatlan hány önálló lakást foglal magában -

a) a kizárólag állami tulajdonban álló és legfeljebb hat lakószobáig terjedő nagyságú házingatlanok;

b) a vegyes tulajdonban álló és legfeljebb hat lakószobáig terjedő nagyságú házingatlanban az állam tulajdoni hányada.

(2) Azokban a községekben, ahol az állami tulajdonban álló házingatlanok kezelése nem biztosítható - a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának engedélyével - hat lakószobásnál nagyobb házingatlanok is elidegeníthetők.

(3) A házingatlanokhoz tartozó, nem lakás célját szolgáló helyiségek a házingatlannal együtt idegeníthetők el.

(4) Szövetkezetek és szövetkezeti szervek részére elidegeníthetők az általuk gazdasági, szociális, kulturális célra, vagy munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás céljára használt, illetőleg ilyen célra szükséges házingatlanok, tekintet nélkül azok nagyságára.

(5) Nem idegeníthetők el azok az állami tulajdonban álló házingatlanok, amelyeket közérdekű célra használnak, vagy ilyen célra szükségesek. A közérdekből el nem idegeníthető házingatlanok körét az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben állapítja meg.

Vhr. 1. § (1) A R. hatálya alá a bérbeadás útján hasznosított, illetőleg tartós és ingyenes használatba adott, állami tulajdonban álló házingatlanok tartoznak.

(2) Az elidegeníthető házingatlanok nagyságának megállapításánál lakószobának minősül a 6 m2-nél nagyobb személyzeti szoba is.

(3) Az állami tulajdonban álló házingatlanok kezelése általában azokban a községekben nem tekinthető megfelelően biztosítottnak, ahol a községi tanács felügyelete alatt vállalati formában működő helyi házkezelő szerv nincs.

Vhr. 2. § (1) A R. alkalmazása szempontjából szövetkezetnek a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, a termelőszövetkezeti csoportokat, a földművesszövetkezeteket és a kisipari szövetkezeteket, szövetkezeti szerveknek pedig a szövetkezeti irányító szerveket, a szövetkezeti központokat és a szövetkezeti vállalatokat kell tekinteni.

(2) Ha valamely társadalmi szervezet az általa használt házingatlant az államtól meg kívánja vásárolni, a szövetkezetek részére történő elidegenítés szabályait kell alkalmazni.

(3) Az egyesületek a magánszemélyekre irányadó feltételek szerint vásárolhatnak az államtól házingatlant.

Vhr. 3. § (1) Ha a házingatlannal egy telekkönyvi jószágtestet alkotó telek a helyben szokásos telekméreteket meghaladja és abból új házhely is kialakítható, a telket a házingatlan elidegenítése előtt a város-(község-) rendezési terveknek, illetőleg szabályoknak megfelelően meg kell osztani. Az így kialakított házhelyeket a 29/1957. (VIII. 15.) PM rendelet rendelkezései szerint kell értékesíteni.

(2) Ha egy telekkönyvi jószágtestet alkotó telken több házingatlan, vagy a házban több lakás van, az elidegenítés előtt az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) megkeresésére a tanács vb. illetékes szakigazgatási szerve köteles telekkönyvi megosztást végrehajtani, feltéve, hogy azt az építésügyi szabályok megengedik.

(3) Ha a házingatlan mezőgazdasági ingatlannal alkot egy telekkönyvi jószágtestet, az ingatlant telekkönyvileg meg kell osztani. A házingatlannal együtt csak a helyben szokásos méretű - az építésügyi szabályoknak megfelelő nagyságú - telek idegeníthető el.

Vhr. 4. § (1) Az állami tulajdonban álló kisebb házingatlanok közül közérdekből nem idegeníthetők el:

a) azok a házingatlanok, amelyek az állami szervek elhelyezéséhez és működéséhez szükségesek, illetőleg amelyek - elidegenítésük esetén - ilyen célra előreláthatólag kisajátításra kerülnének;

b) azok a házingatlanok, amelyek - a házfelügyelői szolgálati lakáson kívül -valamely állami szerv részére munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás céljára szükségesek;

c) a néphadsereg, valamint a Belügyminisztérium fegyveres és rendészeti testületei, továbbá a Magyar Államvasutak kezelésében levő lakótelepek és lakóházak, kivéve, ha az elidegenítéshez a házkezelő szerv szerint illetékes miniszter hozzájárul;

d) azok a házingatlanok, amelyek a város-(község-) rendezési tervek, fejlesztési irányelvek vagy rendezési elgondolások szerint előreláthatólag közérdekű felhasználásra, vagy lebontásra kerülnek;

e) a műemlékké és a műemlék jellegűvé nyilvánított épületek, ha elidegenítésük esetén a célszerű fenntartás nem látszik biztosítottnak;

f) azok a házingatlanok, amelyek természetbeni kártalanítás céljára szükségesek, végül

g) azok a házingatlanok, amelyeknek elidegenítése ellen a pénzügyminiszter észrevételt tesz.

(2) A végleges döntésig nem szabad elidegeníteni azokat az állami tulajdonba vett házingatlanokat sem, amelyek mentesítésére a volt tulajdonos az 1958. évi 13. törvényerejű rendelettel módosított 1957. évi 28. törvényerejű rendelet alapján az 1957. évi augusztus hó 31. napjáig kérelmet terjesztett elő, a kérelem tekintetében azonban még jogerős határozatot nem hoztak, vagy pedig a jogerős határozat végrehajtását ügyészi óvás miatt felfüggesztették. (3) Az (1) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott célra szükséges házingatlanokra vonatkozó igényeket a bérlet, használat vagy egyéb címen érdekelt állami szervek kötelesek jelen rendelet hatálybalépésétől számított hatvan napon belül a házingatlan fekvése szerint illetékes járási [városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályához bejelenteni.

R. 2. §

(1) Egy személy, illetőleg a vele közös háztartásban élő családtagjai részére csak egy, legfeljebb hat lakószobáig terjedő nagyságú házingatlan, vagy ennek megfelelő tulajdoni hányad, társasház esetében pedig legfeljebb egy, hat lakószobásnál nem nagyobb öröklakás idegeníthető el.

(2) Az elidegenítésre kerülő házingatlan (öröklakás) megvásárlására a házingatlant használó bérlőnek (bérlőknek) - elsősorban az általa (általuk) használt bérleménynek megfelelő tulajdoni hányad erejéig, másodsorban a bérleményt magában foglaló egész házingatlanra - elővásárlási joga (joguk) van.

(3) A hat lakószobásnál nem nagyobb, vegyes tulajdonban levő osztatlan közös tulajdonban álló házingatlan elidegenítése esetében is az állam tulajdoni hányadára vonatkozóan a bérlő(k)-nek van elővásárlási joga (joguk). Amennyiben a bér-lő-(k) elővásárlási jogával (jogukkal) élni nem kíván(nak), az elővásárlási jog a tulajdonostársat illeti meg.

(4) Ha a bérlő(k) elővásárlási jogával (jogukkal) élni nem kíván(nak), a házingatlan elidegenítését végző állami szerv [3. § (2) bekezdés] - házingatlannak beköltözhető állapotban történő értékesítése céljából - a bérlő-(k) részére, előzetes megállapodás alapján - megfelelő cserelakást biztosíthat. A lakásbérleti jog ilyen célra - a 35/1956, (IX. 30.) MT rendelet 32. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően - kivételesen vásárlás útján is megszerezhető.

Vhr. 5. § (1) Az elővásárlási jog - a R. 2. §-ának (1) bekezdésében és a R. 5. §-ában meghatározott korlátozó, illetőleg kizáró rendelkezések keretei között, az abban szabályozott feltételek szerint - a következő sorrend alapján gyakorolható:

a) a kizárólag állami tulajdonban álló házingatlanok esetében a bérlő elővásárlási joga

- elsősorban az általa használt bérleménynek megfelelő tulajdoni hányadra,

- másodsorban - amennyiben a házingatlanban levő és elidegenítésre kerülő más bérlemények bérlői elővásárlási jogukkal élni nem kívánnak - az általa használt bérleményt magában foglaló egész házingatlanra terjed ki;

b) az osztatlan közös tulajdonban álló vegyes tulajdonú házingatlanok esetében

- elsősorban a bérlőt illeti meg az elővásárlási jog az általa használt bérleménynek megfelelő tulajdoni hányadra,

- másodsorban a társtulajdonost illeti meg az elővásárlási jog,

- sorrendben ezt követően gyakorolhat a bérlő elővásárlási jogot az általa használt bérleményt magábanfoglaló házingatlan állami tulajdonát képező hányadára.

(2) A házingatlan értékesítését végző OTP köteles az elővásárlási joggal rendelkező személyt - az eladási ajánlat megtétele mellett - írásban felhívni, hogy a felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül nyilatkozzék, elővásárlási jogával élni kíván-e.

(3) Ha az elővásárlásra jogosult az OTP eladási ajánlatát elfogadja, vele az adásvételi szerződést - a nyilatkozattételtől számított harminc napon belül - meg kell kötni.

(4) Ha az elővásárlási joggal rendelkező személy a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik vagy az eladási ajánlatot nem fogadja el, őt olyannak kell tekinteni, mint aki elővásárlási jogával élni nem kíván.

(5) Ha azonos sorban több személyt illet meg az elővásárlási jog, az OTP a vételár kiegyenlítésére kedvezőbb ajánlatot tevő személlyel köt adásvételi szerződést.

Vhr. 6. § (1) Az OTP az elidegenítésre kerülő házingatlanból a R. 2. §-ának (4) bekezdése szerint kiköltöző bérlő részére megfelelő cserelakást biztosíthat és a kiköltözéssel kapcsolatban felmerülő költségeket megtérítheti.

(2) Ahol helyi ingatlanközvetítő szerv működik, az OTP a cserelakás céljára szükséges lakások bérleti jogát annak útján vásárolhatja meg. Ahol helyi ingatlanközvetítő szerv nem működik, a lakások bérleti jogát az OTP közvetlenül is megvásárolhatja.

(3) Az egyes minisztériumok (országos hatáskörű szervek), illetőleg a felügyeletük alá tartozó szervek kezelésében levő házingatlanok elidegenítésének elősegítése céljából szükséges lakáscsere lebonyolítása a házkezelő szerv feladata. Erre a célra azokat a lakásokat is fel kell használni, amelyekre a házkezelő szerv bérlőkijelölési joga kiterjed.

(4) Az ingatlanközvetítő szerv a lakások bérleti jogának megvásárlását csak az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen megszabott irányárak megtartásával közvetítheti.

(5) Az ingatlanközvetítő szervet a megvásárlásra kerülő lakásbérletek közvetítéséért a szerződés szerinti vételár 3 százalékát kitevő összegű közvetítői díj illeti meg. A közvetítői díjat a szerződés megkötésekor a lakásbérleti jogot eladó bérlő köteles megfizetni.

(6) A megvásárolt cserelakást a lakásügyi hatóság az OTP által megjelölt személy részére köteles kiutalni.

R. 3. §

(1) Az elidegenítésre kerülő, tanácsi kezelésben levő házingatlanokat az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága, az egyéb házingatlanokat pedig a kezelő szerv felett felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) határozza meg.

(2) Az elidegenítésre kijelölt házingatlanok értékesítése az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) feladata. Az OTP által lebonyolított házingatlan-értékesítés esetén a 37/1951. (II. 4.) MT rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Vhr. 7. § (1) Az elidegenítésre kerülő házingatlanok jegyzékére vonatkozó javaslatot a házkezelő szerv (minisztériumok és országos hatáskörű szervek, illetőleg a felügyeletük alá tartozó szervek, községi tanács végrehajtó bizottsága, város- vagy községgazdálkodási vállalat, tanácsi ingatlankezelő vállalat vagy házkezelési igazgatóság) köteles első ízben a jelen rendelet hatálybalépését követő hatvan napon belül, azt követőleg pedig három havonként összeállítani és az elidegenítésre kerülő házingatlanok meghatározására jogosult szervhez [R. 3. § (1) bekezdés] jóváhagyásra előterjeszteni.

(2) A jegyzékbe csak azokat a házingatlanokat lehet felvenni, amelyek a telekkönyv szerint is a Magyar Állam tulajdonában állanak. Ezt, valamint - a R. 5. § (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében -a házingatlan volt tulajdonosára vonatkozó adatokat a házkezelő szerv köteles a telekkönyvből megállapítani.

(3) A jegyzéket - a jelen rendelet mellékletét képező minta szerint - annyi példányban kell elkészíteni és jóváhagyásra előterjeszteni, hogy egy-egy példány a Vhr. 8. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakigazgatási szervek részére a jóváhagyást követően megküldhető legyen.

(4) A házkezelő szerv az általa elkészített jegyzékek valamennyi példányát - a jóváhagyásra való felterjesztés előtt - köteles a területileg illetékes járási [városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának, valamint építésügyi szakigazgatási szervének (a továbbiakban: építésügyi hatóság), továbbá Budapesten az illetékes fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága lakásügyi osztályának véleményezés céljából megküldeni. Az említett szakigazgatási szervek kötelesek megvizsgálni, hogy a jegyzékben szereplő házingatlanoknál nem állanak-e fenn a Vhr. 4. §-a (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában, illetőleg a Vhr. 4. §-ának (2) bekezdésében meghatározott elidegenítést kizáró okok. A szakigazgatási szervek véleményüket a jegyzék kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kötelesek a házkezelő szervvel közölni.

Vhr. 8. § (1) Az elidegeníthető házingatlanokat a javaslat előterjesztésétől számított harminc napon belül kell meghatározni és az ezekre vonatkozóan jóváhagyott jegyzék egy példányát a házkezelő szerv részére, egy-egy példányát a jegyzéket véleményező szakigazgatási szerv részére, két példányát pedig az OTP megyei (Budapesten az illetékes kerületi) fiókjának megküldeni. A jegyzék egy példányát a jóváhagyó hatóság irattárában kell megőrizni.

(2) A jóváhagyott jegyzékben szereplő házingatlanokról az illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságot is értesíteni kell. A lakásügyi hatóság a jóváhagyott jegyzékben szereplő elidegeníthető házingatlanokban levő lakásokat csak az OTP hozzájárulása alapján utalhatja ki, illetőleg lakáscsere-szerződést csak az OTP hozzájárulása alapján hagyhat jóvá. Ha az ilyen házingatlanban levő lakásra létesített bérleti jogviszony megszűnik, erről a lakásügyi hatóság köteles az OTP illetékes fiókját haladéktalanul értesíteni.

(3) Ha az ingatlan a Vhr. 3. §-a szerint csak telekkönyvi megosztás után értékesíthető, a megosztás iránt a házkezelő szerv köteles intézkedni. Az ingatlanok megosztásával és a telekkönyvi kivonatok beszerzésével kapcsolatos költségeket a tanácsi kezelésben álló ingatlanoknál a községfejlesztési alapból kell fedezni, az egyéb szervek kezelésében levő ingatlanoknál pedig az OTP a költségeket az eladási ár terhére megelőlegezheti.

Vhr. 9. § (1) Az OTP csak azokra a házingatlanokra köthet adás-vételi, illetőleg csereszerződést, amelyek az elidegeníthető házingatlanok jóváhagyott jegyzékében szerepelnek.

(2) Az OTP az adás-vételi, illetőleg csereszerződést csak akkor kötheti meg, ha a szerződés tárgyát képező házingatlanra vonatkozóan rendelkezésére állanak az alábbi okiratok:

a) a házkezelő szerv által beszerzett telekkönyvi kivonat,

b) a műszaki értéket megállapító szakértői vélemény,

c) a helyi forgalmi érték becslését tartalmazó szakértői vélemény [12. § (2) bekezdés],

d) a vevő által büntetőjogi felelőssége tudatában kiállított azon nyilatkozat, mely szerint nem esik a R. 2. §-ának (1) bekezdésében és a R. 5. §-ában meghatározott kizáró okok alá,

e) a házingatlant terhelő bérbeszámítási joggal kapcsolatban a házkezelő szerv által kiállított nyilatkozat,

f) - ha a vevő a szerződés tárgyát képező házingatlan tekintetében elővásárlási joggal nem rendelkező személy -, az elővásárlási jog gyakorlására jogosult személy(ek) által tett, az eladási ajánlatot elutasító nyilatkozat, illetőleg ennek hiányában az eladási ajánlat megtételét igazoló postai feladóvevény, továbbá

g) a vevő(k)től, illetőleg csere esetében az állam részére cserében felajánlott házingatlan tulajdonosától (tulajdonosaitól) beszerzett, az 5/1958. (V. 15.) I. M. rendeletben meghatározott adóigazolások.

R. 4. §

(1) Állami tulajdonban álló házingatlanokat elidegeníteni csak az illetékes járási (járási jogú városi, fővárosi és megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott műszaki érték figyelembevételével megállapított helyi forgalmi áron lehet.

(2) A házingatlanok tulajdonjogának a jelen rendelet alapján adás-vétel vagy csere útján történő megszerzése esetén csak eljárási illetéket kell fizetni.

(3) A házingatlanok értékesítésével kapcsolatos tevékenységéért az OTP a vevő terhére - az elidegenítésre kerülő házingatlan forgalmi ára 3%-ának megfelelő összegű - egyszeri kezelési költséget számít fel.

(4) Az elidegenített házingatlanok vételárát az OTP-hoz kell befizetni. Az OTP a befolyt pénzösszeg 30%-át köteles az elidegenített házingatlan fekvése szerint illetékes községi (járási jogú városi) tanács községfejlesztési alapjába, további 20%-át pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága részére átutalni. Budapest főváros és a megyei jogú városok esetében a befolyt pénzösszeg 60%-a illeti meg a fővárosi (megyei jogú városi) tanács községfejlesztési alapját. Az átutalt összeg kizárólag az állami tulajdonban álló lakóházak és egyéb épületek állagmegóvására és korszerűsítésére használható fel. Az OTP-hoz befolyt összeg fennmaradó részét a Pénzügyminisztérium külön számlán köteles kezelni és azt kizárólag lakásépítés céljára szabad felhasználni.

Vhr. 10. § Az elidegenítésre kerülő házingatlan, valamint a hozzá tartozó telek és melléképületek eladási árát - a műszaki érték és a helyi forgalmi érték figyelembevételével - a pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter által külön szabályozott módon az OTP állapítja meg.

Vhr. 11. § (I) Az elidegenítésre kerülő házingatlanok műszaki értékét a területileg illetékes járási (járási jogú városi, fővárosi és megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának felhatalmazása alapján az építésügyi hatóság határozza meg. Az erre vonatkozó megbízást az OTP adja az építésügyi hatóság részére; a műszaki értékelést - az építésügyi miniszter által külön megadott irányelvek szerint - az OTP megbízásától számított harminc napon belül kell elvégezni.

(2) A műszaki értékelést végző építésügyi hatóságot szakértői díj illeti meg. A szakértői díj és az értékelést elvégző dolgozó részesedésének mértékét külön rendelkezések határozzák meg.

Vhr. 12. § (1) Az OTP az elidegenítésre kerülő házingatlanok helyi forgalmi értékét köteles a területileg illetékes ingatlanközvetítő szervvel megbecsültetni. A lakótelepeken és a társasházakban levő, azonos típusú lakóházakra, illetőleg lakásokra csak egy ízben kell a forgalmi érték becslését elvégezni.

(2) Az ingatlanközvetítő szerv a házingatlan helyi forgalmi értékére vonatkozó szakértői véleményét az OTP megbízásától számított tizenöt napon belül köteles megadni.

(3) A helyi forgalmi érték becslését végző ingatlanközvetítő szervet szakértői díj illeti meg. A szakértői díj mértékét külön rendelkezések határozzák meg.

Vhr. 13. § Ha az elidegenítésre kerülő házingatlannal kapcsolatban bérbeszámítási jog áll fenn, a még beszámítható összeggel az eladási árat, illetőleg a csere céljára felhasználásra kerülő állami házingatlan árát csökkenteni kell. A szerződésben az új tulajdonos a bérlőt megillető bérbeszámítási jog kielégítését átvállalni köteles.

Vhr. 14. § (1) Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének közvetítésében - az OTP erre vonatkozó megbízása alapján - az állami ingatlanközvetítő szerv köteles közreműködni.

(2) Ha a házingatlanok elidegenítése során az OTP a közvetítéssel ingatlanközvetítő szervet bíz meg, ezt a házingatlan szerződés szerinti eladási árának - csere esetében pedig az állami tulajdonban álló házingatlan csereértékének - 1%-át kitevő közvetítői díj illeti meg, feltéve, hogy az OTP az adásvételi, illetőleg csereszerződést az ingatlanközvetítő szerv által közvetített ügyféllel kötötte meg.

(3) Az ingatlanközvetítő szervet megillető közvetítői díj adás-vétel esetén az OTP-t. csere esetében pedig a megbízó felet terheli. A közvetítői díj megfizetése a szerződés megkötésekor válik esedékessé.

Vhr. 15. § (1) Az OTP-t a R. 4. §-ának (3) bekezdése alapján megillető 3%-os egyszeri kezelési költséget a szerződés szerinti eladási ár, illetőleg csereérték alapján kell megállapítani. A kezelési költség megfizetése a szerződés megkötésekor válik esedékessé.

(2) A közérdekből kezdeményezett házingatlancsere esetén a kezelési költséget a cserében érdekelt állami szerv köteles a szerződés megkötéséig megfizetni.

(3) Az adás-vételi, illetőleg csereszerződés mentes az okirati, az ügylet pedig a vagyonátruházási illeték alól.

Vhr. 16. § (1) A tanácsi kezelés alatt állott házingatlanok vételárából az elidegenített házingatlan fekvése szerint illetékes községi (járási jogú városi) tanács községfejlesztési alapja javára a befolyt vételár 30%-ot kitevő összegét, a fővárosi és a megyei jogú városi tanácsok községfejlesztési alapja javára pedig a befolyt vételár 60%-ot kitevő összegét az OTP naptári negyedévenként - a negyedévet követő hó 15. napjáig - köteles átutalni.

(2) A községek és járási jogú városok területén elidegenített házingatlanok vételárából az elidegenített házingatlan fekvése szerint illetékes megyei tanács végrehajtó bizottságát megillető 20%-ot kitevő összeget az OTP külön számlán tartozik kezelni és naptári negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága községfejlesztési elosztási számlája javára átutalni.

(3) A házingatlanok vételárának a felmerülő költségek, valamint az (1) és (2) bekezdésben foglalt tanácsi részesedés levonása után fennmaradó részét az OTP a pénzügyminiszter által megjelölt számlára köteles a R. 4. §-ának (4) bekezdésében megjelölt célra naptári negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig átutalni.

Házingatlanok eladása

R. 5. §

(1) A jelen rendelet alapján eladásra kerülő házingatlanokból csak az vásárolhat, akinek vagy a vele közös háztartásban élő családtagjának a tulajdonában e vásárlás folytán egy állandó lakás céljára szolgáló belterületi és egy üdülés, pihenés céljára szolgáló vagy külterületi házingatlannál (tulajdoni hányadnál) több nem lesz.

(2) A jelen rendelet alapján eladásra kerülő házingatlanok vásárlásának lehetőségében nem részesülhetnek azok, és a velük közös háztartásban élő házastársak sem,

a) akik a volt tőkések, egyéb kizsákmányolók és a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomó elemeinek sorába tartoznak [14/1952. (II. 17.) MT rendelet 8. §-ának e) pontja];

b) akik az ország területének elhagyására vonatkozó szabályok megsértésével, vagy kijátszásával külföldre távoztak és az 1957. évi március hó 31. napjáig az ország területére nem tértek vissza, sem hazatérési szándékukat a Magyar Népköztársaság valamelyik külképviseleti hatóságának vagy hazatelepítéssel megbízott hivatalos szervének az 1957. évi március hó 31. napjáig nem jelentették be, vagy bejelentették ugyan, de az 1957. évi augusztus hó 31. napjáig, illetőleg ha kiskorú, 18. életévének betöltését megelőzően nem tértek vissza [1957. évi 28. törvényerejű rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja];

c) akiket az állam, illetőleg a népgazdaság vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt egy évet meghaladó börtönbüntetésre ítéltek.

R. 6. §

(1) Az eladott házingatlanok vételárát általában készpénzben kell megfizetni. Készpénzfizetés vagy a vételárnak rövidebb törlesztési idő alatt történő kiegyenlítése esetén árengedmény, illetőleg kamatkedvezmény biztosítható.

(2) Ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésekor készpénzben teljes egészében megfizetni nem tudja, az OTP a tartozás erejéig hosszúlejáratú kölcsönt folyósíthat. A vételárnak legalább 10%-át azonban minden esetben készpénzben kell megfizetni. A kölcsönösszeget legfeljebb 25 év alatt, évi 3%-os kamat mellett kell visszafizetni.

(3) A vevőnek a megvásárolt házingatlanra vonatkozó tulajdonjogát az adás-vételi szerződés alapján a telekkönyvbe be kell kebelezni. A tulajdonjog telekkönyvi bekebelezésével egyidejűleg a házingatlan megvásárlásával kapcsolatban folyósított és még ki nem egyenlített kölcsöntartozás és járulékai erejéig az OTP javára jelzálogjogot kell bekebelezni.

(4) A megvásárolt házingatlant a kölcsöntartozás fennállásának idejére, legalább azonban öt évig, elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A vevő személyi körülményeinek lényeges megváltozása esetében azonban a tulajdonjog - a házingatlan fekvése szerint illetékes járási (járási jogú városi, fővárosi és megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának előzetes hozzájárulásával - átruházható. Ha a házingatlannal kapcsolatban még kölcsöntartozás áll fenn, az átruházáshoz az OTP hozzájárulása is szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalmat a telekkönyvben fel kell jegyeztetni.

(5) Az 5. §-ban, valamint a jelen § (4) bekezdésében foglalt tilalom ellenére megkötött adás-vételi szerződés semmis.

(6) Szövetkezetek részére - a szövetkezetek számára megállapított általános hitelnyújtási feltételek mellett - az eladásra kerülő házingatlanok vételárának teljes összege erejéig a Magyar Nemzeti Bank hosszúlejáratú kölcsönt folyósíthat.

Vhr. 17. § (1) Ha a vevő a vételárat teljes egészében készpénzben kiegyenlíti, az eladási árnak a 10% készpénzelőleg levonása után fennmaradó részéből 25% árengedmény illeti meg.

(2) A 10%-ot meghaladó összegű készpénzelőleg befizetése esetén a többletként befizetett összeg után a vevőt 25% árengedmény illeti meg.

(3) A vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése esetén a vevőt annyiszor 1% engedmény illeti meg a mindenkor fennálló vételárhátralékból, ahány évvel korábban fizeti ki azt.

(4) A vételárhátralékra folyósított kölcsön havi törlesztő részlete - amely az esedékes kamatokat is magába foglalja - nem lehet kisebb összeg, mint a megvásárolt házingatlanban levő bérleménynek, illetőleg a megvásárolt öröklakásnak, ha pedig a házingatlanban több bérlemény van, valamennyi bérleménynek az adás-vételi szerződés megkötése időpontjában érvényes havi együttes bérösszege.

(5) A határidőre be nem fizetett törlesztőrészlet után az OTP évi 6% késedelmi kamatot számít fel.

(6) Az OTP által értékesített házingatlan tulajdonjogát a telekkönyvi hatóság a megkötött adás-vételi szerződés alapján kebelezi be.

(7) Az R. 6. §-ának (4) bekezdésében meghatározott terhelési tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha az elidegenített házingatlan felújításra szorul és e célból a vevő az OTP-től kölcsönt kíván igénybe venni.

A házingatlanok cseréje

R. 7. §

(1) A jelen rendelet alapján elidegeníthető, állami tulajdonban álló házingatlan - a tulajdonossal kötött megállapodás alapján - személyi vagy szövetkezeti tulajdonban álló házingatlannal (tulajdoni hányaddal, öröklakással) elcserélhető, ha a személyi, vagy szövetkezeti tulajdonban álló

a) házingatlanra (tulajdoni hányadra, öröklakásra) munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás céljára, vagy más közérdekű célra szükség van, illetőleg azt ilyen célra használják;

b) tulajdoni hányad (öröklakás) túlnyomórészt állami tulajdonban álló, vegyes tulajdonú házingatlanban van;

c) házingatlan egyidejű eladásának lehetősége az állam részére biztosítva van.

(2) Ha az állami tulajdonban álló házingatlanért csereképpen felajánlott házingatlan (tulajdoni hányad, öröklakás) forgalmi ára magasabb, az árkülönbözet megtérítését az állam terhére elvállalni nem szabad. Ha a csereképpen felajánlott házingatlan (tulajdoni hányad, öröklakás) forgalmi ára alacsonyabb, az árkülönbözet megtérítésének feltételeit - a 6. § (1)-(4), illetőleg (6) bekezdéseiben foglalt rendelkezések figyelembevételével - a csereszerződésben kell megállapítani.

Vhr. 18. § (1) Csere útján - az érdekelt állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv kezdeményezésére - közérdekből azok a személyi vagy szövetkezeti tulajdonban álló házingatlanok (tulajdoni hányadok, öröklakások) szerezhetők meg, amelyek

a) az állami és társadalmi szervek elhelyezésére és működéséhez szükségesek, illetőleg ilyen célra, vagy város- (község-) rendezési célra előreláthatólag kisajátításra kerülnének ;

b) - a házfelügyelői szolgálati lakáson kívül - valamely állami szerv részére munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás céljára szükségesek;

c) a néphadsereg, valamint a Belügyminisztérium fegyveres és rendészeti testületei, továbbá a Magyar államvasutak lakótelepén (lakóházában) vannak;

d) a diplomáciai testület elhelyezésére, illetőleg tagjainak lakása céljára szükségesek;

e) hat lakószobásnál nagyobb, vegyes tulajdonú házingatlanban vannak, feltéve, hogy az állam tulajdoni érdekeltsége az 50%-ot eléri vagy meghaladja;

f) a város- (község-) rendezési tervek, fejlesztési irányelvek vagy rendezési elgondolások szerint előreláthatólag közérdekű felhasználásra, vagy lebontásra kerülnek;

p) műemlékké vagy műemlék jellegűvé nyilvánításuk esetén célszerűen másként nem tarthatók fenn.

(2) A csere útján megszerezni kívánt személyi vagy szövetkezeti tulajdonban álló házingatlanra (tulajdoni hányadra, öröklakásra) vonatkozóan a cserét kezdeményező szerv köteles az (1) bekezdésben meghatározott közérdek fennállását - a c) pontban foglalt eset kivételével - a területileg illetékes járási [városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtó bizottságának az ügykör szerint illetékes szakigazgatási szerve által kiadott igazolással bizonyítani.

(3) Az OTP a csereszerződést csak akkor kötheti meg, ha a cserét kezdeményező szerv

a) az érdekelt tulajdonosnak a cseréhez való hozzájárulásáról szóló nyilatkozatát,

b) a felügyeletét ellátó minisztérium (országos körű szerv), illetőleg tanács végrehajtó bizottságának csereszerződés megkötésére vonatkozó engedélyét,

c) az illetékes járási [városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtó bizottsága ügykör szerint illetékes szakigazgatási szervének közérdek fennállását bizonyító igazolását az OTP-hoz benyújtotta és az elcserélendő házingatlan forgalmi értékének 3%-át kitevő egyszeri kezelési költséget az OTP-hoz befizette.

(4) A csereszerződés megkötésére vonatkozó engedély megadásánál a 2/1959. (I. 3.) Korm. rendelet 5. §-ában és a 11/1959. (IV. 9.) PM rendelet 5. §-ában foglalt rendelkezéseket, az elcserélendő házingatlanok műszaki értékének és helyi forgalmi árának megállapításánál, valamint a csereszerződés megkötésénél pedig a jelen rendeletnek a házingatlanok eladására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(5) A csere útján állami tulajdonba került házingatlanok állami kezelő szervének kezelési jogát a telekkönyvben az OTP megkeresésére kell feljegyezni.

Vegyes rendelkezések

R. 8. §

A jelen rendelet alapján megkötött adás-vételi és csereszerződésekkel kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

R. 9. §

(1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 4/1954. (XI. 4.) VKGM rendelet - a 6. § kivételével - a 84/1954. (T. K. 69.) VKGM utasítás, az 5/1955. (XII. 24.) VKGM rendelet, valamint az 1/1956. (VIII. 11.) VKGM-ÁH rendelet hatályát veszti.

(3) A jelen rendelet nem érinti a szénbányászok sajátház építési akciójáról szóló, az 1.096/1957. (XII. 31.) Korm. határozattal módosított 1.015/1957. (I. 27.) Korm. határozat, továbbá az állam által felépített egyes lakások értékesítéséről szóló 1.083/1957. (X. 19.) Korm. határozat hatályát.

Vhr. 19. § (1) Jelen rendelet alapján elidegenítésre kerülő és hat lakószobát meg nem haladó nagyságú lakások, illetőleg házingatlanok a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 72. §-a alapján személyi tulajdonban álló, szabad rendelkezésű lakásoknak minősülnek.

(2) Ha a vevő nem lakik az elidegenítésre kijelölt házingatlanban és azt lakottan vásárolta meg, a házingatlanba csak az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint költözhet be,

(3) Az adás-vételi, illetőleg csereszerződés megkötéséig a házingatlant terhelő köztartozások és a házingatlan fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről és kiegyenlítéséről, valamint az esedékessé vált bevételek beszedéséről a házkezelő szerv köteles gondoskodni.

(4) A házingatlant és tartozékait a házkezelő szerv a szerződés alapján, leltár szerint köteles az új tulajdonos birtokába adni.

(5) A házingatlanok elidegenítésének előkészítésével, valamint lebonyolításával kapcsolatban felmerülő mindennemű költséget - az esetleges közvetítői díj kivételével -az OTP az eladási ár terhére számolhatja el.

Vhr. 20. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azokban a folyamatban levő házingatlan-elidegenítési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a szerződést az 1959. évi május hó 7. napjáig még nem kötötték meg.

Antos István s. k.,

pénzügyminiszter

Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter

Minta a 3/1959. (VIII. 12.) PM-ÉM együttes rendelethez

/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1959 MK/Magyar közlöny 1959_083._19590812/kep/18.jpg

/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1959 MK/Magyar közlöny 1959_083._19590812/kep/19.jpg