1/1969. (I. 15.) KPM-ÉVM együttes rendelet

a nyomvonal jellegű vasúti létesítmények hatósági engedélyezéséről

A vasutakról szóló 1968. évi IV. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 40/1968. (X. 31.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése, valamint az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (2) bekezdése alapján az alábbiakat rendeljük:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya a nyomvonal jellegű vasúti létesítmények építésére, bővítésére, átalakítására (a továbbiakban együtt: építés) és használatbavételére terjed ki.

(2) Nyomvonal jellegű vasúti létesítmény (a továbbiakban: vasút) a vasúti pálya és az ezzel összefüggő, közbeiktatott állomás, műtárgy, tartozék és helyhezkötött egyéb építmény (alagút, híd, gyalogos alul- és felüljáró, fordítókorong, vágányhídmérleg, emelt rakodó, mozgólépcső, mozgójárda, beépített szállítószalag, beépített rakodó és kocsivontató berendezés stb.).

Az engedélyező hatóságok

2. §

(1) A vasút építésének és használatbavételének engedélyezése - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya hatáskörébe tartozik.

(2) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága közlekedési szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik az engedélyezési jogkör gyakorlása a helyi közforgalmú vasút - a sikló és a függőpálya kivételével -, továbbá a saját használatú vasút tekintetében, ha az nem terjed túl a megye (főváros, megyei jogú város) államigazgatási határán, illetőleg a sajáthasználatú sikló vagy függőpálya az üzem területén. Ha a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága közlekedési szakigazgatási szervének engedélyezési hatáskörébe tartozó vasút országos közforgalmú vasúthoz csatlakozik, illetőleg országos közforgalmú vasutat keresztez, az engedély megadásához a K P M Vasúti Főosztály, ha pedig országos közutat keresztez, a területileg illetékes K P M Közúti Igazgatóság előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) Bányavasút - ideértve a bányászati siklót és függőpályát is - engedélyezésére a bányatörvény rendelkezései irányadók.

(4) A vasúthoz tartozó épületek és az ezekkel összefüggő emelt rakodók építésének és használatbavételének engedélyezése az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik.

A szakhatóságok közreműködése

3. §

(1) Az engedélyezési eljárásban a beruházásokkal összefüggő hatósági engedélyezési eljárások rendszerének egyszerűsítéséről szóló 1035/1967. (XI. 19.) Korm. számú határozat 1. számú mellékletében megjelölt szakhatóságok működnek közre.

(2) A szakhatóságok kötelesek az engedélyezési eljárásban részt venni, illetőleg az engedélyező hatóság vagy az engedélyt kérő (tervező) megkeresésére az egyeztetés lehetőségét biztosítani és előírásaikat írásban közölni.

(3) A szakhatóságok hozzájárulását az engedélyező hatóság, illetőleg, ha a vasút építése az engedélyt kérő kezelésében (tulajdonában, használatában) álló területen történik, az engedélyt kérő vagy megbízásából a tervező szerzi be.

(4) Ha a szakhatóság a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon, illetőleg helyszíni bejárás (6. §) tartása esetében a bejáráson vagy legkésőbb a bejárástól számított 8 napon belül nem nyilatkozik, ezt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

(5) Ha a kérelem az általános érvényű hatósági előírások és határozatok alapján elbírálható, a szakhatóságok eseti közreműködésének igénybevételét mellőzni kell.

Az építési engedély iránti kérelem és mellékletei

4. §

(1) Az építési engedély iránti kérelmet az engedélyező hatóságnál írásban kell előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell az engedélyezési tervet, továbbá az engedélyt kérő, illetőleg a tervező által beszerzett szakhatósági hozzájárulásokat és a közműveknek a csatlakozásokra vonatkozó nyilatkozatát. Az engedélyezési terv tartalmi előírásai a Közlekedésügyi Értesítőben kerülnek közzétételre.

(2) Az építési engedélyt a tervezett vasút egészére kell kérni. Több évig tartó és több megvalósítási szakaszra vagy létesítményre bontott építkezés esetében az egyes szakaszokra, illetőleg létesítményekre külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, azonban a tervezett vasút egészének elbírálásához szükséges adatokat ilyen esetben is szolgáltatni kell.

Az építési engedély iránti kérelem elbírálása

5. §

(1) Az engedélyező hatóság az engedély kiadása előtt köteles megvizsgálni, hogy:

a) az engedélyt kérő csatolta-e a kérelemhez az előírt mellékleteket, és azok megfelelnek-e a követelményeknek,

b) az engedélyezéshez mely szakhatóságok hozzájárulása szükséges,

c) kell-e helyszíni bejárást tartani.

(2) Ha a kérelem vagy a mellékletek nem felelnek meg az előírásoknak és a követelményeknek, az engedélyező hatóság az engedélyt kérőt - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel.

A helyszíni bejárás

6. §

(1) Helyszíni bejárást kell tartani, ha a tervezett vasút építéséhez olyan területre van szükség, amely nem áll az engedélyt kérő kezelésében (tulajdonában, használatában).

(2) Az engedélyező hatóság egyéb esetben is helyszíni bejárást tarthat, ha az engedélyezéshez a helyi viszonyok ismerete szükséges.

7. §

(1) A helyszíni bejárásra legalább 15 nappal a kitűzött időpont előtt meg kell hívni az engedélyt kérőt, a tervezőt, az érdekelt szakhatóságokat (3. §), továbbá az érintett ingatlanok és létesítmények tulajdonosait (kezelőit, szövetkezeti használóit). A szakhatóságokhoz intézett meghívóhoz csatolni kell a hozzájárulásuk megadásához szükséges mellékleteket. A meghívó közlése az érintett ingatlanok és létesítmények tulajdonosaival (kezelőivel, szövetkezeti használóival) - a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága útján - közszemlére tétellel vagy helyben szokásos más módon is történhet.

(2) A meghívottak távolmaradása a helyszíni bejárás megtartását nem akadályozza. A meghívóban erre utalni kell. Figyelmeztetni kell továbbá az érdekelteket, hogy észrevételeiket a bejárás előtt az engedélyező hatóságnál írásban vagy a bejárás alkalmával szóban előadhatják. Az érdekeltek részére lehetővé kell tenni, hogy a tervekbe - szükség esetén a titkos ügykezelés szabályai szerint - betekinthessenek.

8. §

(1) A helyszíni bejárás vezetője az engedélyező hatóság ezzel megbízott képviselője.

(2) A helyszíni bejárás során részletesen meg kell tárgyalni a tervezett vasút engedélyezésének, építésének és üzemeltetésének feltételeit

(3) A helyszíni bejárás alkalmával nyilatkoznia kell:

a) az építésügyi hatóságnak a területfelhasználás engedélyezése,

b) a Járási Földhivatalnak a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok művelés alól történő kivonásának engedélyezése,

c) a többi érdekelt szakhatóságnak a szakhatósági hozzájárulás megadása,

d) az állami tulajdonban álló ingatlanok kezelőinek a vasút építéséhez szükséges terület kezelői jogának átengedése tekintetében.

(4) A helyszíni bejárás vezetője a helyszínen előzetes építési engedélyt adhat, ha a meghívott szakhatóságok a hozzájárulást megadták.

9. §

A helyszíni bejárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni:

a) a megjelenteket,

b) a szakhatóságok és a kezelő szervek nyilatkozatát,

c) a bejárás vezetőjének megállapításait,

d) a tervezett vasút engedélyezésének, építésének és üzemeltetésének feltételeit,

e) - ha erre sor került - az előzetes építési engedély adását.

Az építési engedély

10. §

(1) Az engedélyező hatóság az építési engedély megadása vagy megtagadása felől határozatot hoz.

(2) Az engedélyezési, az építési és az üzemeltetési feltételeket, valamint a szakhatósági előírásokat a határozatba kell foglalni vagy a határozatban a helyszíni bejáráson készített jegyzőkönyvre kell utalni.

(3) Ha az építési munkával kapcsolatban meglevő építmény (építményrész) lebontása vagy közterület állandó jellegű használata is szükségessé válik, annak engedélyezése felől - az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásával - az építési engedélyben kell határozni.

11. §

(1) Az építési és az abban foglalt területfelhasználási engedély idegen ingatlan birtokbavételére nem ad jogot.

(2) Az építési engedély az építkezéssel kapcsolatban támasztható polgári jogi igényt nem dönti el.

A használatbavételi engedély

12. §

(1) Új, bővített vagy átalakított vasút annak a hatóságnak az engedélyével vehető használatba, amely az építésre engedélyt adott. A használatbavételi engedély megadása előtt a vasutat üzembehelyezni nem szabad, de a kötelezően előírt próbaüzemeltetés végezhető.

(2) A használatbavételi engedélyt legalább 30 nappal a használatbavétel tervezett időpontja előtt kell kérni.

13. §

(1) Az engedélyező hatóság a használatbavételi engedély megadása előtt használatbavételi bejárást tart.

(2) A használatbavételi bejárásra az engedélyt kérőt, a tervezőt, a kivitelezőt, az egyéb érdekelteket, továbbá azokat a szakhatóságokat és közműveket kell meghívni, amelyek a hatósági előírások és engedélyek megtartásának ellenőrzésére az adott esetben jogosultak.

14. §

(1) A használatbavételi bejárás feladata annak megállapítása, hogy a vasút az építési engedélynek megfelelően épült-e és így kielégíti-e az üzemeltetés biztonsági követelményeit.

(2) Az elkészült vasút tényleges állapotát feltüntető, az építési engedélyben megjelölt terveket legkésőbb a használatbavételi bejárás alkalmával át kell adni az engedélyező hatóság megbízottjának.

(3) A használatbavételi bejárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben említett szempontokra vonatkozó megállapításokat, az esetleges hiányosságok felsorolását és a hiányosságok megszüntetésére tett előírásokat.

(4) Az engedélyező hatóság képviselője a használatbavételi bejárás alkalmával a megjelent szakhatóságok hozzájárulása esetén a jegyzőkönyvben előzetes használatbavételi engedélyt adhat.

15. §

(1) Az engedélyező hatóság a használatbavételi engedély megadása vagy megtagadása felől határozatot hoz.

(2) Használatbavételi engedély akkor adható, ha ahhoz a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére jogosult és a bejáráson megjelent szakhatóságok - esetleges kikötésekkel vagy ezek nélkül - hozzájárultak.

(3) Ha azonos rendeltetésű, összefüggő építési területen több azonos jellegű építmény vagy egy építményben az engedélyező hatóság hatáskörébe tartozó többfajta építési munka kerül egyidejűleg átadás-átvételre, illetőleg üzembehelyezésre, azokra egy használatbavételi engedélyt kell adni.

(4) Használatbavételi engedély akkor is adható, ha megállapítottak ugyan egyes hiányosságokat, de azok a biztonságos üzemeltetést nem veszélyeztetik. Ilyen esetben az engedély megadására vonatkozó határozatban a hiányosságok megszüntetésére megfelelő határidőt kell megjelölni.

(5) Ha az engedélyt kérő a határozatban megjelölt hiányosságokat az előírt határidőig nem szünteti meg, az engedélyező hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonhatja.

Ideiglenes használatbavétel

16. §

(1) Az engedélyező hatóság - meghatározott időtartamra - ideiglenes használatbavételi engedélyt adhat, ha fontos érdekből indokolt, hogy a vasutat vagy annak egy részét az építési munka teljes befejezése előtt használatba vegyék.

(2) Az ideiglenes használatbavételi engedély megadása előtt helyszíni vizsgálatot kell tartani és arról jegyzőkönyvet kell készíteni. A helyszíni vizsgálatnak csak a köz- és forgalombiztonsági szempontokra kell kiterjednie.

A határozatok közlése

17. §

(1) Az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárás során hozott határozatokat az érdekeltekkel írásban kell közölni. A határozatok közlése az érintett ingatlanok és létesítmények tulajdonosaival (kezelőivel, szövetkezeti használóival) - a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága útján - közszemlére tétellel vagy helyben szokásos más módon is történhet.

(2) Az írásban közölt határozathoz csatolni kell a helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyvet, ezen kívül az engedélyt kérő részére az engedélyezési tervnek az engedélyező hatóság záradékával ellátott egy példányát is.

Fellebbezés

18. §

(1) Az első fokú engedélyező hatóság által hozott határozat ellen a közlekedés- és postaügyi miniszterhez, mint másodfokú hatósághoz fellebbezésnek van helye.

(2) A határozatba, illetőleg a mellékletét képező jegyzőkönyvbe foglalt szakhatósági előírások ellen irányuló fellebbezés ügyében a másodfokon eljáró hatóság az érdekelt szakhatóság felügyeletét ellátó államigazgatási (szakigazgatási) szerv állásfoglalása alapján határoz. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az engedélyező hatóság az engedély kiadását az érdekelt szakhatósági hozzájárulások hiánya miatt tagadta meg.

Az engedély érvényességi ideje

19. §

(1) Az engedély érvényességének időtartamáról a határozatban rendelkezni kell; engedély határozott vagy határozatlan időtartamra adható.

(2) Az engedélyező hatóság a határozott időre szóló engedély érvényét kérelemre meghosszabbíthatja, ha a határozat kiadásakor fennállott hatósági előírások vagy az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények időközben nem változtak meg.

Az engedély átruházása

20. §

(1) Az engedélyt az engedélyező hatóság kérelemre átruházhatja.

(2) Átszervezés esetén az engedélyt a jogutód is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást az engedélyező hatóságnak előzetesesen írásban bejelenteni.

Vegyes rendelkezések

21. §

Az engedélyezési eljárásban az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. §

Ha engedély nélkül olyan vasutat tartanak üzemben, amelynek építéséhez és használatbavételéhez e rendelet értelmében engedély szükséges, 1969. december hó 31-ig pótlólag engedélyt kell kérni.

23. §

A kiadott jogerős építési és használatbavételi engedélyekről az első fokú engedélyező hatóság köteles nyilvántartást vezetni.

Hatálybalépés

24. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a vasút építésével és használatbavételével kapcsolatban a felszabadulás előtt kiadott rendeletek hatályukat vesztik.

(2) A rendelet rendelkezéseit az első fokú határozattal még el nem bírált folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott építési és használatbavételi engedélyek - az érvényességi időtartamon belül - továbbra is érvényesek maradnak.

Dr. Csanádi György s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter

Dr. Szabó János s. k.,

az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese