6/1969. (III. 11.) MÉM rendelet

a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem.

A R. 2. §-ához

1. §

A földmérési és térképészeti tevékenység egységét a R. 2. §-ában foglaltakon kívül kötelező tartalmi, pontossági, minőségi és egyéb műszaki előírásokkal is meg kell valósítani.

A R. 3. §-ához

2. §

(1) A vízszintes alapponthálózat felsőrendű és alsórendű pontjait olyan sűrűségben kel] fenntartani, illetve létesíteni, hogy azok alkalmasak legyenek a részletes felmérések és kitűzések végrehajtására.

(2) A magassági alapponthálózatot olyan felsőrendű és alsórendű magassági alappontok létrehozásával és korszerűsítésével kell kialakítani, hogy az egyrészt megfeleljen a földmérési és egyéb műszaki követelményeknek, másrészt alkalmas legyen a függőleges földkéregmozgás vizsgálatára. Magassági alappontot minden község, illetve város (a továbbiakban: község) belterületén létesíteni kell.

(3) A vízszintes és magassági alapponthálózat felsőrendű pontjaival kapcsolatos méréseket úgy kell végezni, hogy azok felhasználhatók legyenek nemzetközi együttműködésben a Föld alakjának és méreteinek meghatározására is.

(4) A vízszintes és magassági - felsőrendű és alsórendű - alappontok adataiban bekövetkezett változásokat hatáskörük szerint a földhivatalok és a Földmérési Intézet (44. §) az időszakos helyszínelések és a bejelentett változások alapján az alappontok nyilvántartásában kötelesek folyamatosan átvezetni.

A R. 4. §-ához

3. §

(1) Az egységes országos térképrendszerbe tartozó földmérési térképeket a térkép jellegének megfelelő vetületben és egységes, összefüggő szelvényrendszerben kell készíteni; a tartalmi, pontossági és ábrázolási igényektől, valamint az ábrázolt terep részletességétől függő - a (2) bekezdésben meghatározott - méretarányrendszert kell kialakítani.

(2) A földmérési térképek méretarányrendszere:

a) a földmérési alaptérképek vonatkozásában belterületen 1:1000 vagy 1:2000, külterületen 1:2000 vagy 1:4000 (átmenetileg használatban marad az 1:720, 1:1440 és 1:2880 méretarány is);

b) a földmérési alaptérképek átnézeti térképei vonatkozásában belterületen 1:4000 vagy 1:5000, külterületen 1:10 000;

c) a földmérési topográfiai térképek vonatkozásában 1:10 000, kivételesen 1:5000;

d) a levezetett topográfiai térképek vonatkozásában 1:10 000, vagy ennél kisebb méretarányok.

A R. 5. §-ához

4. §

(1) A földmérési alaptérképnek tartalmaznia kell:

a) az állandó módon megjelölt vízszintes és magassági alappontokat;

b) az államhatárt és a községi határvonalakat, a belterületek és zártkertek, valamint a földrészletek és ezen belül a művelési ágak (alrészletek) határvonalait;

c) a különleges rendeltetésű építmények kivételével az állandó jellegű épületeket, műtárgyakat és egyéb építményeket (a továbbiakban: építmények), a közterületről nyíló pincebejáratokat, a közlekedési hálózatot és energiaszállító távvezetékeket, valamint az egyéb meghatározott műszaki létesítményeket;

d) a folyó- és állóvizeket (állandó és időszakos vízfolyásokat), a kompátkelő helyeket, a folyók hullámterében szabadon hagyott sávokat, árvédelmi töltéseket, továbbá a közcélú belvízlevezető és öntöző csatornákat;

e) az államigazgatási helyneveket, az előírt földrajzi neveket, a jelentősebb középületek, a közterületek (utak, utcák és terek), a külterületi gazdasági központok, valamint a dűlők neveit, továbbá a házszámokat;

f) a földrészletek helyrajzi számát és a művelési ágak jelöléseit;

g) a távlati tervben meghatározott esetekben a domborzatot.

(2) A földmérési alaptérképen az előírt tartalmat a természetben talált állapotnak megfelelően - a határvonalak vonatkozásában a jogi viszonyokkal is összhangban -, a méretaránytól és az előírt pontosságtól függően mérethelyesen és valósághűen kell ábrázolni.

(3) A földmérési alaptérképen az államigazgatási helyneveket a Magyarország Helységnévtárában, a földrajzi neveket a Földrajzi Névtárban foglaltak szerint, a jelentősebb középületek, a közterületek, a külterületi gazdasági központok és a dűlők nevét a közhasználatnak megfelelően kell feltüntetni.

(4) A földmérési alaptérképhez - tartalmának kiegészítéseként - községenként területjegyzéket kell készíteni. A területjegyzék tartalmazza méterrendszerben a község összterületét, azon belül külön a belterületek és külön a zártkertek összterületét, továbbá minden egyes földrészlet és alrészlet területét.

5. §

A földmérési alaptérképen az államhatár térképezését a Magyar Népköztársaság és az érintett szomszédos állam által kölcsönösen jóváhagyott határokmányok és az azokhoz tartozó térképek alapján kell végezni.

6. §

(1) A földmérési alaptérképen a község határvonalát az illetékes államhatalmi szerv határozatának megfelelően kell ábrázolni. Ha határozat nem áll rendelkezésre, a határleírási jegyzőkönyv az irányadó.

(2) A térképezés, illetve az ahhoz szükséges mérés előtt a község természetben talált határvonalát a határvonalat megállapító határozattal, illetve határleírási jegyzőkönyvvel bizottságilag egyeztetni kell. Ahol az egyeztetés eredményeként eltérés mutatkozik, a bizottság a megállapított határvonal jeleit helyreállítja. Eltérés esetén a bizottság vagy a határozatnak megfelelően visszaállítja a határvonalat, vagy pedig - ha a határvonal módosítását tartja indokoltnak - javaslatot tesz az illetékes tanács végrehajtó bizottságához az államigazgatási területátcsatolási eljárás kezdeményezésére.

(3) A bizottság eljárásáról jegyzőkönyvet és 1:25 000 méretarányban határvázlatot kell készíteni, amelyek rögzítik az egyeztetés megállapításait és az esetleges javaslatot. A jegyzőkönyv egy-egy példányát meg kell küldeni a bizottságban képviselt - a (4) bekezdésben említett - szerveknek.

(4) A bizottságban az érdekelt földhivataloknak, továbbá a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak kiküldöttei, valamint az érdekelt mező-és erdőgazdasági nagyüzemek képviselői vesznek részt; a bizottság vezetője a felmérendő község szerint illetékes földhivatal kiküldötte.

7. §

(1) A földmérési alaptérképen a belterületi határvonalat az illetékes hatóság határozatának megfelelően kell ábrázolni.

(2) A térképezés, illetve az ahhoz szükséges mérés előtt a belterületi határvonal esetében értelemszerűen a 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A bizottság eljárását, megállapításait és az esetleges javaslatát jegyzőkönyvbe kell foglalni és a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az 1:5000, vagy 1:10 000 méretarányban készített belterületi határvázlatot. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a bizottságban képviselt szerveknek.

(4) A bizottságban az illetékes földhivatal, valamint a községi és a járási tanács végrehajtó bizottságának érdekelt szakigazgatási szervei vesznek részt. A bizottság vezetője a földhivatal kiküldötte.

8. §

A földmérési alaptérképen a zártkert határvonalát a zártkert létesítésére vonatkozó államigazgatási határozatnak megfelelően kell térképezni. A határvonalat a 7. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint bizottságilag egyeztetni kell.

9. §

(1) A földmérési alaptérképen a földrészlet határvonalát a külön jogszabályoknak a földrészletre vonatkozó előírásai alapján kell feltüntetni. A földrészlet határvonalának megállapításánál figyelemmel kell lenni a meglevő térképen található ábrázolásra, az állami földnyilvántartásban, a telekkönyvben és a teleknyilvántartásban található bejegyzésekre, a természetben megjelölt állapotra és - amennyiben nem ütközik jogszabályba és hatósági határozatba - a felek akaratára.

(2) Ha a természetben talált határvonal a korábbi térképi állapottal - a mérésre és térképezésre megadott hibahatárokon túlmenően - vagy a jogi viszonyokkal nem egyezik és az egyeztetés sem vezetett eredményre, a földrészlet természetbeni határvonalát kell mérni és térképezni. Ilyen esetben az eltérésről jegyzőkönyvet kell felvenni és abban az érdekelt tulajdonosokat (használókat, kezelőket) figyelmeztetni kell arra, hogy a tulajdoni változást a telekkönyvbe jegyeztessék be, illetőleg, hogy a vitás határvonal rendezése a bíróság vagy az illetékes államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.

(3) A földrészletek tulajdonosai (használói, kezelői) a földhivatal hirdetményi felhívására kötelesek a földrészlethatár állandó módon (pl. kerítéssel, beépítéssel) meg nem jelölt töréspontjait kővel vagy fakaróval - a szomszédok egyetértése esetén közös jellel - megjelölni és nevüket, lakcíműket megfelelő módon feltüntetni.

(4) A társadalmi tulajdonban levő ingatlan (mező- és erdőgazdasági nagyüzemek, bánya- és ipari üzemek, vasutak, csatornák stb.) esetében a külső határvonal jellemző töréspontjait - kisajátítás esetén a kisajátítási határvonalat - kell megjelölni. Ezeken az ingatlanokon belüli földrészletek határvonalait a természetbeni használatnak megfelelően kell térképezni. Ha a külterületi közút nem kisajátított területen épült, határvonalának megállapításánál a 34/1952. (IX. 16.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.

(5) A meder és partvonal határvonalát az illetékes vízügyi szerveknek a 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 33. §-a alapján történt megállapítása szerint kell térképezni.

10. §

(1) A földrészleteken belül a különböző művelési ágakba tartozó területek határvonalát a természetbeni helyzetnek megfelelően - alrészlet-határvonalként - kell a földmérési alaptérképen térképezni.

(2) A művelési ágak megjelölésénél a legkisebb területi mértéket az állami földnyilvántartásra vonatkozó hatályos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

11. §

A földmérési alaptérképen az építményeket, valamint az egyéb, a műszaki előírásokban meghatározott műszaki létesítményeket alaprajzszerűen (alak- és mérethelyesen) kell térképezni. A méretük miatt így nem ábrázolható építményeket és létesítményeket egyezményes jelekkel kell feltüntetni.

12. §

(1) Minden földrészletet a földmérési alaptérképen helyrajzi számmal kell megjelölni. A helyrajzi számozást községenként a külön jogszabály előírásai szerint kell végezni.

(2) A földrészleten belül az alrészleteket külön is meg kell jelölni és a művelési ág jelzését fel kell tüntetni.

13. §

(1) A földmérési alaptérkép a feltüntetett adatokat a méretaránytól és a pontossági előírásoktól függően tanúsítja hitelesen.

(2) Új földmérési alaptérkép készítése esetén a járási (fővárosi kerületi) földhivatalnak a térképet és területi adatokat a 37/1963. (XII. 24.) Korm. rendelet 39. §-ában meghatározott földnyilvántartási munkarészekkel együtt a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve útján tizenöt napig közszemlére kell tenni. Erről a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve az érdekelteket a helyben szokásos módon, a mező- és erdőgazdasági nagyüzemeket, valamint a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot a birtokívmásolatok kézbesítése útján értesíti.

(3) A (2) bekezdésben említett közszemlére tétel utolsó napjától számított tizenöt napon belül az érdekeltek a sérelmes térképi és területi adatok miatt a járási (fővárosi kerületi) földhivatalnál felszólalással élhetnek. A felszólalás alapján hozott első fokú határozat ellen a megyei (fővárosi) földhivatalhoz lehet fellebbezni.

(4) A közszemlére tétel megtörténtét a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve a földmérési alaptérképen záradékolással igazolja.

(5) Felmérési, térképezési, vagy területszámítási hiba esetén a járási (fővárosi kerületi) földhivatal a földmérési alaptérképet bármikor, hivatalból is - a szükséghez képest az érdekeltek meghallgatásával - kijavíthatja. Erről az érdekelteket határozattal értesíteni kell. A határozathoz vázrajzot is kell mellékelni. Jogerőre emelkedés után a határozatot, valamint a vázrajzot meg kell küldeni a telekkönyvi hatóságnak.

14. §

(1) A járási (fővárosi kerületi) földhivatal a földmérési alaptérkép tartalmában bekövetkezett változásokat a földmérési alaptérkép e célra szolgáló példányán - a nyilvántartási térképen - az eredeti pontosságnak megfelelően köteles rendszeresen átvezetni. A megváltozott terület mértékét az eredeti területszámítás pontosságával kell meghatározni és a területjegyzék adatainak felhasználásával készült községi földkönyvben kell átvezetni.

(2) Ha a változások nagy mennyisége miatt a nyilvántartási térkép már áttekinthetetlenné vált vagy egyéb okok miatt elavult, a térképet fel kell újítani. A felújított térképet a 13. §-ban foglaltak szerint közszemlére kell tenni.

15. §

Az államhatárban bekövetkezett változások térképi átvezetését a földhivatal a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelően készített és jóváhagyott új határokmányok és az azokhoz tartozó térképek alapján hajtja végre.

16. §

(1) A községek között tervezett területátcsatolás esetén a határváltozásra vonatkozó - a területátcsatolást elrendelő határozat meghozatala előtt - a járási (fővárosi kerületi) földhivatalnak a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága részére szakvéleményt kell adni. A szakvéleményt a területátcsatolással érintett határvonal bizottsági bejárása, a határvonal és a határpontok helyének megállapítása, továbbá a határvonalak felmérésére megadott előírások alapján kell elkészíteni. A szakvéleményhez a változást feltüntető, általában 1:50 000 méretarányban készített térképvázlatot, továbbá területszámítást kell mellékelni, amely a tervezett területátcsatolás változatlan jóváhagyása esetén alkalmas a térképi feldolgozásra. A bizottság az érdekelt államigazgatási szervek és a járási földhivatal kiküldötteiből áll.

(2) A községek határvonalát érintő változást a területátcsatolást elrendelő határozat alapján, a megváltozott határvonal töréspontjainak határjelekkel való állandósítása és a szükséges mérések elvégzése után - az érintett községekben egyidejűleg - kell térképezni.

(3) A községi határvonalváltozás földmérési munkarészeit meg kell küldeni az illetékes telekkönyvi hatóságnak.

17. §

Belterületi és zártkerti határvonal változása esetén az illetékes hatóság határozatának megfelelően és a 16. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

18. §

(1) A földrészletek határvonalában államigazgatási, bírósági (telekkönyvi) határozattal (végzéssel) elrendelt, megállapított vagy engedélyezett Változásokat a járási (fővárosi kerületi) földhivatalnak megküldött jogerős határozat (végzés) és térkép (vázrajz) alapján szabad átvezetni.

(2) A földrészlet határvonalában természeti folyamat vagy esemény által okozott változásokat, így különösen a vízmederváltozásokat és mozgó határvonalak változásait a kialakult természetbeni helyzetnek megfelelően - szükség szerint az érdekelt államigazgatási szervek közreműködésével - be kell mérni. Ennek alapján a járási (fővárosi kerületi) földhivatalnak határozatot keli hoznia, amelyben megállapítja a földrészlet határvonalában bekövetkezett változás okát, a földrészlet új határvonalát, esetleges új helyrajzi számát és művelési ágát, valamint a területváltozást.

(3) A (2) bekezdésben említett határozathoz mellékelni kell a változást tartalmazó vázrajzot. A határozatot és vázrajzot meg kell küldeni a határváltozással érintett személyeknek és szerveknek. Ha a változás húsz, vagy annál több földrészletet érint, a változást tartalmazó vázrajzot az érdekelteknek nem kell megküldeni, hanem a községben tizenöt napig közszemlére kell kitenni. A határozatban erre az érdekeltek figyelmét fel kell hívni.

(4) A járási (fővárosi kerületi) földhivatal által hozott határozat ellen fellebbezéssel lehet élni a megyei (fővárosi) földhivatalhoz. A földrészlet határvonalában bekövetkezett változást a határozat jogerőre emelkedése után kell térképezni. A jogerős határozatot és a vázrajzot meg kell küldeni a telekkönyvi hatóságnak.

19. §

(1) A földmérési alaptérkép tartalmában beruházás, továbbá felújítás és üzemeltetés folytán bekövetkezett változás esetén annak térképi átvezetése végett a beruházó köteles a 24. § (3) bekezdésében foglaltak szerint készített megvalósulási térkép két példányát a térképezéshez szükséges munkarészekkel együtt a járási (fővárosi kerületi) földhivatalhoz benyújtani. Ennek hat hónap alatt, illetőleg - ha a földmérési munka bejelentési kötelezettség alá esik - a 33. § (1) bekezdésében meghatározott határidő alatt kell eleget tenni. A különleges rendeltetésű építményekről készült megvalósulási térképet benyújtani nem kell.

(2) A földmérési alaptérkép tartalmában magánépítkezés folytán bekövetkezett változás esetén -ugyancsak a térképi átvezetés végett - az építtető köteles a földmérési alaptérkép méretarányában készült, a térképezéshez szükséges méretekkel ellátott épületfeltüntetési vázrajzot (helyszínrajzot) két példányban a járási (fővárosi kerületi) földhivatalhoz benyújtani. A változások átvezetésének megtörténtét igazoló, záradékkal ellátott egyik épületfeltüntetési vázrajzot (helyszínrajzot) telekkönyvi bejegyzés végett a földhivatal köteles megküldeni a telekkönyvi hatósághoz.

20. §

A földmérési alaptérkép átnézeti térképén a tartalmat a méretaránynak megfelelő pontossággal és részletességgel kell ábrázolni.

A R. 6. §-ához

21. §

(1) A földmérési topográfiai térképnek tartalmaznia kell:

a) az állandó módon megjelölt vízszintes és magassági alappontokat;

b) építményeket, közlekedési hálózatot és távvezetékeket, valamint egyéb meghatározott műszaki létesítményeket;

c) a folyó- és állóvizeket, műtárgyaikat, a kompátkelő helyeket;

d) az állami és államigazgatási határvonalakat;

e) a jellemző növényzet ábrázolását;

f) az államigazgatási helyneveket, a földrajzi neveket és az egyéb meghatározott megírásokat;

g) a domborzatot a szintvonalak és jellemző tereppontok magasságának feltüntetésével.

(2) A földmérési topográfiai térképen a tartalmat a természetben talált állapotnak megfelelően, az államigazgatási határvonalak vonatkozásában a földmérési alaptérképpel összhangban kell ábrázolni.

(3) A földmérési topográfiai térképen alaprajz szerint kell ábrázolni azokat a tereptárgyakat, amelyeknek kiterjedése azt lehetővé teszi. Az így nem ábrázolható tereptárgyakat összevontan, illetve egyezményes jellel kell feltüntetni.

(4) A földmérési topográfiai térképen a névírást a 4. § (3) bekezdése szerint kell végezni.

(5) A levezetett topográfiai térképeket az általános tervezéshez és területrendezéshez szükséges sík- és domborzatrajzi tartalommal kell készíteni. A levezetett topográfiai térkép egyszerűsített tartalommal is készülhet.

A R. 7. §-ához

22. §

(1) A földrajzi általános alaptérképeknek tartalmazniuk kell:

a) az állami és államigazgatási határokat,

b) a településhálózatot,

c) a közlekedési hálózatot,

d) a folyó- és állóvizeket,

e) az államigazgatási és földrajzi neveket,

f) a meghatározott domborzati elemeket.

(2) A földrajzi általános alaptérképeket és a földrajzi munkatérképeket 1:50 000 és 1:1 000 000 közötti méretarányokban kell készíteni.

A R. 8. §-ához

23. §

(1) Az egységes országos alapponthálózatok létesítésén, fenntartásán, továbbá az egységes országos térképrendszerbe tartozó térképek készítésén, valamint nyilvántartásán kívül minden egyéb földmérési és térképészeti tevékenységet sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti tevékenységnek kell tekinteni. Ezek különösen

a) a beruházásokkal, valamint a felújításokkal (a továbbiakban: beruházás) kapcsolatos földmérési és térképészeti munkák közül

- a tervezéshez szükséges térképek készítése;

- a kitűzési méretek megállapítása és a kitűzések végrehajtása;

- a megvalósult állapot folyamatos mérése és térképezése;

- a megvalósulási térkép elkészítése;

b) a kisajátítás földmérési és térképészeti munkája;

c) az általános és részletes város- (község-) rendezéshez szükséges térképek készítése;

d) a telekalakítások földmérési és térképészeti munkája;

e) a mező- és erdőgazdasági üzemi térképek készítése;

f) a földrendezési eljárással kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenység;

g) a talajvédelmi feladatokkal, valamint a vízgazdálkodással (öntözés, belvízrendezés, lecsapolás stb.) kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenység;

h) a létesítmények, továbbá az ipari üzemek üzemeltetésével kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenység;

i) meghatározott tematikus térképek készítése.

(2) A R. 8. §-ának (1) bekezdésében említett földmérési és térképészeti alapadatok körébe tartoznak a térképek készítésére szolgáló légifényképek is.

24. §

(1) A 23. § (1) bekezdésének a) pontjában említett földmérési és térképészeti munkák olyan beruházásokra vonatkoznak, amelyek eredményeként építmény, műszaki létesítmény, továbbá terepalakulat, vagy jelentős művelési ág változás jön létre.

(2) A beruházásoknál a földmérési munkával is biztosítani kell a tervezés és kivitelezés összhangját. Ennek érdekében a beruházás jellegének megfelelő vízszintes és magassági kitűzési alappont-hálózatot kell létesíteni.

(3) A beruházás elkészülte után a beruházó megvalósulási térképet köteles készíttetni. A megvalósulási térképet a földmérési alaptérképre vonatkozó - illetve nagyobb méretarányú megvalósulási térkép esetén az ennek megfelelő - pontossági és tartalmi előírások figyelembevételével kell elkészíteni.

(4) Az üzemi beruházásokról készített megvalósulási térképen - mint üzemi térképen - az üzemeltető köteles az üzem területén bekövetkezett és térképezés tárgyát képező változásokat folyamatosan vezetni.

25. §

(1) Az állami egyedi nagyberuházásoknál, valamint a nagy kiterjedésű, több létesítményből álló beruházásoknál - a műszaki tervezés, illetve a kivitelezés során - beruházási alaptérképet, tervezési térképet és állapottérképet kell készíteni. E térképek tartalma a céljuknak megfelelően a következő:

a) a beruházási alaptérkép tartalmazza a tervezés megkezdésének időpontjában a beruházás által érintett terület állapotát 1:1000, 1:500 vagy indokolt esetben egyéb méretarányú térképen;

b) a tervezési térkép tartalmazza a kiviteli tervek egyeztetett adatait, a kitűzési koordinátákat, a magassági adatokat, továbbá az összes meglevő, valamint tervezett, ideiglenes és végleges földfeletti és felszín alatti létesítményeket;

c) az állapottérkép a beruházás megvalósulásának előrehaladásával párhuzamosan, minden megépült földfeletti és felszín alatti létesítmény vízszintes és magassági bemérésével és térképezésével készül.

(2) A beruházónak biztosítani kell a földmérési munkák végrehajtásának feltételeit. Ennek keretében gondoskodni kell a munkaterület megfelelő Időben való átadásáról és a nagyobb mérési akadályok elhárításáról, továbbá a felszín alatti vezetékek és egyéb létesítmények beméréséről.

(3) A generáltervező (tervező) köteles gondoskodni a beruházás megvalósításához szükséges földmérési munkák összehangolt elvégzéséről. Meghatározza a földmérési feladatok rendjét és határidejét; biztosítja a földmérési előírások érvényesülését; ellenőrzi a földmérési munkák végrehajtását; kapcsolatot tart az illetékes földhivatalokkal. Köteles továbbá a szükséges adatokat és a tervezési térképet [az (1) bekezdés b) pontja] a földmérési munkát végző szerv (a továbbiakban: földmérő szerv) rendelkezésére bocsátani.

(4) A földmérő szerv köteles a megbízatása keretei között a tervezőnek és kivitelezőnek a szükséges mérési és térképi adatokat szolgáltatni; a kivitelezőnek a létesítmények kitűzését jegyzőkönyvvel átadni.

(5) A kivitelező a létesítmények kivitelezési munkáit a földmérő szerv által végrehajtott kitűzés után kezdheti meg. Köteles gondoskodni a földmérési alappontok megóvásáról, a szükségessé vált alappontáthelyezést közölnie kell a beruházóval és a földmérő szervvel. A felszín alatti létesítmények elkészültét esetenként a földmérő szervnek bejelenteni köteles, a betemetést csak az ellenőrző bemérési jegyzőkönyv elkészülte után kezdheti meg.

26. §

(1) A kisajátítási eljárással érintett földrészletekről a kisajátításról szóló 1965. évi 15. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 13/1965. (VII. 24.) Korm. rendelet szerinti kisajátítási tervet - kisajátítási térképet és területkimutatást - kell készíteni. A kisajátítási térképet a földmérési alaptérkép másolatán, a területkimutatást pedig a külön jogszabályban előírt adatokkal kell elkészíteni.

(2) A kisajátítási tervet a város- (község-) rendezési tervek és az építésügyi előírások betartása szempontjából az építésügyi hatósággal, a területszámítás és a helyrajziszámozás helyessége szempontjából pedig az illetékes járási (fővárosi kerületi) földhivatallal kell felülvizsgáltatni és záradékoltatni.

27. §

Az általános és részletes város- (község-) rendezési tervekhez szükséges térképeket, valamint a mező- és erdőgazdasági üzemi térképeket a földmérési alaptérkép és átnézeti térképei felhasználásával, a szükség szerinti kiegészítésével, illetve tartalmi átdolgozásával kell elkészíteni.

28. §

(1) Az építésügyi jogszabályokban meghatározott telekalakításról telekalakítási tervet kell készíteni, amely vázrajzból és területkimutatásból áll. A vázrajzot a földmérési alaptérkép másolatán kell elkészíteni, annak a változás előtti és utáni földrészletek (alrészletek) határait, helyrajzi számát, továbbá az alrészletek és művelési ágak jelölését, a területkimutatásnak pedig a változás előtti és utáni helyrajzi számokat, alrészletek jeleit, valamint a területi adatokat kell tartalmaznia.

(2) A vázrajzot és területkimutatást az illetékes építésügyi hatósággal, valamint a járási (fővárosi kerületi) földhivatallal a 26. § (2) bekezdésében említett szempontból jóvá kell hagyatni, illetve záradékoltatni kell.

29. §

A mezőgazdasági nagyüzemek létrehozásával, a területük megváltoztatásával vagy az üzemeltetésükkel kapcsolatos földrendezési hatósági eljárások során, illetve más - a földrészletek határvonalának változásával járó - üzemgazdálkodási tevékenység során a mérést és térképezést a földmérési alaptérkép vagy annak átnézeti térképe felhasználásával kell végezni. A változásról olyan térképet és területkimutatást kell készíteni; amely közvetlenül alkalmas a határozat meghozatalára és a nyilvántartások vezetésére.

30. §

A talajvédelmi feladatokkal, valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenységet a földmérési alaptérkép és a topográfiai térképek felhasználásával kell végezni. E térképeket a tervezés igényeinek megfelelő részletességű vízszintes és magassági adatokkal kell kiegészíteni.

31. §

A létesítmények - különösen az ipari üzemek, pályaudvarok, stb. - üzemeltetésével kapcsolatos földmérési tevékenységet, továbbá az üzemi és közműhálózati térképek készítését a földmérési alaptérkép felhasználásával - az üzem sajátos céljának megfelelő pontossággal és részletességgel (tartalommal) - kell végezni.

32. §

(1) A földmérő szervek a sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti munkák közül

a) a megyei (fővárosi) földhivatalhoz kötelesek bejelenteni - terjedelemre és munkamódszerre tekintet nélkül - azokat a munkákat, amelyek során vízszintes, illetve magassági alappontokat határoznak meg, vagy alapvonalakat létesítenek;

b) a járási (fővárosi kerületi) földhivatalhoz kötelesek bejelenteni az alappontmeghatározással, vagy alapvonal létesítésével nem járó következő munkákat:

- terjedelemre tekintet nélkül a 23. § (1) bekezdésének c), e) és g) pontjában felsoroltakat,

- a 23. § (1) bekezdésének h) pontjába tartozó üzemi és közműhálózati térképek készítését,

- azt az egyéb munkát, amelynek terjedelme legalább 30 földrészletet érint, vagy az 50 ha területet meghaladja.

(2) A bejelentést a munka helye szerint illetékes megyei (fővárosi), illetve járási (fővárosi kerületi) földhivatalhoz, a munkához szükséges földmérési és térképészeti alapadatok igénylésével egyidejűleg - de legkésőbb a munka megkezdése előtt tizenöt nappal - az 1. számú mellékletben előírt minta szerint - kell megtenni.

(3) Az illetékes földhivatal a bejelentés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a földmérő szervvel közli, hogy

a) a bejelentett munkához csak kiindulásként használható földmérési és térképészeti alapadatok állnak rendelkezésre;

b) korábbi felmérés eredményeként a bejelentett munkához felhasználható valamely munkarész már elkészült és annak földmérési adatai és térképei rendelkezésre állnak;

c) a korábbi felmérés eredményeként rendelkezésre tudja bocsátani a bejelentett munkának megfelelő földmérési adatokat és térképeket.

Egyidejűleg közli, hogy a rendelkezésre álló adatok és térképek közül melyek a földhivatal által még nem ellenőrzöttek, amelyeket felhasználás előtt ellenőrizni kell.

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontjában említett esetekben az illetékes földhivatal a földmérő szerven kívül a munka megrendelőjét is köteles tájékoztatni arról, hogy a bejelentett munka korábbi felmérés eredményeként részben, vagy egészben már elkészült és annak megfelelő földmérési adatokat, valamint térképeket rendelkezésre tudja bocsátani.

(5) A bejelentésre nem kötelezett földmérési munkáknál a földmérő szerv köteles gondoskodni a földhivatalnál rendelkezésre álló földmérési és térképészeti alapadatok beszerzéséről, valamint a munka jellegének megfelelő felhasználásáról.

33. §

(1) A földmérő szerv a sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti munka befejezése után - legkésőbb harminc napon belül - köteles átadni

1. a megyei (fővárosi) földhivatalnak az oda bejelentett munkával kapcsolatban

a) községenként elkülönítve a munka alapjául szolgáló alappontok koordinátajegyzékét, valamint a magassági alappontok pontjegyzékét, továbbá a pontleírásokat (helyszínrajzi leírásokat);

b) a meghatározási tervet, a kitűzési és számítási vázlatot vagy azok másolatait;

c) a mérési vázlatokat (tömbrajzokat) vagy azok másolatait (ha ezek készültek);

d) az elkészített térkép másolatát;

e) a földmérési munka műszaki leírását - a 2. számú mellékletben előírt minta szerint -;

f) a munka során készített területkimutatást, valamint a záradékolási felülvizsgálathoz szükséges egyéb munkarészeket;

2. a járási (fővárosi kerületi) földhivatalnak az oda bejelentett munkával kapcsolatban az 1. c)-f) pontokban felsoroltakat.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett földmérési munka befejezése az alappontsűrítés végrehajtása után előreláthatólag még több mint hatvan napig elhúzódik, az alappont sűrítés munkarészeit a pontsűrítési munka befejezése után tizenöt napon belül át kell adni a megyei (fővárosi) földhivatalnak.

34. §

(1) A földhivatal jogosult ellenőrizni, hogy az illetékességi területén működő földmérő szervek eleget tesznek-e a földmérési munkák bejelentésével, valamint a munkarészek átadásával és megőrzésével kapcsolatos kötelezettségüknek.

(2) A földhivatal a bejelentési, illetve a munkarész-átadási (beszolgáltatási) vagy megőrzési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó ellen szabálysértési feljelentést tesz.

35. §

(1) A 23. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tematikus térképeknek kell tekinteni az ország egész területére, vagy annak egyes részeire vonatkozó azokat a térképeket, amelyek bármely méretarányban valamely szakterület számára sajátos tartalommal készülnek. A tartalmat a térkép jellegének és céljának megfelelően esetenként az érdekelt szerv határozza meg.

(2) A jelentősebb tematikus térképek készítését előzetesen a Földmérési Intézetnek kell bejelenteni. A Földmérési Intézet a bejelentés alapján tájékoztatást ad a rendelkezésre álló alaptérképekről, a földrajzi munkatérképekről és a felhasználható egyéb térképészeti anyagokról.

(3) A bejelentési kötelezettség alá eső jelentősebb tematikus térképek különösen a következők:

a) a talajtani és földhasznosítási térképek;

b) az ország közlekedési, posta- és távközlési, vízügyi, településhálózati rendszerének térképei;

c) a regionális tervezés céljára szükséges térképek;

d) az országos vagy regionális adatfelvétel vagy adatfeldolgozás alapján készített térképek;

e) a Központi Földtani Hivatal vezetője által meghatározott földtani és geomorfológiai térképek.

(4) A bejelentési kötelezettség alá eső tematikus térképekről - elkészültük után harminc napon belül - két másolatot (nyomatot) kell a Földmérési Intézetnek átadni.

A R. 9. §-ához

36. §

A bejelentési és átadási kötelezettség alá nem eső, sajátos célokat szolgáló földmérési munkákat, illetve földmérési adatokat és térképeket a földmérő szerv tíz évig köteles megőrizni.

A R. 10. §-ához

37. §

(1) A földmérési és térképészeti adatszolgáltatás hatósági szervei a szervezeti és működési szabályzat szerint kezelésükben levő adatok és térképek tekintetében

a) az ország egész területére kiterjedő illetékességgel a Földmérési Intézet;

b) illetékességi területükön a megyei (fővárosi) és járási (fővárosi kerületi) földhivatalok.

(2) A Földmérési Intézet és a földhivatalok a földmérési adatokat és a térképek másolatait mind hitelesített, mind hitelesítés nélküli formában kiszolgáltathatják. A R. 10. §-ának (2)-(4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatásnak az igény előterjesztésétől számított harminc nap alatt kell eleget tenni, vagy értesítést küldeni arról, hogy az igénylőnek a térképek és a földmérési adatok lemásolás céljából mikor állnak rendelkezésére.

(3) A R. 10. §-ának (2) bekezdésében említett szervek vezetői a szükséges földmérési adatokat és térképmásolatokat a 3. számú mellékletben meghatározott minta szerint igényelhetik.

(4) A földmérési adatokat és térképmásolatokat a R. 10. §-ának (3) bekezdésében említett tulajdonos (használó, kezelő) - ha az jogi személy, a vezetője - által aláírt írásbeli kérelemre szabad kiszolgáltatni. A R. 10. §-ának (4) bekezdésében említett szakértői névjegyzékbe felvett személyek a szükséges földmérési adatokat és térképmásolatokat ugyancsak írásban igényelhetik. Az igényeket a 4., illetve az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint kell előterjeszteni.

(5) A különleges rendeltetésű ingatlanokra és létesítményekre vonatkozó adatszolgáltatáshoz az érdekelt miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) előzetes hozzájárulása szükséges.

A R. 12. §-ához

38. §

(1) A földmérési tevékenységet a földmérő szerv dolgozója a 6. számú mellékletben közölt minta szerint kiállított írásbeli utasítás alapján végzi. A kiállított utasításokról a földmérő szerv nyilvántartást köteles vezetni.

(2) A földmérő szerv dolgozója - a R. 12. §-ának (2) bekezdésében, valamint e § (3) és (5) bekezdésében foglalt korlátozás mellett - a mérés helyét bármely ingatlanon keresztül megközelítheti, a mérések végrehajtása érdekében az ingatlanokra beléphet. A tervezett földmérési tevékenységről, illetve a zárt területre történő belépésről az ingatlan (építmény) tulajdonosát (használóját, kezelőjét) előzetesen tájékoztatni kell.

(3) A kisajátítás céljából végzett földmérési munkához az 1965. évi 15. törvényerejű rendelet 22. §-ában, valamint a 13/1965. (VII. 24.) Korm. rendelet 78. és 79. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően az előzetes engedélyt az illetékes tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályától be kell szerezni és a munka megkezdését oda előzetesen be kell jelenteni.

(4) Különleges rendeltetésű ingatlanok: a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium által kijelölt belügyi, honvédelmi, illetve közlekedési, postai és távközlési rendeltetésű ingatlanok és létesítmények, továbbá az Igazságügyminisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási intézetek és intézmények, végül a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) felügyelete alá tartozó kijelölt ipari üzemek és az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság rakterületei.

(5) A R. 12. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell értelemszerűen alkalmazni a természetvédelmi területeken (nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben, tájvédelmi területeken) is.

39. §

(1) A földmérési jelek a céljuk szerint véglegesek vagy ideiglenesek; ábráikat a 7. számú melléklet tartalmazza.

(2) A földmérési jeleket a rendeltetésüknek és fennmaradásuk biztosításának megfelelően - a szükséges legkisebb terület igénybevételével és a legkisebb kár okozásával - kell elhelyezni; a jelek helyét a földmérő szerv határozza meg.

(3) A R. 12. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés a földmérési jellé nyilvánított építmény tulajdoni viszonyát nem változtatja meg.

40. §

(1) A városok belterületén elhelyezésre kerülő, a vízszintes alappontok megjelölésére szolgáló végleges földmérési jelek helyének kijelölése előtt -a rendezési tervek figyelembevétele érdekében -ki kell kérni a városi tanács végrehajtó bizottsága építésügyi szakigazgatási szervének véleményét.

(2) A földmérési jeleknek - a magassági jelek és a telekhatár töréspontjain elhelyezett jelek kivételével - a műemlékeken történő elhelyezéséhez az Országos Műemléki Felügyelőség, illetve Budapesten a Budapesti Műemléki Felügyelőség előzetes hozzájárulása szükséges; magassági jelek és telekhatár töréspontjainak megjelölésére szolgáló jelek elhelyezését csak előzetesen be kell jelenteni.

(3) A repülőterek, valamint a repülés vezetését és irányítását szolgáló földi berendezések határától számított 1 km távolságon belül nem lehet olyan földmérési jelet elhelyezni, amely a terep felszínéből kiemelkedik. A repülőterek határától mért 1 km távolságon kívül is a földmérési jeleket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok legnagyobb magassága a felszínből az 1 km távolságnál kiinduló l°-os dőltsík alá essék. A repülőterek környékén elhelyezett, a terep felszínéből kiemelkedő földmérési jeleket az előírásos légiközlekedési akadály megjelöléssel kell ellátni, ha a légügyi hatóság ezt elrendeli. Ettől eltérő jelöléshez katonai repülőterek esetén a Honvédelmi Minisztérium, egyéb repülőterek esetén a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hozzájárulását ki kell kérni.

41. §

(1) Mezőgazdasági művelés alatt álló földeken a földmérési jeleket lehetőleg a táblahatárokon (földrészlethatárokon), az utak vagy az árkok szélén kell elhelyezni. Közutak mellett a száz méternél kisebb sugarú belső ívekben - az árkok külső szélétől mért 20 méteres sávban - a vízszintes alappontok felett gúlát elhelyezni nem szabad.

(2) Erdőkben vagy fásításban földmérési jelet csak a kezelő szervnél tett előzetes bejelentés vitán és általában különleges védelmet nem igénylő területen szabad elhelyezni. A földmérési jelek elhelyezéséhez, valamint az összelátás biztosításához csak a feltétlenül szükséges mennyiségű fát szabad kivágni. A kivágandó fákat az erdő kezelőjének megbízottjával együtt kell kijelölni.

(3) A földmérési tevékenység során belterületen, külterületi település beépítésre szánt területén, továbbá a tájkép szembeötlő részét alkotó összefüggő fasorokban, facsoportokban, parkokban, valamint országos közutak területén levő fasorokban vagy facsoportokban fák eltávolítására vagy gallytalanítására csak a legszükségesebb esetben kerülhet sor. A szükséges faeltávolítást vagy gallytalanítást előzetesen be kell jelenteni az illetékes tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének és az első fokú természetvédelmi hatóságnak, valamint közölni kell a tulajdonossal (használóval, kezelővel) is; közutak esetén előzetes hozzájárulást kell kérni az illetékes közúti igazgatóságtól.

(4) Árvédelmi töltéseken, valamint a töltés lábvonalától számított, a vonatkozó jogszabályban meghatározott távolságon belül földmérési jelet elhelyezni csak az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával szabad.

(5) Bányavidéken földmérési jelek elhelyezése előtt ki kell kérni az illetékes bányavállalat szakvéleményét.

(6) Magasfeszültségű, továbbá kőolaj- és földgázvezetékek nyomvonalától számított 20 méteren belül földmérési jelet elhelyezni nem szabad; magasfeszültségű vezetékek tartóoszlopa földmérési jellé nyilvánítható, de műszerállásul fel nem használható. Nem szabad továbbá földmérési jelet elhelyezni vasutak és egyéb kényszerpályák űrszelvényébe.

(7) Az államhatártól számított 20 méteren belül állandó jellegű földmérési jelet csak az illetékes földhivatal engedélyével szabad elhelyezni.

42. §

(1) Az alappontok megjelölésére szolgáló végleges földmérési jelekről, valamint a földmérési jellé nyilvánított létesítményekről, továbbá az ideiglenes földmérési jelek közül az állványos gúlákról az illetékes földhivatalnak nyilvántartást kell vezetnie. E jelek karbantartásáról - kivéve a földmérési jellé nyilvánított létesítményeket - az illetékes megyei (fővárosi) földhivatal köteles gondoskodni.

(2) A vízszintes és magassági felsőrendű alappontok megjelölésére szolgáló végleges földmérési jelek elhelyezéséről, vagy meglevő létesítményeknek ilyen földmérési jellé való nyilvánításáról a földmérő szervnek a 8., illetve a 9. számú melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell felvennie. A jegyzőkönyv egy-egy példányát át kell adni az illetékes földhivatalnak, belterületen az illetékes építésügyi hatóságnak, valamint - a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségeire való figyelmeztetéssel - az ingatlan (létesítmény) tulajdonosának (használójának, kezelőjének).

(3) Az alappontok megjelölésére szolgáló végleges földmérési jelet megszüntetni vagy áthelyezni csak engedéllyel szabad. Az engedélyt az I-IV. rendű vízszintes alappontok vonatkozásában a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalától, az V. rendű vízszintes, valamint az I-IV. rendű magassági alappontok vonatkozásában pedig a megyei (fővárosi) földhivataltól kell kérni. Az alappontok áthelyezésére csak az engedélyben meghatározott földmérő szerv jogosult.

(4) Az ingatlan tulajdonosának (használójának, kezelőjének) tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanán levő földmérési jel megrongálódására, megsemmisülésére vezethet. A jegyzőkönyvileg átadott földmérési jelek megrongálódását, jogosulatlan elmozdítását vagy megsemmisítését pedig a járási (fővárosi kerületi) földhivatalnak haladéktalanul bejelenteni köteles.

(5) A járási (fővárosi kerületi) földhivatal köteles az alappontok megjelölésére szolgáló végleges és ideiglenes földmérési jelek megrongálása vagy jogosulatlan megsemmisítése esetén a büntető, illetve szabálysértési eljárás megindítása végett a feljelentést megtenni és a károkozóval szemben a kártérítési igényt érvényesíteni.

A R. 13. §-ához

43. §

A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányítását, valamint a R. 13. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogkörök gyakorlását a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala útján látja el.

A R. 14. §-ához

44. §

(1) A földhivatalok földmérési és térképészeti hatósági feladatai különösen:

a) a földmérési alaptérkép és ennek munkarészei, továbbá a hatáskörébe utalt egyéb térképek és földmérési adatok őrzése, kezelése és szolgáltatása;

b) a 42. §-ban foglaltak szerint a földmérési jelek nyilvántartása, karbantartása, megszüntetésének és áthelyezésének engedélyezése;

c) a földrendezés földmérési feladatainak ellátása;

d) a községi belterületi és zártkerti elhatárolás földmérési munkái;

e) az új vagy felújított földmérési alaptérkép községi közszemlére tételével kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása;

f) a földmérési alaphálózati pontokban és a földmérési alaptérkép tartalmában bekövetkezett változások átvezetése;

g) a sajátos célokat szolgáló, bejelentési kötelezettség alá eső földmérési munkákkal kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása;

h) a földmérési munkára jogosultak (R. 15. és 16. §) által készített térképek záradékolása;

i) a földmérési szakfelügyelet ellátása;

j) a hatóságok részére szakvéleményadás.

(2) A földmérési és térképészeti tevékenység feletti szakfelügyeleti jogkörükben a földhivatalok az illetékességi területükön a földmérő szervek munkáját ellenőrzik. Az ellenőrzés során észlelt - a földmérési tevékenység egységét és a minőségi előírásokat sértő, vagy a felesleges népgazdasági kiadást okozó - hibákat ismertetik az ellenőrzött szerv vezetőjével, a jelentősebb hibákat - az ellenőrzött szerv felügyeleti hatóságával való közlés végett - jelentik a M É M Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának.

(3) A Földmérési Intézet a hatósági feladatkörében ellátja:

a) az ország egész területére vonatkozóan a földmérési adatok, a földmérési alaptérkép és topográfiai térképek őrzését, kezelését és szolgáltatását;

b) az államhatár földmérési munkáit és az ezzel kapcsolatos munkarészek őrzését;

c) a községhatárok központi térképi nyilvántartását;

d) az alappontok megjelölésére szolgáló földmérési jelek központi nyilvántartását, a karbantartási munkák irányítását, az alaphálózati pontokban bekövetkezett változások átvezetését;

e) a sajátos célokat szolgáló földmérési térképek sokszorosításának és forgalombahozatalának engedélyezését;

f) a bejelentési kötelezettség alá eső tematikus térképek nyilvántartását, őrzését, kezelését.

(4) A földhivatalok és a Földmérési Intézet a hatósági feladatkörükben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint, a földmérési adatok és térképek őrzése, kezelése és szolgáltatása vonatkozásában pedig a külön jogszabályok szerint járnak el.

A R. 15. és 16. §-ához

45. §

(1) Földmérési munkát csak földmérési szakképzettséggel rendelkező személy végezhet. Földmér rési szakképzettséget igazol:

a) a földmérőmérnöki, térképészmérnöki, építőmérnöki (mérnöki), erdőmérnöki vagy bányamérnöki oklevél;

b) a felsőfokú földmérési technikumi oklevél vagy a földmérési szakközépiskolai érettségi bizonyítvány;

c) olyan egyéb szakközépiskolai végzettség vagy olyan felső, illetve középfokú technikumi végzettség, amelynek képesítő (érettségi) tárgyai között a földmérés is szerepel;

d) a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala, illetve korábban az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal által szervezett földmérési tanfolyami végzettség, vagy az általuk elismert egyéb földmérési szakképzettség.

(2) A földmérési munka irányításához az (1) bekezdés a) pontjában említett szakképzettség és legalább három évi, vagy pedig az (1) bekezdés b) pontjában említett szakképzettség és legalább öt évi földmérési szakmai gyakorlat szükséges.

(3) A földhivatalok és a Földmérési Intézet dolgozóira vonatkozóan a képesítési rendszert és a szakmai gyakorlati időt külön jogszabály állapítja meg.

46. §

(1) A hivatásos szakértők nyilvántartó jegyzékébe, valamint az igazságügyi szakértői névjegyzékbe földmérő szakértőként a 45. § (2) bekezdésében említett feltételek fennforgása esetén is csak az a személy vehető fel, akinek felvételét a munkáltatóján kívül a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala is javasolja. A névjegyzékből törölni kell azt a földmérő szakértőt, akinek törléséi indokolt szakmai okokból a M É M Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala kéri.

(2) A R. 16. §-ának (4) bekezdésében említett tulajdonosként a földmérési munkát az a vevő is elvégezheti, aki az adás-vételi szerződést már aláírta.

(3) A tulajdonos (használó) és a vevő hozzátartozója alatt a polgári perrendtartás 13. § (2) bekezdésében felsorolt személyeket kell érteni.

A R. 17. §-ához

47. §

(1) A földmérési és térképészeti munka előírás szerinti minőségét, továbbá a minőségi ellenőrzés módját és mértékét a földmérő szerv a műszaki leírásban köteles tanúsítani. Ugyancsak a műszaki leírásban köteles feltüntetni azt, hogy a munka elvégzése során milyen alapadatokat és térképeket használt fel. Köteles továbbá ismertetni minden olyan körülményt, amely befolyásolhatja a munkarészek későbbi felhasználhatóságát.

(2) A földmérési munka során készített térképen fel kell tüntetni, hogy az milyen műszaki előírások szerint készült, illetve a részleteket milyen pontossággal ábrázolja.

A R. 18. §-ához

48. §

A földmérési és térképészeti munka ellátásával kapcsolatos szakmai szabályzatokat, útmutatókat, egyéb műszaki előírásokat, valamint ágazati szabványokat a M É M Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának vezetője állapítja meg.

49. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; hatálybalépésével egyidejűleg a 11470/1951. (Tg É. VII. 29.) OT és a 11930/1951. (Tg. É. VIII. 22.) OT rendeletek, a 2300-55/1952. (Tg. É. VIII. 12.) OT és a 2300-95/1953. (Tg. É. XII. 5.) OT utasítások, továbbá a 106/1957. (T. 6.) ÁFTH, a 107/1957. (T. 6.) ÁFTH, a 108/1957. (T. 6.) ÁFTH, a 130/1957. (T. 27.) ÁFTH, a 304/1960. (T. 3.) ÁFTH, a 304/1/1960. (T. 3.) ÁFTH, a 110/1961. (T. 7.) ÁFTH, a 110/1/1961. (T. 7.) ÁFTH, a 120/1961. (T. 18.) ÁFTH, a 218/1962. (T. 16.) ÁFTH, a 107/1963. (T. 5.) ÁFTH, a 117/1963. (T. 15.) ÁFTH-ÉM, a 124/1963. (T. 17.) ÁFTH, az 1744/1963. (T. 11.) ÁFTH és a 406/1964. (T. 4.) ÁFTH utasítások hatályukat vesztik.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter