7/1970. (IV. 1.) Korm. rendelet

a fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek tagjainak a testületekkel szemben fennálló anyagi felelősségéről[1]

Általános rendelkezések

1. §[2] (1) A rendelet hatálya a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek (a továbbiakban együtt: testületek) tagjainak a testülettel szemben fennálló anyagi felelősségére terjed ki.

(2)[3] A rendelet alkalmazása szempontjából testületi tagnak kell tekinteni az önkéntes rendőrt, az önkéntes határőrt, az önkéntes tűzoltót és a Munkásőrség társadalmi állományú tagját is.

2. § Nem terjed ki a testületi tag felelőssége a kárnak, illetve a hiánynak arra a részére, amely a testület közrehatása folytán keletkezett.

Felelősség a vétkes károkozásért

3. § Ha a testületi tag a testületnek szolgálatban vagy azzal összefüggésben vétkesen kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik.

4. §[4] Gondatlan károkozás esetén - az 5-7. §-ban foglaltak kivételével - a kártérítés a testületi tag havi illetményének ötven százalékát nem haladja meg.

5. § Másfél havi illetménye erejéig felel a testület felelős beosztású tagja, ha a kárt a beosztása ellátására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vagy az ellenőrzésre vonatkozó szabályok megsértésével okozta.

6. § (1) Hathavi illetménye erejéig felel

a) a testületi tag a kirívóan súlyos gondatlansággal, illetve a gondatlan bűncselekménnyel okozott kár esetén;

b) a testületnek - az illetékes miniszter által meghatározott - parancsnoki vagy más magasabb beosztású tagja, ha a kárt a beosztásából fakadó szolgálati kötelezettségének megsértésével okozta.

(2) A hathavi illetmény erejéig terjedő felelősség alkalmazása szempontjából gondatlan bűncselekménnyel okozott a kár akkor is, ha

a) a bíróság a testületi taggal szemben tárgyaláson megrovást (Btk. 71. §) alkalmazott;

b) a bűncselekményt vagy szabálysértést parancsnoki fegyelmi jogkörben bírálták el, és ennek során a testületi tag felelősségét megállapították;

c) a szabálysértési hatóság a testületi taggal szemben marasztaló határozatot hozott.

7. §[5]

8. § Szándékos károkozás esetén a testületi tag a teljes kár erejéig felel.

9. § (1) Ha a kárt többen, együttesen, gondatlanul okozták, vétkességük arányában felelnek.

(2) Ha a kárt többen, együttesen és szándékosan okozták, felelősségük egyetemleges.

Felelősség vétkességre tekintet nélkül

10. § (1) Teljes felelősséggel tartozik a testületi tag a jegyzék vagy elismervény alapján visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) Teljes felelősséggel tartozik a pénztáros, pénzkezelő és értékkezelő az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott esetekben a testületi tag az anyagi felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

(4) Ha a dolgot többen együtt vették át, illetményük arányában felelnek.

(5) Ha a megőrzésre átadott dolog megrongálódik vagy megsemmisül, a testületi tag felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni. Ebben az esetben azonban a vétlenség bizonyítása a testületi tagot terheli.

11. §[6] (1) A kezelésre átadott és átvett anyagban keletkezett leltárhiányért

a) a raktár vezetője és helyettese hathavi illetménye,

b) a beosztott raktáros (anyagkezelő) négyhavi illetménye

erejéig felel.

(2) A leltárhiányért az (1) bekezdésben említett testületi tagok illetményük arányában felelnek.

(3) Az önkéntes rendőr, az önkéntes határőr, az önkéntes, valamint a vállalati tűzoltó, leltárfelelősségét az illetékes miniszter az (1) bekezdésben meghatározott alacsonyabb mértékben is megállapíthatja. A felelősség mértéke azonban ez esetben sem lehet kevesebb az egyhavi átlagkeresetnél.

(4) Ha a testületi tag olyan beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat állandóan egyedül kezeli (kizárólagos anyagkezelő), a leltárhiány teljes összegéért felel.

(5) A leltárhiányért való anyagi felelősséget a leltározás befejezését követően hatvan napon belül kell elbírálni és a kártérítési határozatot a testületi taggal közölni. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetőleg bíróság jogerős határozatának közlését követő nappal kezdődik. A hatvan nap eltelte után a testületi tag a leltárhiányért anyagilag felelőssé nem tehető.

(6)[7] A leltárhiány fogalmára, a leltárhiánynak a leltártöblettel, illetőleg a többletnek a hiánnyal való kiegyenlítésére, valamint a leltárhiányért való anyagi felelősség feltételeire és a leltározás eljárási rendjére a raktári dolgozók leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 11/1987. (IV. 3.) MT rendelet rendelkezései az irányadók. A leltárhiányért való anyagi felelősség egyéb részletes szabályait az illetékes miniszter állapítja meg.

12. § Illetmény és az ezzel egy tekintet alá eső pénzösszegek téves kifizetése esetén a testületi tagot a visszafizetési kötelezettségről a felvételtől számított hatvan napon belül írásban kell értesíteni. E határidő elmulasztásával a testületi tag visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudott, vagy a téves kifizetést maga idézte elő.

A kártérítés kiszabása és a hiány megtéríttetése

13. § A kár összegét

- a dolog megrongálása esetén a kijavításra fordított kiadás és a kijavítás ellenére fennmaradó esetleges értékcsökkenés,

- a dolog megsemmisülése vagy használhatatlanná válása esetén a beszerzési érték,

- a dolog hiánya vagy eltulajdonítása esetén a fogyasztói ár, ennek hiányában pedig a beszerzési érték

figyelembevételével kell megállapítani.

14. § A kár és a hiány megtéríttetésénél (a továbbiakban együtt: a kártérítésnél) havi illetményként

a)[8] a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő személy, az önkéntes rendőr, az önkéntes határőr, az önkéntes tűzoltó esetében a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik egyes járandóságairól szóló külön jogszabályban a baleseti ellátás és nyugellátás alapjául meghatározott összeget,

b) az a) pontban nem említett testületi tagok esetében pedig a károkozás, illetve a hiány megállapításának hónapjában esedékes illetményeket

kell alapul venni.

15. § (1) A kártérítést a rendelet szerint kiszabható mértéknél alacsonyabb összegben is meg lehet állapítani, illetve annak kiszabását mellőzni is lehet, ha az eset összes körülményei kellően indokolják, és az a társadalmi tulajdon megóvására irányuló nevelés érdekeit nem sérti.

(2) A 10. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott felelősség körében mérséklés alkalmazásának csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben van helye.

(3)[9] A kártérítés mérséklésének általában nincs helye, ha a károkozásból a testületi tag vagyoni előnyhöz jutott, vagy a károkozás egyébként szándékosan, illetve ittas állapotban történt.

(4) A kiszabott kártérítés is mérsékelhető, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan méltányolható változás következett be, amelyet a kártérítési kötelezettség megállapítása során nem lehetett figyelembe venni.

(5) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel engedélyezni lehet a kártérítés részletekben történő megfizetését is.

16. § (1) Az illetékes parancsnok a kár vagy hiány (a továbbiakban együtt: kár) felfedezése után haladéktalanul köteles intézkedni a kár összegének és a károkozó kilétének megállapítására.

(2) A kár összegének és a károkozó kilétének megállapításától számított hatvan napon belül a parancsnok az anyagi felelősségre vonásról írásbeli határozattal köteles dönteni. A határozatot meg kell indokolni.

(3) Ha a károkozás miatt büntető eljárás indul, a kártérítési igényt a büntető eljárásban kell érvényesíteni.

(4) Ha a büntető eljárás során a kártérítési igényt érdemben nem bírálták el, az anyagi felelősségre vonásról a jogerős határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell dönteni.

17. § A kártérítési eljárásban a testületi tagot meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadhassa.

18. § (1) A kártérítésre kötelezett testületi tag az első fokú határozat ellen - annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - az elöljáró parancsnokhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

(2) A fellebbezési határidő elmulasztása esetén a testületi tag a mulasztását kimentheti, ha bizonyítja, hogy a mulasztás önhibáján kívül történt.

(3) Az elöljáró parancsnok a fellebbezést hatvan napon belül írásbeli határozattal köteles elbírálni. A határozatot meg kell indokolni.

(4)[10]

(5)[11] Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható a rendőrség, a határőrség, a tűzoltóság és a polgári védelem hivatásos állományú tagjaira.

A kártérítés levonása, végrehajtása

19. § (1) A jogerősen megállapított kártérítést a testületi tag illetményéből a bírósági végrehajtás szabályainak megfelelő mértékben és sorrendben kell levonni.

(2) Ha az illetményből a kártérítést nem lehet levonni, a behajtás

a) a bíróság által megítélt kártérítés esetében a bírósági végrehajtás szabályai,

b) a parancsnok által kiszabott kártérítés esetében az adóbehajtásra vonatkozó szabályok

szerint történik.

(3) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel a levonást az illetékes parancsnok elhalaszthatja, a végrehajtást pedig felfüggesztheti.

A meg nem térülő kár leírása és törlése

20. § Az e rendelet alapján meg nem térülő károkat leírással, illetve törléssel kell rendezni. Ennek részletes szabályait az illetékes miniszterek saját hatáskörükben állapítják meg.

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

21. § (1) Az e rendelet alapján fennálló anyagi felelősség három év alatt évül el.

(2) A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló anyagi felelősség öt év alatt, ha pedig a büntető eljárás megindítására meghatározott elévülési idő ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(3) Az anyagi felelősség érvényesítésére irányuló írásbeli intézkedés, valamint a felelősség elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újból kezdődik.

22. § Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter, a pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter, hogy a testületi tagoknak a testülettel szemben keletkezett illetményelőleg, lakbér, kölcsön, illetve ezekkel egy tekintet alá eső tartozásai érvényesítését és behajtását hatáskörében szabályozza.

23. § (1) Ez a rendelet 1981. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet végrehajtásáról a 22. §-ban felsorolt miniszterek gondoskodnak.