Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

7/1970. (IV. 1.) Korm. rendelet

a fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek tagjainak a testületekkel szemben fennálló anyagi felelősségéről[1]

Általános rendelkezések

1. §[2] (1) A rendelet hatálya a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek (a továbbiakban együtt: testületek) tagjainak a testülettel szemben fennálló anyagi felelősségére terjed ki.

(2)[3] A rendelet alkalmazása szempontjából testületi tagnak kell tekinteni az önkéntes rendőrt, az önkéntes határőrt, az önkéntes tűzoltót és a Munkásőrség társadalmi állományú tagját is.

2. § Nem terjed ki a testületi tag felelőssége a kárnak, illetve a hiánynak arra a részére, amely a testület közrehatása folytán keletkezett.

Felelősség a vétkes károkozásért

3. § Ha a testületi tag a testületnek szolgálatban vagy azzal összefüggésben vétkesen kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik.

4. §[4] Gondatlan károkozás esetén - az 5-7. §-ban foglaltak kivételével - a kártérítés a testületi tag havi illetményének ötven százalékát nem haladja meg.

5. § Másfél havi illetménye erejéig felel a testület felelős beosztású tagja, ha a kárt a beosztása ellátására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vagy az ellenőrzésre vonatkozó szabályok megsértésével okozta.

6. § (1) Hathavi illetménye erejéig felel

a) a testületi tag a kirívóan súlyos gondatlansággal, illetve a gondatlan bűncselekménnyel okozott kár esetén;

b) a testületnek - az illetékes miniszter által meghatározott - parancsnoki vagy más magasabb beosztású tagja, ha a kárt a beosztásából fakadó szolgálati kötelezettségének megsértésével okozta.

(2) A hathavi illetmény erejéig terjedő felelősség alkalmazása szempontjából gondatlan bűncselekménnyel okozott a kár akkor is, ha

a) a bíróság a testületi taggal szemben tárgyaláson megrovást (Btk. 71. §) alkalmazott;

b) a bűncselekményt vagy szabálysértést parancsnoki fegyelmi jogkörben bírálták el, és ennek során a testületi tag felelősségét megállapították;

c) a szabálysértési hatóság a testületi taggal szemben marasztaló határozatot hozott.

7. §[5]

8. § Szándékos károkozás esetén a testületi tag a teljes kár erejéig felel.

9. § (1) Ha a kárt többen, együttesen, gondatlanul okozták, vétkességük arányában felelnek.

(2) Ha a kárt többen, együttesen és szándékosan okozták, felelősségük egyetemleges.

Felelősség vétkességre tekintet nélkül

10. § (1) Teljes felelősséggel tartozik a testületi tag a jegyzék vagy elismervény alapján visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) Teljes felelősséggel tartozik a pénztáros, pénzkezelő és értékkezelő az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott esetekben a testületi tag az anyagi felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

(4) Ha a dolgot többen együtt vették át, illetményük arányában felelnek.

(5) Ha a megőrzésre átadott dolog megrongálódik vagy megsemmisül, a testületi tag felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni. Ebben az esetben azonban a vétlenség bizonyítása a testületi tagot terheli.

11. §[6] (1) A kezelésre átadott és átvett anyagban keletkezett leltárhiányért

a) a raktár vezetője és helyettese hathavi illetménye,

b) a beosztott raktáros (anyagkezelő) négyhavi illetménye

erejéig felel.

(2) A leltárhiányért az (1) bekezdésben említett testületi tagok illetményük arányában felelnek.

(3) Az önkéntes rendőr, az önkéntes határőr, az önkéntes, valamint a vállalati tűzoltó, leltárfelelősségét az illetékes miniszter az (1) bekezdésben meghatározott alacsonyabb mértékben is megállapíthatja. A felelősség mértéke azonban ez esetben sem lehet kevesebb az egyhavi átlagkeresetnél.

(4) Ha a testületi tag olyan beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat állandóan egyedül kezeli (kizárólagos anyagkezelő), a leltárhiány teljes összegéért felel.

(5) A leltárhiányért való anyagi felelősséget a leltározás befejezését követően hatvan napon belül kell elbírálni és a kártérítési határozatot a testületi taggal közölni. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetőleg bíróság jogerős határozatának közlését követő nappal kezdődik. A hatvan nap eltelte után a testületi tag a leltárhiányért anyagilag felelőssé nem tehető.

(6)[7] A leltárhiány fogalmára, a leltárhiánynak a leltártöblettel, illetőleg a többletnek a hiánnyal való kiegyenlítésére, valamint a leltárhiányért való anyagi felelősség feltételeire és a leltározás eljárási rendjére a raktári dolgozók leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 11/1987. (IV. 3.) MT rendelet rendelkezései az irányadók. A leltárhiányért való anyagi felelősség egyéb részletes szabályait az illetékes miniszter állapítja meg.

12. § Illetmény és az ezzel egy tekintet alá eső pénzösszegek téves kifizetése esetén a testületi tagot a visszafizetési kötelezettségről a felvételtől számított hatvan napon belül írásban kell értesíteni. E határidő elmulasztásával a testületi tag visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudott, vagy a téves kifizetést maga idézte elő.

A kártérítés kiszabása és a hiány megtéríttetése

13. § A kár összegét

- a dolog megrongálása esetén a kijavításra fordított kiadás és a kijavítás ellenére fennmaradó esetleges értékcsökkenés,

- a dolog megsemmisülése vagy használhatatlanná válása esetén a beszerzési érték,

- a dolog hiánya vagy eltulajdonítása esetén a fogyasztói ár, ennek hiányában pedig a beszerzési érték

figyelembevételével kell megállapítani.

14. § A kár és a hiány megtéríttetésénél (a továbbiakban együtt: a kártérítésnél) havi illetményként

a)[8] a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő személy, az önkéntes rendőr, az önkéntes határőr, az önkéntes tűzoltó esetében a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik egyes járandóságairól szóló külön jogszabályban a baleseti ellátás és nyugellátás alapjául meghatározott összeget,

b) az a) pontban nem említett testületi tagok esetében pedig a károkozás, illetve a hiány megállapításának hónapjában esedékes illetményeket

kell alapul venni.

15. § (1) A kártérítést a rendelet szerint kiszabható mértéknél alacsonyabb összegben is meg lehet állapítani, illetve annak kiszabását mellőzni is lehet, ha az eset összes körülményei kellően indokolják, és az a társadalmi tulajdon megóvására irányuló nevelés érdekeit nem sérti.

(2) A 10. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott felelősség körében mérséklés alkalmazásának csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben van helye.

(3)[9] A kártérítés mérséklésének általában nincs helye, ha a károkozásból a testületi tag vagyoni előnyhöz jutott, vagy a károkozás egyébként szándékosan, illetve ittas állapotban történt.

(4) A kiszabott kártérítés is mérsékelhető, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan méltányolható változás következett be, amelyet a kártérítési kötelezettség megállapítása során nem lehetett figyelembe venni.

(5) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel engedélyezni lehet a kártérítés részletekben történő megfizetését is.

16. § (1) Az illetékes parancsnok a kár vagy hiány (a továbbiakban együtt: kár) felfedezése után haladéktalanul köteles intézkedni a kár összegének és a károkozó kilétének megállapítására.

(2) A kár összegének és a károkozó kilétének megállapításától számított hatvan napon belül a parancsnok az anyagi felelősségre vonásról írásbeli határozattal köteles dönteni. A határozatot meg kell indokolni.

(3) Ha a károkozás miatt büntető eljárás indul, a kártérítési igényt a büntető eljárásban kell érvényesíteni.

(4) Ha a büntető eljárás során a kártérítési igényt érdemben nem bírálták el, az anyagi felelősségre vonásról a jogerős határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell dönteni.

17. § A kártérítési eljárásban a testületi tagot meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadhassa.

18. § (1) A kártérítésre kötelezett testületi tag az első fokú határozat ellen - annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - az elöljáró parancsnokhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

(2) A fellebbezési határidő elmulasztása esetén a testületi tag a mulasztását kimentheti, ha bizonyítja, hogy a mulasztás önhibáján kívül történt.

(3) Az elöljáró parancsnok a fellebbezést hatvan napon belül írásbeli határozattal köteles elbírálni. A határozatot meg kell indokolni.

(4)[10]

(5)[11] Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható a rendőrség, a határőrség, a tűzoltóság és a polgári védelem hivatásos állományú tagjaira.

A kártérítés levonása, végrehajtása

19. § (1) A jogerősen megállapított kártérítést a testületi tag illetményéből a bírósági végrehajtás szabályainak megfelelő mértékben és sorrendben kell levonni.

(2) Ha az illetményből a kártérítést nem lehet levonni, a behajtás

a) a bíróság által megítélt kártérítés esetében a bírósági végrehajtás szabályai,

b) a parancsnok által kiszabott kártérítés esetében az adóbehajtásra vonatkozó szabályok

szerint történik.

(3) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel a levonást az illetékes parancsnok elhalaszthatja, a végrehajtást pedig felfüggesztheti.

A meg nem térülő kár leírása és törlése

20. § Az e rendelet alapján meg nem térülő károkat leírással, illetve törléssel kell rendezni. Ennek részletes szabályait az illetékes miniszterek saját hatáskörükben állapítják meg.

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

21. § (1) Az e rendelet alapján fennálló anyagi felelősség három év alatt évül el.

(2) A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló anyagi felelősség öt év alatt, ha pedig a büntető eljárás megindítására meghatározott elévülési idő ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(3) Az anyagi felelősség érvényesítésére irányuló írásbeli intézkedés, valamint a felelősség elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újból kezdődik.

22. § Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter, a pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter, hogy a testületi tagoknak a testülettel szemben keletkezett illetményelőleg, lakbér, kölcsön, illetve ezekkel egy tekintet alá eső tartozásai érvényesítését és behajtását hatáskörében szabályozza.

23. § (1) Ez a rendelet 1981. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet végrehajtásáról a 22. §-ban felsorolt miniszterek gondoskodnak.

Lábjegyzetek:

[1] A rendeletet - az azt módosító 33/1980. (VIII. 19.) MT és 9/1988. (II. 23.) MT rendelet ekkel együtt - az 1966. évi XLIV. törvény 144. § (3) bekezdése 1996. szeptember 1. napjával hatályon kívül helyezte. Újraszabályozták e törvény 107-121. §-a, valamint az 1996. évi XLIII. törvény 150-178. §-ai.

[2] Az 1. § a 33/1980. (VIII. 19.) MT rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

[3] A Munkásőrséget az 1989. évi XXX. törvény megszüntette.

[4] A 4-7. § a 33/1980. (VIII. 19.) MT rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

[5] A 7. §-t az 57/1993. (X. 28.) AB határozat megsemmisítette.

[6] A 11. § a 9/1988. (II. 23.) MT rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

[7] A 11. § (6) bekezdésében említett 11/1987. (IV. 3.) MT rendeletet a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.

[8] A 14. § a) pontja a 33/1980. (VIII. 19.) MT rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

[9] A 15. § (3) bekezdése a 33/1980. (VIII. 19.) MT rendelet 5. §-ával kiegészített szöveg.

[10] A 18. § (4) bekezdését az 57/1993. (X. 28.) AB határozat kihirdetése napjával megsemmisítette.

[11] A 18. § (5) bekezdését a 79/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.

Tartalomjegyzék