7/1970. (XI. 13.) KPM rendelet

az utak igazgatásáról

Az utakról szóló 1962. évi 21. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) végrehajtása tárgyában kiadott és a 19/1970. (VI. 7.) Korm. számú rendelettel módosított 34/1962. (IX. 16.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-a alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

Fogalommeghatározások

1. §

A Tvr. alkalmazása szempontjából:

a) műtárgy: a híd (pontonhíd, hajóhíd), az áteresz, a támfal, a bélésfal, a mellvédfal és az alagút. A 2 méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, a 2 méter vagy ennél kisebb nyílású áthidaló műtárgy: áteresz;

b) úttartozék: a jelzőtábla, a forgalomirányító berendezés, a vezetőoszlop, a jelzőkő, a korlát és az egyéb üzemi létesítmény, valamint az út fenntartójának kezelésében álló területen levő véderdő és védő fásítás, továbbá külterületen az 1945. évi január hó 1. napja előtt létesített közút rézsűjének külső szélétől számított 2 méter távolságon belül ültetett fa - az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével;

c) a közút határa: a közút árka rézsűjének, illetőleg töltésen haladó közútnál - ha árok nincs - a töltésnek, bevágásban haladó közútnál a bevágás rézsűjének külső széle, kivéve ha a közút céljára kisajátított vagy kezelésbe átvett terület határa ezt meghaladja. Belterületen a közút legfeljebb a járdának a közút felé eső széléig terjed.

Útügyi hatóságok

2. §

(1) Az országos közutak, a tanácsi közutak és a sajáthasználatú utak igazgatását - a (2) és a (3) bekezdésben említettek kivételével - a R. 6. §-ában megjelölt szervek látják el.

(2) Nagyközségek területén a tanácsi közutak és a tanácsi hatáskörbe tartozó sajáthasználatú utak igazgatását - a R. 9. §-ának (1) bekezdésében, valamint 12. és 20. §-ában meghatározott teendők kivételével - első fokon a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve látja el.

(3) A Budapest területén haladó országos közutaknak a Duna-balparton a Hungária körút vonalában létesítendő autópályán, a Duna-jobbparton a Hamzsabégi úton, az Osztapenko emlékművön, illetőleg a Flórián téren kívül eső gyorsforgalmú szakaszai igazgatását a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium alsófokú útügyi területi szerve látja el.

A közúti hálózat kialakítása

3. §

(1) Az országos közúti hálózatba fel kell venni azokat az utakat, amelyek

a) a nemzetközi forgalom lebonyolítására szolgálnak,

b) összekötik

- a fővárost a megyeszékhelyekkel és a megyeszékhelyeket egymással,

- a járásszékhelyeket a megyeszékhelyekkel és egymással,

- a községeket (városokat) a megye- és járásszékhelyekkel,

- a városkörnyéki községeket a várossal,

- a vasút- és hajóállomásokat az előbbi utakkal.

(2) Ha

- a községeket (városokat) a megye- és járásszékhelyekkel,

- a városkörnyéki községeket a várossal,

- a vasút- és hajóállomásokat az országos közutakkal

több út köti össze, az országos közúti hálózatba azt az utat kell felvenni, amely a felsorolt helységek (állomás), illetőleg út között a legkedvezőbb kapcsolatot biztosítja.

(3) A tanácsi közúti hálózatba kell felvenni az országos közúti hálózatba fel nem vett közutakat.

4. §

(1) Útnak az országos közúti hálózatba vagy sajáthasználatú útnak a tanácsi közúti hálózatba a következő év január hó 1. napjával való felvételére minden évben június hó 30. napjáig lehet javaslatot tenni.

(2) A javaslathoz csatolni kell az út műszaki leírását és földmérési alaptérképének másolatát. A műszaki leírásnak tartalmaznia kell: az út megjelölését, kezdő- és végpontjának (szelvényének) feltüntetésével annak hosszát, a burkolat minőségét és szélességét, az útkorona szélességét, az úton levő műtárgyak felsorolását, az út területén, az alatta vagy felette elhelyezett létesítmények leírását, azok elhelyezésének módját, továbbá azt, hogy az út melyik közútnál, annak melyik szelvényénél kezdődik, illetőleg végződik. A földmérési alaptérkép másolatán léptékhelyesen fel kell tüntetni az út vonalvezetését, az úton, illetőleg az alatta vagy felette elhelyezett létesítményeket, valamint azt az országos vagy tanácsi közutat és azokat a szelvénypontokat, ahol a tanácsi közút, illetőleg a sajáthasználatú út kezdődik, illetőleg végződik.

5. §

Közútnak az országos vagy a tanácsi közúti hálózatba való felvételére, illetőleg a hálózatokból való törlésére vonatkozó határozatot minden évben szeptember hó 30. napjáig kell kiadni, s azt a következő év első napjával kell végrehajtani. Új közutat (közúti szakaszt) a használatbavétel engedélyezésével egyidejűleg kell felvenni a közúti hálózatba; a felvétellel egyidejűleg a felhagyott közutat (közúti szakaszt) a hálózatból törölni kell.

6. §

(1) A felvételt, illetőleg a törlést elrendelő határozatban meg kell jelölni a felvett, illetőleg a törölt utat (útszakaszt) képező földrészlet (földrészletek) telekkönyvi és földnyilvántartási helyrajzi számát és az utat (útszakaszt) képező földrészlet (földrészletek) telekkönyvi rendezéséhez szükséges intézkedéseket is elő kell írni. A R. 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetben a határozatban a törölt közútra vonatkozó nyilvántartási adatok átadásáról rendelkezni kell. Ha a közúti hálózatból törölt utat vállalati, szövetkezeti vagy egyéb szerv sajáthasználatú útként fenn kívánja tartani, a határozatban a törölt út átadása iránt kell intézkedni. A határozatot - jogerőre emelkedése után - meg kell küldeni az állami földnyilvántartás vezetésére illetékes szervnek; a telekkönyvi rendezést ezt követően szabad végrehajtani.

(2) A telekkönyvi rendezéshez szükséges intézkedéseket az első fokú határozatot kiadó útügyi hatóságnak - országos közút tekintetében a KPM alsó fokú útügyi területi szervének - kell megtennie. Ha a közúti hálózatba felvett utat (útszakaszt) képező földrészlet nem volt közterület, telekkönyvi nyilvántartását meg kell szüntetni; ha pedig a közúti hálózatból törölt utat (útszakaszt) képező földrészlet közterületi jellege megszűnt, a terület telekkönyvezése iránt kell intézkedni. Ha a törölt utat (útszakaszt) képező földrészlet sajáthasználatú úttá vált, a telekkönyvezés során kezelőként az új fenntartót kell bejegyezni.

(3) A közúti hálózatból törölt utat, ha azt vállalati, szövetkezeti vagy egyéb szerv sajáthasználatú útként fenntartani nem kívánja, - a földvédelemről szóló jogszabályokban foglalt rendelkezések figyelembevételével - meg kell szüntetni.

A közút igénybevételének engedélyezése

7. §

(1) A közút területén, az alatt vagy felett létesítmény elhelyezésének, áthelyezésének vagy megszüntetésének, illetőleg a közút felbontásának engedélyezését - ha egyébként a létesítéshez, illetőleg a megszüntetéshez más hatóság engedélye nem szükséges - az útügyi hatóságtól kell kérni. A kérelemhez csatolni kell 4-4 példányban a létesítmény 1:500 méretarányú elhelyezési tervét, valamint a közút érintett szelvényének keresztszelvényét 1:100 méretarányban. Meg kell jelölni a közút szelvényének számát méterpontossággal, a munka kezdésének és befejezésének határnapját, továbbá a naponkénti munkakezdés és befejezés időpontját. Magánszemély elhelyezési tervet vagy keresztszelvényt csak akkor köteles kérelméhez csatolni, ha erre az útügyi hatóság felhívta.

(2) Az útügyi hatóság a kérelem alapján - a szükséghez képest - szemlét tart és az engedélyben a R. 25. §-ának (2) bekezdésében és 27. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a közút felbontásával és helyreállításával kapcsolatos feltételeket és határidőket is megállapítja. Az engedélyest kötelezni kell arra, hogy a felbontott közutat a műszaki követelményeknek megfelelően állítsa helyre.

8. §

A közutat felbontani a munkakezdés engedélyezése után szabad. A munkakezdés engedélyezését a kivitelező köteles kérni az útügyi hatóságtól. A munkakezdés engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kivitelező megnevezését, a munkakezdés időpontját, a munkavégzés időtartamát, a kivitelező építésvezetőjének és a felbontott útburkolat helyreállításáért felelős személynek a nevét. A munkakezdés engedélyezése kérdésében - ha a kérelem az előírásoknak megfelel - 8 nap alatt kell dönteni.

9. §

Közútnak közmű, valamint cseppfolyós vagy légnemű halmazállapotú termék szállítására szolgáló vezeték halasztást nem tűrő helyreállítása, továbbá rendkívüli árvíz és belvíz miatt szükséges felbontásához, elfoglalásához, illetőleg a munkakezdéshez engedélyt kérni nem kell. Az építtető, illetőleg a munka kivitelezője a közúti forgalombiztonsági szabályokat megtartani, a közút felbontását, illetőleg elfoglalását az útügyi hatóságnak 24 órán belül bejelenteni és az eredeti állapotot az útügyi hatóság előírásának megfelelően helyreállítani köteles.

10. §

(1) A közút területén, az alatt vagy felett elhelyezett létesítmény kivitelezését követő átadás-átvételi eljárásra az engedélyes köteles az útügyi hatóságot is meghívni. Az átadás-átvételi eljárás során, az útügyi hatóság képviselője által a közút helyreállításával kapcsolatban megállapított hiányosságokat az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha az útügyi hatóság képviselője az átadás-átvételi eljáráson nem jelent meg, az eljárásról készített jegyzőkönyvet három napon belül az engedélyes (építtető) köteles az útügyi hatóságnak megküldeni.

(2) Ha a helyreállítás hiányossága miatt a felbontott közúton utóbb ülepedés vagy más hiba mutatkozik, az engedélyest az útügyi hatóság ennek kijavítására kötelezi, vagy a R. 25. §-ának (6) bekezdése alapján a helyreállítást az engedélyes terhére maga is elvégeztetheti.

11. §

Az R. 28. §-ának (3) bekezdésében megjelölt engedély, illetőleg hozzájárulás visszavonása esetén az eredeti állapot helyreállítására az engedélyesnek megfelelő - legfeljebb 2 éves - határidőt kell adni.

12. §

A közút árkába vizet bevezetni, a közút területét elfoglalni csak az útügyi hatóság engedélyével szabad. Ha a közút elfoglalásához egyébként közterülethasználati engedély szükséges, a közterülethasználat engedélyezéséről szóló jogszabály rendelkezései szerint kell eljárni.

Közúthoz csatlakozás létesítésének engedélyezése

13. §

(1) Közúthoz csatlakozás építésére engedélyt az útügyi hatóság adhat. A kérelemre a 7. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók, azzal, hogy községben (városban) meg kell jelölni azt a házszámot, ennek hiányában azt a helyrajzi számot, amelynél a kérelmező a csatlakozást megvalósítani kívánja, továbbá híd (áteresz) építése esetében annak méretét és szerkezetét is.

(2) Ha valamely csatlakozással kapcsolatos híd (áteresz) átfolyási szelvénye a víz elvezetésére elégtelenné vált, valamint ha az út függőleges vagy vízszintes vonalvezetése megváltozott, az útügyi hatóság az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) a R. 26. §-ának (2) bekezdése alapján a csatlakozás korszerűsítésére kötelezi.

(3) A már meglevő csatlakozás korszerűsítési munkáinak elvégzésére az engedélyes (ingatlantulajdonos, kezelő, használó) részére általában 1 éves határidőt kell adni. Rövidebb határidőt kell megállapítani, ha a közút állaga vagy a forgalom biztonsága érdekében a korszerűsítési munka korábbi elvégzése szükséges.

A közút megrongálása

14. §

(1) Közút rongálóját az okozott kár megtérítésére az útügyi hatóság határozatban kötelezi. A kártérítési kötelezettség megállapításának a helyreállítás nem feltétele.

(2) A kártérítés összegét - ideértve az értékcsökkenést is - az okozott kár alapján kell megállapítani. A határozatnak tételesen tartalmaznia kell a kárösszeg kiszámításának módját.

(3) Véderdőben, védő fásításban vagy fában okozott kár összegét az Országos Erdei Érték- és Árszabályzat szerint kell megállapítani.

Vegyes rendelkezések

15. §

A tulajdonos (kezelő, használó) zárt területén (kapun, majoron) belül haladó sajáthasználatú út (útszakasz) megszüntetéséhez az útügyi hatóság engedélye nem szükséges.

16. §

(1) A R. 19. §-ának (3)-(5) bekezdései alkalmazása szempontjából a sajáthasználatú út fenntartásában érdekelt az a szerv vagy személy, amelynek, illetőleg akinek az a területén halad vagy területéhez vezet, valamint az a szerv vagy személy, amely, illetőleg aki az utat járműforgalom céljára rendszeresen használja.

(2) Út és országos közforgalmú vasút szintbeni keresztezése esetén a vasúti vágánytengelytől, több vágány esetén a szélső vágánytengelytől számított 8-8 méter, út és nem országos közforgalmú vasút szintbeni keresztezése esetén pedig 2-2 méter távolságig az útfenntartási kötelezettség, illetőleg ennek költsége a vágány fenntartóját terheli.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a vágány fenntartóját a teljesítésre az útügyi hatóság kötelezheti.

17. §

(1) A R. 13. §-ának (1) bekezdésében említett 50, illetőleg 100 méter távolságon belül létesítmény emelésének (elhelyezésének) engedélyezéséhez az útügyi hatóság hozzájárulása szükséges. Abban a kérdésben, hogy a létesítmény a közúti forgalom biztonságát zavarja-e, az útügyi hatóság állásfoglalása az irányadó. Ha a létesítmény emeléséhez (elhelyezéséhez) más hatóság engedélye nem szükséges, az engedélyt az útügyi hatóságtól kell kérni.

(2) Azokat az országos közutakat, valamint az országos közutaknak azokat a szakaszait, amelyek mentén a közúti forgalom biztonságát zavaró épületet vagy egyéb létesítményt 100 méter távolságon belül tilos emelni (elhelyezni), a rendelet melléklete tartalmazza.

Záró rendelkezések

18. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő, első fokon még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) az utak igazgatásáról szóló 3/1962. (XII. 29.) KPM számú rendelet, továbbá

b) a tanácsi rendeleteknek az utak igazgatására vonatkozó, e rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

(3) Az Országos Építésügyi Szabályzat, 2/1970. (I. 17.) ÉVM számú rendelettel közzétett új I. kötetének 3. számú mellékletét e rendelet mellékletének megfelelően kell alkalmazni.

Dr. Csanádi György s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter

Melléklet a 7/1970. (XI. 13.) KPM számú rendelethez

Azoknak az országos közutaknak a jegyzéke, amelyeknél 100 méter távolságon belül a közúti forgalom biztonságát zavaró épületet vagy egyéb létesítményt emelni (elhelyezni) tilos.

M1*, 1 számú budapest-tata-gyár-hegyeshalmi

2 számú budapest-váe-rétság-honti

3 számú budapest-miskolc-tornyosnémeti

4 számú budapest-debrecen-záhonyi

5 számú budapest-szeged-röszkei

6 számú budapest-pécs-barcsi

M7*, 7 számú budapest-nagykanizsa-letenyei - a 112,6-165,8 km közötti szakasz kivételével

8 számú székesfehérvár-jánosháza-rábafüzesi

10 számú budapest-dorog-dunaalmási

11 számú budapest-esztergom-dorogi

12 számú vác-szobi

13 számú komárom-országhatári

14 számú győr-vámosszabadi

15 számú mosonmagyaróvár-rajkai

21 számú hatvan-somoskőújfalui

22 számú rétság-salgótarjáni

23 számú kisterenye-tarnaleleszi

24 számú gyöngyös-párád-egri

25 számú kerecsend-eger-bánrévei

26 számú miskolc-bánrévei

31 számú budapest-jászberény-dormándi

311 számú nagykáta-ceglédi

32 számú hatvan-szolnoki

33 számú füzesabony-debreceni

34 számú tiszafüred-kenderesi

35 számú nyékládháza-debreceni

36 számú polgár-nyíregyházi

37 számú felsőzsolca-sátoraljaújhelyi

38 számú bodrogkeresztúr-nyíregyházi

41 számú nyíregyháza-bereg-surányi

42 számú püspökladány-bihar-keresztesi

43 számú szeged-makó-nagylaki

44 számú kecskémét-békéscsaba-gyulai

441 számú cegléd-nagykörös-kecskeméti

442 számú szolnok-kunszentmártoni

443 számú endrőd-szarvasi

45 számú kunszentmárton-szentes-hódmezővásárhelyi

451 számú kiskunfélegyháza-csongrád-szentesi

46 számú törökszentmiklús-endrőd-mezőberényi

47 számú debrecen-szegedi

471 számú debrecen-mátészalkai

43 számú debrecen-nyírábrányi

49 számú rohod-mátészalka-csengersimai

51 számú budapest-baja-hercegszántói

52 számú kecskémét-dunaföldvári

53 számú solt-kiskunhalas-tompai

54 számú kecskémét-soltvadkert-sükösdi

55 számú szeged-baja-bátaszéki

56 számú szekszárd-mohács-udvari

57 számú mohács-pécsi

53 számú pécs-harkány-drávaszabolcsi

61 számú dunaföldvár-dombóvár-nagykanizsai

611 számú dombóvár-sásdi

62 számú dunaújváros-székesfehérvári

63 számú szekszárd-székesfehérvári

64 számú simontornya-enyingi

65 számú szekszárd-tamási-siófoki

66 számú pécs-kaposvári

67 számú kaposvár-balatonlellei

68 számú barcs-balatonkeresztúri

70 számú budapest-zamárdi - a 46,0-58,0 és a 107,0-120.0 km közötti szakaszok kivételével

71 számú lepsény-balatonfüred-balatonkeresztúri

72 számú balatonfűzfő-litéri

73 számú csopak-veszprémi

74 számú nagykanizsa-zalaegerszeg-vasvári

75 számú keszthely-bak-rédicsi

81 számú székesfehérvár-kisbér-győri

811 számú székesfehérvár-bicskei

82 számú veszprém-zirc-győri

83 számú városlőd-pápa-győri

84 számú balatonederics-sárvár-soproni

85 számú győr-nagycenki

86 számú körmend-szombathely-csornai

87 számú kám-szombathely-kőszegi

88 számú sárvár-váti

* Az "M" (motor) jelzés a gyorsforgalmú útszakaszokat jelöli.