17/1971. (IV. 28.) Korm. rendelet

a jogtanácsosokról

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya az állami költségvetési és gazdálkodó szervekre, a szövetkezetekre, azok szövetségeire, a szövetkezeti vállalatokra, a társadalmi szervezetekre és azok vállalataira, valamint a gazdálkodó szervek társulásaira (a továbbiakban együtt: szerv) terjed ki.

A jogtanácsos feladatai

2. §

(1) A jogtanácsos feladata, hogy a szerv működésének elősegítése érdekében

a) közreműködjék a gazdasági és egyéb döntések, határozatok jogi szempontból történő előkészítésében;

b) közreműködjék a szerv szerződéseinek előkészítésében, megkötésében és e szerződésekkel kapcsolatos más jogi munkát igénylő teendőknél, különösen a szerv jogaira és kötelezettségeire kihatással levő tárgyalásokon;

c) véleményt nyilvánítson a szerv által vagy ellen érvényesített igények tekintetében;

d) ellássa a szerv jogi képviseletét bíróság, döntőbizottság, államigazgatási szerv, más hatóság és szerv előtt, valamint harmadik személyekkel szemben;

e) közreműködjék a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos szervező és megelőző tevékenységben, továbbá lássa el a társadalmi tulajdon védelméhez szükséges jogi feladatokat;

f) részt vegyen a szerv által előkészített jogszabálytervezetek és jogi tartalmú belső szabályzatok kidolgozásában;

g) ellássa az egyéb olyan jogi ügyet, amelyet jogszabály vagy a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) a jogtanácsos feladatkörébe utal;

h) tevékenységével működése területén szolgálja és mozdítsa elő a szocialista törvényességet.

(2) A jogtanácsos felelős az általa adott jogi tanácsért; jogosult és köteles azt - véleményeltérés esetében - írásba foglalni.

(3) A jogtanácsos kötelessége az ügykörében tudomására jutott jogsértésekre a szerv vezetőjének figyelmét felhívni és azok megszüntetése érdekében javaslatot tenni.

(4) A jogtanácsos - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - részt vesz a szerv vezetői testületeinek olyan ülésén, amely a feladatkörébe tartozó kérdéseket érint.

3. §

(1) A jogi előadó feladata, hogy - a jogtanácsos irányítása és ellenőrzése mellett - segítséget nyújtson a jogtanácsosnak feladatai ellátásában.

(2) Ha a szerv nem foglalkoztat jogtanácsost, a jogtanácsos feladatait jogi előadó is elláthatja.

A jogi tevékenység megszervezésének formái

4. §

(1) A szerv a jogi tevékenység ellátása céljából

a) munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló főfoglalkozású, másodállású, mellékfoglalkozású vagy közösen foglalkoztatott jogtanácsost (jogi előadót) alkalmazhat;

b) ha a szerv jogi tevékenységének ellátása az a) pont szerint megfelelően nem biztosítható, iparági, szakmai, szövetkezeti, (szövetkezeti szövetségi), illetőleg tanácsi jogi iroda vagy ügyvédi munkaközösség részére meghatározott időre szóló, illetőleg határozatlan időtartamú megbízást adhat;

c) külön szakismeretet igénylő ügyben eseti megbízást adhat más szerv (jogi iroda stb.) jogtanácsosának vagy ügyvédi munkaközösségnek.

(2) Ügyvédi munkaközösség a szerv részéről adott meghatározott időre szóló, illetőleg határozatlan időtartamú megbízást az igazságügyminiszter hozzájárulása alapján fogadhatja el. Az igazságügyminiszter döntése előtt beszerzi a felügyeleti szerv - szövetkezet esetében az illetékes országos hatáskörű érdekképviseleti szerv - vezetőjének véleményét.

A jogtanácsos és a jogi előadó alkalmazásának feltételei

5. §

(1) Jogtanácsosként csak azt a büntetlen előéletű, feddhetetlen magyar állampolgárt lehet alkalmazni, aki az egyetem állam- és jogtudományi karán jogi doktori oklevelet szerzett és az előírt szakvizsgát letette.

(2) A felügyeletet ellátó miniszter - az igazságügyminiszterrel és az ágazati miniszterrel egyetértésben - az (1) bekezdésben említetteken túlmenő alkalmazási feltételeket állapíthat meg.

(3) Nem alkalmazható jogtanácsosként (jogi előadóként) az, aki a felügyeleti szervnél áll munkaviszonyban.

6. §

(1) Jogi előadóként azt a büntetlen előéletű, feddhetetlen magyar állampolgárt lehet alkalmazni, aki az egyetem állam- és jogtudományi karán jogi doktori oklevelet szerzett.

(2) A jogi előadó a jogtanácsosi képesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati ideje alatt szakmai képzésben vesz részt; a szakmai képzést - az igazságügyminiszter irányítása mellett - a Magyar Jogász Szövetség szervezi.

7. §

Azt a jogi előadót, aki az előírt szakvizsgát letette és a jogtanácsosi alkalmazási feltételeknek egyebekben is megfelel, a szakvizsga letétele után megilleti a jogtanácsosi cím használata.

Képviselet

8. §

A szerv képviseletével a bírósági (a gazdasági döntőbizottsági, a területi munkaügyi döntőbizottsági) eljárásban, ha a per tárgyának az értéke a háromszázezer forintot meghaladja, csak jogtanácsost (jogi előadót), jogi irodát vagy ügyvédi munkaközösséget bízhat meg.

9. §

(1) A jogtanácsos (jogi előadó) külön meghatalmazás nélkül, munkaviszonya (tagsági viszonya) alapján képviseli azt a szervet, amelynek alkalmazottja (tagja). A képviseleti jogosultságot a munkáltatói (tagsági) igazolvány tanúsítja.

(2) Ha a szerv képviseletében a szerv felügyeleti hatóságánál vagy pedig jogi iroda keretében működő jogtanácsos jár el, a képviseleti jogosultságot a képviselt szerv vezetője vagy a képviselt szerv felügyeleti hatóságának vezetője által kiállított meghatalmazás, a jogtanácsosi minőséget pedig munkáltatói (tagsági) igazolvány tanúsítja.

(3) Ha a szervet olyan személy képviseli, aki a szervvel nincs munkaviszonyban (tagsági viszonyban), a képviseleti jogosultságot a szerv vezetője által kiállított meghatalmazással kell igazolni.

10. §

(1) A szervvel munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló jogtanácsos a szerv dolgozójának (alkalmazottjának, tagjának) perbeli képviseletét is elláthatja a munkaviszonnyal (tagsági viszonnyal) összefüggő ügyekben, feltéve hogy az ügyben nincs érdekellentét a szerv, illetőleg a dolgozó között és a képviselet ellátásához a szerv vezetője előzetesen hozzájárult. A jogtanácsos a szerv dolgozójának büntető perbeli védelmét csak akkor láthatja el, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

(2) Az (1) bekezdés alapján történő képviselet ellátásáért a jogtanácsos az ügyvédi díjszabás szerint járó díjnak legfeljebb a felét számíthatja fel.

(3) A jogtanácsos a szerv dolgozójának a képviseletét a képviselt személy meghatalmazása alapján látja el. A szakszervezeti jogtanácsos az Mt. 15. §-ának (2) bekezdésén alapuló képviseletet a szakszervezet nevében és a szakszervezet részére adott meghatalmazás alapján láthatja el.

11. §

A jogtanácsos a jogi képviselet körében önállóan jogosult iratokat aláírni.

12. §

(1) Az a jogtanácsos (jogi előadó), aki alkalmazását közvetlenül megelőzően bíróként, gazdasági döntőbíróként, munkaügyi döntőbíróként, ügyészként vagy a szerv felügyeleti szervénél működött, alkalmazásának megszűnésétől számított két éven belül ennél a bíróságnál, gazdasági döntőbizottságnál, területi munkaügyi döntőbizottságnál, ügyészségnél vagy felügyeleti szervnél meghatalmazottként nem járhat el. E szabály alól indokolt esetben az igazságügyminiszter - a korábbi munkáltató felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével - felmentést adhat.

(2) A másodállásban (mellékfoglalkozásban) levő jogtanácsos (jogi előadó) nem járhat el meghatalmazottként olyan más szervnél, amellyel munkaviszonyban (tagsági viszonyban) áll.

Helyettesítés

13. §

A jogi képviselet ellátásában átmenetileg akadályozott jogtanácsos helyettesítésére más szerv jogtanácsosának vagy ügyvédi munkaközösségnek eseti meghatalmazást adhat. A helyettesítési meghatalmazás illetékmentes.

A jogi tevékenység feletti felügyelet

14. §

(1) A vállalat, illetve a szövetkezet jogtanácsosa, több jogtanácsos esetében a vezető jogtanácsos a szerv vezetőjének közvetlen felügyelete alatt végzi tevékenységét.

(2) A beosztott jogtanácsos és jogi előadó a vezető jogtanácsosnak van alárendelve.

A jogtanácsosok és jogi előadók érdekképviselete

15. §

A jogtanácsosok és a jogi előadók szakmai érdekképviseletét a Magyar Jogász Szövetség látja el; ennek során gondoskodik a jogtanácsosi hivatás gyakorlásával kapcsolatos jogok védelméről és kötelességek teljesítéséről, állást foglal és javaslatokat tesz a jogtanácsosokra és a jogi előadókra vonatkozó kérdésekben, véleményt nyilvánít a jogtanácsosokat érintő jogszabálytervezetekre, segítséget nyújt a rendszeres jogi-szakmai és politikai továbbképzéshez.

Záró rendelkezések

16. §

Az előírt szakvizsgát tett önálló jogi előadó a rendelet hatálybalépésével jogtanácsosként, a vizsgát nem tett önálló jogi előadó pedig jogi előadóként folytatja működését.

17. §

(1) Ez a rendelet 1971. évi május hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 33/1958. (V. 17.) Korm. rendelet, továbbá a 4/1966. (II. 13.) FM rendelet még hatályban levő 17., 18., 19. §-a, 21. §-ának (3) és (4) bekezdése és 26. §-a, valamint a 6/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 31-33. §-a hatályát veszti.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy az előírt szakvizsgára (az azzal egyenértékű képesítésre, illetőleg felmentésre), a helyettesítés díjazására vonatkozó, valamint az e rendelet végrehajtásához szükséges egyéb szabályokat megállapítsa. A külkereskedelmi ágazatban a rendelet végrehajtásához szükséges szabályokat a külkereskedelmi miniszter állapítja meg.

(3) Továbbra is hatályban maradnak azok a rendelkezések, amelyek a közlekedés- és postaügyi miniszter és a pénzügyminiszter vezetése, vagy felügyelete alatt álló szervnél alkalmazott jogtanácsosok által ellátott polgári peres eljárásbeli képviseletre, illetőleg büntető perbeli védelemre vonatkoznak.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke