91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet
az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint igazgatási szerveik létrehozásáról és ezzel összefüggő egyéb intézkedésekről
A Kormány a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: ÖNK) 33. §-a alapján a következőket rendeli el:
1. §
(1) E rendelet hatálybalépése napján létrejön és megkezdi működését az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP), ezzel egyidejűleg az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság megszűnik. Az ONYF és az OEP a Kormány irányítása alatt álló központi közigazgatási, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Az ONYF és az OEP felügyeletét a Kormány kijelölt tagja, a népjóléti miniszter látja el,
(2) Az ÖNK-ben szabályozott önkormányzati testületek központi hivatali és ezek igazgatási szerveinek megalakulásáig az ÖNK 15-17. §-ában említett hivatali szervek alatt az ONYF-t és az OEP-t, a központi hivatal igazgatási szervei alatt pedig ezek igazgatási szerveit (6. §) kell érteni.
(3) Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság és igazgatási szervei által e rendelet hatálybalépése előtt megkötött szerződések továbbra is hatályosak. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságot és igazgatási szerveit érintő jogok és kötelezettségek a továbbiakban -a saját biztosítási águk vonatkozásában - az ONYF-t. illetőleg az OEP-t (illetékes igazgatási szerveiket) illetik meg vagy terhelik.
(4) Az ONYF és az OEP jogi személyek, székhelyük Budapest. Vezetőjükre, a főigazgatóra és annak helyettesére vonatkozóan a kinevezési jogkört a Nyugdíjbiztosítási, valamint az Egészségbiztosítási Önkormányzat első közgyűléséig a Kormány gyakorolja.
(5) Az ONYF, az OEP, valamint igazgatási szerveik alkalmazottai közszolgálati jogviszonyban állnak.
2. §
(1) Az ONYF, illetőleg az OEP a saját biztosítási águk vonatkozásában a Nyugdíjbiztosítási, illetőleg az Egészségbiztosítási Önkormányzat első közgyűlése napjáig
a) közreműködnek az állami szociálpolitikának a nyugdíjbiztosítást, illetőleg az egészségbiztosítást érintő elvei kialakításában, a gazdasági tervezés keretében javaslatokat készítenek az említett biztosítási rendszerek fejlesztésére, a Nyugdíjbiztosítási, illetőleg az Egészségbiztosítási Alap anyagi eszközeinek hatékonyabb felhasználására;
b) elkészítik a biztosítási ágnak megfelelő jogszabályok tervezeteit, továbbá a biztosítási ág éves költségvetésének (beszámolójának) tervezetéi és azokat az ÖNK 27. §-ának (3) bekezdésével létesített és a biztosítási ág tekintetében illetékes Felügyelő Bizottság elé terjesztik.
(2) Az ONYF, illetőleg az OEP a saját biztosítási águk vonatkozásában irányítják a területi és egyéb igazgatási szerveiket, a biztosítási ág igazgatási feladatainak ellátását, működtetik a biztosítási ág ellenőrzési rendszerét, továbbá ellenőrzik a szervezetükön kívüli, más szervek által végzett - ellátási megállapító és folyósító - tevékenységet.
3. §
A 2. §-ban foglaltakon túlmenően az ONYF - részben igazgatási szervei útján - ellátja a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: T.), valamint a végrehajtásáról rendelkező 89/1990. (V. 1.) MT rendeletben (a továbbiakban: R.) a nyugdíjbiztosítási ág vonatkozásában előírtakat, továbbá a kártérítési járadékkal, a megváltozott munkaképességű dolgozók átmeneti járadékával, rendszeres szociális járadékával, a cukorbetegek támogatásával, a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjjal és az előnyugdíjjal, a politikai rehabilitációval és a tudományos fokozottal összefüggő ellátásokkal, az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjával, a kárpótlási jegy életjárdékra váltásával, a bányásznyugdíjjal, a bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásával, a lakbérhozzájárulással és -támogatással, a vakok személyi járadékával, a rokkantsági járadékkal, a hadigondozotti és nemzetgondozolti ellátásokkal, az 1991. évi XII. törvényen alapuló pótlékkal, az egyházak támogatásával, az egészségkárosodási járadékkal, a katonai családi segéllyel, továbbá a nyugellátás, baleseti nyugellátás és az egyéb nyugdíjszerű rendszeres ellátás mellett járó családi pótlékkal kapcsolatos külön jogszabályból adódó megállapítási, folyósítási feladatokat, valamint az OEP területi igazgatási szervei által megállapított családi pótlék folyósítását.
4. §
A 2. §-ban foglaltakon túlmenően az OEP - részben igazgatási szervei és a kifizetőhelyek útján - ellátja a T.-ben, valamint az R.-ben az egészségbiztosítási ág vonatkozásában előírtakat, továbbá a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a várandóssági pótlék megállapítását, folyósítását, valamint külön jogszabályból adódó megállapítási, folyósítási feladatokat.
5. §
Az ONYF és az OEP a Nyugdíjbiztosítási, illetőleg az Egészségbiztosítási Önkormányzat első közgyűlése napjától ezek központi hivatali szerveiként működnek tovább.
6. §
(1) E rendelet hatálybalépése napján - a társadalombiztosítási igazgatási szervek megszűnésével, de területi felosztásukat megtartva - létrejönnek és megkezdik működésüket az ONYF és az OEP igazgatási szervei.
(2) Az ONYF igazgatási szervei:
a) a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok (a továbbiakban együtt: nyugdíjbiztosítási igazgatóság);
b) ezek kirendeltségei;
c) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.
(3) Az OEP igazgatási szervei:
a) a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, a megyei egészségbiztosítási pénztárak (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási pénztár);
b) ezek kirendeltségei;
c) a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság;
d) az Újságírói Tagozat;
e) az Országos Orvosszakértői Intézet (a továbbiakban: Orvosszakértői Intézet).
(4) Az ONYF és az OEP igazgatási szervei - kivéve a kirendeltségeket és az Újságírói Tagozatot - jogi személyek.
(5) Az igazgatási szervek feladatait a T. és az R. tartalmazza, az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabályban előírt feladatokat az igazgatási szervek továbbra is ellátják.
7. §
(1) A világbanki projektből adódó feladatok ellátására az OEP keretében szolgáltató szervezet jön létre. Vezetője és annak helyettese felett a munkáltatói jogokat az OEP főigazgatója gyakorolja.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett feladat ellátása a nyugdíjbiztosítási ágat érinti, az ezzel összefüggő döntéshez az ONYF főigazgatójának egyetértése szükséges.
8. §
Az R. 258. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"258. § (1) Ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely (a továbbiakban: kifizetőhely) nincs, a munkáltató köteles az igény elbírálásához "Munkáltatói szövetkezeti igazoIvány"-t, illetőleg "FogIalkoztatói igazolás"-t kiállítani, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal (okmányokkal) együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek), illetőleg a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatnak (a továbbiakban: tÁKISZ) megküldeni."
9. §
Az R. 336. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"336. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség vezetője méltányos esetben mérsékelheti, illetőleg elengedheti
a) a nem jogi személyt terhelő megtérítés összegét;
b) az ellátás jogalap nélküli felvétele miatt visszafizetési kötelezettségként előírt tartozás összegét;
c) a munkáltatót, egyéb szervet és magánszemélyt terhelő rendbírságot, eljárási költséget,
feltéve, hogy a határozatot, fizetési meghagyást a nyugdíjbiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség illetékes szakágazati egysége nyugellátással, baleseti nyugellátással kapcsolatban hozta (hozná) vagy bocsátotta (bocsátaná) ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetője jár el, ha a határozatot, fizetési meghagyást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság illetékes szakágazati egységet hozta (hozná), illetőleg bocsátotta (bocsátaná) ki.
(3) A mérséklési, illetőleg az elengedési jogkört a MÁV Nyugdíj Igazgatóság vezetője gyakorolja, ha a határozatot az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt nyugellátási, baleseti nyugellátási ügyekben a MÁV Nyugdíj Igazgatóság vagy a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút soproni igazgatósága (a továbbiakban: GYSEV) hozta, illetőleg hozná.
(4) A mérséklési, illetőleg az elengedési jogkört az egészségbiztosítási pénztár, illetőleg kirendeltség vezetője gyakorolja az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt esetekben, ha a határozatot, fizetési meghagyást az egészségbiztosítási pénztár, illetőleg kirendeltség illetékes szakágazati egysége betegségi és anyasági ellátással vagy baleseti táppénzzel kapcsolatban hozta (hozná) vagy bocsátotta (bocsátaná) ki.
(5) A mérséklési, illetőleg az elengedési jogkört a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője gyakorolja, ha a (4) bekezdés szerinti ügyben a GYSEV hozta a határozatot, illetőleg bocsátotta ki a fizetési meghagyást.
(6) Az egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) vezetője a járuléktartozás rendezésére irányuló eljárás során a járuléktartozás megfizetése esetén a munkáltatót, az egyéb szervet és magánszemélyt terhelő késedelmi pótlékot, rendbírságot és eljárási költséget - az ONYF és az OEP vezetője által közösen kialakított keretek között - méltányos esetben mérsékelheti vagy elengedheti.
(7) Ha a méltányosságot kérő személy vagy szerv érdekképviseletének (képviselőjének) véleményét rendelkezésre bocsátja, a véleményt az (1)-(6) bekezdés alkalmazásánál mérlegelni kell."
10. §
Az R. 337. §-ának a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A T. 115. §-ának (1) bekezdésében megjelölt vitás ügyekben eljáró szervek, illetőleg személyek:]
"a) a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak, az egészségbiztosítási pénztárnak és ezek kirendeltségeinek ügykör szerint illetékes szakágazati, illetőleg a fellebbezés elbírálása céljából létrehozott egysége (a továbbiakban együtt: szakágazati egység);
b) a nyugdíjbiztosítási igazgatóság, az egészségbiztosítási pénztár, valamint kirendeltségeik vezetője és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetője"
11. §
Az R. 338. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) "338. § (1) A kifizetőhelynek, továbbá a TÁKISZ-nak a betegségi és anyasági ellátással, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban tett intézkedése, illetőleg hozott határozata ellen a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár, illetőleg kirendeltség szakágazati egységéhez lehet fellebbezni."
(2) "(3) Ha első fokon egészségbiztosítási pénztár, illetőleg kirendeltség szakágazati egysége, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság erre illetékes egysége intézkedett vagy hozott határozatot, a fellebbezési a pénztár, kirendeltség vezetője, illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője bírálja el."
12. §
Az R. 339. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"339. § (1) A nyugellátással, baleseti nyugellátással kapcsolatban a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség szakágazati egysége által hozott határozat ellen a határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség vezetőjéhez, ha pedig a határozatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szakágazati egysége hozta, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetőjéhez lehet fellebbezni.
(2) A vasutak igazgatási szerveinek és a GYSEV-nek a nyugellátással és a baleseti nyugellátással kapcsolatban hozott határozata ellen a határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül a MÁV Nyugdíj Igazgatóság vezetőjéhez lehet fellebbezni.
(3) A fellebbezést az első fokú határozatot hozó szervhez kell benyújtani."
13. §
Az R. 341. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Ha az első fokú határozatot kifizetőhely vagy a TÁKISZ hozta, a keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár, kirendeltség ellen, a 338. § (2) bekezdése szerinti esetben pedig a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellen kell benyújtani."
14. §
Az R. 348. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"348. § A T. 116. §-ában említett orvosi bizottságok szervezetét és eljárását a népjóléti miniszter az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetőjével, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben külön jogszabályban állapítja meg."
15. §
Az R. a következő 434/C. §-sal egészül ki:
"434/C. § AT. 119/D. §-a szerinti megállapodás megkötése az egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség), vasutaknál a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság feladatkörébe tartozik."
Átmeneti rendelkezések
16. §
(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik,[1]
a) az OEP és a területi igazgatási szervei [6. § (3) bekezdésének a)-b) pontja] a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék vonatkozásában is ellátják az e rendelet hatálybalépése előtt jogszabályban meghatározott járulékelszámolási, nyilvántartási, végrehajtási-behajtási, valamint pénzügyi feladatokat;
b)[2] az ONYF, az OEP és területi igazgatási szervei [6. § (2) bekezdésének a)-b) pontja, (3) bekezdésének a)-b) pontja] látják el a biztosítottak bejelentésének, a járulékbevallási (befizetési) kötelezettségteljesítésének és az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok ellátásának szakellenőrzését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását és a kölcsönös tájékoztatás jogának biztosítását az OEP és az ONYF vezetője megállapodásban rendezi.
(3) Az OEP-nek, illetőleg igazgatási szerveinek megkeresésére az ONYF (igazgatási szervei) kötelesek ellenőrzést lefolytatni [(1) bek. b) pont], a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a megkeresőt haladéktalanul tájékoztatni.
(4)[3] Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok végrehajtását és a kölcsönös tájékoztatás jogának biztosítását az ellenőrzésre jogosult szervek vezetői megállapodásban rögzítik.
16/A. §[4]
A járulékbevételek, illetve az egészségügyi hozzájárulás várható bevételeinek a költségvetésben megállapított előirányzathoz képest 5%-ot meghaladó elmaradása esetén az ONYF-nek és az OEP-nek, illetőleg igazgatási szerveiknek célellenőrzéseket kell végezniük.
17. §
(1)[5]
(2) A biztosítási önkormányzatok együttes döntéssel a 7. §-ban foglaltaktól eltérően is rendelkezhetnek.
18. §[6]
19. §
(1) E rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. Egyidejűleg a társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szóló 1009/1984. (III. 31.) MT határozat, valamint az ÖNK végrehajtásához szükséges átmeneti intézkedésekről szóló 8/1992. (I. 16.) Korm. rendelet hatályát veszti. Az R. 96. §-ának (6) bekezdésében a T. 119/D. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontjára hivatkozás a T. 119/D. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjára változik.
(2) E rendelet hatálybalépésével:
a) az R. 14. §-ának (2) bekezdésében, 77. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 78. §-ának (4) bekezdésében, 264. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegében és a) pontjában, 346. §-ában az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, Társadalombiztosítási Főigazgatóság, illetőleg Főigazgatóság alatt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot;
b) az R. 279. §-ának (1) bekezdésében a Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot;
c) az R. 264. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 276. §-ában, 438. §-ának (2) bekezdésében, 439. §-ának (3) bekezdésében, 440. §-ának (1) bekezdésében és (2) bekezdésének első mondatában, 442. §-ának (5) bekezdésében, IV. számú melléklete I. fejezetének 2. és 11. pontjában, továbbá a VIII. fejezetének 1. pontjában a társadalombiztosítási igazgatóság, illetőleg kirendeltség alatt a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot, illetőleg kirendeltséget;
d) az R. 14. §-ának (1) bekezdésében, 19/C. §-ának (3) bekezdésében, 19/F. §-ának (9) bekezdésében, 435/A. §-ának (1) és (3) bekezdésében, III. számú mellékletének IV. fejezetében az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, Társadalombiztosítási Főigazgatóság, illetőleg Főigazgatóság alatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat;
e) a T. 103/D. §-ának (8) bekezdésében, 105. §-ának (4) bekezdésében, az R. 19/D. §-ának (2)-(3) bekezdésében. 252/A §-ában 257. §-ának (6) bekezdésében, 258. §-ában, 259. §-ának c) pontjában, 260. §-ában, 262/A §-ának (2) bekezdésében, 438. §-ának (3) bekezdésében, 455. §-ának (1) bekezdésében, 457. §-ának (2) bekezdésében, 458. §-ának (2) bekezdésében és (6) bekezdésének a) pontjában, III. számú melléklete I. fejezetének 3. pontjában, II. fejezete 2. pontjának harmadik bekezdésében, III. fejezete 1. pontjának kilencedik bekezdésében és IV. fejezetében a társadalombiztosítás szerve, a társadalombiztosítás megyei igazgatási szervei, illetőleg a társadalombiztosítási igazgatóság, kirendeltség alatt az egészségbiztosítási pénztárat, illetőleg kirendeltséget;
f) a T. 19. §-ának (5) bekezdésében az R. 32/A. §-ának (2) bekezdésében, 272. §-ában, 422. §-a (1) bekezdésének második mondatában az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézete, illetőleg a Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézete alatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetét;
g) az R. III. melléklete I. fejezetének 5. pontjában a társadalombiztosítás ellenőrző főorvosa alatt az egészségbiztosítás ellenőrző főorvosát;
h) az R. 293. §-ában, 315. §-ának (2) bekezdésében a Társadalombiztosítási Főigazgatóság alatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat;
i) az R. 435. §-ának (3) bekezdésében, 464. §-ának (1) bekezdésében, 465. §-ában a Társadalombiztosítási Főigazgatóság alatt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt egyaránt;
j) az R. 303. §-ának (2) bekezdésében, 315. §-ának (2) bekezdésében, 316. §-ának (1) bekezdésében, 318. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 319/A. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 323. §-ának a) pontjában, 437. §-ának (2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában, 440. §-a (2) bekezdésének harmadik mondatában, 441. §-ának (1) bekezdésében, 443. §-ában, 445. §-ának (5) bekezdésében, 446. §-ának (1)-(4) bekezdésében, 452. §-ában, 455. §-ának (4) bekezdésében, III. számú melléklete I. fejezetének 2. pontjában, II. fejezete 3. pontjának harmadik bekezdésében, IV. számú melléklete V. fejezetének 2. és 3. pontjában a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség), a társadalombiztosítási igazgatási szerv, a társadalombiztosítási szerv alatt az egészségbiztosítási pénztárt (kirendeltséget);
k) az R. 355. §-ának (2) bekezdésében, 465. §-ának második mondatában a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) alatt a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot (kirendeltséget) és az egészségbiztosítási pénztárt (kirendeltséget) egyaránt;
l) az R. 328. §-ának (2) bekezdésében a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) alatt a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot (kirendeltséget), a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, az egészségbiztosítási pénztárt (kirendeltséget) és a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságot egyaránt
kell érteni.
Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök
Lábjegyzetek:
[1] A nyitó szövegrészt módosította a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 1994.01.01.
[2] Megállapította a 155/1997. (IX. 19.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1997.09.27.
[3] Beiktatta a 155/1997. (IX. 19.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1997.09.27.
[4] Beiktatta a 155/1997. (IX. 19.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1997.09.27.
[5] Hatályon kívül helyezte a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatálytalan 1994.01.01.
[6] Hatályon kívül helyezte a 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatálytalan 1994.01.01.