24/1971. (IX. 19.) ÉVM-PM együttes rendelet

a lakásfenntartó szövetkezetekre vonatkozó hatályos jogszabályok egységes szerkezetben való közzétételéről

A lakásszövetkezetekről szóló 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet módosításáról és kiegészítéséről kiadott 5/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 11. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. §

Egységes szerkezetben - a szükséges szövegezési változtatásokkal - közzétesszük

a) a lakásszövetkezetekről szóló 20/1959. (IV. 16.) Korm. számú,

b) a lakásszövetkezetekről szóló 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 5/1971. (II. 8.) Korm. számú,

c) a lakásszövetkezetekről szóló 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 2/1959. (V. 28.) ÉM-PM számú, továbbá

d) a lakásszövetkezetekről szóló 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 2/1959. (V. 28.) ÉM-PM együttes rendelet módosításáról és kiegészítéséről rendelkező 3/1970. (I. 25.) ÉVM-PM számú és 4/1971. (II. 8.) ÉVM-PM számú

rendeletet.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Dr. Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

A lakásfenntartó szövetkezetekre vonatkozó hatályos jogszabályok

[A 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet - a továbbiakban: R. -, az 5/1971. (II. 8.) Korm. rendelet, a 2/1959. (V. 28.) ÉM-PM együttes rendelet - a továbbiakban: Vhr. -, a 3/1970. (I. 25.) ÉVM-PM számú és a 4/1971. (II. 8.) ÉVM-PM rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege; közzétéve a 24/1971. (IX. 19.) ÉVM-PM együttes rendelettel.]

A lakásszövetkezetek célja

R. 1. §

A lakásszövetkezet (a továbbiakban: lakásfenntartó szövetkezet) tevékenységi körében gondoskodik a lakásszövetkezeti házak és az ezek rendeltetésszerű használatát elősegítő létesítmények (a továbbiakban együtt: lakóházak) fenntartásáról (kezeléséről, karbantartásáról és felújításáról); e körben - tagjai számára - a lakással összefüggő szolgáltatásokat is nyújthat.

Vhr. 1/A. §

A lakásfenntartó szövetkezet - a R. 1. §-ában meghatározott célja keretében - a tagok igényeinek és a közgyűlés döntésének megfelelően, a tagok anyagi hozzájárulásával gondoskodik a lakásszövetkezeti házaik, illetőleg lakások rendeltetésszerű használatát, kezelését, karbantartását és a szövetkezet eredményes működését előmozdító szövetkezeti létesítmények (iroda, közösségi helyiség, javítóműhely stb.) kialakításáról és fenntartásáról.

A lakásfenntartó szövetkezetek szervezése

R. 2. §

(1) Lakásfenntartó szövetkezetet azok az állampolgárok szervezhetnek, akik állami eszközökből megvalósult tanácsi értékesítésű lakás tulajdonosai, továbbá akik a tulajdonukba más módon került lakással rendelkeznek és a szövetkezésben rejlő előnyökre tekintettel a lakóház fenntartásáról - önkéntesen - szövetkezeti formában közös összefogással kívánnak gondoskodni.

(2) A lakásfenntartó szövetkezet szervezéséhez és megalakulásának előkészítéséhez - feladatkörében - a területileg illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága, az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: Takarékpénztár), valamint a lakásszövetkezetek érdekképviseleti szerve segítséget nyújt.

(3) Lakásfenntartó szövetkezetet - a gazdaságos üzemeltetés követelményeinek figyelembevételével - általában összefüggő területen levő épületcsoportonként lehet megszervezni; szövetkezetet azonban többszintes lakóházanként is lehet szervezni.

(4) Lakásfenntartó szövetkezet legalább 12 lakásos lakóépület fenntartására alakítható.

Vhr. 1. §

(1) A szervezés főbb feladatai:

a) a szövetkezet szervezésének nyilvánosságra hozatala,

b) az alakuló közgyűlés előkészítése és az alapszabály tervezetének elkészítése,

c) az alakuló közgyűlés összehívása és arra a belépésre jelentkezettek meghívása.

(2) A szervezéssel kapcsolatos feladatok ellátására a szövetkezni kívánó állampolgárok szervező bizottságot hozhatnak létre. A lakásszövetkezetek érdekképviseleti szerve szervező bizottság megalakítását kezdeményezheti, segítséget nyújt továbbá a bizottságnak feladatai ellátásában.

(3) A szervező bizottság a szövetkezet megalakulásával megszűnik.

A lakásfenntartó szövetkezet megalakulása

R. 3. §

(1) A lakásfenntartó szövetkezet megalakulását az alakuló közgyűlés határozza el.

(2) A lakásfenntartó szövetkezet megalakul, ha

a) az alakuló közgyűlés a megalakulást elhatározta, az alapszabályt megállapította, az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot megválasztotta és

b) a tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve az alapszabályt jóváhagyta és a lakásfenntartó szövetkezetet nyilvántartásba vette.

Vhr. 2. §

(1) A lakásfenntartó szövetkezet alapszabályába fel kell venni a szövetkezet céljára, működésének főbb elveire, a tagsági viszony keletkezésére és megszűnésére, a tagok alapvető jogaira és kötelezettségeire, a szövetkezet vezető szervei és tisztségviselői hatáskörének kereteire, a közös vagyon kialakításának, kezelésének és a bevételek felhasználásának módjára, a szövetkezet megszűnésének és felszámolásának eseteire, továbbá az érdekképviseletre vonatkozó, valamint a külön jogszabályokban előírt más kötelező rendelkezéseket.

(2) Az alakuló közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a lakásfenntartó szövetkezet igazgatósága köteles az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, a közgyűlés által megállapított alapszabályt és a felvett tagok névjegyzékét három példányban az állami felügyeletet ellátó tanács végrehajtó bizottsága építésügyi szakigazgatási szervének (a továbbiakban: építési osztály) az alapszabály jóváhagyása céljából megküldeni. Az építési osztály köteles az alapszabály jóváhagyásáról a végrehajtó bizottság ülésén beszámolni.

(3) Az építési osztály az alapszabály jóváhagyásáról a közgyűlés jegyzőkönyvének beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles határozni és erről a lakásfenntartó szövetkezetet értesíteni. Az építési osztály a lakásfenntartó szövetkezet alapszabályának jóváhagyásáról szóló határozatát és a lakásfenntartó szövetkezeti tagok névjegyzékének egy-egy példányát a Takarékpénztár illetékes fiókjának, a lakásszövetkezeti érdekképviseleti szervnek és a szakszervezeti szakmaközi bizottságnak is megküldi.

(4) A lakásfenntartó szövetkezetet - a szövetkezetek nyilvántartására vonatkozó általános szabályoknak megfelelően - az illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve veszi nyilvántartásba. A lakásfenntartó szövetkezet a nyilvántartásbavétellel az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal jön létre.

A lakásfenntartó szövetkezet szervei

R. 4. §

(1) A lakásfenntartó szövetkezet szervei:

a) a közgyűlés,

b) az igazgatóság,

c) a felügyelő bizottság.

(2) A szervek hatáskörét és feladatkörét részletesen az alapszabály határozza meg.

Vhr. 3. §

(1) A lakásfenntartó szövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. Évenként legalább egy közgyűlést kell tartani. A közgyűlés időpontját - a napirend, és a közgyűlés helyének egyidejű közlésével - be kell jelenteni az építési osztálynak, s arról tájékoztatni kell a Takarékpénztár illetékes fiókját.

(2) Ha a lakásfenntartó szövetkezet taglétszáma vagy a települési viszonyok ezt indokolttá teszik, az alapszabály részközgyűlés tartását rendelheti el.

(3) A részközgyűlés jogkörét és működési szabályait az alapszabály állapítja meg. Amennyiben jogszabály vágy az alapszabály másként nem rendelkezik, a részközgyűlésre a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Vhr. 4. §

(1) Az igazgatóság a közgyűlés által a szövetkezet tagjai közül három évi időtartamra választott legalább három, legfeljebb hét tagból áll.

(2) Az igazgatóság irányítja a szövetkezet működését és gondoskodik a jogszabályok és az alapszabály megtartásáról, valamint a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.

Vhr. 5. §

(1) A felügyelő bizottság a közgyűlés által a lakásfenntartó szövetkezet tagjai közül három évi időtartamra választott három-öt tagból áll.

(2) A felügyelő bizottság feladata a lakásfenntartó szövetkezet vagyonkezelésének és ügyvitelének ellenőrzése.

Vhr. 6. §

(1) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai nem állhatnak egymással házastársi, fel- vagy lemenő ágon, illetve oldalágon első ízig rokoni kapcsolatban.

(2) Az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot, illetőleg annak egyes tagjait a közgyűlés visszahívhatja. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság, illetőleg az egyes tagok tisztsége a közgyűlésen bejelentett lemondás útján is megszűnhet.

(3) Az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságiak, illetőleg tagjainak a feladataik ellátása során a társadalmi tulajdont megillető fokozott gondossággal és felelősséggel kell eljárniok.

(4) A közgyűlés az igazgatóság és a felügyelő bizottság, illetőleg tagjaik részére az évi költségelőirányzat megállapítása során a munkájukkal arányban álló tiszteletdíjat irányozhat elő.

A lakásfenntartó szövetkezeti tagság

R. 5. §

(1) Lakásfenntartó szövetkezet tagja lehet minden olyan állampolgár, aki:

a) a 2. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel,

b) az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri, továbbá

c) írásbeli nyilatkozatban vállalja, hogy a lakással (más helyiséggel) kapcsolatos fizetési kötelezettségeit előírás szerint teljesíti és ennek biztosítására az esedékes befizetések illetményeiből való levonásához - a megfelelő illetményrésznek a lakásfenntartó szövetkezet, illetőleg a Takarékpénztár javára történő engedményezésével - hozzájárul.

(2) A tagok felvételéről az alakuló közgyűlés, a megalakulás után pedig - a közgyűlés előtti beszámolási kötelezettséggel - az igazgatóság határoz.

Vhr. 7. §

(1) A lakás közös tulajdona esetén (házastársak, örököstársak stb.) mindegyik tulajdonostárs kérheti a szövetkezetbe tagként való felvételét.

(2) Ha a tulajdonostárs a tagsági feltételeknek megfelel, a szövetkezetbe való felvétele nem tagadható meg.

(3) A tagsági jogok gyakorlása során a lakóházban levő minden lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség után egy-egy szavazatot kell figyelembe venni.

Vhr. 8. §

(1) A jelentkező felvétel iránti kérelmét írásban köteles benyújtani:

a) a szövetkezet szervezése során a szervezőhöz (szervező bizottsághoz),

b) a szövetkezet megalakulása után az igazgatósághoz.

(2) A felvételi kérelemhez mellékelni kell a szövetkezet javára szóló engedményező nyilatkozatot.

(3) A szövetkezeti tagságot a közgyűlés, illetőleg az igazgatóság írásbeli határozata tanúsítja, amelyet - meghozatalától számított harminc napon belül - meg kell küldeni a tagként felvett személynek.

R. 6-9. §

Vhr. 9-16. §

A tagok és a lakásfenntartó szövetkezet tulajdona

R. 10. §

(1) A lakóházban levő lakások személyi tulajdonban állnak.

(2) A lakóházban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség - a közös használatra szolgáló helyiségek kivételével - annak a tulajdonába kerül, aki a létesítési költségeket viselte. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a lakóházhoz tartozó földrészleten létesítették.

(3) A lakóházhoz tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, a lakóház közös célt szolgáló részei, helyiségei, továbbá a központi berendezések és a házfelügyelői lakás a szövetkezet tulajdonában állnak.

Vhr. 17. §

(1) A tag tulajdonát - önálló ingatlanként - telekkönyvi albetétben kell nyilvántartani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség nem a szövetkezet tulajdonában áll.

(2) A szövetkezet tulajdonát telekkönyvi törzsbetétben kell nyilvántartani. A szövetkezet tulajdonában állnak:

a) a lakóházhoz tartozó földrészlet,

- a földrészlettel össszefüggő kerti berendezések,

- kerítés, támfal, járda, sajáthasználatú út stb.;

b) az épületszerkezetek,

- a lakóház alap- és egyéb közös falai,

- a födémszerkezet és alapburkolat, esetleges erkélylemez,

- a tetőzet és az azon levő összes felszerelés. - a lakóházon levő minden bádogos munka;

c) a lakóház közös célt szolgáló részei,

- a padlás vagy tetőterrasz,

- a pince,

- a kizárólagos használatba adott pincerészek közös falai,

- a kapubejáró,

- a lépcsőházak, a pincétől a tetőtérig terjedő lépcsőkkel és korlátokkal,

- a függőfolyosók,

- a központi berendezések helyiségei,

d) a lakóház közös használatra szolgáló helyiségei,

- a mosókonyha,

- a szárító,

- a gyermekkocsi tároló,

- a szeméttároló stb.;

e) a lakóház központi berendezései,

- a kémények,

- a felvonók,

- a szellőzőberendezés,

- a szemétledobó,

- a vízvezeték hálózat a vízmérőtől a külön tulajdonban álló helyiségekben a berendezési tárgyak áteresztő csapjáig, a szövetkezeti tulajdonban álló helyiségekben az összes berendezési és felszerelési tárgy is,

- a szennyvízcsatorna hálózat az utcai fővezetékbe való bekötéstől,

- az elektromos áramszolgáltató berendezés a közvezetéki elágazástól a külön tulajdonban álló helyiségekben a fogyasztói mérőkészülékig, a szövetkezeti tulajdonban álló helyiségekben a fogyasztói vezeték, valamint az összes berendezési és felszerelési tárgy is,

- a gázszolgáltató vezeték a közvezetéki elágazástól a külön tulajdonban álló helyiségekben a fogyasztói mérőkészülékig, a szövetkezeti tulajdonban álló helyiségekben a fogyasztói Vezeték, valamint az összes berendezési és felszerelési tárgy is,

- a központi fűtőberendezés,

- a központi melegvízszolgáltató berendezés a külön tulajdonban álló helyiségekben a berendezési tárgyak áteresztő csapjáig, a szövetkezeti tulajdonban álló helyiségekben az összes berendezési és felszerelési tárgy is,

- a távhőellátó berendezés a felszálló vezetékek főelzárójától, melegvízszolgáltatás esetén a külön tulajdonban álló helyiségekben a berendezési tárgyak áteresztő csapjáig, a szövetkezeti tulajdonban álló helyiségekben az összes berendezési és felszerelési tárgy is;

f) a házfelügyelői lakás, továbbá

g) azok a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (lakásszövetkezeti iroda, klub stb.), amelyek nem állnak másnak a tulajdonában.

Vhr. 18-19. §

Vhr. 20. §

A lakóházakat, a szövetkezeti lakásokat és a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a 17. § szerint csak akkor lehet telekkönyvezni, ha a lakásszövetkezet megalakult, alapszabályát jóváhagyták és a szövetkezetet nyilvántartásba vették.

A szövetkezeti ház kezelése

R. 11. §

(1) A lakóház fenntartásáról (kezeléséről, karbantartásáról és felújításáról) a szövetkezet köteles gondoskodni.

(2) A kezelés és karbantartás költségelőirányzatát a közgyűlés lakóházanként külön-külön köteles megállapítani. A szövetkezeti tagok e költségeket saját lakásuk teljes alapterületének a lakóház összövetkezeti lakásterületéhez viszonyított aránya szerint kötelesek viselni.

(3) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség nem a szövetkezet tulajdonában áll, a tulajdonos a fenntartási költségekhez - a tényleges használatnak megfelelően - köteles hozzájárulni. Ennek mértékét az igazgatóság és a tulajdonos megállapodása határozza meg.

(4) A felújítási munkák költségeinek fedezetére a tagok kötelesek felújítási alapot képezni és erre a célra - évenként - a közgyűlés által megállapított mértékű, de legalább a szociálpolitikai kedvezmények levonása nélkül számított lakásár 0,5%-ának megfelelő összegű hozzájárulást fizetni.

Vhr. 21. §

(1) A kezelési és karbantartási hozzájárulást a tagok havi egyenlő részletekben, előre kötelesek a szövetkezetnek megfizetni.

(2) Az olyan közüzemi szolgáltatások díját, amelyek viselésének módját jogszabály nem rendezi, a tagok - a közgyűlés döntésének megfelelően - a R. 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírás szerint vagy a lakásban lakó személyek száma arányában viselik.

(3) A tulajdonosok a nem lakás céljára szolgáló helyiségek fenntartási költségét a közgyűlés által megállapított mértékben arányosan kötelesek viselni.

Vhr. 22. §

(1) A közgyűlés által megállapított felújítási hozzájárulást havi egyenlő részletekben kell a szövetkezetnek a Takarékpénztárnál e célra vezetett számlájára befizetni.

(2) A befizetett összegeket lakóházanként külön számlán kell kezelni. A felújítási alap felújítási munkákra használható fel.

(3) A szövetkezetek - a tagság elhatározásának megfelelően, - önerejükre támaszkodva - a lakóházak kezelésével, üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a lakásokkal kapcsolatos szolgáltatásokra saját szervezetet hozhatnak létre és e célra - az arra vonatkozó külön jogszabályok szerint - társulhatnak. Az ezzel kapcsolatos kiadásokra a felújítási alap legfeljebb 10%-át használhatják fel.

Vhr. 22/A. §

(1) A lakásfenntartó szövetkezet a R. 1. §-ában meghatározott célja megvalósítása érdekében munkavállalókat alkalmazhat. A munkáltató jogait a lakásfenntartó szövetkezet igazgatósága gyakorolja.

(2) Az alkalmazott - meghatalmazottként - a lakásfenntartó szövetkezet képviseletében eljárhat.

(3) A lakásfenntartó szövetkezet a lakóházaikkal kapcsolatos, nagyobb szakmai felkészültséget igénylő feladatok (kezelési, karbantartási, felújítási stb. teendők) ellátásáról a tevékenységi köre alapján arra jogosult más szerv (ingatlankezelő vállalat, építőipari szervezet stb.) útján gondoskodhat.

(4) A lakásfenntartó szövetkezet a lakóházak és lakások karbantartási munkáit házilagosan, a saját javító-karbantartó részlegével is elvégezheti. A lakásfenntartó szövetkezet javító-karbantartó részlege - az építőipari kivitelezési jogosultságról szóló jogszabályok keretei között - más lakásfenntartó szövetkezet karbantartási munkáit is elvégezheti. Ennek ellenében csak a ráfordításainak megtérítését követelheti.

(5) A lakásfenntartó szövetkezetek a közös gazdasági céljaik előmozdítására - az arra vonatkozó külön jogszabályok szerint - társulhatnak.

(6) A felújítási alap a R. 11. §-ának (4) bekezdésében meghatározott céljától eltérően a (4)-(5) bekezdésben említett tevékenység szervezésére nem használható fel.

Vhr. 22/B. §

(1) A kezelési, karbantartási és felújítási hozzájárulás fizetésének módjára az üzlethelyiség kijelölt használójával a lakásfenntartó szövetkezet igazgatósága köt megállapodást.

(2) A tagok közös használatára szolgáló, de ténylegesen nem használt helyiségek (pince, mosókonyha stb.) hasznosításáról - a közgyűlés határozatának megfelelően - a lakásfenntartó szövetkezet igazgatósága gondoskodik.

R. 12. §

A szövetkezet tulajdonában álló földrészlet, a közös célt szolgáló, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadása vagy használatba adása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A használó a külön jogszabályokban megállapított mértékű bért, illetőleg használati díjat köteles fizetni.

A lakásfenntartó szövetkezeti tagság megszűnése

R. 13. §

A lakásfenntartó szövetkezeti tagság megszűnik:

a) a tag halálával,

b) kilépéssel,

c) a lakás elidegenítésével,

d) kizárással.

A lakás használata, elidegenítése és öröklése

R. 14. §

(1) A szövetkezeti lakást csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad felhasználni.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosát - a helyiség rendeltetésszerű használatához feltétlenül szükséges mértékben - használati jog illeti meg a földrészletre és a közös célt szolgáló épületrészekre. E jog terjedelmét - a szövetkezeti tagok jogos érdekeit figyelembe véve - az igazgatóság és a tulajdonos megállapodása határozza meg.

(3) A szövetkezeti lakás örökölhető.

(4) A szövetkezeti tag lakását adás-vételi, ajándékozási, csere- vagy tartási-életjáradéki szerződés útján csak olyan személy részére idegenítheti el, aki a lakásfenntartó szövetkezeti tagságra megállapított feltételeknek megfelel.

(5) A tag az önkéntesség elvének megfelelően, az alapszabályban meghatározott módon, a szövetkezetből kiléphet. Ha a kilépett tag lakását nem idegenítette el, a lakóházzal összefüggő közös fenntartási költségeket a közgyűlés által megállapított mértékben továbbra is arányosan viseli. A közös költségek viselésére adott engedményezési nyilatkozat továbbra is érvényben marad. A kilépett tag a szövetkezet által nyújtható előnyökre nem tarthat igényt. E rendelkezés vonatkozik arra a lakástulajdonosra is, aki bármely más okból nem tagja a szövetkezetnek.

(6) A lakás elidegenítéséhez a kölcsöntartozás fennállásának ideje alatt a Takarékpénztár hozzájárulása szükséges.

(7) Ha a bíróság a tag tulajdonában álló lakást (helyiséget) elkobozta, a tagot a közgyűlés a szövetkezetből kizárja.

Vhr. 23-26. §

Vhr. 27. §

A lakásban lakó túlélő házastársat, továbbá a kiskorú örököst a lakásfenntartó szövetkezet tagjául - kérelmére - akkor is fel kell venni, ha a szövetkezeti tagsághoz szükséges feltételeknek nem felel meg.

R. 15. §

Vhr. 28-29. §

Pénzügyi lebonyolítás

R. 16. §

(1) A lakásfenntartó szövetkezetekkel összefüggő hitelműveletek pénzügyi lebonyolítása a Takarékpénztár feladata.

(2) A lakásfenntartó szövetkezet köteles valamennyi pénzeszközét a Takarékpénztárnál vezetett számlákon tartani.

(3) A lakásfenntartó szövetkezet pénzeszközeit:

a) üzemeltetési és karbantartási célú befizetések, valamint

b) felújítási alap szerint külön-külön számlán kell kezelni.

(4) A Takarékpénztár az üzemeltetési és karbantartási célokra történő befizetéseket kamatmentes számlán kezeli; a pénzügyminiszter ettől eltérően rendelkezhet. A felújítási alapszámlán kezelt pénzeszközök után a Takarékpénztár kamatot térít.

(5) Ha a tag fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a munkáltató szerv az engedményezés alapján köteles az esedékes törlesztő részleteket, az üzemeltetési és karbantartási, valamint a felújítási alapot illető esedékes befizetéseket a szövetkezeti tag illetményéből levonni és a tartozás törlesztésére - a tag, illetve a szövetkezet számlája javára - a Takarékpénztárhoz átutalni. A törlesztő részletek levonásáért és haladéktalan átutalásáért a munkáltató szervek anyagilag is felelősek.

(6) Az üzemeltetési és karbantartási, valamint a felújítási alapszámlára történő befizetések elmulasztása a kölcsöntörlesztő részletek megfizetése elmulasztásának következményeit vonja maga után.

Vhr. 30. §

Vhr. 31. §

A lakásfenntartó szövetkezet számláit, valamint a lakásfenntartó szövetkezeti tagok egyéni kölcsönszámláit a Takarékpénztárnak a lakóház helye szerint illetékes fiókja vezeti.

Vhr. 32. §

(1) A lakásár megfizetésére a Takarékpénztár által nyújtott kölcsön első törlesztő részlete a lakás birtokbaadását követő hónap 1. napján esedékes

(2) A havonta esedékes fizetési kötelezettségeknek a tárgyhónap 15. napjáig kell eleget tenni.

(3) Az üzemeltetési és karbantartási célokra befizetett összegekből tartósan lekötött rész után a Takarékpénztár a mindenkori pénzügyi rendelkezéseknek megfelelő kamatot térít.

(4) A felújítási alap-számlán kezelt pénzeszközök után a kamat mértéke:

a) a R. 11. §-ának (4) bekezdésében foglalt alsó határ (0,5%) szerinti felújítási tartalékolás esetén évi 2%,

b) az ezt meghaladó mértékű tartalékolás esetén pedig - a magasabb mérték szerinti összeg után (0,5% felett) - évi 3%.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti kamatot s megfelelő alap-számlán kell jóváírni.

Vhr. 33. §

(1) Ha a szövetkezeti tag (tulajdonos) a szövetkezettel szembeni fizetési kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, az igazgatóság köteles őt a kötelezettségének pontos teljesítésére felhívni.

(2) Ha a szövetkezeti tag (tulajdonos) a Takarékpénztárral szembeni fizetési kötelezettségét felhívás ellenére sem teljesíti, a Takarékpénztár az illetményengedményezés alapján a munkáltatótól kérheti az esedékessé vált összegnek az illetményből (munkabérből) való levonását, s a levont összegnek a Takarékpénztárhoz való átutalását. Ugyanígy járhat el a szövetkezet igazgatósága is, ha a szövetkezettel szembeni fizetési kötelezettséget nem teljesítették.

(3) A szövetkezeti tag (tulajdonos) fizetési késedelem esetén a lejárt részletek után évi 6% késedelmi kamatot is köteles fizetni.

Vhr. 34. §

(1) Ha a szövetkezeti tag hátralékos tartozásának rendezése nincs biztosítva (pl. munkaviszonya megszűnt, illetményét más korábbi rangsorú letiltások terhelik stb.), a Takarékpénztár a szövetkezet igazgatóságától kérheti az adósnak a szövetkezeti tagok sorából való kizárását. Az igazgatóság köteles a kizárás iránti javaslatot a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni.

(2) -(3)

Egyéb rendelkezések

R. 17. §

(1) A lakásfenntartó szövetkezetek tekintetében az ágazati irányítást az építésügyi és városfejlesztési miniszter - pénzügyi vonatkozású kérdésekben a pénzügyminiszterrel egyetértésben -gyakorolja, az állami felügyeletet pedig a tanács illetékes szakigazgatási szerve látja el.

(2) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A végrehajtásról az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttesen gondoskodik.

Vhr. 35. §

A lakásszövetkezetek felett az állami felügyeletet a járási (városi, fővárosi kerületi) építésügyi szakigazgatási szerv gyakorolja.

Vhr. 35/A. §

A szövetkezeti lakás első ízben történő öröklése esetén az öröklés mentes az örökösödési illeték alól.

Vhr. 36. §

A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

[5/1971. (II. 8.) Korm. rendelet.]

11. §

(1) Ez a rendelet 1971. július 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a R. 3. § (1) bekezdésének második mondata, 6-9. §-ai, 15. §-a, a 17. § (2) bekezdésének második mondatából a minta alapszabályokra való utalás és a bekezdés harmadik mondata hatályát veszti.

(2) A rendelet végrehajtásáról az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter együttesen gondoskodik. Az átmeneti rendelkezések kidolgozásáról, egyidejűleg a lakásfenntartó szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok egységes szerkezetben való közzétételéről az igazságügyminiszterrel és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben gondoskodnak és ennek során a 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendeletben - érdemet nem érintő - szövegezési változtatásokat hajthatnak végre.

[3/1970. (I. 25.) ÉVM-PM együttes rendelet.]

15. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a Vhr. 34. §-ának (2) és (3) bekezdése, továbbá a Vhr. mellékleteként közzétett alapszabály-minta hatályát veszti.

[4/1971. (II. 8.) ÉVM-PM együttes rendelet]

14. §

(1) Ez a rendelet nem érinti a hatálybalépése előtt a 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet szabályai szerint alakult lakásszövetkezet és a beruházó között a korábbi jogszabály értelmében létrejött megbízási jogviszonyt. E jogviszony alapján a beruházó köteles mindaddig eljárni a lakásszövetkezet érdekében, amíg a jogviszonyból a polgári jog szabályai szerint igények érvényesíthetők.

(2) A 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet alapján alakult lakásszövetkezetek felújítási számláján e rendelet hatálybalépése időpontjában kezelt pénzeszközök után e rendelet hatálybalépésétől kezdődően a Takarékpénztár évi 2% kamatot térít.

15. §

(1) Ha a 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet alapján nem lakás céljára szolgáló helyiség a lakásszövetkezet tulajdonába került, tulajdonjogát ez a a rendelet nem érinti.

(2) A helyiség használója a külön jogszabályokban megállapított mértékű bért (használati díjat) köteles fizetni.

16. §

A szövetkezeti szervek működésére, továbbá a lakásfenntartó szövetkezetek felelősségére, átalakulására, egyesülésére, szétválására és megszűnésére a szövetkezetekre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

17. §

Ez a rendelet 1971. július 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a Vhr. 9-15. §-a, 18-19. §-a, 23-26. §-a és 28-30. §-a hatályát veszti.